2. § (1) Zalaegerszeg város címerében a csücskös aljú zöld pajzstalp közepén, a pajzs kék mezejében álló, vezeklő ruhás Bűnbánó Magdolna alakja ezüst színű, fejét arany glória övezi. Kinyújtott jobb kezében ezüst színű babérkoszorút tart védően a zöld dombon a pajzs kék mezejében álló ezüst színű vár fölé. Bal kezében, bal vállára támasztott ezüst színű keresztet tart maga előtt. A zöld pajzstalpon a fő alak lábánál vezeklést jelképező ezüst színű háromágú ostor fekszik.

(2) Zalaegerszeg város zászlaja téglalap alakú, halványkék színű, közepén a város címere. A címer alatt ívesen arany betűkkel "ZALAEGERSZEG" felirat látható. A zászló anyaga selyem, rajta a címer és a felirat kézi hímzésű. A zászlót ezüst zsinórszegély és kék bojt díszíti.

(3) A zászló álló és fekvő alakzatban készül, felfüggesztett és szárra erősített használatra. A zászló méretei álló alakzatban 200 cm x 100 cm, fekvő alakzatban 210 cm x 105 cm. Mindkét alakzatban a címer mérete 45 cm x 56 cm, a felirat betűinek nagysága 8 cm. A városi zászlóból egy álló alakzatú példányt a Polgármesteri Hivatalban meg kell őrizni.

(4) A (3) bekezdésben előírt méretektől eltérő nagyságú zászló előállításánál az arányokat meg kell tartani. 

3. § (1) Zalaegerszeg város bélyegzője kör alakú, középen a város címerének méretarányos, vonalas rajzával, körülötte az önkormányzat elnevezésével.

(2) A körbélyegző készülhet díszkivitelben és hivatali használatra.

(3) A körbélyegző az ország címerével együtt, továbbá államigazgatási, hatósági ügyintézés során nem alkalmazható.

(4) A városi körbélyegző használatára a polgármester, az alpolgármester(ek), a jegyző, aljegyző és a polgármester eseti írásbeli felhatalmazása alapján önkormányzati képviselő jogosult  önkormányzati ügyekben.

4. § A város napja Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának évfordulója tiszteletére minden év május 13-a.

I. fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzati jogok

6. § (1) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság esetében a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörét a közgyűlés gyakorolja.

(3) Nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében a társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármester jár el, de előtte kikéri a Tulajdonosi Tanácsadó Testület véleményét. 

(4)[1] A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselői tekintetében  a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja.

A közgyűlés működése

9. § (1) A közgyűlés féléves munkaterv alapján működik, amely tartalmazza a közgyűlés nyári és téli szünetének idejét is.  A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

(2) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit, az előkészítésben részt vevő szervek vagy  személyek megjelölését és az  előterjesztések  elkészítésének határidejét.

(3) A polgármester  biztosítja a közgyűlés és a bizottságok munkatervei közötti összhang  megteremtését,  továbbá tájékoztatást ad a munkatervbe nem került javaslatokról.

10. §  A  munkaterv  összeállításához minden év november 15-ig és május 15-ig javaslatot  kell kérni:

a)    a közgyűlés tagjaitól,

b)    a közgyűlés bizottságaitól,

c)    a jegyzőtől,

d)    a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,

15. § (1) Az előterjesztéseket írásban  kell  elkészíteni.  A közgyűlés napirendjébe önálló napirendi pontként felvehető

a) a rendelettervezet

b) a határozati javaslat

c) a jelentés

d) a tájékoztató

e) az interpellációk és kérdések

f) egyebek

(2) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:

a) az előterjesztő megjelölése, 

b) a tárgy pontos megnevezése,

c) az előkészítésben részt vevő bizottságok és más szervezetek megnevezése, 

d) ha a témakör már korábban is szerepelt napirenden, az erre történő utalás,

e) a határozati javaslat ezen túlmenően tartalmazza a határozat tervezetét – esetleg több    változatban is -, felelősét és a végrehajtás határidejét,

f)[1] a rendelet tervezete és indokolása.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester(ek),

c) a közgyűlés tagjai,

d) a bizottságok,

e) a jegyző, aljegyző,

f) a polgármester vagy a közgyűlés által felkért személy vagy szervezet,

(4)[2] A közgyűlés hatáskörébe tartozó kinevezéseket, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az ágazatilag illetékes bizottság készíti elő. Az előkészítés során a jelölteket, pályázókat a bizottság meghallgathatja, több pályázó esetén sorrendet állíthat fel. A javaslatot a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

18. § (1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselők és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a közgyűlés vita nélkül határoz.

(2) Az ülés során indokolt esetben a polgármester indítványára a közgyűlés a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a közgyűlés vita nélkül határoz.

20. § (1) A képviselő eljárási kérdésben legfeljebb egy percben, egy napirendi pont tárgyalása során egyszer, soron kívül ügyrendi javaslatot terjeszthet elő, amit kézfelemeléssel jelez. Erre képviselőcsoportonként egy képviselő legfeljebb egyperces észrevételt tehet, egyébként a közgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz.

(2) A közgyűlés - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.

(3) Bármely képviselőcsoport vezetőjének kérésére a levezető elnök – a napirendi pont tárgyalása közben – egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - az elnök döntésétől függően - legfeljebb 15 perc lehet. Tárgyalási szünet elrendelését minden képviselőcsoport ülésenként egy alkalommal kérheti.

22. § (1) A közgyűlés nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg döntését.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, illetve szavazógép felhasználásával vagy név szerinti szavazással történik.

(3) Titkos szavazásra, a törvényben meghatározott eseteken túlmenően, a közgyűlés eseti döntése alapján kerülhet sor.[1] A titkos szavazást az Ügyrendi-,Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság jelenlevő tagjai bonyolítják le, urna és szavazólap felhasználásával. A szavazás eredményének megállapításáról külön jegyzőkönyv készül.

(4) Név szerinti szavazás elrendeléséről, a törvényben meghatározott eseteken túlmenően, a közgyűlés esetenként dönt.[2] A név szerinti szavazás során  a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik igennel, nemmel vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.

Önkormányzati rendeletalkotás

24. § A közgyűlés rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

25. §. A rendelet alkotását kezdeményezheti a közgyűlés tagja, bizottsága, a jegyző és az aljegyző.

Kérdés, interpelláció

29. § (1) A települési képviselők a testületi ülésen önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármester(ek)hez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez interpellációt intézhetnek. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt legfeljebb három percben szóban adja elő.

(3) Az interpellált az interpellációra legfeljebb öt percben válaszol.

(4) Az interpelláló képviselő legfeljebb kettő percben nyilatkozik, hogy a választ elfogadja-e vagy sem. Ha a választ nem fogadja el, a közgyűlés vita nélkül szavaz arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.

(5)[1] Ha az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az interpellált legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ ad. Az interpellációra adott választ a soron következő közgyűlésen ismertetni kell. Ha az interpelláló a választ elfogadja, és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.

(6)[2] Ha a közgyűlés az interpellációs választ nem fogadta el, az interpellációval kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező bizottság állást foglal, amelyet a bizottság elnöke a következő közgyűlésen ismertet. A továbbiakban a (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(7) Ha az interpellált szerint a közgyűlés az adott kérdésben korábban előterjesztett interpelláció kapcsán már állást foglalt, amennyiben az ügyben újabb körülmény nem merült fel, nem köteles az interpellációra válaszolni. Vita esetén az Ügyrendi Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság véleménye alapján a közgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy az interpellációs felszólalás nem minősül-e ismételt interpellációnak.

(8) Ha az interpellált nincs jelen és az interpellációra adott válasszal mást bízott meg,  az interpelláló képviselő dönt arról, hogy a válaszadó személyét elfogadja-e. Ha nem, az interpellációt azon a következő ülésen mondhatja el, amelyen az interpellált jelen van.

(9) Ha az interpelláló két egymást követő ülésen sincs jelen, akkor a válaszadás mellőzhető.

30. § Az interpellációkra, kérdésekre a közgyűlés ülésén  az „ Egyebek” napirendi pont előtt van lehetőség.

32. § Az olyan hozzászólást, amely nem felel meg a 29. § (1) bekezdésben, valamint a 31 . §-ban foglalt feltételeknek, a címzett nem köteles megválaszolni. Vita esetén az Ügyrendi-, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző  Bizottság véleménye alapján a közgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy a hozzászólás interpellációnak, vagy kérdésnek minősül-e. 

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás, városi gyűlés, városrészi tanácskozás

35. § (1)  A helyi népszavazást a választópolgárok 25 %-ának kezdeményezése esetén ki kell írni.

(2) A népi kezdeményezést a választópolgárok 10 %-ának kezdeményezése esetén köteles a közgyűlés napirendre tűzni.

(3) A kezdeményezések hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik. 

37. § (1)[1] A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - a választópolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - városi gyűlést hívhat össze.

(2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a választópolgárokat a sajtó útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(3) A gyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.

(4) A gyűlésről feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

47. § (1) A közgyűlés bizottságai munkájukat összehangolják,  szükség  szerint egyes napirendeket közösen tárgyalnak meg.  

(2)[1] A közgyűlés bármely bizottsági ügyet magához vonhat és a bizottság döntését felülvizsgálhatja.

(3) A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a közgyűlés dönt.

(4) A közgyűlés bizottságai a közgyűlés működése idején két alkalommal beszámolnak végzett munkájukról, valamint minden év második közgyűlésén tájékoztatják a közgyűlést a megelőző évben átruházott hatáskörben hozott döntéseikről.

Önkormányzati képviselőcsoport

57. § (1) A közgyűlésen ugyanazon jelölő szervezet jelöltjeként mandátumot szerzett képviselők tevékenységük összehangolására legalább 2 főből álló képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) A képviselőcsoport működési szabályait az önkormányzati törvény és jelen rendelet keretei között önállóan határozza meg.

(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

58. § (1) A képviselőcsoport megalakulását az alakuló ülésen, későbbi megalakulása esetén az azt követő közgyűlésen jelenti be.

(2) A bejelentés tartalmazza:

            a) a képviselőcsoport elnevezését,

            b) a megválasztott vezető, vezető-helyettes nevét,

            c) a képviselőcsoport névsorát.

(3) A képviselőcsoport megszűnését, a kizárt képviselő nevét a képviselőcsoporton belüli személyi változást a képviselőcsoport vezetője, a kilépést a képviselő jelenti be a soron következő közgyűlésen.

63. § (1) A településrészi önkormányzatok a választási ciklus utolsó évében  beszámolnak a közgyűlésnek végzett munkájukról.

(2) A közgyűlés – az Ügyrendi-,Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző  Bizottság javaslatára – megvonja a pénzügyi támogatást attól a településrészi önkormányzattól, amelyik az ülésről készült jegyzőkönyvvel igazoltan az előző naptári évben legalább két ülést nem tartott.

71. § A jegyző köteles a közgyűlés tagjai által a hivatal és saját működésével kapcsolatban kért adatokat, információkat megadni.

74. § (1) A hivatalt a jegyző vezeti.

(2) A hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a közgyűlésnek és a bizottságoknak.