2. § (1) Zalaegerszeg város címerében a csücskös aljú zöld pajzstalp közepén, a pajzs kék mezejében álló, vezeklő ruhás Bűnbánó Magdolna alakja ezüst színű, fejét arany glória övezi. Kinyújtott jobb kezében ezüst színű babérkoszorút tart védően a zöld dombon a pajzs kék mezejében álló ezüst színű vár fölé. Bal kezében, bal vállára támasztott ezüst színű keresztet tart maga előtt. A zöld pajzstalpon a fő alak lábánál vezeklést jelképező ezüst színű háromágú ostor fekszik.

(2) Zalaegerszeg város zászlaja téglalap alakú, halványkék színű, közepén a város címere. A címer alatt ívesen arany betűkkel "ZALAEGERSZEG" felirat látható. A zászló anyaga selyem, rajta a címer és a felirat kézi hímzésű. A zászlót ezüst zsinórszegély és kék bojt díszíti.

(3) A zászló álló és fekvő alakzatban készül, felfüggesztett és szárra erősített használatra. A zászló méretei álló alakzatban 200 cm x 100 cm, fekvő alakzatban 210 cm x 105 cm. Mindkét alakzatban a címer mérete 45 cm x 56 cm, a felirat betűinek nagysága 8 cm. A városi zászlóból egy álló alakzatú példányt a Polgármesteri Hivatalban meg kell őrizni.

(4) A (3) bekezdésben előírt méretektől eltérő nagyságú zászló előállításánál az arányokat meg kell tartani. 

3. § (1) Zalaegerszeg város bélyegzője kör alakú, középen a város címerének méretarányos, vonalas rajzával, körülötte az önkormányzat elnevezésével.

(2) A körbélyegző készülhet díszkivitelben és hivatali használatra.

(3) A körbélyegző az ország címerével együtt, továbbá államigazgatási, hatósági ügyintézés során nem alkalmazható.

(4) A városi körbélyegző használatára a polgármester, az alpolgármester(ek), a jegyző, aljegyző és a polgármester eseti írásbeli felhatalmazása alapján önkormányzati képviselő jogosult  önkormányzati ügyekben.

4. § A város napja Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának évfordulója tiszteletére minden év május 13-a.

5. § (1)[1] A közgyűlés létszáma 18 fő.

(2)[2] A közgyűlés tagjainak névsorát jelen rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza.

I. fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzati jogok

6. § (1) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság esetében a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörét a közgyűlés gyakorolja.

(3) Nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében a társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármester jár el, de előtte kikéri a Tulajdonosi Tanácsadó Testület véleményét. 

(4)[1] A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselői tekintetében  a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja.

A közgyűlés működése

9. § (1) A közgyűlés féléves munkaterv alapján működik, amely tartalmazza a közgyűlés nyári és téli szünetének idejét is.  A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

(2) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit, az előkészítésben részt vevő szervek vagy  személyek megjelölését és az  előterjesztések  elkészítésének határidejét.

(3) A polgármester  biztosítja a közgyűlés és a bizottságok munkatervei közötti összhang  megteremtését,  továbbá tájékoztatást ad a munkatervbe nem került javaslatokról.

10. §  A  munkaterv  összeállításához minden év november 15-ig és május 15-ig javaslatot  kell kérni:

a)    a közgyűlés tagjaitól,

b)    a közgyűlés bizottságaitól,

c)    a jegyzőtől,

d)    a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,

12. § (1)[1] A meghívót és az írásos előterjesztéseket a polgármester az ülés előtt legalább öt nappal küldi ki. A polgármester és a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság elnöke jogosult az ülés összehívására.

(2)[2] A meghívó tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a munkatervben szereplő és a javasolt napirendi pontokat, a napirendi pontok előterjesztőit, a napirend zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot.

(3)[3]

(4) A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

a)[4]          jelentés a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

b)           a jóváhagyott költségvetés módosítását érintő előterjesztések,

c)           rendeletek,

d)           vagyoni ügyek,

e)           testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,

f)            zárt ülés tartását igénylő ügyek,

g)           az interpellációs bejelentésekre válasz,

h)           interpellációs bejelentések, kérdések,

i)            egyebek

E sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

15. § (1) Az előterjesztéseket írásban  kell  elkészíteni.  A közgyűlés napirendjébe önálló napirendi pontként felvehető

a) a rendelettervezet

b) a határozati javaslat

c) a jelentés

d) a tájékoztató

e) az interpellációk és kérdések

f) egyebek

(2) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:

a) az előterjesztő megjelölése, 

b) a tárgy pontos megnevezése,

c) az előkészítésben részt vevő bizottságok és más szervezetek megnevezése, 

d) ha a témakör már korábban is szerepelt napirenden, az erre történő utalás,

e) a határozati javaslat ezen túlmenően tartalmazza a határozat tervezetét – esetleg több    változatban is -, felelősét és a végrehajtás határidejét,

f)[1] a rendelet tervezete és indokolása.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester(ek),

c) a közgyűlés tagjai,

d) a bizottságok,

e) a jegyző, aljegyző,

f) a polgármester vagy a közgyűlés által felkért személy vagy szervezet,

(4)[2] A közgyűlés hatáskörébe tartozó kinevezéseket, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az ágazatilag illetékes bizottság készíti elő. Az előkészítés során a jelölteket, pályázókat a bizottság meghallgathatja, több pályázó esetén sorrendet állíthat fel. A javaslatot a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

18. § (1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselők és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a közgyűlés vita nélkül határoz.

(2) Az ülés során indokolt esetben a polgármester indítványára a közgyűlés a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a közgyűlés vita nélkül határoz.

20. § (1) A képviselő eljárási kérdésben legfeljebb egy percben, egy napirendi pont tárgyalása során egyszer, soron kívül ügyrendi javaslatot terjeszthet elő, amit kézfelemeléssel jelez. Erre képviselőcsoportonként egy képviselő legfeljebb egyperces észrevételt tehet, egyébként a közgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz.

(2) A közgyűlés - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.

(3) Bármely képviselőcsoport vezetőjének kérésére a levezető elnök – a napirendi pont tárgyalása közben – egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - az elnök döntésétől függően - legfeljebb 15 perc lehet. Tárgyalási szünet elrendelését minden képviselőcsoport ülésenként egy alkalommal kérheti.

22. § (1) A közgyűlés nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg döntését.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, illetve szavazógép felhasználásával vagy név szerinti szavazással történik.

(3) Titkos szavazásra, a törvényben meghatározott eseteken túlmenően, a közgyűlés eseti döntése alapján kerülhet sor.[1] A titkos szavazást az Ügyrendi-,Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság jelenlevő tagjai bonyolítják le, urna és szavazólap felhasználásával. A szavazás eredményének megállapításáról külön jegyzőkönyv készül.

(4) Név szerinti szavazás elrendeléséről, a törvényben meghatározott eseteken túlmenően, a közgyűlés esetenként dönt.[2] A név szerinti szavazás során  a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik igennel, nemmel vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.

23. § (1) A közgyűlési határozat tartalmi elemei:

  a) a döntés szöveges része,

            b) a végrehajtás határideje,

            c) a végrehajtásért felelős személy megjelölése,

(2) A közgyűlés alakszerű határozat nélkül a  szavazati arány rögzítésével dönt:

a) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról;

b) önkormányzati rendelet alkotásáról, módosításáról;

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha azt az interpelláló képviselő nem fogadta el;

d) a napirend elfogadásáról.

(3) A közgyűlés határozatait  Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közlönyében valamint a városi portálon kell megjelentetni.

(4)[1] A közgyűlés határozatainak jelzése:

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének …/… (….) számú határozata

A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A közgyűlési határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.           

(5)[2] A közgyűlés határozatainak rövidített jelzése: ZMJVK …/… (….) sz. hat.

A közgyűlési határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

(6)[3] A közgyűlési határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

Önkormányzati rendeletalkotás

24. § A közgyűlés rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

25. §. A rendelet alkotását kezdeményezheti a közgyűlés tagja, bizottsága, a jegyző és az aljegyző.

27. §[1] (1) A rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá. A rendeletek kihirdetéséről Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közlönyében történő megjelentetés útján a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, valamint a jegyző gondoskodik rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről a számítógépes hálózaton és az önkormányzat hivatalos honlapján.

(3) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

Kérdés, interpelláció

29. § (1) A települési képviselők a testületi ülésen önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármester(ek)hez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez interpellációt intézhetnek. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt legfeljebb három percben szóban adja elő.

(3) Az interpellált az interpellációra legfeljebb öt percben válaszol.

(4) Az interpelláló képviselő legfeljebb kettő percben nyilatkozik, hogy a választ elfogadja-e vagy sem. Ha a választ nem fogadja el, a közgyűlés vita nélkül szavaz arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.

(5)[1] Ha az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az interpellált legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ ad. Az interpellációra adott választ a soron következő közgyűlésen ismertetni kell. Ha az interpelláló a választ elfogadja, és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.

(6)[2] Ha a közgyűlés az interpellációs választ nem fogadta el, az interpellációval kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező bizottság állást foglal, amelyet a bizottság elnöke a következő közgyűlésen ismertet. A továbbiakban a (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(7) Ha az interpellált szerint a közgyűlés az adott kérdésben korábban előterjesztett interpelláció kapcsán már állást foglalt, amennyiben az ügyben újabb körülmény nem merült fel, nem köteles az interpellációra válaszolni. Vita esetén az Ügyrendi Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság véleménye alapján a közgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy az interpellációs felszólalás nem minősül-e ismételt interpellációnak.

(8) Ha az interpellált nincs jelen és az interpellációra adott válasszal mást bízott meg,  az interpelláló képviselő dönt arról, hogy a válaszadó személyét elfogadja-e. Ha nem, az interpellációt azon a következő ülésen mondhatja el, amelyen az interpellált jelen van.

(9) Ha az interpelláló két egymást követő ülésen sincs jelen, akkor a válaszadás mellőzhető.

30. § Az interpellációkra, kérdésekre a közgyűlés ülésén  az „ Egyebek” napirendi pont előtt van lehetőség.

32. § Az olyan hozzászólást, amely nem felel meg a 29. § (1) bekezdésben, valamint a 31 . §-ban foglalt feltételeknek, a címzett nem köteles megválaszolni. Vita esetén az Ügyrendi-, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző  Bizottság véleménye alapján a közgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy a hozzászólás interpellációnak, vagy kérdésnek minősül-e. 

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás, városi gyűlés, városrészi tanácskozás

35. § (1)  A helyi népszavazást a választópolgárok 25 %-ának kezdeményezése esetén ki kell írni.

(2) A népi kezdeményezést a választópolgárok 10 %-ának kezdeményezése esetén köteles a közgyűlés napirendre tűzni.

(3) A kezdeményezések hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik. 

37. § (1)[1] A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - a választópolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - városi gyűlést hívhat össze.

(2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a választópolgárokat a sajtó útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(3) A gyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.

(4) A gyűlésről feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

38. § (1)[1] A város egyes összefüggő területén élő választópolgárokat érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési és közszolgáltatási ügyekben - a helyi lakosság véleményének megismerése céljából - városrészi tanácskozás tartható.

(2)[2] A tanácskozás napirendjéről, helyéről és idejéről a választópolgárokat a sajtó útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(3)[3] A városrészi tanácskozást a polgármester, a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester vagy a településrészi önkormányzat elnöke vezeti.

(4) A városrészi tanácskozásról az elhangzott vélemények, javaslatok állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül, ennek elkészítéséről a tanácskozás vezetője gondoskodik.

IV. fejezet

A közgyűlés bizottságai, albizottságai, a képviselő csoport

41. § (1)[1] A közgyűlés az alábbi bizottságokat hozza létre:

            a) Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság (11 tag)

            b) Pénzügyi Bizottság (13 tag)

            c) Gazdasági Bizottság (15 tag)

            d) Városfejlesztési, Üzemeltetési és Tervezési Bizottság (15 tag)

            e) Szociális, Egészségügyi és Esélyegyenlőségi Bizottság (15 tag)

      f) Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság (17 tag)

(2)[2] A bizottságok tagjainak névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.

43. §[1] A közgyűlés az alábbi szakmai bizottságokat hozza létre:

a) Ápolási Szakmai Bizottság

b)  Utcaelnevezéseket Előkészítő Szakmai Bizottság

47. § (1) A közgyűlés bizottságai munkájukat összehangolják,  szükség  szerint egyes napirendeket közösen tárgyalnak meg.  

(2)[1] A közgyűlés bármely bizottsági ügyet magához vonhat és a bizottság döntését felülvizsgálhatja.

(3) A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a közgyűlés dönt.

(4) A közgyűlés bizottságai a közgyűlés működése idején két alkalommal beszámolnak végzett munkájukról, valamint minden év második közgyűlésén tájékoztatják a közgyűlést a megelőző évben átruházott hatáskörben hozott döntéseikről.

52. § [1]

53. § [1]

56. § [1]

Önkormányzati képviselőcsoport

57. § (1) A közgyűlésen ugyanazon jelölő szervezet jelöltjeként mandátumot szerzett képviselők tevékenységük összehangolására legalább 2 főből álló képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) A képviselőcsoport működési szabályait az önkormányzati törvény és jelen rendelet keretei között önállóan határozza meg.

(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

58. § (1) A képviselőcsoport megalakulását az alakuló ülésen, későbbi megalakulása esetén az azt követő közgyűlésen jelenti be.

(2) A bejelentés tartalmazza:

            a) a képviselőcsoport elnevezését,

            b) a megválasztott vezető, vezető-helyettes nevét,

            c) a képviselőcsoport névsorát.

(3) A képviselőcsoport megszűnését, a kizárt képviselő nevét a képviselőcsoporton belüli személyi változást a képviselőcsoport vezetője, a kilépést a képviselő jelenti be a soron következő közgyűlésen.

59. §[1] A polgármester a közgyűlések előkészítése, a jelentősebb önkormányzati ügyek egyeztetése céljából kezdeményezheti a bizottsági elnökök vagy a képviselőcsoportok vezetőinek összehívását, mely egyeztetésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a képviselőcsoporttal nem rendelkező jelölő szervezet jelöltjeként mandátumot szerzett települési képviselőt.

V. fejezet

Településrészi önkormányzat

60. § (1) A város történetileg elkülönült, illetőleg más település részein a városrészek eltérő hagyományai, ezek különböző városképi arculata, érdekei és a lakosság önkormányzati érdekeit szolgáló önszerveződő képessége bővítése céljából a  közgyűlés  településrészi önkormányzatokat hozhat létre. A megalakított településrészi önkormányzatok listáját az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.

(2) Egy egyéni választókerület határán belül több településrészi önkormányzat is létrehozható, illetve egy településrészi önkormányzat területe több egyéni választókerületre is kiterjedhet.

(3)[1] A településrészi önkormányzat létesítését a részönkormányzat létrehozásában és működésében érdekelt, a településrészen helyben lakó választópolgárok településrészi gyűlésen vagy az érintett választópolgárok 4 %-nak aláírásával kezdeményezhetik. A településrészi gyűlés akkor  határozatképes,  ha  azon  az  érintett  választópolgárok  legalább 2 %-a részt vesz.

(4)[2] A településrészi önkormányzati testület nem képviselő tagjaira jelöltet állíthat:

            a) a településrészi gyűlés egyszeri többséggel,

            b) írásban legalább az érintett választópolgárok 2 %-a.

(5) Településrészi önkormányzat vezetője csak olyan települési képviselő lehet, akinek egyéni választókerülete a településrészi önkormányzat területére esik. A településrészi önkormányzat vezetője a testület elnöke.

(6) A településrészi önkormányzat létesítésének a kezdeményezését, valamint a településrészi önkormányzati testület tagjaira vonatkozó javaslatot - az érintett képviselő(k) véleményének kikérése után - az Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság terjeszti a közgyűlés elé.

(7) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a településrészi önkormányzat kérelmezők által megjelölt működési területét.

(8) A közgyűlés a településrészi önkormányzati testület vezetőjét és tagjait az (5) bekezdés alapján nyílt szavazással minősített többséggel választja meg.

(9)[3] A településrészi önkormányzatok létszáma 3-11 fő.

63. § (1) A településrészi önkormányzatok a választási ciklus utolsó évében  beszámolnak a közgyűlésnek végzett munkájukról.

(2) A közgyűlés – az Ügyrendi-,Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző  Bizottság javaslatára – megvonja a pénzügyi támogatást attól a településrészi önkormányzattól, amelyik az ülésről készült jegyzőkönyvvel igazoltan az előző naptári évben legalább két ülést nem tartott.

Az alpolgármester(ek)

66. § (1)[1] A közgyűlés legfeljebb két főállású alpolgármestert választhat. A közgyűlés legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. A nem a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester nem tagja a közgyűlésnek, a polgármestert a közgyűlés elnökeként nem helyettesítheti, de a közgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vesz, jogállására egyebekben a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az alpolgármester(ek) általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester(ek) nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a közgyűlést.

A tanácsnok

67. §[1] A közgyűlés a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választ. A tanácsnokok feladata a város környezetvédelmi problémáinak feltárása, az ökováros koncepciójának kialakítása, valamint az önkormányzati közbeszerzések előkészítése, lefolytatása és ellenőrzése érdekében a Beszerzési Testület elnökeként a testület munkájának, a közbeszerzési eljárásoknak a koordinálása és irányítása figyelemmel a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseire. A tanácsnokok tevékenységükről rendszeresen tájékoztatják a polgármestert és a közgyűlés illetékes bizottságait.

71. § A jegyző köteles a közgyűlés tagjai által a hivatal és saját működésével kapcsolatban kért adatokat, információkat megadni.

74. § (1) A hivatalt a jegyző vezeti.

(2) A hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a közgyűlésnek és a bizottságoknak.

Tulajdonosi tanácsadó testület és a Beszerzési Testület összetétele és feladatai[1]

79. § (1) A tulajdonosi tanácsadó testület tagjai:

a) polgármester

b) a polgármester által kijelölt alpolgármester

c) Pénzügyi Bizottság elnöke

d) Gazdasági Bizottság elnöke

e) Ügyrendi- , Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság elnöke

(2) A tulajdonosi tanácsadó testület a közgyűlés által jóváhagyott ügyrend szerint működik, állásfoglalását legalább 3 tag egyetértésével hozza és üléséről jegyzőkönyvet készít.

A tulajdonosi tanácsadó testület közreműködésével hozott döntésekről a polgármester a közgyűlést rendszeresen tájékoztatja.

(3) A tulajdonosi tanácsadó testület a polgármester felkérésére a közgyűlés, illetve a polgármester hatáskörébe tartozó tulajdonosi ügyekben véleményt nyilvánít.

(4)[2] A tulajdonosi tanácsadó testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a közgyűlési képviselőcsoportok képviselőit.

80. § (1) A közgyűlés a közbeszerzési eljárások előkészítése, lefolytatása és ellenőrzése érdekében 5 tagú Beszerzési Testületet hoz létre önkormányzati képviselőkből, külső szakértőkből és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőiből.

(2)[1] A Beszerzési Testület tagjait a közgyűlés a megbízatásának időtartamára bízza meg azzal, hogy a Testület az új Testület alakuló üléséig ellátja feladatait. A Beszerzési Testület új tagjait a közgyűlés alakuló ülésén meg kell bízni.

(3) A Beszerzési Testület működési szabályait maga állapítja meg.