Bevezető rész

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata önállóan, szabadon,  demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a város ügyeit, gyakorolja az önkormányzati jogokat, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról,  a helyi  közhatalom  önkormányzati  típusú gyakorlásáról.

[1]Az önkormányzat, annak választott testülete, bizottságai, tisztségviselői és hivatala, valamint a településrészi önkormányzatok testületei a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelete alapján működnek.

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése

(3)[2] Az önkormányzat hivatala: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

(4)[3] Az önkormányzat székhelye:         8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos utca 17-19.

     Az önkormányzat telephelyei:          8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3-5.

                                                           8900 Zalaegerszeg, Ady utca 15.

(5)[4] Az önkormányzat illetékességi területe: Zalaegerszeg megyei jogú város közigazgatási területe

(5a)[5] Az önkormányzat jelzőszámait, valamint szakfeladat besorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(6)[6] Az önkormányzat hivatalos honlapja:  www.zalaegerszeg.hu

(7)[7] Az önkormányzat hivatalos lapja: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közlönye

2. § (1) Zalaegerszeg város címerében a csücskös aljú zöld pajzstalp közepén, a pajzs kék mezejében álló, vezeklő ruhás Bűnbánó Magdolna alakja ezüst színű, fejét arany glória övezi. Kinyújtott jobb kezében ezüst színű babérkoszorút tart védően a zöld dombon a pajzs kék mezejében álló ezüst színű vár fölé. Bal kezében, bal vállára támasztott ezüst színű keresztet tart maga előtt. A zöld pajzstalpon a fő alak lábánál vezeklést jelképező ezüst színű háromágú ostor fekszik.

(2) Zalaegerszeg város zászlaja téglalap alakú, halványkék színű, közepén a város címere. A címer alatt ívesen arany betűkkel "ZALAEGERSZEG" felirat látható. A zászló anyaga selyem, rajta a címer és a felirat kézi hímzésű. A zászlót ezüst zsinórszegély és kék bojt díszíti.

(3) A zászló álló és fekvő alakzatban készül, felfüggesztett és szárra erősített használatra. A zászló méretei álló alakzatban 200 cm x 100 cm, fekvő alakzatban 210 cm x 105 cm. Mindkét alakzatban a címer mérete 45 cm x 56 cm, a felirat betűinek nagysága 8 cm. A városi zászlóból egy álló alakzatú példányt a Polgármesteri Hivatalban meg kell őrizni.

(4) A (3) bekezdésben előírt méretektől eltérő nagyságú zászló előállításánál az arányokat meg kell tartani. 

3. § (1) Zalaegerszeg város bélyegzője kör alakú, középen a város címerének méretarányos, vonalas rajzával, körülötte az önkormányzat elnevezésével.

(2) A körbélyegző készülhet díszkivitelben és hivatali használatra.

(3) A körbélyegző az ország címerével együtt, továbbá államigazgatási, hatósági ügyintézés során nem alkalmazható.

(4) A városi körbélyegző használatára a polgármester, az alpolgármester(ek), a jegyző, aljegyző és a polgármester eseti írásbeli felhatalmazása alapján önkormányzati képviselő jogosult  önkormányzati ügyekben.

4. § A város napja Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának évfordulója tiszteletére minden év május 13-a.

5. § (1)[1] A közgyűlés létszáma 18 fő.

(2)[2] A közgyűlés tagjainak névsorát jelen rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza.

I. fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzati jogok

6. § (1) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság esetében a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörét a közgyűlés gyakorolja.

(3) Nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében a társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármester jár el, de előtte kikéri a Tulajdonosi Tanácsadó Testület véleményét. 

(4)[1] A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselői tekintetében  a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja.

7. § (1) [1]

(2) A közgyűlés együttműködhet a városi önkormányzat vonzáskörzetébe tartozó települések képviselő-testületeivel társulás  vagy külön megállapodás alapján

A közgyűlés működése

9. § (1) A közgyűlés féléves munkaterv alapján működik, amely tartalmazza a közgyűlés nyári és téli szünetének idejét is.  A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

(2) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit, az előkészítésben részt vevő szervek vagy  személyek megjelölését és az  előterjesztések  elkészítésének határidejét.

(3) A polgármester  biztosítja a közgyűlés és a bizottságok munkatervei közötti összhang  megteremtését,  továbbá tájékoztatást ad a munkatervbe nem került javaslatokról.

10. §  A  munkaterv  összeállításához minden év november 15-ig és május 15-ig javaslatot  kell kérni:

a)    a közgyűlés tagjaitól,

b)    a közgyűlés bizottságaitól,

c)    a jegyzőtől,

d)    a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,

12. § (1)[1] A meghívót és az írásos előterjesztéseket a polgármester az ülés előtt legalább öt nappal küldi ki. A polgármester és a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság elnöke jogosult az ülés összehívására.

(2)[2] A meghívó tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a munkatervben szereplő és a javasolt napirendi pontokat, a napirendi pontok előterjesztőit, a napirend zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot.

(3)[3]

(4) A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

a)[4]          jelentés a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

b)           a jóváhagyott költségvetés módosítását érintő előterjesztések,

c)           rendeletek,

d)           vagyoni ügyek,

e)           testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,

f)            zárt ülés tartását igénylő ügyek,

g)           az interpellációs bejelentésekre válasz,

h)           interpellációs bejelentések, kérdések,

i)            egyebek

E sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

13. § (1)[1] A polgármester indokolt esetben rendkívüli közgyűlést hívhat össze. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a közgyűlést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívnia a polgármesternek a közgyűlés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Ha a polgármester a kormányhivatal közgyűlés összehívására tett javaslatának és indítványának tizenöt napon belül nem tesz eleget, a közgyűlést a kormányhivatal hívja össze.

(2) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.

14. §[1] A közgyűlés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester legalább három nappal az ülés előtt a sajtó útján és a meghívónak az önkormányzat honlapján való közzétételével értesíti a lakosságot.

15. § (1) Az előterjesztéseket írásban  kell  elkészíteni.  A közgyűlés napirendjébe önálló napirendi pontként felvehető

a) a rendelettervezet

b) a határozati javaslat

c) a jelentés

d) a tájékoztató

e) az interpellációk és kérdések

f) egyebek

(2) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:

a) az előterjesztő megjelölése, 

b) a tárgy pontos megnevezése,

c) az előkészítésben részt vevő bizottságok és más szervezetek megnevezése, 

d) ha a témakör már korábban is szerepelt napirenden, az erre történő utalás,

e) a határozati javaslat ezen túlmenően tartalmazza a határozat tervezetét – esetleg több    változatban is -, felelősét és a végrehajtás határidejét,

f)[1] a rendelet tervezete és indokolása.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester(ek),

c) a közgyűlés tagjai,

d) a bizottságok,

e) a jegyző, aljegyző,

f) a polgármester vagy a közgyűlés által felkért személy vagy szervezet,

(4)[2] A közgyűlés hatáskörébe tartozó kinevezéseket, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az ágazatilag illetékes bizottság készíti elő. Az előkészítés során a jelölteket, pályázókat a bizottság meghallgathatja, több pályázó esetén sorrendet állíthat fel. A javaslatot a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

A közgyűlés vezetése

16. § (1) A közgyűlés ülései – a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet. Az ülés rendjének zavarása esetén az elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(2)[1] A közgyűlés zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(3)[2] A zárt ülésen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott személyek vehetnek részt.

(4)[3] A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott közgyűlési döntés is nyilvános.

(5)[4] A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (3) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott, valamint a nemzetiségi önkormányzat elnöke a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

17. § (1)[1] A közgyűlést a polgármester, távollétében a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester vezeti. Akadályoztatásuk vagy érintettségük esetén a közgyűlést az Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság elnöke vezeti (a továbbiakban: levezető elnök). A tanácskozás rendjének fenntartása a levezető elnök feladata.

(2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a levezető elnök számszerűen  megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint fele jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, az elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem vezet eredményre, az elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a közgyűlés, akkor az ülést berekeszti. Jelenlévőnek kell tekinteni a képviselőt, ha a szavazópultja bekapcsolt állapotban van. [2]A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek, valamint jelenlévőnek kell tekinteni.

(3)[3] A határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlést  a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.

(4) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ülés menet közben válik határozatképtelenné.

(5) A levezető elnök az ülés vezetése körében

a)    a bejelentkezés sorrendjében szót ad,

b)    azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire,

c)    azt a hozzászólót, aki az üléshez nem illő, vagy a közgyűlés tekintélyét, illetőleg másokat sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, felszólítja, hogy tartózkodjék ettől,

d)  rendre utasítja azt a hozzászólót, aki a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó   szabályokat megszegi, valamint a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet túllépi, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második rendre utasítás következményeire,

e)  egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra vagy másodszor utasít rendre. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,

f)     javasolhatja napirendi pontok  összevont tárgyalását,

g)    kezdeményezheti a vita lezárását,

h)    szünetet rendelhet el,

i)     a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki a közgyűléshez méltatlan  magatartást tanúsít,

j)     tartós rendzavarás miatt felfüggesztheti az ülést.

18. § (1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselők és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a közgyűlés vita nélkül határoz.

(2) Az ülés során indokolt esetben a polgármester indítványára a közgyűlés a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a közgyűlés vita nélkül határoz.

20. § (1) A képviselő eljárási kérdésben legfeljebb egy percben, egy napirendi pont tárgyalása során egyszer, soron kívül ügyrendi javaslatot terjeszthet elő, amit kézfelemeléssel jelez. Erre képviselőcsoportonként egy képviselő legfeljebb egyperces észrevételt tehet, egyébként a közgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz.

(2) A közgyűlés - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.

(3) Bármely képviselőcsoport vezetőjének kérésére a levezető elnök – a napirendi pont tárgyalása közben – egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - az elnök döntésétől függően - legfeljebb 15 perc lehet. Tárgyalási szünet elrendelését minden képviselőcsoport ülésenként egy alkalommal kérheti.

22. § (1) A közgyűlés nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg döntését.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, illetve szavazógép felhasználásával vagy név szerinti szavazással történik.

(3) Titkos szavazásra, a törvényben meghatározott eseteken túlmenően, a közgyűlés eseti döntése alapján kerülhet sor.[1] A titkos szavazást az Ügyrendi-,Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság jelenlevő tagjai bonyolítják le, urna és szavazólap felhasználásával. A szavazás eredményének megállapításáról külön jegyzőkönyv készül.

(4) Név szerinti szavazás elrendeléséről, a törvényben meghatározott eseteken túlmenően, a közgyűlés esetenként dönt.[2] A név szerinti szavazás során  a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik igennel, nemmel vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.

23. § (1) A közgyűlési határozat tartalmi elemei:

  a) a döntés szöveges része,

            b) a végrehajtás határideje,

            c) a végrehajtásért felelős személy megjelölése,

(2) A közgyűlés alakszerű határozat nélkül a  szavazati arány rögzítésével dönt:

a) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról;

b) önkormányzati rendelet alkotásáról, módosításáról;

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha azt az interpelláló képviselő nem fogadta el;

d) a napirend elfogadásáról.

(3) A közgyűlés határozatait  Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közlönyében valamint a városi portálon kell megjelentetni.

(4)[1] A közgyűlés határozatainak jelzése:

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének …/… (….) számú határozata

A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A közgyűlési határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.           

(5)[2] A közgyűlés határozatainak rövidített jelzése: ZMJVK …/… (….) sz. hat.

A közgyűlési határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

(6)[3] A közgyűlési határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

Önkormányzati rendeletalkotás

24. § A közgyűlés rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

25. §. A rendelet alkotását kezdeményezheti a közgyűlés tagja, bizottsága, a jegyző és az aljegyző.

27. §[1] (1) A rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá. A rendeletek kihirdetéséről Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közlönyében történő megjelentetés útján a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, valamint a jegyző gondoskodik rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről a számítógépes hálózaton és az önkormányzat hivatalos honlapján.

(3) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

Hivatalos lap[1]

28. § (1) A közgyűlés hivatalos lapja a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közlönye.

(2) A közlöny címlapján fel kell tüntetni:

a) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közlönye címet,

b) a hivatalos lap megjelölést,

c) az évfolyamot és a lapszámot,

d) a megjelenés évét, hónapját, napját,

e) a város címerét,

f) a tartalomjegyzéket.

(3) A közlöny részei:

a) I. személyi rész,

b) II. a közgyűlés rendeletei,

c) III. a közgyűlés határozatai,

d) IV. egyéb közlemények, helyesbítés.

(4)[2] A közlöny személyi részében kell megjelentetni a személyi ügyekben hozott közgyűlési határozatokat.

(5) A közlöny II. részében kell kihirdetni a közgyűlés rendeleteit.

(6)[3] A közlöny III. részében kell megjelentetni a közgyűlés határozatait és a közgyűlés féléves munkatervét. A közgyűlés normatív határozatait – a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését szabályozó határozatait – a polgármester és a jegyző írja alá, a közlönyben történő közzétételükről a jegyző gondoskodik.

(7)[4] A közlöny IV. részében lehet közzétenni különösen a közgyűlés által elfogadott tájékoztatókat, a közalapítványok módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratait, a polgármester és a jegyző közleményeit, az önkormányzati pályázati felhívásokat.

(8) A közlöny felelős kiadója a jegyző. A közlöny a közgyűlést követő 8 napon belül jelenik meg.

(9)[5] A közlönyt térítésmentesen meg kell küldeni:

1. a települési képviselőknek,
2. a megyei levéltárnak,
3. a megyei könyvtárnak,
4. a városi könyvtárnak,
   5. az Országos Széchenyi Könyvtárnak.

Kérdés, interpelláció

29. § (1) A települési képviselők a testületi ülésen önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármester(ek)hez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez interpellációt intézhetnek. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt legfeljebb három percben szóban adja elő.

(3) Az interpellált az interpellációra legfeljebb öt percben válaszol.

(4) Az interpelláló képviselő legfeljebb kettő percben nyilatkozik, hogy a választ elfogadja-e vagy sem. Ha a választ nem fogadja el, a közgyűlés vita nélkül szavaz arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.

(5)[1] Ha az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az interpellált legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ ad. Az interpellációra adott választ a soron következő közgyűlésen ismertetni kell. Ha az interpelláló a választ elfogadja, és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.

(6)[2] Ha a közgyűlés az interpellációs választ nem fogadta el, az interpellációval kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező bizottság állást foglal, amelyet a bizottság elnöke a következő közgyűlésen ismertet. A továbbiakban a (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(7) Ha az interpellált szerint a közgyűlés az adott kérdésben korábban előterjesztett interpelláció kapcsán már állást foglalt, amennyiben az ügyben újabb körülmény nem merült fel, nem köteles az interpellációra válaszolni. Vita esetén az Ügyrendi Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság véleménye alapján a közgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy az interpellációs felszólalás nem minősül-e ismételt interpellációnak.

(8) Ha az interpellált nincs jelen és az interpellációra adott válasszal mást bízott meg,  az interpelláló képviselő dönt arról, hogy a válaszadó személyét elfogadja-e. Ha nem, az interpellációt azon a következő ülésen mondhatja el, amelyen az interpellált jelen van.

(9) Ha az interpelláló két egymást követő ülésen sincs jelen, akkor a válaszadás mellőzhető.

30. § Az interpellációkra, kérdésekre a közgyűlés ülésén  az „ Egyebek” napirendi pont előtt van lehetőség.

31. § A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármester(ek)hez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez önkormányzati ügyekben, így különösen az önkormányzat vagy szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhetnek A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a válasz elfogadásáról a testületnek nem kell szavazni. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől tájékoztatást kérhet, melyre az ülésen vagy azt követő 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. [1]

32. § Az olyan hozzászólást, amely nem felel meg a 29. § (1) bekezdésben, valamint a 31 . §-ban foglalt feltételeknek, a címzett nem köteles megválaszolni. Vita esetén az Ügyrendi-, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző  Bizottság véleménye alapján a közgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy a hozzászólás interpellációnak, vagy kérdésnek minősül-e. 

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás, városi gyűlés, városrészi tanácskozás

35. § (1)  A helyi népszavazást a választópolgárok 25 %-ának kezdeményezése esetén ki kell írni.

(2) A népi kezdeményezést a választópolgárok 10 %-ának kezdeményezése esetén köteles a közgyűlés napirendre tűzni.

(3) A kezdeményezések hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik. 

37. § (1)[1] A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - a választópolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - városi gyűlést hívhat össze.

(2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a választópolgárokat a sajtó útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(3) A gyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.

(4) A gyűlésről feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

38. § (1)[1] A város egyes összefüggő területén élő választópolgárokat érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési és közszolgáltatási ügyekben - a helyi lakosság véleményének megismerése céljából - városrészi tanácskozás tartható.

(2)[2] A tanácskozás napirendjéről, helyéről és idejéről a választópolgárokat a sajtó útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(3)[3] A városrészi tanácskozást a polgármester, a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester vagy a településrészi önkormányzat elnöke vezeti.

(4) A városrészi tanácskozásról az elhangzott vélemények, javaslatok állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül, ennek elkészítéséről a tanácskozás vezetője gondoskodik.

III. fejezet

A települési képviselő

A települési képviselő jogai

39. § (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a  munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a közgyűlés téríti  meg,  amelynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A testületi munka alatt értendő a bizottságban való tevékenység is.

(2)[1] A Közgyűlés a képviselők, a bizottsági elnökök, a tanácsnok, valamint a bizottságok nem képviselő tagjai részére megbízatásuk idejére havi tiszteletdíjat állapít meg.

            A tiszteletdíj mértéke:

1. [2]a képviselő részére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint megállapított illetményalap és a 2,6 mértékű szorzószám száz forintra kerekített szorzata (a továbbiakban: alapdíj),
2. bizottsági tag képviselő részére az alapdíj 145 %-a
3. nem képviselő bizottsági tag részére az alapdíj 45 %-a
4. bizottsági elnök, tanácsnok részére az alapdíj 190 %-a

A képviselő és a bizottság nem képviselő tagja a közgyűléshez címzett, a polgármesterhez eljuttatott írásos nyilatkozatával tiszteletdíjáról bármikor lemondhat. A lemondás történhet a tiszteletdíj folyósításának meghatározott időtartamára vagy a tiszteletdíj meghatározott hányadára is.

(3) A tiszteletdíj kifizetéséről a  jegyző gondoskodik minden hónap 10-ig.

(4)[3] A közgyűlési munkában és a bizottságok tevékenységében felróható okból részt nem vevő képviselő, bizottsági tag tiszteletdíját a közgyűlés a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, ha a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag a tárgyi félév közgyűlésein, bizottsági ülésein lefolytatott szavazások több mint egyharmadán bejelentés nélkül nem vesz részt. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(5) A polgármesteri hivatal köteles a települési képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni. A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(6) Az a képviselő, aki a közgyűlés eseti meghatalmazása alapján jár el, a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles  tájékoztatást adni a feladatokról.

(7) A képviselőnek a közgyűlés képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

A települési képviselő kötelességei

40. §  (1) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a közgyűlés munkájában, a testületi ülésen és bizottsági tagsága esetén a bizottsági ülésen megjelenni, annak munkájában részt venni

(2) Írásban vagy szóban előzetesen köteles bejelenteni,  ha a közgyűlés vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(3) Felkérés vagy a közgyűlés döntése alapján köteles részt venni a közgyűlés előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(4)[1] A közgyűlés döntéshozatalából a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló törvényben meghatározottak szerint kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a levezető elnök jegyzőkönyvben rögzített módon figyelmezteti.

(5) Köteles a tudomására jutott állami és hivatali  titkot megőrizni.

(6) Köteles a közmeghallgatáson részt venni.

(7)[2] A települési képviselő köteles a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározottak szerint a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni.

(8)[3] A települési képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül köteles a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatokat kettő példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban, a borítékon „Vagyonnyilatkozat” feltüntetésével a jegyzőnél az Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottsághoz címezve.

IV. fejezet

A közgyűlés bizottságai, albizottságai, a képviselő csoport

41. § (1)[1] A közgyűlés az alábbi bizottságokat hozza létre:

            a) Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság (11 tag)

            b) Pénzügyi Bizottság (13 tag)

            c) Gazdasági Bizottság (15 tag)

            d) Városfejlesztési, Üzemeltetési és Tervezési Bizottság (15 tag)

            e) Szociális, Egészségügyi és Esélyegyenlőségi Bizottság (15 tag)

      f) Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság (17 tag)

(2)[2] A bizottságok tagjainak névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.

42. § (1)[1] A közgyűlés albizottságokat is alakíthat. Az albizottság részére döntési jog nem adható és hatáskör át nem ruházható. Az albizottságot csak az ágazatilag illetékes bizottság tagja vezetheti.

(2) A közgyűlés az alábbi albizottságokat hozza létre:

            a) Közbiztonsági Albizottság

            b) Költségvetési Albizottság

            c) Vagyongazdálkodási és Informatikai Albizottság

            d) Ifjúsági és Sport Albizottság

            e) Környezetvédelmi Albizottság

            f) Egészségügyi Albizottság

            g) Lakásügyi Albizottság

            h) Kulturális Albizottság

            i)[2]

(3) Az albizottságok részletes feladatait és működésük részletes szabályait az ágazatilag illetékes bizottságok állapítják meg.

(4)[3] A közgyűlés konzultatív, véleményező, javaslattevő tevékenységet végző testületként Idősügyi Tanácsot hozhat létre. A testület feladatait és a működés részletes szabályait a közgyűlés külön szabályzatban állapítja meg.

43. §[1] A közgyűlés az alábbi szakmai bizottságokat hozza létre:

a) Ápolási Szakmai Bizottság

b)  Utcaelnevezéseket Előkészítő Szakmai Bizottság

47. § (1) A közgyűlés bizottságai munkájukat összehangolják,  szükség  szerint egyes napirendeket közösen tárgyalnak meg.  

(2)[1] A közgyűlés bármely bizottsági ügyet magához vonhat és a bizottság döntését felülvizsgálhatja.

(3) A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a közgyűlés dönt.

(4) A közgyűlés bizottságai a közgyűlés működése idején két alkalommal beszámolnak végzett munkájukról, valamint minden év második közgyűlésén tájékoztatják a közgyűlést a megelőző évben átruházott hatáskörben hozott döntéseikről.

52. § [1]

53. § [1]

56. § [1]

Önkormányzati képviselőcsoport

57. § (1) A közgyűlésen ugyanazon jelölő szervezet jelöltjeként mandátumot szerzett képviselők tevékenységük összehangolására legalább 2 főből álló képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) A képviselőcsoport működési szabályait az önkormányzati törvény és jelen rendelet keretei között önállóan határozza meg.

(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

58. § (1) A képviselőcsoport megalakulását az alakuló ülésen, későbbi megalakulása esetén az azt követő közgyűlésen jelenti be.

(2) A bejelentés tartalmazza:

            a) a képviselőcsoport elnevezését,

            b) a megválasztott vezető, vezető-helyettes nevét,

            c) a képviselőcsoport névsorát.

(3) A képviselőcsoport megszűnését, a kizárt képviselő nevét a képviselőcsoporton belüli személyi változást a képviselőcsoport vezetője, a kilépést a képviselő jelenti be a soron következő közgyűlésen.

59. §[1] A polgármester a közgyűlések előkészítése, a jelentősebb önkormányzati ügyek egyeztetése céljából kezdeményezheti a bizottsági elnökök vagy a képviselőcsoportok vezetőinek összehívását, mely egyeztetésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a képviselőcsoporttal nem rendelkező jelölő szervezet jelöltjeként mandátumot szerzett települési képviselőt.

V. fejezet

Településrészi önkormányzat

60. § (1) A város történetileg elkülönült, illetőleg más település részein a városrészek eltérő hagyományai, ezek különböző városképi arculata, érdekei és a lakosság önkormányzati érdekeit szolgáló önszerveződő képessége bővítése céljából a  közgyűlés  településrészi önkormányzatokat hozhat létre. A megalakított településrészi önkormányzatok listáját az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.

(2) Egy egyéni választókerület határán belül több településrészi önkormányzat is létrehozható, illetve egy településrészi önkormányzat területe több egyéni választókerületre is kiterjedhet.

(3)[1] A településrészi önkormányzat létesítését a részönkormányzat létrehozásában és működésében érdekelt, a településrészen helyben lakó választópolgárok településrészi gyűlésen vagy az érintett választópolgárok 4 %-nak aláírásával kezdeményezhetik. A településrészi gyűlés akkor  határozatképes,  ha  azon  az  érintett  választópolgárok  legalább 2 %-a részt vesz.

(4)[2] A településrészi önkormányzati testület nem képviselő tagjaira jelöltet állíthat:

            a) a településrészi gyűlés egyszeri többséggel,

            b) írásban legalább az érintett választópolgárok 2 %-a.

(5) Településrészi önkormányzat vezetője csak olyan települési képviselő lehet, akinek egyéni választókerülete a településrészi önkormányzat területére esik. A településrészi önkormányzat vezetője a testület elnöke.

(6) A településrészi önkormányzat létesítésének a kezdeményezését, valamint a településrészi önkormányzati testület tagjaira vonatkozó javaslatot - az érintett képviselő(k) véleményének kikérése után - az Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság terjeszti a közgyűlés elé.

(7) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a településrészi önkormányzat kérelmezők által megjelölt működési területét.

(8) A közgyűlés a településrészi önkormányzati testület vezetőjét és tagjait az (5) bekezdés alapján nyílt szavazással minősített többséggel választja meg.

(9)[3] A településrészi önkormányzatok létszáma 3-11 fő.

63. § (1) A településrészi önkormányzatok a választási ciklus utolsó évében  beszámolnak a közgyűlésnek végzett munkájukról.

(2) A közgyűlés – az Ügyrendi-,Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző  Bizottság javaslatára – megvonja a pénzügyi támogatást attól a településrészi önkormányzattól, amelyik az ülésről készült jegyzőkönyvvel igazoltan az előző naptári évben legalább két ülést nem tartott.

VI.  fejezet

Nemzetiségi önkormányzat[1]

64. §[2] (1) A városi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján kötött, a 3. mellékletben található együttműködési megállapodás szerint.

(2) A nemzetiségi önkormányzat működésének biztosítása céljából a városi önkormányzat által átadott vagyontárgyakat a 4. melléklet tartalmazza. 

Az alpolgármester(ek)

66. § (1)[1] A közgyűlés legfeljebb két főállású alpolgármestert választhat. A közgyűlés legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. A nem a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester nem tagja a közgyűlésnek, a polgármestert a közgyűlés elnökeként nem helyettesítheti, de a közgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vesz, jogállására egyebekben a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az alpolgármester(ek) általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester(ek) nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a közgyűlést.

A tanácsnok

67. §[1] A közgyűlés a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választ. A tanácsnokok feladata a város környezetvédelmi problémáinak feltárása, az ökováros koncepciójának kialakítása, valamint az önkormányzati közbeszerzések előkészítése, lefolytatása és ellenőrzése érdekében a Beszerzési Testület elnökeként a testület munkájának, a közbeszerzési eljárásoknak a koordinálása és irányítása figyelemmel a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseire. A tanácsnokok tevékenységükről rendszeresen tájékoztatják a polgármestert és a közgyűlés illetékes bizottságait.

A jegyző feladata és hatásköre

68. §[1] A jegyzőt pályázat alapján a polgármester nevezi ki határozatlan időre.

69. §[1] A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

71. § A jegyző köteles a közgyűlés tagjai által a hivatal és saját működésével kapcsolatban kért adatokat, információkat megadni.

Az aljegyző

72. § (1)[1] A polgármester pályázat alapján határozatlan időre nevezi ki a jegyző javaslatára az aljegyzőt a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) Feladatkörét a jegyző határozza meg, melyről tájékoztatja a közgyűlést.

(3)[2] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester jelöli ki a képesítési feltételeknek megfelelő vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőt.

VIII. fejezet

 Az önkormányzat hivatala

73. §[1] A közgyűlés az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre. A hivatal szervezeti felépítését és működésének részletes szabályait a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

74. § (1) A hivatalt a jegyző vezeti.

(2) A hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a közgyűlésnek és a bizottságoknak.

IX. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

75. § [1]A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól  külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

Az önkormányzat költségvetése

76. §[1] (1) A közgyűlés az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet és az önkormányzat költségvetése tervezési és zárszámadása elkészítési rendjéről szóló belső szabályzat, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A jegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési koncepcióját, melyet a polgármester terjeszt a közgyűlés elé. A költségvetési koncepciót valamennyi bizottság és a helyi nemzetiségi önkormányzat megtárgyalja. A bizottságok és a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményével együtt a koncepciót a közgyűlés megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés készítés további munkálatairól.

(3) A jegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési rendeletének tervezetét, melyet egyeztetés céljából megküld a költségvetési szervek vezetői részére. A beérkezett írásos véleményekkel együtt a költségvetési rendelet tervezetét valamennyi bizottság és a helyi nemzetiségi önkormányzat megtárgyalja.

(4) A polgármester terjeszti a közgyűlés elé a bizottságok és a helyi nemzetiségi önkormányzat által megtárgyalt, a könyvvizsgáló írásos jelentését csatoltan tartalmazó költségvetési rendelet tervezetet.

(5) Az éves költségvetési rendelet módosításának szabályait az államháztartásról szóló törvény, az önkormányzati költségvetési rendelet és az önkormányzat költségvetési tervezési és zárszámadása elkészítési rendjéről szóló belső szabályzat tartalmazza.

(6) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére az államháztartásról szóló törvényben, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben és az önkormányzat költségvetése tervezési és zárszámadása elkészítési rendjéről szóló belső szabályzatban foglaltak az irányadók.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

77. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben különösen[1]

a)[2] jogszabályokban előírt módon és időben elkészíti az évközi, az év végi költségvetési beszámolót, az időközi költségvetési és mérlegjelentést, valamint a negyedéves pénzforgalmi információt és ezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.

b)    Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.

c)[3]  

d)    Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról, az úgynevezett városi kincstári finanszírozási technika működtetése révén.

e)    Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja számlarendjét, kötelező irányelveket határoz meg az önkormányzat egységes számviteli rendjének kialakításához.

f)     Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.

g)    Elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását, és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

h)    Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetve teljesítéséről.

(2)[4]

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

78. §[1] (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szervezetek is ellenőrizhetik.

(3) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(4) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(5) Az önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a közgyűlés az előző év december 31-ig hagyja jóvá.

(6) Az önkormányzat teljes gazdálkodási területére kiterjedő pénzügyi ellenőrzést a Pénzügyi Bizottság a 48. §-ban foglaltak szerint látja el.

(7) A jegyző az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről az Ellenőrzési Iroda útján gondoskodik.

Tulajdonosi tanácsadó testület és a Beszerzési Testület összetétele és feladatai[1]

79. § (1) A tulajdonosi tanácsadó testület tagjai:

a) polgármester

b) a polgármester által kijelölt alpolgármester

c) Pénzügyi Bizottság elnöke

d) Gazdasági Bizottság elnöke

e) Ügyrendi- , Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság elnöke

(2) A tulajdonosi tanácsadó testület a közgyűlés által jóváhagyott ügyrend szerint működik, állásfoglalását legalább 3 tag egyetértésével hozza és üléséről jegyzőkönyvet készít.

A tulajdonosi tanácsadó testület közreműködésével hozott döntésekről a polgármester a közgyűlést rendszeresen tájékoztatja.

(3) A tulajdonosi tanácsadó testület a polgármester felkérésére a közgyűlés, illetve a polgármester hatáskörébe tartozó tulajdonosi ügyekben véleményt nyilvánít.

(4)[2] A tulajdonosi tanácsadó testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a közgyűlési képviselőcsoportok képviselőit.

80. § (1) A közgyűlés a közbeszerzési eljárások előkészítése, lefolytatása és ellenőrzése érdekében 5 tagú Beszerzési Testületet hoz létre önkormányzati képviselőkből, külső szakértőkből és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőiből.

(2)[1] A Beszerzési Testület tagjait a közgyűlés a megbízatásának időtartamára bízza meg azzal, hogy a Testület az új Testület alakuló üléséig ellátja feladatait. A Beszerzési Testület új tagjait a közgyűlés alakuló ülésén meg kell bízni.

(3) A Beszerzési Testület működési szabályait maga állapítja meg.

XI. fejezet

Záró rendelkezések

82. §[1] A rendelet függelékei:

            1. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Településrészi Önkormányzatai

            2. Közgyűlés tagjainak névsora

            3. Bizottsági tagok névsora

            4. [2]