Telekalakítás általános szabályai

3. §

(1) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét

- a szabályozási tervben meghatározott kötelező vagy irányadó építési vonal esetén e vonalon és attól a telek belseje felé mért 20 m-es sávban,

• - kötelező vagy irányadó építési vonal hiánya esetén az építési hely területén bármely, a telek belseje felé mért 20 m-es sávban

kell biztosítani.

(2)[1] Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve útszabályozással érintett terület leválasztható, abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb telekméretet. Az építési lehetőség meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni, és a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.

Az övezetek és építési övezetek területén meglévő, két szemközti oldalán úttal határolt, a kialakítható legkisebb telekszélesség méreténél keskenyebb telek saroktelek kivételével keresztirányban megosztható egyéb szabályok betartása mellett, ha a beépíthető legkisebb telekszélességnek a telek szélességi mérete megfelel, a megosztás során annak szélességi mérete nem csökken.

(3) Úszótelek területe bővíthető. Az úszótelek bővítése esetén az azon lévő épület is bővíthető. Új úszótelek csak közhasználatú egészségügyi-, szociális-, kulturális- és oktatási építmény, valamint terepszint alatti személygépkocsi tároló épület számára alakítható ki.

(4) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakítható.

(5) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közlekedési- és közmű elhelyezési övezet területének határát a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembe vétele mellett geodéziai felméréssel pontosítva kell kialakítani.

(6) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött. Övezeti határ csak telekhatáron lehet, egy telek csak egy övezetbe tartozhat. A telekhatárok terület-felhasználási egységen belüli kismértékű változásával, korrekciójával az övezeti határ együtt mozog. Övezethatár menti telekegyesítés esetén a kialakuló új telekre a kisebb intenzitású övezet előírásait kell alkalmazni.

(7) Több terület-felhasználási egységet tartalmazó tömb esetén a szabályozási tervben jelölt terület-felhasználási egység határa mentén a telekalakítás végrehajtható abban az esetben is, ha az így létrejövő telkek területe nem éri el az övezetre előírt kialakítható legkisebb telek területének mértékét, de annak mérete a beépíthető legkisebb telek területének megfelelő

(8) Építési telek kialakítása során az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyezni.

(9)[2] Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb városszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási tervben jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén az előzőekben megfogalmazott városrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek. Telekcsoport újraosztása esetén beépítésre nem alkalmas telek is kialakítható, a fejlesztés ütemezhetőségének érdekében a jelenlegi telekalakulat az újraosztási kötelezettség fenntartása mellett részben megtartható, ha a terület rendezése azt indokolttá teszi.

Közterületek építésének általános szabályai

5. §

(1) A közterületi szezonális vendéglátó teraszt üveg, műanyag és egyéb anyagú határoló létesítménnyel ellátni nem lehet. Árnyékolását, lefedését önálló, összecsukható napernyővel, vagy az épület homlokzatára szerelt árnyékoló szerkezettel lehet megoldani.

(2) A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések, térbútorok, valamint a reklámhordozók kialakítása és stílusa illeszkedjék a közterületek kialakításához, mellettük lévő épületek jellegéhez.

(3) Nem helyezhető el reklámcélú felület a padokon, játszóterek berendezésein, a közmű műtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsőkön, és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, növényzeten, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik.

(4) Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetve az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületről el kell távolítani.

Önálló bankjegy- vagy árusító automata a parkolójegy árusító automaták kivételével közterületen nem helyezhető el.

(5) A közhasználatú kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó- és közlekedési épület amennyiben az az adott övezetben elhelyezhető, legfeljebb 20m² alapterülettel földszintesen, pavilon jelleggel, illetve terepszint alatt létesíthető. Ilyen jellegű közterületi építmény elhelyezése esetén a városképi illeszkedésnek meg kell felelni.

(6)[1] Az építési telkek közterület felőli határán elhelyezett építmények terepszint alatti szerkezeti elemei (alap, munkagödör megtámasztó szerkezet, stb.) továbbá angol akna és az építési telekhez tartozó közműakna a közterületbe korlátozás nélkül benyúlhat, amennyiben az a közlekedési- és közmű építmények elhelyezését nem korlátozza, és amennyiben ahhoz a közterület kezelője hozzájárul.

Terepszint alatti beépítés általános szabályai

6. §

(1) Közlekedési építmény számára terepszint alatti építmény elhelyezése beépítésre szánt területen az övezetben meghatározott mértékben, beépítésre nem szánt területek közül a közlekedési-, közmű elhelyezési területen magán tulajdonú út kivételével korlátozás nélkül történhet.

(2) Közmű létesítmény számára terepszint alatti építmény bármely övezet területén korlátozás nélkül elhelyezhető.

(3)[1] Terepszint alatti építmény elhelyezhető az építési telek teljes területén, így annak az elő-, oldal- és hátsókertjében, valamint építési hellyel jelölt telkek esetében az építési hely területén kívül is, amennyiben az OTÉK 31. § előírásai teljesülnek, kivéve az oldalhatáros beépítési  mód esetén az oldalkert területén.

(4) Terepszint alatti építmény magassági elhelyezésének – zöldtetőnek, térburkolatnak, stb. – igazodnia kell a környező terepszint vonalához. Épülethez közvetlenül kapcsolódó terepszint alatti építmény vagy építményrész által kialakuló rendezett terep magassága nem vehető figyelembe az építménymagasság megállapítása során, amennyiben az, az építést megelőző eredeti terepszint magasságát meghaladja. Az építménymagasság megállapítása során ilyenkor a csatlakozó terepszint alatti építménnyel érintett homlokzati szakasznál rendezett terepnek az építést megelőző eredeti terepszintet kell tekinteni.

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Nagyvárosias lakóterület

7. §

(1) A nagyvárosias lakóterület (Ln) jelű sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Ln-1 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - sportépítmény,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(3) Ln-2 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - sportépítmény,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 1100 m2 telekterületig 75%, 1100 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.

(4) Ln-3 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• lakóépület,
• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• sportépítmény,
• szálláshely szolgáltató épület,
• igazgatási épület,
• a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 1100m2 telekterületig 75%, 1100 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.

**Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke legfeljebb 5%-ig csökkenthető.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Az övezet területének Ady Endre utcai frontján az utcára néző homlokzati felület építménymagassága legfeljebb 10,5 m lehet.
• 
  

(5) Ln-4 jelű övezet

          a)[1] Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - sportépítmény,
• - terepszint alatti személygépkocsi tároló, valamint felszín feletti személygépkocsi tároló meglévő tárolóépület telkének legfeljebb 30%-os bővítésével.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* Lapostetős épületnél a kialakult építménymagasság magastető és beépített tetőtér építése esetén 1,5 m-rel növelhető.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Terepszint alatti építmény az övezet területén gépkocsi elhelyezés számára kialakítható. A terepszint alatti személygépkocsi tároló terepszint feletti felépítménnyel kiegészülhet az alépítmény alapterületének legfeljebb 10 %-val.

Kisvárosias lakóterület

8. §

(1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Lk-1 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - telkenként legfeljebb négy lakás,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)[1] Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetében a terület 60 %, egyéb esetben a sarokteleknél 720 m² telekterületig 60%, 720 m² telekterület feletti telekrészre vetítve 35%.

** Dózsa György utcai építési telkek esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.

(3) Lk-2 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

b)[2] Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetében a terület 60 %, egyéb esetben a sarokteleknél 720 m² telekterületig 60%, 720 m² telekterület feletti telekrészre vetítve 35%.

(4) Lk-3 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)[3] Az övezet területének normatív előírásai:

(5)[4] Lk-4 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 720 m2 telekterületig 75%, 720 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.

**Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke legfeljebb 10%-ig csökkenthető.

***A megengedett legnagyobb építménymagasság a 1170-1175, 1184/1, 1185 és 1186 hrsz-ú telkek területén.

(6) Lk-5 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 720 m2 telekterületig 75%, 720 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.

**Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke legfeljebb 10%-ig csökkenthető.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(7) Lk-6 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(8) Lk-7 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 720 m2 telekterületig 75%, 720 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.

**Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke legfeljebb 10%-ig csökkenthető.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(9) Lk-8 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(10) Lk-9 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

Falusias lakóterület

10. §

(1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Lf jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - telkenként legfeljebb két lakás,
• - mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari, kisüzemi építmény,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)[1] Az övezet területének normatív előírásai:

c) [2]

Központi vegyes terület

12. §

(1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Vk-1 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - Kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
• - sportépítmény,
• - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• - üzemanyagtöltő.

b)[1] Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.
• 
  

(3) Vk-2 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület
• - igazgatási épület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyéb közösségi szórakoztató-, kulturális épület,
• - oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - sportépítmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A Csácsi utca 5321 hrsz-ú műemléki épület telkén a megengedett legnagyobb építménymagasságot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állapítja meg.

(4) Vk-3 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - igazgatási épület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyéb közösségi szórakoztató-, kulturális épület,
• - oktatási épület,
• - sportépítmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.
• Az övezet területén új épület építése, vagy jelentős tömegváltoztatással járó átépítés esetén a városképi illeszkedés meghatározása érdekében elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges.

 (5) Vk-4 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - igazgatási épület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyéb közösségi szórakoztató-, kulturális épület,
• - oktatási épület,
• - sportépítmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

(6) Vk-5 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - igazgatási épület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyéb közösségi szórakoztató-, kulturális épület,
• - sportépítmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

Üdülőházas üdülő terület

15. §

(1) Az üdülőházas üdülőterület sűrű beépítésű, 6 m építménymagasságot meghaladó elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgáló terület, amely elhelyezése, mérete, kialakítása és felszereltsége, valamint infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas, és amely túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgál.

(2) Üü-1 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - üdülő- és szálláshely szolgáltató épületek,
• - kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó épületek.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

(3) Üü-2 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - üdülő- és szálláshely szolgáltató épületek,
• - kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó épületek.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

^* A mellékfunkciójú építmények építménymagassága ennél kisebb lehet.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(4) Üü-3 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - üdülő- és szálláshely szolgáltató épületek,
• - kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó épületek.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

^* A mellékfunkciójú építmények építménymagassága ennél kisebb lehet.

** Az épület homlokzati síkjának legmagasabb pontja.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közúti közlekedési és közmű elhelyezési terület

17.§

(1)[1] A közúti közlekedésre és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű parkolók, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjainak, vízelvezetési rendszerének és környezetvédelmi létesítményeinek, továbbá közművek, hírközlés és energia ellátás építményeinek elhelyezésére szolgál. A közlekedési és közmű elhelyezési területek a város hierarchiába rendezett úthálózatát alkotják, mely úthálózat hierarchiája a következő:

1. 1. KÖu-1 jelű övezet: országos fő út
2. 2. KÖu-2 jelű övezet: városi forgalmi út
3. 3. KÖu-2om jelű övezet: városi forgalmi út és országos mellékút
4. 4. KÖu-3 jelű övezet: városi gyűjtőút
5. 5. KÖu-3om jelű övezet: városi gyűjtőút és országos mellékút
6. 6. KÖu-4 jelű övezet: kiszolgáló út
7. 7. KÖu-5 jelű övezet: önálló kerékpárút vagy gyalogút

(2)[2] KÖu jelű övezetek

a) Az övezetek területén elhelyezhető építmények:

1. - közlekedési- és közműépítmény,
2. - közhasználatú kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
3. - közlekedési igazgatási épület, pályaudvar,
4. - személygépkocsi tároló építmény, terepszint alatti-, vagy többszintes parkolóház,
5. - üzemanyagtöltő állomás,
6. - köztárgyak, szobrok, emlékművek, kerti építmények.

b) Az övezetek területének normatív előírásai:

1. 1. Közhasználatú kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó- és közlekedési igazgatási épület legfeljebb földszintesen, 30 m2 beépített területtel alakítható ki.
2. 2. 30 m2 beépített területnél nagyobb, vagy földszintesnél magasabb kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó- és közlekedési igazgatási épület, valamint szálláshely szolgáltató épület, pályaudvar, többszintes parkolóház a szabályozási tervben e célra építési hellyel jelölt területen valósítható meg.
3. 3. Terepszint alatti személygépkocsi tároló építmény a szabályozási tervben jelölt területeken, továbbá támfalgarázs az erre közlekedésileg alkalmas területeken helyezhető el. A terepszint alatti személygépkocsi tároló terepszint feletti felépítménnyel kiegészülhet az alépítmény alapterületének legfeljebb 10% -val.
4. 
   

(3) A közműhálózatok és létesítmények számára az előírások szerint védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(4) Utak alatt a közművek elrendezésénél a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítani kell. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási lehetőségét is biztosítani kell.

(5) A közművezetékeket és közműlétesítményeket közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítás mellett engedélyezhető.

(6) Az országos fő- és mellékutaknál, valamint a városi forgalmi utaknál a lakott területeken kívüli szakaszok mentén (külterületi útszakaszoknál) a szabályozási tervben jelölt védőtávolságok a következők szerint kerültek kijelölésre:

a) Az országos főutak mentén a beépítésre nem szánt területeken úttengelytől számított 100-100 m a védőtávolság, mely területen belül az út kezelőjének hozzájárulásával lehet építményt elhelyezni. Az országos főutak mentén amennyiben azt beépítésre szánt terület határolja, az előzőekben meghatározott 100 m-es védőtávolságon belül úttengelytől mért 50 m-es sávban épület nem helyezhető el.

b) Az országos mellékutak, valamint a városi forgalmi utak mentén a beépítésre nem szánt területeken úttengelytől számított 50-50 m a védőtávolság, mely területen belül az út kezelőjének hozzájárulásával lehet építményt elhelyezni. Az országos főutak mentén amennyiben azt beépítésre szánt terület határolja, az előzőekben meghatározott 50 m-es védőtávolságon belül úttengelytől mért 30 m-es sávban épület nem helyezhető el.

Vasúti közlekedési terület

18. §

(1) A vasúti közlekedésre szolgáló terület a közforgalmú vasutak és létesítményeinek elhelyezésére szolgál. A vasúti közlekedési területek hierarchiába rendezettek, melynek elemei a következők:

1. 1. KÖk-1 jelű övezet: vasúti fővonal
2. 2. KÖk-2 jelű övezet: vasúti mellékvonal[1]

(2)[2] KÖk jelű övezetek

a) Az övezetek területén elhelyezhető építmények:

1. - vasúti közlekedési építmények,
2. - a vasúti közlekedést kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület
3. - vasúti igazgatási épület.

b) Az övezetek területének normatív előírásai:

Az övezetek területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív korlátozás nincs.

(3) Országos közforgalmú vasútvonal mentén a szabályozási tervben jelölt, a szélső vágányától számított 50 m-es védőtávolságon belül bármilyen építmény csak a vasúti közlekedés érdekeinek fenntartása mellett, a vasútvonal kezelőjének hozzájárulása alapján helyezhető el.

Légi közlekedési terület

19. §

(1) A légi közlekedésre szolgáló terület a repülőtér és létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) KÖl jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - légi közlekedési építmények,
• - a légi közlekedést kiszolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - légi igazgatási épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

Az övezet területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív korlátozás nincs.

Zöldterület

20. §

(1) A zöldterület beépítésre szánt területek által határolt intenzív kialakítású és fenntartású zöldfelület, állandóan növénnyel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) Z jelű övezet

Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - emlékművek, szobrok, szökőkutak, 
• - a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, játszótér, stb.),
• - a terület fenntartásához szükséges épület,
• - esőbeálló, illemhely.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

Erdőterület

21. §

(1) Az erdőterületek olyan beépítésre nem szánt területek, amelyek jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, a vadgazdálkodáshoz, valamint ezekkel összefüggésben turisztikai építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az erdőterületek, azok rendeltetése szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:

1. 1. az Ee jelű övezet területei az egészségügyi-szociális, turisztikai- céllal hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek,
2. 2. az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal (védett és védő) hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek,
3. 3. az Eg jelű övezet területei a gazdasági céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek.

(3) Az erdőterületek övezeteiben elhelyezhetők a máshol és másként nem létesíthető:

1. - nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,
2. - a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
3. - a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.

(4) Az Ee jelű egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdőövezetben elhelyezhető a turisztikai használatot szolgáló gyalogutak. 10 ha feletti területen elhelyezhető az erdő rendeltetésének megfelelő, az erdőműveléshez, a vadgazdálkodáshoz szükséges és a hozzájuk kapcsolódó turisztikai épületek és építmények legfeljebb 300 m² beépítettséggel.

(5) Az Ev jelű védelmi célú erdők övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.

(6)[1] Az Eg jelű gazdasági célú erdőövezetben elhelyezhető:

- 10 ha feletti területen az erdő rendeltetésének megfelelő, az erdőműveléshez, a vadgazdálkodáshoz szükséges épületek és építmények legfeljebb 300 m² beépítettséggel,

- kivételes esetben az erdészeti hatóság engedélye alapján építési engedély köteles távközlési célú adótornyok és egyéb távközlési építmények.

(7) Erdőterületen minden erdőterület igénybevételt csak az Erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján lehet végrehajtani. Erdőterületen, az erdőterület igénybevételével építmény csak az erdő védelméről szóló törvénnyel (Evt.) összhangban, csak indokolt esetben helyezhető el. Az erdő rendeltetési övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok alapján és az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben történhet mindenkor figyelemmel az erdő védelméről szóló törvény (Evt.) vonatkozó szakaszaira.

(8) Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, a tájhagyománynak megfelelő szerkezettel és anyaghasználattal valósíthatók meg. Az épület szerkezete és színezése a táji hagyománynak megfelelő legyen tetőzete szimmetrikus 35°-45°közötti tetőhajlásszöggel, cserépfedéssel létesíthető.

(9) Az erdőövezetekben történő építés esetén elvi építési engedély keretében kell tisztázni az építési helyet, az építési hatóság az erdészeti hatósággal egyetértésben, őt szakhatóságként történő bevonással jelöli ki.

Kertes mezőgazdasági terület

22. §

(1) A kertes mezőgazdasági terület a szőlő- és gyümölcstermesztés, kertművelés számára szolgáló terület.

(2)[1] Mk-1 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - tárolás és pihenés célját szolgáló egy gazdasági épület,
• - terepszint alatti építmény (pince),
• - fóliasátor, üvegház,
• - 3000 m²-nél nagyobb telek esetén legfeljebb két lakást tartalmazó egy lakóépület,
• - 3000 m²-nél nagyobb telek esetén vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület, 
• - állattartó építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

(3) Mk-2 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - tárolás és pihenés célját szolgáló egy gazdasági épület,
• - terepszint alatti építmény (pince),
• - fóliasátor, üvegház,
• - állattartó építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

Vízgazdálkodási terület

24. §

(1) A vízgazdálkodási terület a folyóvizek, állóvizek medre és parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom), valamint az árvízvédelmi töltések és építmények területe.

(2) V jelű övezet

a)Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• A terület rendeltetésének megfelelő vízgazdálkodási építmények.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

Az övezet területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív korlátozás nincs.

IV. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM

Táji és természeti értékek védelme

25. §

(1) A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenység csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(2) A jogszabály által meghatározott Natura 2000 területeket érintő használatmódosítás és építés csak a természetvédelmi hatósággal egyeztetve a Natura 2000 területekre vonatkozó hatályos előírások szerint történhet.

(3) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek az Országos Területrendezési Tervvel összhangban a természetvédelmi hatóság jóváhagyásával hasznosíthatóak. Az ökológiai hálózathoz tartozó területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(4) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a helyi jelentőségű természeti értékek védelmére alkotott vonatkozó rendeletét kell alkalmazni. Alapvetően minden olyan tevékenység tilos, ami a védetté nyilvánítás okát megszünteti, vagy károsítja.

(5) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetáció, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.

(6) A meglévő fásított közterületek, közterületi fasorok, az építési telkek településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemek, amelyek építéssel járó rendezése, változtatása csak a Magyar Építészkamara „K” besorolásával rendelkező  tájépítészmérnök bevonásával készített a kert-, és tájépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(7) A fák védelméről szóló országos hatókörű jogszabály által nem szabályozott építési telkek – kivéve a gazdasági területek fásítását - meglévő fás növényzete védelme érdekében a telekhasználatot, az építést, a telek használatát akadályozó, legalább 10 cm-es törzsátmérőjű fát (kivéve a gyümölcsfákat) kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a fapótlási kötelezettség betartásával szabad.

(8) A fakivágási engedély kizárólag szakirányú végzettségű mérnök által lefolytatott helyszíni szemle alapján adható ki. A fakivágási tervben minimálisan fel kell tüntetni a fa tudományos nevét, 1,0m magasságban mért törzsátmérőjét, lombkoronájának legnagyobb kiterjedését, becsült  korát és egészségi állapotát.

(9) Az előírható fapótlás érvényes fakivágási engedély esetén kivágott fák törzsátmérőjével egyenértékű állomány kell, legyen. Engedély nélkül kivágott fák a törzsátmérő kétszeresének megfelelő mértékben pótolandók. Fapótlásra kizárólag faiskolai előnevelt sorfa egyedek használhatóak.

(10) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának.

(11) A szabályozási tervben jelölt e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt természeti területek és növényegyedek helyi jelentőségű értékek melyek védelemben részesülnek.

Régészeti értékek védelme

26. §

(1) A szabályozási tervben jelölt, a 2. számú melléklet szerinti területek nyilvántartott régészeti lelőhelyek. A régészeti lelőhely területén építési tevékenységet lehetőleg úgy kell folytatni, hogy a régészeti örökség eredeti lelőhelyén, eredeti állapotában, eredeti összefüggéseiben megmaradjon.

(2) A régészeti örökség védelme érdekében a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén építési munkákkal összefüggő engedélyezési eljárás során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni. 

Építészeti értékek védelme

27. §

(1) Az országos műemléki védettség alá tartozó épületek és azok telkeinek környezetében a szabályozási terv műemléki környezetet határol le. A műemlékek fenntartása és használata a kulturális örökség védelméről szóló törvény szellemében, a műemlék, mint kulturális örökség megtartását szem előtt tartva történhet. A műemléki környezet területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék városképi, illetve tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni. Építési engedélyezési eljárás során műemléki környezet területén a Kulturális Örökségvédelmi Hatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(2) Az épített környezet helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, e rendelet által helyi védelem alá tartozó épületek, építmények, szakrális emlékek védettségének módjáról a szabályozási terv és e szabályzat 4. számú melléklete rendelkezik.

A védelem alá tartozó épületeket érintő átalakításokat, bővítéseket a védett épülethez, vagy épületrészhez történő illeszkedéssel szabad megvalósítani, az alkalmazott építészeti megoldás nem lehet domináns, nem írhatja át a védett értékeket. A védett épületek közterületre néző homlokzatán a közterületről látható módon nem helyezhetők el az épület homlokzatát megváltoztató, zavaró létesítmények – szellőző, klíma és szerelt égéstermék elvezető berendezések, azok szerelvényei, antenna, stb.

A helyi védelem alá tartozó épületeknél az épület köztérről látható homlokzatát és tömegét érintő átalakítások, bővítések esetén a védelem elvárásainak tisztázása érdekében elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges.

(3) A település építészeti örökségének védelme érdekében a szabályozási tervben jelölt utcakép-védelem vonatkozik. Az utcakép-védelemmel érintett területen meglévő épületet átalakítani, új épületet létrehozni a kialakult utcakép építési rendjébe illeszkedően lehet. E védett területeken a telkek beépítésének módja, az épületek anyaghasználata, épület és tető-tömegalakítása, homlokzati tagolása, nyílászáró rendje, homlokzati felületek, nyílászárók, kiegészítő elemek anyag- és színhasználata a kialakulthoz igazodó legyen.

(4) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.

(5) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – a helyi építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

(6) Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell a közcélú felhasználásra, ezért minden új beruházás esetén mérlegelnie kell, hogy az igényelt funkció kielégíthető-e valamely védett épületben vagy épületegyüttesben úgy, hogy az a védett értékek fennmaradását szolgálja.

(7) A védett területen (utcakép védelem):

a.) meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utca-   vonalvezetését. Telekalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető;

b.) az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani, bővíteni, átalakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyagok, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű;

c.) az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni;

d.) különös gondot kell fordítani a településre jellemző  hagyományos kerítés- és kapuformák, jellegzetes melléképítmények megtartására és továbbéltetésére;

e.) a közterületek burkolatát és berendezését (utcabútorok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.), ezek módosítását és az utcákon megjelenő hirdetéseket az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva kell kialakítani;

f.) hirdetés és reklám csak az utcakép jellegzetességének megtartásával helyezhető el;

g.) környezetalakítás írható elő hagyományos és jellegzetes növényzet elhelyezésével.

(8) A védett épületeket érintő követelmények:

a.) a védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszeket;

b.)  a védett épületek belső korszerűsítését, kialakítását, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeinek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek elvárható tiszteletben tartásával kell megoldani;

c.) védett épületeket úgy lehet bővíteni, átalakítani, felújítani, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen, a védelem alapját képező részek megtartásával;

d.) védett épületek bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszűntetését követően. A védelem megszűntetésének vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek; tartozékoknak, az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése, visszaállítása – főépítészi vélemény alapján – előírható;

e.) a védett épülettel érintett ingatlanon környezetalakítás írható elő hagyományos és jellegzetes növényzet elhelyezésével, az utcakép és településszerkezet védett értékeivel való összhangban.

(9) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentáció további egy  példányát, valamint a következő mellékleteket:

a.) a védett érték beavatkozással érintett részének elõzetes vizsgálat dokumentációját,

b.) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,

c.) homlokzati színtervet

d.) a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának színes fénykép-dokumentációját.

(10) A védett értéket érintő építési munka engedélyezéséhez az elsőfokú építésügyi hatóságnak be kell szereznie a főépítész véleményét.

A főépítész véleményében állást foglal arról, hogy az adott építési munka megfelel-e a helyi védettségről szóló rendeletnek, illetve nem eredményezi-e a védett érték károsodását.

(11) A védett építményt érintő építési munka esetén (a Helyi Építési Szabályzattal összhangban) az elsőfokú építésügyi hatóság - a főépítész közreműködésével - meghatározhatja:

a.) a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakítását,

b.) bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezését,

c.) a portálok kialakítását,

d.) a homlokzatképzést- és színezést,

e.) a felhasználható anyagok körét,

f.) a beavatkozással kapcsolatos, a védett értékek rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételeket és követelményeket.

Általános környezetvédelmi előírások

28. §

(1) A város igazgatási területén állattartás, állattartás célját szolgáló építmény elhelyezése az önkormányzat állattartás szabályozásáról szóló rendelete alapján lehetséges, a jelen előírások és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(2) A talaj-, a felszíni- és a felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útszóró anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(3) A szabályozási tervben jelölt potenciálisan környezetkárosodott területeken az építési engedélyezési eljárás során szakhatóságként minden esetben be kell vonni az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőséget.

Levegőtisztaság védelem

29. §

A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a telek területe szerinti kibocsátási határértékeket. A város területén új építmény létesítése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása csak a levegő-tisztaságvédelemről szóló, jogszabályban foglalt követelmények megtartása mellett, a legjobb elérhető technika alkalmazásával engedélyezhető.

Zaj elleni védelem

30. §

(1) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás (üzemi létesítmény) csak abban az esetben létesíthető, üzemeltethető, építhető, bővíthető, felújítható, korszerűsíthető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a rendeletben meghatározott határértékeket nem haladja meg.

(2) A beépítésre szánt övezetek közlekedési zajnak kitett területei és a közlekedési területek között – amennyiben védelem nem került kialakításra – az építési engedélyezési eljárás során zajcsökkentést szolgáló kialakítást kell szorgalmazni.

Ivóvíz bázis védelem

31. §

(1) Az ivóvízbázis védőterületén belül található telkek építési korlátozással érintettek. A jelölt vízvédelmi védőtávolságon belül építési tevékenység külön jogszabályi előírások alapján engedélyezhető.

(2) Az ivóvízkutak feltüntetett 100 m-es külső hidrogeológiai védőidomát az egyedi védőidom meghatározás után annak megfelelően módosítani kell. Az ivóvízkutak belső védőidomán belül csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják.

(3)[1] A felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai védő övezeteiben csak a külön jogszabályban meghatározott korlátozás alapján lehet engedélyt kiadni.

A felszíni és felszín alatti vízbázisok védőövezeteire, valamint a felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai védőövezeteire a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete a következő korlátozásokat állapítja meg:

Jelmagyarázat:

Hulladékgazdálkodás

32. §

(1) Kommunális hulladék a szabályozási tervben jelölt regionális szemétlerakó helyen, állati tetem, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap csak az erre a célra létesített, hatósági engedéllyel rendelkező telepen kezelhető. Egyéb területen hulladékot elhelyezni csak az illetékes engedélyező hatóság által kiadott egyedi engedély alapján szabad.

(2) Az egyes építési övezetekben és övezetekben –hulladékgazdálkodási területek kivételével – csak a tevékenység során keletkező hulladék tárolható átmenetileg. A keletkező hulladék ártalommentesen, a veszélyes hulladék kizárólag ideiglenesen, fedett helyen és a környezet veszélyeztetését kizáró módon tárolható.

(3) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot elhelyezni, szennyvizet bevezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. Amennyiben ilyen szennyezés történik, akkor a szennyező, illetve ha az nem állapítható meg, akkor az ingatlan tulajdonosa, használója a vonatkozó jogszabályok szerint köteles a szennyezés megszüntetéséről gondoskodni.

Árvíz-, belvízvédelem

33. §

(1) A vizek természetes befolyását, ill. áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, illetve szakhatósági hozzájárulásával az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni. Vízjárta területként szabályozott, árvízzel érintett területekre építési engedély csak akkor adható, ha a terület bevédésre kerül, vagy a telkeket, ill. a telkeken az építési helyet a mértékadó árvízszintet 1,3 m-re meghaladó magasságig feltöltik, de az építmény az árvízi lefolyást nem akadályozhatja.

(2) Az árvízvédelmi töltések védősávja mindkét oldalon a töltés lábától mért 10,0 – 10,0 m. A védőtávolságon belül épület, építmény, közműlétesítmény nem helyezhető el. Mindennemű tevékenység csak az illetékes kezelő és a KTVF engedélyével végezhető.

(3) A VÍZIG kezelésű vízfolyások partélétől 6-6 m, a társulati, FVM kezelésű vízfolyások partélétől 4-4 m és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, árkok partélétől 2-2 m szélességű sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. A nyílt árkok karbantartására mindkét oldalon legalább 2 m sáv biztosítandó. 

V. KÖZMŰFELTÉTELEK

Csapadékvíz elvezetés

34. §

(1) Használatbavételi engedély csak abban az esetben adható ki, amennyiben a szennyezett és szennyezetlen csapadékvizek elkülönített gyűjtése, tárolása és kezelése a környezet veszélyeztetését kizáró módon biztosított. Benzinkutak és új- vagy építési engedély köteles rekonstrukció során kialakított telkenként 300 m2 parkolófelületnél vagy 20 db gépjármű befogadóképességnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak saját ingatlanon kialakított olajfogón átvezetve lehet a csapadékcsatornába vagy vízfolyásba vezetni. Az előtisztított csapadékvíznek ki kell elégíteni a területre vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – területi határértékeket. 300 m2 parkolófelületnél vagy 20 db gépjármű befogadóképességű vagy nagyobb parkoló csak szilárd burkolattal alakítható ki.

(2) A szabályozási terven jelölt területeken a felszíni vizek elvezetését, a szükséges műtárgyak építését és kezelését biztosítani kell, melyre vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba szolgalmi jogot kell bejegyezni.

(3) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, a csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.

Ivóvíz ellátás

35. §

(1) A beépítésre szánt övezetek területén az övezetben meghatározott rendeltetéssel összefüggő építés vagy területhasznosítás csak vezetékes ivóvízhálózatra történő csatlakozással valósítható meg.

(2) A beépítésre nem szánt övezetek területén előzetes vizsgálatok alapján kell meghatározni a vízellátás feltételeit.

(3) Az ivóvízellátó gerincvezetékek épülettől, építménytől mért védőtávolsága a vonatkozó ágazati előírásokban rögzítettek szerint az adott vezeték-keresztmetszet mellett:

• - 300 mm átmérőig 3m,
• - 800 mm-ig 5m,
• - 1200 mm-ig 7m,
  • - 1200 mm felett 8m.

(4) A termálvíz hasznosítására és védelmére a szakirányú szabványok és előírások betartandók.

Szennyvízelhelyezés

36. §

(1) Szennyvízcsatorna hálózattal rendelkező területeken épület átalakítása, bővítése, rendeltetés megváltoztatása, vagy új épület építése esetén használatba vételi engedély csak a rákötést követően adható ki.

(2) Szennyvízcsatorna fejlesztési területeken építési engedélyezés során zárt gyűjtő alkalmazása elfogadható azzal, hogy a szennyvízcsatorna kiépítését és üzembe helyezését követően 30 napon belül csatlakozni kell a hálózatra . A zárt gyűjtőt használatbavételi engedélyig kell megvalósítani.

(3) Szennyvízcsatorna hálózattal nem rendelkező területeken és a jegyző által igazoltan szennyvízcsatorna fejlesztésekben nem szereplő területeken - legfeljebb két lakásos ingatlan esetén - zárt gyűjtő vagy egyedi tisztító alkalmazható. Kettőnél több lakást tartalmazó ingatlan vagy 10 főnél nagyobb befogadóképességű egyéb építmény, illetve árutermelő gazdasági létesítmények elhelyezése esetén környezetvédelmi vizsgálat vagy hatástanulmány, illetve ezekkel egyenértékű egyedi vizsgálat szakhatósági véleményétől függően kell meghatározni a szennyvízkezelést és elhelyezést.

(4) Az ipari szennyvizeket a közcsatornákba, vagy élővízfolyásba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. Az előtisztítást a keletkezés telkén belül, a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.

Gáz és kőolaj közművek

37. §

(1) A meglévő és létesítendő gáz és kőolaj üzemű létesítmények, vezetékek részére a szabályozási terv és e rendelet további szakaszai egyéb állami rendelkezésekkel összhangban biztonsági övezetet állapítanak meg.

(2) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15 m, az átadó borítható szerelvényeitől 26 m az építési tilalmi sáv.

(3) Nagy és középnyomású földgázellátás esetén a gáznyomás szabályzók épület homlokzatán csak rejtetten, az épület homlokzati megjelenését nem zavaróan helyezhetők el. A közterületi gáznyomás szabályzó építmények műemléki környezet területén csak felszín alatt létesíthetők.

(4) A Devecser-Nagylengyel DN400-as nagynyomású gázszállító vezeték biztonsági övezete 14-14, 14-17 és 28-28 m. A Zalaegerszegi leágazó DN200-as nagynyomású gázszállító vezeték biztonsági övezete 10-10 m.

(5) Gázelosztó vezetékek biztonsági övezete

• - nagy középnyomású vezeték védőtávolsága épülettől 5 m (védelemmel 2.5 m), vasúttól 5 m (védelemmel 2 m).
• - középnyomású vezeték védőtávolsága épülettől, vasúttól 4 m (védelemmel 2 m)
• - kis nyomású vezeték védőtávolsága épülettől, vasúttól 2 m (védelemmel 1 m)

(6) A Zalaegerszeg közigazgatási területén áthaladó kőolaj termékvezetékek védőtávolsága 10‑10 m a vezeték szélétől mérve.

(7) A működő és üzemen kívüli, működőképes szénhidrogén-kutak védőterülete 50m sugarú, a felhagyott szénhidrogén-kutak 10m sugarú kör által határolt terület. A védőterületen belül építményt elhelyezni nem lehet. Bármilyen tevékenység csak a kútkezelő hozzájárulásával végezhető.

Villamos-energia ellátás

38. §

(1) A meglévő és létesítendő villamos közművek részére a szabályozási terv és e rendelet további szakaszai védősávot (biztonsági sávot) állapít meg.

(2) A 120 kV-os országos villamos főelosztóhálózat nyomvonala mentén, a biztonsági védőtávolság a kül- és belterületen egyaránt a két szélső fázisvezetőtől számított 13-13 m, összességében a tartószerkezet szélességét figyelembe véve 34 m.

(3) Az iparterületre vagy külterületre telepített 120/20 kV-os transzformátor állomás biztonsági övezete a létesítmény kerítésétől mért 15 m.

(4) A település villamosenergia-ellátását szolgáló 20 kV-os középfeszültségű szabadvezeték mentén  a biztonsági övezet:

• - külterületen a szélső fázisvezetőktől számított 5-5 m, a biztonsági övezet maximális szélessége 14m,
• - belterületen a szélső fázisvezetőktől számított 2,5 -2,5 m, a biztonsági övezet  maximális szélessége 8 m.

VI. INTÉZKEDÉSI ELŐÍRÁSOK

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogi intézmények

40. §

A településrendezést igénylő fejlesztések megvalósítója és az önkormányzat a szabályozási tervben és építési szabályzatban rögzített településrendezési célok megvalósítása érdekében településrendezési szerződést köthet. A szerződésben azon egyéb költségeknek, vagy egyéb ráfordításoknak a megvalósító általi átvállalása is szerepelhet, mely célok megvalósításának előfeltételei vagy következményei az önkormányzatot terhelik.

Eljárási rendelkezések

41. §

(1) Természetes állapotában 50%-nál (26,5 ^o) meredekebb domboldalak beépítése során az épületek engedélyezési tervének részeként geotechnikai elemzést kell készíteni a terület csúszásveszélyességének feltérképezése érdekében.

Az épület helyén 1 m-nél nagyobb feltöltés, 20%-nál (11,3 ^o) meredekebb tereplejtés esetén, valamint csúszásveszélyes területeken az építési hatóság bármely építési övezetében elrendelheti az építési engedélykérelemhez a talajmechanikai szakvélemény készítését.

20%-nál (11,3 ^o) meredekebb lejtésű terep, valamint 1,0 m-nél mélyebb bevágásba kerülő épület esetén, az építéshatóság előírhatja terep-beavatkozási terv készítését, melynek keretében a felszíni és a rétegvizek elvezetésének műszaki megoldása meghatározandó.

(2) A szabályozási terven övezeti besorolással nem rendelkező, szabályozási terv készítésének kötelezettségével jelölt területeken az Étv. 35.§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben elvi engedélyt kell kérni, annak tisztázása érdekében, hogy a tervezett tevékenység a területtel kapcsolatos városrendezési-, területfejlesztési elképzelésekkel összhangban van-e, azok megvalósíthatóságát nem gátolja-e. Az engedélyezési eljárás során vizsgálni szükséges a változtatás környezeti kapcsolatait, továbbá a természeti- és környezeti veszélyeztetettség eshetőségét és következményeit.

(3) Az építési telek közszolgálati járművek – különösen tűzoltó járművek – általi megközelíthetőségének eldöntésére az építési hatóság az érintett szervezetet(ket) szakértőként igénybe veheti. A szakértő szervezet(ek) köteles(ek) arról nyilatkozni, hogy a jelenlegi út megfelelő-e és a tervezett építmény életvédelmet szolgáló járművek számára hozzáférhető-e, illetve ennek hiányában határozza meg a megközelíthetőség minimális – rendezési tervnek megfelelő – feltételeit (út, útszakasz kiépíthetőségét).

(4) A szabályozási terven jelölt helyeken a telken belül kötelezően előírt védőfásításokat a használatba-vételi engedélyezési eljárás lefolytatásáig meg kell valósítani.