Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:^[1]

I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya Zalaegerszeg város közigazgatási területe.

(2)[1] A rendelet hatálya alá tartozó területen, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeken telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest, műtárgyat tervezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, helyreállítani, lebontani, elmozdítani, használatba venni, vagy rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka), valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai, valamint e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.

(3)[2] E rendelet hatálya kiterjed Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén az újonnan beépítésre szánt, illetve rehabilitációra kijelölt területekre előírt kiszolgáló víziközművek megvalósítására, valamint minden egyéb területen az önkormányzat által megvalósított víziközmű beruházásra.

Településszerkezet, területfelhasználás

2. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó terület beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területekből áll.

a) A beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

1. lakó-

1. 1.1 nagyvárosias lakó- (jele: Ln)
2. 1.2 kisvárosias lakó- (jele: Lk)
3. 1.3 kertvárosias lakó- (jele: Lke)
4. 1.4 falusias lakó- (jele: Lf)

2. vegyes-

2.1 településközpont vegyes- (jele: Vt)

2.2 központi vegyes- (jele: Vk)

3. gazdasági-

3.1 kereskedelmi, szolgáltató- (jele: Gksz)

3.2 ipari- (jele: Gip)

4. üdülő-

4.1 üdülőházas- (jele: Üü)

5. különleges- (jele: K)

területként különbözteti meg a szabályozási terv.

b) A beépítésre nem szánt területeket használatuk általános jellege szerint

1. közlekedési-

1.1 közúti közlekedési, közmű-elhelyezési- (jele: KÖu)

1.2 vasúti közlekedési- (jele: KÖk)

1.3 légi közlekedési- (jele: KÖl)

2. zöld- (jele: Z)

3. erdő-

3.1 védelmi erdő- (jele: Ev)

3.2 gazdasági erdő- (jele: Eg)

3.3 egészségügyi- szociális, turisztikai erdő- (jele: Ee)

4. mezőgazdasági-

4.1 kertes mezőgazdasági- (jele: Mk)

4.2 általános mezőgazdasági- (jele: Má)

5. vízgazdálkodási- (jele: V)

           6.[1] természetközeli- (jele: Tk)

7.[2] különleges beépítésre nem szánt- (jele: Kk)

területként (terület-felhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv.

(2) A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalait, a tömbön belüli övezethatárokat, közterületi szabályozási vonalakat, valamint a területek övezeti jelölését és egyéb szabályozási elemeket, a védett és védelemre tervezett, valamint a védőterületeket, továbbá építményeket, az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit, az Étv. 17.§-a szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását a rendelet mellékletét képező szabályozási terv ábrázolja.

Telekalakítás általános szabályai

3. §

(1) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét

- a szabályozási tervben meghatározott kötelező vagy irányadó építési vonal esetén e vonalon és attól a telek belseje felé mért 20 m-es sávban,

• - kötelező vagy irányadó építési vonal hiánya esetén az építési hely területén bármely, a telek belseje felé mért 20 m-es sávban

kell biztosítani.

(2)^[2] Az építési övezetek területén a kialakítható telekterületnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve útszabályozással érintett terület leválasztható, abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb telekterület. Az építési lehetőség meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni, és a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.

Az övezetek és építési övezetek területén meglévő, két szemközti oldalán úttal határolt, a kialakítható legkisebb telekszélesség méreténél keskenyebb telek saroktelek kivételével keresztirányban megosztható egyéb szabályok betartása mellett, ha a beépíthető legkisebb telekszélességnek a telek szélességi mérete megfelel, a megosztás során annak szélességi mérete nem csökken.

(3) Úszótelek területe bővíthető. Az úszótelek bővítése esetén az azon lévő épület is bővíthető. Új úszótelek csak közhasználatú egészségügyi-, szociális-, kulturális- és oktatási építmény, valamint terepszint alatti személygépkocsi tároló épület számára alakítható ki.

(4) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakítható.

(5) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közlekedési- és közmű elhelyezési övezet területének határát a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembe vétele mellett geodéziai felméréssel pontosítva kell kialakítani.

(6) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött. Övezeti határ csak telekhatáron lehet, egy telek csak egy övezetbe tartozhat. A telekhatárok terület-felhasználási egységen belüli kismértékű változásával, korrekciójával az övezeti határ együtt mozog. Övezethatár menti telekegyesítés esetén a kialakuló új telekre a kisebb intenzitású övezet előírásait kell alkalmazni.

(7) Több terület-felhasználási egységet tartalmazó tömb esetén a szabályozási tervben jelölt terület-felhasználási egység határa mentén a telekalakítás végrehajtható abban az esetben is, ha az így létrejövő telkek területe nem éri el az övezetre előírt kialakítható legkisebb telek területének mértékét, de annak mérete a beépíthető legkisebb telek területének megfelelő

(8) Építési telek kialakítása során az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyezni.

(9)^[3] Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb városszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási tervben jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén az előzőekben megfogalmazott városrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek. Telekcsoport újraosztása esetén beépítésre nem alkalmas telek is kialakítható, a fejlesztés ütemezhetőségének érdekében a jelenlegi telekalakulat az újraosztási kötelezettség fenntartása mellett részben megtartható, ha a terület rendezése azt indokolttá teszi.

Az építés általános szabályai

4. §

(1) Építési tevékenységet folytatni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet.

A telek beépíthető, ha az övezetre meghatározott beépíthető legkisebb telekszélesség

• - kijelölt kötelező vagy irányadó építési vonal esetén e vonalon és attól, a telek belseje felé mért 20 m-es sávban,
• - kötelező vagy irányadó építési vonal hiánya esetén az építési hely területén bármely, a telek belseje felé mért 20 m-es sávban teljesül.

(2)^[4] Beépítésre nem szánt területen az építési tevékenységnek nem feltétele a szabályozási terv szerinti közlekedési- és közmű-elhelyezési terület (út) leválasztása, ugyanakkor az építési tevékenység, építmény és épület megvalósítása csak a tervezett szabályozás figyelembevételével lehetséges.

(3) Az övezetek és építési övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani.

Az övezet területének meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését.

Az övezet területének jelentős megújulása, vagy beépítési intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

(4)^[5] Az övezetek és építési övezetek területén terepszint feletti épületet elhelyezni

• - a szabályozási tervben jelölt építési hely esetén ennek területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával,
• - építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet.

(5)^[6] Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó épületet elhelyezni

• - kötelező építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan, környezetbe illeszkedően e vonal mentén helyezkedjen el,
• - irányadó építési vonallal szabályozott telkek esetében a környező beépítésnek megfelelően e vonal mentén, vagy tőle legfeljebb 3 m-re a telek belseje felé,
• - térfalat kötelező vagy irányadó építési vonallal nem szabályozott területek esetében, illeszkedve a környezet beépítéséhez, illetve minimum 5 m-es előkerttel, építési határ jelölése esetén e határ figyelembe vételével lehet.

(6)^[7]

(7) Védett épülethez csatlakozó, illetve utcakép védelemmel érintett területen újonnan kialakított homlokzat vagy homlokzat szakasz legfeljebb 3 m magasság-különbségű lehet.

(8)^[8] A nagyvárosias lakó-, kisvárosias lakó- és a településközpont vegyes építési övezetek területén zártsorú beépítési módban a főfunkciójú épület utcai építési határvonalra merőlegesen mért vetületi hossza az oldalhatáron mért legfeljebb 20 m. A hátsókert irányú főfunkciójú középszárny mélysége a telek oldalhatárán a beépítési fronttól mért 20 m-től indított 45 ⁰-os szögön belül kell, hogy maradjon.

A főfunkciójú épület építési helyén túl az építési hely további részén mellékfunkció épülete elhelyezhető, melynek építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t.

A kertvárosias lakó építési övezetek területén a mellékfunkció épületének építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t.

(9) Beépítésre nem szánt övezetek területén kerítés létesíthető fából, drótfonatból és/vagy élő sövényből, melyet  szabályozási vonalra, vagy attól beljebb lehet elhelyezni.

Lakó- és üdülőterületek, továbbá a vegyes építési övezetek területein tömör kerítés legfeljebb 2 m, nem tömör kerítés pedig legfeljebb 2,5 m magas lehet.

Dombok gerincvonalán beépített, beépítésre szánt övezetek területén utcafronti kerítés oly módon létesíthető, hogy tömör kerítés esetén annak magassága legfeljebb 1,8 m, nem tömör kerítés esetén pedig legfeljebb 2 m lehet.

Nem utcafronti (telkek közötti) telekhatár esetén a kerítés vonalában elhelyezett támfal és a tömör kerítés együttes magassága az alacsonyabb terepszinttől számított, mely nem lehet több 2 m-nél.

(10)^[9] A beépítésre szánt terület telkein a hátsókertben garázs vagy tároló épület elhelyezhető. Az épületet a telekhatár felé tűzfallal kell kialakítani.  Az így kialakított tűzfal szomszédos telekre néző homlokzatmagassága legfeljebb 3,5 m lehet.

(11)^[10] Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül tároló építmény nem helyezhető el.

(12)^[11] A nem hatályos szabályok szerint elhelyezkedő építménytől telepítési távolságot nem kell tartani, továbbá a zártsorú beépítési móddal szabályozott övezetek területén a nem hatályos építési móddal beépült telek szomszédságában az új épület a telekhatárra helyezhető, ha a tervezett építmény meglévővel szemben lévő (átfedő) homlokzati szakasza tűzfalas kialakítású.

(13)^[12] A meglévő épület rendeltetése csak akkor módosítható, ha a megcélzott rendeltetésű épület az adott telken – a telekre vonatkozó övezeti előírások alapján - megépíthető lenne.

(14) Falusias- és kertvárosias lakóterületi övezetekben az előkertben terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(15)^[13] Falusias- és kertvárosias építési övezetek, valamint a kertes mezőgazdasági övezetek területén meglévő, az elő-, oldal- és hátsókert szabályainak megfelelően elhelyezett épületnek egyszeri 12 m²-es beépített alapterületi növelése megengedett az építési sáv területén kívül is az országos épület-elhelyezési szabályok betartása mellett, amennyiben a telek  az országos  és helyi előírások szerint beépíthető.

(16) Ha a telek jelenlegi beépítettsége - a korábbi előírásoknak megfelelően, ill. jogerős építési vagy fennmaradási engedély alapján - a jelen övezeti előírások szerinti értéket meghaladja, a meglevő épület(ek) felújítható(k), ill. átalakítható(k) és függőleges irányban bővíthető(k).

Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó építési övezet, ill. jelen rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni. Jelen rendelet szerint lebontásra kerülő épületnek az számít, ami a földfelszíntől számított 1,0 m-t nem meghaladó mértékben kerül visszabontásra.

(17) Beépítésre szánt területen előkert nélküli új építés esetén a földszinti lakások utcafronti helyiségeinek ablak - parapet magassága nem kerülhet 1,70 m-nél közelebb a csatlakozó közterület szintjéhez.

(18) Az övezetek területén a beépített alapterületi bővítéssel létrejövő építmény esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság korlátozást a bővítménynél kell betartani.

(19) Lakóterületen előkertben, illetve előkertet határoló telekhatáron óriásplakát nem helyezhető el.

(20) Lakó- és vegyes rendeltetésű övezetek területén az épület homlokzatát megváltoztató, zavaró létesítményt – szellőző-, klíma, szerelt égéstermék elvezető és szerelvényei, antenna, stb. – minden lehetséges esetben az épület alárendelt homlokfelületén kell elhelyezni.

(21) Tetőkerten (pld. térszín alatti garázs tetején) létesített zöldfelület a zöldfelületi fedettségbe csökkentett mértékben számítható be a következők szerint:

• - 20 – 50 cm vastagságú talajfedés esetén a felület 25 %-a
• - 50 cm-t meghaladó, legfeljebb 100 cm vastagságú talajfedés esetén a felület 50%-a
• - 100 cm-t meghaladó vastagságú talajfedés esetén a felület 100 %-a.

A zöldbeton vagy gyeprács építésével kialakított zöldfelület a zöldfelületi mérleg számításakor 50 %- ban figyelembe vehető, az előírt minimális zöldfelület legalább 50%-ának zöldbetonon vagy gyeprácson kívüli zöldfelületnek kell lennie.

(22) Több különböző építménymagasság-határral szabályozott övezetet tartalmazó tömb esetén az övezethatár irányába a magasabb építési lehetőséggel rendelkező övezet területén lévő épületet magasságilag lelépcsőzve kell kialakítani. Az épület tömegének lelépcsőzése során a magasabb építési lehetőséggel rendelkező épület legfeljebb 3 m-rel lehet magasabb a szomszédos övezet megengedett legnagyobb építmény magasságánál. A lelépcsőzés legalább 5 m széles utcafronti szakaszon valósuljon meg.

(23)^[14] Az oldalkert legkisebb szélessége a szabályozási tervben építési hely jelöléssel meghatározott távolság, ennek hiányában

a) szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság fele,

b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság.

Zártsorú beépítési mód esetén ha a tervezett épület oldalhatár felé néző homlokzata nem tűzfalas kialakítású, akkor az oldalhatártól minimum az előírt legnagyobb építménymagasság fele tartandó.

(24) Az épületek homlokzata csak a homlokzat építészeti egységének megtartásával, az előnyösebb építészeti megjelenés érdekében változtatható meg.

(25)^[15] Amennyiben a tervezett és szomszédos épület között a telepítési távolság nem biztosított a szabálytalan helyen álló szomszédos épület okán, a tervezett épület szomszédos épülethez viszonyított tűzvédelmi megfelelőségét a tervezőnek igazolni kell, illetve a megfelelő műszaki megoldást kell megadni.

(26)^[16]

(27) Kertvárosias és falusias lakóterületen, valamint kertes mezőgazdasági területen az előírt építménymagasság biztosítása érdekében végzett tereprendezés nem haladhatja meg az eredeti terepfelülethez viszonyított 1,0 métert.

(28)^[17] A kertvárosias lakóterület övezeteiben az építési telek hátsó telekhatárától, saroktelek esetén a tömb hátsókertjeinek vonalában húzódó oldalhatártól mért 10 m-en belül a hátsó-, valamint oldalkert irányába néző homlokzat magassága nem lehet nagyobb 4 m-nél. A 10 m-es távolságon belül szomszéd telekre néző, 1,80 m-nél kisebb parapet magassággal rendelkező tetőtéri ablak nem helyezhető el.

(29)^[18]

Közterületek építésének általános szabályai

5. §

(1) A közterületi szezonális vendéglátó teraszt üveg, műanyag és egyéb anyagú határoló létesítménnyel ellátni nem lehet. Árnyékolását, lefedését önálló, összecsukható napernyővel, vagy az épület homlokzatára szerelt árnyékoló szerkezettel lehet megoldani.

(2) A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések, térbútorok, valamint a reklámhordozók kialakítása és stílusa illeszkedjék a közterületek kialakításához, mellettük lévő épületek jellegéhez.

(3) Nem helyezhető el reklámcélú felület a padokon, játszóterek berendezésein, a közmű műtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsőkön, és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, növényzeten, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik.

(4) Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetve az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületről el kell távolítani.

Önálló bankjegy- vagy árusító automata a parkolójegy árusító automaták kivételével közterületen nem helyezhető el.

(5) A közhasználatú kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó- és közlekedési épület amennyiben az az adott övezetben elhelyezhető, legfeljebb 20m² alapterülettel földszintesen, pavilon jelleggel, illetve terepszint alatt létesíthető. Ilyen jellegű közterületi építmény elhelyezése esetén a városképi illeszkedésnek meg kell felelni.

(6)[1] Az építési telkek közterület felőli határán elhelyezett építmények terepszint alatti szerkezeti elemei (alap, munkagödör megtámasztó szerkezet, stb.) továbbá angol akna és az építési telekhez tartozó közműakna a közterületbe korlátozás nélkül benyúlhat, amennyiben az a közlekedési- és közmű építmények elhelyezését nem korlátozza, és amennyiben ahhoz a közterület kezelője hozzájárul.

Terepszint alatti beépítés általános szabályai

6. §

(1) Közlekedési építmény számára terepszint alatti építmény elhelyezése beépítésre szánt területen az övezetben meghatározott mértékben, beépítésre nem szánt területek közül a közlekedési-, közmű elhelyezési területen magán tulajdonú út kivételével korlátozás nélkül történhet.

(2) Közmű létesítmény számára terepszint alatti építmény bármely övezet területén korlátozás nélkül elhelyezhető.

(3)[1] Terepszint alatti építmény elhelyezhető az építési telek teljes területén, így annak az elő-, oldal- és hátsókertjében, valamint építési hellyel jelölt telkek esetében az építési hely területén kívül is, amennyiben az OTÉK 31. § előírásai teljesülnek, kivéve az oldalhatáros beépítési  mód esetén az oldalkert területén.

(4) Terepszint alatti építmény magassági elhelyezésének – zöldtetőnek, térburkolatnak, stb. – igazodnia kell a környező terepszint vonalához. Épülethez közvetlenül kapcsolódó terepszint alatti építmény vagy építményrész által kialakuló rendezett terep magassága nem vehető figyelembe az építménymagasság megállapítása során, amennyiben az, az építést megelőző eredeti terepszint magasságát meghaladja. Az építménymagasság megállapítása során ilyenkor a csatlakozó terepszint alatti építménnyel érintett homlokzati szakasznál rendezett terepnek az építést megelőző eredeti terepszintet kell tekinteni.

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Nagyvárosias lakóterület

7. §

(1) A nagyvárosias lakóterület (Ln) jelű sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Ln-1 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - sportépítmény,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(3) Ln-2 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - sportépítmény,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 1100 m2 telekterületig 75%, 1100 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.

(4) Ln-3 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• lakóépület,
• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• sportépítmény,
• szálláshely szolgáltató épület,
• igazgatási épület,
• a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 1100m2 telekterületig 75%, 1100 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.

**Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke legfeljebb 5%-ig csökkenthető.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Az övezet területének Ady Endre utcai frontján az utcára néző homlokzati felület építménymagassága legfeljebb 10,5 m lehet.
• 
  

(5) Ln-4 jelű övezet

          a)[1] Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - sportépítmény,
• - terepszint alatti személygépkocsi tároló, valamint felszín feletti személygépkocsi tároló meglévő tárolóépület telkének legfeljebb 30%-os bővítésével.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* Lapostetős épületnél a kialakult építménymagasság magastető és beépített tetőtér építése esetén 1,5 m-rel növelhető.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Terepszint alatti építmény az övezet területén gépkocsi elhelyezés számára kialakítható. A terepszint alatti személygépkocsi tároló terepszint feletti felépítménnyel kiegészülhet az alépítmény alapterületének legfeljebb 10 %-val.

Kisvárosias lakóterület

8. §

(1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Lk-1 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - telkenként legfeljebb négy lakás,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)^[19] Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetében a terület 60 %, egyéb esetben a sarokteleknél 720 m² telekterületig 60%, 720 m² telekterület feletti telekrészre vetítve 35%.

** Dózsa György utcai építési telkek esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.

(3) Lk-2 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

b)^[20] Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetében a terület 60 %, egyéb esetben a sarokteleknél 720 m² telekterületig 60%, 720 m² telekterület feletti telekrészre vetítve 35%.

(4) Lk-3 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)^[21] Az övezet területének normatív előírásai:

(5)^[22] Lk-4 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 720 m2 telekterületig 75%, 720 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.

**Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke legfeljebb 10%-ig csökkenthető.

***A megengedett legnagyobb építménymagasság a 1170-1175, 1184/1, 1185 és 1186 hrsz-ú telkek területén.

(6) Lk-5 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 720 m2 telekterületig 75%, 720 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.

**Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke legfeljebb 10%-ig csökkenthető.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(7) Lk-6 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(8) Lk-7 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 720 m2 telekterületig 75%, 720 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.

**Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke legfeljebb 10%-ig csökkenthető.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(9) Lk-8 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(10) Lk-9 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - igazgatási épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(11)^[23] Lk-10 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• telkenként legfeljebb négy lakás,
• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• egészségügyi épület,
• szálláshely szolgáltató épület,
• igazgatási épület,
• a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetében a terület 60 %, egyéb esetben a sarokteleknél 720 m² telekterületig 60%, 720 m² telekterület feletti telekrészre vetítve 35%.

Kertvárosias lakóterület

9. §

(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Lke-1 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - telkenként legfeljebb két lakás,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)^[24] Az övezet területének normatív előírásai:

*A beépíthető legkisebb telekszélességnél szűkebb telkek esetén legfeljebb 1 db, 25 m² beépített alapterületet meg nem haladó, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal rendelkező egyszintes mezőgazdasági tároló és pihenő épület helyezhető el.

** A 24931/1-2 hrsz-ú kiszolgáló úthoz északi oldalon közvetlenül csatlakozó telek abban az esetben is beépíthető, ha a területe a kötelező útszabályozás végrehajtása következtében 700 m² alá csökken.

c) ^[25]

(3) Lke-2 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - telkenként legfeljebb két lakás,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)^[26] Az övezet területének normatív előírásai:

(4) Lke-3 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - legfeljebb két lakás,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)^[27] Az övezet területének normatív előírásai:

(5) Lke-4 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - telkenként legfeljebb négy lakás,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)^[28] Az övezet területének normatív előírásai:

c)^[29]

(6) Lke-5 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• telkenként legfeljebb két lakás,
• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó épület,
• egészségügyi épület,
• a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)^[30] Az övezet területének normatív előírásai:

*A beépíthető legkisebb telekszélességnél szűkebb telkek esetén legfeljebb 1 db, 25 m² beépített alapterületet meg nem haladó, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal rendelkező egyszintes mezőgazdasági tároló és pihenő épület helyezhető el.

c) ^[31]

(7) Lke-6 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - telkenként legfeljebb két lakás,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)^[32] Az övezet területének normatív előírásai:

(8) Lke-7 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - legfeljebb két lakás,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)^[33] Az övezet területének normatív előírásai:

(9) Lke-8 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - legfeljebb két lakás,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)^[34] Az övezet területének normatív előírásai:

(10) Lke-9 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - legfeljebb négy lakásos lakóépület,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)^[35] Az övezet területének normatív előírásai:

(11) Lke-10 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - legfeljebb hat lakásos lakóépület,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)^[36] Az övezet területének normatív előírásai:

(12) Lke-11 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - telkenként legfeljebb egy lakás,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)^[37] Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Ikres építési móddal új épület nem építhető.
• Meglévő ikres beépítésű épület átalakítása, bővítése az épület tömegének, utcafronti megjelenésének változása esetén csak akkor engedélyezhető, ha az ikres beépítés párját képező szomszédos épület átalakítása építészetileg összehangoltan történik.

(13)^[38] Lke-12 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - telkenként legfeljebb két lakás,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - egészségügyi épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területén elhelyezhető épülettel szemben támasztott speciális követelmény:

- Az övezetben épített épületeknek meg kell felelnie a „A+<55 fokozottan energiatakarékos” energetikai minősítésnek a 176/2008.(IV.30) Korm.rendelet 3. melléklete szerint.

Falusias lakóterület

10. §

(1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Lf jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - telkenként legfeljebb két lakás,
• - mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
• - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• - szálláshely szolgáltató épület,
• - helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari, kisüzemi építmény,
• - a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b)[1] Az övezet területének normatív előírásai:

c) [2]

Településközpont vegyes terület

11. §

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló építmények elhelyezésére szolgál amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.

(2) Vt-1 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - Kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egészségügyi épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c)[1] Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(3) Vt-2 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egészségügyi épület,
• - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 500 m2 telekterületig 75%, 500 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.

c)[2] Az övezet területének egyedi előírásai:

• - A Jákum utca jelen övezettel érintett telkein az utcai földszinten lakások nem létesíthetők.
• - A Jákum utca jelen övezettel érintett telkein jellemzően magastetővel lehet épületet kialakítani, melynek héjalásához kerámiacserép fedést, korcolt fémlemez fedést, vagy üvegfedést kell alkalmazni. A magastető utcával párhuzamos gerincű, 35-40° hajlásszögű lehet. A tetősíkból kiemelkedő felépítmények az épület utcai oldalán az épület tömegalakítását dominánsan nem befolyásolhatják. A magastető megengedett legnagyobb szélessége 12 m.
• - A Jákum utca jelen övezettel érintett telkein hagyományos beépítést őrző, vagy visszaidéző építészeti egységet kell létrehozni, melynek érdekében az egykori telekstruktúrát megközelítő építészeti tagolásban kell kialakítani a térfalat. Szomszédos épületek párkánymagasságai legalább 0,6 m-rel térjenek el egymástól.
• - Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.[3]
• 
  

(4) Vt-3 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület a rendelet hatálybalépésekor is lakóépülettel beépített tömbök területén,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• - sportépítmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c)[4] Az övezet területének egyedi előírásai:

• - Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.
• - A Varkaus tér és Napsugár utca közötti övezet területén a lakótelekkel határos építési telken megvalósuló zajterheléssel járó fejlesztés során zajvédő fal létesítése szükséges.

(5)[5] Vt-4 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - sportépítmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(6) Vt-5 jelű övezet

a)[6] Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - igazgatási- és irodaépület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egészségügyi épület
• - parkolóház.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c)[7] Az övezet területének egyedi előírásai:

• Az övezet területén jellemzően magastetővel lehet épületet kialakítani, melynek héjalásához kerámiacserép fedést, korcolt fémlemez fedést, vagy üvegfedést kell alkalmazni. A magastető utcával párhuzamos gerincű, 35-40° hajlásszögű lehet. A tetősíkból kiemelkedő felépítmények az épület utcai oldalán az épület tömegalakítását dominánsan nem befolyásolhatják. A magastető megengedett legnagyobb szélessége 12 m.

(7) Vt-6 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - igazgatási- és irodaépület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egészségügyi épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* Saroktelek esetén legalább az egyik utcai homlokvonal hossza 22 m.

c)[8] Az övezet területének egyedi előírásai:

• - Az övezet területén jellemzően magastetővel lehet épületet kialakítani, melynek héjalásához kerámiacserép fedést, korcolt fémlemez fedést, vagy üvegfedést kell alkalmazni. A magastető utcával párhuzamos gerincű, 35-40° hajlásszögű lehet. A tetősíkból kiemelkedő felépítmények az épület utcai oldalán az épület tömegalakítását dominánsan nem befolyásolhatják. A magastető megengedett legnagyobb szélessége 12 m.
• - Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.
• - Az övezet területén a Piac térre néző homlokzati felület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.
• - Az övezetben az utcai földszinten lakások nem létesíthetők.
• - Az övezet területén hagyományos beépítést őrző, vagy visszaidéző építészeti egységet kell létrehozni, melynek érdekében az egykori telekstruktúrát megközelítő építészeti tagolásban kell kialakítani a térfalat. Szomszédos épületek párkánymagasságai legalább 0,6 m-rel térjenek el egymástól.
• - Az övezet területén a hátsókert minimális mérete 6 m. A hátsókertre tájolt homlokzatok között az OTÉK szerinti telepítési távolságot biztosítani kell.
• - A Piac tér és a Munkácsy Mihály utca közötti tömb telkeit, belső udvarait a gyalogos közforgalom számára megnyitottan kell kialakítani, mely közforgalom biztosítása érdekében szolgalmi jogot kell alapítani.

(8) Vt-7 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - igazgatási- és irodaépület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyéb közösségi szórakoztató épület,
• - oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 720 m2 telekterületig 75%, 720 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.

c)[9] Az övezet területének egyedi előírásai:

• - Az övezet területének Petőfi Sándor utcai frontján az Ady Endre utca és Mártírok út közötti szakaszon az utcára néző homlokzati felület építménymagassága legfeljebb 9,0 m lehet.
• - Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.
• - Az övezetben a Béke-ligeti utca kivételével az utcai földszinten lakások nem létesíthetők.
• - Az Eötvös utca, Ady utca, Kazinczy tér és Mártírok út által határolt tömb, valamint a Budai Nagy Antal utcától északra lévő tömb területén jellemzően magastetővel lehet épületet kialakítani, melynek héjalásához kerámiacserép fedést, korcolt fémlemez fedést, vagy üvegfedést kell alkalmazni. A magastető utcával párhuzamos gerincű, 35-40° hajlásszögű lehet. A tetősíkból kiemelkedő felépítmények az épület utcai oldalán az épület tömegalakítását dominánsan nem befolyásolhatják. A magastető megengedett legnagyobb szélessége 12 m.
• - Az Eötvös utca, Ady utca, Kazinczy tér és Mártírok út által határolt tömb, valamint a Budai Nagy Antal utcától északra lévő tömb területén hagyományos beépítést őrző, vagy visszaidéző építészeti egységet kell létrehozni, melynek érdekében az egykori telekstruktúrát megközelítő építészeti tagolásban kell kialakítani a térfalat. Szomszédos épületek párkánymagasságai legalább 0,6 m-rel térjenek el egymástól.
• - Az övezet területén a hátsókert minimális mérete 6 m. A hátsókertre tájolt homlokzatok között az OTÉK szerinti telepítési távolságot biztosítani kell.
• - A Béke-ligeti utca – Kosztolányi utca tömbben a megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság: -10,5 m.[10]

(9) Vt-8 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - igazgatási- és irodaépület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyéb közösségi szórakoztató épület,
• - oktatási-, egészségügyi épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* Saroktelek esetén legalább az egyik utcai homlokvonal hossza 22 m.

c)[11] Az övezet területének egyedi előírásai:

• - Az övezetben az utcai földszinten lakások nem létesíthetők.
• - Az övezet területén jellemzően magastetővel lehet épületet kialakítani, melynek héjalásához kerámiacserép fedést, korcolt fémlemez fedést, vagy üvegfedést kell alkalmazni. A magastető utcával párhuzamos gerincű, 35-40° hajlásszögű lehet. A tetősíkból kiemelkedő felépítmények az épület utcai oldalán az épület tömegalakítását dominánsan nem befolyásolhatják. A magastető megengedett legnagyobb szélessége 12 m.
• - Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.
• - Az övezet területén hagyományos beépítést őrző, vagy visszaidéző építészeti egységet kell létrehozni, melynek érdekében az egykori telekstruktúrát megközelítő építészeti tagolásban kell kialakítani a térfalat. Szomszédos épületek párkánymagasságai legalább 0,6 m-rel térjenek el egymástól.
• - Az övezet területén a hátsókert minimális mérete 6 m. A hátsókertre tájolt homlokzatok között az OTÉK szerinti telepítési távolságot biztosítani kell.

(10) Vt-9 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c)[12] Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(11) Vt-10 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - igazgatási- és irodaépület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyéb közösségi szórakoztató épület,
• - oktatási-, egészségügyi épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 720 m2 telekterületig 75%, 720 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.

**Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke legfeljebb 5%-ig csökkenthető.

c)[13] Az övezet területének egyedi előírásai:

• - Az övezetben az utcai földszinten lakások nem létesíthetők.
• - Az övezet területének Kelemen Imre utcai frontján az utcára néző homlokzati felület építménymagassága legfeljebb 9,0 m lehet.
• - Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(12) Vt-11 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - igazgatási- és irodaépület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - oktatási-, egészségügyi-, szociális épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c)[14] Az övezet területének egyedi előírásai:

• - Az övezetben az utcai földszinten lakások nem létesíthetők.
• - A 3152 hrsz-ú terület keleti szélét, továbbá az Eötvös köz északi folytatásában lévő átjárót, valamint a 3140 hrsz-ú terület déli szélén lévő átjárót közhasználatú átjárási szolgalmi jog terheli.
• - Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.[15]

(13) Vt-12 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - igazgatási- és irodaépület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyéb közösségi szórakoztató épület,
• - egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület.

b)[16] Az övezet területének normatív előírásai:

*Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető.

** A megengedett legnagyobb építmény magasság 7,5 m az Átalszegett utcától délre, Köztársaság útjától             nyugatra lévő településközpont vegyes övezet területén.

c)[17] Az övezet területének egyedi előírásai:

• - Az övezetben az utcai földszinten lakások nem létesíthetők.
• - Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.[18]
• 
  

(14) Vt-13 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület.
• - igazgatási- és iroda épület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyéb közösségi szórakoztató épület,
• - oktatási-, egészségügyi épület,

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c)[19] Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.[20]

(15) Vt-14 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épület,
• - sportépítmény,
• - igazgatási épület,
• - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény,

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(16)[21] Vt-15 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület,
• - igazgatási- és irodaépület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egészségügyi épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* Saroktelek esetén legalább az egyik utcai homlokvonal hossza 30 m.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• - Az övezet területén jellemzően magastetővel lehet épületet kialakítani, melynek héjalásához kerámiacserép fedést, korcolt fémlemez fedést, vagy üvegfedést kell alkalmazni. A magastető utcával párhuzamos gerincű, 35-40° hajlásszögű lehet. A tetősíkból kiemelkedő felépítmények az épület utcai oldalán az épület tömegalakítását dominánsan nem befolyásolhatják. A magastető megengedett legnagyobb szélessége 12 m.
• - Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.
• - Az övezet területén a Piac térre néző homlokzati felület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.
• - Az övezetben az utcai földszinten lakások nem létesíthetők.
• - Az övezet területén hagyományos beépítést őrző, vagy visszaidéző építészeti egységet kell létrehozni, melynek érdekében az egykori telekstruktúrát megközelítő építészeti tagolásban kell kialakítani a térfalat. Szomszédos épületek párkánymagasságai legalább 0,6 m-rel térjenek el egymástól.
• - Az övezet területén a hátsókert minimális mérete 6 m. A hátsókertre tájolt homlokzatok között az OTÉK szerinti telepítési távolságot biztosítani kell.
• - A Piac tér és a Munkácsy Mihály utca közötti tömb telkeit, belső udvarait a gyalogos közforgalom számára megnyitottan kell kialakítani, mely közforgalom biztosítása érdekében szolgalmi jogot kell alapítani.

Központi vegyes terület

12. §

(1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Vk-1 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - Kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
• - sportépítmény,
• - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• - üzemanyagtöltő.

b)^[39] Az övezet területének normatív előírásai:

(3) Vk-2 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - lakóépület
• - igazgatási épület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyéb közösségi szórakoztató-, kulturális épület,
• - oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• - sportépítmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A Csácsi utca 5321 hrsz-ú műemléki épület telkén a megengedett legnagyobb építménymagasságot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állapítja meg.

(4) Vk-3 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - igazgatási épület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyéb közösségi szórakoztató-, kulturális épület,
• - oktatási épület,
• - sportépítmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.
• Az övezet területén új épület építése, vagy jelentős tömegváltoztatással járó átépítés esetén a városképi illeszkedés meghatározása érdekében elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges.

 (5) Vk-4 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - igazgatási épület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyéb közösségi szórakoztató-, kulturális épület,
• - oktatási épület,
• - sportépítmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c)^[40] Az övezet területének egyedi előírásai:

1. A Rákóczi út 30. szám alatti (3922 hrsz.) építési telek esetén a főépület déli határvonaláig terjedő oldalkertben zártsorú módon, tűzfalas kialakítással a meglévő épületek bővíthetők, illetve új épületek építhetők.

(6) Vk-5 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - igazgatási épület,
• - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - egyéb közösségi szórakoztató-, kulturális épület,
• - sportépítmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

13. §

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Gksz-1 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység épületei.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

(3) Gksz-2 jelű övezet

a)[1] Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység épületei,
• - gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos-, a használó- és a személyzet számára szolgáló lakások,
• - igazgatási-, egyéb iroda épület,
• - parkolóház, üzemanyagtöltő,
• - sportépítmény,
• - meglévő lakóépület átalakítható, bővíthető és felújítható.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A technológiai- és tároló építmény magassága nem korlátozott.

** Legalább a kialakítható legkisebb zöldfelület területének 75%-át fásítani kell.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Az előkert mértékét az út kezelőjével egyeztetve kell meghatározni, illeszkedve a környezet beépítéséhez.

(4) Gksz-3 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység épületei,
• - iroda épület,
• - sportépítmény,
• - egyéb közösségi szórakoztató épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* Legalább a kialakítható legkisebb zöldfelület területének 75%-át fásítani kell.

(5) Gksz-4 jelű övezet

a)[2] Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység épületei,
• - gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos-, a használó- és a személyzet számára szolgáló lakások,
• - igazgatási-, egyéb iroda épület,
• - parkolóház, üzemanyagtöltő,
• - sportépítmény,
• - meglévő lakóépület átalakítható, bővíthető és felújítható.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A technológiai- és tároló építmény magassága nem korlátozott.

** Legalább a kialakítható legkisebb zöldfelület területének 75%-át fásítani kell.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Az előkert mértékét az út kezelőjével egyeztetve kell meghatározni, illeszkedve a környezet beépítéséhez.

(6) Gksz-5 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység épületei,
• - gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos-, a használó- és a személyzet számára szolgáló lakások,
• - igazgatási-, egyéb iroda épület,
• - parkolóház, üzemanyagtöltő,
• - sportépítmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A technológiai- és tároló építmény magassága nem korlátozott.

** Legalább a kialakítható legkisebb zöldfelület területének 75%-át fásítani kell.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Az előkert mértékét az út kezelőjével egyeztetve kell meghatározni, illeszkedve a környezet beépítéséhez.

(7)[3] Gksz-6 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység épületei,
• - igazgatási-, egyéb iroda épület,
• - egészségügyi épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* Meglévő beépítéshez igazodó telekalakítás során az előírt legkisebb zöldfelület mértéke a kialakult állapot.

** A Baross Gábor és Fenyő utca kereszteződését dél-keletről határoló területrész telekkialakítása esetében.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

- Az előkert mértékét az út kezelőjével egyeztetve kell meghatározni, illeszkedve a környezet beépítéséhez.

- A Fenyő, Baross Gábor utcák és az ipari vasút által határolt tömb esetében, az övezet területén

a) a megengedett legnagyobb építménymagasság felénél kisebb szélességű oldalkert területén belül jelölt építési helyen épületet a szomszéd telek irányába tűzfallal kell kialakítani,

b) telekalakítás során a megengedett legnagyobb építménymagasság felénél szűkebb oldalkert kialakítása a szabályozási terv építési helyén belül

 ba)  a szabályozási terv hatályba lépésekor meglévő épület esetén,

 bb) a szabályozás hatályba lépését követően tervezett építés során az oldalkert irányába tűzfallal kialakított épület esetén

engedélyezhető.

(8)[4] Gksz-7 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység épületei,

- gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos-, a használó- és a személyzet számára szolgáló lakások,

- igazgatási-, egyéb iroda épület,

- parkolóház, üzemanyagtöltő,

- sportépítmény,

- meglévő lakóépület átalakítható, bővíthető és felújítható.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A technológiai- és tároló építmény magassága legfeljebb a beépíthető terület 20%-ában korlátozás nélkül megvalósítható, amennyiben:

- a szükséges építménymagasságot technológiai terv támasztja alá,

- a szomszédos ingatlanokhoz fűződő jogok nem sérülnek,

- a környezetre gyakorolt esetleges terhelés mértékének megfelelőségét jogszabályban     meghatározott hatástanulmány igazolja.

** Legalább a kialakítható legkisebb zöldfelület területének 75%-át fásítani kell.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Az előkert mértékét az út kezelőjével egyeztetve kell meghatározni, illeszkedve a környezet beépítéséhez.

(9)[5] Gksz-8 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység épületei,
• - gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos-, a használó- és a személyzet számára szolgáló lakások,
• - igazgatási-, egyéb iroda épület,
• - parkolóház, üzemanyagtöltő,
• - sportépítmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A technológiai- és tároló építmény magassága nem korlátozott.

** Legalább a kialakítható legkisebb zöldfelület területének 75%-át fásítani kell.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

- Az előkert mértékét az út kezelőjével egyeztetve kell meghatározni, illeszkedve a környezet beépítéséhez.

Ipari gazdasági terület

14. §

(1)[1] Az ipari gazdasági terület gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. Az ipari gazdasági területen zavaró hatásánál fogva más beépítésre szánt területen el nem helyezhető és nem zavaró hatású gazdasági célú építmények egyaránt elhelyezhetők.

(2) Gip-1 jelű övezet, egyéb ipari terület

a)[2] Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági építmények,
• - ipari-, energiaszolgáltatási- és településgazdálkodási építmények,
  
• - gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos-, a használó- és a személyzet számára szolgáló lakások az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen

b) Az övezet területének normatív előírásai:

*A technológiai- és tároló építmény magassága nem korlátozott.

** Legalább a kialakítható legkisebb zöldfelület területének 75 %-át fásítani kell. Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Az előkert mértékét az út kezelőjével egyeztetve kell meghatározni, illeszkedve a környezet beépítéséhez.

(3) Gip-2 jelű övezet, egyéb ipari terület

a)[3] Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági építmények,
• - ipari-, energiaszolgáltatási- és településgazdálkodási építmények,
• - gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos-, a használó- és a személyzet számára szolgáló lakások az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen.

b)[4] Az övezet területének normatív előírásai:

*A technológiai- és tároló építmény magassága nem korlátozott.

** Legalább a kialakítható legkisebb zöldfelület területének 75 %-át fásítani kell. Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető. Meglévő beépítéshez igazodó telekalakítás során az előírt legkisebb zöldfelület mértéke a kialakult állapot.

c[5]) Az övezet területének egyedi előírásai:

- Az előkert mértékét az út kezelőjével egyeztetve kell meghatározni, illeszkedve a környezet beépítéséhez.

- A Fenyő, Baross Gábor utcák és az ipari vasút által határolt tömb esetében, az övezet területén

a) a megengedett legnagyobb építménymagasság felénél kisebb szélességű oldalkert területén belül jelölt építési helyen épületet a szomszéd telek irányába tűzfallal kell kialakítani,

b) telekalakítás során a megengedett legnagyobb építménymagasság felénél szűkebb oldalkert kialakítása a szabályozási terv építési helyén belül

 ba)  a szabályozási terv hatályba lépésekor meglévő épület esetén,

 bb) a szabályozás hatályba lépését követően tervezett építés során az oldalkert irányába tűzfallal kialakított épület esetén

engedélyezhető.

(4) Gip-3 jelű övezet, jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

*A technológiai- és tároló építmény magassága nem korlátozott.

**Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető. Legalább a kialakítható legkisebb zöldfelület területének 75%-át fásítani kell.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• - Az előkert mértékét az út kezelőjével egyeztetve kell meghatározni, illeszkedve a környezet beépítéséhez.
• - Az övezet területébe sorolt 120/20 kV-os transzformátor állomások a szabályozási tervben jelölt, az állomás kerítésétől számított 15 m-es biztonsági övezetben a transzformátor állomás építményén kívül egyéb építmény nem helyezhető el.

(5)[6] Gip-4 jelű övezet, egyéb ipari terület

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági építmények,
• - ipari-, energiaszolgáltatási- és településgazdálkodási építmények,
• - gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos-, a használó- és a személyzet számára szolgáló lakások az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

*A technológiai- és tároló építmény magassága nem korlátozott.

** Legalább a kialakítható legkisebb zöldfelület területének 75 %-át fásítani kell. Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető. Meglévő beépítéshez igazodó telekalakítás során az előírt legkisebb zöldfelület mértéke a kialakult állapot.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

- Az előkert mértékét az út kezelőjével egyeztetve kell meghatározni, illeszkedve a környezet beépítéséhez.

(6)[7] Gip-5 jelű övezet, egyéb ipari terület

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági építmények,
• - ipari-, energiaszolgáltatási- és településgazdálkodási építmények,
• - gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos-, a használó- és a személyzet számára szolgáló lakások az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A technológiai- és tároló építmény magassága legfeljebb a beépíthető terület 20%-ában             korlátozás nélkül megvalósítható, amennyiben:

• a szükséges építménymagasságot technológiai terv támasztja alá,
• a szomszédos ingatlanokhoz fűződő jogok nem sérülnek,
• a környezetre gyakorolt esetleges terhelés mértékének megfelelőségét jogszabályban     meghatározott hatástanulmány igazolja.

      ** A kialakítandó zöldfelület területének legalább 75%-át fásítani kell.

Üdülőházas üdülő terület

15. §

(1) Az üdülőházas üdülőterület sűrű beépítésű, 6 m építménymagasságot meghaladó elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgáló terület, amely elhelyezése, mérete, kialakítása és felszereltsége, valamint infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas, és amely túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgál.

(2) Üü-1 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - üdülő- és szálláshely szolgáltató épületek,
• - kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó épületek.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

(3) Üü-2 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - üdülő- és szálláshely szolgáltató épületek,
• - kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó épületek.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

^* A mellékfunkciójú építmények építménymagassága ennél kisebb lehet.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(4) Üü-3 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - üdülő- és szálláshely szolgáltató épületek,
• - kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó épületek.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

^* A mellékfunkciójú építmények építménymagassága ennél kisebb lehet.

** Az épület homlokzati síkjának legmagasabb pontja.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

Különleges terület

16. §

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények, e szabályozásban megnevezett funkciók különlegessége miatt – helyhez kötöttségük, a környezetükre gyakorolt jelentős hatásuk, vagy a környezetük külső hatásaitól szükséges védelmük – az előzőek szerinti területektől eltérő területek.

Az övezet területén a tervben jelölt közcélú intézmények, illetve különleges rendeltetésű építmények és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. Az övezetben a tulajdonos, a használó, illetve a személyzet számára szolgáló lakások is létesíthetők.

(2) Kb jelű övezet, az igazságszolgáltatás intézményeinek területe

a) Az övezet rendeltetése és területén elhelyezhető építmények:

• - az igazságszolgáltatás intézményei, bíróság, ügyészség és börtön építményei.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• - A létesítmény teherforgalmi kiszolgálása a Budai Nagy Antal utcáról biztosítandó. 
• - Az övezet területén jellemzően magastetővel lehet épületet kialakítani, melynek héjalásához kerámiacserép fedést, korcolt fémlemez fedést, vagy üvegfedést kell alkalmazni. A magastető utcával párhuzamos gerincű, 35-40° hajlásszögű lehet. A tetősíkból kiemelkedő felépítmények az épület utcai oldalán az épület tömegalakítását dominánsan nem befolyásolhatják. A magastető megengedett legnagyobb szélessége 16 m.
• - Az övezet területén új épület építése, vagy jelentős tömegváltoztatással járó átépítés esetén a városképi és műemléki illeszkedés meghatározása érdekében elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges.
• - Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(3) Kbá jelű övezet, bányaterület

a) Az övezet rendeltetése és területén elhelyezhető építmények:

• - bányaműveléssel kapcsolatos építmények.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

• Az övezet területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív korlátozás nincs.

(4) Ke jelű övezet, templomok, egyházi épületek területe

a) Az övezet rendeltetése és területén elhelyezhető építmények:

• - templom, egyházi hivatal és szolgálati lakás, rendház, stb.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

• Az övezet területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív korlátozás nincs.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• Az övezet területén új épület építése, vagy jelentős tömegváltoztatással járó átépítés esetén a városképi és műemléki illeszkedés meghatározása érdekében elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges.

(5) Kszk jelű övezet, szabadidő központ területe

a) Az övezet rendeltetése és területén elhelyezhető építmények:

• - szabadidő központ építményei.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• - A terület erdősítettségének mértéke nem csökkenthető.
• - Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

 (6) Kh jelű övezet, hulladékkezelés- és elhelyezés területei

a) Az övezet rendeltetése és területén elhelyezhető építmények:

• - hulladékkezeléssel és elhelyezéssel kapcsolatos építmények.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

• Az övezet területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív korlátozás nincs.

(7) Kk jelű övezet, kórházak és egészségügyi-, szociális intézmények területe

a) Az övezet rendeltetése és területén elhelyezhető építmények:

• - kórházak és szociális intézmények építményei.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

• Az övezet területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív korlátozás nincs.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• - Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.
• - A pózvai kórház területén az erdősítettség mértéke nem csökkenthető.

(8) Km jelű övezet, művelődési intézmények, múzeum területe

a) Az övezet rendeltetése és területén elhelyezhető építmények:

• - múzeum, szabadtéri falumúzeum, könyvtár, színház, hangverseny – és kiállító terem építményei

b) Az övezet területének normatív előírásai:

(9) Ksf jelű övezet, strandok, fürdők és kemping területei

a) Az övezet rendeltetése és területén elhelyezhető építmények:

• - strand, termálfürdő, uszoda és kemping építményei,
• - strandok, fürdők és kemping rendeltetéséhez kapcsolódó kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó- és szálláshely szolgáltató épület, szálloda,
• - sportépítmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A Mártírok, Göcseji út, Ady és Bottfy utcák által határolt tömb területén 30 %.[1]

** A Mártírok, Göcseji út, Ady és Bottfy utcák által határolt tömb területén max. 10,5 m.

*** A Mártírok, Göcseji út, Ady és Bottfy utcák által határolt tömb területén 50%.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

• - Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(10)[2] Ksp-1 jelű övezet, sportterület

a) Az övezet rendeltetése és területén elhelyezhető építmények:

• - sportépítmények,
• - a sportterület rendeltetéséhez kapcsolódó kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* Stadion lefedését szolgáló építmények, világító- és jelzőberendezések építményeinek magassága nem korlátozott.

**A sportpályák területén túli zöldfelület mértéke.

c)  Az övezet területének egyedi előírásai:

- Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(10a)[3] Ksp-2 jelű övezet, sportterület

a) Az övezet rendeltetése és területén elhelyezhető építmények:

• - sportépítmények,
• - a sportterület rendeltetéséhez kapcsolódó kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* Sportpályák lefedését szolgáló építmények, világító- és jelzőberendezések építményeinek magassága nem korlátozott.

**A sportpályák területén túli zöldfelület mértéke.

c) Az övezet területének egyedi előírásai:

- Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges.

(11) Kt jelű övezet, temetők területe

a) Az övezet rendeltetése és területén elhelyezhető építmények:

• - temető építményei – kripta, ravatalozó, kápolna, stb.,
• - a temető rendeltetéséhez kapcsolódó kereskedelmi-, szolgáltató épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

• Az övezet területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív korlátozás nincs.

(12) Kv jelű övezet, vásárcsarnok területe

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - vásárcsarnok.

b)Az övezet területének normatív előírásai:

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közúti közlekedési és közmű elhelyezési terület

17.§

(1)[1] A közúti közlekedésre és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű parkolók, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjainak, vízelvezetési rendszerének és környezetvédelmi létesítményeinek, továbbá közművek, hírközlés és energia ellátás építményeinek elhelyezésére szolgál. A közlekedési és közmű elhelyezési területek a város hierarchiába rendezett úthálózatát alkotják, mely úthálózat hierarchiája a következő:

1. 1. KÖu-1 jelű övezet: országos fő út
2. 2. KÖu-2 jelű övezet: városi forgalmi út
3. 3. KÖu-2om jelű övezet: városi forgalmi út és országos mellékút
4. 4. KÖu-3 jelű övezet: városi gyűjtőút
5. 5. KÖu-3om jelű övezet: városi gyűjtőút és országos mellékút
6. 6. KÖu-4 jelű övezet: kiszolgáló út
7. 7. KÖu-5 jelű övezet: önálló kerékpárút vagy gyalogút

(2)[2] KÖu jelű övezetek

a) Az övezetek területén elhelyezhető építmények:

1. - közlekedési- és közműépítmény,
2. - közhasználatú kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
3. - közlekedési igazgatási épület, pályaudvar,
4. - személygépkocsi tároló építmény, terepszint alatti-, vagy többszintes parkolóház,
5. - üzemanyagtöltő állomás,
6. - köztárgyak, szobrok, emlékművek, kerti építmények.

b) Az övezetek területének normatív előírásai:

1. 1. Közhasználatú kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó- és közlekedési igazgatási épület legfeljebb földszintesen, 30 m2 beépített területtel alakítható ki.
2. 2. 30 m2 beépített területnél nagyobb, vagy földszintesnél magasabb kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó- és közlekedési igazgatási épület, valamint szálláshely szolgáltató épület, pályaudvar, többszintes parkolóház a szabályozási tervben e célra építési hellyel jelölt területen valósítható meg.
3. 3. Terepszint alatti személygépkocsi tároló építmény a szabályozási tervben jelölt területeken, továbbá támfalgarázs az erre közlekedésileg alkalmas területeken helyezhető el. A terepszint alatti személygépkocsi tároló terepszint feletti felépítménnyel kiegészülhet az alépítmény alapterületének legfeljebb 10% -val.
4. 
   

(3) A közműhálózatok és létesítmények számára az előírások szerint védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(4) Utak alatt a közművek elrendezésénél a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítani kell. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási lehetőségét is biztosítani kell.

(5) A közművezetékeket és közműlétesítményeket közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítás mellett engedélyezhető.

(6) Az országos fő- és mellékutaknál, valamint a városi forgalmi utaknál a lakott területeken kívüli szakaszok mentén (külterületi útszakaszoknál) a szabályozási tervben jelölt védőtávolságok a következők szerint kerültek kijelölésre:

a) Az országos főutak mentén a beépítésre nem szánt területeken úttengelytől számított 100-100 m a védőtávolság, mely területen belül az út kezelőjének hozzájárulásával lehet építményt elhelyezni. Az országos főutak mentén amennyiben azt beépítésre szánt terület határolja, az előzőekben meghatározott 100 m-es védőtávolságon belül úttengelytől mért 50 m-es sávban épület nem helyezhető el.

b) Az országos mellékutak, valamint a városi forgalmi utak mentén a beépítésre nem szánt területeken úttengelytől számított 50-50 m a védőtávolság, mely területen belül az út kezelőjének hozzájárulásával lehet építményt elhelyezni. Az országos főutak mentén amennyiben azt beépítésre szánt terület határolja, az előzőekben meghatározott 50 m-es védőtávolságon belül úttengelytől mért 30 m-es sávban épület nem helyezhető el.

Vasúti közlekedési terület

18. §

(1)^[41] A vasúti közlekedésre szolgáló terület a közforgalmú vasutak és létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)^[42] KÖk-of-n jelű övezetek^[43]

a) Az övezetek területén elhelyezhető építmények:

1. - vasúti közlekedési építmények,
2. - a vasúti közlekedést kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület
3. - vasúti igazgatási épület.

b) Az övezetek területének normatív előírásai:

Az övezetek területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív korlátozás nincs.

(3) Országos közforgalmú vasútvonal mentén a szabályozási tervben jelölt, a szélső vágányától számított 50 m-es védőtávolságon belül bármilyen építmény csak a vasúti közlekedés érdekeinek fenntartása mellett, a vasútvonal kezelőjének hozzájárulása alapján helyezhető el.

Légi közlekedési terület

19. §

(1) A légi közlekedésre szolgáló terület a repülőtér és létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) KÖl jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - légi közlekedési építmények,
• - a légi közlekedést kiszolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
• - légi igazgatási épület.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

Az övezet területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív korlátozás nincs.

Zöldterület

20. §

(1) A zöldterület beépítésre szánt területek által határolt intenzív kialakítású és fenntartású zöldfelület, állandóan növénnyel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) Z jelű övezet

Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - emlékművek, szobrok, szökőkutak, 
• - a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, játszótér, stb.),
• - a terület fenntartásához szükséges épület,
• - esőbeálló, illemhely.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

Erdőterület

21. §

(1) Az erdőterületek olyan beépítésre nem szánt területek, amelyek jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, a vadgazdálkodáshoz, valamint ezekkel összefüggésben turisztikai építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az erdőterületek, azok rendeltetése szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:

1. 1. az Ee jelű övezet területei az egészségügyi-szociális, turisztikai- céllal hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek,
2. 2. az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal (védett és védő) hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek,
3. 3. az Eg jelű övezet területei a gazdasági céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek.

(3) Az erdőterületek övezeteiben elhelyezhetők a máshol és másként nem létesíthető:

1. - nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,
2. - a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
3. - a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.

(4) Az Ee jelű egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdőövezetben elhelyezhető a turisztikai használatot szolgáló gyalogutak. 10 ha feletti területen elhelyezhető az erdő rendeltetésének megfelelő, az erdőműveléshez, a vadgazdálkodáshoz szükséges és a hozzájuk kapcsolódó turisztikai épületek és építmények legfeljebb 300 m² beépítettséggel.

(5) Az Ev jelű védelmi célú erdők övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.

(6)[1] Az Eg jelű gazdasági célú erdőövezetben elhelyezhető:

- 10 ha feletti területen az erdő rendeltetésének megfelelő, az erdőműveléshez, a vadgazdálkodáshoz szükséges épületek és építmények legfeljebb 300 m² beépítettséggel,

- kivételes esetben az erdészeti hatóság engedélye alapján építési engedély köteles távközlési célú adótornyok és egyéb távközlési építmények.

(7) Erdőterületen minden erdőterület igénybevételt csak az Erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján lehet végrehajtani. Erdőterületen, az erdőterület igénybevételével építmény csak az erdő védelméről szóló törvénnyel (Evt.) összhangban, csak indokolt esetben helyezhető el. Az erdő rendeltetési övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok alapján és az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben történhet mindenkor figyelemmel az erdő védelméről szóló törvény (Evt.) vonatkozó szakaszaira.

(8) Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, a tájhagyománynak megfelelő szerkezettel és anyaghasználattal valósíthatók meg. Az épület szerkezete és színezése a táji hagyománynak megfelelő legyen tetőzete szimmetrikus 35°-45°közötti tetőhajlásszöggel, cserépfedéssel létesíthető.

(9) Az erdőövezetekben történő építés esetén elvi építési engedély keretében kell tisztázni az építési helyet, az építési hatóság az erdészeti hatósággal egyetértésben, őt szakhatóságként történő bevonással jelöli ki.

Kertes mezőgazdasági terület

22. §

(1) A kertes mezőgazdasági terület a szőlő- és gyümölcstermesztés, kertművelés számára szolgáló terület.

(2)[1] Mk-1 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - tárolás és pihenés célját szolgáló egy gazdasági épület,
• - terepszint alatti építmény (pince),
• - fóliasátor, üvegház,
• - 3000 m²-nél nagyobb telek esetén legfeljebb két lakást tartalmazó egy lakóépület,
• - 3000 m²-nél nagyobb telek esetén vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület, 
• - állattartó építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

(3) Mk-2 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - tárolás és pihenés célját szolgáló egy gazdasági épület,
• - terepszint alatti építmény (pince),
• - fóliasátor, üvegház,
• - állattartó építmény.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

Általános mezőgazdasági terület

23. §

(1) Az általános mezőgazdasági terület a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület.

(2) Má-1 jelű övezet

a)[1] Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és - tárolás építményei.
• - 6 m-t meghaladó méretű áramfejlesztő szélkerék amennyiben az tájvédelmi és tájképvédelmi szempontból a szakmai kívánalmaknak megfelel. A szélkerék telepítésének feltétele, hogy a lakóterülettől és a kertes mezőgazdasági területtől legalább 300 m távolságban helyezkedjen el,
• - építési engedély köteles távközlési célú adótornyok és egyéb távközlési építmények.

b)[2] Az övezet területének normatív előírásai:

c) Az övezetben több telekből álló, legalább 30 ha nagyságú birtoktest kialakítható. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m2-t (1ha) eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén létesíthető bruttó alapterület legfeljebb a birtoktest 1%-os alapterületével megegyező nagyságú lehet.

(3)[3] Má-2 jelű övezet

a)[4] Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - A földterület művelésével összefüggésben a növénytermesztés, állattenyésztés és halászat tároló építményei,
• - védett természeti területek – Natura 2000, ökológiai hálózat, helyi jelentőségű természetvédelmi területek – kivételével építési engedély köteles távközlési célú adótornyok és egyéb távközlési építmények.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

(4) Má-3 jelű övezet

a)[5] Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - üzemi mezőgazdasági építmény,
• - építési engedély köteles távközlési célú adótornyok és egyéb távközlési építmények

b)Az övezet területének normatív előírásai:

(5) Má-4 jelű övezet

a)[6] Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és - tárolás építményei.
• - lakóépület
• - 6 m-t meghaladó méretű áramfejlesztő szélkerék amennyiben az tájvédelmi és tájképvédelmi szempontból a szakmai kívánalmaknak megfelel. A szélkerék telepítésének feltétele, hogy a lakóterülettől és a kertes mezőgazdasági területtől legalább 300 m távolságban helyezkedjen el,
• - építési engedély köteles távközlési célú adótornyok és egyéb távközlési építmények.

b)[7]Az övezet területének normatív előírásai:

*Lakóépülettel megengedett beépítettség legfeljebb 1,5 %.

c) Az övezetben több telekből álló, legalább 30 ha nagyságú birtoktest kialakítható. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m2-t (1ha) eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén létesíthető bruttó alapterület legfeljebb a birtoktest 1%-os alapterületével megegyező nagyságú lehet.

(6)[8] Má-5 jelű övezet

A terület elsősorban állatvásárok céljára szolgál

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• - épület, építmény az önhordó konténerbe telepített mobilblokkok (wc-és vizesblokk, irodai, illetve portablokk, tároló konténerek) kivételével nem helyezhető el,
• - a területen kerítés nem, de ideiglenes karámok létesíthetők.

b)Az övezet területének normatív előírásai:

Vízgazdálkodási terület

24. §

(1) A vízgazdálkodási terület a folyóvizek, állóvizek medre és parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom), valamint az árvízvédelmi töltések és építmények területe.

(2) V jelű övezet

a)Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• A terület rendeltetésének megfelelő vízgazdálkodási építmények.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

Az övezet területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív korlátozás nincs.

Természetközeli területek[1]

24/A. §

(1) Tkm jelű övezet, természetközeli mocsár terület

1. a) Az övezet disztróf hinaras élőhely helyreállítására és fenntartására szolgál.
2. b) Az övezetben épület, építmény, műtárgy, kerítés, burkolt terület, pormentesített útburkolat nem létesíthető. Napkollektorok, szélkerekek és más tájképet zavaró műszaki létesítmények építése tilos.

 c)      Zavaró lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység a területen nem folytatható.

(2) Tkr jelű övezet, természetközeli rét terület

1. a) Az övezet regenerációra alkalmas lápréttel vegyes ártéri ligeterdő helyreállítására és fenntartására szolgál.
2. b) Az övezetben épület, építmény, műtárgy, kerítés, burkolt terület, pormentesített útburkolat nem létesíthető. Napkollektorok, szélkerekek és más tájképet zavaró műszaki létesítmények építése tilos.
3. c) Zavaró lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység a területen nem folytatható.

(3) Tkv jelű övezet, természetközeli vizes élőhely terület

1. a) Az övezet nyílt vízfelülettel rendelkező vizes élőhely kialakítására és fenntartására szolgál.
2. b) Az övezetben épület, építmény, műtárgy, kerítés, burkolt terület, pormentesített útburkolat nem létesíthető. Napkollektorok, szélkerekek és más tájképet zavaró műszaki létesítmények építése tilos.
3. c) Zavaró lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység a területen nem folytatható.

Különleges beépítésre nem szánt terület[1]

24/B. §

(1)[2] Kk-1 jelű övezet általános előírásai

a) Az egykori kavicsbánya roncsolt területeinek helyreállítására és extenzív-természetközeli fenntartására szolgáló, helyi sajátosságokat hordozó terület.

b) A vízfelületek geometrikus formáit lágyítani, harmonizálni, a vízfolyások lágy, meanderező formáit újra ki kell alakítani. A harmonikus formák és a tájra jellemző évezredes terepviszonyok helyreállításával törekedni kell a terület természetes önfenntartó egyensúlyának előmozdítására. Az egyensúly tartós létrejöttét követően tilos a tavakon meszezés és kotrási munkálatok végzése.

c) A tájidegen növényfajok ültetése a területen tilos. A meglévő egyedeket a fenntartási terv szerint, ütemezetten le kell váltani. A bolygatott területek tájidegen gyomosodását kezelni szükséges.

d) A jelenlegi telekalakulatot megváltoztató első telekalkításra kizárólag a teljes építési övezet összes ingtalanára vonatkozó eljárárs keretében együttesen kerülhet sor, melynek keretében a minimálisan kialkítható telekterület a használati megosztás szerint alakulhat, minden további telekalakítás során a minimálisan kialakítható telekméret - az út-közmű területek kivételével - min. 1 ha. A telekalakítás során a feltáró utak kialakítását -  geodéziai felméréssel igazolt meglévő kerítések környezetének kivételével - a minta-keresztszelvények figyelembevételével kell megvalósítani.

e) Az ingatlanok lehatárolása a kerítés mentén tájban honos cserjefajok csoportokba ültetésével történhet. A területen a burkolatok csak természetes anyagokból készülhetnek (mészkőzuzalékból, fából stb.) beton alépítmény nélkül.

f) Az övezetben huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület nem helyezhető el. A fenntartáshoz szükséges, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló létesítmények - gazdasági épület, tároló, kezelési létesítmény stb. - közül telkenként legfeljebb egy  helyezhető el, maximum 90 m2 hasznos alapterülettel, maximum 4,0 m építménymagassággal. Az épület vagy építmény kizárólag a természeti környezettel harmonizáló tömegaránnyal, anyaghasználattal és  felületképzéssel készülhet.

g) Pince, verem és más terepszint alatti építmény - a közműaknák kivételével – önállóan sem alakítható ki.

h) Az övezetben felszín alatti épületrész nem létesíthető. Napkollektorok, szélkerekek és más tájképet zavaró műszaki létesítmények építése 4 méter teljes magasságot meghaladó mérettel tilos.

i) Zavaró lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység a területen nem folytatható.

j) A területen a fenti szabályozás hatályba lépése előtt létesített kerítéseket fenn lehet tartani, de azokat kertészeti eszközökkel takarni kell. Tájban honos cserjecsoportokvegyes ültetése szükséges a kerítésen belül és lehetőség szerint kívül is.