Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének

44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete

az állatok tartásáról

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el^[1]:

A rendelet hatálya

1. §

(1)  A város területén állatot tartani a közegészségügyi, állat-egészségügyi, építési és környezetvédelmi szabályok betartása mellett, ezen rendeletben valamint a központi jogszabályokban megfogalmazottak szerint lehet.

(2)  A rendelet hatálya kiterjed Zalaegerszeg város közigazgatási területére.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed mindazon természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetre, aki, vagy amely állatot tart, felügyel, illetve állatállományt gondoz, állattartási tevékenységet folytat.

(4)  A rendelet hatálya nem terjed ki:

            a)         fegyveres erők, fegyveres testületek állattartására,

            b)         egészségügyi és kutató intézményekben kísérleti céllal tartott állatokra,

            c)         egészségügyi okból rászorulók által tartott vezető- és jelzőkutyákra, polgári                 védelem mentőkutyáira,

            d)         alkalmi, cirkuszi  rendezvényekre, állatkiállításokra, állatversenyekre,

e)         természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi           egyezmény hatálya alá tartozó állatokra,

f)          veszélyes állatok, valamint veszélyes ebek tartására,

g)         méhészetekre.

Közegészségügyi és állat-egészségügyi előírások

2. §

(1) Az állatok tartására szolgáló helyiségeket szükség szerint ki kell takarítani és rendszeres fertőtlenítéséről gondoskodni kell.

(2) Az állattartó épületekben és környezetükben a rovarok (legyek) és rágcsálók elszaporodását meg kell akadályozni, rendszeres irtásukról gondoskodni kell.

A trágyatárolás szabályai

3. §

(1) Zárt rendszerű állattartás esetén a trágyalé zárt, szivárgásmentes gyűjtéséről gondoskodni kell. A trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető.

(2) Almostrágya tárolása az ingatlan udvarán csak kiépített, elfolyás- és szivárgásmentes átmeneti gyűjtőben megengedett, azzal, hogy almostrágya tárolható a kiszállítását végző utánfutón és pótkocsin is, amennyiben a tárolás előírásai betarthatóak.^[2]

(3) A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról, elszállításáról - a környezet szennyezése nélkül - rendszeresen gondoskodni kell. A szállítások közötti időben (május-október közötti időszakban) a trágya megfelelő fóliatakarásáról gondoskodni kell a szag- és rovarhatás elkerülése érdekében.^[3]

Az építésügyi és környezetvédelmi előírások

4. §

(1) Állattartó épületeket az építésügyi és környezetvédelmi jogszabályoknak és város-rendezési előírásoknak megfelelően lehet létesíteni.

(2)  Az állatok – kivéve kutyák – elhelyezésére szolgáló építmények védőtávolsága:

a)         szomszédos lakóépülettől legalább 10 méter,

b)         közhasználatú építményektől legalább 20 méter.

(3) A trágyatároló védőtávolsága:

            a)         lakóépülettől legalább 10 méter,

            b)         kúttól legalább 15 méter.

(4) Állattartást úgy kell folytatni, hogy az se a felszíni, se a felszín alatti vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő.

A gyepmester

5. §^[4]

(1) A gyepmester a gazdátlan, kóbor állatot a közterületen befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre.

(2) A befogott állat tulajdonosa 14 napon belül, tulajdonjogának igazolását követően (pl. oltási kötvény) köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni, amelyet a 1. mellékletben szereplő költségek figyelembevételével kell meghatározni.

(3) Eb idomítása, futtatása erre a célra kijelölt területen lehet, melyeket a 2. melléklet tartalmaz.

Az állati hullák és állati eredetű hulladékok ártalmatlanná tétele

6. §

(1) Az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről saját költségén a külön jogszabályban előírt módon a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A közterületen talált állati hulla elszállításáról - ha annak tulajdonosa ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik - a gyepmester köteles gondoskodni. A tulajdonos ismertté válása után - az 1. mellékletben szereplő költségek figyelembevételével meghatározott - elszállítással, valamint az ártalmatlanítással járó költségeket a tulajdonos köteles az önkormányzat számára, külön számla ellenében, megtéríteni.^[5]

Záró rendelkezések

7. §

(1) Jelen rendelet 2012. október 1-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 24/2008. (V.30.) önkormányzati rendelet.

(3) A 45/2015. (XII.22.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2016. január 1. napján lépnek hatályba.