Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:[1]

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályai azok a szabályok, amelyeket a Közgyűlés jelen rendeletben annak minősít.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt - amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek - a 14. életévét betöltött természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vonható felelősségre.

2. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt hivatalbóli eljárás indítható, amelynek során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatti eljárásban az elkövetőre - a fiatalkorú elkövető kivételével - helyszíni bírság vagy közigazgatási bírság szabható ki.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatti eljárásban közigazgatási bírság kiszabására a Közgyűlés által jelen rendeletben átruházott hatáskörben a jegyző jogosult.

(4) A helyszíni bírság kiszabására a polgármesteri hivatal közterület-felügyelője jogosult.

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt az elkövető

a) ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal,

b) százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Fiatalkorúval szemben helyszíni bírságot nem lehet kiszabni. Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.

(3) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az elkövető személyi és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az elkövető az eljáró ügyintéző erre vonatkozó felhívására igazolja.

(4) A cselekmény összes körülményének mérlegelése alapján, a közigazgatási bírság kiszabása kivételesen mellőzhető.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságot készpénz átutalási megbízáson vagy banki utalással Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának 11749008-15432704 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül.

(6) A helyszíni bírságot 15 napon belül kell megfizetni az elkövető számára átadott készpénzfizetési utalványon vagy átutalással.

II. A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI

A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás igénybevétele

4.§ (1) A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevétele kötelező.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatás ellátásával megbízott közszolgáltatót igénybe venni, valamint a közszolgáltatás elvégzéséhez szükséges feltételeket biztosítani.

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás igénybevétele

5. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatás ellátásával megbízott közszolgáltatót igénybe venni, és a hulladékot a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló  önkormányzati rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedények rendeltetésszerű használatáról, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartásáról, valamint környezetük tisztán tartásáról.

(3) A gyűjtőedényt úgy kell kihelyezni, hogy azzal ne akadályozza a jármű és gyalogos forgalmat, és az elhelyezés baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével ne járhasson.

(4) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényzetbe  - a közszolgáltató általi elszállítás céljából - olyan hulladékot nem helyezhet el, amely az edényzetet, a szállítóeszközt, vagy a szállító személyzet testi épségét, egészségét veszélyezteti (különösen tégla, beton, vas, folyékony, mérgező, tűzveszélyes és robbanásveszélyes anyag, állati tetem, környezetet veszélyeztető veszélyes anyag).

(5) Az ingatlantulajdonos köteles a hulladékgyűjtő edényt – a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló helyi önkormányzati rendeletben foglaltak kivételével  – az ingatlanán tárolni.

6. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a veszélyes hulladékokat a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjteni, és a veszélyes hulladék átvételére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles a települési szilárd hulladékot – amennyiben annak átvételi lehetősége biztosított - , szelektíven szétválogatni, és így átadni.

(3) Az ingatlantulajdonos és az építtető, illetőleg az, akinek a tevékenysége révén a hulladék keletkezett, köteles gondoskodni az építési törmelék elszállításáról vagy elszállíttatásáról a hulladékgyűjtő vagy kezelő telepre, vagy külön építési törmelék (sitt) lerakó helyre.

(4) Az ingatlantulajdonos - a közszolgáltató általi elszállítás céljából - a nagy darabos hulladékát (lom)  a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló   önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti időben és területre helyezheti ki. 

A köztisztaság, valamint a közterületek rendezettségének fenntartása

7. § (1) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlana tisztán tartásáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről legalább olyan mértékben, hogy az ingatlan állapota az utcaképet ne rontsa, illetve társasházban a lakóközösség életkörülményeire ne gyakoroljon káros hatást.

(2) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlana előtti közterület (különösen járda, zöldsáv, árok) úttestig terjedő teljes területének gondozásáról, tisztán tartásáról, környezetkímélő hó- és síkosságmentesítéséről, gyommentesítéséről, kaszálásáról, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(3) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlanáról a közterületre nyúló fák, bokrok és élősövény visszavágásáról. 

(4)^[1] Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles építési, bontási, felújítási munkáknál az elbontott, de a keletkezés helyén hasznosítható hulladékok rendezett tárolásáról, a pangó víz kialakulásának megakadályozása érdekében az telek, valamint a félbehagyott építményrész csapadékvíz-elvezetéséről, továbbá bontási munkák befejeztével a telek területi adottságának megfelelő, természetes terepfelületének helyreállításáról.

8. §  A közterület-használó a közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata során köteles biztosítani a használattal érintett terület közvetlen környezetének tisztán tartását, a használt közterületen élő növény- és állatvilág, valamint az ott elhelyezett építmények, berendezések, burkolatok és felszerelések állagának megóvását, és köteles gondoskodni a keletkezett hulladék jogszerű eltávolításáról.

9. §  Közterületen az utcai bútorokat, berendezéseket rendeltetésszerűen kell használni, felállítási helyükről nem mozdíthatók el.

10. § Nem szilárd burkolattal ellátott közterületen, annak állapotától függetlenül, tilos járművel közlekedni és parkolni, közterületen gépjárművet javítani, tisztítani vagy bontani.

11. §  Tilos lakóövezetben a közúton 3,5 t össztömeg feletti járművet közterület-használati szerződés nélkül tárolni.

A köztemetők és a temetkezés rendje

12. § (1) A köztemetőkbe tilos - a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt esetek kivételével - engedély nélkül behajtani.

(2) A sírhely tulajdonosa köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni, rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni. 

(3) A temetési helyen történő építés, felújítás, bontás során feleslegessé váló anyagokat, a munkát végző köteles haladéktalanul elszállítani.

(4) Vasárnap és ünnepnapon, illetve pihenőnapon a köztemetőkben – a temetkezési szolgáltatók és az üzemeltető kivételével – vállalkozók által munka nem végezhető.

Környezetvédelem

13. § (1) Tilos Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 17/2008. (IV.25.) önkormányzati rendelete 1. sz. mellékletében felsorolt utcákban, továbbá egészségügyi és gyermekintézmények, szociális gondozók, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működésének ideje alatt, valamint a garázstelepeken, a magasfeszültségű vezetékek alatti kiskertekben védőtávolságon belül, a véderdők és helyi védelem alatti területeken égetni.

(2) Tilos nem komposztálható vagy komposztálásra alkalmatlan avart és kerti hulladékot égetni          

            a) tilalmi időszakban vagy időpontban,

            b) szeles időben,

            c) nedves, füstölő hulladékkal,

            d) a szomszédos telken lévő épületektől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m              távolságon belül,

            e) a keletkező hő és füst által a környékben levő zöld növényeket, fát, bokrot károsítva,

            f) az arra kijelölt helyeken kívül közterületen,

            g) kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (műanyagot, gumit,      vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait) tartalmazó hulladékkal vegyesen.

(3) Tilos a tüzelőberendezésben nem az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot, ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, egyéb veszélyes hulladékot, vegyileg kezelt tűzifát égetni, vagy az égetést egyébként jelentős füsthatással végezni, és ezzel szennyezni a környezetet.

14. § (1) Tilos jelentős zajt keltő munkák (fűnyírás, fűrészelés, építőipari munkák stb.) végzése este 20 óra és reggel 8 óra között, valamint ünnepnapokon, kivéve az azonnali hibaelhárítási munkákat és a közterületek gondozása körében végzett tevékenységet.

(2) A szabad térben működtetett, szabadidős zaj- vagy rezgésforrást hajnali 2 óráig lehet üzemeltetni.

Az állatok tartása

15. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok tartására szolgáló helyiségek takarításáról és rendszeres fertőtlenítéséről, az állattartó épületekben és környezetükben a rovarok (legyek) és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni zárt rendszerű állattartás esetén a trágyalé zárt, szivárgásmentes gyűjtéséről. A trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető.

(3) Almostrágya tárolása az ingatlan udvarán csak kiépített, elfolyás- és szivárgásmentes átmeneti gyűjtőben megengedett. 

(4) A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról, elszállításáról - a környezet szennyezése nélkül - rendszeresen (május-október közötti időszakban hetente kétszer) gondoskodni kell.

(5) A tulajdonos köteles gondoskodni saját költségén az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről. 

Közterületen történő szeszes ital fogyasztás korlátozása

16. § (1) Tilos közterületen szeszes italt fogyasztani a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével.

(2) A közterületen történő szeszesital fogyasztás tilalma nem terjed ki

a) a hatályos közterület-használati szerződéssel rendelkező vendéglátó üzletre, annak előkertjére, kitelepülése területére, nyitvatartási időben,

b) a szeszes ital kimérésre is jogosító engedéllyel (közterület-használati szerződéssel) rendelkező alkalmi rendezvény területére, a rendezvény engedélyezett ideje alatt,

c) a szokásosan kirándulás céljából igénybevett, pihenésre kijelölt helyekre, így a Gébárti-tó környékére, az Aranyoslapi-forrásra, az Azáleás-völgyre és a Bazitai TV-torony környékére, a csácsi Jószomszédok-parkra,

d) december 31. napján 18 órától a következő év január 1. napján 06 óráig terjedő időszakra.

(3) E tényállás alkalmazásában szeszes ital:  a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontjában meghatározott ital.

Utcai kéregetés

17. § Tilos a szabálysértésekről szóló törvény hatálya alá nem tartozó kolduló, kéregető tevékenység folytatása e rendelet 1. mellékletében meghatározott területeken. 

Az üzletek nyitvatartási idejére vonatkozó szabályok megsértése

19. § Az üzemeltető köteles az üzletek nyitvatartási idejére vonatkozó szabályokat betartani.

A hirdetőberendezések és hirdetmények elhelyezése

20. §  (1) Hirdetmény a megállító tábla, a szórólap és a „szendvicsember” kivételével kizárólag a hirdetmény elhelyezésére szolgáló berendezéseken helyezhető el.

(2)       Nem helyezhető el hirdetőberendezés és hirdetmény

a)         közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben,

b)         közparkban,

c)         közterületen álló fákon,

d)         emlékműveken,

e)            szobrokon.

(3) Hirdetőberendezésen és hirdetményen nem alkalmazható

a)         a KRESZ-ben szereplő tábla forma- és színösszeállítása, továbbá az azokra szabványosított betűtípus és jelrendszer,

b)         villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszavető anyag, valamint olyan világítótest, melynek elhelyezése, kialakítása révén, a közúton közlekedőket vakítja, ezzel a közlekedés biztonságát veszélyezteti.

(4)       Tilos a hatóság hirdetményét olvashatatlanná tenni vagy leszakítani.

(5) Az aktualitását vesztett hirdetményt 30 napon belül el kell távolítani.

(6) A közösségi együttélés hirdetményekkel kapcsolatos alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt felelős a hirdetés kihelyezője és akinek az érdekében a hirdetményt elhelyezték.

(7) A közösségi együttélés hirdetményekkel kapcsolatos alapvető szabályai alkalmazásában

a) hirdetőberendezés: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a  hirdetőberendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 3/2001. (II.2.) önkormányzati rendelete 3.§ 1. pontjában meghatározott dolog,

 b) hirdetmény: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a hirdetőberendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 3/2001. (II.2.) önkormányzati rendelete 3.§ 2. pontjában meghatározott dolog.

A városi címer és zászló használata

21. § (1) A város címerét és zászlaját kizárólag Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a városi címer és zászló használatának rendjéről szóló 40/2000. (X.20.) önkormányzati rendelet 2-4.§-aiban és 8.§-ában foglaltaknak megfelelően szabad használni, alkalmazni, vagy forgalomba hozni, illetve ilyen célból előállítani.

(2) A város címerének és zászlajának a használatára vonatkozó engedélyben előírt feltételeket be kell tartani.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. § (1) Ez a rendelet 2013. május 1-jén lép hatályba.

(2) A 41/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2013. november 30. napján lépnek hatályba.

(3) A 36/2014. (XII.23.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2014. december 24. napján lépnek hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.