A rendelet célja

1.§

A rendelet célja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött egyes építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városképi illeszkedéssel követelmények érvényesítése, valamint beépítésre szánt területek rendeltetésszerű használatának biztosítása, összességében az épített környezet rendezett és esztétikus kialakítása.

A rendelet hatálya

2.§

A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén jelen rendelet alapján alkalmazható településképi bejelentési, valamint települési kötelezési eljárás körébe tartozó tevékenységet folytat, vagy mulasztást követ el.

Településképi kötelezés

5.§

(1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

a)  településképet rontó reklám, cégér megszüntetésre, amennyiben a hirdetőberendezés nem felel meg a helyi rendeletben meghatározott szabályoknak, állapota nem megfelelő, megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető, nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;

b) helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg az épített környezet helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott előírásoknak, különösen:

            - az épületek jó karban tartása, homlokzati elemeinek, színezésének védelme, egységes megjelenésének biztosítása, rendeltetésének megfelelő funkció megőrzésére

            - az építési övezetre előírt zöldterület biztosítására

            - a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használatára

         - az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű    bekerítésére, rendben tartására vonatkozóan.

(2) A településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.