Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (7) bekezdésében, 30/D. § (1) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 3. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (2) bekezdés b) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi  CLXXXIX 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében a településképi véleményezési eljárás és a településképi kötelezési eljárás részletes szabályairól a következőket rendeli el:^[1]

A rendelet célja

1.§

A rendelet célja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött egyes építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városképi illeszkedéssel követelmények érvényesítése, valamint beépítésre szánt területek rendeltetésszerű használatának biztosítása, összességében az épített környezet rendezett és esztétikus kialakítása.

A rendelet hatálya

2.§

A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén jelen rendelet alapján alkalmazható településképi bejelentési, valamint települési kötelezési eljárás körébe tartozó tevékenységet folytat, vagy mulasztást követ el.

A településképi bejelentéshez kötött eljárások

3.§

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a (2)-(4) bekezdésben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek megkezdése előtt.

(2) A város közigazgatási területén:

a) az épített környezet helyi védelméről szóló 11/2002. (V.17.) önkormányzati rendelet   alapján helyi védelem bármely fajtája alá vont épületeken, építményeken külső vagy   belső fenntartási, felújítási-, helyreállítási, átalakítási, korszerűsítési, bővítési vagy    bontási, továbbá a védett épület jellegét, megjelenését bármely módon érintő építési    engedély nélkül végezhető építési tevékenység megkezdése és végzése.

b) helyi építészeti védelem alatt álló épületen, annak telkén, helyi településképpel érintett ingatlanon bármely utcaburkolat, építmény, létesítmény (utcabútorok, világítótestek;kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók, cégérek, reklámok, stb.) elhelyezése;

c) a helyi védelem alatt álló épület ingatlanán közterületekről látható tervezett építési tevékenység;

d)^[2] közterületről látható módon építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, egyéb tároló elhelyezése.

e) Utasváró fülke építése.

f)^[3] közterületen és közterületről látható kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület, illetve építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenységet követően sem éri el a nettó 20,0 m2 alapterületet.            

g)^[4]           

(3)^[5] Városképileg védett területen a (2) bekezdésen túl 

a) amennyiben a meglévő arculat megváltoztatásra kerül, meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, erkély (terasz, loggia) beépítése,

b) minden új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése;

c) közterületeken és közterületről látható épületek homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő átalakítása, bővítése;

d) utcafronti kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása;

e) üzletportálok matricázása, fóliázása;

f) építményen 0,5 m2 attól különállóan 2 m2 felületnagyságot meghaladó cégtábla, cégér, hirdetőoszlop, reklámtábla, reklámgrafika, reklámvitrin, hirdetési vagy reklámcélú ábrázolást tartalmazó hirdetmény elhelyezése, létesítése;

            g) napenergia-kollektor, szellőző,- klímaberendezés elhelyezése.

(4) Városképileg védett területen kívül a (2) bekezdésen túl

a)^[6] amennyiben a meglévő arculat megváltoztatásra kerül, meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, erkély (terasz, loggia) beépítése az alábbiak szerint

aa) valamennyi lakóépület, amennyiben legalább 4 rendeltetési egységet tartalmaz

ab) beépítésre szánt területen városképet jelentősen befolyásoló

• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
• sportépítmény,
• szálláshely szolgáltató épület,
• igazgatási épület,

- parkolóház.

b) Építményen 2 m2 attól különállóan 8 m2 felületnagyságot meghaladó cégtábla, cégér, hirdetőoszlop, reklámtábla, reklámgrafika, reklámvitrin, hirdetési vagy reklámcélú ábrázolást tartalmazó építmény építése, elhelyezése, létesítése.

(5) E rendelet alkalmazásában városképileg védett terület:

a) a városközpont: a Göcseji út – Mártírok útja – Rákóczi u – Jákum utca – Budai Nagy Antal utca - Batthyány u – Október 6 tér - Stadion utca – Bíró Márton u. – vasútvonal – Hunyadi utca – Göcseji út által határolt terület az 2. melléklet szerint,

b) a határoló utak mindkét oldala,

c) a városközponthoz bevezető utak 3. melléklet szerinti szakasza (az utak mindkét oldala).

A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

4.§

(1)^[7] A bejelentési kérelmet papíralapon, az 1. mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani az építési tevékenység megkezdése előtt.

(2) A bejelentési kérelemhez az elbíráláshoz szükséges szakszerűségű tervdokumentációt kell mellékelni papíralapon, vagy digitális adathordozón. A dokumentációnak legalább a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 23. § (3) bekezdésében meghatározott munkarészeket,   valamint – a bejelentés tárgyának megfelelően – a következőket kell tartalmaznia:

a) a tevékenység miatt történő változást bemutató tervet (meglévő- tervezett állapot),

b) közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú - indokolt esetben a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot,

c) reklám homlokzati felületen történő elhelyezése esetén az egész homlokzati felület bemutatása szükséges M=1:100 léptékarányban,

d)^[8]

e)^[9]

f) a homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst a megértéshez szükséges léptékben, de legalább 1:200 léptékarányban.

(2a)^[10] Amennyiben a tervdokumentáció nem teljeskörű, a főépítész öt munkanapon belül, legfeljebb egy alkalommal, maximum tizenöt napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás határideje nem számít bele a bejelentési eljárási határidőbe.

(3) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

(4)^[11] A polgármester a tervezett építési tevékenységet, illetve reklám elhelyezést – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés

a) megfelel a Korm. rendelet 23. § (2) és (3) és jelen rendelet 4.§ (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám-elhelyezés illeszkedik a településképbe és nem ellentétes a helyi jogszabályokkal.

(5)^[12] A polgármester a tervezett építési tevékenységet, illetve reklám elhelyezést megtiltja - a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a) nem felel meg Korm. rendelet 23. § (2) és (3) és jelen rendelet 4.§ (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám-elhelyezés nem illeszkedik a településképbe és/illetve ellentétes a helyi jogszabályokkal.

(6) Az igazolás érvényességi ideje a bejelentési  kérelemben kért időtartam, amennyiben az igazolás másképp nem rendelkezik.

(7) A településképi eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése és a településképi bejelentés elmulasztása esetén településképi kötelezésnek van helye, amelynek során 50.000.- forintig terjedő bírság kiszabása rendelhető el.

Településképi kötelezés

5.§

(1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

a)  településképet rontó reklám, cégér megszüntetésre, amennyiben a hirdetőberendezés nem felel meg a helyi rendeletben meghatározott szabályoknak, állapota nem megfelelő, megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető, nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;

b) helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg az épített környezet helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott előírásoknak, különösen:

            - az épületek jó karban tartása, homlokzati elemeinek, színezésének védelme, egységes megjelenésének biztosítása, rendeltetésének megfelelő funkció megőrzésére

            - az építési övezetre előírt zöldterület biztosítására

            - a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használatára

         - az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű    bekerítésére, rendben tartására vonatkozóan.

(2) A településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

6.§

(1) Ez a rendelet 2013. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 40/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2013. december. 1. napján lépnek hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A 16/2014. (V.23.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2014. június 1. napján lépnek hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.