Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§

A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatának megállapításáról szóló 13/2008. (IV.25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Zész) 3.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Az építési övezetek területén a kialakítható telekterületnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve útszabályozással érintett terület leválasztható, abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb telekterület. Az építési lehetőség meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni, és a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.

Az övezetek és építési övezetek területén meglévő, két szemközti oldalán úttal határolt, a kialakítható legkisebb telekszélesség méreténél keskenyebb telek saroktelek kivételével keresztirányban megosztható egyéb szabályok betartása mellett, ha a beépíthető legkisebb telekszélességnek a telek szélességi mérete megfelel, a megosztás során annak szélességi mérete nem csökken.”

2.§

(1) A Zész 4.§ (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(10) A beépítésre szánt terület telkein a hátsókertben garázs vagy tároló épület elhelyezhető. Az épületet a telekhatár felé tűzfallal kell kialakítani.  Az így kialakított tűzfal szomszédos telekre néző homlokzatmagassága legfeljebb 3,5 m lehet.

(2) A Zész 4.§ (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(11) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül tároló építmény nem helyezhető el.”

3.§

A Zész 8.§ -a az alábbi (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Lk-10 jelű övezet

a) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

• telkenként legfeljebb négy lakás,
• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
• egészségügyi épület,
• szálláshely szolgáltató épület,
• igazgatási épület,
• a fenti rendeltetést kiszolgáló tárolóépület, garázs.

b) Az övezet területének normatív előírásai:

* A rendelet hatálya előtt kialakult saroktelek esetében a terület 60 %, egyéb esetben a sarokteleknél 720 m² telekterületig 60%, 720 m² telekterület feletti telekrészre vetítve 35%.

4.§

A Zész 9.§ (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

      [Lke-1 jelű övezet]

„b) Az övezet területének normatív előírásai:

*A beépíthető legkisebb telekszélességnél szűkebb telkek esetén legfeljebb 1 db, 25 m² beépített alapterületet meg nem haladó, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal rendelkező egyszintes mezőgazdasági tároló és pihenő épület helyezhető el.

** A 24931/1-2 hrsz-ú kiszolgáló úthoz északi oldalon közvetlenül csatlakozó telek abban az esetben is beépíthető, ha a területe a kötelező útszabályozás végrehajtása következtében 700 m² alá csökken.”

5.§

(1) A Zész 12.§ (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

   [Vk-1 jelű övezet]

„b) Az övezet területének normatív előírásai:

(2) A Zész 12.§ (5) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:

      [Vk-4 jelű övezet]

„c) Az övezet területének egyedi előírásai:

1. A Rákóczi út 30. szám alatti (3922 hrsz.) építési telek esetén a főépület déli határvonaláig terjedő oldalkertben zártsorú módon, tűzfalas kialakítással a meglévő épületek bővíthetők, illetve új épületek építhetők.”

6.§

(1) A Zész 18.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A vasúti közlekedésre szolgáló terület a közforgalmú vasutak és létesítményeinek elhelyezésére szolgál.”

(2) A Zész 18.§ (2) bekezdésében a „KÖk jelű övezetek” szövegrész helyébe a „KÖk-of-n jelű övezetek” szöveg lép.

7.§

A Zész 27.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Az épített környezet helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, e rendelet által helyi védelem alá tartozó épületek, építmények, szakrális emlékek védettségének módjáról a szabályozási terv és e szabályzat 4. számú melléklete rendelkezik.

A védelem alá tartozó épületeket érintő átalakításokat, bővítéseket a védett épülethez, vagy épületrészhez történő illeszkedéssel szabad megvalósítani, az alkalmazott építészeti megoldás nem lehet domináns, nem írhatja át a védett értékeket. A védett épületek közterületre néző homlokzatán a közterületről látható módon nem helyezhetők el az épület homlokzatát megváltoztató, zavaró létesítmények – szellőző, klíma és szerelt égéstermék elvezető berendezések, azok szerelvényei, antenna, stb.

8.§

A Zész 38.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A meglévő és létesítendő villamos közművek részére a szabályozási terv és e rendelet további szakaszai védősávot (biztonsági sávot) állapít meg.

9.§

(1) A Zész 41.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

“(1) Azon építési tevékenységek engedélyezési eljárása során, ahol a telek terepviszonyai miatt a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. számú melléklet  2.1.9. pontjának kielégítése követelmény, az alábbi terepviszonyok megállapíthatósága esetén, a 312/2013. (XI. 8.) Korm. R. 23.§ összevont engedélyezési eljárás szerinti elvi építési keretengedélyt kell kérni, annak tisztázása érdekében, hogy a tervezett tevékenység a területtel kapcsolatos városrendezési-, területfejlesztési elképzelésekkel összhangban van-e, azok megvalósíthatóságát nem gátolja-e. Az engedélyezési eljárás során vizsgálni szükséges a változtatás környezeti kapcsolatait, továbbá a természeti- és környezeti veszélyeztetettség eshetőségét és következményeit, a kialakult terepviszonyok hosszú távú stabilitásának kertészeti-műszaki megoldásait és a csapadékvíz-gazdálkodásnak a terep állékonyság megőrzését is biztosító módozatait:

- a telek megközelítésére szolgáló vagy a tervezett építmény építési helyéhez legközelebb eső közterület kialakult telekszélessége az érintett telek homlokvonalában nem éri el a 10,0 m értéket és a közterület és a tervezett építmény létesítési helye közti szintkülönbség meghaladja a 6/4-es rézsűszöget - kivéve ha a rézsű mérnöki műtárggyal már megerősítést nyert;

- a telek megközelítésére szolgáló vagy a tervezett építmény építési helyéhez legközelebb eső közterület kialakult telekszélessége az érintett telek homlokvonalában nem éri el a 10,0 m értéket és a bevágási szelvény rézsűmagassága meghaladja a 2,0 métert - kivéve ha a rézsű mérnöki műtárggyal már megerősítést nyert;

- a telek beépítésre szánt területen fekszik, és természetes állapotában átlagos tereplejtése meghaladja az 50%-ot (26,5^o).”

(2) A Zész 41.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A szabályozási terven övezeti besorolással nem rendelkező, szabályozási terv készítésének kötelezettségével jelölt területeken a 312/2013.(XI.8.) Korm.rend. 23.§ összevont engedélyezési eljárás szerinti elvi építési keretengedélyt kell kérni, annak tisztázása érdekében, hogy a tervezett tevékenység a területtel kapcsolatos városrendezési-, területfejlesztési elképzelésekkel összhangban van-e, azok megvalósíthatóságát nem gátolja-e. Az engedélyezési eljárás során vizsgálni szükséges a változtatás környezeti kapcsolatait, továbbá a természeti- és környezeti veszélyeztetettség eshetőségét és következményeit. „

10.§

(1) Ez a rendelet 2014. július 15. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. Jelen rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a kérelem kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.

(2) Ez a rendelet a szabályozási tervvel együtt érvényes.

(3) Ez a rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

(4) Hatályát veszti a Zész 4.§ (26) bekezdése.