Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:^[1]

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS  RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

(1) E rendelet célja, hogy Zalaegerszeg város lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított települési támogatás formáit, a megállapítás, kifizetés, folyósítás, valamint a felhasználás ellenőrzésének szabályait.

(2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása.

(3) E rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért. 

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és végrehajtási rendeleteik, valamint e rendelet másképpen nem rendelkezik

a)       az önkormányzat területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen a városban tartózkodó

aa)     magyar állampolgárokra,

ab)     bevándoroltakra és letelepedettekre,

ac)     hontalanokra,

ad)     a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre;

b)      az Szt. 3.§ (3) bekezdésében meghatározott személyekre,

c)       az Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó, az Szt. 3. § (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

Értelmező rendelkezések

3. §

(1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ában, és a Gyvt. 5. §-ában meghatározottakat a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;

b) különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző;

c) váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amely veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását;

d)[1]    vagyon: ha az Szt. másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt - jövedelemként figyelembe nem vett - összeg, amelynek

     da) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

     db) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát

        meghaladja.

Nem minősül vagyonnak: a nem hasznosítható ingatlan, az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakóhelyként vagy tartózkodási helyként életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott lakóingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

A lízingelt dolgon fennálló használati jogot a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet szerint meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni.

e) mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szvhr.) 4. § (2) bekezdése szerinti gépjármű;

f) nem hasznosítható ingatlan: ha jogszabály másként nem rendelkezik, különösen a forgalomképtelen, vagy elidegenítési tilalom alatt álló ingatlan, valamint a közös tulajdonú lakóingatlan az első alkalommal igényelt szociális támogatás iránti kérelem benyújtásától számított egy évig. Nem hasznosítható ingatlannak kell tekinteni a haszonélvezeti joggal terhelt lakóingatlant, amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja használja, mert egyéb beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik;

g) környezettanulmány: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 56-57. §-a szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi, lakás- és egyéb körülményeit, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat;

h) lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi  LXXVIII. törvény 91/A. § 1. pontjában meghatározott helyiségcsoport;

i)^[2] „A” típusú Bursa Hungarica ösztöndíjas: a pályázati kiírásban meghatározott kivétellel a zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező, felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali tagozatos), alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben tanulmányokat folytató hallgató;

j)^[3] „B” típusú Bursa Hungarica ösztöndíjas: a pályázati kiírásban meghatározott kivétellel a zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező, a pályázati kiírás tanévében utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolás, vagy felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe még felvételt nem nyert érettségizett, aki a pályázati kiírást követő tanévtől kezdődően felsőoktatási intézményben teljes idejű (nappali tagozatos) alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben kíván részt venni;

k)^[4] nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

Eljárási rendelkezések

Az ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma

4. §

(1)     E rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(2)     A kérelmet írásban Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál kell benyújtani

a) Bursa Hungarica ösztöndíj esetében a pályázat meghirdetése során rendelkezésre bocsátott pályázati lapon,

b) egyéb ellátások esetében e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon.

(3)     Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:

a)       saját és a családjában/háztartásában élők

-   természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)

-   lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,   

-   állampolgárságáról, nem magyar állampolgár esetén idegenrendészeti státuszáról,                                               

-   az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételekre vonatkozó adatokról,

-   társadalombiztosítási azonosító jeléről,

-   jövedelemi viszonyairól,

-   e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól,

b)      lakásfenntartási segély, valamint hátralékra tekintettel igényelt támogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról.^[5]

(4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(6) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. Ettől akkor lehet eltekinteni, ha a városban lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön, vagy más településen élő személy e körülményt hitelt érdemlően (pl. iskolalátogatási bizonyítvánnyal, munkáltatói igazolással) bizonyítja.

(7) A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat, valamint a vagyonnyilatkozat adatainak valódiságát ellenőrizni jogosult. Valótlan tartalmú nyilatkozat, vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást pedig vissza kell követelni.

(8)^[6] Nem részesíthető az e rendeletben szabályozott települési támogatásban az, akinek életvitele, lakás- és életkörülményei, vagyoni helyzete nem igazolja a jövedelem nyilatkozata alapján vélelmezhető szociális rászorultságát.

5. §

            (1)     A támogatásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 1. melléklete szerinti                     formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a                    jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdése szerinti igazolásokat vagy                       azok másolatát. Ezek a következők:

a)       keresőtevékenységről a munkáltató igazolását,

b)      egyszerűsített foglalkoztatásról a munkaszerződést, ezek hiányában a munkáltató által kiállított bizonylatot, továbbá a kifizetés összegének igazolását,

c)       egyéni és társas vállalkozás esetén az adóbevallással lezárt időszakról az állami adóhatóság igazolását, az adóbevallással le nem zárt időszakról a könyvelő igazolását,

d)      őstermelő esetén az állami adóhatóság igazolását, adóbevallás hiányában az őstermelő nyilatkozatát, továbbá az őstermelői igazolvány és a betétlap másolatát,

e)       nyugellátásról, nyugdíjszerű szociális ellátásról a postai feladóvevény, vagy a folyószámla kivonat másolatát, továbbá a folyósító szerv által kiállított, az ellátás megelőző évben folyósított, valamint a tárgyév január elsején érvényes összegét tartalmazó igazolását,

f)       tartásdíjról az annak megállapításáról szóló bírósági ítéletet/ gyámhivatali jegyzőkönyvet, továbbá a postai feladóvevény, vagy a folyószámla kivonat másolatát, személyes átadás esetén a kötelezett nyilatkozatát az általa fizetett tartásdíj havi összegéről és a megfizetés módjáról,

g)       munkanélküli esetén az állami foglalkoztatási szerv által kiállított hatósági bizonyítványt a folyósított ellátás tartamáról és összegéről, illetve az álláskeresőként nyilvántartás tényéről és idejéről.^[7]

(2) Amennyiben a rendszeres pénzellátás, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.

(3)     Az Szt. 4. § (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetén

a)       a tartósan beteg állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, vagy a megváltozott munkaképesség miatt megállapított hozzátartozói nyugellátás folyósítását igazoló irattal,

b)      az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló irattal igazolható.^[8]

(4) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

(5) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Fenntartási költségeknek minősül a lakbér, az albérleti díj, a közszolgáltatási díjak, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.

Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család(háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.^[9]

(6) E rendeletben meghatározott jövedelmi korlát felső értékhatárától – a temetési segély kivételével - különösen indokolt esetben 3 %-kal el lehet térni.

6. §

A vagyoni helyzettől függő szociális és gyermekvédelmi ellátásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

Az ellátások megállapításának,

kifizetésének és folyósításának szabályai

7. §  

(1)^[10]    Havi rendszerességgel adott támogatás esetén a jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától, lakásfenntartási segély, gyógyszertámogatás és szociális krízisalap támogatás esetén – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a benyújtás hónapjának 1. napjától kell megállapítani.

(2) Ha a kérelmet nem a 4. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.

(3)     Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új jogosultságot – a 19. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. ^[11]

​(4)^[12]   Az R. 15. § (1) bekezdés bc-bf) pontjában foglalt, pénzben vagy természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás legmagasabb összege – ha e rendelet másként nem rendelkezik – nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 400 %-át.

8. §

(1)[1]   A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról

a)       rendszeres támogatás esetén – kivéve a b)-c) pont szerinti esetet - utólag, minden hónap 5. napjáig,

b)      gyermekétkeztetési támogatás esetén havonta utólag, minden hónap 15. napjáig,

c)       Bursa Hungarica ösztöndíj esetén az Általános Szerződési feltételekben foglalt időpontig,

d)      egyéb esetben a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül

          a jegyző gondoskodik postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.

(2) ^[13]Ha a havi rendszeres ellátás nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.

9. §

(1) A havi rendszerességgel adott pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik

a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni,

b) energiatámogatás esetén, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - határozatot kell hozni.

Felülvizsgálati szabályok

10. §

(1) E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója elvégzi a támogatásra jogosultság felülvizsgálatát

a) a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapított megélhetési támogatás esetén a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül,

b)      a 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított megélhetési támogatás esetén a szakhatósági állásfoglalásban, szakvéleményben, vagy komplex minősítésben megjelölt felülvizsgálati határidő lejártát követő 30 napon belül, felülvizsgálati határidő hiányában annak kiállításától számított három év lejártát követő 30 napon belül,^[14]

c) valamennyi támogatás esetén a tudomásra jutástól számított 21 napon belül, ha az együtt élők számában, vagy jövedelmében olyan mértékű változás következik be, ami a jogosultság megszüntetését eredményezi.

(2) A hatáskör gyakorlója határozattal dönt a felülvizsgálat eredményéről.

(3) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a jogosult a felülvizsgálatot nem teszi lehetővé, vagy a kért dokumentumokat nem bocsátja rendelkezésre.

Egyéb eljárási rendelkezések

11. §

(1) A tényállás tisztázása érdekében – amennyiben indokolt – a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készíthet.

 2)      Nem kell környezettanulmányt készíteni

a)      ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,

b)      ha az igénylőről vagy családjáról a polgármesteri hivatalnál egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll rendelkezésre,

c)      ha az igénylő nem, vagy csak településszintű bejelentett lakóhellyel rendelkezik, vagy bejelentett lakóhelye a hajléktalan szálló,

d)      köztemetés ügyében indult eljárásokban,

e)      temetési segély ügyében indult eljárásokban.^[15]

12. §

A támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. 

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

13. §

A hatáskör gyakorlója:

a) valótlan adatközlés, vagy igazolás alapján, valamint a 12. § szerinti értesítési kötelezettség elmulasztása miatt az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt megtérítésre kötelezi;

b) a megtérítés összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, és/vagy részletfizetést engedélyezhet különösen akkor, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 150 %-át, egyéb esetben a 100 %-át nem haladja meg, és vagyonnal nem rendelkeznek.

Adatkezelés

14. §

E rendeletben szabályozott ellátások esetében az Szt. 18-24. §-aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról. 

II. Fejezet

A  TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSRA ÉS  A

GYERMEKVÉDELMI  ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az ellátások rendszere

15. §

(1) E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi ellátások állapíthatók meg:

a)^[16]     Pénzben nyújtható rendszeres települési támogatás:

aa)     a megélhetési támogatás

Természetben nyújtható rendszeres települési támogatás:

ab)    a gyógyszertámogatás

Pénzben vagy természetben nyújtható rendszeres települési támogatás:

ac)     a lakásfenntartási segély

b)^[17][18]    Pénzben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

         ba)            a temetési segély

         bb) a gyógyászati segédeszköz támogatás

         Természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

         bc)  a lakhatási krízisalap támogatás

          Pénzben vagy természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

          bd) a szociális krízisalap támogatás

          be) az átmeneti segély

          bf) a tűzifa támogatás

          bg) a méltányossági segély

c)^[19]     Pénzben nyújtható rendszeres gyermekvédelmi ellátás:

ca)     a Bursa Hungarica ösztöndíj

Természetben nyújtható rendszeres gyermekvédelmi ellátás:

cb)    a gyermekétkeztetési támogatás

Pénzben nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi ellátás:

cc)     az egyszeri nevelési juttatás

(2) Az Szt-ben meghatározott szabályok alapján az önkormányzat költségvetése terhére szociális természetbeni ellátásként köztemetés rendelhető el.

A hatásköri szabályok

16. § 

(1)^[20]   Az első fokú feladat- és hatásköröket e rendelet

a)^[21]     15. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont ba)-bb), be) és bf) alpontjában, c) pont cb)-cc) alpontjában és (2) bekezdésében meghatározott ellátások esetében önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester,

b)      15. § (1) bekezdés b) pont bb)-bc) és bf) alpontjában önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a szociális ügyekért felelős szakbizottság,

c)       e rendelet 15. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott ellátás esetében a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester

gyakorolja.

anguage:AR-SA'>[1] A 4/2016.(II.12.) önk. rend. 5.§ -a mód.

(2) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt

a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, felülvizsgálatáról és megszüntetéséről,

b) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítéséről, illetve a megtérítés méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről.

(3) Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése jár el.

Az ellátások finanszírozása

17. §

(1) E rendeletben meghatározott ellátások finanszírozására Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

A rendszeres települési támogatás formái

Megélhetési támogatás

18. §

(1)     A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre megélhetési támogatást állapíthat meg annak az aktív korú, állástalan személynek, aki

a)       a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti és az aktív korúak ellátásának az Szt. 33. § (1) bekezdésében foglalt feltételeinek megfelel, azonban részére az ellátás az Szt. 33. § (5) bekezdésére tekintettel nem állapítható meg, vagy

b)      a (3) bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény, vagy komplex minősítés alapján munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,

   és családjának egy főre jutó jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum 90 %-át, vagyonnal nem rendelkezik.^[22]

        (2) Nem állapítható meg a támogatás annak, aki

- keresőtevékenységet folytat,

- előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

- rendszeres pénzellátásban részesül,

- köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,

- az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.

(3)^[23]    A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-        a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a családban élők jövedelemigazolásait,

-        a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

-        az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a járási hivatalnak az aktív korúak ellátásának megállapítása iránti kérelmet elutasító határozatát,

-        az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a rehabilitációs hatóságnak a munkaképesség-csökkenés, vagy egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos, amennyiben felülvizsgálati határidőt nem tartalmaz, három évnél nem régebben kiállított szakhatósági állásfoglalását, szakvéleményét, vagy komplex minősítését (a továbbiakban: szakvélemény).

(4)^[24]    A feltételek fennállása esetén a jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától határozatlan időre kell megállapítani. A megélhetési támogatás összege azonos a nyugdíjminimum 90 %-ával. Folyósítása postai úton történik.

(5)^[25]    A jogosultság feltételeinek fennállását felül kell vizsgálni:

a)       a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül,

b)      a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szakvéleményben megjelölt felülvizsgálati határidő lejártát követő 30 napon belül, felülvizsgálati határidő hiányában a szakvélemény keltétől számított három év lejártát követő 30 napon belül.

(6)^[26]    Ha a felülvizsgálatkor a szakvélemény időbeli hatálya lejárt és a jogosult az időbeli hatály lejárta előtt újabb szakvéleményt nem nyújtott be, a hatáskör gyakorlója – szakvélemény kiállítása céljából – megkeresi a rehabilitációs hatóságot. 

(7)^[27]    Meg kell szüntetni a támogatásra jogosultságát annak,

a)       aki a felülvizsgálat eredményeképpen nem felel meg a jogosultság feltételeinek,

b)      akire vonatkozóan a 18. § (2) bekezdés szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,

c)       aki a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,

d)      aki az ellátást két hónapon keresztül nem veszi át.

Gyógyszertámogatás

19. §

(1)^[28]    Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére – az egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében – utalvány formájában gyógyszertámogatással nyújt segítséget.

(2)^[29] A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre gyógyszertámogatást állapíthat meg annak, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a)^[30]     családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

aa)     egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 300 %-át,

ab)    többszemélyes család esetén a  nyugdíjminimum 250 %- át,

b)      a kérelem benyújtását megelőző három naptári hónapban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nyugat-dunántúli Területi Hivatala (a továbbiakban: OEP) által igazolt, vényre kiváltott gyógyszerek kérelmező által térített, vagy közgyógyellátás hiányában általa térítendő havi átlagos költsége eléri az 5.000.- Ft-ot,^[31]

és vagyonnal nem rendelkeznek

(3)^[32][33] Ha az igénylő olyan háztartásban él – kivéve az ápolást, gondozást nyújtó intézményben élőt - amelynek tagjai kizárólag öregségi nyugdíjjal, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátással rendelkeznek, a (2) bekezdés a) pontjától eltérően gyógyszertámogatásra való jogosultság állapítható meg akkor is, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

aa)   egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 350 %-át,

ab)   többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 300 %-át.

(3a)^[34] Gyógyszertámogatásra jogosult a fentieken kívül az a 70 éven felüli, továbbá rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő igénylő, aki vagyonnal nem rendelkezik és jövedelme nem haladja meg a (2) és (3) bekezdés szerinti összeget, gyógyszerköltsége azonban nem éri el a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget.

(4)^[35] A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-        a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a családban/háztartásban élők jövedelemigazolásait,

-        a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

-        a kérelmező hozzájáruló nyilatkozatát, miszerint a jogosultság megállapításához a 19. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolást az OEP kiadhatja a hivatal gyógyszertámogatás ügyében eljáró osztálya számára.

(5)^[36]    A jogosultságot a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától, az adott hónapban még fennálló jogosultság esetén a jogosultság megszűnését követő hónap 1. napjától egy évre kell megállapítani.

A támogatás havi összege

a)       a (2)-(3) bekezdés alapján megállapított jogosultság esetén a (2) bekezdés b) pontja szerint igazolt

  5000 -    6000 Ft közötti gyógyszerköltséghez 3.000.- Ft

  6001 -    8000 Ft közötti gyógyszerköltséghez 4.000.- Ft

  8001 -  10000 Ft közötti gyógyszerköltséghez 6.000.- Ft,

10001 – 12000 Ft közötti gyógyszerköltséghez 8.000.- Ft,

12001 Ft feletti gyógyszerköltséghez 10.000.- Ft.

b)      a (3a) bekezdés alapján megállapított jogosultság esetén 3.000.- Ft.

(5a)^[37]  A gyógyszer utalvány a Polgármesteri Hivatal hivatali helyiségében vehető át. Átadására félévente előre, első alkalommal a határozat jogerőre emelkedését követően, majd a jogosultsági időszak második félévének első napjától kerül sor. Az utalvány a rajta feltüntetett lejárati dátumig, az önkormányzattal szerződésben álló gyógyszertárakban váltható be.

(6) Nem részesülhet gyógyszertámogatásban az, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy a közgyógyellátásra jogosultság feltételeinek megfelel.

Gyógyászati segédeszköz támogatás

19/A. §^[38]

(1)A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester a gyógyszertámogatás jövedelmi és vagyoni feltételeinek fennállása esetén gyógyászati segédeszköz támogatást állapíthat meg a kónikus betegségre tekintettel szakorvos vagy háziorvos által rendelt és a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz megvásárlásához.

(2)     A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 12. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-        a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a családban/háztartásban élők jövedelemigazolásait,

-        a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

-        a gyógyászati segédeszközt forgalmazó igazolását, ami tartalmazza a segédeszköz megnevezését, ISO kódját, mennyiségét, kihordási idejét, a társadalombiztosítási finanszírozás tényét, valamint a beteg által fizetendő térítési díjat.

(3)     A támogatás összege azonos az igazoláson szereplő, a beteg által fizetendő térítési díj 80 %-ával, de az egy jogosult részére adható támogatás éves összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 400 %-át.

(4)     A segély felhasználásáról utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

(5)     Ugyanazon gyógyászati segédeszköz megvásárlásához újabb támogatás megállapítására a kihordási idő lejártát követően, de évente legfeljebb négy alkalommal van lehetőség.

(6)     Nem részesülhet gyógyászati segédeszköz támogatásban az, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy a közgyógyellátásra jogosultság feltételeinek megfelel.

Lakásfenntartási segély

20. § ^[39]

(1)     Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek és családok számára az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos kiadások viseléséhez, a hátralék felhalmozódásának elkerülése céljából lakásfenntartási segéllyel nyújt támogatást.

(2)^[40]    Szociálisan rászoruló

a)       a kizárólag öregségi nyugdíjban, rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyek által lakott háztartásban élő, ha az egy főre jutó jövedelme  nem haladja meg

aa) egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 300 %-át,

ab) többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 275 %-át,

b)      az a) pont alá nem tartozó

ba) egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 275%-át,

bb) többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 250 %-át,

c)       és vagyonnal nem rendelkeznek.

(3)     A lakásfenntartási segély

a)       az önkormányzati bérlakásban élők számára a lakbérhez, vagy a lakáshasználati díjhoz, továbbá Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 57/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete szerinti külön szolgáltatások díjához természetben nyújtott települési támogatás.

b)       az a) pont alá nem tartozó esetben a villanyáram-, víz- és gázfogyasztás, a központi fűtés, a csatornahasználat és szemétszállítás díjához, a közös költséghez természetben, a szilárd tüzelés költségéhez pénzbeli vagy természetben nyújtott települési támogatás.

(4)     A lakásfenntartási segélyt a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától egy évre állapíthatja meg a háztartásban élők közül annak, aki a szolgáltatóval szerződésben áll, önkormányzati lakásban élő esetén a bérlőnek, illetve a lakáshasználónak.

          A segélyt rendszeres támogatásként havonta utólag, minden hónap 5-éig a szolgáltató, vagy a társasház, önkormányzati bérlakásban élő esetén a Lakáskezelő, Építőipari és Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: LÉSZ Kft.) számlájára kell utalni. Szilárd tüzelés költségére igényelt támogatás esetén a segély éves összege a jogosult részére a megállapítást követően egyösszegben kifizethető.

(5)     A lakásfenntartási segély havi összege:

a)       a (2) bekezdés aa) pontja és a (2) bekezdés ba) pontja esetén 6.000.- Ft,

b)      a (2) bekezdés ab) pontja és a (2) bekezdés bb) pontja esetén 4.500.- Ft.

(6)     A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-        a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a háztartásban élők jövedelemigazolásait,

-        a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

-        a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatokat tartalmazó iratot,

-        a lakásfenntartási segély utalásához szükséges számlaszámot.

(7)     Lakásfenntartási segély ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

Nem állapítható meg lakásfenntartási segély annak, aki energiatámogatásban részesül.

A rendkívüli települési támogatás formái

Temetési segély

21. §

(1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester temetési segélyt állapíthat meg – a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesülő kivételével - annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át. 

(2) A temetési segély iránti kérelmet a rendelet 6. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a)  a rendelet 1. melléklete^[41] szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a családban élők jövedelemigazolásait,

b) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, vagy annak fénymásolatát, kivéve ha a halálesetet Zalaegerszegen anyakönyvezték, továbbá

c) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát.

(3) A temetés költségeihez megállapított temetési segély százasra kerekített összege azonos a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének

a) 30 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át,

b) 20 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 150 %-át, de nem haladja meg annak 200 %-át,

c) 15 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 200 %-át, de nem haladja meg annak 250 %-át,

de nem haladhatja meg a temetés számlával igazolt költségét.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege 151.000.- Ft.

(5) A (4) bekezdésben foglalt összeg emeléséről – amennyiben a zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft. Kegyeleti Ágazatának tárgyévi számítása alapján ez indokolt - a közgyűlés dönt.

(6) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(7) Nem állapítható meg temetési segély, ha

a) a kérelmet a temetési számla kiállításától számított 3 hónap után nyújtják be,

b) a temetés számlával igazolt költsége a 400.000.-  Ft-ot meghaladja,

c) az elhunyt eltemettetéséhez az önkormányzat már hozzájárult,

d) az elhunyt eltemetése közköltségen történt,

e) az eltemettetésre öröklési szerződés alapján került sor.

f)^[42]      az eltemettetésre tartási vagy öröklési szerződésben vállalt kötelezettség alapján került sor.

(8) Indokolt esetben a temetési segély előre is adható. Ez esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a jogosult köteles a temetést igazoló számlát bemutatni.

Lakhatási krízisalap támogatás

22. §^[43]

(1)     A szociálisan rászoruló családok közül azoknak, akik fel nem róható krízishelyzet miatt a lakhatással kapcsolatos kiadásaikból legfeljebb három havi tartozást halmoztak fel, a lakhatás megőrzése érdekében lakhatási krízisalap támogatás állapítható meg.

(2)     Szociálisan rászoruló az, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a)       egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 500 %-át,

b)       többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 350 %-át

c)       és vagyonnal nem rendelkeznek.

(3)     A támogatás önkormányzati bérlakásban élők számára elsősorban a LÉSZ Kft. felé, egyéb esetben a villanyáram-, víz- és gázfogyasztás, a központi fűtés, a csatornahasználat és szemétszállítás díjából, valamint a közös költségből fennálló, 2016. január elseje után keletkezett, legfeljebb három havi hátralékhoz nyújtható.

(4)     Krízishelyzetnek minősül különösen: fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet, vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény bekövetkezése, továbbá a fel nem róható okból munkanélkülivé válás miatti tartós jövedelemcsökkenés.

(5)     A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-        a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a háztartásban élők jövedelemigazolásait,

-        a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

-        a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatokat tartalmazó iratot,

-        a követelés jogosultja által kiállított igazolást, ami tartalmazza az adósság megnevezését, keletkezésének kezdő dátumát, a hátralékkal érintett hónapokat és a hátralék fennálló összegét, valamint a támogatás utalásához szükséges számlaszámot.

 (6)     A támogatás legmagasabb összege a nyugdíjminimum 700 %-a. Formája kamatmentes kölcsön, melyet a támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a hátralékot nyilvántartó szolgáltató, vagy szervezet számlájára kell utalni. A kölcsön visszafizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető. A törlesztést legkésőbb a támogatás kifizetését követő negyedik hónapban kell megkezdeni.^[44]

(7)     Ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 420 %-át, többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 300 %-át, a hatáskör gyakorlója a kölcsön legfeljebb 75 %-áig a visszafizetéstől eltekinthet.

(8)     A támogatásról a közgyűlés által átruházott hatáskörben a Szociális, Lakás és Egészségügyi Bizottság dönt. Munkáját döntés előkészítéssel, javaslat adással az ágazatért felelős alpolgármester által létrehozott munkacsoport segíti. A munkacsoport tagjai: az ágazatért felelős alpolgármester, a szakbizottság elnöke vagy az általa delegált tagja, a szakosztály illetékes munkatársa, valamint a közgyűlésnek a polgármester által felkért egy képviselő tagja.

Szociális krízisalap támogatás^[45]

22/A. §

(1)     Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül szociális krízisalap támogatás állapítható meg annak, aki neki fel nem róható okból olyan különös méltánylást érdemlő, létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe (a továbbiakban: krízishelyzet) került, hogy annak átmeneti megoldására önállóan, külső segítség nélkül képtelen és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna.

(2)^[46]    Krízishelyzetnek minősül különösen: a fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet, vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény bekövetkezése, továbbá a fel nem róható okból munkanélkülivé válás miatti tartós jövedelemcsökkenés, ha átmeneti segély nem állapítható meg.

(3)     A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 10. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-        a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a háztartásban élők jövedelemigazolásait,

-        a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

-        a krízishelyzetet igazoló dokumentumokat.

(4)     A támogatás adható eseti és havi rendszerességgel. Vissza kell téríteni a támogatás 50 %-át, ha a kérelmező és családja vagyonnal rendelkezik. A visszafizetésre legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető. A törlesztést legkésőbb a folyósítás megszűnését követő negyedik hónapban kell megkezdeni. A visszafizetési kötelezettség megkezdése halasztható, amennyiben a támogatás ismételt megállapítására került sor és a jogosult az előző támogatás visszafizetésére megállapított törlesztési kötelezettségét még nem kezdte meg.

(5)     Az eseti támogatás éves együttes összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 700 %-át. Felhasználására elszámolási kötelezettség is előírható.

(6)     A havi rendszerességgel nyújtott támogatás legfeljebb 6 hónapig folyósítható. Legmagasabb havi összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum összegét. A krízishelyzet fennállása esetén kérelemre a támogatás ismételten megállapítható.

(7)     A támogatásról a közgyűlés által átruházott hatáskörben a Szociális, Lakás és Egészségügyi Bizottság dönt. Munkáját döntés előkészítéssel, javaslat adással az ágazatért felelős alpolgármester által létrehozott munkacsoport segíti. A munkacsoport tagjai: az ágazatért felelős alpolgármester, a szakbizottság elnöke vagy az általa delegált tagja, a szakosztály illetékes munkatársa, valamint a közgyűlésnek a polgármester által felkért egy képviselő tagja.

Átmeneti segély

23. §

(1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester átmeneti segélyt állapíthat meg annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki

a) önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és váratlan esemény, elemi kár, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható, jelentős többletkiadásuk keletkezett vagy várható, továbbá

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

 ba)    egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 150 %-át,

                   bb)    egyéb esetben a nyugdíjminimum összegének 130 %-át.

és vagyonnal nem rendelkeznek.

(2) Különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatároktól a nyugdíjminimum összegének 50 %-ával el lehet térni.

(3) Különösen indokolt esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet, ha

a)       az igénylő:

- egyedül él,

- 70 éven felüli,

- balesetet szenvedett vagy elemi kár érte,

- betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt;

b)      ha a kiadás:

- a gyermek iskoláztatásával,

- a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásával kapcsolatos,

- a gyermek fogadásához,

- a nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartáshoz,

- a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges.

(4) Az átmeneti segély iránti kérelmet a rendelet 8. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

- a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a családban élők jövedelemigazolásait,

-  a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

-  a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát.

(5) Átmeneti segély egy naptári évben legfeljebb két alkalommal állapítható meg úgy, hogy a támogatások folyósítása között legalább három hónapnak el kell telnie. Alkalmankénti összege nem lehet kevesebb 1.000.- Ft-nál, éves együttes összege pedig nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 400 %-át.

(6) A segély felhasználásáról utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

Tűzifa támogatás

23/A. §^[47]

(1)^[48]   A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester tűzifa támogatást állapíthat meg annak az öregségi nyugdíjban, rokkantsági járadékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, rehabilitációs járadékban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, valamint egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülőnek, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 300 %-át és vagyona nincsen.

(2)     Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem részesülhet támogatásban az igénylő, ha a háztartásában olyan aktív korú, munkaképes és munkanélküli hozzátartozó él,

-        aki az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában nem szerepel álláskeresőként,

-        akit az állami foglalkoztatási szerv a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül neki felróható okból törölt az álláskeresők nyilvántartásából,

-        aki a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát az Szvhr. 17. § (10) bekezdése szerint jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással szüntette meg,

-        aki az önkormányzat, a Kontakt. Kft., vagy az állami foglalkoztatási szerv által, a kérelem benyújtását követően felajánlott, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 54. §-a szerinti megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el.

(3)     A tűzifa támogatás megállapítása iránti kérelmet a 11. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-        a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a háztartásban élők jövedelemigazolásait,

-        a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(4)^[49]   A támogatás egy háztartás részére évente legfeljebb két alkalommal állapítható meg. Összege esetenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 200 %-át. Felhasználásáról utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

Méltányossági segély

24. §

(1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a szociális ügyekért felelős szakbizottság méltányossági segélyt állapíthat meg annak a zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező, átmeneti segélyre nem jogosult személynek, aki olyan rendkívüli élethelyzetbe került, melyet önerőből vagy családja, szűkebb környezete, illetve a szociális ellátórendszer nyújtotta egyéb lehetőségekkel megoldani nem képes.

(2) A méltányossági segély kérelemhez minden esetben mellékelni kell – az (1) bekezdésben meghatározott élethelyzetből következő – többletkiadások hitelt érdemlő bizonyító dokumentumait. A támogatás felhasználására vonatkozóan utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

(3) A bizottság által e célra felhasználható költségvetési forrás éves összege nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum összegének ötvenszeresét. Méltányossági segély megállapítására családonként évente egy alkalommal van lehetőség.

Egyszeri nevelési juttatás

„24/A. §^[50]

(1)     A gyermeknevelés anyagi terheinek mérséklése érdekében a rendkívüli települési támogatás egyszeri nevelési juttatás formájában is nyújtható a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára, amennyiben az adott évi költségvetésben a jogosultság  időpontjában az előirányzat rendelkezésre áll.

(2)     A juttatás gyermekenkénti összege azonos a nyugdíjminimum 30 %-ával, melyet a november 1-jén jogosultak számára külön kérelem nélkül folyósít az önkormányzat.

Bursa Hungarica ösztöndíj

25. §

(1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester – ha a közgyűlés döntése alapján az önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójához – Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászoruló pályázót, aki megfelel az ösztöndíjrendszer adott évre meghirdetett Általános Szerződési Feltételeiben foglaltaknak.

(2)^[51]    Szociálisan rászoruló az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 225 %-át és vagyonnal nem rendelkezik.

(3) Az „A” és „B” típusú ösztöndíj elnyerése érdekében az önkormányzat (azonos időben)  pályázatot tesz közzé, amely tartalmazza a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiben (továbbiakban: szerződési dokumentum) meghatározott szempontokat.

(4) Az ösztöndíj elnyerése érdekében az igénylő a pályázati kiírásban meghatározott formanyomtatványon és határidőig köteles pályázatát írásban benyújtani, amelyhez csatolni kell a pályázati kiírásban meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat.

26. §

(1) A hatáskör gyakorlója dönt az ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve az ösztöndíj összegéről, és a továbbiakban a szerződési dokumentumban meghatározott módon jár el. A pályázó a döntés ellen fellebbezéssel nem élhet.

(2)[1]    Az ösztöndíj legmagasabb havi összege 10.000 Ft.

(3) Az ösztöndíj időtartama

a) "A" típusú ösztöndíj esetén: 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév,

b) "B" típusú ösztöndíj esetén: 3x10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév.

(4) Az önkormányzat a megállapított ösztöndíjak összegét félévente előre, egyösszegben átutalja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer bankszámlájára.

(5) A támogatásnak az ösztöndíjas számlára történő utalásáról az illetékes minisztérium gondoskodik. 

27. §

(1) Megszűnik az ösztöndíjra való jogosultság, ha

a) az ösztöndíjas elköltözik az önkormányzat illetékességi területéről,

b) az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a folyósítás feltételeinek nem felel meg,

c) "B" típusú pályázat esetén: az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn. E körülményt az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat során az ösztöndíjas a kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az együttműködést megtagadja, a szociális rászorultság megszűnését vélelmezni kell.

Az a)-c) pont szerinti megszüntetésre a döntés meghozatalát követő tanulmányi félévtől kerül sor.

(2) Szünetel az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás határidejének módosulása nélkül – azokra a tanulmányi hónapokra, amikor az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya szünetel.

(3) Az ösztöndíjas 15 napon belül köteles bejelenteni felsőfokú tanulmányainak szüneteltetését/befejezését, továbbá ha tanulmányait más felsőoktatási intézményben folytatja, valamint elköltözését. Amennyiben ez utóbbi kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett ösztöndíj visszafizetésére kötelezhető.

Gyermekétkeztetési támogatás

28. §

(1)[1]   A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre a gyermekintézményben igénybe vett étkezés térítési díj megfizetéséhez gyermekétkeztetési támogatást állapíthat meg a törvényes képviselőnek a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekre, vagy középfokú tanulmányokat folytató fiatal felnőttre (a továbbiakban együtt: gyermek) tekintettel, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a)       a nyugdíjminimum 200 %-át,

b)      egyedül nevelés esetén a nyugdíjminimum 250 %-át,

és vagyonuk nincsen.

(2) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 9. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

- a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a családban élők jövedelemigazolásait,

- a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(3)^[52] A jogosultság a kérelem benyújtásának napjától egy évre, az igénybe vett étkezési napokra állapítható meg.

(4)[1]    A gyermekétkeztetési támogatás összege napi 250.- Ft, de havi összege nem haladhatja meg a törvényes képviselő által fizetendő térítési díjat. Utalása természetbeni támogatásként havonta utólag, minden hónap 15. napjáig a Zalaegerszegi Gazdasági Ellátó Szervezet (a továbbiakban: ZeGESZ) számlájára történik. A ZeGESZ a támogatásra jogosult gyermekek által igénybevett étkezési napok számát a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig közli az önkormányzattal.

(5)[1]    A támogatás a bejelentett zalaegerszegi lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a városban élő, valamint zalaegerszegi köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek étkezéséhez nyújtható.

(6) Meg kell szüntetni a támogatásra jogosultságot, ha a gyermek zalaegerszegi lakóhelye megszűnik, vagy életvitelszerűen más településen él, továbbá ha bentlakásos intézményben kerül elhelyezésre.

Köztemetés

29. §

(1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester gondoskodik az Szt. 48. §-ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Zalaegerszeg városban a köztemetés helye: Új Köztemető.

(3) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel. Ilyen indokolt eset különösen, ha a méltó eltemettetés költségére az elhalt hagyatéka fedezetet nyújt.

(5) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

(6)[1] Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 13. § b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

III. Fejezet

ZÁRÓ  RENDELKEZÉSEK

30. §

(1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. Szabályait – a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

(2)^[53] A 2015. február 28-án fennálló méltányossági ápolási díjra jogosultságot ezen időponttal meg kell szüntetni, a jogosultak részére pedig a 2015. március 1-jétől 2015. június 30-áig terjedő időre gondozási díjat kell megállapítani.

A gondozási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-ával azonos, melyből 10 % nyugdíjjárulékot közvetlenül a nyugdíjbiztosítási szerv számlájára kell átutalni.

Meg kell szüntetni a gondozási díj folyósítását, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, rendszeres pénzellátásra szerez jogosultságot, vagy a gondozási tevékenysége megszűnt.

(3) A 2015. február 28-án méltányossági ápolási díj megállapítása iránt folyamatban lévő ügyekben a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított rendszeres gyermekvédelmi segélyt a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig tovább kell folyósítani. A rendszeres gyermekvédelmi segéllyel összefüggésben 2015. február 28-án folyamatban lévő ügyekben a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló 25/2006. (VI. 15.) számú önkormányzati rendelet, továbbá az azt módosító:

-        47/2006. (XI.24.) számú önkormányzati rendelet,

-        7/2007. (II.09.) számú önkormányzati rendelet,

-        36/2007. (IX.21.) számú önkormányzati rendelet,

-        6/2008. (III.21.) számú önkormányzati rendelet,

-        38/2008. (X.22.) számú önkormányzati rendelet,

-        6/2009. (III.20.) számú önkormányzati rendelet,

-        26/2009. (VI.30.) számú önkormányzati rendelet,

-        43/2009. (XI.27.) számú önkormányzati rendelet.

(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről szóló 29/2003. (IX. 19.) önkormányzati rendelet, továbbá az azt módosító:

-        27/2004. (VI.18.) számú önkormányzati rendelet,

-        37/2004. (IX.24.) számú önkormányzati rendelet,

-        15/2005. (V.06.) számú önkormányzati rendelet,

-        42/2005. (X.28.) számú önkormányzati rendelet,

-        30/2007. (VII.13.) számú önkormányzati rendelet,

-        25/2009. (VI.30.) számú önkormányzati rendelet.

(7) A 14/2015. (IV.24.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2015. április 25. napján lépnek életbe, szabályait a 2015. március 1-jén folyamatban lévő és a hatályba lépésekor jogerős döntéssel le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell.

(8) A 29/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2015. szeptember 26. napján lépnek hatályba, szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(9) A 42/2015.(XII.22.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2016. január 1. napján lépnek hatályba, szabályait 2016. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni. A 2016. január 1-jét megelőzően megállapított energiatámogatást a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig tovább kell folyósítani. Az energiatámogatással összefüggésben a 2015. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 

(10) A 4/2016. (II.12.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2016. február 13. napján lépnek hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az ügyfél számára kedvezőbb. A rendelettel módosított 19.§ (1) bekezdés 2016. július 1. napján lép hatályba azzal,hogy azt a 2016. július 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni.

(11) A 21/2016. (VI.24.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2016. július 1. napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit a 2016. július 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni.

 (12) A 41/2016. (XII.19.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2017. január 1. napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kel