Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 2. alcím tekintetében  az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a  lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 62. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A települési támogatásról és a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 3/2015. (II.13.) önkormányzati rendelet módosítása

1. §

A települési támogatásról és a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 3/2015. (II.13.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1)   E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi ellátások állapíthatók meg:]

„a)     Pénzben nyújtható rendszeres települési támogatás:

aa)     a megélhetési támogatás,

ab)    a gyógyszertámogatás.

Pénzbeli vagy természetben nyújtható rendszeres települési támogatás:

ac)    a lakásfenntartási segély.”

2. §

Az R. 16. § (1) bekezdés a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[ (1)  Az első fokú feladat- és hatásköröket e rendelet]

„a)     15. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont ba), bc) és be) alpontjában, c) pont cb) alpontjában és (2) bekezdésében meghatározott ellátások esetében önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester,

b)      15. § (1) bekezdés b) pont bb) és bd) alpontjában önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a szociális ügyekért felelős szakbizottság,”

[gyakorolja. ]

3. §

Az R. 20. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Lakásfenntartási segély

20. §

(1)     Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek és családok számára az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos kiadások viseléséhez, a hátralék felhalmozódásának elkerülése céljából lakásfenntartási segéllyel nyújt támogatást.

(2)     Szociálisan rászoruló

a)      a kizárólag öregségi nyugdíjban, rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyek által lakott háztartásban élő, ha az egy főre jutó jövedelme  nem haladja meg

aa) egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 300 %-át,

ab) egyéb esetben a nyugdíjminimum 250 %-át,

b)      az a) pont alá nem tartozó

ba) egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 250 %-át,

bb) többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 200 %-át,

c)       és vagyonnal nem rendelkeznek.

(3)     A lakásfenntartási segély

a)       az önkormányzati bérlakásban élők számára a lakbérhez, vagy a lakáshasználati díjhoz, továbbá Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 57/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete szerinti külön szolgáltatások díjához természetben nyújtott települési támogatás.

b)       az a) pont alá nem tartozó esetben a villanyáram-, víz- és gázfogyasztás, a központi fűtés, a csatornahasználat és szemétszállítás díjához, a közös költséghez természetben, a szilárd tüzelés költségéhez pénzbeli vagy természetben nyújtott települési támogatás.

(4)     A lakásfenntartási segélyt a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától egy évre állapíthatja meg a háztartásban élők közül annak, aki a szolgáltatóval szerződésben áll, önkormányzati lakásban élő esetén a bérlőnek, illetve a lakáshasználónak.

A segélyt rendszeres támogatásként havonta utólag, minden hónap 5-éig a szolgáltató, vagy a társasház, önkormányzati bérlakásban élő esetén a Lakáskezelő, Építőipari és Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: LÉSZ Kft.) számlájára kell utalni. Szilárd tüzelés költségére igényelt támogatás esetén a segély éves összege a jogosult részére a megállapítást követően egyösszegben kifizethető.

(5)     A lakásfenntartási segély havi összege:

a)       a (2) bekezdés aa) pontja és a (2) bekezdés ba) pontja esetén 6.000.- Ft,

b)      a (2) bekezdés ab) pontja és a (2) bekezdés bb) pontja esetén 4.500.- Ft.

(6)     A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-        a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a háztartásban élők jövedelemigazolásait,

-        a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

-        a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatokat tartalmazó iratot,

-        a lakásfenntartási segély utalásához szükséges számlaszámot.

(7)     Lakásfenntartási segély ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

Nem állapítható meg lakásfenntartási segély annak, aki energiatámogatásban részesül.”

4. §

Az R. 22. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Lakhatási krízisalap támogatás

22. §

(1)     A szociálisan rászoruló családok közül azoknak, akik fel nem róható krízishelyzet miatt a lakhatással kapcsolatos kiadásaikból legfeljebb három havi tartozást halmoztak fel, a lakhatás megőrzése érdekében lakhatási krízisalap támogatás állapítható meg.

(2)     Szociálisan rászoruló az, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a)       egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 500 %-át,

b)       többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 350 %-át

c)       és vagyonnal nem rendelkeznek.

(3)     A támogatás önkormányzati bérlakásban élők számára elsősorban a LÉSZ Kft. felé, egyéb esetben a villanyáram-, víz- és gázfogyasztás, a központi fűtés, a csatornahasználat és szemétszállítás díjából, valamint a közös költségből fennálló, 2016. január elseje után keletkezett, legfeljebb három havi hátralékhoz nyújtható.

(4)     Krízishelyzetnek minősül különösen: fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet, vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény bekövetkezése, továbbá a fel nem róható okból munkanélkülivé válás miatti tartós jövedelemcsökkenés.

(5)     A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-        a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésére – a háztartásban élők jövedelemigazolásait,

-        a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

-        a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatokat tartalmazó iratot,

-     a követelés jogosultja által kiállított igazolást, ami tartalmazza az adósság megnevezését, keletkezésének kezdő dátumát, a hátralékkal érintett hónapokat és a hátralék fennálló összegét, valamint a támogatás utalásához szükséges számlaszámot.

(6)     A támogatás legmagasabb összege 200.000,-Ft. Formája kamatmentes kölcsön, melyet a hatósági szerződés aláírását követő 8 napon belül a hátralékot nyilvántartó szolgáltató, vagy szervezet számlájára kell utalni. A kölcsön visszafizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető. A törlesztést legkésőbb a támogatás kifizetését követő negyedik hónapban kell megkezdeni.

(7)     Ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 420 %-át, többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 300 %-át, a hatáskör gyakorlója a kölcsön legfeljebb 75 %-áig a visszafizetéstől eltekinthet.

(8)     A támogatásról a közgyűlés által átruházott hatáskörben a Szociális, Lakás és Egészségügyi Bizottság dönt. Munkáját döntés előkészítéssel, javaslat adással az ágazatért felelős alpolgármester által létrehozott munkacsoport segíti. A munkacsoport tagjai: az ágazatért felelős alpolgármester, a szakbizottság elnöke vagy az általa delegált tagja, a szakosztály illetékes munkatársa, valamint a közgyűlésnek a polgármester által felkért egy képviselő tagja.”

5. §

(1)       Az R. 7. § (1) bekezdésében az „energiatámogatás” szövegrész helyébe a „lakásfenntartási segély” szöveg lép.

(2)       Az R. 8. § (1) bekezdés a) pontjában az „energiatámogatás” szövegrész helyébe „a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási segély” szöveg lép.

(3)       Az R. 9. § (1) bekezdés b) pontjában az „energiatámogatás” szövegrész helyébe a „lakásfenntartási segély” szöveg lép.

(4)       Az R. 15. § (1) bekezdés bb) pontjában „az adósságrendezési támogatás” szövegrész helyébe a „lakhatási krízisalap támogatás” szöveg lép.

6. §

(1)     Az R. 5. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2)     Az R. 7. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

7. §

A 2016. január 1-jét megelőzően megállapított energiatámogatást a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig tovább kell folyósítani. Az energiatámogatással összefüggésben a 2015. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályairól szóló többször módosított 46/2007. (XI.30.) számú önkormányzati rendelet módosítása

8. §

A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályairól szóló többször módosított 46/2007. (XI.30.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: ÖR.) 7. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[7. § (1) Az 1. §-ban megjelölt bevételek forrását képezik]

„d) az önkormányzati bérlakásban élők lakhatásának krízisalapból történő támogatásának.”

9.§

Hatályát veszti az ÖR. címében a „többször módosított” és a „számú” szövegrész.

3. Záró rendelkezések

10. §

(1)     E rendelet 2016. január 01. napján lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

(2)      E rendelet szabályait a 2016. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni.