Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az első lakáshoz jutók önkormányzati támogatásáról szóló 4/2006. (II.03) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 2. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén

1. lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel, vagy
2. munkaviszonnyal vagy vállalkozással rendelkező

nagykorú személyekre, családokra.”

2. §   Az Ör. 3. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.§ A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Zalaegerszeg város közigazgatási területén az igénylő – házas- vagy élettársak esetén mindkét fél – első lakásának

1. vásárlására,
2. építésére,
3. bővítésére.”

3. § Az Ör. 5. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) első lakáshoz jutó: az a személy, akinek tulajdonában lakásvagyon (részben vagy egészben) – a Földhivatal nyilvántartása szerint – még nem volt. Az első lakáshoz jutók támogatása jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül első lakástulajdonnak az igénylő egyenes ági hozzátartozójától, törvényes öröklés útján szerzett vagyonrésze, ha annak értéke a nyugdíjminimum százszorosát nem haladja meg.

b)  vagyon: az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) százszorosát meghaladja,

c) család: egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége,

d) közeli hozzátartozó:

da) a házastárs, az élettárs,

db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

e) készfizető kezes: az a személy, akinek rendszeres havi jövedelme a nyugdíjminimum kétszeresét meghaladja, és vállalja, hogy amennyiben az adós nem törleszti a tartozását, úgy helyette azt megfizeti.

(2)     E rendeletben meg nem határozott fogalmakra

a)      a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) ,

b)      a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban:Ptk.)

c)      a jövedelem és a jövedelemszámítási időszak meghatározásánál pedig a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben

foglalt értelmező rendelkezések az irányadók.”

4. § (1) Az Ör. 6. § (1) bekezdés b) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(1) Első lakáshoz jutók támogatására való jogosultság azoknak a rászorulóknak állapítható meg, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek:]

„b)       családjában az egy főre jutó nettó jövedelem eléri a nyugdíjminimum összegét, de nem haladja meg annak ötszörösét,”

„d) az első önálló lakásának megszerzése érdekében pénzintézeti kölcsönt vett igénybe, amelynek összege eléri az 1.200.000 Ft-ot.”

(2) Az Ör. 6. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsön utalásától számított 10 évig – de legalább a gyermekek nagykorúvá válásáig - az igénylők és gyermekeik a lakásban életvitelszerűen laknak. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdésének megfelelően az életvitelszerű ittlakásra az igénylők és gyermekeik lakóhely létesítésére kötelesek bejelentkezni a lakcímnyilvántartásba.”

5. §   Az Ör. 8. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. §  (1) A támogatás mértéke legfeljebb a felvett pénzintézeti kölcsön összege, de nem haladhatja meg az 1.200.000.- Ft-ot.

(2)     A támogatást vissza nem térítendő támogatás (gyermekkedvezmény) formájában kell nyújtani, ha az igénylő a kérelem benyújtása napján saját háztartásában kiskorú gyermek(ek)et nevel. A vissza nem térítendő támogatás összege gyermekenként 300.000.- Ft.

(3)     A támogatás kizárólag első saját tulajdonú lakás vásárlása, építése, bővítése, emelet, illetve tetőtér beépítése céljára felvett pénzintézeti hiteltartozás csökkentésére használható fel, - amennyiben az építéssel (bővítéssel) új, külön bejáratú önálló lakás jön létre -, ezért csak pénzintézethez utalható.”

6. §   Az Ör. 9. §-a következő (1/a) bekezdéssel egészül ki:

„(1/a)  A támogatás nyújtás folyamatos igénybejelentés alapján, az igények benyújtása sorrendjében, a rendelkezésre álló éves keretösszeg erejéig történik e-mailen vagy személyesen történő benyújtással, pontos érkeztetéssel, óra-perc feltüntetéssel.”

7. §   Az Ör. 10. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A polgármester a támogatásra való jogosultság megállapítása esetén az igénylőkkel és a  készfizető kezesekkel hatósági szerződést köt.

(2)     A polgármester a támogatás elutasításáról határozattal dönt.

(3)     Ha a támogatásra való jogosultság fennáll, de az igénylés évében a rendelkezésre álló fedezet hiányában hatósági szerződés kötésére nincs lehetőség, a polgármester erről értesítést küld az igénylőnek. Egy éven belüli ismételt igénylésnél a 9. §-ban meghatározott illetéket nem kell leróni, és az igazolásokat nem kell benyújtani.”

8. § Az Ör. 11. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szerződés aláírását követően a jegyző gondoskodik

a) a támogatás összegének a megnevezett pénzintézethez történő átutalásáról,

b) önkormányzati bérlakást igénylő esetén a bérlakásra várók nyilvántartásából való törléséről.”

9. § Az Ör. 12. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A kölcsön formában nyújtott támogatást a támogatottnak (a továbbiakban: adós) kamatmentesen, havi részletekben – a (3)-(4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – tíz év alatt kell visszafizetni. A kölcsön visszafizetése alól felmentés nem adható.

(2)       Ha az adósnak a szerződés aláírásától számított 36 hónapon belül gyermeke születik, mentesül – gyermekenként – 300.000.- Ft kölcsönösszeg visszafizetése alól (gyermekkedvezmény). Kizárja a később született gyermek utáni kedvezmény igénybevételét, ha a kölcsön visszafizetése során a támogatott késedelembe esik.”

10. § Az Ör. 13. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. §  (1) A kamatmentes kölcsönt azonnal és egyösszegben kell visszafizetni a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamattal növelten, ha az adós a kölcsön igénybevételével épített, vagy vásárolt lakást:

a) építés vagy bővítés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén a vételt követő 10 éven belül lebontja,

b) lakásigényének kielégítésétől eltérő célra hasznosítja,

c) adásvételi, csere, ajándékozási vagy életjáradéki szerződéssel elidegeníti, továbbá

d) a támogatott valótlan adatok közlésével, megtévesztés útján jogosulatlanul jutott a támogatáshoz,

e)  ha lakásépítés (bővítés) esetén az építési engedélytől oly mértékben tért el, hogy az építésrendészeti bírságot von maga után,

f) a lakás nem a támogatott személy és azon kiskorú gyermekei lakóhelyéül szolgál, akire tekintettel a támogatást igénybe vette.

(2) A visszafizetés elrendeléséről a Közgyűlés dönt.”

11. § Az Ör. 14. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. §  (1)       Ha az adós lakásigényét a támogatás visszafizetésének futamideje alatt a támogatás igénybevételével érintett ingatlantulajdona cseréjével vagy értékesítésével, lakásépítés vagy –vásárlás útján elégíti ki, a kölcsön azonnali és egyösszegű visszafizetésével kapcsolatos kötelezettsége teljesítését a jegyző felfüggeszti

-    csere esetében 60 napig,

-    vásárlási szándék esetében 1 évig, illetve

-    építési szándék esetében 3 évig.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztési időtartamot a szerződés megkötésének napjától kell számítani.

(3) Ha az adós (1) bekezdésben meghatározott határidőben az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően - adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjogszerzés esetében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést tartalmazó tulajdoni lap másolatával, építés esetében az építéshatóság használatbavételre feljogosító iratával - igazolja, a jegyző mentesíti az azonnali és egyösszegű visszafizetési kötelezettsége alól, feltéve, hogy az adós az elidegenítésből származó teljes bevételt az új lakás megszerzésére fordította.

(4) A kölcsön az újonnan megszerzett ingatlanra a polgármester engedélyével átvihető. Az adós saját költségén gondoskodik a támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az új lakásra való átjegyeztetéséről.”

12. § (1) E rendelet 2016. június 1-jén lép hatályba, és 2016. június 2-án hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Nem minősülnek folyamatban lévő ügyeknek az aláírt hatósági szerződéssel vagy jogerős elutasító határozattal lezárt ügyek.

(3) Hatályát veszti az Ör. 9. § (3) bekezdés 6. pontja és a 15. § (1) bekezdése.