Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, kulturális örökség védelméért felelős miniszter és Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével  a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.A rendelet célja és alkalmazása

1. §

(1)     A rendelet célja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a)       a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;

b)      a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c)       a településképi követelmények meghatározásával;

d)      a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

e)       a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,

f)       az elhelyezhető reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések és cégérek számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának alkalmazásával.

(2)   A rendelet előírásait Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

1.Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a)       cégér: cégjelvény, címtábla, cégtábla, megállító tábla, menü tábla, pylon vagy totemoszlop, reklámzászló:

aa)     cégjelvény: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; nem minősül cégjelvénynek az olyan berendezés, amely nem közvetlenül az üzlet jellegével, hanem az ott árusított áruval kapcsolatos;

ab)    címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla);

ac)     cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla;

ad)    megállító tábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil cégtábla;

ae)     menü tábla: egy vagy két oldalú mobil tábla, amely nem tartalmazhat reklámot, csak étel- italkínálatot, a vendéglátó egység nevét, címét és nyitvatartási idejét;

af)     pylon vagy totemoszlop: egy vagy több vállalkozás cégjelvényét vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű reklámhordozót tartó berendezés, ide nem értve az üzemanyagtöltők területén elhelyezett saját totemoszlopot;

ag)     reklámzászló: olyan – rögzített egyedi méretű tartószerkezetre (zászlórúdra) szerelt, állandó tartalmú – textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült hirdető-felület, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, annak megközelítéséről ad információt;

b)      építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1.§ 1. pontjában meghatározott reklámhordozót tartó berendezés.

c)       értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.

d)      funkcionális célú utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

e)       helyi védett érték: minden olyan településtörténeti, helyi építészeti, városképi, néprajzi, ipartörténeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak részei és tartozékai (különösen épület, építmény, épületrész, utca vonalvezetése, településrész, kilátásvédelem, településsziluett) valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, amely nem országos műemléki védettség alá helyezett;

f)       információs célú berendezés: az önkormányzati információs tábla, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, a CityLight, a CityBoard, az okos pont, valamint a fa körüli henger;

fa)     önkormányzati információs tábla: olyan önálló szerkezetű tábla, vagy üveges szekrény, közérdekű információs célt szolgáló kirakatnak nem minősülő berendezés, amely a városlakók és a városba érkezők önkormányzat általi tájékoztatására szolgál;

fb)     útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó, közterületi jelzés, amely lehet:

fba)    idegenforgalmi eligazítás - jellemző felületi elemek: várostérkép, közigazgatási szervezetek, közintézmények, közlekedési állomások, szálláshelyek, műemlékek, emlékművek irányait jelző táblák, testvérvárosok irányát jelző oszlop, stb.;

fbb)   egyéb közérdekű tájékoztatás jellemző berendezései különösen: az egészségügyi ellátó hely iránymutató jelzése, a kulturális, a sportprogramokról, gazdasági, kereskedelmi tevékenységekről, ezek létesítményeiről tájékoztató táblák, berendezések, szerkezetek;

fc)     közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült reklámhordozó, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;

fd)     CityLight: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;

fe)     CityBoard: olyan két lábon álló, egy vagy kétoldalról látható, papír (esetleg fólia) alapú, nem ragasztott, reklám közzétételére alkalmas felülettel, belülről megvilágított vagy digitális kijelzővel rendelkező, vízszintes formátumú berendezés, amelynek egy oldalról látható reklámfelülete maximum 9 négyzetméter nagyságú, a láb magassága 2,5-3,5 méter;

ff)      okos pont: új infokommunikációs megoldásokat alkalmazó, a turisták és a lakosság interaktív élményalapú tájékozódását és információszerzését elősegítő intelligens eszköz; strapabíró, interaktív, kreatív, szórakoztató szabadtéri készségfejlesztő játékok; elektromos töltőberendezés köztéren való szigetszerű elhelyezése - érintőképernyős kültéri interaktív infótorony (smart kioszk);

fg)     fa körüli henger: reklámok közzétételére szolgáló, kör alaprajzú, üreges, fém szerkezetű henger;

g)       kioszk: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1.§ 5. pontjában meghatározott építmény, létesítmény;

h)       közművelődési intézmény: a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény;

i)        közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1.§ 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop;

j)       közterület: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F.§ 1. pontjában meghatározott ingatlan;

k)      közterületről látható magánterületen elhelyezhető egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés: ledfal, forgó prizmatábla, futófény;

ka)    ledfal: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható egységes reklámfelületű, vagy képváltó, világító berendezés;

kb)    forgó prizmatábla: olyan reklámtábla, amelyen három különböző plakát folyamatosan váltja egymást;

kc)    futófény: állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet vagy árut nevez, jelenít meg;

l)        magánterület: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1.§ 13. pontjában meghatározott ingatlan;

m)      más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, korlát és közterületi illemhely, elektromos szekrény, távközlési berendezés, árnyékoló berendezés, stb;

n)       reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F.§ 3. pontjában meghatározott dolog;

o)      reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F.§ 4. pontjában meghatározott eszköz, berendezés, létesítmény;

p)      reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1.§ 15. pontjában meghatározott eszköz, berendezés;

q)      tömör kerítés: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatáról szóló 25/2016. (VII.07.) önkormányzati rendelet 2. § 7. pontjában meghatározott dolog;

r)       településképi zóna: a telkepülésfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. § 9c. pontjában meghatározott terület;

s)       utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1.§ 19. pontjában meghatározott dolog;

t)       utasváró: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1.§ 18. pontjában meghatározott épületrész, vagy egyéb építmény, létesítmény;

u)       védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi. 

II. FEJEZET

Az építészeti értékek helyi védelme

3.  A helyi védelem feladata

3. §

A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településtörténeti, helyi építészeti, városképi, néprajzi, ipartörténeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak részei és tartozékai (különösen épület, építmény, épületrész, utca vonalvezetése, településrész, kilátásvédelem, településsziluett) számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal való megismertetése.

4. Helyi védettség keletkezése és megszűnése

4. §

(1)     A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését  bármely természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti.

(2)     A helyi védelem megszűntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható.

(3)     A helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszűntetését követően lehet elbontani.

(4)     A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)       helyi egyedi védelem esetén:

aa)     a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab)    pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),

ac)     a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),

ad)    a védendő érték rendeltetését, használatának módját,

ae)     a kezdeményezés indoklását;

b)      helyi területi védelem esetén:

ba)    az épületegyüttes megnevezését,

bb)    körülhatárolását, a védelemmel érintett ingatlanok helyrajzi számát,

bc)    a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),

bd)    a kezdeményezés indoklását.

(5)     Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kérelmező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi elbírálás nélkül elutasíthatja.

5. §

(1)     A helyi védettséggel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a főépítész gondoskodik.

(2)     A helyi védettség alá helyezés, illetve megszüntetés alapja az értékvizsgálat.

(3)     A főépítész tájékoztatja a kezdeményezőt, ha az értékvizsgálat eredményeképpen a javasolt objektum védettségre, illetve annak megszüntetésére nem javasolt.

(4)     A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás során Zalaegerszeg MJV Közgyűlésének (továbbiakban: Közgyűlés) a partnerségi egyeztetés részletes szabályairól szóló önkormányzati rendelete szerinti egyeztetésen túl az érdekelteket – az alábbiak szerint – értesíteni kell:

a)       a helyi egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,

b)      a helyi területi érték esetén az érdekeltek értesítése a lakossági fórumon történő tájékoztatás útján történik,

c)       a használó értesítése a tulajdonos útján történik,

d)      amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a lakossági fórum megtartásával megtörténtnek kell tekinteni.

(5)     Az eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:

a)       Helyi egyedi védelem esetén:

aa)     a javaslattal érintett objektumok tulajdonosait,

ab)    a kezdeményezőt,

b)      Helyi területi védelem esetén:

ba)    az a) pontban felsoroltakat,

bb)    a közművek üzemeltetőit,

bc)    a közterületek fenntartóit.

(6)     A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek a partnerségi egyeztetés részletes szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerint írásban észrevételt tehetnek.

5. A testületi döntéssel összefüggő feladatok

6. §

(1)     A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűntetéséről a Közgyűlés dönt.

(2)     A helyi védelem alá helyezésre vagy megszüntetésére vonatkozó közgyűlési előterjesztés melléklete a megalapozó értékvizsgálat, valamint a partnerségi egyeztetési eljárást lezáró jegyzőkönyv.

(3)     A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a részletes egyeztetés részletes szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti egyeztetésen túl értesíteni kell az érdekelteket, valamint az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot.

(4)     A helyi védelem alá helyezést, illetve megszüntetésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(5)     A bejegyzés esetleges elmaradása esetén a helyi védettségre jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem lehet hivatkozni.

6.  A helyi védelem fajtái

7. §

E rendelet céljainak elérése érdekében a helyi védelem fajtái:

a) területi védelem

b) egyedi védelem.

7.  A területi védelem meghatározása

8. §

(1)     Védett településkép: utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, (kerteket), közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja is.

(2)     A helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése az 1. melléklet 1. fejezetében, térképi lehatárolása a 3. mellékletben található.

8. Az egyedi védelem meghatározása

9. §

(1)     Védett épület, építmény: épület, műtárgy, vagy ezek együttesének egésze, vagy valamely részlete (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.), szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás.

(2)     A helyi egyedi védelem alatt álló elemek jegyzéke a 1. melléklet 2. fejezetében található.

9.  A védett értékek nyilvántartása

10. §

(1)     A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2)     A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

a)       megnevezését,

b)      pontos helyét (helyi egyedi védelem esetén utca, házszám, helyrajzi szám, helyi területi védelem esetén területi hatály, a határoló közterületek megnevezésével)

c)       a rendeltetés és használati mód megnevezését,

d)      fotódokumentációját,

e)       a védelem szakszerű, rövid indoklását.

(3)     A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

10.  A védett értékek megjelölése

11. §

(1)     A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.

(2)     A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a jegyző gondoskodik.

(3)     A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

(4)     Területi védettség esetén a védettség ténye a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölhető.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI ZÓNÁK

12. §

(1)     Zalaegerszeg Megyei Jogú Város településképi szempontból meghatározó területei:

1.       Városközpont a XX. század közepe előtt – eklektikus városközpont barokk kori műemlékekkel

2.       Városközpont peremkerülete a XX. század közepe előtt – kertvárosias és kisvárosias lakóterületek

3.       Falvak XX. század közepe előtti öröksége – ófalu templomokkal és lakóházakkal

4.       Városközpont a XX. század közepe után – középületek, többszintes városias lakóépületek

5.       Telepszerű többszintes lakóterületek és intézményeik

6.       Kertvárosias lakóterületek a XX. század második feléből – városközpont peremterületeinek bővülése, csatolt városrészek új lakóterületei

7.       Zártkertekből kertvárosias lakóterületekké átépült városrészek

8.       Kertvárosias lakóterületek a XXI. századból

9.       Zártkertek

(2)     A településképi követelmények területi lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános építészeti követelmények

13. §

(1)     Minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani, továbbá illeszkednie kell  a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. A zónák területének jelentős megújulása, vagy a beépítés intenzitásának változása esetén az járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

(2)     A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések, térbútorok, valamint a reklámhordozók kialakítása és stílusa illeszkedjék a közterületek kialakításához, mellettük lévő épületek jellegéhez.

12. A településképi zónákra vonatkozó területi és

egyedi építészeti követelmények

12.1. Városközpont a XX. század közepe előtt –

eklektikus városközpont barokk kori műemlékekkel

14. §

(1)     Új épület építése, a XX. század közepe után épült meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a)       Közterület felőli oldalon az épületre jellemző épülettömeget magastetővel, utcával párhuzamos tetőgerinc elhelyezésével kell kialakítani. Közterület felé néző tető hajlásszöge 35-40º közötti, héjazatának anyaga piros színű agyagcserép, korcolt fémlemez vagy üveg lehet.

b)      Az épület közterület felőli tömegét a meglévő térfalnak megfelelően osztatlanul, zárt egységben kell kialakítani. A térfal jellemző tömegéből kiemelkedő egység, domináns tetőfelépítmény csak városszerkezetileg indokolt pozíció esetén létesíthető.

c)       A hagyományos beépítést őrző, vagy visszaidéző, több építészeti egységgel tagolt térfal alakítható ki.

d)      Közterület felől a vakolt homlokzati felületet festetten kell létrehozni, melynek során világos pasztellszínek használhatók.

e)       Az épület földszintjének közterülettel határos része, a bejáratok és az üzletek portáljai egységben és egy ütemben változtathatók meg.

(2)     A XX. század közepe előtt épült épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a)       Közterület felőli homlokzatának korhű felújítása és átalakítása csak az eredeti építési korának megfelelő stílusban és anyaghasználattal történhet. Meg kell tartani, vagy megsemmisülése esetén vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét.

b)      Bővítése során a korábbi épület építészeti arculatának egységességét meg kell tartani, a bővítménynél az új épület építésére vonatkozó szabályokat be kell tartani.

c)       Felújítása során a magastető héjazatának anyaga a korabeli héjazattal megegyező, zinklemez és piros színű agyagcserép lehet.

d)      Homlokzatának felújítása során a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni. Közterület felől a vakolt homlokzati felületet festetten kell felújítani, melynek során világos pasztellszínek használhatók.

12.2. Városközpont peremkerülete a XX. század közepe előtt –

kertvárosias és kisvárosias lakóterületek

15. §

(1)     Új épület építése, XX. század közepe után épült meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a)       Magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható. Közterület felé néző magastető hajlásszöge 35-40 fok közötti, héjazatának anyaga piros színű agyag-, vagy betoncserép, korcolt fémlemez és üveg lehet.

b)      A hagyományos beépítést őrző vagy visszaidéző, több építészeti egységgel tagolt térfal alakítható ki.

c)       Közterület felöli ereszpárkányt 40 cm-t meghaladó kinyúlással és látszó fa szerkezettel nem lehet kialakítani.

(2)     A XX. század közepe előtt épült épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a)       Felújítása, átalakítása és bővítése vagy az épület építészeti arculatának egységességét megtartva az eredeti építési korának megfelelő stílusban és anyaghasználattal vagy az épület stílusát a mai kor építészetének megfelelően egységesen átírva történhet.

b)      Korhű felújítása során meg kell tartani vagy vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét. Közterület felőli új földszinti nyílás az épület eredeti homlokzati architektúrájához illeszkedően alakítható ki.

c)       Korhű felújítása során a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni. A vakolt homlokzati felületet festetten kell felújítani, melynek során világos pasztellszínek használhatók.

d)      Korhű felújítása során a magastető héjazatának anyaga piros színű agyagcserép lehet, rajta közterület felé nézően a korábbi állapottól eltérően új tetőfelépítmény nem helyezhető el.

(3)     Utcafronti kerítés és kapu formájában és anyaghasználatában az épület stílusával összhangban alakítható ki.

12.3. Falvak XX. század közepe előtti öröksége –

ófalu templomokkal és lakóházakkal

16. §

(1)     Új épület építése, XX. század közepe után épült meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a)       A telek közterület felőli frontján melléképítmény vagy a főépítményhez kapcsolódó, de annak tömegétől elkülönülő mellékfunkciójú épületrész, garázs nem helyezhető el.

b)      Az épület tömegét meghatározó tetőzetet szimmetrikus magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge 35-40 fok közötti, héjazatának anyaga natúr agyagcserép. A melléképítményeket a főépítménnyel azonos hajlásszögű és héjazatú tetővel kell ellátni.

c)       Egyszerű, hagyományos építési mód szerinti tagolatlan épülettömeget kell létrehozni, domináns tetőfelépítmény nem alkalmazható.

d)      Az épület közterület felé néző oromzatán erkély, vagy loggia nem helyezhető el.

e)       A vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszínek használhatók.

(2)     A XX. század közepe előtt épült épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a)       Felújítása, átalakítása és bővítése vagy az épület építészeti arculatának egységességét megtartva az eredeti építési korának megfelelő stílusban és anyaghasználattal, vagy az épület stílusát a mai kor építészetének megfelelően egységesen átírva történhet.

b)      Korhű felújítása során meg kell tartani vagy vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét. Közterület felőli új földszinti nyílás az épület eredeti homlokzati architektúrájához illeszkedően alakítható ki.

c)       Korhű felújítása során a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni. A vakolt homlokzati felületet festetten kell felújítani, melynek során világos pasztellszínek használhatók.

d)      Korhű felújítása során a magastető héjazatának anyaga piros színű agyagcserép lehet, rajta közterület felé nézően domináns tetőfelépítmény nem helyezhető el.

(3)     Utcafronti kerítés az épület stílusával összhangban, áttörten építhető, a belátás  gátlása csak növényzettel alakítható ki.

12.4. Városközpont a XX. század közepe után –

középületek, többszintes városias lakóépületek

17. §

(1)     Új épület építése esetén:

Az épület földszintjének közterülettel határos részét, a bejáratokat és az üzletek portáljait kiemelt minőségben, tartós és sérülésálló anyagok használatával kell kialakítani.

(2)     A XX. század közepe után épült, meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése során:

a)       A homlokzat színezése az épület architektúrájának figyelembe vételével, tagozásának megtartásával történhet. A homlokzatok színezésével nem írható felül, nem alakítható ki az épület tagozását átíró felületképzés. Több azonos épületből álló épületegyüttes színezése egységes színterv alapján valósítható meg.

b)      Az épület eredeti architektúráját megtartva vele egységben, vagy az épület stílusát a mai kor építészetének megfelelően egységesen átírva történhet.

c)       Az épület földszintjének közterülettel határos része, a bejáratok és az üzletek portáljai épületenként egységben és egy ütemben, kiemelt minőségben, tartós és sérülésálló anyagok használatával változtathatóak meg.

(3)     A XX. század közepe előtt meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése során:

a)       Közterület felőli homlokzatának felújítása és átalakítása csak az eredeti építési korának megfelelő stílusban és anyaghasználattal történhet. Meg kell tartani vagy vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét.

b)      Bővítése során a korábbi épület építészeti arculatának egységességét meg kell tartani.

c)       Felújítása során a magastető héjazatának anyaga piros színű agyagcserép lehet, rajta közterület felé nézően domináns tetőfelépítmény nem helyezhető el.

d)      Homlokzatának felújítása során a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni. Közterület felől a vakolt homlokzati felületet festetten kell felújítani, melynek során világos pasztellszínek használhatók.

12.5. Telepszerű többszintes lakóterületek és intézményeik

18. §

(1)     Új épület építése esetén annak tetőzetét környezetéhez illeszkedően, a környező épületek tetőzetével azonosan kell kialakítani.

(2)     Meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése során:

a)       A több azonos épületből álló épületegyüttes esetén az egységét megtartva valósítható meg.

b)      A homlokzat színezése az épület architektúrájának figyelembe vételével, tagozásának megtartásával történhet. A homlokzatok színezésével nem írható felül, nem alakítható ki az épület tagozását átíró felületképzés. Több azonos épületből álló épületegyüttes színezése egységes színterv alapján valósítható meg.

 c)      A négyszintes társasházak színezése a következő (NCS) színkódokkal, - párokkal valósulhat meg, ahol az első kód jelöli a sötétebb tónust:

3209-Y69R – 1105-Y72R

1543-Y17R – 0708-Y21R

2126-Y52R – 0706-Y51R

1321-Y22R – 0602-Y08R.

A sötét tónus kódja a földszint színét jelzi, a 2. kód a felső szintekét. A homlokzati síkból kiugró formákat, szerkezeti elemeket a sötét tónussal szükséges színezni, ahogy a visszaugró felületeket is, oly módon, hogy pozitív (konkáv) falsarkokon vagy ablakkáváknál nem megengedett a színek váltása. Az attikafal színe opcionális az adott színpárból. Kisebb felületű szerkezeti elemeknél (gerendák, pengefalak) megengedett a fehér szín is. Az erkélykorlátok, előtetők szerkezetének felújítása esetén a fehér szín az előírt. A parapetrácsok színe igazodjon a falszínhez, ahogy a lábazati vakolaté is.

d)      Az épület eredeti architektúráját megtartva vele egységben vagy az épület stílusát a mai kor építészetének megfelelően egységesen átírva történhet.

e)       Az erkélyeket és a loggia-kat nem lehet beépíteni az földszint + két emelet, vagy ennél magasabb épületek esetében.

f)       Új garázssorok építése, illetve meglévők felújítása során a vakolat csak fehér, a garázskapu csak sötétbarna színű, vagy natúr fa felületű lehet.

12.6. Kertvárosias lakóterületek a XX. század második feléből –

városközpont peremterületeinek bővülése, csatolt városrészek új lakóterületei

19. §

(1)     Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során:

 a)      Tetőzetének utcaképet meghatározó tömegét, hajlásszögét és héjazatát közvetlen környezetéhez illeszkedően, a szomszédos épületeknek megfelelően kell kialakítani. Eltérő környezet esetén a tágabb környezetet kell meghatározónak tekinteni. A mellékfunkciójú épületeket lapos tetővel vagy magas tető alkalmazása esetén a főépítménnyel azonos hajlásszögű és héjazatú tetővel kell ellátni.

b)      A főépítményt térfalat alkotó módon a telek közterület felőli beépítési vonalán kell elhelyezni, ott melléképítmény, vagy a főépítményhez kapcsolódó, de annak tömegétől elkülönülő mellékfunkciójú épületrész, garázs nem helyezhető el.

c)       A vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszínek használhatók.

(2)     Utcafronti kerítés áttörten építhető, a belátás gátlása csak növényzettel alakítható ki.

12.7. Zártkertekből kertvárosias lakóterületekké átépült városrészek

20. §

(1)     Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során:

Magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható. A magastető hajlásszöge nem lehet több 45º-nál, héjazatának anyagaként piros színű kis elemes agyag, vagy betoncserép, korcolt fémlemez, vagy üveg alkalmazható.

(2)            Utcafronti kerítés

a)       Áttörten építhető, a belátás gátlása csak növényzettel alakítható ki.

b)      Járműforgalom számára kialakított kapuját úgy kell elhelyezni, hogy ott a közterületen személygépjármű számára a megforduláshoz szükséges terület biztosított legyen, az a meglévő útburkolat tengelyétől 6 m-en túl helyezhető el. 

12.8. Kertvárosias lakóterületek a XXI. századból

21. §

(1)     Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során:

a)       Magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható. A magastető hajlásszöge nem lehet több 45º-nál, héjazatának anyagaként piros színű kis elemes agyag, vagy betoncserép, korcolt fémlemez, vagy üveg alkalmazható.

b)      A főépítményt térfalat alkotó módon a telek közterület felőli beépítési vonalán kell elhelyezni, ott melléképítmény, vagy a főépítményhez kapcsolódó, de annak tömegétől elkülönülő mellékfunkciójú épületrész, garázs nem helyezhető el.

c)       A vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszínek használhatók.

(2)     Utcafronti kerítés áttörten építhető, a belátás gátlása csak növényzettel alakítható ki.

12.9. Zártkertek

22. §

(1)            Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható. A magastető hajlásszöge nem lehet több 45º-nál, héjazatának anyagaként piros színű kis elemes agyag, vagy betoncserép alkalmazható.

(2)            Új épület építése során az épület lejtő irányába néző homlokzata nem lehet magasabb  a szélességénél. 

(3)            Utcafronti kerítés:

a)       áttörten építhető, a belátás gátlása csak növényzettel alakítható ki.

b)      Járműforgalom számára kialakított kapuját úgy kell elhelyezni, hogy ott a közterületen személygépjármű számára a megforduláshoz szükséges terület biztosított legyen, az a meglévő útburkolat tengelyétől 6 m-en túl helyezhető el.

12.10. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

23. §

A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen

a)       a hagyományos tájhasználatot meg kell tartani,

b)      adótorony, hírközlési építmény, szélerőmű nem létesíthető,

c)       építményt elhelyezni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési móddal lehet,

d)      a tájszerkezetbe illesztés és a tájra jellemző építészeti hagyományok megőrzése érdekében a csarnok jellegű épületek esetében az épületek hossztengelyét a lejtős domboldalakon a szintvonalakkal párhuzamosan kell elhelyezni, a csarnokot a tájképfeltárulás irányában zárt fasorral kell takarni, a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei, közművezetékek és járulékos közműépítmények a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – helyezhetők el. 

13. A helyi területi védelem alatt álló településrészekre vonatkozó

területi építészeti követelmények

24. §

       Az utcakép védelemmel érintett területen:

a)       Meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, az utca  vonalvezetését, a telkek beépítési módját.

b)      Az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani, bővíteni, átalakítani.

c)       Az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

d)      Különös gondot kell fordítani a településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, jellegzetes melléképítmények megtartására,

e)       Hirdetés és reklám csak az utcakép jellegzetességének megtartásával helyezhető el,

f)       Környezetalakítás írható elő hagyományos és jellegzetes növényzet elhelyezésével.

g)       Műanyag nyílászáró alkalmazható, ha színe harmonizál a homlokzat színével, arányai és osztása az eredeti nyílászáró rendszerét tükrözi, új építés esetén a védett utcaszakaszon jellemző nyílásrendszerrel harmonizál. Törekedni kell a tokszerkezet frontoldali méreteinek minimlizálására.

h)       Az utcakép-védelemmel érintett területen meglévő épületet átalakítani, új épületet létrehozni a kialakult utcakép építési rendjébe illeszkedően lehet. E védett területeken az épületek anyaghasználata, épület és tető tömegalakítása, homlokzati tagolása, nyílászáró rendje, homlokzati felületek, nyílászárók, kiegészítő elemek anyag- és színhasználata a kialakulthoz igazodóan történhet.  

14. A helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények    

25. §

A helyi védelem alá tartozó épületeket érintő átalakításokat, bővítéseket a védett épülethez vagy épületrészhez történő illeszkedéssel szabad megvalósítani. Az alkalmazott építészeti megoldás nem lehet domináns, nem írhatja át a védett értékeket. A védett épületeket érintő építési munkák során:

a)       Az épületek közterületről látható homlokzatát, tömegét hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszeket.

b)      Az épületek belső korszerűsítését, kialakítását, bővítését a védettség ne akadályozza, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeinek megfelelő használatát, ugyanakkor a belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek elvárható tiszteletben tartásával kell megoldani.

c)       Az épületeket úgy lehet bővíteni, átalakítani, felújítani, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje el és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

d)      Az épületek bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor a védettség megszűntetését követően. A védelem megszűntetéséhez vagy az épület részleges bontásához kapcsolódó hatósági eljárás keretében az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése, visszaállítása főépítészi vélemény alapján előírható.

e)       Az épületek közterületre néző homlokzatán a közterületről látható módon nem helyezhetők el az épület homlokzatát megváltoztató, zavaró létesítmények.

f)       Az épülettel érintett ingatlanon környezetalakítás írható elő hagyományos és jellegzetes növényzet elhelyezésével, az utcakép és településszerkezet védett értékeivel való összhangban.

15. Épületnek nem minősülő építészeti érték építmények védelme

26. §

A helyi védelem alatt álló, épületnek nem minősülő építmények – emlékművek, szakrális emlékek, stb. – felújítása és helyreállítása az eredeti állapot megtartásával vagy létrehozásával valósítható meg. Ezen építmények környezetét a védett építmény szellemiségével, korával összhangban kell kialakítani vagy fenntartani.

16. Az egyéb műszaki berendezések elhelyezése

27. §

(1)     Klímaberendezést a város egész területén összerendezetten, építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatára kell telepíteni.

(2)     Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

a)       azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,

b)      széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakokhoz,

c)       sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(3)     Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása a teljes tetőfelületen megengedett valamennyi épület esetében.

(4)     Épület közterületről látható utcai homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(5)     Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.

17. Hírközlési infrastruktúra

28. §

(1)     Vezeték nélküli hírközlési hálózat adó- és átjátszótornya, távközlési torony csak beépítésre nem szánt területen helyezhető el.

(2)     Távközlési adótorony az országos tájképvédelmi övezet, a Natura 2000 természeti védettséggel rendelkező területek, valamint a helyi jelentőségű természetvédelmi területek kivételével az általános mezőgazdasági övezetben, és kivételes esetben az erdészeti hatóság engedélyével gazdasági erdőterületben létesíthető. Más területeken a meglevő építmények felhasználásával alakítható ki, helyezhető el távközlési berendezés úgy, hogy a kialakítás műemléki, városképi vagy tájvédelmi szempontból a szakmai kívánalmaknak megfeleljen, a kialakult állapotot meghatározóan ne változtassa meg.

(3)     Beépítésre szánt területen antenna és antennatartó szerkezet kizárólag közterületről nem látható módon létesíthető, ezért antenna, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, takartan helyezhető el.

(4)     Közterületről látható módon antenna csak – a (2) bekezdésben felsorolt védett területek és védett épületek kivételével – azon épületekre és építményekre telepíthető, melyeken 2013. január 1. előtt már engedéllyel telepített antenna létesült.

(5)     Beépítésre szánt területen lévő antennatartó szerkezetek magassága nem növelhető.

(6)     Vezetékes hírközlési hálózat csak meglévő oszlopsoron vezethető, ennek hiányában csak földbe helyezett alépítményben vezetve. Vezetékes hírközlési hálózat szekrényei földfelszínen csak abban az esetben helyezhetők el, ha növénytakarásra alkalmas a hely. Ennek hiányában csak föld alatt alakítható ki.

(7)     Új vezetékes elektronikus hálózat - ahol erősáramú oszlopsor található - csak közös oszlopsoron történő elhelyezéssel létesíthető.

(8)     Új vezetékes elektronikus hálózat kialakításakor homlokzatra szerelt építési mód nem megengedett.

(9)     A város azon területein ahol a felszín alatt vannak elhelyezve a hírközlési vezetékek, ott légvezeték nem létesíthető.

(10)   Az antennahelyek számának csökkentése érdekében a különböző szolgáltatók berendezéseit közös tartószerkezetre szerelve kell telepíteni.

(11)   Épületek tetőszerkezetén elhelyezett antennatartó szerkezet legmagasabb pontja az épület legmagasabb pontjánál legfeljebb 6 m-rel lehet magasabb.

(12)   Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopon elhelyezhető, épületen közterület felől takart módon helyezhető el.

18. Energiaellátás infrastruktúrájának kialakítása

29. §

(1)     Új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) beépítésre szánt területen a gazdasági területek kivételével – csak föld alatt létesíthető. Nem minősül új közműhálózatnak a meglévő légvezetékes hálózat hosszabbítása – kivéve új lakóterület kialakítása esetén -, valamint két szabadvezetékes hálózat közötti átkötés.

(2)     Légvezetékes hálózat rekonstrukciója azonos nyomvonalon az eredeti kialakításban is megvalósítható. Légvezetékes hálózat-rekonstrukció új nyomvonalon föld alatti kivitelű kell legyen, az ettől való eltéréshez az Műszaki Bizottság egyetértő véleményét kell beszerezni.

(3)     Új fejlesztés esetén beépítésre szánt területen új transzformátor állomás létesítése oszlopra helyezett szerkezettel nem létesíthető, azt kompakt transzformátor-állomásként kell megvalósítani. Új transzformátor csak transzformátorházban vagy épületben helyezhető el.

19. A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó követelmények

30. §

A sajátos építmények, műtárgyak csak a környezetbe illeszkedő, a környezet morfológiáját nem megbontó helyen, szükség esetén terepszint alatt vagy tereprendezéssel együtt létesíthető. 

V. FEJEZET

Reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések és cégérek elhelyezésének szabályai

20. Reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések és cégérek elhelyezésének általános szabályai

31. §

Tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) tiltott, vagy nem szabályozott reklám, reklámhordozó és cégér közzététele vagy elhelyezése.

32. §

(1)     Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan, az csak a településképi zóna jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti arculatának megőrzését nem sértő módon helyezhető el.

(2)     Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a műemlék területén és a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezet területén, a helyi védelem alatt álló érték (egyedi és területi) területén és azokkal utcafronton szomszédos telkeken, a közterületek védett értékkel és a szomszédos telekkel érintett szakaszán.

(3)     Reklámhordozó az épületek közterületről látható homlokzatán – építési reklámháló, önkormányzati információs tábla és közérdekű molinó kivételével – nem helyezhető el.

(4)     Reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(5)     Közterületen és közterületről látható magánterületen a menetirány szerinti azonos oldalon ötven méterenként egy reklámhordozó helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(6)     A reklámhordozók vertikálisan nem sorolhatók. Ellenkező irányból láttatni kívánt reklámhordozó akkor telepíthető már meglévő reklámhordozó mögé, ha a talajszint feletti magasságuk és méretük is azonos és szerkezetük kapcsolódik.

(7)     Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú statikus fehér színű fényforrások használhatók.

(8)     Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(9)     A közérdekű molinó és az építési reklámháló kivételével nem merev anyagból készült reklámhordozó nem alkalmazható.

21. Reklám közzététele, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér elhelyezése a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken

21.1. Településképileg kiemelt terület

33. §

(1)     A településképileg kiemelt területen a közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       a kioszk,

b)      az utasváró,

c)       a közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      az információs célú berendezés, kivéve A CityBoard,

e)       a más célú berendezés,

f)       a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla, a megállító tábla.

(2)     A településképileg kiemelt területen a közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       a közművelődési célú hirdetőoszlop,

b)      az információs célú berendezés, kivéve a CityLight, a CityBoard,

c)       a más célú berendezés,

d)      a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla, a megállító tábla.

(3)     A településképileg kiemelt területbe tartozó közterületen a CityLighton és a fa körüli hengeren kívül reklám nem tehető közzé.

(4)     A településképileg kiemelt terület térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza. A területhez a határoló utak mindkét oldalát figyelembe kell venni.

21.2. Településképileg kiemelt területen kívüli területek

21.2.1. Lakóterület

34.§

(1)     Lakóterületnek minősül a településszerkezeti terv szerinti

a)       nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterület, az övezet tömbjeit határoló közlekedési terület,

b)      közlekedési területeknek az az oldala, amelyet a lakóterület határol.

(2)     Lakóterületen közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)         a kioszk,

b)         az utasváró,

c)         a közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)         az információs célú berendezés,

e)         a más célú berendezés,

f)          a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla, a megállító tábla.

(3)     Lakóterületen közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       az információs célú berendezés, kivéve a CityLight, CityBoard,

b)      a más célú berendezés,

c)       a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla.

21.2.2. Településközpont terület

35.§

(1)     Településközpont területnek minősül a településszerkezeti terv szerinti

a)       településközpont terület, az terület tömbjeit határoló közlekedési terület,

b)      közlekedési területeknek az az oldala, amelyet a településközpont terrület határol.

(2)     Közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       a kioszk,

b)      az utasváró,

c)       a közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      az információs célú berendezés,

e)       a más célú berendezés,

f)       a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla.

(3)     Közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       az információs célú berendezés, kivéve a CityLight, a CityBoard,

b)      a más célú berendezés,

c)       a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla.

21.2.3. Intézményi terület

36.§

(1)     Intézményi területnek minősül a településszerkezeti terv szerinti

a)       intézményi terület, az terület tömbjeit határoló közlekedési terület,

b)      közlekedési területeknek az az oldala, amelyet az intézményi terület határol.

(2)     Közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       a kioszk,

b)      az utasváró,

c)       a közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      az információs célú berendezés,

e)       a más célú berendezés,

f)       a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla.

(3)     Közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       az információs célú berendezés, kivéve a CityLight, a CityBoard,

b)      a más célú berendezés,

c)       a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla.

21.2.4. Kereskedelmi, szolgáltató terület, általános gazdasági terület

37.§

(1)     Kereskedelmi, szolgáltató területnek minősül a településszerkezeti terv szerinti

a)       kereskedelmi, szolgáltató terület, az terület tömbjeit határoló közlekedési területek,

b)      közlekedési területeknek az az oldala, amelyet a kereskedelmi, szolgáltató terület határol.

(2)     Közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       a kioszk,

b)      az utasváró,

c)       a közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      az információs célú berendezés,

e)       a más célú berendezés,

f)       a cégér.

(3)     Közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       az információs célú berendezés,

b)      a más célú berendezés,

c)       a cégér,

d)      a közterületről látható magánterületen elhelyezhető egyéb reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.

21.2.5. Ipari terület

38. §

(1)     Ipari területnek minősül a településszerkezeti terv szerinti

a)       ipari terület, az terület tömbjeit határoló közlekedési területek,

b)      közlekedési területeknek az az oldala, amelyet az ipari terület határol.

(2)     Közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       az utasváró,

b)      a közművelődési célú hirdetőoszlop,

c)       az információs célú berendezés,

d)      a más célú berendezés,

e)       a cégér.

(3)     Közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       az információs célú berendezés,

b)      a más célú berendezés,

c)       a cégér,

d)      a közterületről látható magánterületen elhelyezhető egyéb reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.

21.2.6. Üdülőházas terület

39.§

(1)     Üdülőházas területnek minősül a településszerkezeti terv szerinti

a)       üdülőházas terület, az terület tömbjeit határoló közlekedési területek,

b)      közlekedési területeknek az az oldala, amelyet az üdülőházas terület határol.

(2)     Közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       az információs célú berendezés, kivéve a CityLight, CityBoard,

b)      a más célú berendezés,

c)       a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla.

(3)     Közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       az információs célú berendezés, kivéve a CityLight, CityBoard,

b)      a más célú berendezés,

c)       a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla.

21.2.7. Beépítésre szánt területen lévő különleges terület

40.§

(1)     Beépítésre szánt területen lévő különleges területnek minősül a településszerkezeti terv szerinti

a)       beépítésre szánt területen lévő különleges terület, az terület tömbjeit határoló közlekedési terület,

b)      közlekedési területeknek az az oldala, amelyet a beépítésre szánt területen lévő különleges terület határol.

(2)     Közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       a kioszk,

b)      az utasváró,

c)       a közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      az információs célú berendezés, kivéve a CityLight, CityBoard,

e)       a más célú berendezés,

f)       a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla.

(3)     Közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       az információs célú berendezés, kivéve a CityLight, CityBoard,

b)      a más célú berendezés,

c)       a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla.

(4)     A K-h jelű hulladék-kezelés és elhelyezés és a K-kf jelű kutatás-fejlesztés és kapcsolódó szolgáltatás, megújuló energiaforrás hasznosítás területeken a (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a pylon, a totemoszlop és a reklámzászló is elhelyezhető.

21.2.8. Zöldterület

41.§

(1)     Zöldterületnek minősül a településszerkezeti terv szerinti

a)       zöldterület, a terület tömbjeit határoló közlekedési terület,

b)      közlekedési területeknek az az oldala, amelyet a zöldterület határol.

(2)     A területen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       a kioszk,

b)      az utasváró,

c)       a közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      az információs célú berendezés, kivéve a zöldterületen a CityLight, CityBoard,

e)       a más célú berendezés,

f)       a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla.

21.2.9. Egyéb beépítésre nem szánt területek

42.§

(1)     Egyéb beépítésre nem szánt területnek minősül a településszerkezeti terv szerint

a)       az erdőterület, a kertes mezőgazdasági terület, az általános mezőgazdasági terület, a vízgazdálkodási terület, a természetközeli terület, a különleges beépítésre nem szánt területek, a területek és területek tömbjeit határoló közlekedési terület,

b)      közlekedési területeknek az az oldala, amelyet a területek és az területek határolnak.

(2)     A területeken és területeken elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)       az utasváró,

b)      az információs célú berendezés, kivéve a CityLight, CityBoard,

c)       a cégjelvény, a címtábla, a cégtábla.

22. Közterületen elhelyezett reklámhordozókra és reklámhordozót tartó

berendezésekre vonatkozó szabályok

43. §

(1)     Közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak a tulajdonos hozzájárulásával, településképi bejelentés alapján helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.

(2)     Minden közterületre tervezett reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés csak a közműszolgáltatókkal történt egyeztetést kövezően helyezhető el úgy, hogy a közúti kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterület felülete biztosítva legyen.

(3)     Az elhelyezett reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés folyamatos karbantartása a berendezés elhelyezésére tulajdonosi hozzájárulással rendelkező feladata és kötelessége.

23. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

44. §

(1)     A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban elhelyezett CityLight és önkormányzati információs tábla kivételével – nem helyezhető el.

(2)     A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

24. Az utcabútorokra vonatkozó szabályok

24.1. Kioszk

45. §

(1)     A kioszk felületén reklámhordozó nem helyezhető el.

(2)     A kioszk felületén kizárólag az ott forgalmazott terméket és szolgáltatást népszerűsítő reklám helyezhető el.

(3)     Kioszk legfeljebb 40 db létesíthető.

(4)     Kioszk a településképi zóna jellegzetes, értékes illetve hagyományőrző építészeti arculatának megőrzését nem sértő módon helyezhető el.

24.2. Utasváró

46. §

(1)     Az utasváróban reklámhordozó kizárólag CityLight és önkormányzati információs tábla lehet.

(2)     Az utasvárókban összesen maximum 150 db CityLight berendezés helyezhető el.

(3)     Az utasváróban csak olyan CityLight helyezhető el, amely megfelel az alábbi műszaki és formai paramétereknek:

a)       a fémszerkezet horganyzott, RAL7016 színre porszórt, illetve festett lehet;

b)      d)             a fényforrás energiahatékonysága 80 lumen/Watt értéket meghaladó legyen;

c)       a reklámfelület fényessége ne haladja meg a 400 Cd/m² értéket.

(4)     Egy utasváróban maximum 3 db, kétoldalas, LED-es fényforrással megvilágított CityLight helyezhető el.

(5)     A CityLight egy oldalról látható reklámfelülete: 118x175 cm.

24.3. Közművelődési célú hirdetőoszlop

47. §

(1)     Közművelődési célú hirdetőoszlop legfeljebb 60 db létesíthető.

(2)     Csak olyan közművelődési célú hirdetőoszlop helyezhető el, amely megfelel az alábbi műszaki és formai paramétereknek:

a)       hengeres alakú fémszerkezetű berendezés, alacsony hajlásszögű zárótetővel,

b)      a fémszerkezet horganyzott, RAL 7016 színre porszórt, vagy festett lehet.

(3)     A közművelődési célú hirdetőoszlopon csak a közművelődési intézményben megrendezésre kerülő rendezvényről szóló reklám tehető közzé.

(4)     A berendezésen fel kell tüntetni az közművelődési intézmény nevét.

24.4. Információs célú berendezés

48. §

(1)     Az információs célú berendezés legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmadán a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell közzétenni. Az önkormányzati információs táblán reklám nem helyezhető el, kivéve közművelődési célú intézményben megrendezésre kerülő rendezvényről szóló reklám tehető közzé.

(2)     Információs célú berendezés elsősorban az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a)       az önkormányzat működése körébe tartozó információk;

b)      a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c)       a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtásáról szóló információk;

d)      idegenforgalmi és közlekedési információk;

e)       a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

f)       kulturális, sport és tudományos eseményekkel kapcsolatos információk.

(3)     A közérdekű molinó kihelyezésének helyszínei:

a)       Stadion út – Balatoni út kereszteződés - Sportcsarnok

b)      Sportcsarnok épületén

c)       Kvártélyház jegyiroda kioszk épületén

d)      Ola utca - Platán sor kereszteződés

e)       közművelődési célú intézmények homlokzata.

(4)     CityBoard csak olyan helyezhető el, amely megfelel az alábbi műszaki és formai paramétereknek:

a)       oszlopos kialakítású, fémszerkezetre rögzített, kétoldali, belső megvilágítású berendezés

b)      a fémszerkezet horganyzott, RAL7016 színre porszórt, vagy festett lehet

c)       belülről LED-es fényforrással megvilágított,

d)      a fényforrás energiahatékonysága 80 lumen/Watt értéket meghaladó

e)       a reklámfelület fényessége nem haladja meg a 400Cd/nm értéket.

(5)     Önálló CityLight csak olyan helyezhető el, amely megfelel az alábbi műszaki és formai paramétereknek:

a)       kétoldalas fémszerkezetű berendezés

b)      a fémszerkezet horganyzott és RAL5008 vagy RAL7016 színre porszórt, vagy festett

c)       a fényforrás energiahatékonysága 80 lumen/Watt értéket meghaladó legyen

d)      a reklámfelület fényessége ne haladja meg a 400 Cd/m² értéket

e)       egy oldalról látható reklámfelülete: 118x175 cm.

(6)     Az önálló CityLight tetején reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

(7)     Fa körüli henger csak olyan helyezhető el, amely megfelel az alábbi műszaki és formai követelményeknek:

a)       fém szerkezetű kör alaprajzú berendezés, amelynek nincs zárt teteje,

b)      a fémszerkezet horganyzott, RAL7016 színre porszórt, vagy festett,

c)       a cserélhető felület teljes felületének legfeljebb kétharmada használható reklám közzétételére.

(8)     Fa körüli henger legfeljebb 50 db helyezhető el.

24.5. Más célú berendezés

49. §

(1)     A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.

(2)     Portálok fölé új árnyékoló szerkezet elhelyezhető, azonban az nem tartalmazhat reklámot, ez alól kivétel az árnyékoló függőleges „szoknya” részen az üzlet profilját jelző logó, cégfelirat, az ott forgalmazott termék megjelölése. A településképileg kemelt területen közterület fölé nyúló árnyékoló színe csak RAL3003 (bordó) színű, a szerkezete RAL7016 színű (sötétszürke) lehet.

24.6. Cégérekre vonatkozó előírások

50. §

(1)     A cégérek kialakításának illeszkednie kell az épület

a)       homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához,

b)      színéhez,

c)       arányrendszeréhez,

d)      nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához,

e)       homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.

(2)     A cégérek nem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatják meg azok karakterét, több rendeltetési egység estén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban.  Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakíthatók ki.

(3)     Futófény, fényreklám homlokzaton nem helyezhető el, kirakatban az adott üvegfelület maximum 10 %-a lehet.

(4)     Cégjelvény, címtábla, cégtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységenként 2-2 db helyezhető el.

(5)     Cégjelvény, címtábla, cégtábla a fal homlokzati síkjától legfeljebb 15 cm-el állhat ki, kapukon nem helyezhetők el, azonban kapu pilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett, az épület falán elhelyezhetők.

(6)     Cégjelvény nem lakás céljára szolgáló rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarok kialakítás esetén legfeljebb 2 db helyezhető el, konzolos kialakítással, maximum 70 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 70 cm magas függőleges felülettel.

(7)     Ablakok, kirakatok, portálok üvegfelülete 20%-ban dekorálható bejelentési eljárás alapján. A portál takarására opál, illetve reflexív fólia a többi felületen használható.

(8)     Reklámzászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként maximum 1 m2 felülettel. Reklámzászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.

(9)     Megállító tábla maximum 60 cm x 90 cm méretben, rendeltetési egységenként 1 db helyezhető el a rendeltetési egység közvetlen közelében.

(10)   Menü tábla maximum 60 cm x 90 cm méretben a rendeltetési egység 50 m sugarú területén, rendeltetési egységenként legfeljebb 2 db helyezhető el.

(11)   Pylon, totemoszlop kereskedelmi egységenként egy db, több kereskedelmi egységet tartalmazó bevásárló központ területén útcsatlakozásonként egy db helyezhető el.

(12)   A pylon, totemoszlop magassága maximum 16 méter magasságú lehet.

(13)   Többoldalú pylon elhelyezése esetén egységenként, oldalanként egy db cégjelzés helyezhető el.

25. Reklámhordozóra, reklámhordozót tartó berendezésre vonatkozó követelmények

51. §

(1)     Közterületen, közterületről látható magánterületen reklámhordozón reklámhordozót tartó berendezésen

a)       horganyzott, szinterezett vagy festett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön,

b)      plexi vagy biztonsági üveg mögött,

c)       hátsó fényforrás által megvilágított eszközben,

d)      állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön,

e)       egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem

helyezhető el reklám.

(2)     A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata információs célú berendezésekre megállapított közérdekű információk közzétételére jogosult.

(3)     Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.

(4)     Új reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés az épülethomlokzatokon csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.

26. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól

52. §

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város rendezvény-naptárában szereplő rendezvény közterületen történő reklámozása kizárólag a 48. § (3) bekezdésben felsorolt helyen kifeszíthető transzparensen (molinón), évente összesen legfeljebb 12 hét időtartammal megengedett. 

27. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

53. §

Építési reklámháló az építkezés időszakában, a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése esetén, településképi bejelentési eljárás alapján helyezhető el.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

28. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció esetei

54. §

(1)     A főépítész a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) szerint kérelemre a településképi követelményekről településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt (továbbiakban. szakmai konzultáció) biztosít.

(2)     A szakmai konzultáció kötelező:

a)       az 1. településképi zónában minden építmény és épület esetében, a többi településképi zónában szakrális terek, közintézmények, középmagas, vagy annál magasabb épület, 15 méter magasságot meghaladó technológiai építményre vonatkozó településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárás kezdeményezése előtt;

b)      a helyi területi védelem alatt álló területen lévő épületek és építmények, valamint a helyi védett épületek, építmények és azok utcafronti szomszédos ingatlanjai esetében a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárás kezdeményezése előtt;

c)       reklámok, reklámhordozók elhelyezése esetén;

d)      építményen felirat, cégér, portál-matricázás elhelyezése, megváltoztatása esetén,

e)       egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek estében.

29. A szakmai konzultáció részletes szabályai

55. §

(1)     A szakmai konzultáció helyszíne az önkormányzat hivatalos helyisége. Kérésre a szakmai konzultáció indokolt esetben a helyszínen is lefolytatható.

(2)     A konzultáció tartalma az építési tevékenységgel érintett ingatlannal kapcsolatos településképi követelmények ismertetése, valamint a felvetett javaslatok rögzítése.

(3)     A szakmai konzultációt az építtető és a tervező a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kezdeményezi az egyszerű bejelentés megtétele előtt, illetve a településképi bejelentési vagy településképi véleményezési eljárás megkezdése előtt.

(4)     A szakmai konzultációhoz - amennyiben a tervezett létesítmény terve a későbbiekben az e-naplóba feltöltésre kerül, illetve a településképi bejelentési-, vagy a településképi véleményezési eljáráshoz benyújtásra kerül - 2 példány papír alapú dokumentációt kell csatolni, melyből egy példányt a bejelentő a konzultációs emlékeztetővel együtt hitelesítve visszakap.

(5)     A szakmai konzultációról a főépítész írásos emlékeztetőt készít, melyben nyilatkozik a tervezett építési tevékenység e rendeletben maghatározott településképi megfelelőségéről.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

30. A településképi véleményezéshez kötött engedélyezési eljárások

56. §

A 57. §-ban meghatározott területeken, építményeken, településképileg kiemelt területen, településképi zónákban és rendeltetési övezeteken belül történő építési munkákra, valamint az ott meghatározott építményekre vonatkozóan – településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a)       új építmény építésére, érvényben lévő építési engedély módosítása esetén,

b)      meglévő építmény és tetőtér beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére, az épület tömegének, homlokzatának jelentős megváltoztatásával járó, vagy a településképet jelentősen érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

31.  A településképi véleményezési eljárással érintett területek és építmények

57. §

A településképi véleményezési eljárás hatálya alá tartoznak:

a)       a műemléki környezetben, valamint az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen megvalósuló építmény jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervei,

b)      minden műemlék és helyi védelem alatt álló, illetve utcakép-védelem alá tartozó építmény jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervei,

c)       közintézmények és egyházi épületek jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervei,

d)      önkormányzati beruházások tervezési program meghatározása, programterve, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti- műszaki tervdokumentáció,

e)       szobor, emlékmű, köztéri alkotás jogszabállyal építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervei,

f)       a 300 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épület jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervei.

58. §

(1)     A polgármester településképi véleményét a helyi építészeti és műszaki tervtanács szakmai véleményére alapozza az 56-57. §-ok alapján településképi véleményezés hatálya alá tartozó alábbi tervezési és építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetében:

a)      a 57. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt minden építmény,

b)     minden helyi védelem alatt álló építményt érintő,  

c)      minden közintézményt, egyházi épületet érintő,

d)      minden önkormányzati beruházás programterve,

e)      minden önkormányzati beruházásban megvalósuló,

f)      az öt vagy több rendeltetési egységet tartalmazó új épülettel kapcsolatos,

g)     az 1-8. településképi zónákba tartozó ingatlanokra tervezett három szintnél magasabb, illetve 1000 m2-nél nagyobb összes szintterületű építmény épülettel kapcsolatos,

h)     a településképi zónákon kívüli területeken a településszerkezeti terv szerinti a kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági, valamint a különleges területekben tartozó ingatlanokra tervezett 3000 m2-nél nagyobb összes szintterületű új építményt érintő,

jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervei építési tevékenység, valamint önkormányzati beruházás programterve esetén.

(2)     Az (1) bekezdésben nem szereplő, de az 56-57. §-ok szerint településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi.

32. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

59. §

(1)     A településképi véleményezési eljárás az építtető vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott papíralapú, az 5. melléklet szerinti formanyomtatványú kérelemre indul. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában megküldi a főépítésznek.

(2)     A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.

(3)     A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a tervtanácsi vagy főépítészi   szakmai álláspontot, melynek tartalmaznia kell a részletes indokolást is.

60. §

A 59. § (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervdokumentáció a kormányrendeletben foglaltakon túl az alábbi munkarészeket is tartalmazhatja a terv jobb megértése érdekében:

a)       műszaki leírást,

b)      (tetőfelülnézeti) helyszínrajzot

ba)    a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,

bb)    a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,

c)       az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,

d)      metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,

e)       valamennyi homlokzatot,

f)       utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

g)       a tervező által benyújtott látványtervet vagy modellfotót.

33. A településképi véleményezés részletes szempontjai

61. §

(1)     A településképi véleményezési eljárás során az építészeti-műszaki tervdokumentációt a kormányrendeletben részletezett általános szempontok szerint kell vizsgálni.

(2)     A telepítéssel kapcsolatos részletes szempontok:

a)       megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

b)      nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

c)       több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

ca)     biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

cb)    a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3)     Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatos részletes szempontok:

a)       a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b)      az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését. 

(4)     Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatos részletes szempontok:

a)       azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b)      a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c)       megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezése és kialakítása,

d)      a terv városképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá, hogy

e)       a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5)     A határoló közterülettel való kapcsolatos részletes szempontok:

a)       a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

aa)     korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab)    korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac)     megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad)    a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b)      az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

(6)     Az (1) bekezdésben meghatározott általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben meghatározott részletes szempontokat a tervtanácsi, valamint a főépítészi szakmai álláspont kialakítása során egyaránt figyelembe kell venni.

VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

34. A településképi bejelentéshez kötött eljárások

62. §

(1)     Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a (2)-(4) bekezdésben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek megkezdése előtt.

(2)     A város közigazgatási területén az alábbi esetekben:

a)       műemléki és helyi védelem bármely fajtája alá vont épületeken, építményeken a településképet érintő felújítási-, helyreállítási, átalakítási, korszerűsítési, bővítési vagy bontási, továbbá a védett épület jellegét, megjelenését bármely módon érintő építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység megkezdése és végzése,

b)      a helyi védelem alatt álló épületén és telkén településképet befolyásoló építési tevékenység,

c)       szobor, emlékmű, közéri műalkotás elhelyezése,

d)      közterületről látható módon építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, egyéb tároló elhelyezése,

e)       közterületen és közterületről látható magánterületen kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület, illetve építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenységet követően sem éri el a nettó 20,0 m2 alapterületet,

f)       épületek, építmények díszkivilágítása,       

g)       reklámok, reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések közterületen és közterületről látható magánterületen történő elhelyezése esetén.

(3)     Településképileg kiemelt területen a (2) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi esetekben:

a)       amennyiben a meglévő arculat megváltoztatásra kerül, meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, településképet befolyásoló, közterület felől látható erkély (terasz, loggia) beépítése,

b)      minden új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése,

c)       közterületeken és közterületről látható épületek homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő átalakítása, bővítése,

d)      utcafronti kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása,

e)       üzletportálok matricázása, fóliázása,

f)       építményen 0,5 m2 attól különállóan 2 m2 felületnagyságot meghaladó cégér, elhelyezése, létesítése,

g)       településképet befolyásoló, közterület felől látható napenergia-kollektor, szellőző,-           klímaberendezés elhelyezése.

h)       építési reklámháló kihelyezése, nem építőipari termék megjelenítés esetén.

(4)     Településképi zónákba tartozó ingatlanokon a (2) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi esetekben:

a)       amennyiben a meglévő arculat megváltoztatásra kerül, meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, erkély (terasz, loggia) beépítése esetén az alábbiak szerint:

aa)     a legalább 4 rendeltetési egységet tartalmazó lakóépület,

ab)    beépítésre szánt területen településképet jelentősen befolyásoló

aba) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,

abb)   helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,

abc)   sportépítmény,

abd)   szálláshely szolgáltató épület,

abe)   igazgatási épület,

abf)    parkolóház.

b)      Építményen 2 m², attól különállóan 8 m² felületnagyságot meghaladó cégér, elhelyezése, létesítése.

35. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

63. §

(1)     A bejelentési kérelmet papíralapon, a 6. mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani az építési tevékenység megkezdése előtt.

(2)     A bejelentési kérelemhez az elbíráláshoz szükséges szakszerűségű tervdokumentációt kell mellékelni papíralapon, vagy digitális adathordozón. A dokumentációnak a kormányrendeletben meghatározott munkarészeket, valamint – a bejelentés tárgyának megfelelően – a következőket kell tartalmaznia:

a)      a tevékenység miatt történő változást bemutató tervet (meglévő- tervezett állapot),

b)      közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú - indokolt esetben a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot,

c)      reklám homlokzati felületen történő elhelyezése esetén az egész homlokzati felület bemutatását M=1:100 léptékarányban,

d)      a homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst a megértéshez szükséges léptékben, de legalább 1:200 léptékarányban.

(3)     Amennyiben a tervdokumentáció nem teljeskörű, a főépítész öt munkanapon belül, legfeljebb egy alkalommal, maximum tizenöt napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás határideje nem számít bele a bejelentési eljárási határidőbe.

(4)     A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

IX. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

36.  A településképi kötelezési eljárás

64. §

(1)     A településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, a bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, a településképi  követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000 forintig terjedő bírság szabható ki.

(2)     A kiszabott településkép-védelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.

X. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

37. A védett építmények felújításának és a díszkivilágítás kiépítésének támogatása

65. §

(1)     A Közgyűlés a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek – területi védelem és egyedi védelem -, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése, illetve a helyi védelemben részesült építészeti értékek, az országos védelem alatt álló értékek és egyéb művészeti értékek díszkivilágításának megvalósítása érdekében pénzügyi alapot hoz létre.

(2)     Az alap forrása: 

a)       az önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg,

b)      a magyar és nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon nyert összegek,

c)       vállalkozók, magánszemélyek befizetései, ha a felhasználásról a befizető úgy rendelkezik,

d)      az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéseiből származó kamatok,

e)       egyéb bevételek.

(3)     Az alap összegére a jegyző tesz javaslatot a várható szükségletek és az év során összegyűjtött támogatási igények alapján.

(4)     A Közgyűlés a költségvetéséről szóló rendeletében határozza meg az alapot a költségvetés részeként (külön címen a bevételi és kiadási tervszámát).

(5)     Az alapot az önkormányzat pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni, év végi maradványa nem vonható el, a következő költségvetési évre át kell vinni.

(6)     Az alapból támogatást pályázat útján - e rendeletben előírt feltételek megléte esetén - a védetté nyilvánított építészeti érték, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmény, illetve egyéb művészeti érték tulajdonosa, kezelője, használója kaphat.

38. Az alap felhasználása védetté nyilvánított építészeti értékek felújítására

66. §

(1)     Az alapból nyújtandó támogatás az 1. számú mellékletben szereplő védetté nyilvánított értékek, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények felújítására adható. A támogatás pályázat alapján nyerhető el. A minden év október 30-ig meghirdetett pályázati feltételeket a Műszaki Bizottság határozza meg.

          A pályázatokat a jegyzőhöz lehet benyújtani, azoknak az építményeknek a felújítására, melyek helyi védelemben részesülnek az 1. melléklet szerint vagy melyek a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselnek. Pályázni a felújítás azon összegének a mértékéig lehet, amely a védetté nyilvánítás vagy a műemléki környezet miatt következik be.

(2)     Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtottak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

          Minden esetben vizsgálni kell, hogy a benyújtott költségvetés reális adatokat tartalmaz-e és az alkalmazott műszaki megoldás a lehető legtakarékosabb módon került-e kiválasztásra, összhangban az előírt követelményekkel.

          Megkezdett felújításra utólagos igénylés szerint támogatás csak a közgyűlés egyedi jóváhagyásával nyújtható.

(3)     A helyi védelemben részesülő objektumok, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények esetében a teljes felújítás költségének max. 25 %-ig a Műszaki Bizottság döntése alapján vissza nem térítendő támogatás nyújtható az erre a célra létrehozott pénzügyi támogatási alapból. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati felhívásban rögzíteni kell.

(4)     Az épített környezet helyi védelmében részesülő objektumok, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények esetében kamatmentes kölcsön nyújtható a teljes felújítási költség max. 40 %-ig, az erre a célra létrehozott pénzügyi támogatási alapból, amelyet jelzálogként az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati felhívásban rögzíteni kell.

(5)     A (3) és (4) pontban nyújtott támogatás együttesen is adható. A támogatások együttes összege egy évben legfeljebb az erre a célra létrehozott alapban rendelkezésre álló összeg 80%-a lehet.

(6)     A helyi építészeti értékek védettségi támogatási alapja tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások rendezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások tartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati pénzek megnyerésére is felhasználható.

(7)     A pályázatok elbírálásáról a közgyűlés által átruházott hatáskörben a Műszaki Bizottság dönt. A felújítási támogatások odaítélésekor előnyben kell részesíteni a városközpontban elhelyezkedő védett objektumokat.

          A városközpontban műemléki környezetben lévő építmények városképi jelentőségéről a főépítész javaslata alapján a Műszaki Bizottság dönt. A támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a pályázat szerinti munkák elvégzésének határidejét.

          A benyújtott pályázat műszaki tartalma akkor sem változhat, ha a megítélt támogatás az igényelt támogatás összegénél alacsonyabb.

(8)     A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével a felhalmozási célú pénzeszköz átadásáról megállapodást kell kötni, ennek aláírását követően lehet a munkákat elkezdeni. A kiutalás teljesítményarányosan történik:

a)       a kamatmentes kölcsön kiutalására akkor kerülhet sor, ha a támogatott az önrész felhasználását kifizetett számlákkal igazolja,

b)      vissza nem térítendő támogatás kiutalása akkor történhet, ha az önrész és a kamatmentes kölcsön célnak megfelelő felhasználását a támogatott kifizetett számlákkal igazolja.

          A költségvetésben szereplő munkák elvégzését, a támogatás összegének felhasználását a kifizetett számlák alapján a megállapodás mellékletét képező elszámoló lapon, az abban foglaltak szerint igazolni kell. A pályázatban foglaltak teljesítésének folyamatos ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(9)     Az Alap felhasználásáról a Műszaki Bizottság elnöke a közgyűlés előtt évente köteles beszámolni, amelyet a zárszámadással egyidejűleg kell a közgyűlés elé terjeszteni.

(10)   Az Alap és az odaítélt támogatások nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(11)   Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett vagy a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építményekkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

39. Az alap felhasználása díszkivilágítás kiépítésének támogatására

67. §

(1)     Az Alapból nyújtandó támogatás pályázat alapján nyerhető el. Pályázni a díszkivilágítás kiépítésére lehet. A pályázatban a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy az üzemeltetést a kiépítés után saját költségén biztosítja. A minden év október 30-ig meghirdetett pályázat részletes feltételeit a Műszaki Bizottság határozza meg.

                                                             A pályázatokat a jegyzőhöz lehet benyújtani, azoknak a védetté nyilvánított épületeknek-építményeknek a díszkivilágítására, melyek szerepelnek az 1. számú mellékletben.

(2)     Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtottak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

                                                             Minden esetben vizsgálni kell, hogy a benyújtott költségvetés reális adatokat tartalmaz-e és az alkalmazott műszaki megoldás a lehető legtakarékosabb módon került-e kiválasztásra.

Megkezdett kiépítésre utólagos igénylés szerint támogatás csak a közgyűlés egyedi jóváhagyásával nyújtható.

(3)     Az épített környezet helyi védelmében részesülő objektumok esetében kamatmentes kölcsön nyújtható a teljes kiépítési költség max. 40 %-ig, az erre a célra létrehozott pénzügyi támogatási alapból – pályázat útján –, amelyet jelzálogként az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati felhívásban rögzíteni kell.

(4)     A pályázatok elbírálásáról a közgyűlés által átruházott hatáskörben a Műszaki Bizottság dönt. A támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni a városközpontban elhelyezkedő védett objektumokat.

         A támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a pályázat szerinti munkák elvégzésének határidejét.

A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével a kamatmentes kölcsön nyújtásáról megállapodást kell kötni, ennek aláírását követően lehet a munkákat elkezdeni. A támogatás kiutalása utólagosan, a költségvetésben szereplő munkák elvégzését és az elszámolást követően történhet. A pályázó a költségvetésben szereplő munkák elvégzését, a támogatás összegének felhasználását a kifizetett számlákkal, valamint a megállapodás mellékletét képező elszámoló lapban foglaltak szerint igazolja.

A pályázatban foglaltak teljesítésének folyamatos ellenőrzéséről – a pénzfelhasználást megelőzően – a jegyző gondoskodik.

(5)     Az alap felhasználásról a Műszaki Bizottság elnöke a közgyűlés előtt évente a zárszámadáskor köteles beszámolni, amit a közgyűlés a zárszámadás elfogadásával hagy jóvá.

(6)     Az alap és az odaítélt támogatások nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(7)     A védetté nem nyilvánított, de városi értéket képviselő épületek-építmények, műtárgyak díszkivilágításának kiépítésére támogatás legfeljebb a kiépítési költség 20%-ig terjedő kamatmentes kölcsön formájában, a főépítész támogató véleménye után, a Műszaki Bizottság egyedi döntése alapján adható. A támogatásra egyebekben az (1)-(6) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni.

(8)       A támogatások együttes összege egy évben nem haladhatja meg az alapban rendelkezésre álló összeg 20 %-át.

(9)       Nem adható támogatás, ha az objektummal összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

68. §

(1)  Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.