Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, kulturális örökség védelméért felelős miniszter és Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével  a következőket rendeli el:

1. §

(1)     A településkép védelméről szóló 42/2017.(XII.18.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) 13. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Építési tevékenységhez kapcsolódó felvonulási épületek, építési segédszerkezetek és egyéb ideiglenes építmények fenntartása kizárólag az építési-kivitelezési tevékenység ideje alatt tarthatók fenn. Építési tevékenység hiányában csak az adott településképi szempontból meghatározó terület építészeti követelményeinek megfelelő, illetve a környező épületekhez, környezethez illeszkedő kerítés építhető."

2. §

(1) A rendelet 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„[(1)  Új épület építése, a XX. század közepe után épült meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén:]

a)       Közterület felőli oldalon az épületre jellemző épülettömeget magastetővel, utcával párhuzamos tetőgerinc elhelyezésével kell kialakítani. Közterület felé néző tető hajlásszöge 35-40º közötti, héjazatának anyaga terrakotta színű agyagcserép, szürke színű korcolt fémlemez vagy üveg lehet.”

(2)     A  rendelet 14. § (1) bekezdés e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„[(1)  Új épület építése, a XX. század közepe után épült meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén:]

e)       Az épület földszintjének közterülettel határos része, a bejáratok és az üzletek portáljai egységesen változtathatók meg.”

(3) A rendelet 14. § (2) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„[(2) A XX. század közepe előtt épült épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén:]

c)       Felújítása során a magastető héjazatának anyaga a korabeli héjazattal megegyező vagy terrakotta színű agyagcserép lehet.”

3. §

(1) A rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1)   Új épület építése, XX. század közepe után épült meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén:

a)       Magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható. Közterület felé néző magastető hajlásszöge 35-40 fok közötti, héjazatának anyaga terrakotta színű agyag- vagy betoncserép, szürke színű korcolt fémlemez és üveg lehet.

b)      A hagyományos beépítést őrző vagy visszaidéző, több építészeti egységgel tagolt térfal alakítható ki.

c)       Közterület felöli ereszpárkány ereszcsatorna nélküli mérete 50 cm-t nem haladhatja meg és látszó fa szerkezettel nem alakítható ki.”

(2) A rendelet 15. § (2) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„[(2) A XX. század közepe előtt épült épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén:]

d)      Korhű felújítása esetén a magastető héjazatának anyaga terrakotta színű agyagcserép lehet, rajta közterület felé nézően a korábbi állapottól eltérően új tetőfelépítmény nem helyezhető el.”

4. §

(1) A rendelet 16. § (1) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„[(1) Új épület építése, XX. század közepe után épült meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén:]

b)      Az épület tömegét meghatározó tetőzetet szimmetrikus magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge 35-40 fok közötti, héjazatának anyaga terrakotta színű agyagcserép lehet.”

(2) A rendelet 16. § (2) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„[(2) A XX. század közepe előtt épült épület felújítása, átalakítása és bővítése esetén:]

d)      Korhű felújítása során a magastető héjazatának anyaga terrakotta színű agyagcserép lehet, rajta közterület felé nézően domináns tetőfelépítmény nem helyezhető el.”

5. §

(1) A rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„[(2) A XX. század közepe után épült, meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése során:]

c)       Az épület földszintjének közterülettel határos része, a bejáratok és az üzletek portáljai épületenként egységesen, kiemelt minőségben, tartós és sérülésálló anyagok használatával változtathatóak meg.”

(2) A rendelet 17. § (3) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„[(3) A XX. század közepe előtt meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése során:]

c)       Felújítása során a magastető héjazatának anyaga terrakotta színű agyagcserép lehet, rajta közterület felé nézően domináns tetőfelépítmény nem helyezhető el.”

6. §

A rendelet 18. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„18. §

(1) Új épület építése esetén annak tetőzetét környezetéhez illeszkedően, a környező épületek tetőzetével azonosan kell kialakítani.

(2) Meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése során:

a)      A homlokzat színezése az épület architektúrájának figyelembe vételével, tagozásának megtartásával történhet. A homlokzatok színezésével nem írható felül, nem alakítható ki az épület tagozását átíró felületképzés.

b)      A társasházak színezése a földszínek fehérrel tört árnyalataival történhet – kivéve a kék és zöld színek. 40%-nál nagyobb fényvisszaverődési értékkel bíró színek alkalmazhatóak. A középmagas és annál alacsonyabb társasházak homlokzati felületén – a lábazat színén és a fehéren túl – legfeljebb 2 szín alkalmazható, ahol a sötétebb tónus a földszint homlokzati felületén kell megjelenjen. Pozitív (konkáv) falsarkokon vagy ablakkáváknál nem megengedett a színek váltása. Az erkélykorlátok, előtetők szerkezetének felújítása esetén a fehér, az antracit vagy a meglévővel azonos szín az előírt. Az erkélykorlátok betétjeinek anyag- és színválasztásának illeszkednie kell az adott homlokzathoz. A parapetrácsok színe igazodjon a falszínhez.

d)      Az épület eredeti architektúráját megtartva vele egységben vagy az épület stílusát a mai kor építészetének megfelelően egységesen átírva történhet.

e)      Az erkélyeket és a loggia-kat nem lehet beépíteni a földszint + két emelet, vagy ennél magasabb épületek esetében.

f)      Új garázssorok építése, illetve meglévők felújítása során a vakolat csak fehér, a garázskapu csak sötétbarna vagy fehér színű, illetve fa felületű lehet.”

7. §

A rendelet 19. § (1) bekezdés a) és b) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„[(1) Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során: ]

 a) Tetőzetének utcaképet meghatározó tömegét, hajlásszögét és héjazatát közvetlen környezetéhez illeszkedően, a szomszédos épületeknek megfelelően kell kialakítani. Eltérő környezet esetén a tágabb környezetet kell meghatározónak tekinteni.

b)  A főépítményt térfalat alkotó módon a telek közterület felőli beépítési vonalán kell elhelyezni. „

8. §

A rendelet 20. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1)   Új épület építése, meglévő épület tetőzetének teljes körű felújítása esetén:

Magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható. A magastető hajlásszöge nem lehet több 45º-nál, héjazatának anyagaként terrakotta színű agyag- vagy betoncserép, szürke színű korcolt fémlemez, vagy üveg alkalmazható.”

 9. §

A rendelet 21. § (1) bekezdés a) és b) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„[(1) Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során:]

a) Magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható. A magastető hajlásszöge nem lehet több 45º-nál, héjazatának anyagaként terrakotta vagy antracit színű agyag- vagy betoncserép, szürke színű korcolt fémlemez, továbbá üveg alkalmazható.

b) A főépítményt térfalat alkotó módon a telek közterület felőli beépítési vonalán kell elhelyezni.”

10. §

A rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Új épület építése, meglévő épület tetőzetének teljes körű felújítása esetén magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható. A magastető hajlásszöge nem lehet több 45º-nál, héjazatának anyagaként terrakotta agyag- vagy betoncserép alkalmazható.”

11. §

A rendelet az alábbi 14/A. címmel és 25/A. §-al egészül ki:

„14/A. Településképileg kiemelt területre vonatkozó

kiegészítő építészeti követelmények

25/A. §

(1) Az épületek, építmények állagának megóvásáról és karbantartásáról a tulajdonosnak és a használónak gondoskodnia kell, az épület, építmény állapotát időszakonként kötelesek felülvizsgálni.

(2) A településképileg kiemelt területen az általános- vagy az adott településképi szempontból meghatározó terület építési követelményeinek való megfelelésen túl az építmény/építményrész vagy épület/épületrész nem lehet településképet rontó állapotú.

Különösen nem lehet:

   a) romos az épülethomlokzat, a homlokzaton és a lábazaton málladozó a vakolat,

   b) megrongálódott a nyílászáró,

   c) a nyílászáró kibontása után visszamaradt üres falnyílás,

   d) leszakadt, működésképtelen az ereszcsatorna,

   e) megrongálódott a tetőhéjazat,

   f) megrongálódott a kerítés vagy kerítésszakasz.

(3) Az épületek közterületről látható határoló falazatait vakolattal vagy burkolattal kell ellátni.

(4) Az épületek közterületről látható homlokzatának felújítását és átszínezését a teljes homlokzaton, a tetőhéjazat cseréjét a közterületről látható teljes felületen egy ütemben kell végezni.”

12. §

A rendelet 27. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2)   Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

a)       azok a tető széleinek, gerincének szélső 40 cm-es sávján ne nyúljanak túl,

b)      széleik igazodjanak egymáshoz.”

13. §

A rendelet 59. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1)   A településképi véleményezési eljárás az építtető vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott papíralapú, az 5. melléklet szerinti formanyomtatványú kérelemre indul.”

14. §

(1) A rendelet 63. § (2) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„[(2) A bejelentési kérelemhez az elbíráláshoz szükséges szakszerűségű tervdokumentációt kell mellékelni papíralapon, vagy digitális adathordozón. A dokumentációnak a kormányrendeletben meghatározott munkarészeket, valamint – a bejelentés tárgyának megfelelően – a következőket kell tartalmaznia:]

„d)    a homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst.”

(2) A rendelet 63. § (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3)   Amennyiben a tervdokumentáció nem teljeskörű, a főépítész öt napon belül, legfeljebb egy alkalommal, öt napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt.”

15. §

A rendelet 64.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„64. §

(1) A településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, a bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A polgármester a jogszabályban foglaltak szerinti településképi kötelezési eljárás során az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

(3) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településkép védelme, a meglévő épületek, építmények településképet rontó állapotának megszüntetése miatt, ha az építmény és környezete műszaki, esztétikai állapota, fenntartása, karbantartása vagy annak használati módja nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.

(4) A településképi kötelezés során 1.000.000 forintig terjedő bírság szabható ki.

16.§

(1) A III. fejezet címében „A településképi zónák” szövegrész helyébe a „Településképi szempontból meghatározó területek” szöveg lép.

(2) A 13. § (1) bekezdésben „A zónák” szövegrész helyébe „A településképi szempontból meghatározó területek” szöveg lép.

(3) A 12. alcímben  a „településképi zónákra” szövegrész helyébe a „településképi szempontból meghatározó területekre” szöveg lép.

(4) A 32. § (1) bekezdésében és a 45. § (4) bekezdésében a „településképi zóna” szövegrész helyébe a „településképi szempontból meghatározó terület” szöveg lép.

(5) A 54. § (2) a) pontjában a „településképi zónában” szövegrész helyébe a „ településképi szempontból meghatározó területeken” szöveg lép.

(6) Az 56. §-ban a „ településképi zónákban”  szövegrész helyébe a „településképi szempontból meghatározó területeken” szöveg lép.

(7) Az 58. § (1) g) pontjában és a 62. § (4) bekezdésében a „településképi zónákba” szövegrész helyébe a „településképi szempontból meghatározó területekbe” szöveg lép.

(8) Az 58. § (1) h) pontjában a „településképi zónákon” szövegrész helyébe a „településképi szempontból meghatározó területeken” szöveg lép.

17. §

(1) A rendelet 3. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(2) A rendelet 4. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.

(3) A rendelet 5. melléklete helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.

(4) A rendelet 6. melléklete helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép.

18. §

(1) Ez a rendelet 2018. július 1. napján lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti a rendelet 2. § r) pontja.