1. § A rendelet célja, hogy Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén az épített környezet fenntartása és értékeinek védelme érdekében meghatározza a közterületek használatának szabályait, valamint a közterület-használati díjakra vonatkozó rendelkezéseket.

2. § (1) E rendelet hatálya a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) kezelésében lévő közterületekre terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) a város közigazgatási területén e rendeletben foglaltak szerint közterületet használ.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki:

• a) a vásárokról és piacokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott területekre és tevékenységekre,
• b) a fizető parkolók működéséről és igénybevételük rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott fizető parkolók területére azok parkolási célból történő rendeltetésszerű használata esetén,
• c) az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján vagyongazdálkodásba adott közterületekre,
• d) más jogszabály által közútkezelői nyilatkozattételi körbe sorolt ügyekre (pl.: útcsatlakozás létesítéséhez hozzájárulás, stb.)
• e) a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéről szóló önkormányzati rendeletben szabályozott igénybevételre.

3. § A rendelet alkalmazásában:

• 1. büfétermékek: a forgalmazás helyén előállított grillezett húsok, frissensültek, sült- és főtt kolbász, hurka, virsli, füstölt vagy sült hal, lángos -, palacsintafélék, meleg- és hidegszendvicsek, valamint az ezek fogyasztásához kapcsolódó termékek, és gyárilag előre csomagolt élelmiszerek, valamint az italok;
• 2. cégér: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet 2. § a) pontjában meghatározott dolog;
• 3. cégjelvény: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet 2. § aa) pontjában meghatározott dolog;
• 4. cégtábla: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet 2. § ab) pontjában meghatározott dolog;
• 5. címtábla: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet 2. § ac) pontjában meghatározott dolog;
• 6. elektromos töltőállomás: olyan töltési szolgáltatás céljára fenntartott közterületen vagy magánterületen elhelyezett töltőberendezés, amely legalább egy darab elektromos meghajtású gépjármű akkumulátorának szabványokban rögzített módon történő töltésére alkalmas;
• 7. építési munkaterület: építkezés céljára ideiglenesen átadott, kerítéssel elhatárolt közterület;
• 8. homlokzat: az építmény közterülettel érintkező falának legnagyobb méretű, azonos síkban lévő felülete (kiugró, beugró részek, és nyílászárók nélkül);
• 9. járda: a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 1. melléklete II.4. pontja szerinti járda és gyalogút;
• 10. jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is;
• 11. jármű közterületi tárolása: a járművel a folyamatos fel- és lerakodás, az okmánykezelés, valamint átmenő forgalomnál a szálláshely parkolójában a járművezető pihenőideje alatti tartózkodást vagy egy órát meghaladó időtartamú egy helyben maradás, a közforgalom számára nyitva álló helyen;
• 12. kiemelt övezet: termálfürdő, Aquapark, Gébárti-tó, bazitai TV-torony és a hozzájuk tartozó közpark területe;
• 13. kioszk: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 5. pontjában meghatározott építmény, létesítmény;
• 14. közintézmény: állami vagy önkormányzati feladatot ellátó költségvetési szerv vagy nonprofit társaság;
• 15. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pontja szerinti közterület, továbbá a köztulajdonban álló, közhasználatra szolgáló ingatlanok az ingatlan-nyilvántartási megnevezéstől függetlenül;
• 16. közterület rendeltetése: a közterületnek az Étv. 54. § (4) bekezdése szerinti funkciójának megfelelő használata;
• 17. közterületi értékesítés: a közterület-használati engedély alapján végzett kiskereskedelmi tevékenység;
• 18. közút: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 13. pontja szerinti terület;
• 19. közúti közlekedésre alkalmatlan (üzemképtelen jármű): az a jármű, amely nem felel meg a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 5. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak;
• 20. megállító tábla: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet 2. § ad) pontjában meghatározott dolog;
• 21. mozgó adománygyűjtés: adománygyűjtő személy, vagy adományszervező által közterületen az adományozásra történő személyes felhívással végzett, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység;
• 22. mozgóárusítás: olyan árusítás, amely során az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével viszi magával az üzletében forgalmazott terméket, amely nem minősül mozgóboltnak;
• 23. mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott kiskereskedelmi árusító hely;
• 24. reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjában meghatározott dolog;
• 25. reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz, berendezés, létesítmény;
• 26. üzemben tartó: a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásba bejegyzett üzemben tartója - kivéve, ha az üzemben tartói jog változását tartalmazó okirat ennek ellenkezőjét igazolja -, vagy a telephely szerinti ország hatósága által kibocsátott okiratba (forgalmi engedély) bejegyzett üzemben tartója;
• 27. üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, vagy önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak;
• 28. városközpont: a város belső területének a Csány László tértől kezdődően a Göcseji út, Vizslaparki út, Jákum Ferenc utca, Budai Nagy Antal utca, Október 6. tér, Stadion út, Bíró Márton utca, Béke liget utca, Kosztolányi Dezső utca, Hunyadi János utca által határolt része;
• 29. vendéglátó tevékenység: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is;
• 30. zöldterület: minden olyan földfelület, amelyet döntő mértékben növényzet borít. A járda és úttest közötti területet a növényzet minőségétől függetlenül zöldfelületnek kell tekinteni.

4. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra és módon, állagának sérelme nélkül, jogszabályok keretei között bárki díjmentesen használhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használata – a 6. §-ban foglalt kivételekkel – csak hatósági döntéssel meghozott, végleges közterület-használati engedély (a továbbiakban: közterület-használati engedély) valamint – amennyiben az díjköteles – az abban foglalt közterület-használati díj megfizetését igazoló irat birtokában lehetséges.

(4) A közterület-használati engedély nem mentesíti a használatba vevőt a tevékenység folytatásához szükséges hatósági és egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése alól.

(5) Közterület-használati engedély alapján a használatba vevő jogosult a közterület-használati engedélyben megjelölt közterületet az abban megjelölt célra, módon és időtartamban, a rendeltetésétől eltérő célra használni.

(6) A használatba vevő köteles az elfoglalt közterület használata során a közterület fenntartásával, tisztántartásával kapcsolatos feladatokat elvégezni, valamint biztosítani a munkavédelmi és egyéb jogszabályi előírások betartását.

5. § Közterület-használati engedély szükséges a közterület alábbi célokra történő igénybevételéhez:

• 1. a közterületbe 10 cm-en túl benyúló kirakatszekrény, reklámhordozó, üzleti védőtető (előtető), összecsukható ernyőszerkezet elhelyezéséhez;
• 2. a közterületen vagy a közterület felett cégér, reklámhordozó, árubemutató vitrin, megállító tábla elhelyezéséhez, szórólap-osztáshoz;
• 3. az üzlet homlokzatával érintkező közterületen történő árubemutatáshoz;
• 4. az 1–3. pontok hatálya alá nem tartozó reklámtevékenységhez, a közterületen végzett egyéb marketing tevékenységhez (jellemzően egy áru, szolgáltatás, tevékenység, nyeremény bemutatása, népszerűsítése);
• 5. építési, felújítási munkálatokkal kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, felvonulási épület elhelyezéséhez, építési munkaterület lehatárolásához, egyéb ömlesztett anyag, konténer tárolásához;
• 6. az 5. pontban foglaltak szerinti közterület-foglaláshoz, ha az a 96 órát meghaladja;
• 7. jogszabály alapján üzlet nélkül közterületen árusítható termékek értékesítéséhez, mozgóárusításhoz, mozgóboltból történő árusításhoz, tehergépjárműről történő árusításhoz, automatából történő értékesítéshez, rendezvényeken történő árusításhoz, üzlet előtti árusításhoz, ünnepeket megelőző és alkalmi árusításhoz;
• 8. mutatványos tevékenység folytatásához;
• 9. közúti közlekedésre alkalmatlan járművek 30 napot meghaladó tárolásához;
• 10. közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek tárolásához;
• 11. üzlet, pavilon, kioszk, garázs, árusító és egyéb fülke, egyéb felépítmény, elektromos töltőállomás elhelyezéséhez;
• 12. közúti közlekedésre alkalmas lakókocsi tartós jellegű tárolásához hozzájárulás kizárólag a város II-es és III-as övezetében adható;
• 13. a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá nem tartozó rendezvények céljára (így különösen kulturális, szórakoztató, vallási rendezvények);
• 14. mozgó, utcai hírlapárusítás, ingyenes hírlaposztás céljából;
• 15. mozgó adománygyűjtéshez;
• 16. hulladékgyűjtő edényzet közterületen történő elhelyezéséhez a 6. §-ban meghatározott kivételekkel, valamint hulladéktároló felépítmény (ketrec) elhelyezéséhez.

6. § (1) Nincs szükség közterület-használati engedélyre a közterület alábbi célokra történő igénybevételéhez:

• a) tüzelőanyag, építőanyag, bútor, lakás-felszerelési cikk, konténer 96 órát meg nem haladó közterületi tárolásához;
• b) önkormányzati vagy állami szervezésű kulturális és szórakoztató rendezvény tartásához;
• c) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló reklámhordozó, cégjelvény, címtábla, cégtábla elhelyezéséhez, ha azok közterületbe benyúló felülete az 1 m²-t nem haladja meg;
• d) a városközponton kívüli közterületen a saját házikertben, kiskertben termesztett, nem kereskedelmi mennyiségű zöldség és gyümölcs, valamint virág árusításához a következő feltételek együttes fennállása esetén, ha az árusítás:
  • da) a zöldség és gyümölcs érésének, betakarításának időszakában,
  • db) 1 m²-nél nem nagyobb terület elfoglalásával,
  • dc) gyalogos- és járműforgalom zavarása nélkül,
  • dd) a közegészségügyi, környezetvédelmi, köztisztasági követelmények betartásával történik;
• e) a közút, járda építéséhez, javításához, fenntartásához szükséges mértékben;
• f) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez szükséges mértékben;
• g) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárításához szükséges mértékben;
• h) rendészeti szervek, mentő, tűzoltóság létesítményei elhelyezéséhez, illetve a tevékenységükhöz szükséges mértékben;
• i) a külön önkormányzati rendeletben meghatározott települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő sziget kialakítása esetén;
• j) a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozó rendezvényekhez, kivéve a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését.

(2) A hulladékgyűjtő edényzet a gyűjtés napját megelőző nap 18 órától a gyűjtés napjának 23 órájáig az ingatlan előtti közterületen a közlekedés akadályozása nélkül engedély nélkül tárolható.

(3) A hulladékgyűjtő edényzet (2) bekezdés szerinti időszakon túli közterületen történő tárolása akkor nem engedélyköteles, ha az a közlekedést nem akadályozza, és

• a) a kérelmező tulajdonában lévő ingatlan saját beépítetlen telekrésszel nem rendelkezik, vagy
• b) a beépítetlen telekrész a szemétgyűjtő edény tárolására műszakilag nem megfelelő, vagy
• c) az úszótelek a szemétgyűjtő edény tárolására műszakilag nem megfelelő.

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában műszakilag nem megfelelő állapot:

• a) 240 literes és annál kisebb gyűjtőedény esetén a szemétgyűjtő-edény mellett nem biztosítja legalább 1 méteres sáv a mindennapi közlekedést;
• b) 240 literesnél nagyobb gyűjtőedény esetén az edényzetnek a hulladékszállító közszolgáltató hulladékgyűjtő járműve általi megközelítése a jármű adottságaira tekintettel műszakilag nem megoldható.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés b) pontjában foglaltak megítélése tekintetében kétség merül fel, meg kell kérni a hulladékszállító közszolgáltató nyilatkozatát.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a hulladékgyűjtő edényzetet közterületen az annak elhelyezésére szolgáló, általában az erre a célra kiépített helyen kell tárolni.

(7) Az ingatlanhasználó köteles a közterületen tárolt konténer elhelyezésére saját költségén szilárd burkolatot és az Ady u. - Göcseji u. - Csány tér - Hunyadi u. - Kosztolányi u. - Batthyány u. - Deák tér - Sütő u. - Kazinczy tér által határolt belvárosi részen esztétikus városképbe illő takarást (építmény vagy növényzet) kialakítani az önkormányzat külön rendeleteiben szabályozott rendelkezések megtartásával.

7. § (1) Tilos közterületen szeszes italt fogyasztani a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével.

(2) A közterületen történő szeszesital fogyasztás tilalma nem terjed ki

• a) a hatályos közterület-használati engedéllyel rendelkező vendéglátó üzletre, annak előkertjére, kitelepülése területére, nyitvatartási időben;
• b) a szeszes ital kimérésre is jogosító engedéllyel (közterület-használati engedéllyel) rendelkező alkalmi rendezvény területére, a rendezvény engedélyezett ideje alatt;
• c) a szokásosan kirándulás céljából igénybevett, pihenésre kijelölt helyekre, így a Gébárti-tó környékére, az Aranyoslapi-forrásra, az Azáleás-völgyre, a Parkerdőre, a bazitai TV-torony környékére és a csácsi Jószomszédok-parkra;
• d) december 31. napján 18 órától a következő év január 1. napján 6 óráig terjedő időszakra.

(3) E § alkalmazásában szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontjában meghatározott ital.

8. § (1) A közterület-használati engedély iránti eljárás önkormányzati hatósági ügy, mely kérelemre indul. A közterület-használati engedély iránti kérelmet benyújthatja, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni, vagy akinek érdekében a rendeltetéstől eltérő célú közterület-használat történik.

(2) Az engedély iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Közterület-felügyelethez Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesterének címezve a tevékenység tervezett megkezdését legalább 8 nappal megelőzően.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) természetes személy esetén a kérelmező nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, levelezési címét, telefonszámát, e-mail címét, aláírását;
• b) jogi személy esetén a kérelmező nevét, cégjegyzékszámát, a képviseletre jogosult nevét, telefonszámát, e-mail címét;
• c) a közterület-használat célját és időtartamát;
• d) a közterület-használat módját, a kihelyezésre kerülő tárgyak pontos leírását, a közterület-használat helyének pontos meghatározását helyrajzi szám megjelölésével, egyértelmű leírással, fényképpel vagy helyszínrajzzal;
• e) a használni kívánt közterület m²-re kerekített nagyságát;
• f) az engedélyben foglalt kötelezettségek teljesítéséért felelős személy megnevezését, lakcímét, telefonszámát, személyi adatait;
• g) a kérelmező nyilatkozatát, hogy az önkormányzattal szemben közterületi díjtartozása, köztartozása vagy polgárjogi megállapodásból eredő egyéb tartozása nincs, az önkormányzati reklámgazdával szemben közterület-használati díjtartozása nincs.

(4) A kérelemhez mellékelni kell:

• a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat egyszerű másolatát;
• b) jogi személy esetében, amennyiben nem a képviseletre jogosult jár el, a teljes bizonyító erejű meghatalmazást;
• c) a közterületen folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek másolatát (jogszabályban megjelölt kereskedelmi és vendéglátó tevékenységhez a jegyző által kiadott működési engedélyt, élelmiszerekkel kapcsolatos kereskedelmi és vendéglátó tevékenység gyakorlásához a Zala Megyei Kormányhivatal által kiadott engedélyeket);
• d) mutatványos tevékenység esetén jogszabályban meghatározott eszközök és berendezések érvényes műszaki vizsgáját bizonyító okirat másolatát;
• e) a város I. övezetében vendéglátó előkertek, üzletként működő pavilonok, árusító és egyéb fülkék esetén színes fotómontázst vagy látványtervet;
• f) jogi személy esetében az aláírási címpéldányt vagy annak egyszerű másolatát.

(5) Ha a közterület igénybevétele építési munka végzésével kapcsolatos (állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezés) a közterület-használat engedélyezését a beruházó, a kivitelező és a megvalósítandó létesítmény tulajdonosa is kérheti. A kérelemben a tulajdonosnak, a beruházónak és a kivitelezőnek is szerepelnie kell, akik egyetemlegesen felelnek az eredeti állapot visszaállításáért.

(6) Az adatkezelési tájékoztató a www.zalaegerszeg.hu honlapon kerül közzétételre.

9. § (1) Az engedélyezéssel kapcsolatos elsőfokú hatáskört a közgyűlés által átruházott hatáskörben Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester) gyakorolja, aki a hatáskör gyakorlása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai szerint jár el.

(2) A közterület-használati engedély megadása során figyelembe kell venni a településképi, műemlékvédelmi, köztisztasági, közlekedésbiztonsági követelményeket, valamint a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásaiban foglaltakat.

(3) A településképi, műemlékvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében a közterület-használat iránti kérelmet véleményeznie kell a városi főépítésznek.

(4) Ha a közterület-használat közutat érint, akkor a közterület-használat iránti kérelmet véleményeznie kell a közút kezelőjének.

10. § Közterület-használati engedély határozott időre, legfeljebb egy évre vagy a jelen rendelet 5. § 1–2., 11. és 16. pontja, 17. § (1) bekezdése, 18. § d) pontja esetében megvonásig is adható.

11. § (1) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható.

(2) Nem minősül átruházásnak, ha

• a) az engedélyben megjelölt tevékenységet ténylegesen a használatba vevő alkalmazottja, segítő családtagja végzi,
• b) a közterület-használati engedély alapján használatba vett közterületet Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának intézménye, többségi tulajdonú gazdasági társasága az általa szervezett vagy lebonyolított, továbbá a használatba vevő az Önkormányzat által támogatott rendezvény ideje alatt albérletbe adja.

(3) A közterület-használati engedélyről szóló határozat eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra felmutatni.

12. § (1) A közterület-használati engedélyről szóló határozat az Ákr. 81. §-ban foglaltakon túl tartalmazza:

• a) a közterület-használat célját, a folytatott tevékenység pontos leírását;
• b) a közterület-használat helyének pontos meghatározását, a használatba adott közterület nagyságát;
• c) a közterület-használat módját, feltételeinek meghatározását, a kihelyezett tárgyak, telepítésre kerülő növényzet pontos leírását;
• d) az engedély időtartamát, a közterület-használat kezdő és befejező időpontját;
• e) a használatba vevő fizetési kötelezettségét, a közterület-használati díj mértékét, a megfizetés módját, határidejét, a közterület-használattal járó járulékos költségek (víz-, áramdíj, stb.) viselésére vonatkozó kötelezettség meghatározását;
• f) a felek jogainak, kötelezettségeinek leírását;
• g) az engedélyben rögzített kikötések be nem tartása, valamint a díjfizetés elmaradása esetén alkalmazható jogkövetkezményeket;
• h) az esetleges előzetes díjfizetés összegének igazolását;
• i) a használatba vevő személy megnevezését, lakcímét, telefonszámát, személyi adatait.

(2) A közterület-használati díj megállapításánál a töredék négyzetmétert teljes m²-ként, a töredék napot egész napként kell figyelembe venni.

13. § (1) Közterület-használati engedély nem adható zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat.

(2) Nem adható közterület-használati engedély, ha a kérelemben megnevezett használatba vevő, annak jogutódja vagy tulajdonosa

• a) ellen jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat miatt birtokvédelmi eljárás indult és a birtoksértést az eljáró hatóság megállapította, a határozat véglegessé válásától számított egy évig;
• b) a jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat miatt kiszabott közigazgatási bírságot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) részére nem fizette meg, annak megfizetéséig;
• c) az Önkormányzattal szemben közterület-használati díjtartozása, köztartozása vagy polgárjogi megállapodásból eredő egyéb tartozása van, a tartozások kiegyenlítéséig.

(3) Közterület-használati engedély nem adható hulladékgyűjtő edényzet elhelyezésére, ha az a közlekedést akadályozza.

(4) A Dísz tér – Kosztolányi útig bezárólag, valamint a Kovács Károly téri fizetőparkoló északi oldalára csak az önkormányzat intézménye, gazdasági társasága kaphat közterület-használati engedélyt a karácsonyi ünnepek előtt négy héten keresztül, valamint a húsvét előtt három héten keresztül, amennyiben az ezirányú kérelmét az említett ünnepek előtt nyolc héttel benyújtja.

(5) Utcai zenélés céljából csak „tér” megjelölésű közterületekre adható közterület-használati engedély.

(6) A közterület-használati engedély időtartama alatt a jogosult személyében bekövetkező jogutódlást a jogutód 5 napon belül köteles bejelenteni a Közterület-felügyeletnek. A jogutódlásról a polgármester végzést hoz.

14. § A közterület-használati engedély iránti kérelemről döntő határozatot közölni kell:

• a) a kérelmezővel,
• b) a közreműködő szakhatóságokkal,
• c) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervvel,
• d) szükség esetén a köztisztaság és településtisztaság biztosításában közreműködő szakvállalkozókkal.

15. § (1) A használatba vevő a közterület használatáért közterület-használati díjat köteles fizetni, a 18. §-ban foglaltak kivételével.

(2) A közterület-használati díjszabást a rendelet 2. melléklete tartalmazza, a közterületek övezeti besorolása a rendelet 3. mellékletében található.

(3) A reklámhordozó és a cégér díja a reklámfelület alapulvételével számítandó. A számozott közutak közül a két- és négyszámjegyű utak mentén a reklámhordozó díjának számításakor az I. övezet díjtételeit kell alkalmazni.

16. § (1) A közterület-használati díjat féléves vagy annál rövidebb igénybevétel esetén egy összegben előre, félévnél hosszabb igénybevétel esetén félévente kell megfizetni. A használatba vevő közterület-használati engedély iránti kérelmében foglalt kérésére a közterület-használati díj havi részletekben történő fizetése is engedélyezhető, ha annak havi mértéke a 10.000,-Ft összeget eléri.

(2) A használatba vevő a közterület-használati engedélyben megállapított díjfizetési időszakra esedékes közterület-használati díjat a tárgyidőszakot megelőző hónap 15. napjáig köteles az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára befizetni.

(3) A használatba vevő az első díjfizetési időszakra esedékes közterület-használati díjat az engedély megadásáról szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül köteles megfizetni.

17. § (1) A fizető parkolók rendeltetéstől eltérő célú használata esetén a közterület-használati díjat a fizető parkolók működéséről és igénybevételük rendjéről szóló önkormányzati rendeletben megállapított, fizetős időszakban érvényes óradíjak alapulvételével, a használat időtartamára számítva kell megállapítani.

(2) A közterület-használati díjat a fizető parkolók működéséről és igénybevételük rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, fizető parkolónak minősülő területeken, a fizető időszakon kívül a jelen rendelet 2. melléklete alapján kell megállapítani.

18. § Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

• a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések, ajánlószelvények gyűjtése, népszavazáshoz, népi kezdeményezéshez szükséges aláírásgyűjtés közterület-használata;
• b) vallási, felekezeti, sport, kulturális, ifjúsági célú, valamint civil szervezetek által szervezett nem üzleti jellegű, közcélú rendezvények közterület-használata, és ezen rendezvények reklámozása;
• c) az egy hétnél nem hosszabb és az épület melletti járda, közút lezárásával együtt nem járó, lakóépület felújításával kapcsolatos közterület-igénybevétel;
• d) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának intézménye, többségi tulajdonú gazdasági társasága által szervezett vagy lebonyolított rendezvény;
• e) hulladéktároló felépítmény (ketrec) elhelyezése;
• f) hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése esetén.

19. § (1) Közterület-használati engedély alapján, a szükséges egyéb hatósági engedélyek birtokában, közterületen értékesíthetőek a kereskedelemi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) számú Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott termékek.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt termékkörbe nem tartozó árucikkek, termékek árusítására akkor adható közterület-használati engedély, ha

• a) az árusítás az üzlet homlokzatával érintkező közterületen történik;
• b) húsvét, karácsony, szilveszter, valamint évente egyszer, a helyi, településrészi hagyományokkal összefüggő ünnep (pl.: búcsú) alkalmából kapcsolódó árucikkek, a közterületen árusítható termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak árusítása történik, kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban;
• c) az árusítás rendezvények alkalmával, rendezvényekhez kapcsolódóan történik;
• d) mozgóárusítás keretében történik;
• e) az árusítás automatából történik.

(3) Automatából nem értékesíthető nemesfémből készült ékszer, díszműáru, szeszesital, valamint szexuális termék.

(4) Árubemutatásra, közterületi árusításra üzletenként csak egy közterület-használati engedély adható.

20. § (1) Taxiállomás létesítésére vagy használatára kizárólagos joggal közterület-használati engedély nem adható.

(2) A taxi kiállási helyeket minden közterület-használati engedéllyel rendelkező személy alanyi jogon, érkezési sorrendben, a KRESZ előírásait betartva használhatja.

21. § A könnyűszerkezetes tetővel fedett vagy fedetlen vendéglátó-ipari előkert, kerthelyiség, terasz az igénybe vett naptári napokon 6⁰⁰ és 22⁰⁰ óra között üzemeltethető a közterület-használati engedély alapján.

22. § (1) Olyan jármű, melynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja, közterületen csak közterület-használati engedély birtokában tárolható. Közterület-használati engedély kizárólag a város II. és III. övezetére, legfeljebb 5000 kg legnagyobb megengedett össztömegű járműre adható. Az engedély nem biztosít jogot a közterület fenntartott parkolóhelyként történő megjelölésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra az autóbuszokra, mezőgazdasági vontatókra, lassú járművekre és jármű-szerelvényekre is, amelyeket nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használnak.

(3) Közúti közlekedésre alkalmas lakókocsi és lakóautó tartós jellegű tárolásához közterület-használati engedély kizárólag a város II. és III. övezetében adható.

(4) A jármű üzembentartója vagy tulajdonosa köteles a közterület-használati engedély számát a jármű szélvédője mögött, jól látható helyen és olvasható módon kifüggeszteni.

(5) Közúti közlekedésre alkalmatlan (üzemképtelen) járművet közterületi-használati engedély nélkül csak mellékútvonalon és – függetlenül a jármű elhelyezésére szolgáló közterületi helyszín változtatásától – legfeljebb 30 napig szabad tárolni.

(6) Vontató jármű nélküli pótkocsi, utánfutó, mezőgazdasági jármű, vízi jármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, munkagép, gépkocsi-vontató, nyerges vontató vontatmánya közterületen 24 órát meghaladóan nem tartható.

(7) Az e §-ban foglalt szabályok megszegése miatt a gépjármű üzemben tartója viseli a felelősséget.

(8) A gépjármű üzembentartója mentesül az (7) bekezdése szerinti felelőssége alól, ha az eljárást megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül

• a) igazolja, hogy a gépjármű – a szabályszegés időpontját megelőzően – jogellenesen került ki a birtokából, és a jogellenességgel összefüggésben – a szabályszegést megelőzően – kezdeményezte a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását,
• b) nyilatkozik, hogy a gépjárművet – a szabályszegés időpontját megelőzően – más személy használatába adta, és ezt
  • ba) a használatba vevő személlyel a használat tárgyában létrejött kétoldalú megállapodással, vagy ennek hiányában a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja,
  • bb) menetlevéllel vagy fuvarlevéllel igazolja azon gépjárművek esetében, melyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban csak ilyen dokumentumokkal vehetnek részt.

(9) A (8) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti nyilatkozatnak tartalmaznia kell

• a) a gépjármű rendszámát,
• b) a természetes személy üzembentartó és használatba vevő nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő személy esetén annak megnevezését és székhelyének címét.

23. § (1) A közterület-felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel rendelkező üzemképtelen járművet – ideértve a mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és járműszerelvényt – a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést tartalmazó értesítés kézhezvételétől vagy elhelyezésétől számított 10 napot követően elszállíthatja.

(2) A jármű elszállítása és az elszállításával, tárolásával, értékesítésével kapcsolatos költségek meghatározása során megfelelően alkalmazni kell a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. §-t, valamint a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X. 16.) IRM rendeletet.

24. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, az Mktv.-ben meghatározott közgyűlési hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(3) A közterületek és az állami tulajdonban álló ingatlanok filmforgatási célú használatának részletes szabályairól szóló 302/2016. (X. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglaltakon túl a kérelem benyújtásához forgatókönyv, látványterv benyújtása is szükséges. Amennyiben a forgatás a közlekedésre nagymértékben kihat, forgalomtechnikai terv becsatolása is szükséges.

(4) A hatósági szerződés jóváhagyásának egyedi feltételeként kell meghatározni mindazon előírásokat, amelyeket a kérelmezett közterület-használattal kapcsolatban a polgármester külön feltételként, vagy bármely más, a kérelmezett közterület-használat folytán érintett szerv, szervezet nyilatkozatában meghatároz.

(5) Ha az Mktv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati engedély van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

25. § (1) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a 10 napot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.

(2) A közterület-használat naponta 7.00-21.00 óra közötti időtartamra vonatkozhat, különösen indokolt esetben ettől eltérő időtartam is engedélyezhető.

(3) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 3 napon belül újra biztosítani kell. A rendkívüli körülmények fennállását a kérelmezőnek elektronikus és személyes vagy telefonos úton haladéktalanul jeleznie kell a polgármesternek.

(4) A turisztikailag kiemelt közterületeken a közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb parkolás) nem haladhatja meg a 1.000 m² területet.

(5) A közterület-használati díjat az Mktv. 3. mellékletében foglalt mindenkori díjtételek alapján kell meghatározni.

(6) A kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától.

(7) E § alkalmazásában turisztikailag kiemelt közterület a 3. mellékletben az I. díjövezetként meghatározott terület.

26. § (1) A polgármester közérdekből bármikor jogosult a közterület-használati engedélyt megvonni. Ez esetben a használatba vevő kérelmet nyújthat be a közterület-használat másik közterületen való biztosítására a befizetett díjtétel figyelembevételével. Amennyiben a közterület-használat folytatására csak másik díjövezetbe tartozó közterületen van lehetőség, a használatba vevő részére a befizetett közterület-használati díj arányos részét vissza kell téríteni, vagy az újabb közterület-használati engedély alapján fizetendő közterület-használati díjba be kell számítani. Amennyiben másik közterületre vonatkozóan közterület-használati engedély iránti kérelmet a használatba vevő nem nyújt be, részére az engedély megvonásának időpontját követő időszakra már befizetett közterület-használati díjat vissza kell téríteni.

(2) A közterület-használati engedélyt a használatba vevő kérésére a polgármester megvonja.

(3) A közterület-használati engedély megvonható az önkormányzat részéről,

• a) ha a közterületet eredeti céljára kívánja hasznosítani,
• b) ha közterületen közösségi létesítményt kíván elhelyezni,
• c) területfejlesztési, településrendezési döntés miatt,
• d) szabálytalan közterület-használat esetén.

27. § (1) Amennyiben a használatba vevő a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjára nem tesz eleget, a használatba adó a közterület-használati engedélyt megvonja. Ezt megelőzően a díjfizetési kötelezettség teljesítésére a polgármester a használatba vevőt írásban, 5 napos határidő kitűzésével felszólítja, és figyelmezteti a felszólítás eredménytelenségének a következményeire. Ez esetben az Önkormányzat jogosult a Polgári Törvénykönyvben megállapított mértékű késedelmi kamat felszámítására.

(2) Ha a használatba vevő a közterületet nem az engedélyben rögzített célra vagy módon használja, a használt területet – a 11. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével – albérletbe adja vagy az engedélyből fakadó kötelezettségeit súlyosan megszegi (így különösen a közterületet a tevékenységével rongálja; a városképi, műemlékvédelmi, köztisztasági követelményeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, vagy a közterület-használati engedélyben előírt nyitvatartási időt túllépi), a polgármester az engedélyt azonnali hatállyal megvonhatja. Ilyen esetben a használatba adó követelheti a közterület-használattal esetlegesen felmerült kárának megtérítését is.

(3) A közterület-használati engedély lejártát vagy megvonását követően a használatba vevő köteles a közterületen az eredeti állapotot helyreállítani, és a használt közterületet a megadott határidőn belül a tulajdonos részére átadni. Az eredeti állapot helyreállítását a közterület-használó jegyzőkönyvvel igazolja.

(4) Ha a közterület-használat a (2) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

28. § (1) A közterületek rendjét, állapotát, a közterületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának szabályszerűségét és a közterület-használati engedély meglétét a Közterület-felügyelet a város közigazgatási területén folyamatosan ellenőrzi.

(2) Jogtalan közterület-használatot valósít meg, aki közterületet a rendeltetésétől eltérő célra vagy e rendeletbe ütköző módon, közterület-használati engedély nélkül használ, a 6. §-ban meghatározott és a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztása, megszegése jogkövetkezményeiről szóló rendeletben foglalt esetek kivételével.

(3) Szabálytalan közterület-használat valósul meg, ha a közterületet a használatba vevő a közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban foglaltak megszegésével vagy elmulasztásával, a közterület-használati engedélyben foglalt feltételektől eltérő célra vagy módon használja.

(4) Jogtalan közterület-használat esetén a Közterület-felügyelet a közterület használóját a tevékenység azonnali felfüggesztésére, abbahagyására, szabálytalan közterület-használat megállapítása esetén az előírások betartására és az engedélynek megfelelő állapot azonnali helyreállítására figyelmeztetheti.

(5) Amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 5 napon belül nem tesz eleget, a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget mulasztó költségére elvégeztetheti.

(6) Amennyiben valaki közterületet engedély nélkül használ és egyébként a közterület-használat engedélyezhető lett volna, a figyelmeztetéstől a jogellenes állapot megszüntetéséig terjedő időszakra a közterület-használati díjat a polgármester határozattal állapítja meg a 2. mellékletben rögzített díjak alapján.

(7) Jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat megállapítása esetén a közterület-használóval szemben a polgármester természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki.

(8) A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben foglaltak szerint a jegyző nevében eljáró közterület-felügyelő természetes személyek esetén ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.

(9) A kiszabott közigazgatási bírságot készpénz-átutalási megbízáson vagy banki utalással Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának 11749008-15432704 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni az elsőfokú határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül.

(10) A helyszíni bírságot 15 napon belül kell megfizetni az ügyfél számára átadott készpénzfizetési utalványon vagy átutalással.

29. § A polgármester a tulajdonos önkormányzat nevében birtokvédelmi eljárást kezdeményez a közterület-használó ellen, ha

• a) jogtalan közterület-használatot valósít meg, és azt felszólítás ellenére sem hagyja abba;
• b) szabálytalan közterület-használatot valósít meg és a közterület-használati engedélyben foglalt kötelezettségeinek felszólítás ellenére sem tesz eleget.

30. § Ez a rendelet 2021. július 1-jén lép hatályba.

31. § A közterületek használatáról szóló 47/2004. (XII.03.) önkormányzati rendelet alapján kötött közterület-használati szerződések 2021. június 30-ára történő önkormányzat általi felmondása esetén, a szerződés megszűnését követő naptól a megszüntetett szerződés eredeti lejártának napjáig, határozatlan idejű szerződés esetén a megvonásig terjedő időre a polgármester az adott szerződésben megjelölt közterület használatát engedélyező határozatot hoz. A polgármester ez esetben hivatalból indítja meg az engedélyezési eljárást.

32. § (1) A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007. (II.9.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) 65. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

(2) Az SZMSZ 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztása, megszegése jogkövetkezményeiről szóló 11/2013. (IV.17.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Közegyör.) bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A Közegyör. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

(5) A Közegyör. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról szóló 21/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Hullör.) 13. § (11) és (12) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(7) Hatályát veszti a Hullör. 13. § (13) bekezdése.

(8) Hatályát veszti az SZMSZ 65. § (8) bekezdésében „a közterületek használatáról szóló,” szövegrész.

(9) Hatályát veszti a Közegyör. 10. §-a.

(10) Hatályát veszti a közterületek használatáról szóló 47/2004. (XII.3.) önkormányzati rendelet.

(11) Az (1)–(10) bekezdés 2021. július 2-án hatályát veszti.

(12) E rendelet 31. §-32. §-a 2021. augusztus 1-jén hatályát veszti.