Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete
a 2026. évi költségvetésről
Hatályos: 2026. 02. 13Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete
a 2026. évi költségvetésről
[1] Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése kiemelt céljának tekinti a gazdálkodás stabilitását, kiszámíthatóságát, a város gyarapodását; fontosnak tartja az áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodást.
[2] Jelen rendelet tervezete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetőivel egyeztetésre, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdése szerint az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum keretében a reprezentatív szakszervezetekkel, valamint a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37. § (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzat területén működő Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarával és a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Zalaegerszegi Térségi Szervezetével véleményeztetésre került.
[3] Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2)-(4) bekezdésében és 34. § (1)-(4) bekezdésében, a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 63. § (4) bekezdésében és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (3) és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény rendelkezései alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) és g) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 2026. évi költségvetéséről és annak végrehajtási feladatairól a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésére, annak bizottságaira, az önkormányzatra és az önkormányzat költségvetési szerveire.
2. § (1) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 2026. évi összes bevételének előirányzatát 44.290.317.674 Ft-ban, ezen belül a költségvetési bevételek összegét 30.245.134.277 Ft-ban hagyja jóvá, melynek jogcímei:
a) működési célú támogatások államháztartáson belülről 9.763.426.527 Ft,
b) felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 4.881.455.631 Ft,
c) közhatalmi bevételek 9.682.800.000 Ft,
d) működési bevételek 5.740.405.611 Ft,
e) felhalmozási bevételek 174.046.508 Ft,
f) működési célú átvett pénzeszközök 3.000.000 Ft.
(2) A bevételek címenkénti, költségvetési szervek szerinti részletezését az 5., 6. és 9. mellékletek tartalmazzák.
(3) A 2026. évi összes kiadásának előirányzatát 44.290.317.674 Ft-ban, ezen belül a költségvetési kiadások összegét 38.928.338.756 Ft-ban hagyja jóvá, melynek jogcímei:
a) személyi juttatások 8.806.752.914 Ft,
b) munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1.310.324.181 Ft,
c) dologi kiadások 10.473.811.744 Ft,
d) ellátottak pénzbeli juttatásai 112.689.501 Ft,
e) egyéb működési célú kiadások 7.534.948.958 Ft, ebből működési célú tartalék 570.609.897 Ft,
f) beruházási kiadások 6.881.822.071 Ft, ebből tartalék 10.000.000 Ft,
g) felújítási kiadások 3.682.194.497 Ft, ebből tartalék 10.000.000 Ft,
h) egyéb felhalmozási célú kiadások 125.794.890 Ft.
(4) A kiadásokat címenként, feladatonkénti bontásban, költségvetési szervenként a 7., 8. és 10. mellékletekben foglaltak szerint hagyja jóvá.
(5) A költségvetési hiány összegét 8.683.204.479 Ft-ban, ebből a működési hiányt 3.711.600.684 Ft-ban, a fejlesztési hiányt 4.971.603.795 Ft-ban állapítja meg.
a) A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételek:
aa) Előző évek maradványának igénybevétele működési célra 1.355.728.334 Ft,
ab) Előző évek maradványának igénybevétele felhalmozási célra 3.827.275.063 Ft,
ac) Forgatási célú értékpapír-beváltás működési célra 7.600.000.000 Ft,
ad) Forgatási célú értékpapír-beváltás felhalmozási célra 1.262.180.000 Ft,
b) Finanszírozási bevételek összesen 14.045.183.397 Ft,
c) Finanszírozási kiadások (működési célra) 244.127.650 Ft,
d) Forgatási célú értékpapír-vásárlás (működési célra) 5.000.000.000 Ft,
e) Finanszírozási kiadások (hiteltörlesztés fejlesztési célra) 117.851.268 Ft.
f) Finanszírozási kiadás összesen: 5.361.978.918 Ft.
(6) A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat, ezen belül a költségvetési és finanszírozási bevételi és kiadási előirányzatokat az 1. melléklet tartalmazza.
(7) Az önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat jogcímenként a 8. melléklet tartalmazza.
(8) Az önkormányzat bevételeit forrásonként a 2. melléklet, az állami hozzájárulások jogcímeit és összegeit a 3. melléklet, az önkormányzat kiadásait közgazdasági osztályozás alapján a 4. melléklet, a hitelállomány és az adósságszolgálat alakulását a 11. melléklet, valamint az Európai Uniós támogatással megvalósuló projekteket a 13. melléklet tartalmazza.
(9) A közvetett támogatásokat (kedvezményeket, mentességeket) tartalmazó kimutatást a 14. melléklet tartalmazza.
(10) A 2026. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási ütemtervét a 15. melléklet és a 16. melléklet tartalmazzák.
(11) A többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban a 17. melléklet tartalmazza.
3. § (1) Az önkormányzat költségvetési gazdálkodásának biztonságáért a közgyűlés, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(2) A bizottságok – a költségvetés végrehajtása során – Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében (továbbiakban: SZMSZ) meghatározott átruházott hatáskörök szerint járhatnak el.
(3) A közgyűlés bizottságainak átruházott hatáskörébe utalt előirányzatok a 8. mellékletben foglaltak szerint az alábbiak:
a) Műszaki Bizottság: lakossági és civil kezdeményezések támogatása
b) Humánigazgatási Bizottság:
ba) művészeti ösztöndíj,
bb) önálló kulturális egyesületek, együttesek,
bc) peremkerületek támogatása,
bd) felsőoktatási ösztöndíj,
be) intézmények és civil szervezetek támogatása, rendezvényeik finanszírozása,
bf) Sportcsarnok és környéke igénybevétel miatti kiadás,
bg) rendezvény támogatása,
bh) szabadidősport klubok támogatása,
c) Gazdasági Bizottság: egyéb szervezetek támogatása,
d) Szociális, Lakás és Egészségügyi Bizottság: egészségügyi és szociális ágazat pályázati kerete,
e) Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottság: közbiztonsági feladatok.
(4) A céltartalékok között elkülönített előirányzatok igénybevételére
a) a költségvetési szervek felújítási (vis maior) keretének életveszély, balesetveszély és rendkívüli kárelhárítás érdekében történő felhasználásáról az illetékes szakosztályok bevonásával a polgármester döntését követően kerülhet sor,
b) a projektekhez, pályázatokhoz, valamint egyes fejlesztési feladatok megvalósításához szükséges saját forrás biztosításához rendelkezésre álló fejlesztési céltartalék felhasználásáról a polgármester döntését követően kerülhet sor,
c) egyéb esetekben a közgyűlés döntését követően kerülhet sor.
d) Az átruházott hatáskörben hozott döntések alapján a céltartalékból történő átvezetést a költségvetési rendelet soron következő módosításában kell megtenni.
(5) Az alapítványi forrás átvételének, átadásának engedélyezése a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Egyéb államháztartáson kívüli forrás átvételére a polgármester jogosult, melyről a közgyűlést a költségvetési rendelet módosításai keretében utólagosan tájékoztatja. Egyéb államháztartáson kívüli forrás átadására a forrást biztosító előirányzat feletti rendelkezési joggal bíró polgármester, a közgyűlés bizottságai, valamint a településrészi önkormányzatok jogosultak kérelem benyújtása után, a tárgy szerinti önkormányzati rendeletek szabályai alapján.
(6) Az önkormányzati forrásból történő pénzeszközátadások felhasználásáról az átvevő szervezet köteles elszámolni a támogató felé az önkormányzat által nyújtott támogatások és az államháztartáson kívüli forrás átvételének szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően.
(7) Azok a szervezetek, amelyeknek lejárt határidejű tartozása van az önkormányzat, az önkormányzat költségvetési szervei, valamint gazdasági társaságai felé, addig költségvetési forrásból támogatást nem kaphatnak, amíg tartozásukat nem rendezték. Nem kaphat támogatást az a szervezet, amely a korábbi támogatásából adódó lejárt elszámolási kötelezettségét nem teljesítette.
4. § (1) Kifizetéseket teljesíteni csak a jóváhagyott előirányzat mértékéig a költségvetési célokra és feladatokra lehet.
(2) Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítására és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra a polgármester az alábbiak szerint jogosult:
a) működési kiadásokra vonatkozóan a feladatok között a jóváhagyott előirányzatokon belül engedélyezhet átcsoportosítást, új feladatokra csak a források egyidejű megjelölésével, illetve az általános tartalék 50 %-os felhasználásáig,
b) felhalmozási célú előirányzatok esetében a közgyűlés által már jóváhagyott fejlesztési feladatok és felújítási célok előirányzatai között átcsoportosításokat engedélyezhet, esetenként 10 millió forintos összeghatárig,
c) a költségvetési cél megvalósítása érdekében indokolt esetben jogosult a működési kiadási és felhalmozási célú kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítások engedélyezésére,
d) a közgyűlés előzetes jóváhagyása nélkül is vállalhat pénzügyi kötelezettséget a forrás egyidejű megjelölésével, a költségvetésben nem szereplő feladatokra évente a tárgyévi költségvetés főösszegének legfeljebb 0,5 %-áig, erről a vállalásáról köteles tájékoztatni a Közgyűlést.
(3) A költségvetésben jóváhagyott feladatokat a végrehajtás során rangsorolni kell, elsőbbséget kell biztosítani az intézményfinanszírozásnak, az önkormányzat működésével összefüggő kiadásoknak, az adósságszolgálat teljesítésének. A működési kiadásokat időarányosan, a beruházási és felújítási kiadásokat teljesítményarányosan lehet kiutalni. Ettől eltérő finanszírozás csak a közgyűlés jóváhagyása szerint történhet.
(4) Az éves gazdálkodás során az előirányzatok felhasználásának ütemezését a hivatal szervezeti egységei és a költségvetési szervek által szolgáltatott adatok alapján, havi likviditási tervekben, ezen belül heti, szervezetenkénti és kiemelt előirányzatok szerinti bontásban kell elkészíteni.
(5) Az éves gazdálkodás során keletkező pénzügyi többleteket, illetve egyszeri bevételeket lehetőség szerint tartalékba kell helyezni a jövőbeni kötelezettségek teljesítése érdekében.
(6) Az önkormányzat esetében a polgármester, a költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezetője az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendeletben meghatározott behajthatatlan követelések törlését saját hatáskörben engedélyezheti. Minden más egyedi esetben követelés csak a közgyűlés hozzájárulásával törölhető.
(7) Az önkormányzat költségvetési szervei, a 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő és az önkormányzat többségi befolyásával rendelkező gazdasági társaságok kivételével az önkormányzat egyéb szervezetek, társaságok, egyesületek részére – az Európai Uniós és hazai forrásból nyújtott támogatásból utófinanszírozással megvalósuló városérdekeket képviselő pályázatok eseteit kivéve, amennyiben az önkormányzattal a pályázat benyújtását megelőzően egyeztetés történik – kölcsönt és kamatmentes visszafizetendő támogatást nem nyújt, garanciát és kezességet nem vállal, jelzálogjogot nem biztosít. A 100 %-os, vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében – az önkormányzati közfeladat ellátására tekintettel – az önkormányzat garanciavállalási vagy kezességvállalási díjat nem köt ki.
(8) A költségvetési szervek részére a havi likviditási terv alapján minden hét első munkanapján kerül kiutalásra az igényelt intézményfinanszírozás. Az önkormányzat pénzellátási kötelezettséget a közgyűlés által elfogadott intézményfinanszírozási összeg erejéig vállal.
(9) A gazdálkodás során keletkezett, valamint a központi költségvetésből fejlesztési, beruházási céllal nyújtott támogatásokból származó átmenetileg szabad pénzeszközök állampapír vásárlással történő hasznosításáról, valamint az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek nem állampapírban történő lekötéséről a Tulajdonosi Tanácsadó Testület tagjai véleményének kikérése után a polgármester dönt. Kiemelt szempont a biztonság és az elérhető hozam nagysága. Az értékpapírok értékesítéséről a kifizetésekhez igazodó ütemben, a költségvetésben jóváhagyott összeg mértékéig a polgármester dönt.
(10) A településrészi önkormányzatok a rendelkezésükre bocsátott keretösszeg tervezett felhasználásáról határozatban döntenek, melyről az önkormányzatot értesítik. A felhasználásra a 3. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kerülhet sor.
(11) Az önkormányzat tulajdonában lévő, szerződés, illetve megállapodás keretében hasznosított egyes vagyonelemek után fizetendő díjakat a hasznosító, üzemeltető társaságok, és költségvetési szervek a 6. mellékletben foglalt jogcímek alapján és összegben kötelesek megfizetni az önkormányzat részére.
(12) A bevételek beszedésekor és a kiadások teljesítésekor készpénzkímélő fizetési módot kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére az alábbi esetekben kerülhet sor, figyelemmel a Polgármesteri Hivatal pénzkezelési szabályzatában meghatározott összeghatárra és a készpénzkímélő fizetési módok előnyben részesítésének követelményére:
a) készlet és kis értékű tárgyi eszköz beszerzése,
b) kiküldetés, munkába járási utazási költségtérítés,
c) reprezentációs kiadások,
d) kis összegű szolgáltatási kiadások,
e) elszámolásra felvett előlegek,
f) társadalom- és szociálpolitikai juttatások, ellátottak pénzbeli juttatásai,
g) közfoglalkoztatottak juttatásai,
h) pályázatok végrehajtása során felmerülő (banki átutalással nem teljesíthető) kiadások,
i) munkavállalók személyi juttatásai rendkívül indokolt esetben,
j) külső személyi juttatások,
k) fizetési előleg és elszámolásra felvett előleg,
l) egyéb esetekben jogcímtől függetlenül 100.000 Ft összeget meg nem haladó kifizetés.
5. § (1) A közgyűlés a költségvetési szervek létszámát 1.100,6 főben, a 12. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.
(2) A közgyűlés az önkormányzat létszámát 11 főben, a 12. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.
(3) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az illetményalap 2026. évre megállapított összege 84.920 Ft.
(4) A köztisztviselőket megillető illetménykiegészítés 2026. évre megállapított mértéke
a) felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén az alapilletmény 40 %-a,
b) középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén az alapilletmény 20 %-a.
6. § A közgyűlés Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 2026. évi költségvetésének címrendjét az 5., 7., 9. és 10. melléklet szerint jóváhagyja a hozzá tartozó bevételi és kiadási előirányzatokkal együtt. Az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek címet, az egyes ágazati feladatok pedig alcímet képeznek.
7. § (1) A költségvetési szerv éves költségvetését a megállapított intézményfinanszírozása és saját bevételei terhére köteles úgy megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodása, kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul teljesíteni tudja.
(2) A költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül a szerv vezetője a felelős.
(3) A költségvetési szervek az eredeti költségvetésben a működési hiány finanszírozásához bevonni tervezett maradvány összegén felüli szabad maradványra, annak jóváhagyásáig kötelezettséget nem vállalhatnak. Amennyiben a felülvizsgált és jóváhagyásra kerülő maradvány összege elmarad a tervezettől, az elmaradás összegét köteles a költségvetési szerv egyéb bevételével pótolni, vagy a kiadások csökkentésével kompenzálni.
(4) A költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzatait saját hatáskörben módosíthatja, előirányzatai között átcsoportosíthat az államháztartásról szóló törvényben és a törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint. A módosítások költségvetési rendeleten történő átvezetésére a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján a 9. § szerint kerül sor. A költségvetési szerv vezetője többletbevétel bevonására javaslatot tehet, felhasználására a közgyűlés döntését követően kerülhet sor.
(5) A közgyűlés az önkormányzat költségvetési szervei részére az intézményfinanszírozás keretösszegén felül kiegészítő pénzforrás kiutalásáról – kivéve a központi előirányzatok leszervezését, törvények, rendeletek végrehajtását, központi költségvetésből kiutalt összegeket – kérelem esetén, az azt követő felülvizsgálat eredményének függvényében dönt. Abban az esetben, ha az intézmény olyan feladat ellátását vállalja fel, amit a fenntartó nem hagyott jóvá, akkor a finanszírozásához szükséges forrásokat saját többletbevételei terhére kell biztosítani.
(6) A költségvetési szervek használatában lévő ingóságok és ingatlanok vagyonbiztosításáról az önkormányzat gondoskodik a gépjárművek kivételével. A költségvetési szerv a vagyonkezelésében lévő vagyon állagát, használhatóságát érintő lényeges változásokat a változás bekövetkezésétől számított 5 napon belül köteles bejelenteni az önkormányzatnak.
8. § A normatív állami hozzájárulás igényléséhez szolgáltatott adatok 3 %-os mértéknél nagyobb eltéréséért a költségvetési szerv vezetője a felelős, a helytelen adatszolgáltatásból adódó különbözet és az ahhoz kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség összege az intézmény költségvetéséből elvonásra kerül.
9. § A 2026. évi költségvetés előirányzatainak módosítását – az első negyedév kivételével – negyedévenként kell a közgyűlés elé terjeszteni. Kiemelt fontosságú előirányzat-módosításokat soron kívül a közgyűlés elé kell terjeszteni.
10. § E rendelet rendelkezéseit a 2026. költségvetési év során kell alkalmazni.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.