^[1]Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Keszthely város területén lévő felhasználási helyeket távhővel ellátó Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft.-re és a távhőszolgáltatást is végző más gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban együtt: távhőszolgáltató), valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.

(2) A Keszthely város területén érvényesülő díjalkalmazási feltételeket és a lakossági (háztartási) célú távhőszolgáltatási díjakat, valamint a távhőszolgáltatás csatlakozási díját külön önkormányzati rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) állapítja meg.

Fogalom meghatározások

2. §

A rendeletben hivatkozott jogszabályok és a rendelet alkalmazásában

a) csatlakozási pont: a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa;

b) díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója;

c) engedélyes: a távhőtermelő létesítmény létesítésére, távhőtermelésre, valamint a távhőszolgáltatásra engedéllyel rendelkező;

d) engedélyező: hatáskörének megfelelően a Magyar Energia Hivatal, a területileg illetékes települési önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője;

e) épületrész: e törvény alkalmazásában a távhővel ellátott épületnek, építménynek, ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonban lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.);

f) felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában lévő, a közüzemi szerződés tárgyát képező olyan épület, építmény, épületrész, amelynek távhőfogyasztása önállóan mérhető;

g) felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közüzemi szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó:

ga) lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

gb) egyéb felhasználó: a ga) pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

h) felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók;

i) felhasználói vezetékhálózat: az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja;

j) hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet;

k)  hőhordozó közeg átalakítása: a hőhordozó közeg fizikai jellemzőinek megváltoztatása;

l)   hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont:

la) termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés;

lb) szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. A szolgáltatói hőközpontokkal azonos módon kell kezelni azokat a kazánházakat, melyekből - hőközpont közbeiktatása nélkül - közvetlenül történik a fogyasztók hőellátása;

lc) felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;

m) megújuló energiaforrás: a nem fosszilis megújuló energiaforrások (szél-, nap-, víz- és geotermikus energia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája);

n) szabálytalan vételezés: a távhő felhasználásáról szóló közüzemi szerződés nélküli távhőfogyasztás vagy a távhőnek szerződésszegő módon történő vételezése;

o) szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói;

p) távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak;

q) távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;

r) távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott;

s) távhőtermelő: az a gazdálkodó szervezet, amely távhő termelésére engedélyt kapott;

t) távhőtermelő létesítmény: az erőmű távhő-szolgáltatási célra hőt termelő létesítménye, távhőt előállító fűtőmű, kazántelep, kazán, hulladékégető mű, geotermikus energiát távhőszolgáltatás céljára kitermelő vagy más megújuló energiát (pl. biokazán, hőszivattyú, napkollektor) és hulladékhőt hasznosító távhőtermelő berendezés;

u) távhővezeték-hálózat: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt -, amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték;

v) üzletszabályzat: a működési engedélyt kiadó közigazgatási szerv által jóváhagyott és az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség által véleményezett szabályzat, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel és a felhasználók társadalmi érdek-képviseleti szervezeteivel (a továbbiakban: felhasználói érdekképviselet) való együttműködését.

z)  a hőközpont alkotórészének minősülnek a hőközponthoz tartozó technológiai berendezések: a jelző-, ellenőrző-, tágulási-, biztonsági vezetékek és a tágulási tartály;

zs)a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti jogviszonyban külön-külön felhasználónak kell tekinteni azt a felhasználót, amelynek távhővel való ellátása több különböző felhasználási helyen valósul meg.

Előzetes tájékoztatás, igénybejelentés

3. §

Az előzetes tájékoztatást kérő érdekelt kérelmének tartalmaznia kell a tervezett felhasználási hely címét, rendeltetését (lakó-, vegyes-, vagy egyéb épület), a vételezni kívánt legnagyobb hőteljesítményt és a tervezett éves hőigényt, valamint a TKSZ. 2.1.3. pontjában foglaltaknak megfelelően a távhőmennyiség mérésének tervezett helyét.

A közüzemi szerződés tartalma

4. §

(1) A távhőszolgáltatási közüzemi szerződésnek a TKSZ. 9. és 10. pontjaiban foglaltakon túl tartalmaznia kell annak a személynek a nevét, címét és elérhetőségét, akivel a távhőszolgáltató a felhasználó megbízottjaként az üzemvitellel, a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, az épület belső átlaghőmérsékletével (fűtési igényével) összefüggő kapcsolatot tarthatja.

(2) A szolgáltatás igénybevételével létrejött közüzemi szerződésre e rendelet, továbbá a távhőszolgáltató üzletszabályzatának rendelkezései vonatkoznak.

Bekapcsolás

5. §

(1)  A távhőszolgáltatónak a Tszt. 54. § (4)-(5) bekezdése szerinti üzembe helyezési- és bekapcsolási eljárásban való közreműködéséért díj az egyéb felhasználó számára sem számítható fel.

(2) A Tszt. 54. § (5) bekezdése szerinti bekapcsolás során a távhőszolgáltató a hőközponti és hőfogadói mérőeszközök esetében a hőmennyiségmérő-kör elemeit (integrátor, vízmérő és hőérzékelő pár) és a használati melegvíz felhasználást mérő hőközponti vízmérőt a mérőeszköz e célra kialakított helyén illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel köteles ellátni.

3. A mérőműszerek szükséges adatainak és a zárjegyek számainak feltüntetésével a távhőszolgáltató üzletszabályzata szerinti jegyzőkönyvet köteles kiállítani.

(4) A (2) – (3) bekezdés épületrészenkénti mérés esetén az épületrészek hőmennyiségmérőire is vonatkozik.

Vételezés

6. §

A távhőszolgáltató – a TKSZ 12.1. pontjában foglaltak alkalmazásával – a szolgáltatói berendezések üzletszabályzatban meghatározott csatlakozási feltételei szerinti, az adott területre vonatkozó, a külső hőmérséklet változását követő primer előremenő hőhordozó közeg hőmérséklet-változásának (menetrendnek) megfelelően olyan mennyiségű távhőt köteles szolgáltatni, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a felhasználó igénye szerint a közüzemi szerződésben rögzített szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges.

7. §

Ha a felhasználónak a hőhordozó közegre rendkívüli esemény bekövetkezése miatt szüksége van, a szolgáltató tényleges költségeinek megfizetése ellenében és a távhőszolgáltató közreműködésével azt a szükséges mértékben igénybe veheti.

8. §

(1) Szolgáltatói hőközpontból való hőellátás esetén, ha a hőfogadó állomáson szabályozásra nincs lehetőség a távhőszolgáltató a vételezni kívánt távhő mértékére, az annak változtatására, a fűtési célú távhő szolgáltatásának megkezdésére és a befejezésére vonatkozó igényeket a hőközpontban, valamennyi érintett felhasználóra kiterjedően azonos módon és mértékben elégíti ki.

(2) Szolgáltatói hőközpontból ellátott felhasználók az (1) bekezdésben foglaltakról a távhőszolgáltatóval kötött megállapodásban csak egységesen, a közösen kijelölt megbízottjuk útján rendelkezhetnek.

9. §

(1) Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét nem adja meg, vagy szolgáltatói hőközpontból ellátott épületekben lévő hőfogadó állomáson szabályozásra nincs lehetőség, és a felhasználók az előzőekről egyhangú megállapodásra nem jutnak, illetve erről egyhangúlag nem rendelkeznek, a távhőszolgáltató – ha a felhasználói berendezés állapota ezt lehetővé teszi – a következők szerint szolgáltat:

1. a fűtési célú távhőszolgáltatást a fűtési időszakban a hőközponti fűtésszabályozó működtetésével folyamatosan teljesíti,

b)  a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatást folyamatosan teljesíti.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontja esetében a távhőszolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett:

1. lakószobákban, irodahelyiségekben átlagosan + 22°C,

b)  a lakószobának nem minősülő, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben átlagosan a szabványban^[2] rögzített tervezői előírásokban meghatározott belső hőmérséklet eléréséhez szükséges.

3. Az (1) bekezdés b) pontja esetében használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás keretében a távhőszolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett, folyamatos vételezésnél, a kifolyóknál mérve, legalább + 40°C használati melegvíz-hőmérséklet eléréséhez szükséges.

Szüneteltetés, korlátozás

10. §

(1) A távhőszolgáltató a Tszt. 40. §-a szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni. A távhő vételezés szüneteltetését a felhasználó a tulajdonában, üzemeltetésében lévő felhasználói berendezések terv szerinti karbantartásának, felújításának idejére vagy váratlan meghibásodás miatt szükséges fenntartási munka elvégzése idejére jogosult igényelni.

(2) A terv szerinti fenntartási munkákat a tárgyév május 16. napja és szeptember 14. napja közötti időszakban, más megállapodás hiányában 20 napon belül kell elvégezni. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást legalább 8 nappal korábban köteles írásban tájékoztatni.

(3) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást 8 órán belül kötelesek tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.

11. §

(1)   A távhőtermelőnél vagy a távhőszolgáltató hőtermelő létesítményénél országos tüzelőanyag-hiány miatt fellépő termeléskiesésről, a korlátozás szükséges mértékéről és területi kiterjedéséről a távhőszolgáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni Keszthely város jegyzőjét, továbbá a korlátozással érintett felhasználókat.

(2)  A távhőszolgáltatás korlátozását környezetvédelmi okból - ha a korlátozás oka más eszközökkel nem szüntethető meg, és az önkéntes korlátozás sem eredményes - Keszthely város jegyzője rendeli el. A korlátozás elrendeléséről a távhőszolgáltató értesíti a felhasználókat. A korlátozás végrehajtása a távhőszolgáltató feladata.

(3) A távhőszolgáltatás korlátozásának sorrendje  és az egyes fokozatokba tartozó felhasználói csoportok:

1. fokozat:      a nem közhasznú, nem közérdekű, nem közellátási célú gazdasági tevékenységet folytató egyéb felhasználók, a távhőfelhasználás 50%-os korlátozásával,

2. fokozat:      egyéb felhasználók [kivéve a Tszt. vhr. 17.§ (1) bekezdésében, továbbá a korlátozási fokozatba sorolás megállapításakor a Keszthely Város Képviselő-testülete által meghatározott létesítmények] hőközpontjaiban a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőellátás felfüggesztése és a fűtési célú hőfelhasználás 50%-os korlátozása,

3. fokozat:       a lakossági felhasználókat ellátó hőközpontokban a használati melegvíz szolgáltatási célú távhőszolgáltatás felfüggesztése,

4. fokozat:       a lakossági felhasználók fűtési célú távhőszolgáltatásának 20%-os csökkentése,

5. fokozat:      az 1-4 fokozatba tartozó valamennyi felhasználó részére a távhőszolgáltatás szükséges mértékű arányos csökkentése.

Nem, illetve csak végső esetben korlátozhatók az egészségügyi és szociális alapszolgáltatást ellátó közintézmények.

(4)   A távhőszolgáltató a korlátozási sorrendtervezetet úgy köteles elkészíteni, hogy a korlátozással elérhető legyen a közüzemi szerződések teljesítéséhez szükséges hőmennyiség legalább 25%-os csökkentése.

(5)   A távhőszolgáltatás körzetenkénti korlátozási sorrendjét e rendelet I. melléklete tartalmazza.

12. §

(1) A korlátozási fokozatba soroláshoz a távhőszolgáltató a felhasználóktól a hőfelhasználásuk sajátosságaira vonatkozó adatokat kérhet. 

(2) A korlátozás - annak okától függően - lehet általános, amikor az minden felhasználó hőigényét érinti, és lehet részleges, amely  esetben  a korlátozás  csak a távhőszolgáltató által távhővel ellátott egyes területrészekre terjed ki.

(3)   A távhőszolgáltató a tervezett fokozatba sorolást az érintett felhasználók rendelkezésére bocsátja, akik arról 15 napon belül véleményt nyilváníthatnak.

(4)   A korlátozási tervezet elkészítésénél figyelemmel kell lenni a távhőtermelőkre vonatkozó lehetséges korlátozásra is.

(5) A korlátozási sorrendtervezetet és a távhőszolgáltató által el nem fogadott, fokozatba sorolásra vonatkozó felhasználói véleményeket a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a vélemények mérlegelése alapján kialakított korlátozási sorrend tervezetét jóváhagyásra a Keszthely Város Képviselő-testülete elé terjeszti.

(6) A Keszthely Város Képviselő-testülete által megállapított korlátozási sorrend  szerinti fokozatba sorolásról a felhasználókat a távhőszolgáltató tájékoztatja.

Felhasználói berendezés működtetése, fenntartása,

átalakítása

13. §

(1)   A nem a távhőszolgáltató tulajdonában lévő szolgáltatói hőközpont/hőfogadó fenntartása és üzemeltetése, más megállapodás hiányában, a hőközpont/hőfogadó tulajdonosának feladata.

(2) A szolgáltatói hőközpontból kiinduló, a hőhordozó közeget az ellátott épületekbe továbbító távhővezetéknek (összekötő vezetéknek) az egyes épületeken átmenő szakaszai által az épületekből elfoglalt térrészlet után a távhőszolgáltatót fizetési kötelezettség nem terhelheti, és a távhőszolgáltató sem számíthat fel az érintett felhasználók részére az ilyen vezetékek fenntartásáért és üzemeltetéséért költséget.

14. §

A felhasználó a távhővel ellátott felhasználási helyen a felhasználói berendezések átalakítását köteles a távhőszolgáltatónak előzetesen írásban bejelenteni (Tszt. 54.§ (6) bekezdés).

15. §

(1)  A 14. § szerinti bejelentést meg kell tenni abban az esetben is, ha a felhasználó, díjfizető olyan építészeti, vagy épületgépészeti átalakítást kíván végezni, amely a távhővel ellátott felhasználási hely díjfizetés alapját képező légtérfogatát, illetőleg a hőteljesítmény igényét növeli. A megnövekedett távhőigény kielégítéséről a felhasználónak a távhőszolgáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.

(2)  Az átalakításról arra jogosult által készített olyan tervet kell a távhőszolgáltatóhoz benyújtani, amely figyelembe veszi az épületet ellátó hőközpont műszaki adottságait, tartalmazza az épület megváltozott hőszükségletével kapcsolatos számításokat. Az átalakítás befejezését írásban be kell jelenteni a távhőszolgáltatónak.

(3) A munkálatok elvégzése után a felhasználási hely ellátására érvényben lévő közüzemi szerződést a megnövekedett légtérfogatnak, illetve hőteljesítmény igénynek megfelelően, épületrészenkénti díjszétosztás esetén a díjfizetőkre és a hődíj új szétosztási arányaira is kiterjedően módosítani kell.

Mérés

16. §

(1) Új felhasználó csatlakozása esetén felhasználói hőközpontot kell létesíteni a mérés helyétől függetlenül.

(2) A szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén az ellátott épületben a hőmennyiségmérő vagy költségmegosztó mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a felhasználási hely tulajdonosa köteles   díjmentesen biztosítani.

17. §

1. A Tszt. 48. § (2) bekezdésében szabályozott kötelezettség a távhőszolgáltatót a tulajdonában lévő szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén terheli. A hőmennyiség felhasználónkénti szabályozásának és mérésének feltételeit a távhőszolgáltató 2010. június 30. napjáig a saját költségén – ide nem értve a nem szolgáltatói tulajdonú felhasználói berendezések ehhez szükséges átalakításának költségeit – köteles megvalósítani.

(2) A távhőszolgáltató az (1) bekezdésben foglaltakat a Tszt. 48. § (2) bekezdésében előírt feltételeken túlmenően felhasználói hőközpont/hőfogadó létesítésével abban az esetben valósítja meg, ha a felhasználó:

1. vállalja, hogy az üzembe helyezéstől számított legalább hét évig nem mondja fel a közüzemi szerződést,

2. vállalja, hogy amennyiben a közüzemi szerződés az üzembe helyezéstől számított hét éven belül a felhasználónak felróható okból megszűnne, vagy a felhasználó a közüzemi szerződést felmondja, a hőközpont/hőfogadó felmondáskori nyilvántartási értékét a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül egy összegben megfizeti a távhőszolgáltatónak.

3.  Mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a fűtési hőmennyiségmérés

        helye: hőfogadó állomás,

amelybe a mérőeszközt a forgalmazó, vagy szállító által megadott, a mérő hitelesítési engedélyében előírt beépítési követelmények betartásával kell beszerelni. Az előbbiek vonatkoznak az e rendelet 17. § (1) bekezdése szerinti hőközponti hőmennyiségmérő beépítésére is.

4. A hőfogadó állomáson hiteles hőmennyiségmérést, illetőleg a költségmegosztást szolgáló egyéb mérőműszereket az alkalmazott mérőeszközre vonatkozó beépítési követelmények betartásával kell felszerelni.

5. Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérőt az épületen belül elhelyezve, a mérőre vonatkozó beépítési követelmények betartásával úgy kell felszerelni, hogy az az adott épületrész egészének hőfelhasználását mérje.

(6)   Az illetéktelen beavatkozás és leszerelés megakadályozása érdekében a 5.§
(2)-(4) bekezdését az épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén értelemszerűen alkalmazni kell.

A közüzemi szerződés felmondása

18. §

 (1)  A közüzemi szerződést a felhasználási hely egészére kiterjedően lehet felmondani. A felhasználási helyen a távhő igénybevételi lehetőségének végleges megszüntetése szükséges, továbbá ezzel egyidejűleg a korábbi fűtési célú távhőellátással azonos, összkomfortos komfortfokozatot biztosító hőellátást kell megvalósítani.

(2)   A felhasználó a közüzemi szerződés felmondása iránti szándékát írásban köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. Felmondás esetén a távhőszolgáltató a Tszt. 38.§ (2) bekezdésében előírt feltételek meglétét jogosult vizsgálni.

(3)   Amennyiben a felhasználási helyet magában foglaló ingatlannak több tulajdonosa van (társasház, szövetkezeti ingatlan, a Ptk. 139.§-a szerinti közös tulajdon) a felhasználó köteles biztosítani a Tszt. 38.§ (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő hozzájárulások meglétét és erről köteles a távhőszolgáltató részére felelős nyilatkozatot tenni.

(4)   A Tszt. 38. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont/hőfogadó megszüntetésének költségeire is vonatkoznak, ide nem értve a berendezések selejtezésével összefüggő, a szolgáltatónál jelentkező vagyoni veszteséget.

(5) A felmondás miatt szükséges munkálatokat a tulajdonát képező hőközpontban/hőfogadóban a távhőszolgáltató végzi el.

19. §

(1) Ha a felhasználási helyen valamely épületrész távhőellátását kívánják megszüntetni, a közüzemi szerződés módosítására van szükség. Ebben az esetben a Tszt. 38. § (5) bekezdésében foglaltak az egyedi közüzemi szerződés módosítására is irányadóak.

       A közüzemi szerződés módosítása iránti igényt a felhasználó (képviselője) írásban jelenti be a távhőszolgáltatónak. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a módosítás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. A távhőszolgáltató a Tszt. 38.§ (5) bekezdésében előírt feltételek meglétét jogosult vizsgálni. A felhasználó képviselője köteles felelős nyilatkozatot tenni a Tszt. 38.§ (5) bekezdés a) pontjában előírt tulajdonostársi hozzájárulások meglétéről.

      (2) A szerződés (1) bekezdés szerinti módosítása iránti igény, más megállapodás hiányában, az épületrész (lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség) egészére, továbbá mind a fűtési célú, mind a használati melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.

      (3) A Tszt. 38.§ (5) bekezdés d) pontja szerinti költségviselési kötelezettség a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont átalakításának költségeire is vonatkozik.

(4) Épületrész leválása esetén meg kell szüntetni az épületrészben a távhő igénybevételének lehetőségét. A hőleadó berendezéseket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről és az átmenő vezetékeket hőszigeteléssel kell ellátni. Ezzel egyidőben az épület üzemben maradó felhasználói berendezésein – beleértve a hőközpontot/hőfogadót is – az annak megfelelő működését biztosító, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, beszabályozásokat is el kell végezni. Az előzőek megvalósításához szükséges munkálatokat az ingatlantulajdonos tulajdonában lévő felhasználói berendezéseken a felhasználó köteles elvégeztetni. A távhőszolgáltató tulajdonát képező felhasználói hőközpontban az épületrész leválása miatt szükséges átalakítást a felhasználó költségére a távhőszolgáltató végzi el.

(5) A (4) bekezdésben foglalt munkálatokról a felhasználó arra jogosult által készített tervet és műszaki leírást köteles a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani, amelyeknek az épület teljes fűtési rendszerére ki kell terjednie. Az épület üzemben maradó fűtési rendszerét – beleértve a hőközpontot/hőfogadót is – érintően a tervnek tartalmaznia kell a megváltozott hőszükséglet mértékére vonatkozó számításokat, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, a beszabályozási tervet. Amennyiben a terv szerint az átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, vagy más felhasználó, díjfizető részére való szolgáltatást akadályozza, a távhőszolgáltató 15 napon belül köteles álláspontját a felhasználóval írásban közölni. A terv módosítása a felhasználó feladata.

 (6) A (4) bekezdés szerinti munkálatok befejezését felhasználó köteles a távhőszolgáltatónak írásban bejelenteni, mellékelve a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás a benyújtott terveknek megfelelően készült el. A távhőszolgáltató a bejelentést követő nyolc munkanapon belül köteles a munka terv szerinti megvalósítását, az összkomfortos komfortfokozatot biztosító hőellátás elkészültét a helyszínen ellenőrizni. Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

 (7)  A felhasználó, illetőleg a díjfizető díjfizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a távhőellátás bármilyen módon való igénybevételének lehetőségét a jogszabályi előírások betartásával teljes egészében megszüntette, továbbá a távhőszolgáltató és a felhasználó (képviselője) a közüzemi szerződést az épületrész leválásának megfelelően módosította.

(8) Épületrész leválása miatt keletkezett elégtelen szolgáltatás alapján a távhőszolgáltatóval szemben igény nem érvényesíthető. Az elégtelen szolgáltatás és az épületrész leválása közötti okozati összefüggést a távhőszolgáltatónak kell bizonyítania.

Felhasználók és felhasználói érdekképviseletek

tájékoztatása

20. §

(1) A távhőszolgáltatást érintő képviselő-testületi előterjesztések előzetes véleményeztetésébe bevonandó felhasználói érdekképviseletek a következők:

• Társasházi szövetség képviselete
• Fogyasztóvédelmi Felügyelőség

Városi, megyei szervezetei vagy az érdekképviseletére felhatalmazott képviselői.

2. A távhőszolgáltató a Tszt. 11. §-ában és a TKSZ. 26.2. pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettségének körébe tartozó információkat a honlapján köteles közzétenni, továbbá ügyfélszolgálatain a honlapon szereplő információkat az ügyfelek számára elérhetővé tenni. A távhőszolgáltató az ügyfeleit érintő egyéb időszerű információkról ügyfeleit a célnak legmegfelelőbb módon – sajtó, hírlevél, hirdetmény, stb. – is köteles tájékoztatni.  

Szerződésszegés

21. §

(1)  Ha a lakossági felhasználóval szemben a Tszt. 49. § (2) bekezdésének b)-e) pontjaiban leírt szerződésszegés miatt a távhőszolgáltatás felfüggeszthető lenne, a távhőszolgáltató csökkentett szolgáltatásként a felhasználási hely közüzemi szerződés szerinti fűtési célú hőellátásához szükséges hőmennyiség legalább 50%-át köteles biztosítani. A használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás teljes mértékben megszüntethető.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak az adott felhasználási helyen közfeladatként oktatási-, egészségügyi-, valamint szociális alapszolgáltatást folytató egyéb felhasználóra is vonatkoznak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a távhőszolgáltató jogosultságát a közüzemi szerződés felmondására a Tszt. 51. § (3) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt, valamint a (4) bekezdésben meghatározott esetekben.

(4) A távhőszolgáltató jogosult olyan műszaki megoldásokat alkalmazni, amelyek az (1) bekezdés szerinti csökkentett szolgáltatást az épületrészben teszik lehetővé akkor, ha a szerződésszegést az egyes épületrészek díjfizetői követik el.

(5) Amennyiben a távhőszolgáltató a felhasználó szerződésszegése miatt a szolgáltatás felfüggesztésére, vagy az (1)-(2) és (4) bekezdés szerinti csökkentésére jogosult, az ennek végrehajtásához szükséges munkálatokat a felhasználói berendezéseken is jogosult elvégezni, az ingatlantulajdonos pedig ennek tűrésére köteles.

Egyéb rendelkezések

22. §

(1) A Tszt . 6.§ (2) bekezdése c) pontjában előírtak teljesítése érdekében Keszthely város azon területeit, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő- tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése a II. melléklet tartalmazza

(2) A meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának 200 m-es körzetében az épületek, létesítmények hőellátó-rendszerének megvalósításakor vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergia-ellátás lehetőségét.

 (3) A (2) bekezdés szerinti körzetekben új létesítmények kialakításakor vagy meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásai szerint a helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, megújuló energiát, geotermikus energiát hasznosító berendezéséket) kell alkalmazni.

(4) A (2) – (3) bekezdésekben foglaltak mellett figyelemmel kell lenni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet, és az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet, továbbá a Keszthely Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló Keszthely Város Önkormányzati rendelet előírásaira is.

(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott követelményeket az építésre, fennmaradásra, használati-mód változtatásra, használatbavételi engedélyezésre irányuló építésügyi hatósági eljárás során az engedélyező hatóságoknak, környezetvédelmi hatósági és szakhatósági jogkörében egyaránt érvényesíteniük kell.

Hatályba lépés

23. §

(1) A rendelet 2006. november 1. napján lép hatályba. A rendeletet a hatályba lépésekor fennálló távhőszolgáltatási jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Keszthely város területén történő végrehajtásáról szóló 30/2006. (IX. 28.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Keszthely Város Önkormányzata

Képviselő-testülete

 35/2006. (X. 27.) rendelete

I. melléklete

A távhőszolgáltatás körzetenkénti korlátozási sorrendje

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS KORLÁTOZÁSA

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény és annak Keszthely Város területén történő végrehajtására kiadott 35/2006. (X. 27.) számú önkormányzati rendelet 11. §-a és 12. §-a alapján a távhőszolgáltatás korlátozását az alábbiak szerint kell végrehajtani.

Magasabb korlátozási fokozat alkalmazása esetén egyidejűleg az alacsonyabb korlátozási fokozatokba tartozó korlátozást is végre kell hajtani.

A korlátozás megvalósításának módja fokozatonként és a helyi adottságok figyelembevételével különböző lehet, pl.: primer tömegáram korlátozás, a melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás kizárása, a fűtési szabályozók beállítása, stb.

A korlátozási tervet egyéb felhasználók esetén évente, a lakossági felhasználók esetében pedig három évenként kell felülvizsgálni és szükség szerint pontosítani.

Az egyes korlátozási fokozatokba tartozó felhasználói csoportok számát, azok csúcshőigényét és a korlátozható hőteljesítményt körzetenkénti bontásban a függelék tartalmazza.

A korlátozás végrehajtásához rendelkezésre álló maximális időtartamot részletes bontásban szintén a függelék tartalmazza.

Amennyiben a korlátozás elrendelésére munkaszüneti napon kerül sor, a végrehajtás időtartama 24 órával meghosszabbodik.

A távhőkorlátozási ütemterv egyes fokozataiban korlátozható hőteljesítmény a csúcshőigények alapján került meghatározásra.

A korlátozható hőteljesítmény a korlátozási időszak külső napi átlaghőmérsékletének függvényében változik, de arányaiban (%-ában) a rendeletben előírt mértékű.

A korlátozás magasabb fokozatának elrendelése esetén (3 - 4 - 5 fokozat), tekintettel az érintett felhasználói kör nagyságára a távhőszolgáltató a felhasználókat a tömegkommunikációs eszközök (rádió, televízió, napilapok) igénybevétele útján értesíti.

Függelékek:

1.sz. függelék: Korlátozható teljesítmény főösszesítő

2.sz. függelék: A korlátozás végrehajtásának időtartama.

3.sz. függelék: A korlátozható hőteljesítmény körzetenként.

                                                                                                                                                                                                                    I.sz.melléklet/1.sz.függelék

Korlátozható teljesítmény főösszesítő

I. sz. melléklet­/ 2. sz. függelék

A távhőszolgáltatás körzetenkénti korlátozásának időtartalma.

1. Az 1. fokozatú korlátozási kategóriájú fogyasztóknál az elrendelést követő három órán belül végre kell hajtani a fűtés és használati melegvíz ellátás 50 %-os csökkentését.

2. A 2. fokozatú korlátozási kategóriába eső fogyasztóknál az elrendelést követő 8 órán belül végre kell hajtani a használati melegvíz ellátás felfüggesztését és a fűtési célú hőfelhasználás 50 %-os csökkentését.

3. A 3. fokozatú korlátozási kategória elrendelése esetén a lakossági felhasználókat ellátó hőközpontokban a használati melegvíz szolgáltatás felfüggesztését az elrendelést követő három órán belül végre kell hajtani.

4. A 4. fokozatú korlátozási kategória elrendelése esetén a lakossági felhasználók fűtési célú távhőszolgáltatásának 20 %-os csökkentését az elrendelést követő tizenkettő órán belül végre kell hajtani.

5. Az 5. fokozatú korlátozási kategória elrendelése esetén, három órán belül valamennyi fogyasztó részére a távhőszolgáltatás szükséges arányos csökkentését végre kell hajtani.

6. A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése értelmében haladéktalanul fel kell oldani.

I. sz. melléklet / 3. sz. függelék

Korlátozható teljesítmény főösszesítő

Keszthely Város Önkormányzata

 Képviselő-testülete

 35/2006. (X. 27.) rendeletének

II. melléklete

Területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő- tisztaságvédelmi okokból Keszthely Városban a távhőszolgáltatás fejlesztésére kijelölt területek

1. Fodor utcai fűtőmű körzetében:

1. Rózsa utca Bercsényi utcától nyugatra eső része.
2. Szt. Miklós utca Bercsényi utcától nyugatra eső része.
3. Fodor és Gagarin utca között található terület.

2. Vásár téri fűtőmű körzetében:
   1. Rákóczi tér 100 m-es körzete
   2. Tapolcai út Mátyás Király utcától nyugatra eső épületei.
   3. Mátyás Király utca és Zsidi út közötti terület.