Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában rögzített felhatalmazás alapján a közterület használatának szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1.§ (1) E rendelet területi hatálya Keszthely város közigazgatási területének valamennyi közterületére kiterjed.

(2) Közterület az önkormányzat tulajdonában lévő az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet, valamint a földrészlet és építmény közhasználatra, illetve gyalogos forgalom részére átadott része.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan magán és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, aki (amely) e rendeletben foglaltak szerint közterületet használ.

(4) Nem terjed ki a rendelet hatálya

1. a Vásárokról, piacokról szóló önkormányzati rendelet által szabályozott árusítói tevékenységekre.
2. A parkolás szabályozásról és a várakozás igénybevételének rendjéről szóló önkormányzati rendelet által szabályozott közterület-használat esetében.
3. a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvények közterület használatára.
4. a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek körmeneteire

(5) E rendelet szabályai a hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezésére akkor alkalmazandók, ha Keszthely Város Önkormányzatának a hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 10/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelete eltérő szabályokat nem állapít meg.

II. Fejezet

A KÖZTERÜLET HASZNÁLATA

2.§ (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja.

(2) Rendeltetéstől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület, vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használata – kivéve a 4.§-ban meghatározott eseteket – közterület-használati szerződés alapján történik.

III. Fejezet

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI SZERZŐDÉS

A közterület-használat iránti ajánlat

3.§ (1) A közterület-használati szerződés létrejöttét az ajánlat megtételével kell kezdeményezni annak, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni.

Az ajánlatot a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

1. az ajánlattevő nevét, állandó lakó-, és telephelyének címét, telefonszámát,
2. az ajánlattevő adószámát és amennyiben van bankszámlaszámát, bélyegzőjének lenyomatát,
3. a közterület-használat célját, időtartamát,
4. a közterület-használat módját, és helyének pontos meghatározását, a használni kívánt közterület m2-re kerekített nagyságát helyszínrajzzal kiegészítve,
5. a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (iparjogosítvány, működési engedély, vállalkozói igazolvány stb.) megnevezését és számát,
6. az élelmiszerekkel kapcsolatos vendéglátó-ipari és kereskedelmi tevékenység gyakorlásához a helyi Állami és Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat és az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző állomás hozzájárulását,
7. mutatványos tevékenység esetében az eszközök és berendezések érvényes műszaki vizsgáját bizonyító okiratot,
8. az érintett közterület kezelőjének írásos véleményét (közút, zöldterület stb.)
9.  a közterület-használat módját, és helyének pontos meghatározását, útvonaltervet, a használni kívánt közterület m2-re kerekített nagyságát helyszínrajzzal kiegészítve.

(3) Az ajánlatot Keszthely Város Polgármestere részére címezve kell benyújtani.

Közterület-használati szerződés nélkül közterületen végezhető tevékenységek

4.§ (1) Közterület-használati szerződés és díjfizetés nélkül végezhető nem rendeltetésszerű közterület-használati tevékenységek:

1. a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához,
2. az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
3. a közterületen, illetőleg az alatt, vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához,
4. üzlethomlokzat, kirakatszekrény elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be,
5. a tüzelőanyagok, (szervezett lim-lom akció) szilárd törmelék konténerek 48 órát meg nem haladó és a közlekedést nem zavaró tárolásához a közterületet használó felelősségére.
6. rendészeti szervek, a mentők, tűzoltók, továbbá vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezéséhez.
7. saját beépítetlen telekrésszel nem rendelkező épületeknél, hulladékgyűjtő edény elhelyezéséhez.

(2) Közterület-használati szerződés nélkül, polgármester által kiadott tulajdonosi hozzájárulással, díjfizetés nélkül végezhető nem rendeltetésszerű közterület-használati tevékenységek:

1. az önkormányzat saját és intézményei beruházásában végzett építési, felújítási munkálatok,
2. az önkormányzat saját és intézményei szervezésében megtartott – elsősorban sport, kulturális és ifjúsági célú – rendezvények,
3. díszfa, dísznövény ültetése és elhelyezése, valamint utcabútorok pihenés céljából történő elhelyezése.

(3) Közterület-használati szerződés nélkül, polgármester által kiadott tulajdonosi hozzájárulással, díjfizetés mellett végezhető nem rendeltetésszerű közterület-használati tevékenységek:

1. tüzelőanyagok, (szervezett lim-lom akció) szilárd törmelék konténerek 48 órát meghaladó, a közlekedést nem zavaró tárolása,
2. építési munkával kapcsolatos állvány, építési terület, építőanyag, törmelék elhelyezése és 48 órát meghaladó, a közlekedést nem zavaró tárolása.

(4) A (2)-(3) bekezdések szerinti közterület-használatra irányuló kérelmet a használó a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal köteles Keszthely Város Polgármestere részére benyújtani.

A közterület-használati szerződés alapján történő hasznosítás

5.§ (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használata az I. számú mellékletben felsorolt esetekben az Önkormányzattal kötött közterület-használati szerződés megkötése után lehetséges. A közterület-használati szerződés határozott időtartamra, legfeljebb 5 évre köthető.

(2) Közterületet rendeltetéstől eltérő használatra – kivéve a 4. §-ban meghatározott eseteket - csak érvényes közterület-használati szerződés birtokában lehet igénybe venni. A közterület-használati szerződés eredeti példányát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.

A közterület-használati szerződés

6.§ (1) A közterület-használati szerződés megkötése a jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A közterület-használati szerződés a használatba adó és a használatba vevő aláírásával egyidejűleg jön létre. A közterület-használati szerződés keretszerződés, melynek elválaszthatatlan részét képezi az igazolószelvény. Az igazolószelvényen kerül megállapításra és igazolásra a tényleges közterület igénybevétel mértéke, időtartama és díja. A szerződés csak ezen igazolással együtt érvényes, és a közterület használata csak ezen dokumentum birtokában kezdhető meg, illetve folytatható.

(3) A közterület-használati szerződés kötelező tartalma:

1. a használatba adó és a használatba vevő megnevezése, pontos címe,
2. a szerződés tárgyát képező közterület pontos leírása, a használatba adott terület nagysága, helyszínrajz, kiemelt övezet esetén látványterv, vagy építési engedély,
3. a folytatott tevékenység és a kihelyezett tárgyak pontos leírása,
4. a közterület igénybevételének időtartama,
5. a használatba vevő fizetési kötelezettségének pontos leírása, és a közterület-használat díja,
6. a használatba adó és a használatba vevő jogainak és kötelezettségeinek leírása,
7. Mutatványos tevékenység (körhinta, hullámvasút, dodzsem stb.) esetében a közterület-használati szerződésben 1 napi közterület-használati díj összegének megfelelő kauciót köteles a használatba vevő fizetni az általa használt terület rendeltetésszerű, tiszta, eredeti állapotban való visszaadásának fedezetéül,
8. a szerződésben rögzített kikötések be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezmények,
9. a használatba vevő és használatba adó meghatalmazottjának hiteles aláírása és bélyegzőjének lenyomata,
10. a közterület-használati díj részletének vagy teljes összegének befizetési igazolása,
11. a használatba vevő azon kötelezettségének rögzítése, miszerint a használatba vevő köteles az igénybe vett területet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani. Kiállítások, vásárok és egyéb rendezvények szervezői kötelesek - a közterület-használati szerződés megkötése előtt - Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete a köztisztaságról szóló 46/2004. (XII. 20.) önkormányzati rendeletének 2. §-ában meghatározott Szolgáltatóval szerződést kötni a rendezvény befejezését követő takarítás elvégeztetésére,
12. mozgóárusítás és mozgóbolti tevékenység folytatása esetén az útvonalterv.

(4) Közterület-használati szerződés nem köthető:

1. közúti űrszelvényen belüli területre, kivéve: építési munkák területe, sport-kulturális rendezvények és vásárok, valamint közúti jelzések láthatósága biztosítható és közútkezelői hozzájárulással rendelkezik., valamint járműforgalom elől elzárt közutak területére,
2.  közúti szolgáltatást végző járművek elhelyezésére a város műemléki jelentőségű területein Balaton-parti zónában, lakótelepeken, kivéve: személyszállítási-szolgáltatás esetén.

(5) Közterület-használati szerződés nem köthető azzal a személlyel, jogi személlyel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal, annak jogutódjával, illetve tulajdonosával:

1. aki ellen jogosulatlan közterület-használat, valamint közterületen folytatott kereskedés miatt birtokvédelmi eljárás indult és a birtoksértést az eljáró hatóság megállapította, a birtoksértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 évig,
2. aki a jogosulatlan közterület-használat miatt felszámított pótdíjat az Önkormányzat részére nem fizette ki,
3. akinek az Önkormányzattal szemben köztartozása, vagy polgárjogi megállapodásból eredő egyéb tartozása van, a tartozások kiegyenlítéséig.

(6) a) A 6.§ (5) bekezdésében foglalt korlátozás megszűnését követően az újabb közterület-használati szerződés megkötése esetén, a szerződésben foglalt kötelezettségének biztosítására a közterület használatba vevője óvadékot köteles fizetni a használatba adó részére.

b) A fizetendő óvadék mértéke a használt közterületre megállapított alaphasználati díj 1 hónapra eső összegének háromszorosa, melyet ÁFA fizetési kötelezettség terhel.

c) Az óvadékot a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül használatba adó visszautalja, amennyiben a közterület-használati szerződés anélkül szűnik meg, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap lett volna.

d) A használatba adó az óvadékból elégítheti ki követelését abban az esetben is, ha a nem szerződésszerű illetve jogosulatlan közterület használat esetén kiszabott pótdíjat a használatba vevő nem fizeti meg.

A közterület-használati díj

7.§ (1) A közterület-használati díj a végzett tevékenységnek, a közterület-használat mértékének és időtartamának, valamint az igénybe vett közterület övezeti besorolásának alapul vételével kerül megállapításra. Az alkalmazandó nettó díjtételeket az 1. számú melléklet rögzíti.

(2) A díjszabás során alkalmazandó övezeti besorolások meghatározása:

1. A kiemelt övezet meghatározása: a Kossuth L. u. Sétáló utcai szakasza ( a Kossuth L. u. l. számú és 2. számú ingatlan északi telekhatárait összekötő egyenes, és a Fő tér 1. számú és Kossuth L. u. 35. számú ingatlanok déli határvonalait összekötő egyenes által határolt terület), a Fejér György utca a Kossuth L. utcától a Fejér Gy. u. 11. számú ingatlan nyugati határvonalának meghosszabbításáig, valamint a Kastély utcai közterületek, illetve a Fő tér teljes területe a Kossuth L. utca Sörház és Helikon utca metszésvonaláig.
2. I. övezet meghatározása: a Deák F. u., Kossuth L. u., Mártírok u., Park u. , Petőfi S. u. , Lovassy S. u. , Rákóczi tér, Szalasztó u. , Kastély u., Sopron u., Bástya u., Pál u., Georgikon u. területe és az általuk határolt területek. Balaton-parti terület: a vasútvonal a Balaton a Borbás V.sétány és a Sport Camping északi telekhatár vonalának meghosszabbítása által lehatárolt terület.

Kivéve: a kiemelt övezet területe.

3. II. övezet meghatározása: Bercsényi u., Béri B. Á. u., Festetics u., Csárda u. a Vasútvonal, Nyárfa u., Tapolcai u., Martinovics u., Csapás u., Hévízi u., Pál u. területe és az általuk határolt területek, valamint a Mély u., Napfény sor és Keringő u. területe és az általuk határolt területek.

Kivéve: a kiemelt és az I. övezet területét.

4. III. övezet meghatározása: Az I. és II. övezethatárokon kívül eső területek.

8.§ (1) Közterület-használati díj megfizetésének szabályozása:

1. Az 1 évre vagy azt meghaladó időtartamra kötött szerződés esetén a közterület-használati díj negyedéves részletekben fizetendő.
2. A közterület-használati díj havi részletekben is fizethető, amennyiben a havi közterület-használati díj mértéke eléri, vagy meghaladja a 10.000,- Ft + ÁFA összeget.
3. A szerződő felek a közterület-használati szerződés megkötésekor a közterület-használati díjnak az a.) és b.) pontban leírtaktól eltérő, nagyobb részletekben történő fizetésében is megállapodhatnak.
4. A vendéglátó-ipari előkertek esetében a felek – kivéve a június 1-jétől augusztus 31-éig terjedő időszakot -  a közterület-használati díjnak félhavi részletekben történő fizetésében is megállapodhatnak.
5. Amennyiben az 1. számú melléklet szerinti díjszabás napi díjat állapít meg, a felek a közterület-használati díjnak az a.) és b.) pontban leírtaktól eltérő – a területhasználathoz igazodó – részletekben történő fizetésében is megállapodhatnak.

A használatba vevő köteles a fizetési időszakot megelőzően  az esedékes használati díjat a használatba adó költségvetési elszámolási számlájára befizetni és azt a közterület-használati szerződésen igazoltatni. A közterület-használat megkezdésének elengedhetetlen feltétele a befizetésnek a közterület-használati szerződés igazolószelvényén történő igazolása.

(2) Közterület-használati szerződés nélküli közterület-használat vagy túltelepülés, illetve a megengedettnél több állvány kihelyezése esetén a közterület-használó a ténylegesen elfoglalt közterület mértékének figyelembe vételével pótdíjat köteles fizetni.

A pótdíj mértéke:      1. alkalom                  1 havi alapbérleti díjnak megfelelő pótdíj,

                                    2. alkalom                  2 havi alapbérleti díjnak megfelelő pótdíj,

                                    3. alkalomtól              4 havi alapbérleti díjnak megfelelő pótdíj,

továbbá a 3. alkalmat követően az önkormányzat jogosult a közterület-használati szerződés felmondására. Ebben az esetben a felmondástól számított 6 hónapon belül nem köthető újabb közterület-használati szerződés.

Az előfordulások gyakoriságát egy éven belül kell vizsgálni.

9.§ Kiemelt jelentőséggel bíró, újonnan épített vagy felújított közterület és annak tartozékai igénybe vétele esetén, a használatba veendő közterület állagmegóvása érdekében a közterületet használatba adó jogosult  a közterület-használati szerződésben – a terület mértékétől és a rendezvény jellegétől függően - legfeljebb 500.000,- Ft összeg erejéig a közterületet használatba vevő szerződő fél részére biztosíték fizetési kötelezettséget előírni. A biztosítékra vonatkozó szabályokat szerződő felek a közterület-használati szerződésben rögzítik.

10.§ (1) A díjtételekből január 1 – május 31-ig, illetve szeptember 1 – december 31-ig 50 %-os díjmérséklést kell adni az 1. számú melléklet I., II., III. övezetére vonatkozó 15., 16., 20., 21. sorszámú és a kiemelt övezetekre vonatkozó 5., 6., 9., 10. sorszámú pontjaiban felsorolt tevékenységekre.

(2) Az alapdíjból 30 %-os díjmérséklést kell adni a Fejér Gy. utca vonatkozásában az I. számú melléklet „kiemelt övezetének” 5., 6., 9., 10. sorszámú tevékenységekre, továbbá az alapdíjból 20 %-os díjmérséklést kell adni a Kastély utca vonatkozásában az I. számú melléklet „kiemelt övezetének” 5., 6., 9., 10. sorszámú tevékenységekre.

(3) 40 %-os díjmérséklést kell adni a kereskedelmi egységek részére június 1 – augusztus 31-ig, amennyiben a kereskedelmi egység képviselője az adott hónapot megelőzően nyilatkozik arról, hogy az üzlet a hét minden napján 21.00 óráig nyitva tart. Amennyiben egy hónapon belül 3 alkalommal ezt a vállalást nem teljesíti, úgy a kedvezményt köteles visszafizetni, továbbá 1 havi bérleti díjnak megfelelő pótdíjat köteles fizetni.

(4) Vendéglátó előkertekben csak a rendelet 12. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak szerinti bútorzatot helyezhetnek el a közterületen.

Mentesség közterület-használati díj fizetése alól

11.§ (1) A 4.§-ban rögzített mentességeken kívül, az 1. számú melléklet figyelembevételével a közterület-használati szerződés megkötése mellett az alábbi esetekben nem kell közterület-használati díjat fizetni:

1. közintézményi közterület-használat esetén,
2. a sport, kulturális és ifjúsági célú, valamint a civil szervezetek által szervezett nem üzleti jellegű, közcélú rendezvények közterület-használata esetén,
3. saját beépítetlen telekrésszel nem rendelkező épületeknél, 1 m³-t meghaladó hulladékgyűjtő edény elhelyezése esetében,
4. gyógyszertári széf elhelyezése, valamint postai előreszállító oszlop telepítése esetén.

 (2) A polgármester egyedi esetekben a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól kérelemre részben, vagy egészében felmentést adhat.

IV. Fejezet

A KÖZTERÜLET HASZNÁLATÁNAK EGYES ESETEKRE VONATKOZÓ

SZABÁLYOZÁSA

Üzleti kitelepülésekkel, árubemutatásokkal, vendéglátó-ipari előkertekkel kapcsolatos előírások

12.§ (1) a) A kiemelt és az I. sz. övezetben csak azzal köthető meg a közterület-használati szerződés, akinek az ott működő üzlet felett rendelkezési joga van, továbbá Keszthely Város Jegyzője által záradékolt jogerős működési engedéllyel rendelkezik. Egy üzlet esetében csak egy használati szerződés köthető.

Kivéve: szilveszteri kellékek árusítása, az I. számú övezetben a Balaton-parton vattacukor, pattogatott kukorica árusítása.

b) Vendéglátó előkertek esetében a használt terület egy adott pontból kiinduló, 1 db mértani síkidommal (négyszög, háromszög, kör) lefedhető, összefüggő terület lehet.

c) A kiemelt övezetben maximum 4 m2-t bérelhetnek a kereskedelmi egységek, amelyek közvetlen bejárattal rendelkeznek a közterületre, kivéve a Kossuth L. u. 20-22. számú épület, ahol – a vendéglátó előkertek kivételével - 1-1 m2 nagyságú közterületet bérelhetnek a kereskedelmi egységek. Több kereskedelmi egységgel rendelkező üzletház előtt levő közterületen jogerős működési engedéllyel rendelkező üzletenként 2-2 m2 közterület adható bérbe árubemutatás céljára.

d) A kiemelt övezetben az árubemutatás az üzlethomlokzattal párhuzamos, a homlokzattól számított 1 m-es – kivéve a Fejér Gy. u., ahol 2 m-es – közterületi sávban történhet.

e) A Balaton-part Park-bazársor D-i oldalán lévő üzletek kitelepülése a burkolt közterületi járdától számított 2 m-es védősáv szabadon hagyásával lehetséges, kivéve a 3817/4 hrsz-ú területen lévő Flóri Falatozótól K-i irányban lévő üzleteket. Továbbá nem köthető közterület-használati szerződés a bazársor északi oldalán pavilon elhelyezésére és azokhoz kapcsolódó árubemutatási tevékenységre.

f) A kiemelt övezetben az árubemutatás kizárólag e § (3) bekezdés f) pontja szerinti látványterv alapján jóváhagyott árubemutató állványon történhet. Egy üzlet legfeljebb 4 db árubemutató állványt helyezhet ki a közterületre. A mobil árubemutató állványt és mobil napernyőt az üzlet esti zárásával egyidejűleg a közterületről el kell távolítani. Az árubemutató állvány alapterülete legfeljebb 1 m2 lehet, de az ennél kisebb alapterületű állványt minimálisan 0,5 m2-el kell az alapterület számításnál figyelembe venni. Minden megkezdett m2-t a díjszámításnál egész m2-ként kell figyelembe venni.

A napvédővel ellátott árubemutató állvány és a közterülethez rögzített napernyő nem használható.

g) Az árubemutatás védelme céljából az üzlet homlokzatára szerelhető (kitekerhető) fix napernyő alkalmazható, melyet az üzlet esti bezárásakor össze kell csukni. Ettől eltérően mobil napernyő kizárólag akkor alkalmazható, ha a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a homlokzaton napernyő elhelyezését nem hagyja jóvá. A homlokzatra szerelhető napernyő építési engedély köteles.

A fix napernyő járda szinttől mért minimális magassága legalább 2,20 m, a homlokzattól való kinyúlása legfeljebb 2,00 m lehet.

h) A Fő tér 1-9. számú ingatlanok előtti közterületen – helyi üzletek kitelepülése, árubemutatás vonatkozásában - csak élelmiszer-, ital-, zöldség- és gyümölcsáru bemutatására köthető közterület-használati szerződés.

 (2) a) A közterület-használati szerződés önálló árusító helyek és üzletek előtti közterületen történő értékesítés esetében a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 5. számú mellékletében felsorolt termékek árusítására köthető.

b) Az a) pontban megfogalmazott szabályozás nem vonatkozik az üzletek által igénybe vehető közterületi sávban, valamint az országos és helyi ünnepekhez kapcsolódó árusításra

(3) a) A vendéglátó-ipari előkertek közterület-használata a szerződött időszakban a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 41/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendelet előírásainak figyelembe vételével történhet.

b) A kiemelt övezetben a vendéglátó előkertek esetében is az üzlet homlokzatára szerelhető (kitekerhető) fix napernyő alkalmazható. Amennyiben a napernyő a vendéglátó előkertet nem fedi le, vagy kinyúlása a fák miatt akadályozott, úgy ott az üzlet homlokzatára szerelt napernyő mellett egyéni elbírálású látványterv alapján a homlokzatra szerelt napernyő színével megegyező mobil napernyő is alkalmazható. A napernyők (összecsukva) és a bútorzat az üzlet esti zárása és másnapi nyitása között a közterületen maradhatnak, azokat csak az üzemelés szüneteltetése idejére kell a közterületről eltávolítani.

c) A kiemelt övezeten belül a vendéglátó-ipari előkertek elhelyezésére vonatkozó külön előírások:

ca) a Kossuth L. utcában az üzlethomlokzattól a középső gránitsáv és a bazaltkő burkolat határáig létesíthető, kivéve a Kossuth L. u. 20. számú, valamint a Kossuth L. u. 1-3. számú épület előtti közterületet,

cb) a Kossuth L. u. 20-22. számú épület előtt, a homlokzattól számított 4 méteren belül létesíthető,

cc) A Fejér Gy. utcában a 9. számig az épületek homlokzatától számított 3 méteren belül létesíthető,

cd) A szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával a szomszédos ingatlan előtt is létesíthető vendéglátó előkert.

d) Vendéglátó-ipari előkert – amennyiben a környezet maradandó vagy hosszabb időre szóló változtatásával jár – a településképi véleményezési eljárásról szóló 26/2013. (VI. 27.) önkormányzati rendelet, továbbá a településképi bejelentési és kötelezési eljárásról szóló 30/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet figyelembe vételével, az abban foglalt eljárási szabályok lefolytatását követően közterület-használati szerződéssel létesíthető. Amennyiben a vendéglátó-ipari előkert kialakítása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alapján építési engedély köteles munka körébe tartozó változtatással jár, úgy a létesítés építési engedély köteles.

e) Az igénybe vehető közterület nagyságát, - amennyiben annak felső határa korlátozva van, - az I. sz. melléklet tartalmazza.

f) A kiemelt övezetben a napernyők és a vendéglátó előkertek kialakítását, bútorait és árubemutató eszközeit a történeti belvárosban kialakult anyaghasználathoz és színvilághoz kell igazítani. Az erre vonatkozó jóváhagyási eljárás során jelen § (3) bekezdés d) pontjában hivatkozott helyi önkormányzati rendeletek előírásait kell alkalmazni. A napernyő felülete semminemű reklámot, feliratot – kivéve cégnév - nem tartalmazhat.

(4) a) A közterületen elhelyezett, árukészlet védelmét szolgáló mobil napernyő felülete maximum kétszerese lehet az árubemutatásra bérelt közterület mértékének, de nem haladhatja meg a 6 m²-t.

A napernyők elhelyezése úgy lehetséges, hogy a díszfák koronájához az ernyőfelület és a tartószerkezet ne érjen hozzá és az egyéb növényzet se károsodjon.

b)^[1] Az üzlethomlokzaton, nyílászárókon, vagy azokon elhelyezett rácson, árucikket, egyéb reklámot kifüggeszteni tilos. Cég- és címtábla, cégér, címfelirat és reklám a hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 10/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Reklámrendelet) előírásainak figyelembevételével helyezhető el.

c)^[2] A Reklámrendelet 5.§ (4) bekezdésének figyelembevételével vállalkozásonként legfeljebb két megállító tábla helyezhető el. A Reklámrendeletben meghatározott reklámeszközöket, valamint a megállító táblát a jelen rendelet alapján végezhető tevékenységekre igénybe vett – arra közterület-használati szerződést kötött – közterületen kívül kell elhelyezni és ezen eszközökre a reklámgazdával külön szerződést kell kötni.

(5) a) E rendelet szabályozása szerint közterület-használati szerződés nélkül az I. számú mellékletben felsorolt, valamint a rendelet által tiltott tevékenységek folytatásához tartozó tárgyak közterületen nem tárolhatók, a jegyző a tárgyak elszállítására kötelezi a tulajdonost. Amennyiben a tulajdonos a tárgyak elszállításáról a felszólítás ellenére sem gondoskodik, a jegyző elszállíttatja a közterületen illegálisan tárolt tárgyakat. A szállítási és egyéb költség a tárgyak tulajdonosát terheli. A felszólítást követően - közzététel, vagy levél útján - adott határidő letelte után az önkormányzat a felelős őrzés szabályai szerint köteles eljárni.

b) Amennyiben a közterület használathoz zenei rendezvények kapcsolódnak, a közterület használati szerződés csak abban az esetben köthető, ha a rendezvényhez az igénylő a zajkibocsátási határértéket megállapító határozat egy példányát csatolta.

c) Büfékocsik és árusításra átalakított lakókocsik, üzleti sátrak közterületen nem helyezhetők el, kivéve az éves rendezvénytervben szereplő városi rendezvényeket.

Mozgóárusítással és mozgóbolti tevékenységgel kapcsolatos szabályozás

13.§ (1) Mozgóárusítás a városi rendezvényekhez kapcsolódó árusítások alkalmával a város egész területén folytatható, egyébként mozgóárusításra vonatkozó közterület-használati szerződés csak az I. övezet Balaton-parti szakaszára, ideiglenes vagy idényjellegű árusításra köthető.

(2) A mozgóárusítás díjának meghatározásakor minden megkezdett m2 egésznek számít. Amennyiben az árusítás útvonala több övezetet érint, a fizetendő díj megállapítása során a magasabb díjösszeget kell alapul venni.

(3) Városképi követelményekre tekintettel, valamint a biztonságos közúti közlekedés feltételeinek biztosítása érdekében mozgóbolti tevékenység az alábbi területeken nem folytatható:

a Bercsényi u. – Béri B. Á. u. – Festetics u. – Kossuth L. u. – Mártírok útja – Kazinczy u. – Lovassy u. – Vásár tér - Lehel u. – Sopron u. – Bástya u. – Pál utcákban és az általuk határolt tömbben, a Vasútvonal és a Balaton által határolt tömbben, a Goldmark K. u. és Tompa M. u. temetői szakaszán, az Ady E. u. – Erkel F. u. – Darnay u. - Tapolcai út által határolt tömbben, valamint a Hévízi úton, Csapás úton, Zsidi úton, Tapolcai úton, Fenéki úton, Páhoki úton és a Georgikon utcában.

(4) Közérdekből a lakosság nyugalma érdekében mozgóárusítás és mozgóbolti tevékenység a kijelölt területeken az alábbi feltételek mellett folytatható:

a) Keszthely Város közigazgatási területén belül az árusításkor hangjelzés (duda, dallamkürt, stb.) nem adható, valamint hangosítás, hangos reklám nem használható.

b) Mozgóbolti árusítás kizárólag hétfőtől péntekig 9-13 és 15-19 óra között, valamint szombaton 9-13 óra között folytatható. Szombat 13 órától és vasárnap, valamint ünnepnapokon mozgóbolti tevékenység nem folytatható.

Taxiállomás használatával kapcsolatos szabályozás

14.§ (1) Személytaxi-szolgáltatási tevékenység végzése kizárólag taxiállomásokon lehetséges.

(2) Keszthely város közterületein személytaxi-szolgáltatási tevékenység az alábbi taxiállomásokon végezhető:

a) a Széchenyi utca Fő tér felöli szakasza

b) a Rákóczi tér déli oldalán található terület

c) a Fő téri gyógyszertár előtti terület

(3) A kijelölt taxiállomásokat kizárólag azok a személytaxi-szolgáltatást végző vállalkozások vehetik igénybe, amelyek a taxiállomások igénybevételéhez érvényes közterület-használati szerződéssel rendelkeznek.

(4) A taxiállomások igénybevételéről szóló közterület-használati szerződés határozott időtartamra jön létre.

(5) A kijelölt taxiállomásokat csak személytaxik utasfelvétel céljából történő várakozására lehet használni. A taxiállomást más járművek sem megállás, sem várakozás céljára nem használhatják.

(6) A taxiállomások számának és helyének megállapításáról Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete dönt.

(7) Aki a taxiállomást e rendeletben előírt közterület-használati szerződés nélkül, vagy attól eltérően használja, és felszólítást követően a szabálytalan használatot nem szünteti meg, továbbá akinek a taxiállomás használatára vonatkozó  közterület-használati szerződését szerződésszegés miatt mondták fel, azzal 5 évig nem köthető taxiállomás használatára vonatkozó közterület-használati szerződés.

A járművek elhelyezésével kapcsolatos szabályozás

15.§ (1) a) Az a jármű, melynek megengedett legnagyobb össztömege a 3.500 kg-ot meghaladja közterületen csak közterület-használati szerződéssel tárolható. Szerződés kizárólag a város III. övezetére köthető. A jármű üzembentartója vagy tulajdonosa köteles a közterület-használati szerződést vagy annak másolatát a járműn jól látható és olvasható helyen ( a szélvédőüveg mögött) kifüggeszteni.

b) Közúti közlekedésre alkalmatlan járművet és roncsot (érvényes műszaki vizsgával vagy rendszámmal nem rendelkező jármű) főútvonalon, gyűjtő és lakóúton, parkolóban, valamint egyéb közterületen tárolni tilos. A jegyző a jármű elszállítására írásban kötelezi annak az üzembentartóját, illetve tulajdonosát. Amennyiben a tulajdonos vagy üzembentartó a jármű elszállításáról felszólítás ellenére sem gondoskodik, a felszólítást követő 8 napon belül a járművet a jegyző elszállíttatja. A szállítással, őrzéssel, megsemmisítéssel kapcsolatos költségek a jármű tulajdonosát vagy üzembentartóját terhelik.

c) Ha a gépkocsi tulajdonosa vagy üzembentartója nem állapítható meg, a jármű azonnal elszállítandó a kijelölt tároló helyre.

Az elszállítást közvetlenül megelőzően jegyzőkönyvet kell felvenni és fényképet kell készíteni a járműről.

d) Nem kell tároló helyre szállítani azt a járművet, melynek tulajdonosa (üzembentartó) nem állapítható meg s mely a szakértői vélemény szerint alkatrészként bontva sem értékesíthető.

 Az ilyen járművet hulladékként kell értékesíteni.

(2) Az elszállításra szerződött vállalkozás a járművet felelős őrzésbe veszi, majd a helyileg szokásos módon való közzététel útján felszólítja a tulajdonost, hogy az addig felmerült költségek megtérítése mellett a járművet átveheti.

(3) Ha a gépkocsi tulajdonosa vagy üzembentartója nem állapítható meg vagy a tulajdonos a közzétételt követő 15 napon belül nem jelentkezik, szakértő bevonását követően a jármű értékesítésre vagy megsemmisítésre kerül.

A közterület filmforgatási célú használata

16.§ (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mgtv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

(3) Mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható, ha a forgatás időtartama nem haladja meg a 10 napot. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(4) a) A közterület használati díj összege 20%-kal csökkenthető, amennyiben a közterület-használat nem haladja meg az 5 napot. Amennyiben a hatósági szerződés szerint a közterület használat nem haladja meg az 5 napot, de a tényleges használat annál hosszabb, a közterület használat teljes időtartamára a díjat a kedvezmény figyelmen kívül hagyásával kell megfizetni.

b) A közterület használati díj összege 50%-kal csökkenthető, ha a film forgatásának célja Keszthely történelmének, kulturális örökségének, egyházi életének, gazdasági, tudományos, művészeti értékeinek, sportjának, közművelődési kínálatának, közösségi színtereinek, civil szervezeteinek és tevékenységüknek, az épített és természeti környezet értékeinek, turisztikai nevezetességeinek, a Keszthely székhellyel működő önkormányzati és államigazgatási szervek tevékenységének bemutatása.

(5) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell.

(6) A turisztikailag kiemelt területeken (Balaton part, Sétáló utca) a közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb-parkolás) nem haladhatja meg a 150 m² területet.

(7) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület-használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati hozzájárulás szükséges.

(8) A filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(9) Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan az önkormányzat érvényes közterület-használati szerződéssel rendelkezik, a közterület-használat jóváhagyása nem adható meg.

V. Fejezet

A KÖZTERÜLET- HASZNÁLAT PÁLYÁZTATÁSA

17.§ (1) A polgármester a közterületek hasznosítására pályázatot írhat ki. Ebben az esetben az I. sz. mellékletben rögzített díjtételeket alapdíjnak kell tekinteni. A pályázat kiírása és lebonyolítása során az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 33/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet 1. számú mellékletének előírásait kell alkalmazni.

(2) A használatba adó minden év április 15-ig közzéteszi azon közterületek, valamint tevékenységek listáját, amelyekre pályázati eljárás keretében kíván szerződést kötni.

(3) A pályázat nyertese a közterület-használati ajánlatát a pályázat eredményének kihirdetését követő 15 napon belül terjesztheti elő.

(4) Ha a pályázat nyertese az ajánlatát nem terjeszti elő, illetve bejelenti, hogy a közterületet nem veszi igénybe, a pályázati tárgyaláson részt vett soron következő legmagasabb összegű közterület-használati díj fizetési ajánlatot tett pályázó jogosult az ajánlat előterjesztésére.

(5) Ha a pályázat nyertese a (3) bekezdésben meghatározott feltételt neki felróható okból nem teljesítette, az általa megfizetett pályázati letét visszatartásra kerül (bánatpénz).

(6) A pályázat nyertese által befizetett letétet a közterület-használati szerződés megkötése esetén közterület-használati díj részeként kell elszámolni, a további pályázóknak pedig, a pályázati tárgyalás napját követő 15 napon belül azt vissza kell utalni.

VI. Fejezet

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

18.§ (1) A közterület-használati szerződés egyoldalúan felmondható a PTK 312. § alapján. Ebben az esetben a használatba vevő részére kérelemre másik közterületen kell biztosítani, a tevékenység folytatását a befizetett díjtétel figyelembevételével, vagy a befizetett közterület-foglalási díj arányos részét a használatba adó visszatéríti a használatba vevő részére.

(2) Amennyiben a használatba vevő a szerződésben rögzített díjfizetési határidőig nem tesz eleget befizetési kötelezettségének, a szerződést a használatba adó felmondhatja.

(3) Ha a használatba vevő a közterületet nem a szerződésben rögzített célra, vagy módon használja, a használt területet albérletbe adja (kivéve: egyéb rendeletek szerinti reklámtevékenység), illetve a napernyő kihelyezésekor megsérti e rendelet 12.§ (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottakat, a használatba adó a közterület-használati szerződést azonnal felmondhatja. A közterület-használati szerződés megszűnését követően a használatba vevő köteles a közterületen az eredeti állapotot helyreállítani és a használt területet a tulajdonos részére átadni.

(4) Ha a közterület-használat zenei rendezvényekkel együtt, illetve azokkal összekapcsolódva történik, és a rendezvény zajszintje a környezetvédelemről szóló 18/1997. (VI.12.) önkormányzati rendeletében meghatározott zajkibocsátási határérték szintjét meghaladja, a használatba adó a közterült-használati szerződést azonnal felmondhatja.

VII. Fejezet

A KÖZTERÜLET KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI SZERZŐDÉS NÉLKÜLI

HASZNÁLATÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI

19.§ (1) A közterületek állapotát, a közterületek rendeltetésszerű használatát állandóan, a város egész területére kiterjedően ellenőrizni kell.

(2) Az ellenőrzések során figyelemmel kell kísérni:

1. a szerződött, ill. szerződés nélküli közterület-használatokat,
2. a közterület tisztaságát, gondozását,
3. e rendeletben és a közterület-használati szerződésben, valamint az ide vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítését,

(3) Az ellenőrzési tevékenységet a Keszthelyi Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Osztályának Közterület-felügyelete látja el.

(4) A közterület-használat szerződés nélküli igénybevétele esetén az igénybevevő a Keszthelyi Közös Önkormányzati Hivatal felhívására, köteles a tevékenységét haladéktalanul megszűntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani.

(5) A polgármester a tulajdonos önkormányzat nevében birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet azzal szemben:

1. aki közterületen közterület-használati szerződés nélkül az 1. számú melléklet szerinti tevékenységeket gyakorolja,
2. illetve a közterület-használati szerződésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, különös figyelemmel e rendelet 12.§-13.§-ban megállapított egyes esetekre vonatkozó szabályozásokra,
3. a 8. § (2) bekezdésében részletezett pótdíjat nem fizeti meg,
4. a kihelyezett mobil napernyőt az üzlet zárásával egyidejűleg nem távolítja el.

20.§ A polgármester a tulajdonos önkormányzat képviseletében birtokvédelmi eljárást kezdeményez, ha a jogszerűtlen közterület használat a 3. alkalommal kirótt pótdíj után sem szűnt meg, vagy ismétlődően fennáll, és más jogszabályban vagy e rendeletben meghatározott módon nem szüntethető meg.

VIII. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

21.§ E rendelet alkalmazása szempontjából:

Közterület rendeltetésszerű használata: a közterületnek minősülő területeken közlekedés, pihenés, sportolás.

Közhasználatra átadott rész: olyan önkormányzati tulajdonban lévő terület, amelyet korlátozás

nélkül szabadon lehet használni.

Közút: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület. A jármű-várakozóhely a közút tartozéka, a kerékpárút helyi közút.

A közút területe: a közúti közlekedés céljára ténylegesen kiépített terület.

A közúti űrszelvény: az útpadka külső széle, illetve kiemelt szegély esetén a kiemelt szegély belső lapjától kifelé 0,50 m-re eső vonal közötti útterület.

Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló része. Ahol az úttesttől nincs elkülönítve, ott az ilyen közterületből a vele határos ingatlanhoz csatlakozóan legalább 1 m széles területsávot kell járdának tekinteni. E rendelet szempontjából a gyalogutat ide kell sorolni.

Zöldterület: A város belterületének állandóan növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységhez nem tartozó közhasználatú része.

Vendéglátás: ételek, italok készítése és eladása fogyasztóknak, felhasználóknak, viszonteladóknak, továbbá a vendéglátással összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenység.

Jármű közterületi elhelyezése, tárolása: a közúti közlekedési szabályokon túl a jármű őrizetlenül hagyása a közforgalom előtt nyitva álló helyen.

Üzlet: a helyileg körülhatárolt, tartós használatra készült rendszeresen (állandó, vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó értékesítő hely, amelynek kereskedelmi célú használatba vételét az építésügyi hatóság engedélyezte.

Reklám:^[3] a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F.§ 3. pontjában meghatározott gazdasági reklám.

Hirdetés:^[4]

Fix napernyő: az épülethez rögzített árnyékoló berendezés.

Mobil napernyő: az az árnyékolásra szolgáló, útburkolathoz, épülethez nem rögzített – építési engedély nélkül elhelyezett – berendezés, amely az üzlet nyitvatartási ideje alatt kerül a közterületen kihelyezésre és az üzlet zárásakor eltávolítandó.

Árubemutató állvány: az áru bemutatására szolgáló olyan mobil eszköz, amely az üzlet nyitvatartási ideje alatt kerülhet kihelyezésre a közterületre.

Napvédővel ellátott árubemutató állvány: az áru elhelyezésére szolgáló fix állvány, mely nem napernyőként funkcionál, hanem az áru védelmét szolgáló napvédő elemmel van ellátva.

Mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott, működési engedéllyel rendelkező kiskereskedelmi árusító hely.

Mozgóárusítás: Keszthely közigazgatási területén az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja által az üzletében forgalmazott terméknek olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével történő árusítása, magával vitele, amely nem minősül mozgóboltnak.

Szeszes ital: gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonata, illetve ezek felhasználásával készült termék és az alacsony (1,2 térfogatszázaléknál kevesebb) alkoholtartalmú üdítőitalok kivételével minden alkoholtartalmú ital.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22.§ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közterület-használatára vonatkozó jogszabályok, valamint a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.

23.§ (1) Jelen rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterület használatának szabályozásáról szóló 33/2003. (XII. 4.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 16/2004. (IV. 30.), 41/2006. (XII. 1.), 31/2007. (VII. 25.), 16/2008. (III. 28.), 43/2008. (XII. 1.), 7/2009. (II. 27.), 18/2009. (V. 6.), 20/2009. (V. 28.), 42/2009. (XI. 30.) önkormányzati rendeletek.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterületen történő szeszes ital fogyasztás tilalmáról szóló 31/2008. (VI. 27.) önkormányzati rendelet.

                                   Ruzsics Ferenc                                              Dr. Horváth Teréz

                                    polgármester                                                            jegyző

1. számú melléklet

Közterületen folytatható tevékenységek és

díjszabások mértéke a “Kiemelt” övezetben

Közterületen folytatható tevékenységek és díjszabások mértéke az I., II. és III. övezetben

Megjegyzés: A területek nagyságának számításánál minden megkezdett m²-t felfelé kerekített egész m²-ként kell figyelembe venni.