Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2014.(X.22.) önkormányzati rendelete

Keszthely Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2018. 12. 15- 2019. 02. 01

KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
23/2014. (X.22.) önkormányzati rendelete
 Keszthely Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról[1]

(egységes szerkezetben)



Keszthely Város Önkormányzata Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bek. a.) és d.) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 53.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban SZMSZ) az alábbiak szerint állapítja meg:


I. F E J E Z E T

 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


 AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI


1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Keszthely Város Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 8360 Keszthely, Fő tér 1.

(3) Az önkormányzat működési területe: Keszthely város közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző és a polgármesteri hivatal látja el.

(6)[2] 


2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét. A város turisztikai emblémái: a város jelmondata és a város logói.

(2) Keszthely Város Önkormányzatának címere: arany barokk keretben, égszínkék pajzsmezőben, arany koronán egymással szemben álló, baloldalon szürkés-fehér színű daru, jobb oldalon arany oroszlán. A daru fél lábával ezüstszínű követ tart, a kétfarkú oroszlán jobb mellső lábában kard. A barokk keretet felül és két oldalt kibontott, lelógó olajzöld babérkoszorú díszíti. A keret felett, árboc csúcsán álló zászlóval, egy gálya stilizált képe látható.

(3) Keszthely Város zászlója: téglalap alakú, ezüstfehér alapon a város címere látható és alatta a „KESZTHELY” helynév aranybetűs felirata olvasható. A zászlón arany rojt van.

(4) Keszthely város jelmondata: Keszthely, a Balaton fővárosa. Keszthely város logóinak mintáit a Keszthely város jelképeinek és a település neve használatának rendjéről szóló 45/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület a város jelképeinek, valamint a településnév használatának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(6) Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja:

a.) Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete,

b.) Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének:

- Pénzügyi, Jogi Bizottsága

- Városstratégiai Bizottsága

- Emberi Erőforrások Bizottsága

c.) Keszthelyi Polgármesteri hivatal

d.) Keszthely Város Polgármestere

e.) Keszthely Város Alpolgármestere

f.) Keszthely Város Jegyzője

g.) Keszthely Város Aljegyzője

h.) 54. § (1) bekezdés szerint meghatározott belső szervezeti egységek.


(7) Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete pecsétjét kell használni:

- a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

- a testület által adományozott okleveleken,

- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(8) Keszthely város testvérvárosai:

a.) Hof van Twente (Hollandia) - 1992,

b.) Boppard (Németország) - 1997,

c.) Alanya (Törökország) - 2006,

d.) Székelyudvarhely (Románia) – 2010,

e.) Strary Sącz (Lengyelország) – 2011.

(9) A „Város Napja” minden év június első hétvégéje, Keszthely várossá nyilvánításának évfordulója. (10) A Képviselő-testület kitüntető címek és díjak alapítását és azok adományozásának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.



II. F E J E Z E T

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI


AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK


3. §[3]

Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang felülvizsgálata tárgyában, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.


4.§

Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, társulása, a polgármester és a jegyző –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.


5.§

A képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően – az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.


6.§

A képviselő-testület a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl, külön önkormányzati rendelettel önként vállalhat feladatot.


7.§

Önként vállalt feladatokat a jelen rendelet 1. sz. melléklete általánosan rögzíti, míg az aktuális időszak önként vállalt feladatait az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet tartalmazza.



FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK


8.§

(1) A képviselő-testület egyes hatásköreit polgármesterre, bizottságaira, jegyzőre, valamint társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja.

(2) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet. Az átruházott hatáskörben eljáró a hozott döntésekről a testület soron következő ülésén köteles beszámolni.

(3) Bármelyik képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(4) A képviselő-testület által bizottságokra, illetve polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza.


9.§

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele, átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16.[4] a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam, vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés,

17.[5] amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.



III. F E J E Z E T

 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA


10. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. A képviselők névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

A képviselő-testület évente a nyári szabadságolások miatti időben ülésszak-szünetet rendel el minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig.

Ezen időszakban csak a képviselő-testület előzetes külön döntése alapján, illetve előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben kerülhet sor képviselő-testületi ülésre.

(3) A képviselő-testület alakuló, ünnepi, soros, soron kívüli és rendkívüli ülést tart.

a.) A képviselő-testület – az Mötv. 43.§ rendelkezéseire tekintettel – alakuló ülését a települési önkormányzati képviselők választását követő tizenöt napon belül tartja.

b.) A képviselő-testület évente a Város Napja alkalmából ünnepi ülést tart, egyéb események alkalmából ünnepi ülést tarthat.

c.) A képviselő-testület soros ülését adott hónap utolsó csütörtökén tartja az önkormányzat székhelyén. Ettől indokolt esetben a polgármester eltérhet, illetve a képviselő-testület a munkatervében rendelkezhet.

d.) A képviselő-testület a munkatervben tervezhetően, a soros ülésektől eltérő időpontban soron kívüli ülést tarthat.   

e.) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül. Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

e.) Rendkívüli ülést kell összehívni 15 napon belül a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára is.

(4) Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

(5) A képviselő-testület kétfordulós rendszerben tárgyalja meg:

a.)[6]

b.) minden olyan kérdést, amelyet polgármester, bizottság, vagy a képviselők legalább egynegyede így indítványoz megtárgyalni.


11. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester – hívja össze, aki a képviselő-testület elnöke. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, vagy kizártságuk esetén az ülés összehívása a polgármester által meghatalmazott képviselő, meghatalmazás hiányában a Pénzügyi, Jogi Bizottság elnökének a feladata.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3)[7] A soros ülésre szóló meghívót az ülés anyaga elérhetőségének megjelölésével együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell elektronikus úton – technikai problémák felmerülése esetén, papíralapon – megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően lehetőség szerint legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb kell megküldeni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.

(4) A napirendi pontokkal kapcsolatos bizottsági állásfoglalásokról készült összefoglaló anyagot, valamint a polgármester, a jegyző és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló tájékoztatót a testületi ülés megkezdéséig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani. A polgármester az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló beszámolóját, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót, valamint az előző testületi ülés óta alkotott és az önkormányzatot érintő jogszabályok összesítőjét olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a képviselők a testületi ülés napját megelőzően lehetőség szerint legalább 5 nappal megkapják.



12. §

(1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni, azt a képviselők és a meghívottak részére elektronikus úton – technikai problémák felmerülése esetén, papíralapon – kell elérhetővé tenni.

(2) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a soros ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés előtt lehetőség szerint az ülés előtt a polgármesteri hivatal – 3. számú függelékben rögzített keszthelyi – hirdetőtábláján való kifüggesztésével, a város honlapján történő közzétételével, valamint a Keszthelyi Televízióban való megjelentetésével kell értesíteni.

(3) A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívást kap:

a.)[8] az ülés anyagának megküldésével, tanácskozási joggal:

- a jegyző, az aljegyző,

b.)[9] meghívóval és a napirendi pontok elérhetőségének megjelölésével, tanácskozási joggal:

- a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,

- a képviselő-testület döntése alapján tanácskozási joggal rendelkező személy, vagy szervezet képviselője.

c.)[10] meghívóval és a napirendi pontoknak a honlapon történő elérhetőségének megjelölésével tájékoztató jelleggel:

- a térség országgyűlési képviselője,

- az önkormányzat területén működő pártok vezetői,

- a megyei kormányhivatal vezetője,

- a járási hivatal vezetője,

- a járásbíróság elnöke[11],

- a járási ügyészség vezetője,

- a városi rendőrkapitányság vezetője,

- a történelmi egyházak helyi vezetői,

- az önkormányzati költségvetési szervek vezetői,

- a 5. számú függelékben felsorolt, azon civil szervezetek képviselői, amelyekkel az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött,

- a sajtó képviselői.

d.)[12] a meghívó és az ülés anyaga elérhetőségének megjelölésével:

- a bizottságok külső tagjai,

- a napirendi pontok előterjesztői és

- akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, vagy akinek meghívását az előterjesztő az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja, továbbá

- a tárgyban illetékes szervezet, kamara vezetője.

e.)[13] a meghívó és az anyag honlapon történő elérhetőségének megküldésével, tanácskozási joggal:

       - a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(4) A nyilvános ülésre meg kell hívni

a.) a feladatkörüket érintő napirendek tárgyalásához

  • a közszolgáltatást végző szerv vezetőjét,
  • önkormányzati tulajdonnal bíró gazdasági társaság vezetőjét, továbbá

b.) az általuk képviselt érdekeket érintő napirendek tárgyalásához a városban működő civil szervezetek vezetőjét valamint

c.) a véleményezési körébe tartozó témákban a könyvvizsgálót, továbbá

d.) akiket a polgármester, illetve az előterjesztő indokoltnak tart.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket egy nyomtatott példányát – a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. § (2) és 19.§ (2) bekezdése alá eső anyagok kivételével – az ülést megelőzően meg kell küldeni a Fejér György Városi Könyvtár részére.

(6) A képviselő-testület zárt üléseire a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni:

a.)[14] a jegyzőt, aljegyzőt,

b.) a személyi ügy tárgyalásakor az érintett személyt,

c.) a polgármesteri hivatal előterjesztéssel érintett belső szervezeti egységének vezetőjét,

d.) az előterjesztéssel érintett, önkormányzati tulajdonnal bíró gazdasági társaság képviselőjét, önkormányzati költségvetési szervek vezetőjét,

e.) szakértőt,

f.) nemzetiséget érintő napirend tárgyalására a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

g.)[15] a jegyzőkönyvvezetőt, valamint az ülés technikai feltételeit biztosító köztisztviselőt.

(7)[16] A zárt ülés keretében megtárgyalásra kerülő előterjesztést a képviselő-testület és a bizottságok tagjain kívül az előterjesztő által meghatározott érintett részére meg kell küldeni.


13. §

A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre:

a.) rendelet-tervezetek, költségvetési-, zárszámadási előterjesztések,

b.) gazdasági, vagyoni ügyek,

c.) választási, kinevezési ügyek,

d.) a polgármester, jegyző, bizottsági elnökök munkatervben rögzített előterjesztései,

e.) interpellációk, közérdekű bejelentések,

f.) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek.


A MUNKATERV


 14. §

(1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület félévenként hagy jóvá.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a.) valamennyi képviselő-testületi tagtól,

b.) a bizottságok nem képviselő-testületi tagjaitól,

c.) a nemzetiségi önkormányzat elnökétől

d.) a jegyzőtől,

e.) az önkormányzati tulajdonnal működő gazdasági társaságok vezetőitől, intézményvezetőktől.

f.)[17]

(4)[18] A munkatervi javaslatokat – a témafelvetés rövid, néhány mondatos indokolásával együtt – a 14.§ (3) b)-e) pontjaiban megjelölt javaslattevők a munkaterv megtárgyalását megelőzően 14 nappal korábban, míg a képviselő-testület tagjai a munkaterv megtárgyalását megelőző 2 nappal korábban nyújthatják be a polgármesterhez.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a.) a képviselő-testületi ülésnapok időpontját,

b.) a napirendi pontok tárgyát, címét, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,

c.) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,

d.) a közmeghallgatás időpontját.

(6) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A képviselő-testület munkatervében elrendelheti egyes napirendek két fordulóban történő tárgyalását. Az első fordulóban meg kell határozni az elérni kívánt célokat és az előkészítés főbb mozzanatait. A második fordulóban vitatja meg a testület az előterjesztést és hozza meg döntését.


15. §

(1) A polgármester a város honlapján közzéteszi azoknak a gazdasági előterjesztéseknek a jegyzékét, amelyeknek a naptári év során történő benyújtását tervbe vette a képviselő-testület. A jegyzékben fel kell tüntetni az előterjesztés tárgyát és a benyújtás várható időpontját.

(2) Az érdekképviseleti szervek: területi gazdasági kamarák, intézmények szakszervezeti bizottságai, közalkalmazotti tanácsai a jegyzék közzétételétől számított 30 napon belül közölhetik, melyek azok az előterjesztések, amelyekkel kapcsolatban igényt tartanak véleményük megkérésére, továbbá véleményt nyilváníthatnak a jegyzék tartalmával kapcsolatban, javaslatot tehetnek annak kiegészítésére.

(3) A gazdasági kamara a feladataival összefüggő gazdasági előterjesztésekről nyilvánít véleményt.



AZ ELŐTERJESZTÉS

16. §

(1) A képviselő-testület elé terjeszthető:

a.) előterjesztés,

b.) beszámoló,

c.) tájékoztató,

d.) interpelláció.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat hozatalára. Képviselő-testületi ülésre előterjesztés csak írásban kerülhet benyújtásra.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:

a.)[19] Első rész:

-       az előterjesztés címének, tárgyának pontos meghatározása,

  • utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt, és ha igen, milyen döntés született, és azt milyen eredménnyel hajtották végre,
  • lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatása,
  • különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve ezeket alátámasztó gazdasági számítások bemutatása,
  • az előterjesztést összeállító(k) nevének feltüntetése.

b.) Második rész:[20]

-       egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével),

-       indítvány az esetleges korábbi testületi határozat hatályban tartására (megerősítésére), vagy hatályon kívül helyezésére,

-       a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése,

-        végrehajtási határidő(k) megjelölése (meghatározott időpont / azonnal / folyamatos),

-       tárgykört rendező jogszabályok rövid ismertetése.

(4) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(5) Hatósági ügyekben a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni. A törvényességi záradék az előterjesztés tartalmával összefüggő jogszabályoknak való megfelelést igazolja.

(6) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

a.) Az előterjesztés határidőre való benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztés határidőre történő elkészítéséért, az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valódiságáért, valamint a határozati javaslat megalapozottságáért.

b.) Az előterjesztés előkészítése során a polgármesteri hivatal szervezeti egységei kötelesek az előterjesztést haladéktalanul véleményezni, a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésére bocsátani.

c.) Több belső szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során a szükséges koordinációkat le kell folytatni.

d.) Az előkészítés során kialakult kisebbségi véleményt, meglévő véleménykülönbségeket az előterjesztésnek tartalmazni kell.

(7)[21] A munkaterv szerinti előterjesztéseket az ülést megelőzően legkésőbb 14 nappal korábban kell a jegyzőnek leadni.

(8) Előterjesztést tehetnek:

a.) polgármester

b.) alpolgármester,

c.) bizottsági elnök

d.) jegyző (aljegyző),

e.) nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f.) valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői.

(9) Az előterjesztés – kivéve a rendelettervezeteket, koncepciókat – legfeljebb 8 oldal terjedelmű lehet, amelyhez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.

(10) A képviselő-testület a jegyző törvényességi ellenjegyzése nélkül írásbeli előterjesztést nem tárgyal, amennyiben a jegyző nem látja el ellenjegyzésével az előterjesztést, azt jogszabályi hivatkozással írásban indokolnia kell. A jegyzői ellenjegyzés hiányában az előterjesztés munkaanyagként – a képviselő-testület döntése alapján –tárgyalható.


17.§

BESZÁMOLÓ, TÁJÉKOZTATÓ

(1) Beszámoló készíthető:

a.) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

b.) a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

c.) interpelláció kivizsgálásáról,

d.) a képviselő-testület és szervei tevékenységéről,

e.)[22] az önkormányzat intézményei, vagy az önkormányzat részvételével alapított gazdasági társaságok tevékenységéről,

f.)[23] jogszabály, vagy a felettes szerv által előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséről.

(2) A beszámolók benyújtására a képviselő-testület határozataiban megjelölhető személyek – a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke feladatkörükben – továbbá a jogszabályban beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.


SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY

18. §

 (1) A képviselő-testület ülésére – elsősorban pénzügyi, vagyongazdálkodási és hatósági ügyben – sürgősségi indítványt lehet benyújtani a meghívóban nem szereplő, az önkormányzat érdekében azonnali döntést igénylő napirend felvételére.

(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig lehet írásban előterjeszteni a polgármesternél. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(3) Sürgősségi indítvány benyújtására jogosult a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a jegyző (aljegyző) és a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(4) A sürgősségi indítványt a testület ülésén a polgármester ismerteti, majd a testület vita nélkül minősített többséggel dönt annak külön napirendi pontként történő felvételéről.

(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt ülésének napirendjére felveszi.



A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE, AZ ÜLÉSVEZETÉS SZABÁLYAI

19. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3)[24] A zárt ülésen az SzMSz 12. § (6) bekezdés szerinti meghívottak vesznek részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester vagy megbízottja adhat.

(5)[25] [26] A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselő-testület és a bizottságok tagjain kívül, a törvényességi felügyeletet ellátók, valamint a 12. § (6) a.) pontjában meghatározott személyek tekinthetnek be. A 12. § (6) b.) – f.) pontjában megjelölt személyek csak a jelenlétük alatt elhangzottakról készült jegyzőkönyv tartalmát ismerhetik meg.


20. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester eskütételéig a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - vezeti. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, kizártságuk esetén az ülés vezetését a polgármester által meghatalmazott képviselő, meghatalmazás hiányában a Pénzügyi, Jogi Bizottság elnöke látja el.

(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.

(4) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(5) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(6) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.



TANÁCSKOZÁSI REND

21. §


(1) Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester által jóváhagyott írásos formában kap tájékoztatást. A polgármester szükség szerint, legfeljebb 10 perc időtartamban egészítheti ki az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére a 23. §. rendelkezései szerint biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

(2) A polgármester hozzávetőleg 2 óránként legalább 10 perc szünetet rendel el, továbbá a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.

(3) Az ülés megszakad, ha a levezető elnök az üléstermet elhagyja és az elnöki feladatokat ezt megelőzően nem adja át a 20. § (2) bekezdésében felsorolt helyettesítésre jogosult személyeknek, vagy nem rendel el szünetet.

(4) A képviselő-testület ülése az ülés kezdetétől számított 8 óra elteltével befejeződik, illetve folytatásáról ekkor vita nélkül dönt a testület.

22. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

- rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés elnöki összehívásra folytatódik.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.



A HOZZÁSZÓLÁSOK ÉS A VITA 

23. §


  1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
  2. A bizottságok elnökei szükség szerint legfeljebb 3 percben ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.

(3)  A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(4) A felszólalás időtartama első ízben – az előterjesztőnek az előterjesztésekkel kapcsolatos szóbeli kiegészítésen kívül – legfeljebb 5 perc lehet. Ugyanazon napirend keretében két ismételt felszólalásra van lehetőség, az első időtartama legfeljebb 2 perc, a másodiké pedig legfeljebb 1 perc lehet. További hozzászólási lehetőség megadásáról a polgármester dönt.

(5) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(6) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita lezárása előtt köteles – kérdésenként legfeljebb 2 perc időtartamban – rövid választ adni.

(7) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet.

Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(8) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – 2 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

(9) A polgármester saját véleményének kifejtésére a képviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(10) Bármikor szót kérhet:

a.) az előterjesztés készítője,

b.) ügyrendi kérdésben bármely képviselő,

c.) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.


ÜGYRENDI KÉRDÉS 


 24. §

(1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.

(3) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.



SZAVAZÁS RENDJE


25. §

(1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

 (3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(6) A képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, és a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.



26. §

(1) Minősített többség szükséges az Mötv.-ben megjelölt eseteken kívül

a.) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása,

b.) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén ellene – a tisztségének megszüntetésére irányuló – kereset benyújtására irányuló döntés,

c.) sürgősségi indítvány elfogadása,

d.) közfeladat önkéntes vállalása, ill. vállalásának megszüntetése,

e.) hatáskör átruházása,

f.) ideiglenes (ad-hoc) bizottság, munkacsoport létrehozása,

g.) helyi népszavazás kiírása.

 (2) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének a szavazata szükséges.


27. §

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(3) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

(4) A titkos szavazást a Pénzügyi, Jogi Bizottság, mint Szavazatszedő Bizottság bonyolítja le.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(6) A Szavazatszedő Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a.) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

b.) a Szavazatszedő Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c.) a szavazás során felmerült körülményeket,

d.) a szavazás eredményét,

e.) a jegyzőkönyvvezető nevét,

f.) a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

(8) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.


28. §

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésben.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.



A HATÁROZAT ALAKSZERŰSÉGE

29. §

(1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját), továbbá a határozatot hozó szerv nevének rövidítését, a határozat megnevezését és a határozat címét.

A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(2) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

a.) napirend elfogadása,

b.) napirendi pont levétele,

c.) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

d.) a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,

e.) a polgármester, a jegyző és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása,

f.) az interpellációra adott válasz elfogadása, tudomásul vétele,

g.) tájékoztatók elfogadása, tudomásul vétele,

h.) döntés elhalasztása.



INTERPELLÁCIÓ


 30. §

(1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a

a.) polgármestertől

b.) alpolgármestertől,

c.) az önkormányzat bizottságainak elnökeitől,

d.)[27]

e.) jegyzőtől (aljegyzőtől),

f.) az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság vezetőjétől, önkormányzati költségvetési szerv vezetőjétől

önkormányzati ügyekben maximum 5 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 48 órával megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell a polgármesterhez eljuttatni.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

a.) az interpelláló nevét

b.) az interpelláció tárgyát és címzettjét

c.) az interpelláció rövid, lényegét tartalmazó vázlatát,

d.) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4) Amennyiben az interpellációra vonatkozóan benyújtott kérelem nem felel meg az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseiben rögzített követelményeknek, úgy a képviselő-testület az interpellációt nem tárgyalja. E döntéséről a képviselő-testület indokolással határozatban dönt egyszerű szótöbbséggel.

(5) A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szóban előterjesztett interpelláció időtartama legfeljebb 5 perc lehet.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét, melyre az interpellált személy 1 percben reagálhat. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert), vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 30 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.


A JEGYZŐKÖNYV


31. §

(1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmára az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.


(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

a.) a meghívót

b.) az írásos előterjesztéseket

c.) az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat

d.) az elfogadott rendeleteket

e.) jelenléti íveket

f.) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet

g.) névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet,

h.) a sürgősségi indítványt és rövid indokolását.

(4)[28] A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, és a polgármesteri hivatal jogi és szervezési osztályán kell megőrizni. A jegyzőkönyvekből egy eredeti példányt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Zala Megyei Kormányhivatalnak a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül. A jegyzőkönyv egy másolati példányát – a zárt ülés anyagának kivételével – a nyilvánosság számára meg kell küldeni a Fejér György Városi Könyvtárnak.

(5) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írják alá.

(7) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre Keszthely város honlapján, a polgármesteri hivatal jogi és szervezési osztályán, illetve a Fejér György Városi Könyvtárban van lehetőség. A polgármester a jegyzőkönyv egyes részeiről csak akkor köteles – a költségek egyidejű megtérítése ellenében – másolatot készíttetni és azt kiadni, ha a kérelmező határozottan és konkrétan megjelöli az igényét. A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó részletes szabályokat a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzat, valamint a polgármesteri hivatal adatvédelmi szabályzata rögzíti.

(8) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a polgármesteri hivatal jogi és szervezési osztályán kell tartani és elkülönítve kezelni. Betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(9) A zárt ülésen hozott határozatot a nyílt ülésen a polgármester az alábbiak figyelembevételével hirdetheti ki:

a.) a városi kitüntetés adományozásakor hozott határozat kihirdethető,

b.) az összeférhetetlenségi ügyben hozott határozat csak az érintett hozzájárulásával hirdethető ki,

c.) az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat nem hirdethető ki,

d.) a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása ügyében hozott határozat (illetmény nélkül) kihirdethető,

e.) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor hozott határozat csak az érintett hozzájárulásával hirdethető ki,

f.) az Mötv. 46.§ (2) c.) pontja szerint megtartott zárt ülésről csak a képviselő-testület döntésében meghatározott információ hirdethető ki.

(10) A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, a Pénzügyi, Jogi Bizottság a hangfelvétel meghallgatását követően dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról. 



HANGFELVÉTEL

32. §

(1) A képviselő-testület üléseiről hangfelvételt kell készíteni. A hangfelvétel elkészítéséről és annak őrzéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az ülések anyagát oly módon kell rögzíteni, hogy abból az ülés egész menete követhető legyen. A hangfelvétel alapján kell a jegyzőkönyvet is összeállítani.

(3) A hanganyag – az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel – a továbbiakban közérdekű adatnak minősül, azt bárki a polgármesteri hivatal jogi és szervezési osztályán a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzatban foglaltaknak megfelelően – igénybejelentés, költségtérítés mellett – meghallgathatja, az elhangzottakat jegyzetelheti, felhasználhatja, másolatot kérhet.

(4) A hanganyagot a polgármesteri hivatal jogi és szervezési osztályán belül zároltan kell kezelni, annak megőrzéséről a felvétel keletkezésének időpontjától a választási ciklust követő egy évig kell gondoskodni.

(5) A zárt ülésekről külön hangfelvételt kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a polgármesteri hivatal jogi és szervezési osztályán kell tartani és elkülönítve kezelni. Belehallgatásra csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.








IV. F E J E Z E T

 AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS


33. §

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a.) a polgármester ,

b.) az alpolgármester,

c.) a bizottságok elnökei,

d.) a képviselő,

e.) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f.) a jegyző,

g.) a települési társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésre irányuló javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület a kezdeményezést határozatban fogadja el, melyben meghatározza a rendelet-tervezetet előterjesztő és az előkészítésért felelős személyt, valamint az előterjesztés elkészítésének és a képviselő-testület elé terjesztésének határidejét.

(4) A rendelettervezetet meg kell küldeni a jogszabály alapján véleményezésre jogosult szerveknek, személyeknek is.

(5) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek tervezetei – a képviselő-testület döntése alapján – az érdemi vita előtt a város honlapján közszemlére bocsáthatók. A képviselő-testület a rendeletalkotás során a beérkezett véleményeket mérlegeli, de a véleményekkel kapcsolatban egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a.) a fizetési kötelezettségekről,

b.) az önkormányzati támogatásokról,

c.) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,

d.) szervezet és intézmény alapításáról, szervezeti és működési szabályait megállapító,

e.) a polgármesteri hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról szóló rendelettervezetet.

Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani továbbá a rendelettervezetet akkor sem, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(6) A Pénzügyi, Jogi Bizottság minden rendelettervezetet köteles érdemben megtárgyalni.

(7) A rendelettervezetet indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni. A rendelettervezetekhez írásban benyújtott módosító indítványokat a jegyző törvényességi szempontból véleményezi.

(8) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület. Rendelet módosítására vonatkozó javaslattétel írásban a testületi ülés megkezdése előtt 24 órával tehető.

(9) A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének dátumát.


34. §

(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet szerkesztése, számozása a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok szerint történik. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét. A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A rendelet kihirdetéséről és azoknak naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(4)[29] A rendeleteket az önkormányzat – 4. számú mellékletben rögzített helyszíneken található – hivatalos hirdetőtábláin a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével, valamint a Fejér György Városi Könyvtár részére a rendelet egy példányának megküldésével ki kell hirdetni. A hirdetményt a keszthelyi televízió útján, valamint a Nemzeti Jogszabálytáron is közzé kell tenni. A rendelet hatályba lépéséhez kapcsolódó kihirdetés időpontjára a Fejér György Városi Könyvtár részéről történő átvétel időpontja az irányadó.

(5) A rendeletekről a polgármesteri hivatal jogi és szervezési osztálya nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a.) a rendelet számát és tárgyát

b.) meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját

c.) módosító, kiegészítő rendelet számát és annak időpontját

d.) hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját.


V. F E J E Z E T

 A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI


35. §

(1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a.) képviselői fogadóóra,

b.) közmeghallgatás,

c.) városi fórum,

d.) a helyi népszavazás.

(2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a városnak hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

(3) A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét.


HELYI NÉPSZAVAZÁS


 36. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás rendjét önálló rendeletben szabályozza.



A KÖZMEGHALLGATÁS


37. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(2) A közmeghallgatás tényét legalább 30 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.


A VÁROSI FÓRUM

 38. §


(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - városi fórumot hívhat össze.

(2) A városi fórumot a polgármester vezeti. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 30 napon belül választ kell adni.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A fórumról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.



A KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA


 39. §

(1) A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tartanak. A részvétel lehetőségéről a választók a polgármesteri hivatal keszthelyi hirdetőtábláján, az önkormányzati honlapról és a városi televízió képújságából tájékozódhatnak.

(2) A képviselői fogadóórákon az elhangzott közérdekű bejelentésekről, javaslatokról a képviselő feljegyzést készít. A feljegyzés alapján a szükséges intézkedések megtételéről a jegyző gondoskodik. 


NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL


40.§

A jelen rendelet alkalmazásában a helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatal:

a.) az önkormányzat – 3. számú függelékben rögzített keszthelyi helyszínen található – hivatalos hirdetőtáblán történő kifüggesztés, vagy

b.) a Keszthelyi Televízió útján történő közzététel, vagy

c.) Keszthely Város hivatalos honlapján való megjelentetés, vagy

d.) a Fejér György Városi Könyvtár részére történő megküldés, vagy

e.) a helyi írott sajtóban történő megjelentetés.


VI. FEJEZET

 AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ


41. §

(1) A képviselő Keszthely város egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2) A képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére, valamint a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. szabályozza.

(3) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(4) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

(5) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(6) A képviselő a (4) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást - a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján - az önkormányzat indítja meg.


42. §

(1) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő főbb jogai:

a.) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,

b.) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

c.) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,

d.) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

e.) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre annak 30 napon belül érdemi választ köteles adni.

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

a.) a testületi üléseken való megjelenés;

b.) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában;

c.) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

d.) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

e.) köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és az Adatvédelmi törvénynek a magántitokra, üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit;

f.) kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;

g.) személyes érintettség bejelentése;

h.) köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek;

i.) köteles megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni, melyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát,

j.) eskütételét követő három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen.


43. §

(1) Az önkormányzati képviselőt tiszteletdíj illeti meg, melynek összegét – az Mötv. 35.§-ban rögzített előírásokra figyelemmel – önálló rendeletben határozza meg.

(2)[30] A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület, bizottság munkájában. A testületi és a bizottsági ülésekről jelenléti ívet kell vezetni, melyet a jelenlevő tagok aláírnak. A jelenléti íven a hiányzó képviselő és a bizottsági tag neve mellett fel kell tüntetni annak igazolt, vagy igazolatlan voltát. A jelenlétet a polgármester, illetve a bizottság elnöke igazolja.

(3) A képviselő köteles előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testületi ülésen nem vesz részt. A képviselő egy naptári évben a rendkívüli ülések kivételével két alkalommal, összesen öt alkalommal jelentheti be távolmaradását a testületi ülésről külön igazolás nélkül. Ilyenkor a jelenléti íven "kérésére igazolt" bejegyzést kell tenni. Egyéb távolmaradás csak orvosi igazolással fogadható el, illetve ha a képviselő munkahelye vagy az önkormányzat által belföldi vagy külföldi kiküldetésben vesz részt, vagy évi rendes szabadságát tölti. Az igazolatlan távollétet külön igazolással a képviselő legkésőbb az ülést követő 3 munkanapon belül igazolhatja. Ha a képviselő egy ülésről igazolatlanul távol marad, a részére megállapított havi tiszteletdíját egy hónapra meg kell tőle vonni.

(4) A bizottság tagja köteles előzetesen bejelenteni a bizottság elnökének, ha a bizottsági ülésen nem vesz részt. A bizottság bármely tagja egy naptári évben a rendkívüli ülések kivételével két alkalommal, összesen öt alkalommal hiányozhat a bizottsági ülésről, ezen eseteket előzetes bejelentése alapján "kérésére igazolt" bejegyzéssel kell a jelenléti íven feltüntetni. Egyéb távolmaradás csak orvosi igazolással fogadható el, illetve ha a bizottsági tag munkahelye vagy az önkormányzat által belföldi vagy külföldi kiküldetésben vesz részt, vagy évi rendes szabadságát tölti. Az igazolatlan távollétet külön igazolással a bizottság tagja legkésőbb az ülést követő 3 munkanapon belül igazolhatja. Ha a bizottság tagja egy ülésről igazolatlanul távol marad, a részére a bizottsági tagságból fakadóan megállapított havi tiszteletdíját egy hónapra tőle meg kell vonni.

Nem minősül távollétnek két bizottsági ülés időpontjának időbeli egybeesése miatti távollét. Ezt a bizottság elnöke aláírásával igazolja.

(5)[31] A jegyzőkönyvvezetők a bizottsági ülések jelenléti ívét az ülést követő 3 napon belül leadják a jogi és szervezési osztályon. A jegyző ellenjegyzésének birtokában a polgármesteri hivatal közgazdasági osztálya a tárgyhót követő hónap 10. napjáig a tiszteletdíjat számfejti és kifizeti.

(6) A folytatólagos képviselő-testületi és bizottsági ülés a tiszteletdíj szempontjából nem tekinthető új, önálló ülésnek.




VII. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI


44. §

 (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes-, valamint albizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a.) Pénzügyi, Jogi Bizottság,

b.) Városstratégiai Bizottság,

c.) Emberi Erőforrások Bizottsága.

(3) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke, illetve legfeljebb egy bizottság tagjává választható. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ad hoc bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen. A bizottság a képviselő bizottsági tagok közül – az elnök helyettesítésére – bizottsági alelnököt választhat.

(4) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(5) A bizottság belső működési szabályait – az Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapítja meg.

(6) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására a polgármester javaslatára ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(7) Az ideiglenes- és az albizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(8) A képviselő-testület feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. A munkacsoportok összetételére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok, továbbá nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, melyekkel a bizottságok. Így a munkacsoportokra önkormányzati hatáskör nem ruházható át, elnöke és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülhetnek.

(9)A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére indokolás nélkül bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti. 


45. §

(1) Az állandó bizottságok általános feladata- és hatásköre:

a.) döntés a  3. számú melléklet szerint hatáskörébe átruházott ügyekben,

b.) előkészítik a feladatkörükbe tartozó testületi döntéseket,

c.) az önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő intézmények tekintetében javaslatot tesznek:

- a létesítéssel, átalakítással, megszüntetéssel, átvétellel és ellátottsággal kapcsolatos testületi döntésekre,

- a vezetői álláshelyek pályázat útján történő betöltésére, a bíráló bizottság összeállítására és részt vesznek annak munkájában,

- értékelik a szakmai munkát, véleményezik a vezetők prémiumkiírását,

d.) véleményezik az önkormányzat éves pénzügyi tervének szakterületüket érintő részét, javaslatot tesznek szükség szerint annak évközi módosítására,

e.) véleményezik a képviselő-testület elé kerülő más bizottságok által készített előterjesztések szakterületüket érintő részét,

f.) ellenőrzik a képviselő-testületi határozatok, döntések végrehajtását,

g.) munkakapcsolatot tartanak fenn a polgármesteri hivatalon belüli szakmai szervekkel,

h.) folyamatosan figyelemmel kísérik a szakapparátus tevékenységét,

i.) tevékenységükről választási ciklusonként legalább egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek.

(2) A képviselő-testület bizottságai jogosultak az önkormányzat éves költségvetési rendeletében részükre biztosított pénzösszeget felhasználni az alábbiak szerint:

a.)[32] [33] [34] Városstratégiai Bizottság: saját hatáskörű felhasználására, valamint az egyéni választókerületek között egyenlő arányban az egyéni választókerületi elképzelések megvalósítására.

b.)[35] Emberi Erőforrások Bizottsága: szociális, egészségügyi és esélyegyenlőségi feladatokra, oktatási és kulturális feladatokra, valamint az ifjúsággal és a sporttal összefüggő feladatokra, továbbá Keszthely Város Önkormányzata reklám és propaganda kiadásaira.


46. §

(1) Az állandó bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a polgármester javaslatára a képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(2) A bizottság határozatképességére és átruházott hatáskörében meghozott határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Egyéb ügyekben a bizottság egyszerű többséggel dönt.


47. §

(1) A bizottságok működésére – a jelen rendelet 47-49. §-ai figyelembevételével - a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. Ha a bizottság elnöke és alelnöke is akadályoztatva van, a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság soros üléseit az elnök az ülést megelőzően lehetőség szerint legalább 3 nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze. A bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja.

(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a 25. § (5) bekezdés szerinti hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(7) A bizottságok a polgármester és a bizottságok elnökeinek közös kezdeményezésére együttes ülést is tarthatnak. Együttes ülés esetén a bizottságok határozatképességét saját tagjaihoz viszonyítva kell megállapítani, a határozatképes bizottságok az adott ügyről külön-külön szavaznak, a határozatképtelen bizottságok pedig véleményt nyilvánítanak.

(8) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a 19. § (2) bekezdése kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(9) A bizottság minden tagja köteles megőrizni az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és az Adatvédelmi törvénynek a magántitokra, üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit.

(10) A bizottság nem képviselő, külső szakértő tagja a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett.


48. §

(1) A képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be és azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a testület elé.

(2) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a testület döntései előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal ezirányú tevékenységében a testület álláspontjától, céljaitól való eltérését, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(3) A polgármester felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.


49. §

(1) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

(2) A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a polgármesteri hivatal látja el.

(3) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

(4) A jegyzőkönyv egy-egy példányát az ülést követő 5 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.

(5) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseit határozatba kell foglalni, fel kell tüntetni a szavazati arányokat. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések véleményezéséről hozott bizottsági döntéseket a szavazati arány feltüntetésével feljegyzésben kell rögzíteni.



VIII. F E J E Z E T

 A POLGÁRMESTER ÉS AZ ALPOLGÁRMESTER


 A POLGÁRMESTER


 50. §

(1) Keszthely Város Önkormányzatának vezetője a polgármester, aki megbízatását főállásban látja el.

(2)[36] A polgármesteri megbízás keletkezésére, megszűnésére és a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségre az Mötv., foglalkoztatási jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a jelen rendelet rendelkezései az irányadók.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Keszthely város fejlődéséhez, elsődleges feladata a város fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(5) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

  

51. §

(1) A polgármester feladatai különösen:

a.) segíti a képviselők munkáját,

b.) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c.) képviseli az önkormányzatot,

d.) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

e.) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

f.) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódásának meghatározására,

g.) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

h.)[37] gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, az önkormányzati intézményvezetők, az önkormányzati intézmények gazdálkodási feladatait ellátó szervezet gazdasági vezetője, valamint a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetői tekintetében.

(2) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(3)[38] [39]

(4) A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(5) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzat képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(6) A polgármester ügyfélfogadási rendjét (fogadóórájának időpontját és helyszínét) a 4. számú melléklet rögzíti.


AZ ALPOLGÁRMESTER


 52. §

(1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester főállású foglalkoztatási jogviszonyban látja el a tisztséget, a képviselő-testület által a törvény keretei között meghatározott illetményben részesül.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.

(3) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.

(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a polgármesteri feladatokat a polgármester által meghatalmazott képviselő, meghatalmazás hiányában a Pénzügyi, Jogi Bizottság elnöke látja el.


IX. F E J E Z E T

A POLGÁRMESTERI HIVATAL, A JEGYZŐ ÉS AZ ALJEGYZŐ


POLGÁRMESTERI HIVATAL


53.§

(1) A képviselő-testület – Keszthelyi Polgármesteri hivatal elnevezéssel – egységes hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármesteri hivatalt Keszthely város polgármestere irányítása mellett a jegyző vezeti.

(3) A polgármesteri hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik, és a képviselő-testület hagyja jóvá.


54.§

(1)A polgármesteri hivatal szervezeti felépítése:

a.) jogi és szervezési osztály

b.) igazgatási osztály,

c.) közgazdasági osztály,

d.) városüzemeltetési osztály,

e.)[40] főépítészi iroda.

(2) A belső szervezeti egységek élén osztályvezető áll, aki megbízását a jegyzőtől kapja. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges.

(3) A polgármesteri hivatal osztályai egymással mellérendeltségi viszonyban állnak és a feladatok ellátásában kötelesek együttműködni.

A JEGYZŐ ÉS AZ ALJEGYZŐ

55.§

(1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, feladatát az Mötv. 81.§-ában foglalt rendelkezések alapján látja el.

(2) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási osztályvezető látja el.

(3) A jegyző ügyfélfogadási rendjét (fogadóórájának időpontját és helyszínét) a 4. számú melléklet rögzíti.

(4)A jegyző feletti munkáltatói jogokat Keszthely város polgármestere gyakorolja.


ADATVÉDELEM[41]

55/A.§


Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlása céljából szükséges adatkezelések tekintetében a képviselő-testület, mint adatkezelő adatvédelmi tisztviselőnek a Keszthelyi Polgármesteri Hivatalban köztisztviselőként foglalkoztatott adatvédelmi tisztviselőt jelöli ki.


X. F E J E Z E T

 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI


AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

56.§

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.


AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA


KÖLTSÉGVETÉS

57.§


(1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2)[42]

(3)[43] A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő, melyet követően a költségvetés tervezetét a képviselő-testület valamennyi bizottsággal közösen munkaértekezleten megtárgyal. Ezt követően a költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek tárgyév február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, akkor annak hatálybalépését követő negyvenötödik napig. Az előterjesztést valamennyi bizottság előzetesen megtárgyalja és a Pénzügyi, Jogi Bizottság írásos véleményével a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti.


ZÁRSZÁMADÁS


58.§

 (1) A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot, melyet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.

(2) A zárszámadási rendelettervezet előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


GAZDASÁGI PROGRAM

59.§

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:

a.) a fejlesztési elképzeléseket,

b.) a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,

c.) a településfejlesztési politika célkitűzéseit,

d.) az adópolitika célkitűzéseit,

e.) az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat,

f.) befektetés-támogatási politika célkitűzéseit,

g.) városüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amennyiben az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.



XI. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK SZABÁLYAI,

A GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSE


60.§

Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.


61.§


(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv.-ben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban előírt rendelkezések az irányadók.

(2) Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi, Jogi Bizottsága látja el az Mötv.-ben előírt ellenőrzési feladatokat az önkormányzatnál és az intézményeinél.



XII. FEJEZET

 A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT


62.§

(1) Keszthely Város Önkormányzata a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében együttműködik a közvetlenül választott Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A települési és a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló jogi személyként, Keszthely város közigazgatási határain belül, egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva látják el a törvényben meghatározott feladataikat.

(3) A képviselő-testület feladat - és hatáskörét – a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök kivételével – a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére, annak kezdeményezésére átruházhatja.

(4) A nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult:

a.) javasolni a polgármesternek, a bizottság elnökének, a képviselő-testület, a bizottság feladatkörébe tartozó – a nemzetiség helyzetét érintő - ügy megtárgyalását,

b.) felvilágosítást kérni a képviselő-testület, a bizottság ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől a nemzetiség helyzetét érintő önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben.

(5) A nemzetiségi önkormányzat elnökével a polgármesteri hivatal jogi és szervezési osztálya folyamatos kapcsolatot tart.

(6) A nemzetiségi önkormányzat elnökét tájékoztatni kell a nemzetiségi önkormányzat működését érintő kérdésekről.

(7) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére önkormányzati feladatainak elősegítése érdekében ügyfélfogadás céljából egy irodahelyiség kizárólagos és díjmentes használatát biztosítja. Az iroda a rendeltetésszerű használathoz szükséges tárgyi és technikai eszközökkel rendelkezik, amelyek megjelölését külön leltár tartalmazza. Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat használatában lévő irodában az elektronikus levelezés útján történő elérhetőséget, valamint megtéríti a rendeltetésszerű használat során szükséges mértékű közüzemi szolgáltatások díját.

(8) Az önkormányzat elősegíti a nemzetiségi önkormányzat testületi és képviselői feladatainak ellátását, az önkormányzat ennek során a kapcsolatot a nemzetiségi önkormányzattal a polgármesteri hivatal jogi és szervezési osztályán keresztül tartja. Ennek keretében biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítése során a meghívók, előterjesztések elkészítését, a testületi anyagok, levelezés sokszorosítását, postázását, a testületi ülések jegyzőkönyvének vezetését, a jegyzőkönyv elkészítését, kivonatok elkészítését, postázását, a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat. A nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult a testületi üléseken más jegyzőkönyvvezető személyéről és a jegyzőkönyv elkészítéséről gondoskodni.

(9) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek megtartásához tárgyalóhelyiséget biztosít a polgármesteri hivatalépületében.  Az önkormányzat biztosítja a testületi ülések hanganyagának rögzítését, továbbá a jegyzőkönyvvezetést. A testületi ülésen az önkormányzat megbízásából és képviseletében Keszthely város jegyzője, akadályoztatása esetén a jogi és szervezési osztályvezető részt vesz, amennyiben törvénysértést észlel, azt azonnal jelzi.

(10) Az önkormányzat biztosítja a (7)-(9) bekezdésekben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolatos költségeket, beleértve a (7) bekezdésben megjelölt irodahelyiségnek a rendeltetésszerű használattal indokolt mértékű fenntartási és rezsiköltségeit is. A nemzetiségi önkormányzat tagjainak, képviselőinek mobiltelefon használati költségeit, az iroda vezetékes telefon használatának költségeit, továbbá a (8) bekezdés utolsó mondatában megjelölt, külön jegyzőkönyvvezető személyével, tevékenységével kapcsolatos költségeket a nemzetiségi önkormányzat saját költségvetésének terhére maga viseli.



XIII. FEJEZET

TÁRSULÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, ÉRDEKKÉPVISELET


63.§

(1) A képviselő-testület megállapodhat abban, hogy az önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoz létre.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3)[44] A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli, akit akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesít. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az önkormányzatot a társulásokban a Pénzügyi, Jogi Bizottság elnöke helyettesíti.

(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezését a 5. számú függelék tartalmazza.


64.§

(1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(3) Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

(4) Az képviselő-testület által megkötött együttműködési megállapodások listáját a 5. számú függelék tartalmazza.


65.§

Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhat létre, továbbá ilyen szervezetekhez csatlakozhat.



XIV. F E J E Z E T

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


 66. §

(1) A jelen rendelet 2014. október 22. napján 17.24 órakor lép hatályba.

(2) A jelen rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza:

  1. számú melléklet: az önkormányzat által önként vállalt feladat- és hatáskörök
  2. számú melléklet: a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
  3. számú melléklet: az állandó bizottságok feladatai és hatásköre
  4. számú melléklet: a polgármester és a jegyző fogadóórája

(3)  A jelen rendelet az alábbi függelékeket tartalmazza:

1. számú függelék: képviselő-testületi tagok névsora

2. számú függelék: állandó bizottságok tagjainak névsora

3. számú függelék: a Keszthelyi Polgármesteri hivatal hivatalos hirdetőtábláinak jegyzéke

4. számú függelék: képviselői fogadóórák jegyzéke

5. számú függelék: az önkormányzat részvételével működő társulások és az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött szervezetek jegyzéke

(4) A rendelet függelékeinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 16/2013. (IV. 26.) számú rendelete, valamint az azt módosító önkormányzati rendeletek.






                               Ruzsics Ferenc                                                                  Dr. Horváth Teréz

                                 polgármester                                                                           jegyző



MELLÉKLETEK

1. számú melléklet[45] [46]


Keszthely Város Önkormányzata önként vállalt feladatai

Ssz.

Feladat

Ellátási forma

Közművelődés


Balatoni Múzeum működtetése



Helyi média működésének elősegítése

Helyi médiumok működési és pályázati támogatása


Kulturális alapítványok, civil szervezetek támogatása

  • Újkori Középiskolás Helikon Ünnepségek Alapítvány,
  • egyéb kulturális alapítványok és egyesületek, klubok, körök támogatása
  • könyvkiadás támogatása


Balaton Kongresszusi Központ és Színház

működési támogatás, rendezvénytámogatás

Sport


„Sportiroda” működtetése

a Gazdasági Ellátó Szervezet keretein belül


Sportegyesületek, klubok, körök támogatása, sportesemények megrendezése


Pénzügyi támogatás, ill. kedvezményes terem- és pályahasználat



 Csik Ferenc Tanuszoda üzemeltetése

Keszthelyi VÜZ Nonprofit Kft. üzemeltetésében, tanuszodai úszásoktatás támogatása

Ifjúsági feladatok


Ifjúsági feladatok ellátása és a keszthelyi ifjúsági szervezetek támogatása

Keszthelyi Polgármesteri hivatal keretein belül illetve pénzügyi támogatás formájában

Városüzemeltetési feladatok


Piac működtetése

Keszthelyi VÜZ Nonprofit Kft-n keresztül, szerződés alapján


Egyéb város- és községgazdálkodási feladatok



 Balaton-parti szúnyogirtás



Közterületi térfigyelő rendszer működtetése, karbantartása

Évenkénti szerződéskötés és a Zala Megyei Rendőrkapitánysággal kötött együttműködési megállapodás alapján


Nyilvános illemhelyek működtetése (bérleti díj, telepítési költség stb.)

Határozatlan idejű szerződés alapján


Utcanév-táblák, egyéb tájékoztató táblák kihelyezése és pótlása


Vagyongazdálkodás


Helyiség biztosítása társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok és természetes személyek részére

bérlet- ill. térítésmentes használat formájában

Lakásgazdálkodás


Lakáshoz jutás támogatása

a Döntőbizottság, az Emberi Erőforrások Bizottsága javaslata alapján, ill. Képviselő-testület által, továbbá lakóingatlan-vásárlás

Egészségügyi ellátás


Fogszabályozás működtetése

 Egészségügyi vállalkozóval kötött megállapodás útján


Egyéb


Bizottságok működtetése

Bizottságok keretein belül


Városstratégiai Bizottság



Emberi Erőforrások Bizottsága



Testvérvárosi kapcsolatok fenntartása

Keszthely és Hof van Twente (Hollandia), Boppard (Németország), Alanya (Törökország), Székelyudvarhely (Románia) és Stary Sacz (Lengyelország) közötti kapcsolat ápolása


Együttműködési megállapodás

Jedrzejow (Lengyelország), Piwniczna-Zdrój (Lengyelország) - kapcsolatápolás


Turisztikai feladatok ellátása

Keszthelyi Turisztikai Egyesület támogatása


Nemzeti, nemzetközi és városi ünnepek, rendezvények megtartása

nemzeti, nemzetközi ünnepek

Keszthely Város Napja


Egyéb rendezvények megtartása



Egyéb szervezetek/feladatok ellátásának támogatása

a mindenkor hatályos helyi önkormányzati költségvetési rendelet alapján

  • Sarutlan Karmelita Rend
  • Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat
  • Szent Erzsébet Alapítvány
  • ÉNYKK Zrt.
  • Keszthelyért Polgárőr Egyesület
  • Bethlen Gábor Nyugdíjasklub


Tagdíjak

a mindenkor hatályos helyi önkormányzati költségvetési rendelet alapján

  • Balatoni Szövetség
  • Saldo
  • Pannon EGTC
  • Összefogás Keszthelyért Egyesület
  • egyéb


Önkormányzati képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíja és járuléka



Polgármesteri tartalék



Roma Nemzetiségi Önkormányzat támogatása



Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás



Idősek Otthona működtetése



Egészségügyi prevenciós feladatok

 Prevenciós keret biztosításával


Pályázatok előkészítése, önrésze, megvalósítása



Bűnmegelőzés



Intézmények felújítása




2. számú melléklet


A polgármesterre átruházott hatáskörök


  1. Szociális igazgatás[47]:

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) alapján:

Települési támogatás keretében dönt az alábbi ellátások odaítéléséről:

a) lakhatási támogatás,

b) gyógyszertámogatás,

c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

d) temetési támogatás,

e) eseti ellátás,

f) tűzifa támogatás,

g) alkalmi munkavégzés,

h) dönt a tartós bentlakásos intézményi ellátás során a személyi térítési díjakról abban az esetben, ha az ellátott jövedelme nem fedezi az intézményi térítési díjat és jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik. Szükség esetén kezdeményezi a követelésnek a kötelezett ingatlanvagyonára történő jelzálogjog bejegyzést,

i) dönt az Szt. 48. §-a szerinti köztemetésről,

j)[48] dönt a házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díj támogatásáról.”


  1. Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök tekintetében[49]:

a.) jelzálogjog ranghelyének megváltoztatása, törlése,

b.) engedélyezi a lakásbérleti szerződés megkötését átmeneti elhelyezés esetén,

c.) nyilatkozik a bérbeadói hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról:

ca.) lakáscsere esetén,

cb.) lakásba történő befogadás esetén,

cc.) tartási szerződés esetén, ha a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik.

d.) nyilatkozatot ad ki a bérleti jogviszony folytatásának fennállásáról, illetve megtagadja a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jog elismerését,

e.) engedélyezi a bérleti szerződés módosítását bérlőtársi jogviszony létesítése és bérlőtársi jogviszony megszüntetése esetén,

f.) megállapodást köt a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, illetve nyilatkozik az ezzel kapcsolatos bérlői kezdeményezésről,

g.) meghatározott időre, maximum 1 évre engedélyt adhat a bérleti szerződés megkötésére városérdekből, vagy egyéb okból,

h.) a polgármester az elidegenítési és terhelési tilalmat töröltetheti, ha a vevő a vételárhátralékot megfizeti,

i.) polgármester jogosult a visszavásárlási jog gyakorlására, amennyiben a vevő a vásárlástól számított  5 éven belül el kívánja idegeníteni az elővásárlási jog alapján vásárolt lakást vagy nem lakás céljára         szolgáló helyiséget, és a lakás illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiség adásvételi szerződésben meghatározott vételára a bruttó 5 millió forintot nem éri el.”



  1. Helyi vízgazdálkodás


1995. évi LVII. törvény 4.§, valamint a 2011. évi CCIX. törvény alapján a települési vízellátás, csatornázási, szennyvíztisztítási, csapadékelvezetési, helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási, ár- és belvíz védekezési faladatok ellátása.


  1. Közlekedés


1988. évi I. törvény          

a.) a 8.§ (1) bekezdése alapján a közúti közlekedési hatósági faladatok ellátása (önkormányzatnál: hozzájárulások megadása)

b.) közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás, propaganda

c.)[50]

d.) a 33.§ (1) bekezdés c.) pontja alapján az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséhez kapcsolódó útkezelői feladatok ellátása

e.)[51]

f.) az önkormányzati közutakat, illetve területeket is érintő útépítésekhez szükséges útkezelői hozzájárulás megadása,

g.)[52] 46.§ (1) bekezdésében meghatározott közútkezelői feladatok a 34.§ (2) bekezdésben meghatározott jogkörök kivételével,

h.)[53] az útcsatlakozás létesítéséhez szükséges hozzájárulás megadása.


  1. Az önkormányzati vagyon hasznosításának hatásköre


Az új vagyontárgy minősítésére vonatkozóan a szerzéssel egyidejűleg nettó 5 millió forint értékhatárig a polgármester dönt.


A polgármester jogosult:

a.) az üzleti vagyonnak minősülő vagyontárgyak forgalmi értéken való elidegenítésére és cseréjére, illetve forgalmi értéken vagy forgalmi érték alatti megszerzésére – beleértve az elővásárlási jog gyakorlását is – bruttó 5 millió forint egyedi értékhatárig, de évente összesen legfeljebb bruttó 50 millió forint értékig,

b.) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak, illetve korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülő vagyontárgy megszerzésére az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételekkel,

c.) az önkormányzati vagyon tulajdonjog változás nélküli hasznosítására a képviselő-testület által meghatározott térítési díj és kedvezmény alkalmazásával,

d.) a Városstratégiai Bizottság döntése figyelembevételével pályázati eljáráson kívüli bérbeadásra nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében, valamint kétszeri eredménytelen pályáztatást követően a helyiség besorolása szerint fizetendő bérleti díjból a bérleti jogviszony első két évében 50 % kedvezmény adására,

e.) a társadalmi és közhasznú szervezetek részére (pártok kivételével) a képviselő-testület által megállapított minimálisan elvárt bérleti díjnál kedvezőbb bérleti díjat megállapítani. Az így megállapított bérleti díj mértéke legalább a testület által elvárt díj 10%-a kell legyen.

f.) az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 33/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet 12.§ (1) bekezdésében felsorolt önkormányzati szervek és szervezetek részére esetenként bruttó 5 millió Ft, évente maximum bruttó 20 millió Ft értékhatárig vagyontárgyat térítésmentesen átadni,

g.) a közhasznú és társadalmi szervezetek részére esetenként 500.000 Ft, évente maximum 20 millió Ft értékhatárig vagyontárgyat térítésmentesen átadni.

h.) dönteni a 10 éves időtartamon belül lejáró határozott idejű szerződések meghosszabbításáról, amennyiben a bérleti szerződés feltételeit a bérlő a bérleti jogviszony alatt nem szegte meg, és az önkormányzatnak a bérleményre vonatkozóan más célú hasznosítási szándéka nincsen,

i.) közműszolgáltatók létesítményeinek elhelyezéséhez közterületen kártalanítás nélkül, egyéb önkormányzati ingatlanon kártalanítás mellett hozzájárulást adni,

j.) bérlő, egyéb jogcímen használó illetve szakvállalatok által kezdeményezett önkormányzati ingatlanon végzendő építési munkálataihoz tulajdonosi hozzájárulást adni,

k.) építéssel, telekalakítással összefüggő valamennyi tulajdonosi jog gyakorlására,

l.) társasház alapítására,

m.) társasházakban lévő önkormányzati közös tulajdoni hányad értékesítésére,

n.) az önkormányzat tulajdonában lévő más által jogalap nélkül használt ingatlanok vonatkozásában használati díj megállapítására a tulajdonjog rendezésére,

o.)[54] az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm.rendelet 1.§ (1) 1. pontja alapján „behajthatatlan követelésnek” minősülő követelés leírásának engedélyezésére, valamint esetenként bruttó 500.000,- Ft értékhatárig az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97.§ szerinti követelés-elengedésre, illetve mérséklésére,

p.) a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint dönt az önkormányzat javára szóló öröklés, ajándékozás elfogadásáról és intézkedik annak átvételéről,

q.) az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 33/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet 12.§ (1) bekezdésben megjelölt vagyongazdálkodó szervek kelezésére bízott ingó vagyon elidegenítése bruttó 500.000,- forint egyedi értékhatárt meghaladó esetekben,

r.) építési ingatlan értékesítése esetén – ha beépítési kötelezettség kikötésre kerül – a beépítési kötelezettség teljesítésére elidegenítési tilalomnak az önkormányzat javára történő bejegyeztetésére, valamint a terhelési tilalomnak legkorábban a felépítmény szerkezetkész állapotában történő törlésének méltányossági okból történő engedélyezése,

s.) az osztatlan közös ingatlanban és a társasházakban az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokhoz, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez kapcsolódó közös tulajdoni hányad birtoklásának, használatának, hasznosítása módjának meghatározására.

t.) a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei és költségvetési szervei, az önkormányzat gazdasági, illetve közhasznú társaságai részére, meghatározott célfeladat ellátására történő ingyenes használatba adás kérdésében határozni – figyelembe véve Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzati vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 33/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet 14.§ (1) bekezdés előírásait -, abban az esetben, ha a használatba adni kívánt önkormányzati vagyon értéke a bruttó 5 millió forint értékhatárt nem haladja meg.

u.) a kizárólag népművészeti, népi iparművészeti árucikkeket árusító üzletek, továbbá könyvkereskedések részére a bérleti díj alsó határát legfeljebb 50 %-kal csökkenteni,

z.) a bérleti díj alsó határát csökkentett mértékben meghatározni, ha a bérelt helyiség bejárata nem közterületre vagy közforgalom céljára szolgáló területre nyílik, illetve pince- és emeleti helyiségek esetében.  Az ilyen jogcímen adható csökkentés mértéke legalább 30 %, legfeljebb 50 % lehet.

v.) az önkormányzati vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 33/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet 24.§ (1) bekezdés alapján dönt a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedéséről, mérsékléséről.

w.) eljár az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 2/2005. (I. 31.) rendelet 1. mellékletében meghatározott hatáskörökben.



  1. Köznevelés és kultúra területén[55]:


a.) könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás igénylése

b.)[56]

c.) A Keszthelyi Települési Értéktár Bizottság elnöki teendőinek ellátása.



  1. Egyéb ügyekben:


a.) A polgármester jogosult az Önkormányzat éves költségvetésében szereplő, pályázati önrész céljára elkülönített előirányzat terhére esetenként legfeljebb 1.000.000,- Ft erejéig – de éves szinten maximum 5 millió forintig – pályázati önrész címén kötelezettséget vállalni és – a pályázati kiírásnak megfelelően - a pályázatot benyújtani. A polgármester a kötelezettségvállalásról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

b.) Önerőt nem igénylő pályázatok esetén a pályázat benyújtásához az önkormányzat – mint pályázó, fenntartó, működtető vagy tulajdonos – nevében a benyújtáshoz kiadja a szükséges nyilatkozatokat. Elnyert pályázat esetén a támogatási szerződés megkötéséig a fenntartási kötelezettségvállalásra figyelemmel be kell szerezni a képviselő-testület – értékhatárfüggően hatáskörrel rendelkező – szervének döntését.     

c.)[57] Az önkormányzat nettó 50 MFt értékhatárt meg nem haladó értékű építési beruházása, valamint nettó 18 MFt-ot meg nem haladó árubeszerzés és szolgáltatás megrendelései esetén lefolytatja a közbeszerzési eljárást.

d.) A Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. taggyűlésén az 500.000,- Ft érték alatti döntésekben, egy költségvetési évben összesen max. 5 millió Ft értékhatárig a képviselő-testület utólagos tájékoztatásának kötelezettségével a polgármester dönthet.

e.)[58]

f.)[59] kiadja a parkolás szabályozásáról és a várakozás igénybevételének rendjéről szóló 15/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelet szerinti engedélyeket,

g.) a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló helyi önkormányzati rendelet alapján engedélyezi a személyi            térítési díj csökkentését, elengedését, valamint dönt az étkezési térítési díjkedvezményről,

h.) részletfizetési kedvezményt nyújthat közműépítési hozzájárulás megfizetése alól

i.) az önkormányzat helyi rendelete alapján hozzájárulást ad a város jelképeinek, valamint a „Keszthely” közigazgatási név használatához,

j.)[60]

k.) önállóan, vagy bármely bizottsági elnök javaslatára városszemle megtartását kezdeményezi,

l.) a Városstratégiai Bizottság előzetes javaslatának figyelembevételével hozzájárulhat a közterületi várakozóhely kialakításához a gépjármű várakozóhelyek megváltásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak alapján,

m.) az Építészeti-Műszaki Tervtanács elnökének kinevezése,

n.)[61] kiadmányozza az Építészeti-Műszaki Tervtanács Ügyrendjét,

o.) a közterület használatának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet alapján – a reklámhordozókra vonatkozó közterület-használati szerződés kivételével – megköti a közterület-használatra vonatkozó szerződéseket, felmentést ad a díjfizetés alól,

p.) az intézmények részére képviselő-testületi határozattal megítélt támogatás más irányú felhasználását – az intézmény által alapos indokkal beadott kérelem alapján – engedélyezi,

q.) az intézmények felújítási előirányzata tartalék keretének felhasználását – indokolt esetben – az intézmény által benyújtott kérelem alapján engedélyezi,

r.) egyedi kérelem esetén indokolt esetben engedélyezi elhunyt nem keszthelyi lakosnak Keszthelyen történő eltemetését, illetve hamvait tartalmazó urna elhelyezését,

s.)[62] nyilatkozattétel a külföldiek mező- és erdőgazdálkodási hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X.2.) kormányrendelet alapján arra vonatkozóan, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket,

t.)[63] A Kbt. 9. § (1) és (8)-(9) bekezdésben meghatározott, a Kbt. hatálya alá nem tartozó, illetve a Kbt. 111.§-ában meghatározott, uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetében dönt az eljárás eredményéről,

u.)[64] A településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet 53. §-a alapján településképi bírság kiszabását rendelheti el.



3. számú melléklet


A Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete

állandó bizottságainak  feladat- és hatásköre



A képviselő-testület által bizottságoknak átadott pénzeszközök felhasználásáról a bizottságok átruházott hatáskörben döntenek, figyelemmel jelen rendeletben foglalt rendelkezésekre.


I.PÉNZÜGYI, JOGI BIZOTTSÁG


1. Kötelező feladatai[65]:


1/1.) ellátja a titkos szavazás lebonyolításával, törvényes feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatokat és a szavazatszámlálást,

1/2.) előkészíti a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az Önkormányzat rendeleteinek teljes körű felülvizsgálatát, illetve közreműködik a rendeletek felülvizsgálatának ütemezésében,

1/3.) véleményezi a képviselő-testület határozatait és a rendelettervezeteket,

1/4.) a képviselő-testület határozata alapján továbbá a polgármester indítványára állást foglal:

- abban a kérdésben, hogy a képviselő-testület működése során megsértett-e jogszabályi rendelkezést vagy saját ügyrendjét,

- bizottságok között felmerült hatásköri vitában,

- vita esetén a képviselő-testületen belüli választások lebonyolításának rendjéről,

- összeférhetetlenségi ügyekben.

1/5.) javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására, illetve javaslatot tesz a polgármesterrel egyetértésben az alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának emelésére, jutalmazására,

1/7.) előterjeszti a hatáskörébe tartozó ügyeket,

1/8.) figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletek hatályosulását és a magasabb szintű jogszabályokkal való összhangot,

1/9.) nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozatokat,

1/10.) kivizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlensége megállapítására irányuló kezdeményezést,

1/11.) megvitatja a helyi népszavazás kiírását,

1/12.) megvitatja és véleményezi:

- az önkormányzat gazdasági koncepcióját,

- a költségvetési előirányzatok teljesítését,

- a képviselő-testület elé kerülő pénzügyi jelentéseket, előterjesztéseket, javaslatokat,

- a költségvetési követelések elengedésére irányuló méltányossági döntéseket,

- az intézmények részére – a költségvetésben biztosított – fejlesztési, működési és fenntartási előirányzatok elosztását,

- a költségvetési intézmények közötti előirányzatok átcsoportosítását,

- a képviselő-testület vállalkozásainak pénzügyi vonatkozású várható kihatásait,

- az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét.

1/13.) összehangolja az önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodó tevékenységét, a költségvetési személyi érdekeltségű rendszerek kialakítására irányuló tanulmányok kidolgozását,

1/14.) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

1/15.) vizsgálja az önkormányzati hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizteti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,

1/16.) ellenőrzi a meghatározott célra biztosított pénzeszközök felhasználását,

1/17.) felügyeli és ellenőrzi az önkormányzati vagyon nyilvántartásba vételét és hasznosítását.

1/18.) kezdeményezheti a képviselő-testületnél az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél önkormányzati biztos kirendelését,

1/19.) véleményezi az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társasági formák létesítésére vonatkozó javaslatokat,

1/20.) belső ellenőrzést kezdeményezhet, véleményezi az éves ellenőrzési tervet,

1/21.) a jelen rendelet 61.§ (2) bekezdése rendelkezéseinek eleget tesz.


2. A Pénzügyi, Jogi Bizottságra átruházott hatáskörök[66]:

2/1.)[67] félévente megtárgyalja Keszthely Város Önkormányzatát érintő peres ügyekről szóló tájékoztatást,

2/2.)[68] az Emberi Erőforrások Bizottsággal együtt megtárgyalja és jóváhagyja az önkormányzat fenntartásában működő köznevelési, közművelődési, kulturális, egészségügyi és szociális intézmények szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, házirendjét, 

2/3.) hozzájárul az önkormányzati intézmények, költségvetési szervek használatába adott nem lakás céljára szolgáló helyiségek, területek 1 évet meghaladó határozott idejű bérbe, haszonbérbe vagy használatba adásához,

2/4.) az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló 32/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 36.§ (2) bekezdésében meghatározott bérleti díj emelkedésének négy évenként történő felülvizsgálata,

2/5.) javaslatot tesz a polgármesternek az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról,

2/6.) javaslatot tesz a polgármesternek, illetőleg a képviselő-testületnek önkormányzati tulajdonú lakások értékesítésére, értékesítésre kijelölésre illetve, lakások visszavásárlására,

2/7.) javaslatot tesz a képviselő-testületnek az önkormányzati tulajdonú lakások éves felújítási címlistájára,

2/8.) javaslatot tesz a képviselő-testületnek az üresen álló felújításra szoruló lakások hasznosítási feltételeinek kidolgozására,

2/9.) javaslattétel a polgármesternek a társadalmi és közhasznú szervezetek részére (pártok kivételével) a képviselő-testület által megállapított minimálisan elvárt bérleti díjnál kedvezőbb bérleti díj megállapítására, figyelembe véve, hogy az így megállapított bérleti díj mértéke legalább a testület által elvárt díj 10%-a kell legyen A javaslattételét megelőzően kikérheti a szakbizottságok állásfoglalását.

2/10.) javaslattétel a polgármesternek a jogosult közhasznú és társadalmi szervezetek részére esetenként 5 millió Ft értékhatárig vagyontárgy térítésmentes átadására,

2/11.) azon ingatlanok esetében, amelyek értékesítését a költségvetési rendeletben a testület már figyelembe vette, a felértékelés szerint 5 millió Ft-ot meghaladó értékű ingatlan esetén jogosult a felértékelés figyelembe vételével az eladási árat és az értékesítés egyéb feltételeit meghatározni

2/12.) a vagyonkezelés gyakorlásának ellenőrzése a városi piac vonatkozásában,

2/13.)[69] A Városstratégiai Bizottsággal közösen megtárgyalja és jóváhagyja az önkormányzat fenntartásában működő településüzemeltetési és gazdasági feladatokat ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatát,

2/14.)[70] Elbírálja a helyi földbizottság, vagy az annak jogkörében eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara állásfoglalásával szemben az eladó, a vevő, vagy a határidőben elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult által előterjesztett kifogásokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2003. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § (1) és (2) bekezdése alapján.






  1. VÁROSSTRATÉGIAI BIZOTTSÁG


1. Kötelező feladatai:


1/1.) véleményezi a városfejlesztési célú önkormányzati ingatlanokkal kapcsolatos befektetéseket, javaslatokat dolgoz ki az önkormányzat tulajdonát képező javakkal való gazdálkodásra,

1/3.) kezdeményezi és elősegíti a város infrastruktúrájának fejlesztését,

1/4.) véleményezi a települési, térképészeti határkiigazítást,

1/5.) véleményezi a magasabb szintű területfejlesztési koncepciókat,

1/6.) ellátja a településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos feladatokat,

1/7.) felülvizsgálja a forgalmi rendet,

1/8.) előkészíti a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos képviselő-testületi döntéseket,

1/9.) ellátja a környezet épített- és természetes elemei védelmének összehangolásával kapcsolatos feladatokat, javaslatot tesz épületek védetté nyilvánítására, a védettség törlésére,

1/10.) a bizottság elnöke útján kezdeményezi városszemle megrendezését,

1/11.) egyetértési jogot gyakorol a rendezvények alkalmával ideiglenes jelleggel létesített újabb parkolóhelyek kijelölésére, véleményezi a parkolási díjak és fizetendő pótdíjak mértékét,

1/12.) javaslatot tesz közterületek elnevezésére,

1/13.) a város közlekedésbiztonságának, forgalmi és parkolási rendszerének javítása, folyamatos figyelemmel kísérése

1/14.) előzetesen javaslatot tesz a polgármesternek a közterületi várakozóhely kialakításához való hozzájárulás megadására vagy megtagadására a gépjármű várakozóhelyek megváltásáról szóló 27/2007. (V.31.) rendeletben foglaltak szerint,

1/15.) bűnmegelőzés területén programok beindítása, és az e területen tevékenykedő állami és civil szervezetek munkájának koordinálása, összehangolása az alábbi területeket érintően:

- vagyonvédelem,

- természet- és környezetvédelem területén előidéző okok feltárása, különböző alternatívák kidolgozása, programok beindítása,

- helyi rendeletek, előterjesztések véleményezése, hatásköréhez tartozó témakörökben          előterjesztések, javaslatok elkészítése,

- együttműködő szervek tevékenységének értékelése munkaterv alapján,

1/16.) Közreműködik:

- a város közrendjének, közlekedésbiztonságának figyelemmel kísérésében,

- a közterület-felügyelet munkája segítésében,

- városszemléken, helyszíni bejárásokon,

1/17.) Rendszeresen kapcsolatot tart:

- a Keszthelyi Rendőrkapitánysággal,

- a Katasztrófavédelmi Igazgatóság kirendeltségével,

- a városban működő Polgárőr Egyesülettel,

- a városi civil szervezetek vezetőivel,

-[71]

1/18.) javaslattétel a polgármesternek a nem lakás céljára szolgáló helyiségek pályázati eljáráson kívüli bérbeadására,

1/19.) ápolja és előmozdítja a testvérvárosi kapcsolatokat,

1/20.) turisztikai koncepciót dolgoz ki,

1/21.) turisztikai szezon végén beszámolót készít a képviselő-testületnek,

1/22.) közreműködik a megye idegenforgalmi adatbázisának kialakításában,

1/23.) véleményezi a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztési koncepciókat, programokat,

1/24.) javaslatot tesz a képviselő-testületnek a nemzetközi kapcsolatépítés fő irányaira,

1/25.) véleményezi a külföldi önkormányzatokkal kötendő együttműködésre irányuló megállapodásokat,

1/26.) kidolgozza a városi turizmus marketing koncepcióját, és javaslatot tesz a városmarketing kommunikációs és turisztikai információs rendszerrel kapcsolatos önkormányzati feladatok meghatározására,

1/27.) közreműködik a városi és a turisztikai kiadványok elkészítésében,

1/28.) véleményezi a turisztikai önkormányzati intézmények (Tourinform Iroda) irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint ezen intézmények éves beszámolóit és munkatervét

1/29.) véleményezi a turisztikai szakvásárokkal kapcsolatos feladatokat,

1/30.) a bizottság tagja részt vesz a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft taggyűlésein,

1/31.) gondoskodik az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról és propagálásáról,

1/32.) javaslatot tesz az idegenforgalmi adó mértékére,

1/33.) folyamatos kapcsolatot tart fenn szakmai szervezetekkel, a Keszthelyi Turisztikai Egyesülettel, a városban működő szállodák és szálláshelyek képviselőivel.

1/34.) az 1997. évi LXXVIII. törvény 28.§ (2) bekezdése alapján javaslatot tesz az önkormányzat által megvalósított kiszolgáló út, illetőleg közmű költségéhez az érintett ingatlanok tulajdonosai által történő hozzájárulás mértékére és a megfizetés módjára.


2. Városstratégiai Bizottságra átruházott hatáskörök


  1. Kommunális igazgatás


A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény

a.) a 18. §-a alapján a köztemetők fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása

b.) 21. §-a alapján a közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatok ellátása, kivéve téli útüzemeltetés (hó- és síkosságmentesítés).


  1. Környezetvédelmi és területfejlesztési igazgatás


A környezetvédelemről szóló 18/1997. (VI. 12.) sz. rendelet 22. § (2) bekezdése alapján Keszthely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Környezetvédelmi Alap kezelését a Városstratégiai Bizottságra ruházza át.



  1. Közlekedés


A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

a.) 8. § (1) bekezdése alapján a közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok közül:

- a közúti közlekedés szabályozása és fenntartása

- a közúthálózat fenntartása és üzemeltetése

b.)[72] a 34. § (2) bekezdése alapján a közút forgalmi rendjének kialakítása, illetve szükség szerinti felülvizsgálata

c.)[73] 



  1. Épített és természeti környezet értékeinek helyi védelme[74]


A településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet 61. § (6) bekezdése alapján elbírálja a támogatási és ösztönző rendszer keretében benyújtott pályázatokat.



  1. Az önkormányzati vagyon hasznosításának köre


a.)Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 2/2005. (I. 31.) számú rendelet alapján javaslatot tesz a polgármesternek a pályázati eljáráson kívüli bérbeadásra nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében, valamint kétszeri eredménytelen pályáztatást követően kedvezmény adására a rendelet rendelkezéseinek megfelelően.

b.) a bizottság elnöke részt vesz a lakáspályázatok elbírálásában.



  1. Turizmus


A bizottság tagja a képviselő-testület döntése alapján képviseli az önkormányzatot a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft ülésén, valamint a turisztikai vonatkozású döntést igénylő szervezetekben.



VII.                  Egyéb ügyekben

a.) a Pénzügyi, Jogi Bizottsággal együtt megtárgyalja a témakörét érintő intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát és jóváhagyja azokat,

b.) dönt a bizottság részére az önkormányzat éves költségvetési rendeletében biztosított pénzösszeg felhasználásáról,

c.)[75] Az SzMSz 45. § (2) bekezdése a.) pontja alapján a Városstratégiai Bizottság hatáskörébe tartozó támogatások nyújtása esetén támogatói döntésében határoz a város címere, logója és a „Keszthely” közigazgatási név használatáról.


  1. EMBERI ERŐFORRÁSOK BIZOTTSÁGA


1. Kötelező feladatai[76]:


  1. Egészségügyi, szociális és esélyegyenlőségi feladatai körében:


1/1.) folyamatosan elemzi az önkormányzat hatáskörébe tartozó egészségügyi és szociális intézmények működését, a felnőtt- és gyermekvédelmi szakellátás helyzetét,

1/2.) előterjeszti a város egészségügyi és szociális alapellátás működésének koncepcióját,

1/3.) véleményezi az egészségügyi és szociális beruházásokat, felújításokat, fejlesztéseket, nagyértékű eszköz- és műszerbeszerzéseket,

1/4.) figyelemmel kíséri a város népegészségügyi és járványügyi helyzetét,

1/5.) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatottsági viszonyok alakulását,

1/6.) figyelemmel kíséri az önkormányzat közfoglalkoztatás keretében végzett tevékenységét, segíti a közhasznú munkát végzők foglalkoztatását vállalók felkutatását,

1/7.) részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

1/8.) közreműködik az egészségkárosodott személyek foglalkoztatási rehabilitációjára irányuló pályázati lehetőségek és programok feltárásában, javaslatot tesz a képviselő-testület felé a programokban való részvételre, önkormányzati szerepvállalásra,

1/9.) szervezi a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmények, valamint a polgármesteri hivatal szociális, gyermekvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egységei szakmai tevékenységének szakmai és társadalmi segítését, az öntevékeny, karitatív szervezetek mozgalmaival, különböző akcióival összefüggő önkormányzati tevékenységet,

1/10.) ellenőrzi a szociális közszolgáltatások ellátását, a szociális intézmények működését,

1/11.) foglalkozik az esélyegyenlőségi problémák feltárásával, javaslatot dolgoz ki e problémák helyi szinten történő kezelésére,

1/12.) figyelemmel kíséri és lehetőség szerint támogatja, segíti a civil szervezetek működését,

1/13.) közvetít a képviselő-testület és a civil szervezetek között,

1/14.) javaslatot tesz kitüntető címek adományozására,

1/15.) véleményezi az egészségügyi és szociális intézmények alapítására, megszüntetésére, átszervezésére vonatkozó javaslatokat,

1/16.) figyelemmel kíséri az önkormányzat egészségügyi és szociális intézményeinek szakmai munkáját, gazdálkodását,

1/17.)[77] véleményezi a háziorvosi, fogorvosi és védőnői körzethatárok megállapítását, módosítását,

1/18.) az ifjúságvédelem, a gyermekkorú bűnözés, a kábítószer-fogyasztás, - terjesztés, családon belüli erőszak, áldozatvédelem, egységes városi bűnmegelőzési felvilágosító és tájékoztató programok figyelemmel kísérése.



  1. Közneveléssel, kultúrával és az ifjúsággal kapcsolatos feladatai körében:


1/1.) értékeli az önkormányzati fenntartású nevelési intézmény foglalkozási, illetve pedagógia programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét,

1/2.) előkészíti az önkormányzati fenntartású nevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízatásával és megbízatásának visszavonásával összefüggő képviselő-testületi döntést,

1/3.) javasolja és döntésre előkészíti a közművelődés jövőbeni fejlesztésére, módosítására vonatkozó elképzeléseket,

1/4.) előkészíti az önkormányzati jelképek, kitüntetések és más címek alapítására és használatára vonatkozó képviselő-testületi rendeleteket,

1/5.) véleményezi a közművelődési intézmények irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

1/6.) javaslatot tesz – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmények elnevezéséről,

1/7.) támogatja az önkormányzat területén a muzeális és helytörténeti emlékek gyűjtését, őrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását, a nemzeti és kulturális hagyományok ápolását, valamint az oktatási intézmények rendezvényeit,

1/8.) figyelemmel kíséri és összegzi a helyi média tevékenységét,

1/9.) véleményezi a közterületen elhelyezésre kerülő művészeti alkotásokról, emlékművekről, emléktáblákról, közterületek és intézmény elnevezéséről szóló előterjesztéseket,

1/10.) közreműködik egy városi szintű ifjúsági közéleti színtér életre hívásában,

1/11.) az ifjúságvédelem, a gyermekkorú bűnözés, a kábítószer-fogyasztás, - terjesztés, családon belüli erőszak, áldozatvédelem, egységes városi bűnmegelőzési felvilágosító és tájékoztató programok figyelemmel kísérése,

1/12.) előkészíti a város ifjúságpolitikai koncepcióját.


  1. Sporttal kapcsolatos feladatai körében


1/1.) szervezi a sport feladatköreit érintő jogszabályok és testületi határozatok végrehajtását,

1/2.) javaslatot dolgoz ki a sportlétesítmények ésszerű, gazdaságos kihasználására, a költségvetés sport rendeltetésű pénzeszközeinek felhasználására,

1/3.) javaslatot tesz a kiemelkedő eredményt elért sportolók és a sport területén dolgozók kitüntetésére,

1/4.) közreműködik a sportegyesületek kapcsolatrendszerének kialakításában, együttműködik és kapcsolatot tart a városban működő sportszervezetekkel, megyei és országos sportszövetségekkel, sportközalapítványokkal, és a sport irányításával foglalkozó országos szervezetekkel, 

1/6.) előterjeszti az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott sport célra fordítható összeg felosztását,

1/7.) előterjeszti a képviselő-testület sporttal, valamint a sportcélú pénzeszközök felosztásával kapcsolatos döntéseit,

1/8.) előkészíti az önkormányzat sporttal kapcsolatos pályázatainak kiírását, a benyújtott pályázatokat elbírálja,

1/9.) véleményezi a sportegyesületek tevékenységéről szóló beszámolókat/tájékoztatókat, arról a képviselő-testületnek tájékoztatást ad.

1/10.) közreműködik a rendszeres testedzés feltételeinek megteremtésében a nevelési-oktatási intézményekben,

1/11.) ösztönzi az egészséges életmód, a szabadidősport, a szervezett formában történő sporttevékenység gyakorlását,

1/12.) javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartására, működtetésére, fejlesztésére,

1/13.) javaslatot tesz nem önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények karbantartásának, korszerűsítésének támogatására, ösztönzi a sportvállalkozások rendeltetésszerű működését,

1/14.) javaslatot tesz a gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatására,

1/15.) előkészíti a város ifjúságpolitikai koncepcióját, hosszú távú sportstratégiáját és fejlesztési tervét,

1/16.) szakmai támogatást nyújt a sportiskolák, az oktatási-nevelési intézmények sporttal, testneveléssel összefüggő feladatainak ellátásához.



2. Az Emberi Erőforrások Bizottságára átruházott hatáskörök[78]

2/1.)[79] a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. alapján a temetéshez nyújtott támogatás és a gyermekek jogán járó támogatás kivételével eseti ellátást állapít meg, kérelmezőnként évente egyszer, a jövedelmi határtól és a gépkocsi vagyontól függetlenül rendkívüli szociális helyzet esetén,

2/2.) javaslatot tesz a képviselő-testületnek az üresen álló felújításra szoruló lakások hasznosítási feltételeinek kidolgozására,

2/3.) javaslatot tesz az önkormányzati tulajdonú lakások hasznosításának formáira és eszközeire,

2/4.) javaslatot tesz a képviselő-testületnek az önkormányzati tulajdonú lakások éves felújítási címlistájára,

2/5.) javaslatot tesz a polgármesternek, illetőleg a képviselő-testületnek önkormányzati tulajdonú lakások értékesítésére, értékesítésre kijelölésre illetve, lakások visszavásárlására,

2/6.) javaslatot tesz a képviselő-testületnek a lakások lakbérének (piaci, költségelvű, szociális) mértékére,

2/7.)[80] Keszthely Város Önkormányzata fenntartásában működő nevelési intézmény

  • nevelési, illetve pedagógiai és továbbképzési programjának jóváhagyása (Nkt. 62. § (2)),
  • minőségirányítási programjának jóváhagyása,
  • nevelési év tanrendjének véleményezése (20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 3.§ (1))

2/8.) Óvodai felvételi bizottság szükség szerinti szervezését,

2/9.) Intézményi beiratkozás időpontjának meghatározása, közzététele

2/10.) Óvodák működési körzetének meghatározása, közzététele,

2/11.) Óvoda heti és éves nyitvatartási rendjének meghatározása

2/12.) Közművelődési intézmények tevékenységére vonatkozó éves munkaterv jóváhagyása.

2/13.)[81] A Fejér György Városi Könyvtár feladatainak és használati szabályzatának, küldetésnyilatkozatának, valamint a beiratkozás díjának meghatározása és jóváhagyása

2/14.) A kulturális szakemberek beiskolázási és továbbképzési tervének, valamint módosításának jóváhagyása,

2/15.) dönt a napközi otthonos óvodák beiratkozási időpontjáról.

2/16.)[82] a Pénzügyi, Jogi Bizottsággal együtt megtárgyalja és jóváhagyja az önkormányzat fenntartásában működő köznevelési, közművelődési, kulturális, egészségügyi és szociális intézmények szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, házirendjét,

2/17.) elbírálja a hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók, illetőleg felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok támogatásával kapcsolatos pályázatokat,

2/18.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73. § (4) bekezdése alapján ellátja a Keszthely városban székhellyel rendelkező köznevelési intézmények intézményi tanácsába történő tagok delegálásával kapcsolatos feladatokat,

2/19.) a bizottság elnöke ellátja a Keszthelyi Települési Értéktár Bizottság tagi teendőit.

2/20.) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 83.§ (4) bekezdése alapján a fenntartó megkeresése esetén véleményezi fenntartó által a köznevelési intézmény feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, valamint vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntését vagy véleményének kialakítását.

2/21.) a bölcsőde nyári nyitvatartási rendjének jóváhagyása

2/22.) dönt a bizottság részére az önkormányzat éves költségvetési rendeletében biztosított pénzösszeg felhasználásáról.

2/23.)[83] dönt a gyermekek tanuszodai szállításáról,

2/24.)[84] jóváhagyja a Balatoni Múzeum küldetésnyilatkozatát, múzeumi digitalizálási stratégiáját (1997. évi CXL. tv. 42.§ (4) bek. b) pont).

2/25.)[85] az Arany János Tehetséggondozó Programba pályázó tanuló részére elvi támogatást vagy tanévenként egy alkalommal szociális támogatást állapít meg,

2/26.)[86] Az Nkt. 50. § (8) bekezdése alapján a kormányhivatal megkeresése esetén véleményezi az iskolák felvételi körzetét,

2/27.)[87] Az SzMSz 45. § (2) bekezdése b.) pontja alapján az Emberi Erőforrások Bizottság hatáskörébe tartozó támogatások esetén támogatói döntésében határoz a város címere, logója és a „Keszthely” közigazgatási név használatáról.

4. számú melléklet



Polgármester ügyfélfogadása



Ruzsics Ferenc polgármester fogadóórája:

minden hónap első szerdája: 15.00 – 17.00 óráig

Keszthely, Fő tér 1. - Udvari kistárgyaló



Jegyző ügyfélfogadása


Dr. Horváth Teréz jegyző fogadóórája:

Telefonos egyeztetés alapján: 83/505-504

minden hónap harmadik szerdája: 15.00 – 17.00 óráig

Keszthely, Fő tér 1. – I. em. jegyzői iroda

FÜGGELÉKEK


1. számú függelék[88]


A képviselő-testületi tagok névsora


  1. Ruzsics Ferenc polgármester
  2. Nagy Bálint alpolgármester
  3. Csótár András
  4. Dósa Zsolt
  5. Dr. Boldizsár Erzsébet
  6. Dr. Ifi Ferenc
  7. Kovács Viktória
  8. Mohácsi József
  9. Nemes Klára
  10. Raffai Róbertné
  11. Herold János
  12. Vozár Péterné


2. számú függelék[89]


A képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak tagok névsora



I.PÉNZÜGYI, JOGI BIZOTTSÁG


Elnök:                   Mohácsi József


Alelnök:               Dr. Boldizsár Erzsébet


Tagok:                  Raffai Róbertné

Dr. Szalóki Jenő

Szabó György



  1. VÁROSSTRATÉGIAI BIZOTTSÁG


Elnök:                   Dósa Zsolt


Alelnök:               Vozár Péterné


Tagok:                  Kovács Viktória

Bangó László

Szák-Kocsis László


  1. EMBERI ERŐFORRÁSOK BIZOTTSÁGA


Elnök:                   Csótár András


Alelnök:               Dr. Ifi Ferenc


Tagok:                  Herold János

                               Nemes Klára

                               Dr. Dublecz Károly

                               Horváth Tamás

                               Molnár Anna


3. számú függelék


 A Keszthelyi Polgármesteri hivatal hivatalos hirdetőtábláinak jegyzéke


Keszthelyi Polgármesteri hivatal

(8360 Keszthely, Fő tér 1.)

földszint – Porta



4. számú függelék


A képviselői fogadóórák jegyzéke

5. számú függelék


Keszthely Város Önkormányzata részvételével működő társulások

és az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött szervezetek jegyzéke



Keszthely Város Önkormányzata együttműködési megállapodásai:


Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete

  

(8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7.)

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara


(8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24.)

Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság


(8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5.)

Keszthelyért Polgárőr Egyesület


(8360 Keszthely, Kossuth L. u. 24.)

Pannon Egyetem Georgikon Kar


(8360 Keszthely, Deák F. u. 16.)

Nagycsaládosok Keszthelyi Egyesülete


(8360 Keszthely, Kossuth L. u. 69.)

Keszthely-Kertvárosért Egyesület


(8360 Keszthely, Csabagyöngye u. 19.)

Keszthely Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata


(8360 Keszthely, Fő tér 1.)

Kiskeszthelyért Egyesület


(8360 Keszthely, Sopron u. 34.)

Helikon Liget Egyesület

(8360 Keszthely, Honvéd u.38.)


Keszthelyi Ipartestület


(8360 Keszthely, Bercsényi u. 2/a.)

Keszthelyi Turisztikai Egyesület

(8360 Keszthely, Kossuth L. u. 28.)


Vajda János Öregdiákok Egyesülete

(8360 Keszthely, Fő tér 9.)

Országos Alapellátási Szövetség

(8360 Keszthely, Fő tér 1.)

Keszthelyi Környezetvédő Egyesület

(8360 Keszthely, Bessenyei u. 22.)

Keszthelyi Vöröskeresztes Vízimentő Egyesület

(8360 Keszthely, Ady E. u. 2.)

Fürge Diák Iskolaszövetkezet

(8900 Zalaegerszeg, Iskola köz 6-8.)

Állatvédelmi Járőrszolgálat Zala Megyei Egyesülete

(8900 Zalaegerszeg, Gazdaság u. 13.)


Keszthely Város Önkormányzata részvétele társulásokban:


Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás


Önkormányzati Társulás Nyugat-Balaton és Zala folyó Medence nagytérség települési szilárdhulladékai kezelésének korszerű megoldására


[90]


[1]

A hivatal elnevezését a rendelet egészében módosította a 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. február 27. napjától.

[2]

Törölte a 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet.

[3]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[4]

Kiegészítette a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[5]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[6]

Hatályon kívül helyezte a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016. február 1. napjától.

[7]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[8]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[9]

Kiegészítette a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[10]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[11]

Módosította a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[12]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[13]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[14]

Kiegészítette a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[15]

Kiegészítette a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[16]

Kiegészítette a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[17]

Hatályon kívül helyezte a 23/2018. (X. 30.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. október  31. napjától.

[18]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[19]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[20]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[21]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[22]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[23]

Kiegészítette a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[24]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[25]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[26]

Módosította a 28/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. december 15. napjától.

[27]

Hatályon kívül helyezte a 23/2018. (X. 30.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. október 31. napjától.

[28]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[29]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[30]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[31]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[32]

Módosította a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[33]

Módosította a 8/2018. (II. 15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. február 16. napjától.

[34]

Módosította a 12/2018. (III.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. március 30. napjától.

[35]

Módosította a 8/2018. (II. 15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. február 16. napjától.

[36]

Módosította a 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. február 27. napjától.

[37]

Módosította a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[38]

Módosította a 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. február 27. napjától.

[39]

Hatályon kívül helyezte a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016. február 1. napjától.

[40]

Kiegészítette a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[41]

Kiegészítette a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[42]

Hatályon kívül helyezte a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016. február 1. napjától.

[43]

Módosította a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[44]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[45]

Módosította a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[46]

Módosította a 8/2018. (II. 15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. február 16. napjától.

[47]

Módosította a 6/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1. napjától.

[48]

Kiegészítette a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[49]

Módosította a 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. február 27. napjától.

[50]

Hatályon kívül helyezte a 25/2015. (XI. 4.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2015. november 1. napjától.

[51]

Hatályon kívül helyezte a 25/2015. (XI. 4.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2015. november 1. napjától.

[52]

Beillesztette a 25/2015. (XI. 4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. november 5. napjától.

[53]

Kiegészítette a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[54]

Módosította a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[55]

Az elnevezést módosította a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[56]

Hatályon kívül helyezte a 23/2018. (X. 30.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. október 31. napjától.

[57]

Módosította a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[58]

Hatályon kívül helyezte a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016. február 1. napjától.

[59]

Módosította a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[60]

Hatályon kívül helyezte a 28/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. december 15. napjától.

[61]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[62]

Kiegészítette a 7/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. február 1. napjától.

[63]

Kiegészítette a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[64]

Kiegészítette a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[65]

Az 1/11.) pontot törölte és a számozást módosította a 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. február 27. napjától.

[66]

Módosította a 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. február 27. napjától.

[67]

Módosította a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[68]

Módosította a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[69]

Kiegészítette a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[70]

Kiegészítette a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[71]

Hatályon kívül helyezte a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016. február 1. napjától.

[72]

Módosította a 25/2015. (XI. 4.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. november 5. napjától.

[73]

Hatályon kívül helyezte a 25/2015. (XI. 4.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2015. november 5. napjától.

[74]

Módosította a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[75]

Kiegészítette a 28/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. december 15. napjától.

[76]

Az 1/11.) pontot törölte és a számozást módosította a 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. február 27. napjától.

[77]

Módosította a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[78]

Módosította a7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. február 27. napjától.

[79]

Módosította a 6/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1. napjától.

[80]

Módosította a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[81]

Módosította a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[82]

Módosította a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[83]

Beillesztette a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[84]

Beillesztette a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1. napjától.

[85]

Beillesztette a 12/2017. (VI. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. július 1. napjától.

[86]

Kiegészítette a 23/2018. (X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 31. napjától.

[87]

Kiegészítette a 28/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. december 15. napjától.

[88]

Módosult az 1/2015. (IV. 25.) HVB határozat alapján.

[89]

Módosította a 95/2015. (V. 14.) számú határozat.

[90]

Törölte a 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet.