1. § (1) A rendelet hatálya Keszthely Város Önkormányzata tulajdonában lévő határozatlan vagy határozott időre bérbe adott lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint az üresen álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat törzsvagyonához tartozó forgalomképtelen ingatlanokra.

(3) A törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak körét törvények, valamint Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete rendelete állapítja meg.

(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. számú törvény, valamint az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 33/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet rendelkezései az irányadóak.

(5) A Képviselő-testület e rendelet szabályainak alkalmazásától – méltányossági okokból – különleges méltánylást igénylő körülmények fennállása esetén a város érdekeinek szem előtt tartásával az egyes kérelmek elbírálásánál eltérhet.

2. § (1) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonú lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítéséről a Képviselő-testület határozatában dönt.

(2) Az önkormányzati tulajdonú házingatlan elidegenítésére a polgármester jogosult bruttó 5 millió forint egyedi forgalmi értékhatárig az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 33/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével.

3. § (1) Az önkormányzati házingatlanok vonatkozásában nem köthető adásvételi szerződés azzal a természetes személlyel, jogi személlyel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal, akinek

• a) az önkormányzattal szemben köztartozása, vagy polgári jogi megállapodásból eredő egyéb lejárt határidejű tartozása van,
• b) az önkormányzat által alapított szolgáltatók felé lejárt határidejű tartozása van.

(2) Nem köthető adásvételi szerződés az Lt. rendelkezései alapján elővásárlási jog gyakorlására jogosult bérlővel, akinek

• a) az önkormányzattal szemben köztartozása, vagy polgári jogi megállapodásból eredő egyéb lejárt határidejű tartozása van;
• b) az önkormányzat által alapított szolgáltatók felé lejárt határidejű tartozása van;
• c) bérleti díj vagy azzal egy tekintet alá eső hátraléka van;
• d) használatbavételi díj, bérleti óvadék, vagy üzemeltetési költség tartozása van;
• e) ha a bérlői kötelezettség elmulasztása miatt bírósági eljárás van vele szemben folyamatban.

4. § Az ingatlan értékesítése előtt az épülethez tartozó, azzal egy önálló ingatlant alkotó földrészletet a hatályos szabályozási terv előírásainak megfelelően a természetben és az ingatlan-nyilvántartásban meg kell osztani, ha a telek a szabályozási terv szerinti területfelhasználási övezet előírt telekméretét meghaladja és abból új telek alakítható ki.

5. § A lakás vagy helyiség vételárának megfizetéséhez helyi önkormányzati támogatás nem vehető igénybe.

6. § ^[1] (1)^[2] A lakás vételárát a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság átruházott hatáskörben jogosult megállapítani. A vételárat a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen

• a) az épület településen belüli fekvése;
• b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága;
• c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő;
• d) a lakás alapterülete és komfortfokozata;
• e) a lakottság ténye

figyelembe vételével kell megállapítani.

(2) Az ingatlan forgalmi értékét független ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecslés alapján kell megállapítani. A bérlő az értékbecslés költségét köteles az önkormányzatnak megelőlegezni. Amennyiben a bérlő az adásvételi szerződést megköti, úgy a vételárba az értékbecslés megelőlegezett költségét be kell számítani.

(3)^[3] Az önkormányzati lakás vételárának megállapításakor a lakottság tényének figyelembe vételére az alábbiak szerint kerül sor:

• a) a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére bérbe adott önkormányzati lakás vételára a megállapított forgalmi érték 95%-a.
• b)^[4][5] a határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére bérbe adott lakás vételára a forgalmi érték 98%-a.

(4)^[6] A vételár megállapításakor az elővásárlási joggal rendelkező bérlő részéről az igazolt és bérbeszámítással meg nem térített, az értékesítést megelőző 5 éven belül elvégzett értéknövelő beruházásainak az értékét – legfeljebb a vételár 5 %-ának mértékéig – a forgalmi értékből le kell vonni.

(5) Az elidegenítésre kijelölt lakás az elővásárlásra jogosult részére a vételár egy összegben vagy részletfizetéssel történő megfizetésével idegeníthető el.

(6)^[7] A bérlő kérelmére részletfizetési kedvezmény esetében a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20 %-át egy összegben, a fennmaradó vételár hátralékot 15 év törlesztési idő alatt havonta egyenlő részletekben kell megfizetnie.

(7) Részletre vétel esetén az elővásárlásra jogosult meghatározott mértékű kamatot köteles fizetni. A kamat mértéke azonos a Polgári Törvénykönyvben pénztartozásokra megállapított kamattal.

(8) Ha a vevő

• a) a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti a vételárból 15 % engedmény illeti meg;
• b) a vételár hátralékot a törlesztési idő lejárata előtt egy összegben megfizeti, akkor a törlesztési időből még hátra lévő egész évekkel számolva évente 1 % engedmény illeti meg a vételár hátralékból;
• c) a vételár hátralékból többletbefizetést teljesít, akkor a többletbefizetés 1 %-a kedvezmény illeti meg.

(9) A határidőben be nem fizetett törlesztő részletek után a vevő a Ptk. szerinti pénztartozás esetén megállapítható késedelmi kamatot köteles megfizetni.

7. § (1) Megüresedett, bérbeadás útján nem hasznosítandó lakás versenytárgyaláson vagy versenytárgyaláson kívül történő elidegenítéséről az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 33/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendeletben felhatalmazott dönt, majd döntése alapján az elidegenítéssel megbízott szerv a lakást értékesíti.

(2) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése esetében a vevőnek egy összegben kell a vételárat megfizetni, részletfizetés és kedvezmény nem illeti meg. Egyedi esetekben kérelemre a hatáskör gyakorlója a részletfizetés kérdésében ettől eltérően dönthet.

8. § (1) Elővásárlási jog alapján elidegenítendő helyiség esetében a vételár a bérlő által a helyiségre fordított, a bérbe adó által elismert és meg nem térített értéknövelő, az értékesítést megelőző 5 éven belüli beruházások értékével csökkentett forgalmi érték.

(2) Elővásárlási jog alapján elidegenítendő helyiség vevőjét a vételárra részletfizetési kedvezmény és engedmény nem illeti meg, egyedi esetben kérelemre a hatáskör gyakorlója a részletfizetés kérdésében ettől eltérően dönthet.

9. § (1) Az üresen álló nem lakás céljára szolgáló helyiséget az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 33/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell értékesíteni.

(2) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek elidegenítése esetében a vevőnek egy összegben kell a vételárat megfizetni, részletfizetés és engedmény nem illet meg. Egyedi esetekben kérelemre a hatáskör gyakorlója a részletfizetés kérdésében ettől eltérően dönthet.

9/A. § ^[8] (1) Az önkormányzat, vagy az elidegenítéssel megbízott szervezet az eladásra kijelölést követő 30 napon belül értesíti az elidegenítésre kijelölt lakás bérlőjét az elidegenítéssel kapcsolatos szándékról.

(2) A bérlő az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozhat, hogy a lakást maga, vagy a Lakástörvény 49. §-ában meghatározott más jogosult vásárolja meg.

(3)^[9] A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozata önkormányzat részére történő megküldését követő 60 napon belül, de legkésőbb a bizottság soron következő ülésén a lakás vételárát megállapítja. A határidőbe nem számít bele a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat kézhezvételétől az értékbecslés költségének megelőlegezéséig terjedő időtartam.

10. § (1)^[10] Az elidegenítéssel megbízott szervezet az értékesítés feltételeire vonatkozó eladási ajánlatot a vételár megállapítását követő 30 napon belül köteles az elővásárlásra jogosult számára megküldeni.

(2) A ajánlatnak tartalmaznia kell:

• a) a házingatlan (lakás, helyiség) legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más általános adatait (így többek között címe, helyrajzi száma, alapterülete),
• b) a tulajdoni lapon feljegyzett jogokat és tényeket,
• c) az ingatlan vételárát,
• d) az egyösszegű megfizetés összegét,
• e) az adható kedvezményeket, a részletfizetés időtartamát,
• f) a vételár megállapításának módjáról, kialakításánál figyelembe vett tényezőkről szóló tájékoztatást,
• g) a vételárhátralék kamatát,
• h) és a teljes ingatlanra vonatkozó főbb műszaki jellemzőket.

(3)^[11] Az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napig az ajánlattevő ajánlatához kötött. E határnapot követően az ajánlat érvényét veszti. Az ajánlat elfogadásától számított 30 napon belül az adásvételi szerződést meg kell kötni. A szerződéskötési kötelezettség időtartama különös méltánylást érdemlő okból egy alkalommal a felek egyező akaratával legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

(4) A bérlő a szerződéskötés hónapjában köteles a bérlőt terhelő fizetési kötelezettségeit teljesíteni.

(5) A bérleti jog megszerzéséért fizetett használatbavételi díj vagy pénzbeli térítés a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség vételárából nem számítható le.

11. § (1) A vételárhátralék erejéig az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogot, a vételárhátralék fennállásának idejére elidegenítési és terhelési tilalmat kell az Önkormányzat javára bejegyezni.

(2) A polgármester az elidegenítési és terhelési tilalmat töröltetheti, ha a vevő a vételárhátralékot megfizeti.

(3) Ha a vevő az általa kedvezménnyel megvásárolt lakás tulajdonjogát átruházza az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt, ahhoz csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha a fennálló vételárhátralékot az adható kedvezmény levonása nélkül teljes összegben megfizeti.

(4) Amennyiben a vevő a vásárlástól számított 5 éven belül el kívánja idegeníteni az elővásárlási jog alapján vásárolt lakást vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget, az önkormányzat visszavásárlási jogával élhet.

(5) A polgármester jogosult a (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási jog gyakorlására amennyiben a lakás illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség adásvételi szerződésben meghatározott vételára a bruttó 5 millió forintot nem éri el.

(6) Az (5) bekezdésben nem szabályozott esetekben a Képviselő-testület dönt a visszavásárlási jog gyakorlásáról.

12. § (1) Jelen rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonú házingatlanok értékesítéséről szóló 1/2004.(I.30.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 51/2006. (XII. 15.), 23/2007.(IV.27.), 24/2008.(V.14.) és 19/2009.(V.15.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 37/2009. (X. 30.) önkormányzati rendelet 2. §-a.