Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének 16/2010. (XI. 25.) önkormányzati rendelete

a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Hatályos: 2013. 09. 04- 2014. 06. 29

Lenti Város Önkormányzat képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35.§-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:[1]

 

[1] A 65/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelet 1. §-a szerinti módosítás 2013. január 1-jén lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés: „Lenti Város Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva és a 24. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleményének kikérésével a következő rendeletet alkotja:”

1.A rendelet hatálya

1.§     A rendelet hatálya kiterjed:

          a)      valamennyi ingatlantulajdonosnál, tulajdonosi közösségnél, birtokosnál vagy használónál (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) keletkező települési szilárd hulladékra, és

          b)      a Lenti Hulladékkezelő Korlátolt Felelősségű Társaságra.

          2.§     Lenti Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező, helyi közszolgáltatás ellátására a rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő, Lenti Hulladékkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Közszolgáltató) 8960 Lenti, Petőfi u. 4. szám alatti gazdasági társaság jogosult és kötelezett 2013. december 31-ig, a 2002-ben kötött szerződés alapján.

2. Értelmező rendelkezés

          3.§     A rendelet alkalmazása szempontjából:

                   Települési szilárd hulladék: a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) kormányrendeletben meghatározott fogalom.

3.Az önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai és hatáskörei

4.§     (1)     Az önkormányzat az ingatlantulajdonosnál keletkező hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn. Feladata e tekintetben:

a)       a helyi közszolgáltatás körébe tartozó hulladék rendszeres begyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése;

b)      a közszolgáltatás ellátására a szolgáltató kiválasztása, a szolgáltatóval szerződés megkötése;

c) gondoskodás a hulladék elhelyezésére szolgáló ártalmatlanító hely, hasznosító hely kialakításáról, fenntartásáról, üzemeltetéséről, megszüntetéséről és rekultivációjáról;

d)[2] hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszteri rendeletbennem

szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételek megállapítása; és

 

[2] A 25/2013. (IX.03.) önkormányzati rendelet 1. §-a szerinti módosítás 2013. szeptember 4-én lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés: „4. § (1) d) a közszolgáltatás díjának és a díjfizetés rendjének megállapítása; és”.

e)       a hulladékkal kapcsolatos egyes, a jogszabályban meghatározott hatósági jogkörök gyakorlása.

                   (2)     A közszolgáltatás ellátására feljogosított szolgáltató szállító eszközéhez rendszeresített az ingatlantulajdonos tulajdonát képező, vagy a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott, a 3. § szerinti hulladéknak rendszeresített gyűjtőedényben a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres gyűjtésére, begyűjtésére, szállítására, előkezelésére, tárolására, hasznosítására, és ártalmatlanítására terjed ki.

(3)[3]   

 

[3] Hatályon kívül helyezte a 21/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése 2012. március 30-án. Ezidáig hatályos rendelkezés: „ 4.§ (1) Az önkormányzat a hulladékkal kapcsolatos feladatainak megvalósítása során együttműködik a környező települések önkormányzataival.”

4.A közszolgáltatás tartalma

          5.§     (1)     A közszolgáltatás kiterjed:               

a)  az ingatlantulajdonos által a szolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és a Közszolgáltató által biztosított, vagy az ingatlantulajdonos tulajdonát képező gyűjtőedényben, vagy e rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott hulladék begyűjtésére és rendszeres,  alkalmi elszállítására;

b) az ingatlanon összegyűjtött nagy darabos, lomtalanítás körébe vont hulladék évente legalább egyszeri, a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen, erre a célra biztosított szállítóeszközén történő begyűjtésére és a Közszolgáltató általi elszállítására;

c) hulladéklerakó működtetésére és üzemeltetésére;

d) hulladékgyűjtő sziget, hulladékgyűjtő udvar és a hulladék ártalmatlanítását           szolgáló          létesítmény működtetésére és üzemeltetésére;

e) az a) és b) pontban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított hulladék ártalmatlanítására;

f) a hulladék egyes összetevőinek más összetevőktől elkülönített, szelektív begyűjtésére (a továbbiakban: szelektív begyűjtés).

g) a háztartásban keletkező veszélyes hulladék átvételére;

h) a közszolgáltatás ellátására kihelyezett konténer melletti illegális hulladék felszámolására;

i) a Közszolgáltató által fenntartott, valamint a h) pontba nem tartozó területen képződött illegális hulladék felszámolására.

 

5.A közszolgáltató közszolgáltatással kapcsolatos jogai és kötelezettségei

 

6.§     (1) A Közszolgáltató kötelessége e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint a környezetvédelmi, valamint jogszabály megtartásával a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlantulajdonostól:

a) a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített és általa rendelkezésre bocsátott vagy az ingatlantulajdonos tulajdonát képező gyűjtőedényben vegyesen gyűjtött háztartási hulladék és háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék házhoz menő járattal történő rendszeres begyűjtése és elszállítása,

b) a Közszolgáltató által fenntartott és működtetett szelektív hulladékgyűjtő szigeten, hulladékgyűjtő udvaron elhelyezett, továbbá a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy más eszközben szelektíven gyűjtött hulladék válogatása, bálázása, hasznosításra történő előkészítése (továbbiakban együtt: előkezelése), és begyűjtése,

c) a Közszolgáltató által erre a célra biztosított szállítóeszközén az ingatlanon összegyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék (a továbbiakban: hulladék) évente legalább egyszeri, a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen történő begyűjtése és elszállítása,

            d) a háztartásokban keletkező veszélyes hulladék átvétele,

e) hulladékgyűjtő szigetek, hulladékgyűjtő udvarok üzemeltetése,

f) a b) pontban foglaltak szerint szelektíven begyűjtött hulladék nem újrahasznosítható részének lerakással történő ártalmatlanítása,

h) a b) pontban szelektíven begyűjtött hulladék újrahasznosítható részének hasznosításra történő átadása.

(2)[4]      A Közszolgáltató köteles eleget tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben foglalt rendelkezéseknek.

 

[4] A 21/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a szerinti módosítás 2012. március 30-án lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés: „6.§ (2) A Közszolgáltató köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.”

(3)       A Közszolgáltató köteles a képviselő-testület számára közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes beszámolót, valamint költségelszámolást készíteni a közszolgáltatási tevékenység éves értékeléséhez.

II.Fejezet

A közszolgáltatás igénybevételével összefüggő kötelezettségek és jogosultságok

  1. Az ingatlantulajdonos közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos jogai és kötelezettségei

 

7.§     (1)     Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező hulladékot e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

 

(2)     Az ingatlantulajdonos a keletkezett szelektív hulladékot az építési és bontási törmelék kivételével 1 m3/alkalom mennyiségig,  ingyenesen a Lenti 054/7. hrsz-ú hulladék begyűjtő vagy hulladék kezelő telepre külön engedély nélkül, heti rendszerességgel, maga is elszállíthatja.

                           

(3) Az ingatlantulajdonos alapvető kötelessége, hogy

                     a)       amennyiben a hulladékkezelési kötelezettségének nem a (2) bekezdésben foglaltak szerint tesz eleget és a közszolgáltatási szerződést aláírja, a közszolgáltatás igénybevételéért a VIII. Fejezet szerint meghatározott díjat fizesse,

                               b)                  a 2. mellékletben felsorolt hulladékgyűjtő szigeten, hulladékgyűjtő udvaron elhelyezett edényzetben vagy szelektív hulladékgyűjtésre rendszeresített zsákban a külön gyűjtendő hulladékát a 2. melléklet szerinti megosztásban elhelyezze,

                      c)                a magánszemélyeknél keletkező veszélyes hulladékot külön gyűjtse és a Közszolgáltatónak átadja,

                     d)      a szelektíven szétválogatott és veszélyes hulladéktól mentes maradék hulladékot az elszállításra való átvételig gyűjtse, tárolja,

                     e)                az ingatlanán keletkező hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe vegye, és a hulladékot e rendeletben feljogosított Közszolgáltatónak adja át, és a közszolgáltatási díjat kiegyenlítse, kivéve, ha az ingatlantulajdonos a hulladékkezelési kötelezettségének a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésével tesz eleget,

                     f)       a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét és egészségét, valamint jó közérzetét ne veszélyeztesse, a város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

                     g)      az ingatlanán keletkező hulladékot alacsony szinten tartsa, feleslegesen hulladékot ne          bocsásson ki.

(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles a Közszolgáltatónak a tény bekövetkeztétől számított 15 napon belül bejelenteni, ha tulajdonos, bérlő vagy használó személyének változása vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A bejelentésben meg kell jelölni az ingatlanon keletkező rendszeres hulladék mennyiségének becslése és a szükséges edényzet űrtartalma meghatározása érdekében:

  1. az ingatlanon állandó vagy tartózkodási címmel rendelkezők számát,
  2. nem rendszeres hulladék esetében a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét,
  3. nem lakóingatlan esetében az elszállítandó hulladék egy ürítésre vonatkozó nagyságát.

(5) Az ingatlantulajdonos, amennyiben a hulladékkezelési kötelezettségének saját maga a (2) bekezdésben rögzítettek szerint az ártalmatlanító helyen történő hulladék elhelyezésével tesz eleget, annak megkezdése előtt köteles írásban tájékoztatni a Közszolgáltatót, továbbá köteles a kötelezettség teljesítését félévente a Közszolgáltatónak az átvételi elismervénnyel írásban igazolni. Amennyiben az ingatlantulajdonos a hulladék eltávolításáról nem maga gondoskodik, köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni és a díját a Közszolgáltatónak megfizetni.

(6) [5] Amennyiben az ingatlantulajdonos a hulladékkezelési kötelezettségének saját maga tesz eleget és nem a 20. § (1) bekezdés alapján, köteles az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére, az ingatlanán keletkező hulladéknak e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a Közszolgáltatónak történő átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére.

 

[5] A 21/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a szerinti módosítás 2012. március 30-án lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés: „7. § (6) Amennyiben az ingatlantulajdonos a hulladékkezelési kötelezettségének saját maga tesz eleget és nem a 11. § (2) bekezdés alapján, köteles az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére, az ingatlanán keletkező hulladéknak e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a Közszolgáltatónak történő átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére.”

(7) Az ingatlantulajdonost nem terheli a (6) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ahol hulladék nincs vagy nem keletkezik.

(8) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni.

7. A gazdálkodó szervezet közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos jogai és kötelezettségei

8.§     (1)     Gazdálkodó szervezet köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladékának kezeléséről, hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról a Hgt. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

(2)[6]    A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 12.§ (3) bekezdésében előírtaknak minősül a hulladék kezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása, ha a gazdálkodó szervezet

                            a)       a hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségéről az erre feljogosított és környezetvédelmi felügyelőség engedélyével rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségének megfizetésével gondoskodik,

         b)    e kötelezettségét a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti.

 

[6] A 65/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelet 2. §-a szerinti módosítás 2013. január 1-jén lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés: „8.§(2) A Hgt. 13. §-ában előírtaknak minősül a hulladék kezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása, ha a gazdálkodó szervezet

                a)            a hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségéről az erre feljogosított és környezetvédelmi felügyelőség engedélyével rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségének megfizetésével gondoskodik,

                b)            e kötelezettségét a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti.”

(3)     A (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének teljesítése ellenére is köteles a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás igénybevételére, ha a közszolgáltatás keretében nyújtott hulladékkezelés a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan környezeti szempontból a (2) bekezdésben foglaltaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.

(4) Az ingatlantulajdonos ingatlanán a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett hulladéka tekintetében az (1)-(3) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a termelés vagy szolgáltatás során keletkező háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladékot a hulladék termelője, birtokosa telephelye határain belül hulladékkezelési engedély nélkül gyűjtheti, szállíthatja és azt fizikai előkezelésnek vetheti alá.

  1. A gazdálkodó szervezet a nem a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladékának kezeléséről a közszolgáltatás keretein kívül gondoskodhat a (2) bekezdés szerint.

  1. Az a gazdálkodó szervezet, amely hulladékának kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik, köteles erről a tényről a Közszolgáltató egyidejű tájékoztatása mellett a városi jegyző által vezetett nyilvántartás számára, a jegyzőhöz címzetten írásban nyilatkozni és egyidejűleg igazolnia kell, hogy a mentesülés alapjául szolgáló feltételeknek megfelel.

  1. Az a gazdálkodó szervezet, amely a hulladéka kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik, a jegyző által vezetett nyilvántartás számára, a jegyzőhöz címzetten köteles írásban bejelenteni az általa igénybe vett hulladékkezelőt, az igénybe vett szolgáltatást, valamint a hulladékkezelő engedélye számának és jogosultságának ellenőrzése érdekében köteles bemutatni az általa igénybe vett hulladékkezelő hulladékkezelési engedélyét vagy másolatát. A gazdálkodó szervezet köteles e bekezdésben foglaltakról a Közszolgáltatót egyidejűleg tájékoztatatni. Amennyiben a hulladék átvevője, szállítója, ártalmatlanítója nem a Közszolgáltató, akkor a gazdálkodó szervezet a hulladék átvevője, szállítója, ártalmatlanítója engedélyét külön köteles bemutatni mind a jegyző, mind a Közszolgáltató részére.

  1.  A (7) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a gazdálkodó szervezet e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, vagy e rendelet hatálybalépését követően általa igénybe venni kívánt hulladékkezelővel történő szerződéskötést megelőzően köteles eleget tenni.

(9)     Az a gazdálkodó szervezet, amely a hulladéka kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodik, a jegyző által vezetett nyilvántartás számára, a  jegyzőhöz címzetten köteles igazolni a környezetvédelmi felügyelőség engedélyének eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányával azt, hogy az ártalmatlanító berendezés vagy létesítmény a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett és annak üzemeltetésével, hulladékkezelési engedély alapján maga gondoskodik hulladékának kezeléséről.

  1. A (9) bekezdés szerinti igazolási kötelezettségének a gazdálkodó szervezet már működő létesítmény, berendezés esetén e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, míg e rendelet hatályba lépését követően igénybe venni kívánt létesítmény, berendezés esetén a létesítmény, berendezés üzembe helyezésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.

11. A (6)-(10) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, ha a gazdálkodó szervezetnek a jegyző szerinti nyilvántartásba vett adataival összefüggésben változás következett be, vagy a gazdálkodó szervezetet, a rá vonatkozó egyes adatokat a nyilvántartásból törölni kell. A fentiek bejelentésére a gazdálkodó szervezet a változás napjától vagy a változás tényének tudomásra jutásától számított 15 napon belül köteles.

12. [7] Lenti közigazgatási területén a települési hulladék szállítását és ártalmatlanítását azon vállalkozó végezheti, aki környezetvédelmi hatósági engedéllyel, a követelményeknek megfelelő telephellyel, valamint tevékenysége gyakorlásából a környezetre gyakorolt és azonnali beavatkozást igénylő káros hatás elhárításához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik, a közszolgáltatás keretében az elkülönített hulladék gyűjtést végző gyűjtőjáraton munkát végző dolgozói közül legalább egyik jelenlévőjének alapfokú hulladékgyűjtő szakirányú képesítése van és környezetvédelmi megbízottat alkalmaz.

 

[7] A 21/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a szerinti módosítás 2012. március 30-án lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés: „8.§ (12) Lenti közigazgatási területén a települési hulladék szállítását és ártalmatlanítását azon vállalkozó végezheti, aki környezetvédelmi hatósági engedéllyel, a követelményeknek megfelelő telephellyel, valamint tevékenysége gyakorlásából a környezetre gyakorolt és azonnali beavatkozást igénylő káros hatás elhárításához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik, a közszolgáltatás keretében az elkülönített hulladék gyűjtést végző gyűjtőjáraton munkát végző dolgozói közül legalább egyik jelenlévőjének hulladékgyűjtő és szállító szakképesítése van és környezetvédelmi megbízottat alkalmaz.”

III.Fejezet

A közszolgáltatási szerződés tartalmi elemei és a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok kezelése, továbbá adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség

  1. A magánszemély ingatlantulajdonossal, a társasházzal megkötendő közszolgáltatási szerződés tartalmi elemei

9.§     (1)     A szerződésben meg kell jelölni:

  1. a szerződő fél nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, a közszolgáltatás igénybevételének jogcímét, bankszámlaszámmal rendelkező társasházak esetén a bankszámlaszámot,
  2. a közszolgáltatással érintett ingatlan címét, vagy annak hiányában a helyrajzi számát,
  3.  a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,
  4. a teljesítés helyét és módját,
  5. az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok szerint,
  6. a gyűjtőedény térfogatát és darabszámát, használatának jogcímét és módját,
  7. a szerződéskötés időpontjában hatályos közszolgáltatási díjat,
  8. a közszolgáltatási díj megfizetésének módját,
  9. a szerződés módosításának feltételeit,
  10. az irányadó jogszabályok meghatározását,
  11. a szerződés megszűnésének eseteit.

  1. A gazdálkodó szervezettel megkötendő szerződés egyes tartalmi elemei

          10.§   (1)     Az a gazdálkodó szervezet, amely köteles a közszolgáltatást a 8. § (1) bekezdés alapján igénybe venni, a közszolgáltatás teljesítésére a Közszolgáltatóval írásbeli szerződést köt.

  1. A szerződésben meg kell határozni:
  1. a szerződést kötő feleket,
  1. a Közszolgáltatót és  

ab)     a gazdálkodó szervezetet cégjegyzékszerűen, cégjegyzékszám, név, székhely szerint, az adószámot és a bankszámlaszámot is feltüntetve.

  1. a gazdálkodó szervezet

ba)     nevét, címét,

  1. cégjegyzék, vagy egyéb nyilvántartási számát,

bc)     amennyiben tevékenysége a jogszabályok alapján működési engedélyhez kötött, a működési engedélyének számát,

  1. a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,
  2. a teljesítés helyét és módját,
  3. ha nem saját tulajdonú az edényzet, a Közszolgáltató által a gazdálkodó szervezet rendelkezésére bocsátott gyűjtőedényt űrtartalom és darabszám szerint,
  4. az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok szerint,
  5. nem előre meghatározott időben történő ürítés esetén az ürítés módját,
  6.  a gazdálkodó szervezet által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyiségét, amelyre a közszolgáltatást igénybe veszi,
  7. a gyűjtőedény használatának jogcímét és módját,
  8. a szerződéskötéskor hatályos közszolgáltatási díjat,
  9. a közszolgáltatási díj megfizetésének módját,
  10. a szerződés módosításának, felmondásának feltételét,
  11. az irányadó jogszabály meghatározását,
  12. a szerződés megszűnése esetét.

  1. A szerződést a Közszolgáltató nem mondhatja fel. A gazdálkodó szervezet a szerződést írásban, 30 napos határidővel mondhatja fel.

  1. A gazdálkodó szervezet a szerződést akkor mondhatja fel, ha

a)       Lenti város közigazgatási területén megszűnt az a gazdasági tevékenysége, amellyel összefüggésben a hulladéka keletkezett és amennyiben működési engedélyének visszavonását vagy hatályon kívül helyezését a Közszolgáltató felé hitelt érdemlően igazolja, vagy

b)      a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladékának kezeléséről a továbbiakban e rendeletben és jogszabályban foglaltak szerint nem a közszolgáltatás keretében gondoskodik.

  1. A felmondás akkor érvényes, ha a gazdálkodó szervezet a bejelentés érkeztetett írásbeli példányának csatolásával a Közszolgáltatónak egyidejűleg igazolja, hogy e rendelet szerinti nyilvántartás számára e rendeletben foglaltak szerint a változást bejelentette és becsatolta a hulladékkezelési engedélyét vagy az általa igénybe vett új hulladékkezelő gazdálkodó szervezet engedélyét.

  1. A Közszolgáltató és az ingatlantulajdonos, vagy a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladék tekintetében külön szerződést köt.

10.Személyes adatok kezelése

 

11.§   (1)[8]    A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére a Ht. 35.§ g) pontja alapján és e rendeletben foglalt mértékben és terjedelemben jogosult.

 

[8] A 65/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a szerinti módosítás 2013. január 1-jén lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés: „11.§ (1) A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére a Hgt. 23.§ g) pontja alapján és e rendeletben foglalt mértékben és terjedelemben jogosult.”

(2) A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

(3)     A Közszolgáltató megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni az adatok biztonságáról. A Közszolgáltató az adatokat védeni köteles különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal vagy törlés, sérülés vagy megsemmisülés ellen.

(4)     A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatot a közszolgáltatást igénybevevő azonosítására, a közszolgáltatási szerződés teljesítésével, jogszabályban előírt ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatos feladat ellátására, számlázásra, postázásra, kedvezmény érvényesítésére, közüzemi díjhátralék behajtására használhatja fel.

(5)     A Közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

11.Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség

12.§   (1)     Az ingatlantulajdonos és a gazdálkodó szervezet köteles eleget tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének a Hgt. és a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási
és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szabályai szerint.

  1. [9] A közszolgáltatást igénybevevő ingatlantulajdonos tekintetében, aki a hulladékát a Közszolgáltatónak adja át, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben megkövetelt hulladék nyilvántartásáról és bejelentéséről a Közszolgáltató gondoskodik.
 

[9] A 21/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 4. §-a szerinti módosítás 2012. március 30-án lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés: „ 12.§ (2) A közszolgáltatást igénybevevő ingatlantulajdonos tekintetében, aki a hulladékát a Közszolgáltatónak adja át, a jogszabályban megkövetelt hulladék nyilvántartásáról és bejelentéséről a Közszolgáltató gondoskodik.”

IV. Fejezet

A közszolgáltatás ellátásának rendje és módja

12. A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei

         13.§   (1)     Az ingatlantulajdonos és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt vagy a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre vagy az a tény, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlantulajdonos részére felajánlja, vagy a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(2)     A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a Közszolgáltató az ingatlan tulajdonost írásban köteles értesíteni, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni. Az ingatlantulajdonos köteles az értesítés és felajánlás alapján a közszolgáltatási szerződést aláírni, kivéve, ha e rendeletben szabályozott hulladékgazdálkodási köztelezettségének a 7. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti igazolt módon tesz eleget. A közszolgáltatási szerződés aláírásának jogszerűtlen megtagadása esetén is köteles az ingatlantulajdonos a kötelező közszolgáltatás igénybevételére, és 1 db 110-120 literes gyűjtőedényt és szállítási gyakoriságot is figyelembe vevő közszolgáltatási díj megfizetésére. Amennyiben a közszolgáltatási szerződés aláírását jogszerűtlenül megtagadó ingatlantulajdonos ingatlanán a 110-120 literes edényméretet meghaladó mennyiségű hulladék keletkezik, a Közszolgáltató jogosult a tényleges mennyiségnek megfelelő közszolgáltatási díjról számlát kibocsátani az ingatlantulajdonos felé.

(3)     A közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásról a Közszolgáltató az ingatlantulajdonost a változás bekövetkezése előtt köteles értesíteni.

(4)     A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatta. Az értesítés mintáját az 1. melléklet tartalmazza.

(5)     Az ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni az ingatlanán rendszeresen keletkező hulladék keletkezésének tényét.

(6)     A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét, gyakoriságát, útvonalát és időpontját az ingatlantulajdonosnál keletkező hulladékmennyiség figyelembevételével a Közszolgáltató határozza meg és arról az ingatlantulajdonost a (2) bekezdés szerint értesíti.

13. A közszolgáltatás szünetelése

          14.§   (1)     Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan legalább 30 napig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék nem keletkezik.

(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, azt legalább 15 nappal megelőzően és a szünetelés időtartamának hozzávetőleges meghatározása mellett.

  1. Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

  1. Amennyiben a szüneteléssel érintett ingatlan esetében a szünetelés időtartama alatt a közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy a szünetelés semmissé válik, és az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett a Közszolgáltató a hulladékot köteles elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles az e rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni.

(5) Indokolt esetben az ingatlantulajdonos az akadályoztatás igazolásával méltányosságból előzetes bejelentés nélkül is kérheti a közszolgáltatási díjfizetés alóli felmentését az általa igazolt időszakra vonatkozóan. Az akadályoztatást megszűnése után 15 napon belül be kell jelenteni. Az utólagos szünetelési kérelem elbírálásáról a képviselő-testület által átruházott hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt. A határozat egy példányának megküldésével a díjfizetés alóli felmentésről a Közszolgáltatót értesíteni kell.

(6)       A szünetelés szabályai nem alkalmazható társasházi ingatlan esetében

V.Fejezet

A hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, ártalmatlanítása, a kezelő létesítmény üzemeltetése, a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása

14.Hulladékszállítás rendje

          15.§   (1)     A hulladék begyűjtésének és elszállításának rendjét és gyakoriságát e rendelet határozza meg. A Közszolgáltató jogosult az útvonal és e rendeletben meghatározott kötelező gyakoriság mellett a napi vagy a heti időpont meghatározására. Ha az útvonal és a gyűjtési nap változik, arról a Közszolgáltatónak kell a szolgáltatást igénybe vevőt értesítenie.   

(2)     A Közszolgáltató a rendszeresített tárolóedényből hetente egyszer köteles a háztartási hulladékot összegyűjteni és elszállítani az igény előzetes egyeztetését követően megállapított meghatározott napon.

(3)[10]         A bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló EüM rendeletben meghatározott gyakorisággal, Lenti város településrendezési tervében foglaltak figyelembe vételével kell elszállítani. A szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló zsákot, amely papír és műanyag csomagolási hulladék gyűjtésére szolgál, egész évben, kétheti váltakozással, hétfői napokon gyűjti a Közszolgáltató.

 

[1]0 A 43/2012. (V.21.) önkormányzati rendelet 1. §-a szerinti módosítás 2012. május 22-én lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés:”15.§ (3) A biológiai úton lobomló hulladékgyűjtésre alkalmas edényzetet márciustól novemberig heti 1 alkalommal, szerdai napon, míg a háztartási hulladéktároló konténert június, július, augusztus és szeptember hónapokban heti egy alkalommal, a többi hónapban kéthetenként egy alkalommal köteles a Közszolgáltató elszállítani és kiűríteni. Az elszállítás gyakoriságát a Közszolgáltatóval kötött szerződésben rögzíteni kell. A szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló zsákot, amely papír és műanyag csomagolási hulladék gyűjtésére szolgál, egész évben, kétheti váltakozással, hétfői napokon gyűjti a Közszolgáltató.”

  1. E rendeletben meghatározott gyakoriságú hulladékszállítás mellett, ha az ingatlantulajdonosnak többlet hulladéka keletkezik, azt a Közszolgáltatónál megvásárolt, és erre a célra rendszeresített „HUKE” feliratú zsákban helyezheti el. A „HUKE” cégfeliratos egyedi megjelölésű zsáknak a Közszolgáltatótól való megvásárlása egyidejűleg jelenti a hulladékmennyiség kezelési költségének megfizetését is.

15.A hulladékszállításra vonatkozó egyéb rendelkezések

16.§   (1)     Ha a Közszolgáltató által megállapított rendszeres szállítási nap ünnep, vagy munkaszüneti napra esik, a hulladék elszállítása az adott ünnep vagy munkaszüneti napon történik.

(2)     Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlantulajdonos hibájából marad el, akkor az ürítésre csak az ingatlanra vonatkozó következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a Közszolgáltatótól.

(3)     Ha a hulladékot, a lakossági veszélyes hulladékot, vagy a lomokat a Közszolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja, és a szállítás kimaradása nem az ingatlantulajdonos hibájából történik, a Közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni. Az új időpontról a lakosságot tájékoztatni kell.

16.Hulladékgyűjtő edényzet

17.§   (1)     Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy birtokába került hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni, és ahhoz a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, az ingatlantulajdonos tulajdonát képező, vagy a Közszolgáltató által biztosított gyűjtőedényt köteles igénybe venni.

  1. Ha az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felé a valóságnak nem megfelelő hulladékmennyiséget vagy adatot közöl, ideértve az ingatlanon rendszeresen tartózkodó személyek számára vonatkozó adatot is, és emiatt a hulladék mennyisége rendszeresen legalább egy hónapon keresztül meghaladja az átvett gyűjtőedény űrtartalmát, a Közszolgáltató jogosult a köztisztaság biztosítása érdekében az ingatlantulajdonost felhívni, hogy haladéktalanul gondoskodjon nagyobb gyűjtőedényzet rendelkezésre bocsátásáról. Amennyiben az ingatlantulajdonos a felhívás átvételétől számított 15 napon belül nem gondoskodik a megfelelő méretű edényzet rendelkezésre bocsátásáról, a Közszolgáltató jogosult a kötelezettségét elmulasztó ingatlantulajdonos  egyidejű értesítése mellett, a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő űrtartalmú edényt kihelyezni és a kihelyezést követően a nagyobb űrtartalmú edényzet után számlázni a díjat, mindaddig amíg a keletkező hulladékmennyiséget figyelembe véve a nagyobb űrtartalmú edényzet szükséges.

  1. Ha a Közszolgáltató az ingatlantulajdonos kérelmére a szállítóeszközéhez gyűjtőedényt rendszeresített vagy a gyűjtőedényt a 17. § (2) bekezdés esetén az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátja, 15 napon belül az ingatlan tulajdonosa vagy meghatalmazottja vagy nagykorú, vele egy lakcímen lakó hozzátartozója köteles írásban igazolni a gyűjtőedényzet átvételét.
  2. A kötelező közszolgáltatás a Közszolgáltató vagy az ingatlantulajdonos tulajdonát képező, a Közszolgáltató által meghatározott és a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített 50 literes, 110-120 literes, 1100 literes, 4000 literes típusú gyűjtőedényből történik.   

  1. Az ingatlantulajdonos a hulladék gyűjtése során köteles megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék más életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.

  1. Az ingatlantulajdonos köteles írásban, vagy telefonon három nappal megelőzően bejelenteni a Közszolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. Amennyiben az ingatlantulajdonos nem tud nagyobb gyűjtőedényt vagy egyéb gyűjtőeszközt rendelkezésre bocsátani, bejelentése alapján a Közszolgáltató köteles az egyeztetett időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez és elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú, vagy további gyűjtőedényt, vagy a hulladék gyűjtésére alkalmas más gyűjtőeszközt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani, és a többletszolgáltatást teljesíteni, az ingatlantulajdonos pedig a többletszolgáltatás díját megfizetni.

  1. Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedény űrtartalmát, és az ingatlantulajdonos elmulasztja a bejelentési kötelezettségét, a Közszolgáltató köteles a többlet hulladék kezelésére rendszeresített, a Közszolgáltató cégemblémájával jelölt zsákba kihelyezett hulladék elszállítására. 

  1. Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlantulajdonos elmulasztja a (2) bekezdésben írt bejelentési kötelezettségét, vagy az ingatlantulajdonos a hulladékot nem a szabványosított gyűjtőedényben, zsákban gyűjti, a Közszolgáltató nem köteles az így átadott vagy a gyűjtőedény mellé kirakott hulladék elszállítására.

  1. Amennyiben az ingatlan elhelyezkedése és az útviszonyok nem teszik lehetővé az ingatlan hulladékgyűjtő járművel történő megközelítését, az ingatlantulajdonos a Közszolgáltatóval kötött külön írásbeli megállapodás alapján a kötelező közszolgáltatásnak a Közszolgáltató cégemblémájával jelölt zsák megvásárlásával tehet eleget.

  1. A hulladék esetén a szabványosított gyűjtőedény beszerzéséről, pótlásáról, rendeltetésszerű használatáról és tisztántartásáról, míg a zsák beszerzéséről, pótlásáról, rendeltetésszerű használatáról a szolgáltatással érintett ingatlan tulajdonosa gondoskodik. Szelektív hulladék gyűjtés esetén a szelektív hulladékgyűjtő szigeten és a hulladékudvarban alkalmas edényzet tisztántartásáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni. A Közszolgáltató gondoskodik a szelektív gyűjtésben résztvevő ingatlantulajdonosnál az elvitt zsák pótlásáról.

17. A hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek

18.§   (1)     A hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetet több ingatlantulajdonos közösen is használhatja a következő esetekben:

a)       társasház, lakásszövetkezet, lakóközösség által használt ingatlanon,

b)      ha egy ingatlanon több egyéni vagy társas vállalkozás, vagy jogi személy szervezete működik, és valamennyi érintett egybehangzóan és írásban így állapodott meg.

 

(2)     Ha a gyűjtőedényzet közös használatáról állapodtak meg az (1) bekezdésben meghatározottak, az edények térfogatának meg kell felelnie a képződő hulladék mennyiségének az ürítés gyakoriságát is figyelembe véve.

  1. A gyűjtőedényzet közös használatára megállapodást kötők közös képviselőjének írásban kell nyilatkoznia a Közszolgáltató felé arról, hogy a gyűjtőedényt hol tárolják, és adják át ürítésre, ki köteles gondoskodni a hulladéktároló edényzet tisztántartásáról és annak környezetének tisztántartásáról, továbbá nyilatkoznia kell a díjfizetésre kötelezett személyéről is.

  1. Amennyiben a gyűjtőedényzet közös használata az (1) bekezdés b) pont alapján áll fenn, a gazdálkodó szervezet köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak a megállapodás megkötését követő 15 napon belül azt, hogy a közös használatra vonatkozó megállapodás mely ingatlantulajdonosok között és milyen hatállyal jött létre, továbbá a megállapodásban részt vevő gazdálkodó szervezet 10. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait, valamint ha rendelkezik működési engedéllyel, a működési engedély számát, valamint annak a megállapodásban részt vevő félnek az adatait, amelynek részére a közszolgáltatás díja számlázásra kerül. 

  1. Gyűjtőedényzetet az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt ingatlantulajdonosok közösen nem használhatnak. Amennyiben a gazdálkodó szervezet székhelye vagy telephelye társasházban, vagy lakásszövetkezeti épületben van, köteles a lakosság részére kihelyezett gyűjtőedénytől eltérő edényt használni a tevékenységéből keletkező hulladék gyűjtésére, ha a hulladékkezelésről nem a Hgt. 13. §-a szerint gondoskodik és köteles a Közszolgáltatóval közszolgáltatási szerződést kötni, valamint a közszolgáltatási díjat közvetlenül a Közszolgáltató részére megfizetni.

19.§   (1)     A tulajdonos a gyüjtőedényzetben a háztartásban szokásosan keletkező hulladékot tömörítés nélkül úgy köteles elhelyezni, hogy az a hulladék elszállítása során alkalmazott gépi űritést ne akadályozza.

(2)     A tulajdonos köteles a gyüjtőedényzetet és a zsákot a háztartási hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megadott elszállítási napon, a járda szélére vagy az út szélére elhelyezni. Az előírt kiállítási helyre történő kivitel és onnan a visszavitel a közszolgáltatást igénybevevő feladata.

(3)     Ha az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényzet tárolási helyéről annak ürítésére való átadásának helyére történő mozgatás és visszaszállítás céljából a Közszolgáltatót kívánja igénybe venni, a Közszolgáltató az ingatlantulajdonossal kötött külön megállapodás alapján határozza meg a többletszolgáltatásért fizetendő díj mértékét.

(4)     Előírt kiállítási helyek:

a)       családi házas területen  a járda és az úttest közötti vagy melletti zöldsáv, az úttesthez lehető legközelebb eső része a forgalom veszélyeztetése nélkül,

b)      tömbös beépítésű területen a kiépített vagy megjelölt konténer lerakóhely.

(5)[11]   

 

[11] Hatályon kívül helyezte a 21/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése 2012. március 30-án. Ezidáig hatályos rendelkezés: „ 19.§ (5) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőtartály nem akadályozhatja a jármű-  és gyalogos forgalmat.”

A tulajdonos a szelektíven gyűjtött háztartási hulladékot

a)       az elhelyezés céljára kijelölt hulladékgyűjtő szigeten,

b)      a közterületen erre a célra elhelyezett, a hulladékfajta szerinti elkülönítésére szolgáló gyűjtőedényzetben, vagy

c)       hulladékudvarban helyezheti el.

  1. A Közszolgáltató a kötelező közszolgáltatás keretében megtagadhatja a háztartási hulladék elszállítását, ha érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy olyan anyagot tartalmaz, amely a háztartási hulladékkal együtt nem gyűjthető vagy nem ártalmatlanítható.

  1. Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényt, kivéve a közterületeken a Közszolgáltató által tartósan elhelyezett nagy űrtartalmú konténert, az ingatlanán belül köteles elhelyezni úgy, hogy ahhoz illetéktelen személy és állat ne férjen hozzá.

  1. Gyűjtőedényt, kivéve a Közszolgáltató által elhelyezett nagy űrtartalmú konténert, közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag az Önkormányzat közterület használatáról szóló rendelet vonatkozó rendelkezésének megtartásával, az ott szabályozott hozzájárulás alapján lehet.

  1. A gyűjtőedényt tartósan a közterületre kihelyezett konténer kivételével a szállítás napján lehet kihelyezni a közterületre reggel 6 óráig. A tulajdonos kötelezettsége a hulladék elszállításának napján az elszállítást követően az edényzet tárolási helyre történő visszahelyezése. 

  1. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és a gyalogos forgalmat, és elhelyezése nem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

          20.§   (1) Az ingatlantulajdonos a hulladékát kizárólag a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, és e rendeletben meghatározott gyűjtőedényben adhatja át. A hulladék más módon történő kihelyezése tilos, kivéve az e rendeletben meghatározott zsákos szállítási mód alkalmazását.

                   (2)     A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lenni. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

                   (3)     Családi házas övezetben az ingatlantulajdonos, amennyiben az ingatlan jól látható azonosítószámmal nem rendelkezik, köteles az általa használt hulladéktároló edényen a Közszolgáltatóval megkötött szerződésben rögzített házszámot vagy helyrajzi számot feltüntetni.

(4)     A gazdálkodó szervezet, amennyiben a hulladéktároló edény elhelyezéséből nem azonosítható a székhelye vagy a telephelye, és az edény más közszolgáltatást igénybe vevő gyűjtőedényével együtt kerül elhelyezésre, köteles az általa használt hulladéktároló edényen a Közszolgáltatóval megkötött szerződésben rögzített cégnevet feltüntetni.

(5)     Télen az ingatlantulajdonos az átvételi hely megközelíthetőségéről köteles gondoskodni a hó- és síkosság elleni védelemmel, 1 méter széles átjáró biztosításával az úttest és az átvételi hely között.  A Közszolgáltató köteles gondoskodni a gyűjtőedényzet ürítéséről.

  1. A Közszolgáltató a hulladékgyűjtő edény ürítését a szállítási napon reggel 6 és este 17 óra között végzi. Az ürítés, a szállítás és a gyűjtés napját a Közszolgáltató állapítja meg. 

  1. A Közszolgáltató tulajdonát képező, az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátott és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedény szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlantulajdonos bejelentése alapján a Közszolgáltató köteles gondoskodni. A gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, valamint eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárt az ingatlantulajdonos köteles megtéríteni, aki a gyűjtőedényt a 17. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően átvette, vagy a 17. § (2) bekezdés szerint a gyűjtőedényét lecserélték. A Közszolgáltató kárát az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felszólításának megfelelően, de legfeljebb a kár bekövetkeztétől számított 30 napon belül köteles megtéríteni.

            22.§     (1)       A hulladékgyűjtő edényt annyira szabad megtölteni, hogy az zárható legyen. A gyűjtőedényzetbe a hulladék bedöngölése vagy tömörítése tilos. Az edény ürítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyűjtőedényzet teljesen kiürítésre kerüljön.  Nagyobb terjedelmű hulladékot a gyűjtőedényzetbe helyezés előtt a megfelelő méretűre fel kell darabolni.

(2)[12]     

 

[12] Hatályon kívül helyezte a 21/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése 2012. március 30-án. Ezidáig hatályos rendelkezés: „22.§ (2) Tilos a veszélyes hulladékot a hulladékkal összekeverni és azt a hulladék gyűjtésére szolgáló rendszeresített gyűjtőedényben elhelyezni.”

(3) A gyűjtőedényzetben tilos tégla, beton, vas, továbbá olyan hulladék elhelyezése, amely az edényzetet, a szállítóeszközt, vagy a szállító személyzet testi épségét veszélyezteti. Tilos a gyűjtőedényzetbe folyékony, mérgező, tűzveszélyes és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személy, vagy más életét, testi épségét, egészségét. 

(4)     Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, vagy a tiltás ellenére az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, használhatóvá tenni, valamint a tevékenysége miatt bekövetkező kárt megtéríteni.

(5)[13]    Az ingatlantulajdonos köteles a veszélyes hulladékot a hulladéktól elkülönítetten, a környezet szennyezését, károsítását vagy veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni és a veszélyes hulladék begyűjtésére és szállítására, ártalmatlanítására feljogosított engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni, a Ht. 59. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. Ilyen esetben a Ht. szerinti adminisztratív és tervezési kötelezettség a hulladék átvevőjét terheli.

 

[13] A 65/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelet 4. §-a szerinti módosítás 2013. január 1-jén lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés: „22.§ (5) Az ingatlantulajdonos köteles a veszélyes hulladékot a hulladéktól elkülönítetten, a környezet szennyezését, károsítását vagy veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni és a veszélyes hulladék begyűjtésére és szállítására, ártalmatlanítására feljogosított engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni, a Hgt. 12. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. Ilyen esetben a Hgt. szerinti adminisztratív és tervezési kötelezettség a hulladék átvevőjét terheli.”

23.§   (1)[14]   

 

[14] Hatályon kívül helyezte a 21/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése 2012. március 30-án. Ezidáig hatályos rendelkezés: „23.§ (1) A hulladék szállítását a Közszolgáltatónak zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel úgy kell elvégezni, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a Közszolgáltató a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni.”

  1. A Közszolgáltató a hulladék ártalmatlanításáról előkezelést, tömörítést követően hulladéklerakóba történő lerakással és tömörítéssel gondoskodik.

(3)     Egyéb, nem a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását és hasznosítását kizárólag megfelelő és érvényes engedéllyel rendelkező hulladékártalmatlanító vagy hasznosító telepen lehet megvalósítani.

(4)            A gyűjtőedényben elhelyezhető hulladék súlya

  1. 50-60 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 13 kg,
  2. 110-120 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 25 kg, 
  3. 240 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 45 kg,
  4. 600 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 110 kg,
  5. 1100 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 250 kg,
  6. 4200 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 500 kg

 lehet.

18. Az üdülőingatlanra vonatkozó eltérő rendelkezések

24.§   (1)     Az üdülőövezet területén a Közszolgáltató a kötelező közszolgáltatást minden évben kizárólag április 1. és szeptember 30. között végzi.

(2)     Azon ingatlantulajdonos, aki az üdülőövezet területén az év további hónapjaiban is igénybe kívánja venni a hulladékszállítást, köteles ezt a Közszolgáltatónál bejelenteni a szolgáltatás tényleges igénybevételének időpontját megelőző 30 nappal. A díj a szolgáltatás végzés időtartamának arányában kerül kiszámlázásra.

(3)       Tulajdonosváltozás esetén a volt tulajdonos köteles a változás tényét 30 napon belül bejelenteni a Közszolgáltatónak. A bejelentés napjáig a közszolgáltatás díját a volt tulajdonos viseli

VI. Fejezet

Nem rendszeres közszolgáltatások

19. A nagy darabos hulladékra vonatkozó rendelkezések

 25.§   (1)     A nagy darabos hulladék, így a lom, mely a lakásokban, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben használhatatlanná vált, nagyobb háztartási felszerelési tárgy, bútor, egyéb ingóság gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente legalább egy alkalommal a közszolgáltatás keretében, külön díj felszámítása nélkül az Önkormányzat térítése ellenében gondoskodik. A lomtalanítás megrendeléséről az Önkormányzat, lebonyolításáról és megszervezéséről, a hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató gondoskodik.

 (2)     A Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényben el nem helyezhető nagy darabos hulladék elszállítására köteles. A Közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében szervezett lomtalanítási szolgáltatás nem terjed ki az inert hulladékra, építési törmelékre, jármű abroncsra, biohulladékra, rendszeres háztartási szilárd hulladékra.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatást a Közszolgáltató az Önkormányzattal egyeztetett ütemezésben, városrészenként, lakossági igénybejelentés alapján végzi. A városrész aktuális lomtalanítási időpontjáról a lakosságot az Önkormányzat a helyi sajtó útján tájékoztatja.

(4) A lomtalanítási hulladékot társasház esetében a Közszolgáltató által e célra legalább 24 órás időtartamra kihelyezett gyűjtőkonténerben, családi ház esetében pedig az ingatlannak a közúthoz legközelebb eső részén, lehetőleg kerítéssel határolt területen belül kell elhelyezni.

20. Lakossági veszélyes hulladék gyűjtése és szállítása

          26.§   (1)[15]   

            (2)[16]

 

[15] Hatályon kívül helyezte a 21/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése 2012. március 30-án. Ezidáig hatályos rendelkezés: „26.§ (1) Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell végezni, hogy a veszélyes hulladék mennyisége és veszélyessége a lehető legkisebb legyen és a veszélyes hulladék hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő.”

[16] Hatályon kívül helyezte a 21/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése 2012. március 30-án. Ezidáig hatályos rendelkezés: „26.§ (2) A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet.”

Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében a háztartásban keletkezett veszélyes hulladékot az ingatlantulajdonos köteles a hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjteni és a veszélyes hulladék átvételére feljogosított hulladékkezelőnek átadni, vagy az egyes veszélyes hulladéknak a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtését biztosító gyűjtőhelyet igénybe venni.

          (4)     A háztartásban keletkező veszélyes hulladékot a Közszolgáltató az általa üzemeltetett hulladékudvarban, elektronikai hulladék esetén évente legalább egy alkalommal, a lomtalanítás keretén belül, házhozmenő gyűjtéssel veszi át. Az átvételi költséget a közszolgáltatási díj tartalmazza.

           

21. Karácsonyfa gyűjtése

          27.§   A Közszolgáltató a karácsonyi ünnepeket követően a lakossági gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfát a lakosság számára külön díj felszámolása nélkül szállítja el.

22. Építési törmelék elhelyezésére vonatkozó előírások

          28.§   (1)     Az építési törmelék elszállítására az ingatlan tulajdonosa, az építtető, vagy az  köteles, akinek a tevékenysége révén a hulladék keletkezett.

 (2)    A veszélyes hulladéknak nem minősülő építési törmeléket a lakosság, térítés nélkül, 1m3/alkalom mennyiségig a Lenti 054/7. hrsz-ú, a Lenti 23/7. hrsz-ú  Közszolgáltatónál helyezheti el.  

VII. Fejezet

 A hulladékgyűjtő sziget, hulladékgyűjtő udvar működése és a szelektív begyűjtés, továbbá a hulladék elhelyezésével, ártalmatlanításával, hasznosításával kapcsolatos rendelkezések

23.A hulladékgyűjtő sziget, hulladékgyűjtő udvar működésével kapcsolatos szabályok

            29.§     (1)[17]      A lakosság a hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjthető a 2. mellékletben meghatározott anyagot a Közszolgáltató által működtetett hulladékgyűjtő szigeten, hulladékgyűjtő udvaron, vagy szelektív gyűjtésre rendszeresített zsákban köteles elhelyezni.

 

[17] A 21/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 5. §-a szerinti módosítás 2012. március 30-án lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés: „ 29.§ (1) A lakosság a hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjthető a 2. mellékletben meghatározott anyagot a Közszolgáltató által működtetett hulladékgyűjtő szigeten, hulladékgyűjtő udvaron, vagy szelektív gyűjtésre rendszeresített zsákban köteles elhelyezni. A gyűjtőszigeten elhelyezett 4 db konténerből a kék színű a papír, a sárga színű a műanyag csomagolási, a zöld színű az üveg, a fehér színű a fém hulladék elhelyezését szolgáló konténer. A szelektív gyűjtést szolgáló zsákok közül a kék színű zsák a papír, a sárga színű zsák a műanyag csomagolási hulladék összegyűjtésére szolgál.”

Gyűjtősziget használata esetén a hulladéknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlantulajdonos gondoskodik. A hulladékot a kijelölt helyen úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.

(3) A hulladékgyűjtő szigeten, udvaron elhelyezett gyűjtőedényben, szelektív gyűjtésre rendszeresített zsákban a kizárólag az azokon lévő feliratnak megfelelő anyagú hulladékot szabad elhelyezni.

(4)     A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedény elhelyezéséről, az edény ürítéséről, karbantartásáról és fertőtlenítéséről a Közszolgáltató, a gyűjtőedény, gyűjtősziget és azok környéke tisztán tartásáról, a hó és síkosság mentesítéséről az Önkormányzat gondoskodik. A begyűjtést szolgáló szabványos gyűjtőedényt piktogrammal, más színnel, felirattal vagy speciális kialakítással meg kell különböztetni az egyéb gyűjtőedénytől.

(5)     A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőedény, és a gyűjtősziget használatának rendjéről a Közszolgáltató rendszeresen köteles tájékoztatást adni az ingatlantulajdonosnak.

(6)     A gyűjtőszigeten elhelyezett szelektív gyűjtés alá tartozó hulladék fizikai előkezeléséről a Közszolgáltató gondoskodik. Az elkülönítetten begyűjtött hulladék hasznosítható összetevőinek előkezelése a hulladékkezelő telepen végezhető. A hulladékgyűjtő szigeten, a hulladékgyűjtő udvaron elhelyezett gyűjtőedényzet szükség szerinti ürítését, a szelektív gyűjtésre rendszeresített zsákok előre meghirdetett időpontban történő begyűjtését, a hulladék válogatását és kezelését a Közszolgáltató végzi. A Közszolgáltató jogosult az így gyűjtött hulladék értékesítésére is. A Közszolgáltató a szelektíven gyűjtött hulladék értékesítéséből befolyó tiszta bevételét a hulladékszállítási díj megállapítására vonatkozó javaslata során köteles díjcsökkentő tényezőként számításba venni.

24.A szelektív begyűjtés

30.§   (1)     A környezet fokozott védelme, a hulladék összetevők újrafeldolgozásának, visszanyerésének elősegítése, az energetikai hasznosítás előmozdítása érdekében a képviselő-testület a helyi feltételekhez igazodva, fokozatosan  vezeti be a hulladékok elkülönített, a hasznosítási lehetőségnek megfelelő szelektív begyűjtésének kombinált rendszerét.

(2)     A hulladék szelektív gyűjtésével, begyűjtésével összefüggő tevékenység teljesítéséhez szükséges feltételeket az Önkormányzat a Közszolgáltató közreműködésével biztosítja.

(3)     Az Önkormányzat a Közszolgáltató által szervezett szelektív hulladék begyűjtést, a Közszolgáltató által üzemeltetett begyűjtőhelyek létesítését, fenntartását, működtetését és kiterjesztését támogatva vesz részt a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésében és népszerűsítésében.

(4)     Az Önkormányzat kötelezettségeként a közszolgáltatási díjban biztosítja a Közszolgáltató részére a hulladék szelektív begyűjtésével felmerülő indokolt költség és ráfordítás megtérülését.

(5)     Az ingatlantulajdonos a szelektíven gyűjtött háztartási hulladékot az elhelyezés céljára kijelölt hulladékgyűjtő szigeten, hulladékgyűjtő udvaron a hulladékfajta szerinti elkülönítésére szolgáló gyűjtőedényben, vagy szelektív hulladék gyűjtéséhez rendszeresített zsákban  helyezheti el.

(6)     A közszolgáltatás kiterjed a hulladék elkülönített, szelektív gyűjtésére, e rendeletben rögzített tartalommal.

(7)     Az ingatlantulajdonos jogosult eleget tenni a hulladék szelektív gyűjtésére vonatkozó előírásoknak.

(8)     Az ingatlantulajdonos az elkülönítetten gyűjtött szilárd hulladékának elhelyezéséről a        közszolgáltatáson kívül is gondoskodhat, azt más, erre a célra feljogosított hulladékkezelőnek történő átadással is teljesítheti.

(9)     A Közszolgáltatón kívül természetes, jogi vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személy számára tilos a szelektív hulladékgyűjtő edényben és zsákban elhelyezett hulladék eltávolítása.

25.A hulladék elhelyezésével, ártalmatlanításával és hasznosításával kapcsolatos rendelkezések

          31.§   (1)     A hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt hely a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence Nagytérségi Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Társulás) tagjainak közös tulajdonában lévő zalaegerszegi 0182/13. hrsz-ú, valamint a zalabéri 3096/12. hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő hulladékártalmatlanító létesítmény, melyet Közszolgáltató, az általa összegyűjtött és elszállított hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása céljából köteles igénybe venni.

                   (2)     A (1) bekezdésben, a hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt, zalaegerszegi 0182/13. hrsz-ú, valamint a zalabéri 3096/12. hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetésére irányuló kötelező közszolgáltatás kizárólagos teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett a lerakót üzemeltető Közszolgáltató, aki köteles a Közszolgáltató által összegyűjtött és a kijelölt hulladékártalmatlanító helyre beszállított hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását elvégezni.

  1. A hulladék ártalmatlanításáról, hasznosításáról a Közszolgáltató gondoskodik. Az ártalmatlanítást megelőzően a Közszolgáltató jogosult az átvett hulladék minőségét ellenőrizni. A Közszolgáltató jogosult a közszolgáltatás keretébe nem tartozó hulladék átvételét megtagadni. A begyűjtött hulladék tulajdonosa a Közszolgáltató, kivéve a Közszolgáltató által át nem vehető, a helyi közszolgáltatás keretébe nem tartózó hulladékot, mely az elhelyezést kezdeményező személy tulajdona marad, aki a Közszolgáltató írásbeli felszólítását követően köteles a hulladék jogszabálynak megfelelő ártalmatlanításáról gondoskodni.

  1. A hulladéklerakón lerakott hulladék a lerakással a hulladéklerakót üzemeltető tulajdonává válik.

VIII. Fejezet

A közszolgáltatási díj, a fizetési módja, kedvezmények

26.A közszolgáltatási díj

          32.§   (1)[18]   

 

[18] Hatályon kívül helyezte a 65/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelet 6.§ (2) bekezdése 2013. január 1. napjával. Ezidáig hatályos rendelkezés: „32.§ (1) A hulladék kezeléséért és ártalmatlanításáért díjat kell fizetni, melynek mértékét a 3. melléklet tartalmazza.”

(2) A közszolgáltatás igénybevételére köteles a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak települési hulladékkezelési közszolgáltatási díjat (továbbiakban: közszolgáltatási díj) kell fizetnie.

(3) Az ingatlantulajdonos változása esetén a közszolgáltatás díját a Közszolgáltatónak történt bejelentése hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új tulajdonos köteles megfizetni.

(4)[19],[20]

 

[19] A 43/2012. (V.21.) önkormányzati rendelet 2. §-a szerinti módosítás 2012. május 22-én lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés: „32.§ (4) A Közszolgáltató minden év november 30-ig a következő évre vonatkozóan kezdeményezheti a közszolgáltatási díj felülvizsgálatát a közszolgáltatással kapcsolatos költségeinek, költségelemzéssel alátámasztott, a képviselő- testület által elismert és műszakilag indokolt fejlesztést is tartalmazó változása mértékének függvényében.”

[20] Hatályon kívül helyezte a 65/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelet 6.§ (2) bekezdése 2013. január 1. napjával. Ezidáig hatályos rendelkezés: „32.§ (4) Jogszabályváltozásból eredő felülvizsgálati igény esetét kivéve a Közszolgáltató minden év november 30-ig a következő évre vonatkozóan kezdeményezheti a közszolgáltatási díj felülvizsgálatát a közszolgáltatással kapcsolatos költségeinek, költségelemzéssel alátámasztott, a képviselő-testület által elismert és műszakilag indokolt fejlesztést is tartalmazó változása mértékének függvényében.”

27.A közszolgáltatási díj fizetési módjának és fizetésének meghatározása

33.§ (1)       A közszolgáltatási díjat annak az ingatlantulajdonosnak kell megfizetni, aki e rendeletben foglaltak szerint a közszolgáltatás igénybevételére köteles.  

(2)     A közszolgáltatási díj összegét a Közszolgáltató évente négy alkalommal, a negyedévet követő hónapban, azaz április, július, október és a tárgyévet követő év január hónapban számlázza, a fizetési határidő a számla kézhezvételétől számított 8. nap. A társasháznak, gazdálkodó szervezetnek a Közszolgáltató a díjat a tárgyhót követő hónapban számlázza, a fizetési határidő a számla kézhezvételétől számított 8. nap.

(3)     A közszolgáltatás díját tartalmazó számla adataival, összegszerűségével kapcsolatban a tulajdonos a Közszolgáltatónál, annak megbízottjánál kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésével kapcsolatos kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs.

(4)     A tulajdonos írásban bejelentett kifogására a Közszolgáltató minden esetben köteles 30 napon belül írásban válaszolni. Ha a tulajdonos kifogásának a Közszolgáltató helyt ad, köteles a befizetett többletösszeget visszafizetni, vagy a később esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítani.

(5)     A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési időszakban ürített hulladékmennyiség szorzata.

(6)       Túlszámlázás esetén a többletösszeget a Közszolgáltató visszafizeti vagy az ingatlantulajdonos írásbeli kérelmére azt a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.

(7)[21]

 

[21] Hatályon kívül helyezte a 21/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése 2012. március 30-án. Ezidáig hatályos rendelkezés: „33.§ (7) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a hulladékkal kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.”

(8) Az ingatlantulajdonosnak nem kell közszolgáltatási díjat fizetnie arra a hónapra, amely során a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettsége szünetel.

(9) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettsége teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárítását követően a legközelebbi gyűjtési napig pótolta a mulasztását.

28. Kedvezmények

34.§[22](1)      A közszolgáltató által alkalmazott díjösszeg 60 %-át az Önkormányzat átvállalja:

 

[22] A 65/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelet 5. §-a szerinti módosítás 2013. január 1-jén lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés: 34.§ (1)          A 3. mellékletben meghatározott díjösszeg 60 %-át az Önkormányzat átvállalja:

a) olyan egyszemélyes háztartásra vonatkozóan, ahol az ott élő  nettó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb  összegének 200 %-át,

b) olyan töbszemélyes háztartás esetében, ahol a gyermekét egyedül nevelő szülő rendelkezik csak jövedelemmel, és a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének 160 %-át,

c)            olyan többszemélyes háztartás esetében, ahol a család legalább egyik

tagja nyugdíjas, és az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének 200 %-át. 

(2)[1]         A 3. mellékletben meghatározott összeg 50 %-át az önkormányzat átvállalja olyan egyszemélyes háztartásra vonatkozóan, ahol az ott élő legalább 65. életévét betöltött nyugdíjas nettó jövedelme nem éri el a 75 000-Ft-ot.

(3)[1]         A 3. mellékletben meghatározott összeg 100 %-át az önkormányzat átvállalja olyan egyszemélyes háztartásra vonatkozóan, ahol az ott élő legalább 70. életévét betöltött nyugdíjas nettó jövedelme nem éri el a 75 000-Ft-ot.

(4)           A kedvezményt igénybe veheti a tömbházban élő személy is.

(5)           Kedvezményben az a háztartás részesíthető, ahol nincs nyilvántartott szemétszállítási díjfizetési hátralék.

olyan egyszemélyes háztartásra vonatkozóan, ahol az ott élő  nettó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb  összegének 200 %-át,

b)      olyan többszemélyes háztartás esetében, ahol a gyermekét egyedül nevelő szülő rendelkezik csak jövedelemmel, és a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének 160 %-át,

c)       olyan többszemélyes háztartás esetében, ahol a család legalább egyik

tagja nyugdíjas, és az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének 200 %-át. 

(2)     A közszolgáltató által alkalmazott díjösszeg 50 %-át az önkormányzat átvállalja olyan egyszemélyes háztartásra vonatkozóan, ahol az ott élő legalább 65. életévét betöltött nyugdíjas nettó jövedelme nem éri el a 75 000-Ft-ot.

(3)     A közszolgáltató által alkalmazott díjösszeg 100 %-át az önkormányzat átvállalja olyan egyszemélyes háztartásra vonatkozóan, ahol az ott élő legalább 70. életévét betöltött nyugdíjas nettó jövedelme nem éri el a 75 000-Ft-ot.

(4)     A kedvezményt igénybe veheti a tömbházban élő személy is.

(5)     Kedvezményben az a háztartás részesíthető, ahol nincs nyilvántartott szemétszállítási díjfizetési hátralék.

(6)     A (2) és (3) bekezdésben meghatározott életévet tárgyév február 15. napjáig kell betölteni.

35.§   (1)     A kedvezmény elbírálása iránti kérelmet minden év január 31-ig a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztályán lehet benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2)     A kérelmek elbírálására a képviselő-testület Egészségügyi és Szociális Bizottsága jogosult. Az elbírálás évente egy alkalommal, minden év február 15-ig történik.

(3)     A kedvezményre jogosultak listáját a Közszolgáltatónak a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztálya minden év február 28-ig köteles megküldeni. A Közszolgáltató ezt követően a kedvezményre jogosultak számára a kedvezmény figyelembevételével számlázza a szemétszállítási díj összegét.

(4)     A Közszolgáltató a tömbház vonatkozásában a konténer elszállítás költségének kiszámlázásakor figyelembe veszi a kedvezményre jogosult háztartások számát.

(5)     A lakóközösség köteles a kedvezményre jogosult közös költségét arányosan csökkenteni a kedvezmény mértékének megfelelően.

(6)     Az átvállalt kedvezményt a Közszolgáltatónak negyedévente, a negyedévet követő hó 15-ig, lista alapján téríti meg az Önkormányzat.

29. A közszolgáltatás teljesítésének szünetelése

36.§[23]

 

[23] Hatályon kívül helyezte a 21/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése 2012. március 30-án. Ezidáig hatályos rendelkezés: „36.§ A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben szüneteltethető vagy korlátozható.”

IX. Fejezet

A közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladékkal kapcsolatos egyes kérdések, hulladékgazdálkodási bírság

  1. A közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladékkal kapcsolatos egyes kérdések

37.§   (1)     A közszolgáltatás nem terjed ki:

a)       az inert hulladékra,

b)      a nagy darabos hulladékra az e rendeletben foglalt, évi legalább egyszeri alkalommal végzett lomtalanítás kivételével,

c)       a gazdálkodó szervezetnek a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladékára, ha nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére, és

d)      a veszélyes hulladékra, kivéve a 6. § (1) bekezdés  d) pontjában foglaltakat.

 (2)[24]  

 

[24] Hatályon kívül helyezte a 21/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése 2012. március 30-án. Ezidáig hatályos rendelkezés: „36.§ (2) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettséget a hulladék termelője, birtokosa:

a)            ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

b)            az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségének megfizetésével teljesíti.”

(3)  Az ingatlantulajdonos jogosult a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó, az (1) bekezdésben megjelölt hulladékának begyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására, hasznosítására a Közszolgáltató szolgáltatását igénybe venni.

(4)     Ha az ingatlantulajdonos a (3) bekezdésben foglaltakkal a Közszolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeit megállapodásban rendezik. A Közszolgáltató ilyen esetben a hulladék ártalmatlanításáról az e rendelet szerint kijelölt hulladékártalmatlanító helyen, az arra vonatkozó hatósági engedélyben foglaltak betartása mellett köteles gondoskodni.

 (5)    A közszolgáltatás alá nem tartozó inert hulladék, továbbá a hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztán tartására a települési köztisztaságról és a helyi környezetvédelemről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint köteles eljárni.

31.[25],[26] Tiltott, közösségellenes magatartások

 

[25] A 44/2012. (V.30.) önkormányzati rendelet 7. §-a szerinti módosítás 2012. május 31-én lépett hatályba. Ezidáig hatályos rendelkezés: „31. Szabálysértések

38.§        Szabálysértést követ el és 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendeletben foglaltakat megszegi.

[26] Hatályon kívül helyezte a 63/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2012. december 22. napjával. Ezidáig hatályos rendelkezés: „38. § (1) Tiltott, közösségellenes magatartást követ el, aki

a)az ingatlanán keletkező hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást nem veszi igénybe és a hulladékot a közszolgáltatónak nem adja át, kivéve, ha a hulladékkezelési kötelezettségének eleget téve a Lenti 054/7. helyrajzi számú telepre külön engedély nélkül, heti rendszerességgel elszállítja, vagy

b)hulladékgyűjtő edényben veszélyes hulladékot, vagy olyan anyagot helyez el, amely veszélyezteti a begyűjtést végző személy, vagy más életét, testi épségét, megrongálhatja az edényzetet, vagy a szállítóeszközt.

(2) A tiltott, közösségellenes magatartásokkal kapcsolatos eljárásra a tiltott, közösségellenes magatartások megállapításáról, a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól, valamint az ezzel összefüggő egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 44/2012. (V. 30.) önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.”

X. Fejezet

Záró rendelkezések

          39.§   (1)     Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2)     A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Lenti Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 28/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelete.

Szabóné Gáspár Marianna sk.                                   Horváth László sk.

                aljegyző                                                            polgármester