„Lenti Város Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1.§ (2) bekezdésében és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Szt. 37/D.§ (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B.§ (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében, 58/B.§ (2) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:”

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya az Szt.-ben meghatározott személyekre terjed ki. (2) Az egyes szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztályához kell benyújtani, kivéve, ha e rendelet ettől eltérően rendelkezik.

2. § (1) A kérelmező köteles együttműködni a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztályával szociális helyzetének feltárásában. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családjára vonatkozóan a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Szmr.) szerinti vagyonnyilatkozatot, jövedelmi viszonyairól szóló igazolást.

(2) A jövedelem számítására vonatkozó szabályokat az Szt. tartalmazza.

(3) Jövedelemmel nem rendelkező személy, vagy más módon nem igazolható jövedelem esetén a jövedelmi viszonyok igazolására teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő nyilatkozatot kell mellékelni. (4) A kérelem benyújtásának egyéb feltételeit az Szt. és az Szmr. állapítja meg.

„2. § (5) Az önkormányzat által biztosított szociális ellátások:

a) pénzbeli szociális ellátások: tüzelő támogatás, ápolási díj, átmeneti segély és temetési segély,

b) természetbeni szociális ellátások: közgyógyellátás, köztemetés, szociális alapszolgáltatás intézményi térítési díjához való hozzájárulás, átmeneti segély és tüzelő támogatás. A köztemetésről a polgármester dönt. A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt.”

(6) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról a képviselő-testület Egészségügyi és Szociális Bizottsága dönt átruházott hatáskörben, kivétel ez alól a köztemetés és a közgyógyellátás. Az ügyet döntésre a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztálya készíti elő.

3. § (1) A megállapított pénzbeli ellátást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya egyedi határozat alapján utalja ki és gondoskodik a rendszeres ellátások Szmr.-ben foglaltaknak megfelelő folyósításáról.

(2) Gondoskodik továbbá az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi, elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.

(3) Az önkormányzat költségvetése terhére biztosított rendszeres pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátások közül egy családnak legfeljebb kétféle ellátás állapítható meg.

(4) Amennyiben a család anyagi helyzete azt különösen indokolttá teszi, az Egészségügyi és Szociális Bizottság a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.

II.Fejezet

Pénzbeli ellátások

1. Tüzelő támogatás

4. § Tüzelő támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

5. § (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság mérlegelése alapján, fűtési idényenként egy alkalommal tüzelőanyag vásárlására eseti, egyösszegű segély állapítható meg.

(2) Egyösszegű támogatásban nem részesíthető az, aki normatív lakásfenntartási támogatásban részesül.

6.§ (1) A tüzelő támogatás mértéke legfeljebb 30 000-Ft-ig terjedhet. A támogatás összege egy fűtési szezonra szól.

(2) A kérelmet az 1. mellékletben szereplő formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell az Szmr. 1. mellékletében foglalt vagyonnyilatkozatot. A tüzelőanyag vásárlását igazoló számlát utólag is be lehet csatolni.

7. § (1) Annak a kérelmezőnek, aki a tüzelő támogatás jövedelmi feltételeinek megfelel, tűzifa adható, amennyiben az önkormányzatnak erre a célra fordítható tűzifa áll rendelkezésére. A döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A képviselő-testület a jogosultak köréről az Egészségügyi és Szociális Bizottság előzetes véleménye alapján dönt.

(2) Tüzelő támogatás (1) bekezdés szerinti formában történő nyújtását a jogosult fűtési idényenként egy alkalommal kérheti, amennyiben a jogosultsági feltételeknek megfelel.

8. § (1) Évi egyszeri, 10 000-Ft fűtési támogatás állapítható meg annak a Lentiben állandó lakóhellyel rendelkező öregségi nyugdíjban részesülő személynek, akinek az igénylés időpontjában havi öregségi nyugdíjának összege nem haladja meg a 45 000-Ft-ot, egyedül élő esetében az 50 000-Ft-ot.

(2) Amennyiben a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, akkor a képviselő-testület határozattal dönt a fűtési támogatás nyújtásáról és hirdetmény kibocsátásával határozza meg az igénylés módját és idejét.

(3) Amennyiben a támogatásban részesített személy valótlan adatokat közölt és rosszhiszeműen szerzett ellátási jogosultságot, az igénybevett támogatás összegét az Szt-ben meghatározott módon köteles visszafizetni.

2. Ápolási díj

9. § (1) Ápolási díjra jogosult, továbbá ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki az Szt. 43/B. §-ban foglaltaknak megfelel.

(2) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó az Szt. 42.§ (1) bekezdésében felsorolt esetekben.

(3) Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(4) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet az Szmr. szerinti erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell az ÖR. 5. mellékletében foglalt jövedelemnyilatkozatot.

(5) Valamennyi kérelem elbírálása előtt az ápolt lakóhelyén vagy tartózkodási helyén környezettanulmányt kell készíteni, melynek során vizsgálni kell, hogy a körülmények alapján az ápolással járó kötelezettség teljesíthető-e. A környezettanulmány elkészítéséről a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztályának kijelölt szociális ügyintézője a Kolping Gondozási Központ munkatársának közreműködésével gondoskodik.

(6) Az ápolási díj folyósításának megszüntetésére az Szt. szabályait kell alkalmazni. A megszüntetés során az Szt.-ben foglaltak teljesülése elmaradásának ellenőrzését a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató intézmény, a Kolping Gondozási Központ végzi.

10. § (1) A megállapított ápolási díj összegét úgy kell meghatározni, hogy az nem lehet kevesebb az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 80 %-ánál, és nem haladhatja meg az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 140 %-át, amennyiben a hozzátartozó több személy ápolását látja el.

(2) Az a személy, aki az eljárás során valótlan adatokat közölt és ezzel rosszhiszeműen ellátási jogosultságot szerzett, köteles az igénybe vett ápolási díj megtérítésére, vagy visszafizetésére.

(3) Az ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálatához a 9.§ (5) bekezdésben meghatározott szolgáltatást nyújtó intézmény környezettanulmánya és javaslata is szükséges.

3. Átmeneti segély

11. § (1) Átmeneti segély állapítható meg annak a szociálisan rászorult személynek, aki az Szt. 45. § (1) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából szociálisan rászorult személy, akinek az egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő személy esetében a 200 %-át nem haladja meg.

(3) Havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező személy, különösen a pályakezdő fiatal, álláskeresési támogatásban, rendszeres szociális segélyben nem részesülő és szabadságvesztésből szabadult személy részére átmeneti segély havi rendszerességgel is folyósítható.

12. § (1) A segély összege családonként egy alkalommal 3 000-Ft-tól – 10 000-Ft-ig terjedhet, azonban kivételesen indokolt esetben 20 000-Ft-ig terjedő összeg is megállapítható.

(2) A 11.§ (3) bekezdés alapján folyósított átmeneti segély havi összege nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60 %-ánál.

(3) Bekövetkező anyagi veszélyhelyzet, különösen elemi kár esetén az átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha:

a) a kölcsönben részesülő megállapodásban vállalja a kölcsön összegének havi egyenlő részletekben egy év alatt történő visszafizetését és

b) lakóingatlanának az összeg erejéig jelzáloggal történő megterhelését.

(4) A kölcsön összege legfeljebb 60 000-Ft-ig terjedhet.

(5) A megállapodás megkötéséről a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztálya, az összeg kifizetéséről és behajtásáról a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya gondoskodik.

13. § (1) Átmeneti segély iránti kérelmet a segélyre szoruló személy, vagy bárki előterjeszthet, aki tudomást szerez a segélyre szoruló helyzetéről. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság az eljárást hivatalból is megindíthatja.

(2) A segélyezés történhet egyszeri vagy több alkalomra szóló kifizetés formájában. Többszöri segély folyósítása esetén meg kell állapítani a kifizetések időpontját és az alkalmanként kifizetésre kerülő összeget.

(3) Indokolt esetben a segély felvételére a jogosulton kívül felhatalmazható a korlátozottan cselekvőképes fiatalkorú személy, gyermekvédelemmel foglalkozó személy, hivatásos pártfogó, családgondozó, gondnok is.

(4) Indokolt esetben a segélyben részesített személy kötelezhető a segély felhasználásáról történő elszámolásra. A határozatban a felhasználás célját ez esetben meg kell határozni.

(5) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

4. Temetési segély

14. § (1) Temetési segély adható a) annak a hozzátartozónak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg és a temetési költségek viselése a saját, vagy a család megélhetését veszélyezteti, b) egyedülálló személy esetében annak, akinél az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 350 %-át.

(2) Nem állapítható meg temetési segély az Szt. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott személyen kívül annak, aki az elhunyttal tartási, öröklési szerződést kötött, vagy végrendeletében vagyon hátrahagyása mellett eltemettetésére kötelezett.

(3) A temetési segély legkisebb összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének legalább 10 %-a, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a „LE-KO” Önkormányzati, Közszolgáltató és Építőipari Kft. tárgyévi számítása alapján kerül meghatározásra.

(4) A temetési segély összege azonos a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek:

a) 25 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át,

b) 20 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem haladja meg annak 200 %-át, egyedülálló esetén a jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, de nem haladja meg annak 250 %-át,

c) 10 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, de nem haladja meg annak 300 %-át, egyedülálló esetén a jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, de nem haladja meg annak 350 %-át.

(5) A kérelmet, a haláleset bekövetkezését követő 60 napon belül lehet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtani, a temetés költségének előzetes kifizetésére az Szmr. 33.§-ában foglalt esetben kerül sor.

III. Fejezet

Természetben nyújtott ellátások

5. Közgyógyellátás

15. § (1) Közgyógyellátásra való jogosultság az Szt. 50.§ (3) bekezdése szerint annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre számított családi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke:

a) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át,

b) családban élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 23 %-át meghaladja.

(2) Egyedül élő, valamint egyedülálló személy esetében a jövedelmi értékhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-a.

(3) A kérelmet az Szt. 49-50.§-ban és az Szmr. 35-49.§-ban foglaltak figyelembevételével kell benyújtani és elbírálni.

6. Köztemetés

16. § (1) Egyedi döntés alapján a köztemetés költségének megtérítése alól mentesíthető az a szociálisan hátrányos helyzetben lévő személy, aki az elhunyt személy eltemetésére köteles.

(2) Szociálisan hátrányos helyzetben lévő személynek az tekinthető, akinek családjában:

a) az egy főre eső havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át,

b) tartós a munkanélküliség,

c) fogyatékkal, vagy tartós betegséggel élő van.

7. Rendszeres szociális segély

17. § (1)

(2)

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy együttműködésre köteles:

a) a „Napsugár” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (továbbiakban: szolgálat),

b) az önkormányzattal a felülvizsgálat során.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy számára a szolgálat az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedési programot (továbbiakban: program) dolgoz ki, melyről a segélyben részesülővel írásban megállapodást köt.

(4) A program a következőkre terjedhet ki

a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, és a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre.

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy beilleszkedési programjának tartalmaznia kell a tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg. Az egyén beilleszkedési programja több típusú program elemeit is tartalmazhatja, ha azok együttes alkalmazásával érhető el a kívánt eredmény.

(6) Ha a beilleszkedést segítő program a nem foglalkoztatott személy önkormányzati foglalkoztatására irányul, a szolgálat közli a segélyben részesülő személyazonosító adatait, lakó-, vagy tartózkodási helyét, iskolai végzettségét, szakképzettségét a közfoglalkoztatás feladatát ellátó „LENTI VÁROSÜZEMLETETŐ” Nonprofit Kft.-vel.

18. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a szolgálatnál megjelenni. A döntéshozó a megjelenési kötelezettség határidejéről haladéktalanul írásban tájékoztatja a jogosultat.

(2) Amennyiben a nem foglalkoztatott az (1) bekezdésben, valamint a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban foglalt együttműködési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a szolgálat 8 napon belül írásban felszólítja a mulasztás 8 napon belül történő pótlására. Aki a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el, vagy akinek a mulasztás ténye később jutott tudomására, mulasztását a tudomásra jutástól, vagy akadályoztatás esetén az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül igazolhatja. Egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

(3) A szolgálat legkésőbb a mulasztástól, vagy az együttműködéstől számított 30 napon belül jelzi a döntéshozó felé, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének a felhívás ellenére sem tesz eleget.

19.§ (1) Az együttműködés megszegésének minősül, ha a segélyezett

a) a felülvizsgálat során nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének,

b) az együttműködési felhívásra nem jelent meg és az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől megjelölt naptól számított 8 napon belül nem mutatja be,

c) az együttműködésre kijelölt szervvel az első jelentkezésként megjelölt időpontig önhibájából nem veszi fel a kapcsolatot,

d) a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező, vagy a segélyezett a Szt. 37/D. § (1)-(2) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

e) a beilleszkedési programban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti,

f) a számára előírt foglalkozáson neki felróható okból nem jelenik meg.

8. Személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás személyi térítési díjához való hozzájárulás

20. § (1) Az önkormányzat az e rendeletben meghatározott feltételek szerint, személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások személyi térítési díjához való hozzájárulásban részesíti az arra rászorulót.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások személyi térítési díjához való hozzájárulásra az jogosult, aki szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás vagy időskorúak nappali ellátása valamelyikét igénybe kívánja venni, de egyéni szociális helyzete, mint súlyos betegség, fogyatékosság, magasabb összegű kiadások, vagy egyéb ok nem teszi lehetővé a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (továbbiakban: KOSZISZ) által a Kolping Gondozási Központra megállapított és közzétett teljes vagy csökkentett összegű térítési díj fizetését.

(3) A támogatás iránti egyéni kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell támogatás igénybevételére jogosító körülmények igazolását.

(4) A kérelmet az Egészségügyi és Szociális Bizottság bírálja el. A kérelem alapján megállapított támogatási összeg az új térítési díj megállapításáig, de legfeljebb 1 évre szól, és a Kolping Gondozási Központ felé kerül átutalásra.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

21. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó e rendeletben meghatározott alapszolgáltatásokat és szakosított ellátási formákat.

(2) Az alapszolgáltatás keretében gondoskodik az étkezésről, a házi segítségnyújtásról, családsegítésről, jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról, közösségi ellátásokról, támogató szolgáltatásról és a nappali ellátásokról.

(3) A fenti alapszolgáltatásokat

a) az étkeztetést a KOSZISZ intézménye a Kolping Gondozási Központ Lenti és kistérsége útján,

b) a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a nappali ellátást és a támogató szolgáltatást Lenti Kistérség Többcélú Társulása által a KOSZISZ-szal kötött feladat-ellátási szerződés útján,

c) a családsegítés feladatainak ellátását Lenti Kistérség Többcélú Társulásának intézménye, a „Napsugár” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján,

d) a közösségi ellátást a Lenti Kistérség Többcélú Társulása keretében kötött feladat ellátási szerződés alapján a Völgy Alapítvány útján biztosítja.

22.§ (1) Az étkeztetésre vonatkozó szabályokat az Szt. tartalmazza.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány bemutatásával igazolja, hogy a 65. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos, kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szt. 65/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.

(5) Pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai-, vagy a szenvedélybetegséget a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybe vételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 21. §-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik.

23. § Az étkeztetést, amely legalább napi egyszeri meleg élelmezést jelent, a Kolping Gondozási Központ biztosítja:

a) az étel kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással, vagy

b) elviteli lehetőséggel, vagy

c) indokolt esetben házhoz szállítással.

V. Fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal

24. § (1) A szociálpolitikai kerekasztal megszervezésére vonatkozó főbb szabályokat az Szt. tartalmazza.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjainak jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart, ülését az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke hívja össze. A szociálpolitikai kerekasztal ülése nyilvános.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének a szociális gondoskodásról szóló 14/2006. (VI. 1.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Szabóné Gáspár Marianna sk.         Horváth László sk.

               aljegyző                                polgármester