Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének 1/2013. (II.01.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2014. 10. 22- 2015. 02. 28Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének 1/2013. (II.01.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
2014-10-22-tól 2015-02-28-ig
Lenti Város Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:[1]
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § A képviselő-testület és szervei számára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglalt feladat- és hatásköri előírásokat e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye:
Lenti Város Önkormányzata
8960 Lenti, Zrínyi Miklós utca 4.
(2) Az önkormányzat jelképei:
a) az önkormányzat címere és zászlaja, amelyek leírását, használatát a város címerének és zászlajának alkotásáról, használatának rendjéről, valamint Díszpolgári Cím adományozásáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza,
b) az önkormányzat pecsétje kör alakú, benne "Lenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete” felirat, közepén Magyarország címere.
3. § (1) Az önkormányzat tagja a Magyar Önkormányzatok Szövetségének.
(2) Az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot ápol
a) az ausztriai Bad Radkersburg,
b) a szlovéniai Lendva és
c) a horvátországi Muraszerdahely
d) Budapest Főváros VI. kerület Terézváros
településekkel.
(3) A testvérvárosi megállapodásokat az 1. melléklet tartalmazza.
(4)[2] Az önkormányzat és Lenti Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata közötti együttműködés feltételeit az önkormányzati működés feltételeinek biztosítása és a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátása vonatkozásában a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján létrejött 5. melléklet[3] [4] szerinti együttműködési megállapodás tartalmazza.
4. § A várossá avatás napja 1979. január 6. A Város Napja a várossá avatás napjának a „Város Napja”-vá nyilvánításáról szóló önkormányzati rendelet alapján minden év január 6. napja.
II. Fejezet
A helyi önkormányzás általános szabályai
1. Az önkormányzati jogok
5. § A helyi önkormányzat jogait az Alaptörvény és az Mötv. határozza meg.
2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre
6. § (1) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét az Mötv. határozza meg.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatára az Mötv. szabályai az irányadók.
(3) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó, át nem ruházható hatásköröket az Mötv. tartalmazza.
3. Az önkormányzat tevékenysége
7. § (1) Az önkormányzat kötelező feladatait az Mötv. tartalmazza.
(2)[5]
8. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik
a) a szociális szakellátásról,
b) közművelődési és sportfeladatokról,
c) a Városi Televízió működtetéséről,
d) a vásár és piac fenntartásáról,
e) az idegenforgalom, a turizmus fejlesztéséről, egyes környezetvédelmi feladatok ellátásáról.
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben, a fedezet biztosításával kell dönteni a képviselő-testületnek.
(3) Az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatairól az alábbi módon gondoskodik:
1) Egészséges ivóvízellátásról: gazdasági társasággal kötött üzemeltetési szerződés alapján.
2) Óvodai nevelésről: önkormányzat által alapított intézmény keretében.
3)[6] Egészségügyi alapellátásról:
3a) felnőtt és gyermek háziorvosi ellátásról: vállalkozási formában,
3b) fogorvosi alapellátásról: önkormányzat által alapított intézményben foglalkoztatottak útján,
3c) védőnői feladat ellátásáról: önkormányzat által alapított intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak útján.”
4) Szociális alap- és szakellátásról: Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezettel kötött feladatellátási szerződés keretében.
5) Családsegítő és gyermekjóléti feladatról: Lenti Kistérség Többcélú Társulása keretén belül.
6) Közvilágításról: közszolgáltatási szerződés alapján.
7) Helyi közút fenntartásáról: vállalkozási szerződés keretében.
8) Köztemető fenntartásáról: közszolgáltatási szerződés alapján önkormányzat által alapított gazdasági társaság útján.
9) Bölcsődei ellátásról: önkormányzat által alapított intézmény keretében.
10) Egészségügyi szakellátásról: önkormányzat által alapított intézmény útján.
11)[7]
12) Közterület tisztántartásával és lomtalanítási akcióval kapcsolatos feladat ellátásáról: önkormányzat által alapított gazdasági társaság útján.
13) Helyi tömegközlekedésről: gazdasági társasággal kötött közszolgáltatási szerződés alapján.
14) Közművelődési, közgyűjteményi feladatról: önkormányzat által alapított intézmény és a "Civilkurázsi" Lenti Civilszervezeteiért és Sportjáért Közalapítvány útján.
15) A gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon történő étkezés biztosításával kapcsolatos feladatokról az önkormányzat által fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben: önkormányzat által alapított intézmény útján.
16) Városi Televízió működtetéséről: önkormányzat által alapított gazdasági társaság keretében.
17) Idegenforgalom, turizmus fejlesztéséről: önkormányzat által alapított közalapítvány útján és az önkormányzat által alapított gazdasági társaság útján.
18) Környezet- és település-egészségügyi feladatról: egyrészt önkormányzat által alapított gazdasági társaság, másrészt gazdasági társasággal kötött vállalkozási szerződés alapján.
19) Lakásgazdálkodásról: önkormányzat által alapított gazdasági társaság útján.
20) Csapadékvíz elvezetésről és csatornázásról: gazdasági társasággal kötött vállalkozási szerződés alapján,
21) Vásár és piac fenntartásáról: az önkormányzat szervezésében és felügyeletével.
22)[8] Közbiztonságról: a Városi Rendőrkapitánysággal, a Kerka Mente Közbiztonságáért Polgárőr Egyesülettel, a Bázakerettye és Térsége Polgárőr Egyesülettel, a Lenti és Térsége Polgárőr Egyesülettel, a Zala Megyei Rendőr-főkapitánysággal a jogelőd Nagykanizsai Határőr Igazgatóság szervével kötött együttműködési megállapodás alapján.
23) Településrendezésről és településfejlesztésről, épített és természeti környezet védelméről: polgármesteri hivatal keretében.
24)[9] A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat feladatának ellátásáról: Lenti Kistérség Többcélú Társulása keretében.
25)[10]
26)[11]
27)[12] Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezésének biztosításáról a kiépített szennyvíz hálózattal nem rendelkező területen: gazdasági társasággal kötött közszolgáltatási szerződés alapján.
28)[13]
29)[14] Települési szilárd hulladék elhelyezésének biztosításáról: a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence Nagytérség Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás) keretében.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
4. A képviselő-testület összehívása
9. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 9 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. melléklet[15] tartalmazza.
(2) A képviselő-testület féléves munkatervének megfelelően ülésezik, és szükség esetén soron kívüli ülést tart. Az ülések helye a polgármester által a meghívóban megjelölt helyszín, soron kívüli ülések tartásakor a polgármesteri hivatal tanácskozóterme.
(3) A képviselő-testület esetenként kihelyezett ülést tarthat a városrészekben. Az ülések helye a városrész kultúrháza.
(4) A képviselő-testületi ülést a polgármester távollétében az alpolgármester hívja össze a meghívó és az előterjesztések egyidejű kiadásával.
(5) A képviselő-testület ülését a Kulturális és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze amennyiben
- a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen,
- a polgármester, alpolgármester egyidejűleg tartósan akadályoztatva van, vagy
- a polgármester, alpolgármester egyidejű távolléte esetén.
(6) A képviselő-testület ülését össze kell hívni az Mötv-ben meghatározottakon túl
a) a munkatervben meghatározott időpontban,
b) a nemzetiséget érintő ügyekben a nemzetiségi önkormányzat indítványára.
c)[16]
(7) A polgármester a képviselő-testület ülését összehívhatja, ha a döntés meghozatala a soron következő ülésig nem halasztható.
10. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket
- a képviselő-testület tagjainak elektronikus úton,
- a tanácskozási joggal meghívottak közül a napirend tárgya szerint illetékes szerv képviselőjének, valamint annak a személynek, akinek a jelenlétét az ülés tárgyára tekintettel a képviselő-testület vagy a polgármester szükségesnek tartja, papíralapon,
- az egyéb tanácskozási joggal meghívottnak elektronikus úton
az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell küldeni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak az azonnali döntést igénylő, soron kívüli ülés összehívása esetén lehet.
(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) az önkormányzat jegyzőjét, aljegyzőjét,
b) a polgármesteri hivatal osztályvezetőjét,
c) a lenti járási hivatal vezetőjét,
d) a napirend tárgya szerint illetékes szerv képviselőjét,
e) azt a személyt, akinek a jelenlétét az ülés tárgyára tekintettel a képviselő-testület, vagy a polgármester szükségesnek tartja,
f) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
g) tevékenységi kört érintő napirend tárgyalásához:
ga) a civil szervezet képviselőjét,
gb) önszerveződő közösség képviselőjét,
gc) a szakmai kamara képviselőjét.
(4) A képviselő-testület üléséről a város lakosságát tájékoztatni kell. Lenti város www.lenti.hu elnevezésű internetes honlapján közzé kell tenni a képviselő-testületi ülés időpontját, helyét és napirendjét. A meghívót ki kell függeszteni a polgármesteri hivatalban és a Városi Könyvtár Lenti intézményben elhelyezett hirdetőtáblára.
(5) A meghívót és az előterjesztést az érdeklődő állampolgár a polgármesteri hivatalban, és a Városi Könyvtár Lenti intézményben az ülést megelőző 2 nappal megtekintheti, kivételt képez ez alól a zárt ülés anyaga.
5. Ciklusprogram, munkaterv, előterjesztés
11. § A polgármester az alakuló ülést követő 6 hónapon belül ciklusprogramot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízásának időtartamára az alábbiakat tartalmazza:
a) területfejlesztés főbb célját és feladatát,
b) helyi közszolgáltatások szervezésének főbb célját és feladatát,
c) az önkormányzat gazdasági programját.
12. § (1) A ciklusprogram végrehajtására, valamint a képviselő-testület munkájának tervszerűsége érdekében féléves időszakra vonatkozó munkatervet kell készíteni.
(2) A féléves munkaterv tartalmazza:
- a képviselő-testület alapvető törekvését az adott félévben,
- a tervezett ülések időpontját, helyét, napirendjét,
- a napirend előadóját,
- az előterjesztés elkészítésének határidejét,
- az előkészítésben résztvevő bizottságot, más szervet.
(3) A féléves munkatervben meg kell határozni azt a napirendet, amely előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani, vagy amelyet a bizottság terjeszt elő vagy a bizottság véleményez.
(4) A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyet két fordulóban tárgyalja meg, előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet.
(5) A munkaterv előkészítését a Kulturális és Ügyrendi Bizottság végzi.
(6) A munkaterv tervezetének összeállításához a Kulturális és Ügyrendi Bizottság javaslatot kér a polgármestertől, a képviselő-testület tagjaitól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmény vezetőjétől, a város civil érdekképviseleti szervezete képviselőjétől.
(7) A munkaterv tervezetét a Kulturális és Ügyrendi Bizottság legkésőbb a tárgyi félév utolsó képviselő-testületi ülésén terjeszti elő és tájékoztatást ad arról a javaslatról, amelyet a tervezetbe nem vett fel. A munkatervbe fel nem vett napirendi javaslatot a Kulturális és Ügyrendi Bizottság tárgyalásra vagy vizsgálatra ajánlhatja az illetékes bizottságnak vagy a jegyzőnek.
13. § (1) Előterjesztésnek minősül:
- a határozati javaslat,
- a rendelet-tervezet,
- a beszámoló,
- a tájékoztató,
- a jelentés.
(2) A képviselő-testületi előterjesztés két részből áll, a tárgyalt téma értékelő-elemző ismertetéséből és a határozati javaslatból vagy rendelet-tervezetből.
(3) Az előterjesztés formai követelményei:
a) Az első rész tartalmazza:
aa) az előterjesztés pontos címét, készítőjének nevét,
ab) az előkészítésben résztvevő személyt és szervet,
ac) a napirend előadójának nevét és aláírását,
ad) utalást arra, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden és mikor, a korábbi döntés számát, végrehajtására tett intézkedést, annak eredményét,
ae) a tárgyalt téma helyzetének bemutatását,
af) az előkészítésben résztvevő szerv, bizottság álláspontját,
ag) a javasolt döntés indokát,
ah) a javasolt döntés várható eredményét.
b) A második rész tartalmazza:
ba) az egyértelműen megfogalmazott rendelkező részt,
bb) az alternatív javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazását,
bc) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,
bd) a végrehajtás határidejének megjelölését.
(4) Az előterjesztés szerkezeti-tartalmi követelményei:
a) A bevezető rész tartalmazza:
aa) a képviselő-testület korábbi döntését, állásfoglalását,
ab) az elérni kívánt célt, a képviselő-testület döntésének szükségességét.
b) A helyzetfeltáró rész tartalmazza:
ba) a korábbi intézkedések végrehajtásának összefoglalt eredményét,
bb) az esetleges hibára, a mulasztások okára, felelősére való utalást,
bc) a tájékoztatást az előzetes egyeztetésről,
bd) az eltérő vélemények részletes ismertetését,
be) több döntési változat esetén az egyes döntésváltozatok mellett és ellen szóló érveket, a döntés várható hatását,
bf) mindazt az információt, amely a javasolt döntés meghozatalához szükséges.
c) A meghatározó rész tartalmazza:
ca) a javasolt célt, a feladat-meghatározáshoz szükséges elveket,
cb) a megvalósítás módszerét és eszközét,
cc) a lehetséges, alternatív javaslatokat,
cd) a határozati javaslatot.
(5) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, a megfelelő következtetés levonására, és a legcélszerűbb döntés meghozatalára. Az érdekelt számára tömör, áttekinthető, világos, egyértelmű meghatározásra kell törekedni. A képviselő-testület ülésére készített előterjesztés maximális terjedelme 8 gépelt oldal és a határozati javaslat, valamint a melléklet.
14. § (1) Az előterjesztés megtételére jogosult:
a) képviselő-testület bizottsága,
b) polgármester,
c) képviselő-testületi tag,
d) jegyző,
e) a polgármesteri hivatal osztályvezetője,
f) a téma szerinti előadó felkérés alapján.
(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
6. A képviselő-testület ülése
15. § (1) A képviselő-testület ülésének nyilvánosságára és a zárt ülésre vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.
(2) Zárt ülés esetén a jelenlévőt titoktartási kötelezettség terheli.
7. A tanácskozás rendje
16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távolléte esetén az alpolgármester vezeti. A képviselő-testület ülését a Kulturális és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti amennyiben
- a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen,
- a polgármester, alpolgármester egyidejűleg tartósan akadályoztatva van, vagy
c) a polgármester, alpolgármester egyidejű távolléte esetén.
(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.
(3) A továbbiakban a polgármester
a) közli a települési képviselő által benyújtott interpelláció tárgyát,
b) tájékoztatást ad az elmúlt ülést követő időszak fontosabb eseményeiről, a tett intézkedésekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
c) javaslatot tesz az ülés napirendjére, amelyet a képviselő-testület tagjai megvitathatnak, ezt követően elfogadnak,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,
f) biztosítja a képviselő interpellációs, kérdezési jogát,
g) bezárja az ülést.
17. § (1)[17] A képviselő-testületi ülés napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(2) Az egyes napirendeknél elsőként a napirend előadóját illeti a szó, aki a polgármester felhívására az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti.
(3) A képviselő-testület tagja, a tanácskozási joggal meghívott kérdést intézhet az előadóhoz, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(4) A vitát a polgármester vezeti, aki a hozzászólásra jelentkezők közül megállapítja, hogy ki kap szót, meghatározza a hozzászólások sorrendjét.
(5)[18] A hozzászólás időtartama maximum 3 perc lehet. A vita lezárására a képviselő javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(6) A képviselő-testület ülésén a tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, aki
a) jogosult felhívni a hozzászóló figyelmét arra, hogy a tárgyra vonatkozóan adja elő mondandóját,
b) jogosult figyelmeztetni a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illően, másokat sértően fogalmazott,
c) rendre utasíthatja azt az állampolgárt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti a terem elhagyására.
18. § (1)[19] A képviselő, a polgármester, a jegyző, a napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) A napirend feletti vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásra.
(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a javaslat vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
8. Sürgősségi indítvány, kérdés, interpelláció
19. § (1) Sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testület bizottságának elnöke, a polgármester, a képviselő, a jegyző jogosult.
(2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely a meghívóban nem szerepel vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalta.
(3) A sürgősségi indítványt minden esetben az ülést megelőzően legalább 1 nappal kell megtenni a polgármesternél. Az indítvány megtárgyalása írásos előterjesztés alapján történik.
(4) A sürgősségi indítványt a polgármester és a települési képviselő rendkívül indokolt esetben a képviselő-testület ülésén is előterjesztheti.
(5)[20] A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Amennyiben a sürgősségi indítványt a képviselő-testület nem fogadja el, a téma tárgyalását a soron következő ülésének napirendjére felveszi vagy dönt napirendre tűzésének időpontjáról.
20. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési és végrehajtással kapcsolatos felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdést a települési képviselő a képviselő-testület ülése előtt legalább 48 órával írásban a polgármesterhez nyújthatja be, indokolt esetben az ülésen szóban is felteheti.
(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Ha ez nem lehetséges, az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni.
21. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülése előtt legalább 48 órával írásban interpellációt terjeszthet elő, melyre a megkérdezett a napirendek tárgyalása után szóban válaszol.
(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a megkérdezett az interpellációról kellő időben tudomást szerezzen és az ülésen részt vegyen.
(3) A települési képviselő a napirendek tárgyalása előtt a képviselő-testület ülésén szóban is terjeszthet elő interpellációt. A szóban előterjesztett interpellációra a megkérdezett az ülésen vagy az azt követő 15 napon belül írásban válaszol az interpelláló települési képviselőnek.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz, ha az interpelláló nem fogadta el a választ.
(5) Amennyiben az interpellációra a megkérdezett írásban válaszol, a polgármester a választ a következő képviselő-testületi ülésen ismerteti, és a képviselő-testület ekkor határoz a (4) bekezdésben foglaltak szerint a válasz elfogadásáról.
(6) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a hatáskörébe tartozó ügyben dönt vagy elrendelheti a téma részletes kivizsgálását, amellyel az illetékes bizottságot, eseti bizottságot vagy a polgármestert bízza meg.
9. Határozathozatal
22. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a levezető elnök jegyzőkönyvben rögzített módon figyelmezteti.
(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először az elhangzás sorrendjében, a módosító és kiegészítő indítványról dönt a képviselő-testület, majd az eredeti határozati javaslatról.
(4) A polgármester számszerűsíti a szavazatokat, megállapítja a javaslat mellett és ellen leadott szavazatok, és a tartózkodók számát.
(5) A képviselő kérésére ellenszavazatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(6) A képviselő-testület döntéshozatalára vonatkozó további szabályokat az Mötv. állapítja meg.
(7) Minősített többség, azaz a megválasztott települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges az Mötv.-ben meghatározottakon túl az alábbi esetekben:
- a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
- településszerkezeti és szabályozási terv elfogadásához,
- hitel felvételéhez,
- kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
- helyi népszavazás kiírásához,
- önkormányzati jelkép, kitüntetés és elismerő cím meghatározásához, használata szabályozásához,
- közterület elnevezéséhez, emlékmű állításához,
- a képviselő-testület hatáskörének átruházásához, a hatáskör visszavonásához,
- pályázat elbírálásánál a rendelet 24.§ (3) bekezdésében foglalt döntéshez,
- korlátozottan forgalomképes vagyon forgalomba hozatalához.
23. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Lenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete .../....(... ...) ÖKT. számú határozata.
(2) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(3) A képviselő-testületi határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, szervnek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztést, jelentést a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
10. A kinevezésre, választásra vonatkozó szabályok
24. § (1)[21] A képviselő-testület az Mötv. 48. § (4) bekezdésében foglalt esetekben a szavazás előtt dönthet
a) a szavazás nyílt vagy titkos módjáról,
b) arról, hogy az ügyben egy ülésen belül hányszor szavaz.
(2) Amennyiben a képviselő-testület eltérően nem dönt, nyílt szavazással és egy fordulóban hoz döntést az adott kérdésben. Kettőnél több jelölt esetén, az első szavazási forduló után szavazásonként a legkevesebb szavazatot elnyerő jelölt a következő szavazásból kimarad.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerint elrendelt szavazások eredménytelenek voltak, a képviselő-testület minősített többséggel határoz arról, hogy a következő ülésen a pályázatokat újból tárgyalja-e vagy az adott munkakörre új pályázatot ír ki.
11. Név szerinti szavazás
25. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt
a) törvény előírja,
b) a képviselő-testület jelenlévő tagjainak 1/4-e indítványozza, vagy
c) a bizottsági elnökök fele kezdeményezi.
(2) Név szerinti szavazás rendelhető el a képviselő javaslatára.
(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét, és a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor az "igen", "nem", vagy "tartózkodom" szavak érthető kimondásával szavazhatnak.
(4) A szavazás befejeztével a polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.
(5) A képviselő nevét és szavazatát a jegyzőkönyvben a határozat előtt rögzíteni kell.
26. § A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik.
12. A jegyzőkönyv, hangfelvétel
27. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az alábbiakat tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a megjelent és távollévő képviselő nevét,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevő nevét,
d) az elfogadott napirendet,
e) napirendenként az előadó és a felszólaló nevét, a kérdést, a hozzászólás lényegét,
f) a határozathozatal módját,
g) a szavazás eredményét és a rendelet szövegét,
h) a polgármester esetleges intézkedését, az elhangzott kérdést, interpellációt,
i) az ülés bezárásának időpontját.
(2)[22] A jegyzőkönyv két példányban készül, mellékletei a meghívó, az írásos előterjesztés, az önkormányzati rendelet szövege, a titkos szavazás eredményéről készült jegyzőkönyv és a jelenléti ív.
(3)[23] A jegyzőkönyv első eredeti példányát a jegyző kezeli, gondoskodik annak kormányhivatal részére történő megküldéséről az Mötv.-ben előírt módon és határidőben. A jegyzőkönyv második eredeti példányát az aljegyző megküldi a Városi Könyvtár Lenti intézménynek, kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet, ahol az állampolgárok a jegyzőkönyvbe betekinthetnek.
(4) A Városi Könyvtár Lenti a megküldött jegyzőkönyveket köteles összegyűjteni és folyamatosan az érdeklődő állampolgárok rendelkezésére bocsátani.
28. § A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt a jegyzőkönyv első eredeti példányához kell csatolni, és az ülést követő egy évig meg kell őrizni.
13. Az önkormányzati rendeletalkotás
29. § (1) A képviselő-testületi rendelet megalkotása során az Mötv.-ben és az e fejezetben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a települési képviselő,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző,
f) a helyi nemzetiségi önkormányzat,
g) a helyi társadalmi szervezet vezetője,
h) a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet vezetője,
i) az intézmény vezetője.
j)[24]
(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért a jegyző a felelős.
30. § (1) A rendelet-tervezetet írásos indokolással és előzetes hatásvizsgálat eredményéről szóló tájékoztatóval együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(2) A rendeletek folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Indokolt esetben kezdeményezi a módosítást vagy a hatályon kívül helyezést.
(3) A képviselő-testület Kulturális és Ügyrendi Bizottsága szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal a hatályos rendeleteket felülvizsgálja, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a módosításra vagy a hatályon kívül helyezésre.
31.§ (1) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet kihirdetésének formái:
a) a polgármesteri hivatalban lévő hirdetőtáblán 30 napra történő kifüggesztéssel,
b) Lenti város www.lenti.hu elnevezésű internetes honlapján hirdetmény közreadásával.
(3) A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendelet jelölése: Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének ..../... (.... ....) önkormányzati rendelete.
(4) Az önkormányzati rendelet végrehajtására kötelezett a polgármester indítványára tájékoztatást ad a végrehajtás, a rendelet hatályosulása helyzetéről.
(5) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékének naprakész állapotú vezetéséről gondoskodni. A jegyzék a polgármesteri hivatal Önkormányzati és Városfejlesztési Osztályán a titkársági ügyintézőnél megtekinthető.
IV. Fejezet
A települési képviselő, a tanácsnok
32. § (1) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat az Mötv. állapítja meg.
(2) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) köteles felkérés alapján részt venni az ülés előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,
d) köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
e) köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magán titkot megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó szabályokat betartani,
f) köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a vita előtt bejelenteni,
g) köteles kapcsolatot tartani a város polgáraival.
(3) A polgármester egyes települési képviselőket szakmai ismereteik, felkészültségük alapján bevonhat a döntés előkészítésébe, a tárgyalások folyamatába.
33. § A tanácsnok választására az Mötv. szabályai az irányadóak.
V. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai, a településrészi önkormányzat
14. A bizottsági feladatok, szervezet
34. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására bizottságokat választ. A bizottságok jellegük szerint állandó és ideiglenes, eseti bizottságok.
(2) A bizottság elnökének és tagjának megválasztására, a bizottság működésére az Mötv.-ben foglalt szabályok az irányadóak.
(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjának jogai és kötelezettségei azonosak.
(4) A bizottság elnökének és tagjának megbízatása a megválasztásával keletkezik és a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napjáig tart. A bizottság elnökének és tagjának megbízatását a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napját megelőzően a képviselő-testület szüntetheti meg.
35. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság 5 fő (2 fő nem képviselő tag)
b) Kulturális és Ügyrendi Bizottság 5 fő (2 fő nem képviselő tag)
c) Egészségügyi és Szociális Bizottság 5 fő (2 fő nem képviselő tag)
(2) A képviselő-testület az önkormányzat és a polgármesteri hivatal által lefolytatott közbeszerzési eljárások során a Közbeszerzési Szabályzatban meghatározott feladatok ellátására Bíráló Bizottságot, az építési beruházásokra, illetve építési koncesszióra vonatkozó közbeszerzési eljárások esetében Előkészítő és Bíráló Bizottságot, a közszolgáltatások ellátására vonatkozó közbeszerzési eljárások esetében Eseti Közbeszerzési Bizottságot hoz létre. A Bíráló Bizottság, az Előkészítő és Bíráló Bizottság, valamint az Eseti Közbeszerzési Bizottság tagjait, feladat- és hatásköreit a Közbeszerzési Szabályzat tartalmazza.
36. § (1) A képviselő-testület szükség szerint egyes ügyek vizsgálatára, a döntés előkészítésére ideiglenes, eseti bizottságot hozhat létre.
(2) A képviselő-testület a bizottsági feladat hatékonyabb ellátására albizottságot alakíthat.
37. § (1) A képviselő-testület a bizottságára minősített többséggel hatáskört ruházhat át, és azt bármikor visszavonhatja.
(2) Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet élni.
38. § (1)[25] A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben rendelkezik
a) az éves költségvetésben meghatározott fejlesztési céltartalék felett az ott meghatározott
korlátozásokkal,
b) az éves költségvetésben meghatározott karbantartási kerettel az ott meghatározott korlátozásokkal.
c)[26] az épített környezet helyi védelme érdekében létrehozott pénzügyi Alapból pályázati támogatás nyújtásáról
(2) A Kulturális és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök:
a) dönt az ifjúsági szervezetek támogatásáról az éves költségvetésben biztosított keret erejéig,
b) az Egészségügyi és Szociális Bizottsággal együttes ülésen dönt az átképzési és ösztöndíj támogatási kérelem elbírálásáról és folyósításáról,
c) az Egészségügyi és Szociális Bizottsággal együttes ülésen dönt a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatról és a támogatási kérelem elbírálásáról.
d)[27] átcsoportosítási joggal rendelkezik a sportszervezetek támogatási kerete felett.
(3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök:
1) a költségvetési rendeletben meghatározott összeg erejéig rendelkezik a szociális támogatás és a tüzelő támogatás szociális előirányzata felett,
2)[28] dönt az önkormányzati segély odaítéléséről, a segélyezés mértékéről, módjáról,
3) megállapítja a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás személyi térítési díjához való hozzájárulás mértékét az arra rászorulók részére,
4) megállapítja az ápolási díjra jogosultságot, megállapítja a díj összegét, a jogosultság fennállását kétévente felülvizsgálja,
5)[29]
6) dönt a térítési díj átvállalásáról és az átvállalás mértékéről,
7) a Kulturális és Ügyrendi Bizottsággal együttes ülésen dönt az átképzési és ösztöndíj támogatási kérelem elbírálásáról és folyósításáról,
8) a Kulturális és Ügyrendi Bizottsággal együttes ülésen dönt a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatról és a támogatási kérelem elbírálásáról,
9) a szociális helyzet alapján benyújtott önkormányzati bérlakás iránti kérelmet megvizsgálja, szükség esetén környezettanulmányt készít,
10) dönt a bérlakás iránti kérelem elfogadásáról és nyilvántartásba vételéről,
11) a nyilvántartásba vett kérelem alapján a bizottság a rászorultság figyelembevételével évente névjegyzéket készít, amely a bérbeadás kielégítési sorrendjét is tartalmazza,
12) dönt bérlakás kiutalásáról, a bérlő személyéről,
13) az önkormányzati intézménynél alkalmazandó szakember letelepedésének elősegítése érdekében az intézményvezető javaslatára kijelöli a bérlőt,
14) dönt a tüzelő támogatás elbírálásáról és folyósításáról,
15) javaslatot tesz a tüzifa támogatás megállapítására,
16) dönt a szemétszállítási díjkedvezmény megadásáról,
17) dönt a lakáshoz jutás helyi támogatására irányuló kérelmekről,
18)[30] megállapítja a méltányossági közgyógyellátás jogosultságot, megállapítja a gyógyító ellátás költségének mértékét.
39. § A bizottságok alapvető feladatait az Mötv. határozza meg.
40. § (1) A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság által ellátott feladatok:
- véleményezi a költségvetési rendeletet-tervezetet, az önkormányzat és intézményei éves költségvetési javaslatát és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét,
- vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,
- javaslatot tesz a képviselő-testületnek a megpályázandó cél- és címzett támogatásra,
- véleményezi az önkormányzat fejlesztési, rekonstrukciós és felújítási tervét,
- véleményezi a költségvetést érintő pályázatot,
- figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okot,
- ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,
- ellenőrzi a képviselő-testület pénzügyekkel összefüggő döntésének végrehajtását,
- javaslatot tesz a képviselő-testület feladatkörébe tartozó városrendezési, fejlesztési kérdésben, szervezi a képviselő-testület által hozott határozat végrehajtását, ellenőrzi az ilyen döntést,
- az önkormányzat könyvvizsgálójának személyéről megbízása előtt véleményt nyilvánít,
- ellenőrzi a vásárterületek bérleti díjának havi bevételeit,
- javaslatot tesz az egyes vásárterületek bérleti díjára,
- javaslatot tesz parkolóhely kialakítására, közterület karbantartására, felújítására,
- megtárgyalja az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv ellenőrzési tapasztalatait, megállapításait,
- ellenőrzi az önkormányzat vagyonával történő gazdálkodást,
- döntésre előkészíti a vagyoni ügyeket,
- előkészíti az önkormányzat tulajdonosi részvételével létrejövő gazdasági társaság alapítását, alapítvány létrehozását, véleményezi alapító okiratát, javaslatot tesz az alapító vagyon nagyságrendjére,
- véleményezi önkormányzati intézmény alapítását, átalakítását, megszüntetését,
- megtárgyalja az önkormányzat által alapított gazdasági társaság tevékenységét, éves mérlegbeszámolóját,
- véleményezi a közüzemi és kommunális szolgáltatást végzővel kötendő szerződést,
- ellenőrzi az önkormányzati vállalkozással kapcsolatos tevékenységet,
- közreműködik a városüzemeltetéssel kapcsolatos éves feladatterv összeállításában,
- véleményezi a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet tervezetét,
- véleményezi a feladatkörét érintő pályázatot, közreműködik a városrendezési, településfejlesztési, környezetvédelmi koncepció, program, terv kidolgozásában,
- véleményezi a településfejlesztési és területrendezési tervet,
- elemzi és értékeli a térség idegenforgalmának alakulását,
- véleményezi az idegenforgalommal összefüggő képviselő-testületi előterjesztést,
- véleményt nyilvánít a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról,
- véleményezi a bizottság hatáskörébe utalt Lenti Város Gazdaságáért és Lenti Város Környezetvédelméért kitüntetési javaslatot és javaslatot tesz adományozására,
- ellenőrzi az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatás felhasználását,
- ellenőrzi az önkormányzat által nyújtott támogatást, az elszámolás valamennyi jogszabályi követelményét figyelembe véve arra vonatkozóan, hogy a támogatási szerződésben rögzített célnak megfelelően történt-e a felhasználás; javaslata alapján kerülhet sor a következő esedékes támogatási összeg kifizetésére.
(2) A Kulturális és Ügyrendi Bizottság által ellátott feladatok:
1) véleményezi a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét, figyelemmel kíséri hatályosulását, javaslatot tesz a szükséges módosításra,
- véleményezi az új szabályozási tárgykörre vonatkozóan a rendelet-tervezetet,
- szükség szerint vizsgálja az önkormányzat rendeleteinek hatályosulását, és javaslatot készít azok módosítására, hatályon kívül helyezésére vagy újabb rendelet alkotására,
- előterjeszti a képviselő-testület munkatervének javaslatát,
- döntésre előkészíti a polgármesterrel szembeni összeférhetetlenségi és fegyelmi, anyagi kártérítési ügyeket,
- a képviselő-testület ülésén a titkos szavazással kapcsolatos teendőket a bizottság képviselő tagjai ellátják,
- javaslatot tesz a polgármester illetményére, jutalmazására és költségátalányára, valamint az alpolgármester tiszteletdíjára és költségátalányára,
- nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, valamint a képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát,
- kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,
- kivizsgálja és előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi ügyet,
- közreműködik a közbiztonság helyi feladatának megoldásában,
- véleményezi a polgármesteri hivatal belső szervezeti egysége kialakítására vonatkozó javaslatot,
- véleményezi a bizottság hatáskörébe utalt Lenti Város Díszpolgára, Lenti Városért, Lenti Város Közszolgálatáért kitüntetési javaslatot, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek annak adományozására,
- figyelemmel kíséri a köznevelési, közművelődési intézmény szakmai munkáját, működési feltételének biztosítását,
- javaslatot tesz intézmény alapítására, megszüntetésére, szervezeti átalakítására,
- véleményezi a köznevelési és közművelődési feladattal összefüggő előterjesztést,
- lefolytatja a bizottság szakmai területéhez tartozó intézményvezetői kinevezéssel kapcsolatos pályázati eljárást, véleményezi a pályázatot, meghallgatja a pályázót, javaslatot tesz a képviselő-testületnek az intézményvezető kinevezésére,
- tájékoztatást kérhet az önkormányzat oktatási, közművelődési intézménye munkájáról és véleményezi tevékenységét,
- képviseli az önkormányzatot a különböző kulturális területeket érintő érdekképviseleti szervekkel, és a sportegyesületekkel kapcsolatban,
- figyelemmel kíséri a sportkoncepció végrehajtását,
- figyelemmel kíséri a köznevelési koncepció végrehajtását,
- segíti a helyi és a területi versenyrendszer kialakítását, sportrendezvény szervezését,
- ellenőrzi és koordinálja az önkormányzati, közművelődési intézmény szakmai tevékenységét,
- átcsoportosítási joggal rendelkezik a sportszervezetek támogatási kerete felett,
- javaslatot tesz az állami, a nemzeti és az önkormányzati ünnep programjára,
- véleményezi a hatáskörébe utalt Lenti Város Ifjúsági Sportjáért, Lenti Város Közművelődéséért, Lenti Város Oktatásáért, Lenti Város Sportjáért, Lenti Város Közösségi Életéért kitüntetési javaslatot és javaslatot tesz annak adományozására.
(3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság által ellátott feladatok:
- közreműködik az egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos önkormányzati rendelet és képviselő-testületi döntés előkészítésében és véleményt nyilvánít,
- véleményezi a lakásügyet, a lakáshoz jutás támogatásával kapcsolatos rendelet-tervezetet,
- figyelemmel kíséri az egészségügyi alapellátást, valamint a működés tárgyi feltételének helyzetét,
- figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetben élő néprétegek szociális helyzetét, életkörülményeit,
- figyelemmel kíséri a lakáskoncepcióból adódó feladat végrehajtását,
- lefolytatja a bizottság szakmai területéhez tartozó intézményvezetői kinevezéssel kapcsolatos pályázati eljárást, véleményezi a pályázatot, meghallgatja a pályázót, javaslatot tesz a képviselő-testületnek az intézményvezető kinevezésére,
- tájékoztatást kérhet a Lenti Gyógyfürdő Kft. gyógyászati tevékenységéről,
- ellenőrzi az egészségügyről szóló törvény, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény végrehajtására megalkotott helyi rendelet hatályosulását,
- figyelemmel kíséri és ellenőrzi a Lenti Városgazdálkodási Kft. házkezelői feladatának ellátását, az éves karbantartási munka szükségességét és ütemezését,
- figyelemmel kíséri a lakbérek megállapításával kapcsolatos ügyet,
- véleményezi a Lenti Városgazdálkodási Kft. önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos éves beszámolóját,
- véleményezi az egészségügyi és szociális beruházást, felújítást, fejlesztést, nagy értékű eszköz- és műszerbeszerzést,
- véleményezi feladatkörét érintően a karitatív és más szervezettel kötendő együttműködési megállapodást, szerződéstervezetet,
- véleményezi az önkormányzati bérlakás kezelésével kapcsolatos megállapodást, szerződést,
- véleményezi az önkormányzat tulajdonában lévő egészségügyi és szociális intézmény alapítását, átalakítását, megszüntetését,
- előkészíti a háziorvosi körzetek kialakításával kapcsolatos ügyeket,
- véleményezi feladatkörét érintően a képviselő-testület által kiírt szakmai és vezetői pályázatot,
- közreműködik az orvosi alapellátást és ügyeleti rendszert érintő ügy előkészítésében, az előterjesztés összeállításában,
- véleményezi a bizottság hatáskörébe utalt Lenti Város Egészségügyéért, Lenti Város Szociális Gondoskodásáért és Gyermekvédelméért kitüntetési javaslatot és javaslatot tesz annak adományozására.
15. A bizottsági működés főbb szabályai
41. § (1) A bizottság belső működési szabályait az Mötv. és e rendelet keretei között maga állapítja meg.
(2) A bizottság féléves munkaterv alapján működik, amelyet a képviselő-testület munkatervével összhangban kell elkészíteni.
(3) A bizottság ülését a képviselő-testület üléséhez igazodóan szükség szerint, de a munkatervében meghatározott havi rendszerességgel tartja.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén a bizottság által kijelölt képviselő tag helyettesíti.
(5) A bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztéseket
- a bizottság képviselő tagjának elektronikus úton,
- a bizottság nem képviselő tagjának és a tanácskozási joggal meghívottak közül a napirend tárgya szerint illetékes szerv képviselőjének, valamint annak a személynek, akinek a jelenlétét az ülés tárgyára tekintettel a bizottság szükségesnek tartja papíralapon,
- az egyéb tanácskozási joggal meghívottnak elektronikus úton
az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell küldeni.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak az azonnali döntést igénylő, soron kívüli ülés összehívása esetén lehet.
(7) A képviselő-testület tagjait a bizottsági ülés helyéről, idejéről és napirendjéről a meghívó egy példányának elektronikus úton történő kiküldésével tájékoztatni kell.
42. § (1) A bizottsági ülést össze kell hívni
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok több mint felének indítványára.
(2) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság ülésére a szociális ügyek elbírálásához tanácskozási joggal meg kell hívni a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat képviselőjét.
(3) A képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
43. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv.-ben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(3) A bizottság zárt ülést tart abban az esetben, amelyben az Mötv. azt kötelezővé teszi. A bizottság zárt ülés tartását rendelheti el abban az esetben, amelyben azt az Mötv. lehetővé teszi. A bizottság döntéséről csak a polgármester és a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(4) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati, üzleti titkot megőrizni, az adatvédelem szabályait betartani.
44. § (1) A bizottság munkájának szakmai segítését, ügyviteli teendőinek ellátását, az ülés technikai előkészítését a jegyző által, a polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában kijelölt osztály végzi.
(2) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés napirendjét, az elhangzott felszólalás lényegének ismertetését, valamint a bizottság döntését, javaslatát, véleményét, állásfoglalását.
(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a kijelölt osztály vezetője gondoskodik.
(4)[31] A jegyzőkönyv két eredeti példányban készül. A jegyzőkönyv első eredeti példányát az illetékes osztályon kell kezelni, az illetékes osztály vezetőjének feladata, hogy gondoskodjon a jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről az Mötv.-ben előírt módon és határidőben. A második eredeti példányt a polgármesteri hivatal Önkormányzati és Városfejlesztési Osztályán az ülést követő 15 napon belül kell leadni. A bizottság üléséről készült hangfelvételt a jegyzőkönyv első eredeti példányához kell csatolni és azt ülést követő két hónapig meg kell őrizni.
(5) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által a tagok közül kijelölt bizottsági tag írja alá.
(6) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, a kiadott írásos előterjesztést, valamint a jelenléti ívet.
16. A településrészi önkormányzat
45. § (1) A képviselő-testület az érintett városrészek lakosságának egyetértésével
a) a bárszentmihályfai,
b) a lentikápolnai,
c) a lentiszombathelyi,
d) a máhomfai,
e) a mumori
városrészekben településrészi önkormányzatot hoz létre.
(2) A településrészi önkormányzat a településrész nevét viseli.
(3)[32] A településrészi önkormányzati testület tagjainak száma:
a) a bárszentmihályfai városrészben 5 fő
b) a lentikápolnai városrészben 5 fő
c) a lentiszombathelyi városrészben 5 fő
d) a máhomfai városrészben 5 fő
e) a mumori városrészben 5 fő.
(4) A településrészi önkormányzat testületének vezetője a képviselő-testület által választott települési képviselő. A településrészi önkormányzat testületének tagját a településrészi önkormányzat testületének vezetője javaslatára a képviselő-testület választja meg. A településrészi önkormányzat testületének vezetője és tagja megbízatása a megválasztásával keletkezik.
(5) A településrészi önkormányzat testületének vezetője és tagja megbízatása a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napjáig tart. A településrészi önkormányzat testületének vezetője megbízatását a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napját megelőzően a képviselő-testület szüntetheti meg. A településrészi önkormányzat testületének tagja megbízatását a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napját megelőzően a településrészi önkormányzat testületének vezetője javaslatára a képviselő-testület szüntetheti meg.
(6) A képviselő-testület kizárólag a településrészt érintő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra. A feladat ellátásához a költségvetésben anyagi eszközöket adhat át.
46. §[33] (1) A településrészi önkormányzat átruházott hatáskörben
a) dönt az éves költségvetésben juttatott pénzügyi alap közösségi célú felhasználásáról, az alap távolabbi céllal történő felhalmozásáról,
b) üzemelteti a városrészi kultúrházat a meghatározott költségvetés szerint,
c) a lakosság véleménye és javaslata alapján szervezi a városrész társadalmi és kulturális életét.
(2) A településrészi önkormányzat feladatai az alábbiak:
a) véleményt nyilvánít a településrészi ingatlan adásvétele, bérbeadása, hasznosítása esetén,
b) a lakosság véleményének ismeretében képviseli és továbbítja a településrész véleményét, javaslatát és igényét a képviselő-testülethez.
(3) A településrészi önkormányzat javaslatot tehet az alábbi ügyekben:
a) a településrészt érintő rendezési, szabályozási terv kialakítása, a rendezési, szabályozási terv végrehajtásából adódó feladatok,
b) középület felújítása,
c) út, járda, műtárgy létesítése, javítása,
d) a belvízrendezési munka végzése,
e) a közterület, zöldterület, temető fejlesztése, fenntartása,
f) a közmeghallgatás időpontja,
g) a településrészen közszolgálatban foglalkoztatott személy.
47. § (1) A településrészi önkormányzat működésének módját az Mötv. és e rendelet keretei között maga határozza meg.
(2) A településrészi önkormányzat szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 ülést tart. Üléseit a településrészi önkormányzat testületének vezetője hívja össze. A településrészi önkormányzat összehívását bármely tag és a polgármester is kezdeményezheti.
(3)[34] A településrészi önkormányzat döntését, állásfoglalását, amely lehet egyetértés, vélemény, javaslat, egyszerű többséggel hozza, vagy alakítja ki.
(4) Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a településrészi önkormányzat testületének vezetője és a településrészi önkormányzat testülete által a tagok közül kijelölt településrészi önkormányzati testületi tag írja alá. A jegyzőkönyv két eredeti példányát a polgármesteri hivatal illetékes osztályára az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni. A jegyzőkönyv első eredeti példányát az illetékes osztályon kell kezelni, a második eredeti példányt a Zala Megyei Kormányhivatal részére az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.
(5) A településrészi önkormányzat munkáját a jegyző által a polgármesteri hivatal munkatársai közül kijelölt személy segíti.
(6) A településrészi önkormányzat testületének összehívására, határozatképességére, a szavazás módjára, a határozathozatalra, a nyílt és zárt ülésre valamint a kizárásra vonatkozó egyéb szabályok vonatkozásában a bizottságra vonatkozó szabályok irányadók.
VI. Fejezet
Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző
17. A polgármester
48. § (1)[35] A polgármester a tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester jogállására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(3)[36] A polgármesteri tisztség megszűnése esetén a polgármesteri munkakör átadásának rendjét az Mötv. határozza meg. A polgármester tisztségének megszűnése esetén új polgármester hiányában és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a polgármester munkakörét a Kulturális és Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.
49. § A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő főbb feladatai:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
e) gondoskodik a képviselő-testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórum szervezéséről,
f) támogatja a lakosság önszerveződő közösségét,
g) kapcsolatot tart
ga) a felsőbb szintű szervekkel,
gb) a megyei közgyűléssel,
gc) más települések önkormányzatával, térségi társulásokkal,
gd) a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületével.
50. § A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekét; a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz,
c) dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját érinti.
51. § (1) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatainak és hatásköreinek ellátásával kapcsolatos szabályokat az Mötv. tartalmazza.
(2) A polgármester a képviselő-testület döntése szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a polgármesteri hivatalt.
(3) A polgármesteri hivatallal összefüggő Mötv.-ben szabályozott további polgármesteri jogosítvány a képviselő-testület döntéseinek végrehajtásáról rendszeresen tájékoztatni a képviselő-testületet.
(4) A 3. melléklet[37] tartalmazza az önkormányzati intézmények felsorolását, amelyek intézményvezetői tekintetében a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.
(5) A polgármester az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervnél, az önkormányzat képviselő-testülete által létrehozott bizottságnál, a településrészi önkormányzati testületnél, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, az önkormányzat által létrehozott közalapítványnál a képviselő-testület hatáskörébe utalt választással, kinevezéssel, megbízással létrejött az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szabályai szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett beosztást, tisztséget, munkakört betöltő személy esetében a vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére, a vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatásra vonatkozó szabályokról szóló szabályzatban foglaltak szerint ellátja a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős feladatait.
(6) A képviselő-testület hatáskörébe utalt választással, kinevezéssel, megbízással létrejött, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó beosztásokat, tisztségeket, munkaköröket a 4. melléklet tartalmazza.
52. §[38] A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. határozza meg.
53. § (1) A polgármester főbb államigazgatási hatósági feladat- és hatáskörei:
a) honvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskör,
b) polgári védelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskör,
c) katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskör.
(2) A polgármester átruházott hatáskörben
a) engedélyezi a közterület használatát, elbírálja az ezzel kapcsolatos kérelmet,
b) engedélyezi az üzletek éjszakai nyitva tarását, elbírálja az ezzel kapcsolatos kérelmet,
c)[39] indokolt esetben engedélyezi a piac más napon történő tartását a csütörtöki és a szombati napok helyett,
d)[40] dönt az önkormányzat költségvetési szerveinél foglalkoztatott közalkalmazottak lakáshoz jutása, valamint lakásuk korszerűsítésének munkáltatói támogatása iránti kérelmekről,
e)[41] gépjármű várakozóhely megváltása esetén szerződést köt az építtetővel
f)[42] közterületen álló fás szárú növény kivágása esetén tulajdonosi hozzájárulást ad,
g)[43] évközi likviditási problémák esetén dönt folyószámlahitel, továbbá munkabérhitel felvételéről,
h)[44] kötvénykibocsátással kapcsolatos bevételekről és kiadásokról tájékoztatást nyújt a költségvetési rendeletben meghatározott módon,
i)[45] dönt szabad pénzeszközök lekötéséről a költségvetési rendeletben meghatározott szempontok figyelembe vételével.
j)[46] [47] eljár a közút kezelőjeként a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 9/D. § (1) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, (3)–(5) bekezdésében, 35. §-ában, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §-ában, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében és a 45. § (1) bekezdésében.
18. Az alpolgármester
54. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2)[48] Az alpolgármester megválasztására, valamint tevékenységére és jogállására vonatkozó további szabályokat az Mötv. tartalmazza.
19. A jegyző
55. § (1) A jegyző kinevezésére az Mötv.-ben foglalt rendelkezések az irányadóak.
(2) A jegyző feladatait az Mötv. tartalmazza.
(3)[49] A jegyző átruházott hatáskörben eljár a települési köztisztaságról és a helyi környezetvédelemről szóló önkormányzati rendeletben előírt magatartási szabályok betartásának ellenőrzése során, amelynek keretében:
- ellenőrzi az ingatlanok kaszálásának megtörténtét, mulasztás esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt szabályok szerinti eljárást folytat le,
- az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt szabályok szerinti eljárást folytat le,
- a zöldterület védelmére vonatkozó szabályok megsértése esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt szabályok szerinti eljárást folytat le.
(4)[50] A jegyző átruházott hatáskörben 2013. január 1. napjától 2013. október 31. napjáig eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 36. §-a szerinti közútkezelői hozzájárulások kiadása tekintetében.
(5)[51] A jegyző átruházott hatáskörben eljár
- a közút kezelőjeként a Kkt. 12. § (5) bekezdése, valamint
- a közterület használatáról szóló 9/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 20/C. §
szerinti esetekben.”
20. Az aljegyző
56. § (1) Az aljegyző kinevezésére és feladataira az Mötv.-ben foglalt rendelkezések az irányadóak.
(2) A jegyzőt tartós akadályoztatása esetén az aljegyző teljes jogkörrel helyettesíti.
(3) Amennyiben a jegyző és az aljegyző egyidejűleg tartósan akadályoztatva van, vagy a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejűleg betöltetlen, a jegyzői feladatokat a Lenti Polgármesteri Hivatal titkársági csoportvezetője látja el.
VII. Fejezet
A polgármesteri hivatal
57. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre „Lenti Polgármesteri Hivatal” elnevezéssel az Mötv.-ben meghatározott feladatok ellátására.
(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges létszámkeretet, a működési és fenntartási költséget. A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembevételével teszi meg.
(3) A polgármesteri hivatal szervezetére és működésére vonatkozó további szabályokat Lenti Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
VIII. Fejezet
A társulás
58. § (1) Az önkormányzat az Mötv.-ben megfogalmazott célok elérése érdekében társulásokban vesz részt.
(2)[52] Az önkormányzat tagja Lenti Kistérség Többcélú Társulásának, valamint a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulásnak.
(3) Lenti Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsának a képviselő-testület ülését megelőzően hozott döntéséről a polgármester a képviselő-testületet polgármesteri tájékoztató keretében tájékoztatja. Képviselői indítványra a polgármesteri beszámolóban elhangzott Társulási Tanács által hozott bármelyik döntést illetően az előterjesztés tartalmának megismerése céljából tájékoztató jelleggel a képviselő-testület következő ülésén sor kerül.
(4) Lenti Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa ülésén a polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester vagy a polgármester által kijelölt települési képviselő teljes jogkörrel helyettesíti, és képviseli az önkormányzatot.
(5) A ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás átruházott hatáskörben ellátja az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkört.
(6) Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti. A Társulás a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat. A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett az államháztartásról szóló törvény az irányadó.
(7)[53] Lenti Kistérség Többcélú Társulása átruházott hatáskörben látja el a
a) hétközi és hétvégi orvosi ügyeleti ellátásra vonatkozó feladatokat,
b) gyermekjóléti szolgáltatás és a családsegítés feladatát,
c) házi segítségnyújtás feladatát,
d) nappali ellátást.
e)[54]
f)[55]
g)[56]
IX. Fejezet[57]
Helyi népszavazás, lakossági fórumok
59. §[58] A helyi népszavazás rendjére vonatkozó szabályokat a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény tartalmazza.
60.§ Lakossági fórumnak minősül a közmeghallgatás, a várospolitikai fórum, a városrészi tanácskozás és a fogadóóra, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezet közvetlen tájékoztatását, a lényegesebb önkormányzati döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
61.§ (1)[59] A képviselő-testület évente legalább egyszer, szeptember-november hónapban közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadók.
(3) A közmeghallgatásra hirdetmény útján meg kell hívni a város lakosságát, továbbá a településen működő gazdálkodó szerv, intézmény, érdekképviseleti szerv, párt és társadalmi szervezet képviselőjét.
(4) A közmeghallgatáson megjelent állampolgár és a (3) bekezdésben felsorolt szerv, szervezet képviselője közérdekű kérdést és javaslatot tehet.
62.§ A képviselő-testület évente indokoltság szerint az aktuális társadalom- és várospolitikai kérdésekről a lakosság érintett rétegeinek fórumot biztosít. A fórumon a képviselő-testület tagjai vesznek részt.
63.§ (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal városrészi tanácskozást tart a városrészi önkormányzattal együttműködve.
(2) A városrészi tanácsokozáson részt vesz a képviselő-testület tagja, a jegyző és a polgármesteri hivatal osztályvezetője.
64.§ A képviselő-testület tagja a fogadóórát előre meghirdetett időpontban tartja.
X. Fejezet
Az önkormányzat gazdasági alapjai
21. Az önkormányzat gazdálkodása
65. §Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.
22. Ellenőrzés
66. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)[60] Az önkormányzat az önkormányzati intézmények és a polgármesteri hivatal gazdálkodásának belső ellenőrzéséről – az Mötv. rendelkezései alapján - önállóan gondoskodik.
23. Az önkormányzat költségvetése
67. § (1)[61] Az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetének előkészítésére és megtárgyalására, továbbá véleményezésére az államháztartásról szóló törvény, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezései az irányadóak. A költségvetési rendelet-tervezet előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a Lenti Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. A költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság köteles megtárgyalni.
(2) A pénzügyi osztályvezető a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, írásban rögzíti és terjeszti a bizottságok elé.
(3) A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a valamennyi bizottság által megtárgyalt és véleményezett költségvetési rendelet-tervezetet.
68.§ (1) A képviselő-testület egyidőben hagyja jóvá költségvetési rendeletében az önkormányzat, valamint az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését.
(2) Az éves költségvetés módosításának további szabályait a képviselő-testület éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.
(3) A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet-tervezet elkészítésére e §-ban meghatározottakat kell irányadónak tekinteni, amely kiegészül az önkormányzat vagyonkimutatásával. A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet-tervezethez a könyvvizsgáló írásos jelentését is csatolni kell.
24. Az önkormányzat vagyona
69. § (1) Az önkormányzat vagyonára vonatkozó szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és a vagyon hasznosításának szabályairól külön rendeletet alkot.
XI. Fejezet
Záró rendelkezések
70. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 9/2012. (III.01.) önkormányzati rendelete.
Szabóné Gáspár Marianna sk. Horváth László sk.
aljegyző polgármester
A rendelet szövegét a 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2014. február 21-től.
A rendelet szövegét a 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2014. február 21-től.
A rendelet mellékletét a 26/2013. (IX.03.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2013. szeptember 4-től.
A rendelet mellékletét a 38/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2013. november 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 11. § a) pontja. Hatálytalan: 2014. február 21-től.
A rendelet szövegét a 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2014. február 21-től.
Hatályon kívül helyezte a 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 11. § b) pontja. Hatálytalan: 2014. február 21-től.
A rendelet szövegét a 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2014. február 21-től.
A 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte a rendelet szövegében a "közösségi ellátás biztosításáról" szövegrészt . Hatálytalan: 2014. február 21-től.
Hatályon kívül helyezte a 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 11. § d) pontja. Hatálytalan: 2014. február 21-től.
Hatályon kívül helyezte a 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 11. § e) pontja. Hatálytalan: 2014. február 21-től.
A rendelet szövegét a 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2014. február 21-től.
Hatályon kívül helyezte a 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 11. § f) pontja. Hatálytalan: 2014. február 21-től.
A 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 11. § g) pontja hatályon kívül helyezte a rendelet szövegében az "és az önkormányzat által alapított gazdasági társasággal kötött közszolgáltatási szerződés alapján" szövegrészt . Hatálytalan: 2014. február 21-től.
A rendelet mellékletét a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
Hatályon kívül helyezte a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 5. § a) pontja. Hatálytalan: 2014. október 22-től.
A 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 4. §-a az "egyszerű szótöbbséggel" szövegrészt az "egyszerű többséggel" szövegre módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 4. §-a az "egyszerű szótöbbséggel" szövegrészt az "egyszerű többséggel" szövegre módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 4. §-a az "egyszerű szótöbbséggel" szövegrészt az "egyszerű többséggel" szövegre módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 4. §-a az "egyszerű szótöbbséggel" szövegrészt az "egyszerű többséggel" szövegre módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A rendelet szövegét a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A rendelet szövegét a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A rendelet szövegét a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
Hatályon kívül helyezte a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 5. § b) pontja. Hatálytalan: 2014. október 22-től.
A rendelet szövegét a 9/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2013. március 29-től.
A rendelet szövegét a 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 6. §-a egészítette ki. Hatályos: 2014. február 21-től.
A rendelet szövegét a 9/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet 2. §-a egészítette ki. Hatályos: 2013. március 29-től.
A rendelet szövegét a 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 7. §-a módosította. Hatályos: 2014. február 21-től.
Hatályon kívül helyezte a 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 11. § h) pontja. Hatálytalan: 2014. február 21-től.
A rendelet szövegét a 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 8. §-a egészítette ki. Hatályos: 2014. február 21-től.
A rendelet szövegét a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A rendelet szövegét a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A rendelet szövegét a 9/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2013. március 29-től.
A 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 4. §-a az "egyszerű szótöbbséggel" szövegrészt az "egyszerű többséggel" szövegre módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A rendelet szövegét a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A rendelet szövegét a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 1. § (6) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A rendelet mellékletét a 4/2014. (II.20.) önkormányzati rendelet 9. §-a módosította. Hatályos: 2014. február 21-től.
A rendelet szövegét a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A rendelet szövegét a 9/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet 4. §-a egészítette ki. Hatályos: 2013. március 29-től.
A rendelet szövegét a 9/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet 4. §-a egészítette ki. Hatályos: 2013. március 29-től.
A rendelet szövegét a 9/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet 4. §-a egészítette ki. Hatályos: 2013. március 29-től.
A rendelet szövegét a 9/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet 4. §-a egészítette ki. Hatályos: 2013. március 29-től.
A rendelet szövegét a 9/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet 4. §-a egészítette ki. Hatályos: 2013. március 29-től.
A rendelet szövegét a 9/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet 4. §-a egészítette ki. Hatályos: 2013. március 29-től.
A rendelet szövegét a 9/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet 4. §-a egészítette ki. Hatályos: 2013. március 29-től.
A rendelet szövegét a 31/2013. (X.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a egészítette ki. Hatályos: 2013. november 1-től.
A 2/2014. (I.31.) önkormányzati rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte a rendelet szövegében a "12. § (5) bekezdésében" szövegrészt . Hatálytalan: 2014. február 1-től.
A rendelet szövegét a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A rendelet szövegét a 26/2013. (IX.03.) önkormányzati rendelet 1. §-a egészítette ki. Hatályos: 2013. szeptember 4-től.
A rendelet szövegét a 31/2013. (X.31.) önkormányzati rendelet 2. §-a egészítette ki. Hatályos: 2013. november 1-től.
A rendelet szövegét a 2/2014. (I.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a egészítette ki. Hatályos: 2014. február 1-től.
A rendelet szövegét a 9/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2013. március 29-től.
A rendelet szövegét a 9/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése egészítette ki. Hatályos: 2013. március 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 5. § c) pontja. Hatálytalan: 2014. október 22-től.
Hatályon kívül helyezte a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 5. § c) pontja. Hatálytalan: 2014. október 22-től.
Hatályon kívül helyezte a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 5. § c) pontja. Hatálytalan: 2014. október 22-től.
A rendelet szövegét a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A rendelet szövegét a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A rendelet szövegét a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A rendelet szövegét a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 2. § (5) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.
A rendelet szövegét a 21/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet 2. § (6) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. október 22-től.