Lenti Város Önkormányzat képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében és 6/A. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában, az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet 4-6.§-ában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében és 57.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§

(1)     Helyi védett érték minden olyan településtörténeti, helyi építészeti, városképi, néprajzi, ipartörténeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak részei és tartozékai, valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, amely nem országos műemléki védettség alá helyezett, és a képviselő-testület e rendeletben helyi védett értéknek nyilvánít.

(2)     E rendelet célja az (1) bekezdésben meghatározott értékek fokozott megőrzése a jövő nemzedékei számára, a város történelmi folytonosságát biztosító helyi építészeti értékek megtartása, fenntartása és jó karban tartásának biztosítása, valamint az épített és természeti értékek bemutatása az itt élők önbecsülésének, városszeretetének elősegítése érdekében.

(3)     A helyi védelem alá tartozó értékek jegyzéke e rendelet 1. számú mellékletét képezi.

2. A rendelet hatálya

2.§

(1)     A rendelet hatálya Lenti Város közigazgatási területén lévő, az 1.§ (3) bekezdésében meghatározott és e rendelet alapján védetté nyilvánított, helyi értékekre terjed ki.

(2)     E rendelet 12.§-a alkalmazásában e rendelet hatálya kiterjed a hatályos rendezési terven Lenti városközpontjában jelölt műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építményekre is.

(3)     A rendelet hatálya kiterjed Lenti Város közigazgatási területén lévő országos védelem alatt álló objektumokra is.

3. Értelmező rendelkezések

3.§

E rendelet alkalmazásában:

1. értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy, szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, továbbá a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, természeti jellemzőit.
2. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

Helyi védettség keletkezése és megszűnése

4.§

(1)     A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését bármely természetes, vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti.

(2)     A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszűntetéséről a képviselő-testület rendeletben dönt.

(3)     A helyi védelem alá helyezés alapja az értékvizsgálat. A helyi védelem alá helyezés iránti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) helyi egyedi védelem esetén:

1. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
2. pontos hely megjelölését utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, valamint telekrész, emelet, ajtó bontásban,
3. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
4. a védendő érték rendeltetését, használatának módját,
5. a kezdeményezés indoklását.

b) helyi területi védelem esetén:

27. az épületegyüttes megnevezését,
28. az épületegyüttes körülhatárolását, a védelemmel érintett ingatlanok helyrajzi számát,
29. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
30. a kezdeményezés indoklását.

(4)     Rendezési terv hiányában vagy amennyiben a korábbi rendezési tervhez nem készült, a védetté nyilvánításhoz vagy annak megszűntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni.

(5)     A helyi védelem megszűntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható.

5.§

(1)     Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok véleményét.

(2)     A helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint értesíteni kell:

1. a helyi egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,
2. a helyi területi érték esetén az értesítés közszemlére tétel útján történik,
3. a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
4. amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közszemlére tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

(3)     Az eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:

a) Helyi egyedi védelem esetén:

aa) a javaslattal érintett objektumok tulajdonosait,

ab) a kezdeményezőt vagy képviselőjét,

ac) az illetékes örökségvédelmi hivatalt.

b) Helyi területi védelem esetén:

ba) az a) pontban felsoroltakat,

bb) a közművek üzemeltetőit,

bc) a közterületek fenntartóit.

(4)     A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítéstől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(5)      A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló kezdeményezést az erről szóló döntést megelőzően 30 napra közszemlére kell tenni.

6.§

A helyi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az érdekelteket,
2. az illetékes ingatlanügyi hatóságot,
3. az illetékes építésügyi hatóságot,
4. helyi területi védelemnél az érintett utat-, közműveket létesítő és üzemeltető szerveket,
5. közterületek fenntartóit.

7.§

(1)     A helyi védelem alá helyezést, továbbá megszüntetésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A bejegyeztetésről a polgármester gondoskodik.

(2)     A helyi védelemmel érintett épületek és területek lehatárolását Lenti Város Helyi Építési Szabályzatába be kell építeni.

5. A helyi védelem kategóriái

8.§

A rendelet céljainak elérése érdekében a helyi védelem két kategóriája:

a) helyi területi védelem, ezen belül:

1. helyi védelem alatt álló terület, jelölése: HT,
2. helyi védelem alatt álló zöldterület, növényzet, jelölése: N,
3. helyi védelem alatt álló utcakép, jelölése: U.

b) helyi egyedi védelem, ezen belül:

27. helyi védelem alatt álló épület, épületrész jelölése: É,
28. helyi védelem alatt álló falikép, dombormű, mozaik, jelölése: F,
29. helyi védelem alatt álló kereszt, jelölése: K,
30. helyi védelem alatt álló egyéb létesítmény, jelölése: L,
31. helyi védelem alatt álló síremlék, jelölése: S,
32. helyi védelem alatt álló emlékmű, szobor jelölése: SZ,
33. helyi védelem alatt álló emléktábla, jelölése: T.

6. A fenntartásra kötelezés szabályai

9.§

(1)     A helyileg védett értékek fennmaradásának célja, feladata, a megőrzés módja elsősorban a rendeltetésének megfelelő használat.

(2)     Az épület, építmény használata a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(3)   Az épületek esetében az épület állagának a megóvása elsősorban a tulajdonos feladata.

7. A védett építmények felújításának és a díszkivilágítás kiépítésének támogatása

10.§

(1)     A képviselő-testület a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése, továbbá a helyi védelemben részesült építészeti értékek, az országos védelem alatt álló értékek és egyéb művészeti értékek díszkivilágításának megvalósítása érdekében pénzügyi alapot hoz létre. (a továbbiakban: Alap)

(2)     Az Alap forrása:

1. az önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg, melynek mértéke 100 000-Ft,
2. a magyar és nemzetközi alaphoz benyújtott pályázatokon nyert összeg,
3. vállalkozók, magánszemélyek befizetései, ha a felhasználásról a befizető így rendelkezik,
4. az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéseiből származó kamat,
5. egyéb bevételek.

(3)     Az Alap összegére a képviselő-testület tesz javaslatot a várható szükségletek és az év során összegyűjtött támogatási igények alapján.

(4)     A képviselő-testület a mindenkori költségvetéséről szóló rendeletében határozza meg az Alapot a költségvetés részeként, külön címen a bevételi és kiadási tervszámát.

(5)     Az Alapot az önkormányzat pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni, év végi maradványa nem vonható el, a következő költségvetési évre át kell vinni.

(6)  Az Alapból támogatást pályázat útján e rendeletben előírt feltételek megléte esetén a védetté nyilvánított építészeti érték, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmény, továbbá egyéb művészeti érték tulajdonosa, kezelője, használója kaphat.

8. Az Alap felhasználása védetté nyilvánított építészeti értékek felújítására

11.§

(1)     Az Alapból nyújtandó támogatás csak e rendelet 1. mellékletében szereplő védetté nyilvánított értékek, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények felújítására adható. A támogatás pályázat alapján nyerhető el. A minden év október 30-ig meghirdetett pályázati feltételeket a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság határozza meg.

(2)     A pályázatokat a polgármesternek lehet benyújtani, azoknak az építményeknek a felújítására, melyek helyi védelemben részesülnek e rendelet 1. melléklete szerint vagy melyek a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselnek. Pályázni a felújítás azon összegének mértékéig lehet, amely a védetté nyilvánítás vagy a műemléki környezet miatt következik be.

(3)     Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtottak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(4)     Minden esetben vizsgálni kell, hogy a benyújtott költségvetés reális adatokat tartalmaz-e és az alkalmazott műszaki megoldás a lehető legtakarékosabb módon került-e kiválasztásra, összhangban az előírt követelményekkel.

(5)     Megkezdett felújításra utólagos igénylés szerint támogatás csak a képviselő-testület egyedi jóváhagyásával nyújtható.

(6)     Az épített környezet helyi védelmében részesülő objektumok, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények esetében a teljes felújítás költségének legfeljebb 25 %-áig a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság döntése alapján vissza nem térítendő támogatás nyújtható az Alapból. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati felhívásban rögzíteni kell.

(7)     Az épített környezet helyi védelmében részesülő objektumok, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények esetében kamatmentes kölcsön nyújtható a teljes felújítási költség legfeljebb 40 %-áig, az Alapból, amelyet jelzálogként az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati felhívásban rögzíteni kell.

(8)     A (6) és (7) pontban nyújtott támogatás együttesen is adható. A támogatások együttes összege egy évben legfeljebb az Alapban rendelkezésre álló összeg 80%-a lehet.

(9)     A helyi építészeti értékek védettségi támogatási alapja tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások rendezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások tartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati pénzek megnyerésére is felhasználható.

(10)   A pályázatok elbírálásáról a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt. A felújítási támogatások odaítélésekor előnyben részesíthetőek a városközpontban elhelyezkedő védett objektumok.

(11)   A városközpontban műemléki környezetben lévő építmények városképi jelentőségéről a főépítész javaslata alapján a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt. A támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a pályázat szerinti munkák elvégzésének határidejét.

(12)   A benyújtott pályázat műszaki tartalma akkor sem változhat, ha a megítélt támogatás az igényelt támogatás összegénél alacsonyabb.

(13)   A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével a felhalmozási célú pénzeszköz átadásáról megállapodást kell kötni, ennek aláírását követően lehet a munkákat elkezdeni. A kiutalás teljesítményarányosan történik:

1. a kamatmentes kölcsön kiutalására akkor kerülhet sor, ha a támogatott az önrész felhasználását kifizetett számlákkal igazolja,
2. vissza nem térítendő támogatás kiutalása akkor történhet, ha az önrész és a kamatmentes kölcsön célnak megfelelő felhasználását a támogatott kifizetett számlákkal igazolja.

(14)   A költségvetésben szereplő munkák elvégzését, a támogatás összegének felhasználását a kifizetett számlák alapján a megállapodás mellékletét képező elszámoló lapon, az abban foglaltak szerint igazolni kell. A pályázatban foglaltak teljesítésének folyamatos ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(15)   Az Alap felhasználásáról a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke a képviselő-testület előtt évente köteles beszámolni, amelyet a zárszámadással egyidejűleg kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(16)   Az Alap és az odaítélt támogatások nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(17)     Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett vagy a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építményekkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

9. A védett értékek nyilvántartása

12.§

(1)     A helyi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2)     A nyilvántartás az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet rendelkezései túl tartalmazza a védett érték:

1. megnevezését,
2. az értékvizsgálatot.

(3)       A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

10. A védett értékek megjelölése

13.§

(1)     A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt annak értékeit nem sértő módon az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.

(2)     A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról külön eljárás nélkül a jegyző gondoskodik.

(3)     A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

(4)       Területi védettség esetén a védettség ténye a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölhető.

Záró rendelkezések

14.§

            E rendelet 2014. március 1. napján lép hatályba.