Lenti Város Önkormányzat képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

(1) § (1) E rendelet célja Lenti város építészeti, természeti értékeinek, idegenforgalmi nevezetességeinek védelme, valamint a város rendezett arculatának megőrzése érdekében a város területén - közterületen és magántulajdonban lévő területen – elhelyezett és elhelyezésre kerülő reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezése és alkalmazása követelményeinek, feltételeinek és tilalmainak meghatározása. Amennyiben a reklám, reklámberendezés, cégér elhelyezésére közterületen kerül sor a rendelet szabályain kívül a közterület használatáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. 

(2)  E rendelet hatálya nem terjed ki a pályázati forrásból megvalósuló beruházások esetén kötelezően kihelyezésre kerülő reklámberendezésre.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampányidőszakban kihelyezésre kerülő önálló hirdető-berendezésekre, valamint óriásplakátokra.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat, az önkormányzat intézménye, valamint az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság, mint kérelmező által kihelyezésre kerülő reklámberendezésre, hirdetményre, továbbá szendvicsemberre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Reklámberendezés:

a) cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla,

b) cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlen az üzlet jellegével, hanem az ott árusított áruval kapcsolatos,

c) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla,

d) hirdetőoszlop: plakátok, hirdetések céljára szolgáló építmény,

e) reklámtábla:

ea) hirdetőtábla: hirdetések, reklámok, közlemények elhelyezésére szolgáló közterületről látható építmény,

eb) óriásplakát: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, nagyméretű, közterületről látható építmény,

ec) citylight: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, egy- vagy kétoldalú, világító hirdető-berendezés,

f) reklámgrafika: a reklámozás céljait is szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel, vagy azzal rokon technológiával készített reklámcélú felület, grafikai mű,

g) reklámvitrin: egyedi megjelenésű hirdető-berendezés.

2. Hirdetmény: a megállító tábla, felirat, plakát, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató, közterület fölé kifüggesztett reklámcélú transzparens, akár nyomdai úton, vagy házilag készült; valamint minden egyéb olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére, vagy ennek fokozására irányul, továbbá valamely tevékenységet népszerűsít.

3. Szendvicsember: olyan személy, aki hirdetési céllal, testére erősített hirdetményt, reklámcélú transzparenst hordoz.

4. Városközpont: e rendelet 1. mellékletében meghatározott övezet.

5. Bevezető utak: e rendelet 2. mellékletében meghatározott közlekedési főútvonalak, lakott terület határától belvárosig terjedő szakaszai.

6. Városközponton kívüli körzet: az 1. és 2. mellékletben meghatározott területeken kívüli, a városközponthoz és a bevezető utak területéhez nem tartozó terület.

7. Lakóövezet: Lenti Város Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló önkormányzati rendeletben ekként meghatározott beépítésre szánt területek.

8. Gazdasági reklám, reklám címzettje, reklám közzétevője, reklámozó, reklámszolgáltató, szabadtéri reklámhordozó: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényben meghatározott fogalmak.

3. A reklámberendezés elhelyezésének követelményei és feltételei

3. §  (1) A cégtábla, a hirdetőoszlop, a falra szerelt reklámtábla      kivételével az oldalanként 2 m2-nél nagyobb hirdetőfelületű reklámberendezés építésére, elhelyezésére, átalakítására és bővítésére a városközpontban építési engedély nem adható. Egységes megjelenésű reklámberendezés 2 m2-nél kisebb felületű részekre nem osztható, a jelen bekezdésben foglaltaknak való megfelelés céljából.

(2) Építmények nyílás nélküli építményfelületén, homlokzatán reklámgrafika, reklámtábla homlokzatonkénti együttes felülete a városközpontban nem lehet nagyobb a homlokzati felület 50 %-ánál, de legfeljebb 100 m2-nél, városközponton kívüli körzetben 150 m2-nél. Amennyiben az építmény falfelületén nyílás található, a szabad homlokzati felület legfeljebb 30 %-a használható.

(3) A 2 m2-nél nagyobb, de a 6,0 m2-nél kisebb hirdetőfelületű reklámberendezések között minimum 25 méter távolságot kell tartani, kivétel a cégtábla és a címtábla esetében.

(4)    Az egyenként 6 m2–nél nagyobb reklámfelületű reklámberendezés elhelyezésére a lakóövezetbe sorolt területek kivételével a bevezető utak mentén, menetirányonként és helyszínenként maximum 2 db helyezhető el, úgy hogy a reklámberendezések között legalább 50 méter távolság legyen.

      (5)  A reklámberendezések közül:

1. cégtábla üzletenként és homlokzatonként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének 10 %-át,
2. cégér üzletenkénti száma legfeljebb 2 db lehet, az egymástól való távolságuknak min. 5 m-nek kell lenni,
3. címtábla intézményenként, vállalkozásokként és homlokzatonként 1 db helyezhető el,
4. hirdetőoszlop elhelyezése legfeljebb 12 m2 összreklám felülettel engedélyezhető,
5. óriásplakát legfeljebb 12 m2 összes reklámfelülettel, fekvő helyzetben helyezhető el, de építési palánkon – bejelentési kötelezettség mellett – óriásplakát korlátozás nélkül elhelyezhető,
6. citylight legfeljebb 2 m2 hirdetőfelülettel helyezhető el,

 (6) Üzletenként 1 db egy-, vagy kétoldalú, legfeljebb 0,5 m2 reklámfelülettel rendelkező megállító tábla kerülhet elhelyezésre.

    (7) Hirdetmény

1. a megállító tábla, a szórólap és a szendvicsember kivételével kizárólag a hirdetmény elhelyezésére szolgáló berendezéseken helyezhető el,
2. csak könnyen eltávolítható módon, a köztisztasági és nyelvhasználati előírások betartásával helyezhető el és terjeszthető,
3. a hirdetmény elhelyezése, terjesztése során a jogszabályi előírásokra, korlátozásokra figyelemmel kell lenni,

d. személyhez fűződő jogokat, kegyeleti jogot, a gyermek- és fiatalkorúak egészséges fejlődését, közbiztonságot, közízlést, közerkölcsöt sértő, valamint más reklámtilalmi korlátozás alá tartozó hirdetmény sem önkormányzati, sem magántulajdonban lévő ingatlanon, reklámberendezésen nem tehető közzé, nem helyezhető el és nem terjeszthető.

4. § (1) Reklámberendezéseket és hirdetményeket úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.

(2)  A reklámberendezések és hirdetmények közutak melletti elhelyezésére vonatkozó előírásokat külön jogszabályok szabályozzák.

        (3)   Nem helyezhető el reklámberendezés és hirdetmény

a) közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben,

b) közparkban,

c) közterületen álló fákon,

d) emlékműveken,

e) szobrokon.

(4)   Utak mentén ellenkező irányból láttatni kívánt reklámtábla akkor telepíthető már meglévő reklámtábla mögé, ha a talajszint feletti magasságuk és méretük is azonos és szerkezetük kapcsolódik.

 5. § Reklámberendezésen és hirdetményen nem alkalmazható

a) a KRESZ-ben szereplő tábla forma- és színösszeállítása, továbbá az azokra szabványosított betűtípus és jelrendszer,

b) világító, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszavető anyag, valamint olyan világítótest, melynek elhelyezése, kialakítása révén a közúton közlekedőket vakítja, ezzel a közlekedés biztonságát veszélyezteti.

4. Eljárási szabályok

6. § (1) A polgármester a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: KR.) 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 1. melléklet 9. pontjában meghatározott építési tevékenység esetén a településképi illeszkedés követelményének való megfelelés biztosítása érdekében.

        (2)  A polgármester a KR. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján településképi bejelentési eljárást folytat le az e rendeletben foglalt előírások betartása, valamint a településképi illeszkedés követelményének való megfelelés biztosítása érdekében.

        (3) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A kérelem elbírálásáról a polgármester dönt.

  7. § (1) A bejelentéshez mellékelt - a KR. 23. § (3) bekezdése szerint a kérelem tárgyának megfelelően összeállított - építészeti-műszaki dokumentáció egy példányát papír alapon, egy példányát digitális formában kell benyújtani olyan tartalommal, hogy abból a bejelentett tevékenység településképi hatása a 8. §-ban felsorolt bírálati szempontok szerint megítélhető legyen. A dokumentációnak legalább tartalmaznia kell:

1. az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén

aa) építési tevékenység leírását, műszaki leírás formájában, az építészeti megoldás ismertetésével, amennyiben az építési tevékenység kihat bármilyen, közterület felöli megjelenésre,

ab) ha a beavatkozás telken belüli elhelyezkedését bemutató helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

ac) homlokzatot, utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet, építési tevékenységnek hatása van az ingatlan, az épület közterület felöli megjelenésére

2. reklámberendezések elhelyezése esetén

ba) műszaki leírást,

bb) közterületi elhelyezés esetén M=500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyhelyszínrajzot,

dc) ha a reklámberendezés az épület homlokzatára kerül homlokzati rajzot,

bd) látványtervet vagy fotómontázst.

(2)   Amennyiben a tevékenység megfelel a 8. §-ban felsorolt szempontoknak, a polgármester a 6. § (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenység kapcsán a tudomásul vételről igazolást állít ki, melynek érvényességi ideje – ha az igazolás másképp nem rendelkezik a

1. 6. § (1) bekezdés esetén végleges,
2. 6. § (2) bekezdés esetén 1 év, de legfeljebb az aktualitása időpontjáig.

(3)   Amennyiben a tevékenység megfelel a 8. §-ban felsorolt szempontoknak, a polgármester a 6. § (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenység kapcsán az Étv. 30/D. § (2) bekezdése szerint jár el, azzal, hogy az igazolás érvényességére a (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(4)     Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti, grafikai, műszaki megoldást tartalmazó dokumentáció ismételten nem nyújtható be, kivéve a határidő meghosszabbítás iránti kérelem esetén.

(5)  A településképi véleményezési eljárás díja 3000 Ft.

(6)     A polgármester döntésével szemben jogorvoslattal az Étv. 30/D.§ (3) bekezdése szerint lehet élni.

  8. § A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya

a)  a 6. § (1) bekezdés szerinti tevékenységek esetén,

aa)     megfelel-e a településrendezési eszközben, a településképet érintő kötelező előírásoknak

ab)     megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek, azaz

1. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának lehetőségeit,
2. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben az építmények kilátását vagy a rálátás követelményeit; a közterület biztonságos használatának követelményeit,
3. alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához,
4. az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz és látványukhoz,
5. a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e,

         6. a beavatkozás mennyiben érinti a helyi védett településrész, vagy helyi védett építmény városképi megjelenését és annak megfelelő érvényesülését.

  b) a 6. § (2) bekezdés esetén

  ba)   alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, anyaghasználatához, színvilágához formanyelvéhez,

  bb)  amennyiben a létesítés helyszínére közterület alakítási terv készült, illeszkedik-e annak előírásaihoz,

   bc) megfelel-e a 3-5. §-ban foglalt előírásoknak.

  9. § (1) A polgármester az Étv. 29.§ (6) bekezdése a) pontja, 30/D.§ (4) bekezdése és a KR. 26.§-a szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le

1. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén,
2. a településképi bejelentés elmulasztása esetén,
3. a 6. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet érintően, ha az nem felel meg a 8. § b) pontjában foglalt előírásoknak.

          (2)  Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén

1. a kötelezettség megszegőjével szemben 3000 forinttól 50 000 forintig terjedő összegű pénzbírságot szabhat ki, vagy

az érintett ingatlan tulajdonosát a településkép védelme érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

5. Záró rendelkezések

 10. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.