Lenti Város Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8a. pontjában és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 134/E. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §    (1) Az e rendeletben foglalt ellátásokat az önkormányzat a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló                 törvényben meghatározott szabályok alapján állapítja meg.  

(2) A rendeletben használt fogalmak alatt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-ában foglalt fogalmakat kell érteni.

(3) A rendelet hatálya Lenti város közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, valamint az Szt. 3. §-ban és 7. § (1) bekezdésében szereplő személyekre terjed ki.

2. § (1) Az önkormányzat által biztosított szociális ellátások:

a) pénzbeli szociális ellátások: települési támogatás, rendkívüli települési támogatás

b) természetbeni szociális ellátások: települési támogatás, köztemetés.

(2) A települési támogatás keretében az alábbi jogcímeken igényelhetőek ellátások:

a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás),

b) fűtési idényenként egy alkalommal tüzelő anyag vásárlásához (a továbbiakban: fűtéshez nyújtott települési támogatás),

c) személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás személyi térítési díjához való hozzájárulás,

d) 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott támogatás (a továbbiakban ápoláshoz nyújtott települési támogatás),

e) gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott támogatás,

f) temetési költségek finanszírozásához nyújtott támogatás.

(3) A (2) bekezdés a), c) pontjában foglalt ellátások, valamint a köztemetés kizárólag természetbeni formában nyújtható.

(4) A (2) bekezdés d), e), f) pontjában foglalt ellátások, valamint a rendkívüli települési támogatás pénzbeli formában, míg a tüzelő támogatás pénzbeli és természetbeni formában is nyújtható.

(5) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról a képviselő-testület Egészségügyi és Szociális Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) dönt átruházott hatáskörben, kivétel ez alól a köztemetés. 

3. § (1) Az egyes szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztályához (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. Az ügyet döntésre a Hivatal készíti elő.

(2) A kérelmező köteles együttműködni a szociális helyzetének feltárásában.

(3) A jogosultság elbírálása során a kérelmező köteles nyilatkozni az 1. melléklet^[1] szerinti nyomtatványon saját és családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni viszonyairól.

(4)^[2] Amennyiben a kérelmező illetve a háztartásban élő nem rendelkezik jövedelemmel vagy jövedelme más módon nem igazolható, akkor a jövedelmi viszonyairól teljes bizonyító magánokiratban kell nyilatkoznia.

(5) A jövedelem számítására vonatkozó szabályokat az Szt. tartalmazza.

4. § (1) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó ellátás, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, ha e rendelet ettől elérően nem rendelkezik.

(2) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani., ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik.

(3) A havi rendszerességgel adott ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másként nem rendelkezik

a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal, illetve

b) ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy ha a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. 

5. § (1) A 4. §-ban foglaltaktól eltérő esetben a megállapított ellátásokat határozat alapján utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani, ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik.

(2) Az önkormányzat költségvetése terhére biztosított rendszeres pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátások közül egy családnak legfeljebb kétféle ellátás állapítható meg.

(3) Amennyiben a család anyagi helyzete azt különösen indokolttá teszi, a Bizottság a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.

(4) Az a személy, aki az e rendelet szerinti támogatások esetében az eljárás során valótlan adatokat közölt és ezzel rosszhiszeműen ellátási jogosultságot szerzett, köteles az igénybe vett ellátás megtérítésére, vagy visszafizetésére, figyelemmel az Szt. 17. §-ban foglaltakra.

II. Fejezet

Települési támogatás pénzbeli és természetbeni formában történő nyújtása

1. Lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás

6.§ (1) Az önkormányzat a villanyáram-, a gáz-, a vízfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a közös költséghez és a lakbérhez, természetbeni ellátás formájában, lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást nyújt.

(2) A kérelmet az 2. melléklet^[3]​^[4] szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell az 1. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot.

(3) A támogatás megállapításához csatolni kell

a)  a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását, figyelemmel a 3. § (4) bekezdésében foglaltakra,

b)  a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő kérelmezőnek, fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot, továbbá,

c)  társasházban lakó jogosult esetében a közös képviselő 2. melléklet szerinti nyilatkozatát.

d) bérleti szerződést.

7. § (1) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Ha a háztartás

a) (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

8. § (1) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.

(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság mértéke

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m²,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m²,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m², de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(3) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(4)   A (3) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

9. § (1) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani. 

(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(3) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás szolgáltató részére történő folyósítás és adatszolgáltatás szabályait az a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Szmr.) tartalmazza.(4) Ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben folyósításra kerül, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával.

2. Fűtéshez nyújtott települési támogatás

10. § (1) Fűtéshez nyújtott települési támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(2) A fűtéshez nyújtott települési támogatás fűtési idényenként egy alkalommal nyújtható.

(3) Fűtéshez nyújtott támogatásban nem részesíthető az, aki lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásban részesül.

11. § (1) A fűtéshez nyújtott települési támogatás elsősorban természetbeni – tűzifa -  formájában nyújtható.  A döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A képviselő-testület a jogosultak köréről a Bizottság előzetes véleménye alapján dönt.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti támogatásról szóló döntést követően gondoskodik a tűzifa jogosult részére történő kiszállításáról.

12. § (1) Amennyiben az önkormányzatnak nem áll rendelkezésére tűzifa, a fűtéshez nyújtott települési támogatás pénzbeli ellátás formájában is nyújtható.

(2) A fűtéshez nyújtott települési támogatás (1) bekezdés szerinti nyújtása esetén a támogatás összege legfeljebb 30 000-Ft-ig terjedhet.

(3) A fűtéshez nyújtott települési támogatás (1) bekezdés szerinti nyújtása esetén a jogosult a támogatás felhasználásáról számlával köteles elszámolni. Az elszámolás során, a támogatás megállapításával megegyező fűtési szezonra kiállított számla fogadható el. 

13. § (1) A kérelmet a 3. mellékletben^{[5] [6]}szereplő formanyomtatványon kell benyújtani. A 12. § (3) bekezdésében meghatározott számlát utólag is be lehet csatolni.

14. § (1) Évi egyszeri, 10 000,- Ft fűtési támogatás állapítható meg annak a Lentiben állandó lakóhellyel rendelkező öregségi nyugdíjban részesülő személynek, akinek az igénylés időpontjában havi öregségi nyugdíjának összege nem haladja meg a 74 999,- Ft-ot, egyedül élő esetében a 99 999,- Ft-ot.

(2) Amennyiben a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, akkor a képviselő-testület határozattal dönt a fűtési támogatás nyújtásáról és hirdetmény kibocsátásával határozza meg az igénylés módját és idejét.

​(3) Amennyiben a támogatásban részesített személy valótlan adatokat közölt és rosszhiszeműen szerzett ellátási jogosultságot, az igénybevett támogatás összegét az Szt-ben meghatározott módon köteles visszafizetni.

Személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás személyi térítési díjához nyújtott települési támogatás

15. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás személyi térítési díjához való hozzájárulásra jogosult az a kérelmező, aki

a) szociális étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás vagy

c) időskorúak nappali ellátása

valamelyikét igénybe kívánja venni, vagy már igénybe vette, de egyéni szociális helyzete, nem teszi lehetővé a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (továbbiakban: KOSZISZ) által a Kolping Gondozási Központra megállapított és közzétett teljes vagy csökkentett összegű térítési díj fizetését.

(2) A kérelem elbírálásánál a mérlegelés szempontjai különösen: 

a) súlyos betegség,

b) életkor,

c) alacsony jövedelem.

(3) A támogatás iránti egyéni kérelmet a 4. melléklet^{[7] [8]}szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a támogatás igénybevétele során a mérlegelés szempontjait alátámasztó körülmények igazolását.

(4) A kérelem alapján megállapított támogatási összeg az új térítési díj megállapításáig, de legfeljebb 1 évre szól, és a Kolping Gondozási Központ felé kerül átutalásra.

3. Ápoláshoz nyújtott települési támogatás

16. § (1)^[9] Ápoláshoz nyújtott települési támogatás állapítható meg a kérelem benyújtásának napjától annak a Lentiben állandó lakóhellyel rendelkező személynek, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója ápolását, gondozását végzi. Tartósan beteg az Szt. 41. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy.

(2) Ápoláshoz nyújtott települési támogatásra jogosult a hozzátartozó, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(3) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy hozzátartozó ápoláshoz nyújtott települési támogatás állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg az ellátás.

(4) Nem jogosult ápoláshoz nyújtott települési támogatásra a hozzátartozó, ha

a) a járási hivatal az Szt. szerinti ápolási díjra való jogosultságot állapított meg, vagy aki az Szt. szerinti ápolási díjra való jogosultság feltételeinek megfelel.

b) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

c) rendszeres pénzellátásban részesül, vagy az arra való jogosultság megállapításához szükséges feltételekkel rendelkezik,

d) nappali rendszerű képzés keretében folytat tanulmányokat,

e) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

(5)^[10] Az ápoláshoz nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelmet az 5. melléklet^{[11] [12]}szerinti erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolást, a háziorvos – Szmr. 5. melléklet szerinti - igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg, valamint a szakvéleményét arról, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

(6) A Hivatal a kérelem benyújtását követően megkeresi a járási hivatalt, hogy a kérelmezőre tekintettel

a) ápolási díjra való jogosultság került-e megállapításra,

b) van-e folyamatban eljárás ápolási díj megállapítása iránt,

c) van-e folyamatban az ápolási díjra való jogosultság tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés elbírálására irányuló eljárás.

(7) Amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a járási hivatalnál a (6) bekezdés a) - c) pontjai szerinti eljárás van folyamatban, az ápoláshoz nyújtott települési támogatás megállapítása iránti eljárását a járási hivatal eljárásának jogerős befejezéséig fel kell függeszteni.

(8) Az ápoláshoz nyújtott települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolt személy kéri,

e) az ápolást végző az ápoláshoz nyújtott települési támogatásra való jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárásban az eljáró hatóság felhívásának nem tesz eleget.

f) a (4) bekezdés szerinti jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(9) Az ápolási tevékenység nem teljesülésének minősül, ha az ápolást végző személy

a) több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről,

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról,

c) az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

(10) A (8) – (9) bekezdésben foglaltak ellenőrzéséről a Bizottság gondoskodik. 

17. § (1) A megállapított ápoláshoz nyújtott települési támogatás összege az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(2) Az ápoláshoz nyújtott települési támogatást évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatához az ápolt lakóhelyén vagy tartózkodási helyén környezettanulmányt kell készíteni, melynek során vizsgálni kell, hogy a körülmények alapján az ápolással járó kötelezettség teljesíthető-e. A környezettanulmány elkészítéséről a Hivatal ügyintézője a Kolping Gondozási Központ munkatársának közreműködésével gondoskodik.

4. Gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

18. § (1) A Bizottság a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén, az arra jogosult személynek, a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszereinek térítési díjához települési támogatást nyújt.

(2) Gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre számított családi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 245 %-át, továbbá a havi rendszeres gyógyszer költségének mértéke:

a) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át,

b) családban élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 23 %-át meghaladja. 

(3) Egyedül élő, valamint egyedülálló személy esetében a jövedelmi értékhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 275 %-a.

(4) Nem jogosult gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra az, akire való tekintettel a Járási Hivatal alanyi vagy normatív jogcímen közgyógyellátásra való jogosultságot állapított meg, illetve a közgyógyellátásra való jogosultság feltételeinek megfelel.

(5) A Hivatal a kérelem benyújtását követően megkeresi a járási hivatalt, hogy a kérelmezőre tekintettel

a) közgyógyellátásra való jogosultság került-e megállapításra,

b) van-e folyamatban eljárás közgyógyellátás megállapítása iránt,

c) van-e folyamatban közgyógyellátásra való jogosultság tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés elbírálására irányuló eljárás.

(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti megkeresés során megállapítást nyer, hogy a a járási hivatalnál közgyógyellátás iránti eljárás van folyamatban, akkor a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapítása iránti eljárást a járási hivatal eljárásának jogerős befejezéséig fel kell függeszteni.

19. § A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás havi összege a jogosult részére igazolt havi rendszeres gyógyszerköltség, de legfeljebb havi 12.000,- Ft.

20. § (1) A kérelmet az 6. melléklet^{[13] [14]}szerinti kérelem nyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatot, valamint a háziorvos – 6. melléklet szerinti - igazolását a kérelmező által rendszeresen szedett gyógyszerekről, melyet a gyógyszertár a beteg által fizetendő térítési díj összegének feltüntetésével leigazol.

(2) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani úgy, hogy a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a támogatás.

5.Temetési költségek finanszírozásához nyújtott települési támogatás

21. § (1) A Bizottság települési támogatást nyújt temetési költségek finanszírozásához.

(2)^[15] A temetési költségek finanszírozásához nyújtott települési támogatásra az jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének családban élő esetén 300%-át, egyedülálló esetén 350%-át.

(3) Nem állapítható meg a temetési költségek finanszírozása érdekében települési támogatás annak a személynek, aki

a) a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül,

b) az elhunyttal tartási, öröklési szerződést kötött, vagy végrendeletében vagyon hátrahagyása mellett eltemettetésére kötelezett.

(4) A temetési költségek finanszírozására adható települési támogatás legkisebb összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének legalább 10 %-a, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összegét a Hivatal állapítja meg, a Lentiben bejegyzett székhellyel rendelkező temetkezési szolgáltatóktól (a továbbiakban: szolgáltató) beszerzett adatok alapján.  Ennek érdekében a Hivatal minden év január 15. napjáig megkeresi a szolgáltatót, hogy közölje a tárgyévi legolcsóbb temetés költségének összegét. Több szolgáltató esetén a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege annak a szolgáltatónak a díjával egyezik meg, akinek az adatszolgáltatása szerint a legalacsonyabb összegű az ellenszolgáltatás mértéke.

(6) A temetési költségek finanszírozására adott települési támogatás összege azonos a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek:

a) 25 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át,

b) 20 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem haladja meg annak 200 %-át, egyedülálló esetén a jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, de nem haladja meg annak 250 %-át,

c) 10 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, de nem haladja meg annak 300 %-át, egyedülálló esetén a jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, de nem haladja meg annak 350 %-át.

(7)^[16] A kérelmet, a haláleset bekövetkezését követő 60 napon belül lehet benyújtani a 7. melléklet^{[17] [18]}szerinti kérelem nyomtatványon, melyhez csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(8)^[19] A temetési költségek finanszírozásához nyújtott települési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(9)^[20] Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a települési támogatás a temetés költségeinek kifizetésére a temetési költségeket igazoló számla kiállítása előtt is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés költségeit igazoló számláit bemutatni.

III. Fejezet

Rendkívüli települési támogatás

22. § (1) Az önkormányzat az Szt. 45. § (3) – (7) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével rendkívüli települési támogatást nyújt az e rendeletben meghatározottak szerint.

(2) Rendkívüli települési támogatás megállapítása esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető havi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a családban élő esetén, egyedülálló személy esetében 200 %-a, amennyiben a rendkívüli települési támogatás nyújtására a (3)-(6) bekezdésben vagy az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott ok miatt kerül sor.

(3) Havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező személy, különösen a pályakezdő fiatal, az álláskeresési támogatásban, aktív korúak ellátásában nem részesülő és szabadságvesztésből szabadult személy részére rendkívüli települési támogatás havi rendszerességgel is folyósítható.

(4) A gyermeket gondozó család létfenntartási problémáinak megoldásához a gyermeket nevelő szülőt vagy törvényes képviselőt, ide nem értve a gyámot, rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(5) A támogatás felvételére - a támogatásra jogosult felhatalmazása alapján - a szülőn vagy törvényes képviselőn kívül, ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot, felhatalmazható a korára tekintettel korlátozottan cselekvőképes személy, a gyermekvédelemmel foglalkozó személy, a hivatásos pártfogó, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója.

(6) A szülő vagy törvényes képviselő, ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot, a családgondozó, a hivatásos pártfogó, a gondnok kötelezhető a támogatás felhasználásáról történő elszámolásra.

(7) Létfenntartást veszélyeztető helyzetnek minősül különösen a három hónap időtartamú keresőképtelenség, vagy 50% alatti munkaképesség-csökkenés miatt bekövetkezett legalább 30%-os jövedelem-csökkenés, feltéve, hogy így a család havi nettó összjövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, elemi kár miatti vagyon-csökkenés, a gyermek súlyos és tartós betegsége.

(8) A Bizottság egyedi mérlegelés alapján – figyelemmel az Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltakra – különösen indokolt esetben a (2) bekezdésében meghatározott jövedelemhatártól a támogatásra szoruló személy javára eltérhet.

23. § (1) A rendkívüli települési támogatás összege családonként egy alkalommal 3 000-Ft-tól – 10 000-Ft-ig terjedhet, azonban kivételesen indokolt esetben 20 000-Ft-ig terjedő összeg is megállapítható.

(2) A 22.§ (3) bekezdés alapján folyósított rendkívüli települési támogatás havi összege nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60 %-ánál, figyelemmel az Szt. 45. § (7) bekezdésében foglaltakra.

(3) Bekövetkező anyagi veszélyhelyzet, különösen elemi kár esetén a rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha:

a) a kölcsönben részesülő megállapodásban vállalja a kölcsön összegének havi egyenlő részletekben egy év alatt történő visszafizetését és

b) lakóingatlanának az összeg erejéig jelzáloggal történő megterhelését.

(4) A kölcsön összege legfeljebb 60 000-Ft-ig terjedhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti kölcsön nyújtására vonatkozó megállapodás megkötéséről, a kölcsön kifizetéséről, valamint behajtásáról a Hivatal gondoskodik.

24. § (1) Rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a támogatásra szoruló személy, vagy bárki előterjeszthet, aki tudomást szerez a támogatásra szoruló helyzetéről. Az eljárás hivatalból is megindítható. A hivatalból történő megindítás eseteire az Szt. 45. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 8. melléklet^{[21] [22]}szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A támogatás történhet egyszeri vagy több alkalomra szóló kifizetés formájában. Többszöri támogatás folyósítása esetén meg kell állapítani a kifizetések időpontját és az alkalmanként kifizetésre kerülő összeget.

IV. Fejezet

Köztemetés

25. § (1) Egyedi döntés alapján a köztemetés költségének megtérítése alól mentesíthető az a szociálisan hátrányos helyzetben lévő személy, aki az elhunyt személy eltemetésére köteles.

(2) Szociálisan hátrányos helyzetben lévő személynek az tekinthető, akinek családjában:

a) az egy főre eső havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át,

b) tartós a munkanélküliség,

c) fogyatékkal, vagy tartós betegséggel élő van.

V. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

26. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat.

(2) Az alapszolgáltatás keretében gondoskodik az étkezésről, a házi segítségnyújtásról, családsegítésről, jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról, támogató szolgáltatásról és a nappali ellátásokról.

(3) A fenti alapszolgáltatásokat

a) az étkeztetést,  a házi segítségnyújtást, az idősek nappali ellátását a KOSZISZ intézménye a Kolping Gondozási Központ Lenti és kistérsége útján,

b) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, és a támogató szolgáltatást Lenti Kistérség Többcélú Társulása által a Kolping Támogató és Foglalkoztató Központtal kötött feladat-ellátási szerződés útján,

c) a családsegítés feladatainak ellátását Lenti Kistérség Többcélú Társulásának intézménye, a „Napsugár” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján

biztosítja. 

27.§ (1) Az étkeztetésre szociálisan rászoruló személy az, aki

a) személyi azonosításra alkalmas okmány bemutatásával igazolja, hogy a 65. életévét betöltötte,

b) a háziorvos, kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud,

c) aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szt. 65/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja,

d) fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és önmaga ellátására részben képes, amelyet a pszichiátriai-, vagy a szenvedélybetegséget a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybe vételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 21. §-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

VI. Fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal

28. §  (1) A szociálpolitikai kerekasztal megszervezésére vonatkozó főbb szabályokat az Szt. tartalmazza.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjainak jegyzékét a 9. melléklet tartalmazza.

(3) A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart, ülését az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke hívja össze. A szociálpolitikai kerekasztal ülése nyilvános. 

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

29. § (1) A méltányossági ápolási díj megállapítása iránt 2015. március 1. napján folyamatban lévő ügyekben e rendelet 2015. március 1. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) 2015. április 15. napjáig, e rendelet 2015. március 1. napján hatályos rendelkezései szerint felül kell vizsgálni minden 2015. március 1. napját megelőző kezdő időponttal megállapított méltányossági ápolási díjra való jogosultságot.

(3) A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként az ápoláshoz nyújtott települési támogatást – ha a jogosultsági feltételek fennállnak – 2015. március 1. napjától kell megállapítani.

(4) A méltányossági ápolási díjra való jogosultságot 2015. február 28. napjával meg kell szüntetni, amennyiben a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn. 

(5) A 2015. március hónapra járó ápoláshoz nyújtott települési támogatás első ízben történő kifizetésére, a felülvizsgálat lezárását követően, legkésőbb 2015. április 20. napjáig kerül sor.

30. §  (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének a szociális gondoskodásról szóló 26/2010. (XI. 25.) önkormányzati rendelete.

Lenti, 2017. augusztus 30.

Horváth László sk.                                       dr. Csizmazia Bernadett sk.

 polgármester                                                         jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetve: 2017. augusztus 30. napján

dr. Csizmazia Bernadett sk.

     jegyző