1. § (1) E rendelet (a továbbiakban: Tvr.) célja Lenti város épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti és természeti-táji értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

(2) E rendelet hatálya Lenti város közigazgatási területére terjed ki.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes vagy jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is, aki a (2) bekezdésben meghatározott helyen a településképet érintő tevékenységet folytat.

(4) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

(5)^[1] E rendelet mellékletei a következők:

• a) 1. melléklet: A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
• b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek és egyéb területek lehatárolása
• c) 3. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek és egyéb területek lehatárolása – Központi belterület;
• d) 4. melléklet: Sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek és nem alkalmas területek lehatárolása
• e) 5. melléklet: Településképi véleményezési eljárás formanyomtatvány;
• f) 6. melléklet: Településképi bejelentési eljárás formanyomtatvány
• g) 7. melléklet: Településképi követelményeknek való megfelelésről szóló műszaki leírás és építészeti-műszaki terv tartalma
• h) 8. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területeken kerülendő, inváziós fajok jegyzéke

2. § (1) A rendelet alkalmazásában:

• 1. áttört kerítés: olyan kerítés, amely a telekre történő belátást a szerkezetei révén csak kismértékben korlátozza. A tömör felületek aránya legfeljebb a kerítés felületének 40%-át éri el.
• 2. cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla, továbbá valamely mesterség jelvényeként használt, a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra, kivéve az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlen az üzlet jellegével, hanem az ott árusított áruval kapcsolatos;
• 3. cégér: a cégtábla, a címtábla, az üzletfelirat;
• 4. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
• 5. egyéb alkotások : szobor, képzőművészeti alkotás, falikép, dombormű, mozaik, emléktábla, utcabútor, síremlék, kereszt;
• 6. főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló, karakterhez illeszkedő, homlokzattal rendelkező, közterületről látható épület;
• 7. közterület: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletszerinti közterület;
• 8. információs berendezés: önkormányzati közérdekű információs tábla,
• 9. más célú berendezés: városi információs térkép, digitális közérdekű információs oszlop, terminál, kerékpár tároló;
• 10. üzletfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség nevét, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető felirat;
• 11. védett érték: minden olyan településtörténet, helyi építészeti, városképi, néprajzi, ipartörténeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak részei és tartozékai, valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, melyet a képviselő-testület rendeletben védett értéknek nyilvánít. (vagy helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem);
• 12. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

3. § (1) A helyi védelem célja Lenti Város településképe, környezete és történelme szempontjából meghatározó helyi építészeti örökség védelme, egyedi arculatának, karakterének megőrzése azon területek és egyedi ingatlanok helyi védelmével, melyek nem állnak országos védelem alatt.

(2) A helyi védelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, várostörténeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, épületek, épületrészek, műtárgyak, egyéb alkotások számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint ezek széles körben történő megismertetése.

(3) A helyi értékek védelme egyedi védelem. A védett értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A helyi egyedi védelem típusai:

• a) egyedi épület,
• b) épületrész,
• c) műtárgy,
• d) egyéb alkotások.

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését bármely természetes, vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti. A védelemre jogszabályban meghatározott értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(2) A helyi védelem alá helyezés iránti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését;
• b) az érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
• c) utca, házszám, helyrajzi szám, vagy épület-, telek, valamint telekrész pontos helyének megjelölését;
• d) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását, rendeltetését, használatának módját,
• e) a kezdeményezés indoklását, a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását és a rendelkezésre álló, vonatkozó irodalom, fotó dokumentumok megjelölését.

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek (2) bekezdés a)–c) pontján túl tartalmazni kell a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását, és a jelenlegi állapotot bemutató fotókat, a károsodást igazoló felméréseket, szakvéleményeket.

(4) A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszűntetéséről az előkészítés során érkezett vélemények kikérését követően, a főépítész szakmai véleménye figyelembevételével a képviselő-testület rendeletben dönt.

(5) A helyi védelem megszűntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték

• a) megsemmisül, vagy károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható,
• b) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy
• c) országos védelem alá kerül, ez esetben az országos védelem hatályba lépésének napján a helyi védelem külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a közvetlen érintetteket az alábbiak szerint írásban értesíteni kell:

• a) az értesítést a közvetlen érintetteknek írásban kézbesíteni kell,
• b) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
• c) amennyiben a közvetlen érintettek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a 30 napos közszemlére tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

(2) Az eljárás szempontjából közvetlen érintettnek kell tekinteni:

• a) a javaslattal érintett objektumok ingatlan nyilvántartás szerinti tulajdonosait,
• b) a kezdeményezőt vagy képviselőjét.

(3) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárással kapcsolatban a közvetlen érintettek az értesítéstől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(4) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló kezdeményezést az erről szóló döntést megelőzően 30 napra közszemlére kell tenni.

(5) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás szakmai előkészítését a főépítész – szükség esetén szakértők bevonásával – végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszűntetéséhez értékvizsgálat szükséges. A főépítész az értékvizsgálat elkészítése során figyelembe veheti a tulajdonosok, használók, civil szervezetek védelemmel kapcsolatos véleményét.

(6) A helyi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell a közvetlen érintetteket és az illetékes ingatlanügyi hatóságot.

6. § (1) A védett értékek fennmaradásának célja, feladata, a megőrzés módja elsősorban a rendeltetésének megfelelő használat. Az épület, építmény használata a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(2) Az egyedi védelem alá vont épület állagának megóvásáról a tulajdonosnak és a használónak gondoskodnia kell.

(3) A védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el. Életveszély esetén részleges bontás, bontás végezhető szakvélemény alapján. Feltételként megszabható az egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, az új épületbe való beépítésének kötelezettsége.

(4) A védett értéken kizárólag olyan építési vagy bontási tevékenység végezhető, amely nem eredményezi a védett érték károsodását.

7. § (1) A védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre vonatkozóan:

• a) a megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait
• b) a védelem típusát,
• c) a telek helyrajzi számát, pontos címét,
• d) az elhelyezkedést bemutató helyszínrajzot,
• e) a védelem rövid indoklását,
• f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés másolatát,
• g) tulajdonos, kezelő, használó, nevét, címét,
• h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát, határozati számát),
• i) az értékvizsgálatot, fotódokumentációt.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt annak értékeit nem sértő módon az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról külön eljárás nélkül a jegyző gondoskodik.

(3) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja, a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján kiemelten kezelendő területek meghatározása.

(2) Lenti Város településképi szempontból meghatározó területei:

• a) Belváros,
• b) Liponyak városrész,
• c) Óváros,
• d) 50-50 méteres sáv a városképi szempontból meghatározó utak mentén:
  • da) Táncsics Mihály utca;
  • db) Béke utca;
  • dc) Sugár utca;
  • dd) Petőfi Sándor utca.
• e) a településkép védelméről szóló törvény által meghatározott településkép védelme szempontjából kiemelt területek.

(3) Lenti Város településképi szempontból meghatározó területeinek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

10. § Az egyéb területeken:

• a) Helyi építési szabályzatban meghatározott lakó, településközponti, intézményi építési övezetben a főépület tetőhéjalásánál a hullámpala, síkpala, műanyag fedés az utcáról látható homlokzatokon nem alkalmazható,
• b) fémlemezfedés felületkezeléssel használható, réz-, cinkfedés természetes színével használható legfeljebb a tetőfelület 50%-án.
• c) A homlokzat és a kerítések színezésénél: az orgona lila, a ciklámen rózsaszín nem használható.

11. § (1) A Belváros városrészen, az intézményi közösségi kereskedelmi szolgáltatói rendeltetésekhez kapcsolódóan a közterületen építeni, vagy azt átalakítani, felújítani csak közterület alakítási terv alapján lehet.

(2) A Belváros, az Óváros és a Liponyak városrész közterületeinek átépítése, felújítása során a burkolt felületek minimalizálandók, pihenőhelyek, zöldfelületek komfortos kialakítása (növényzet, árnyékos zóna, burkolt felület, víz-architektúra biztosítása) alapkövetelmény.

(3) Az új közterületeken a közmű fejlesztés tervezésekor keresztszelvényen is be kell mutatni a távlati közmű elhelyezést, mind a felszín alatti, mind a felszín feletti útszelvény elemeit elhelyezve. Földkábeles villamos hálózat kiépítés esetén a fasortelepítés kiemelt szempont.

(4) A közterületi parkolókat 4 parkoló állásonként fásítani szükséges, legalább 2m széles zöldfelületi sávon belül.

(5) Hagyományos családi házas karakternélelőkert nélküli beépítésnél az új épület csak a közterületi telekhatárra kerülhet. Előkertes beépítésnél az utcaszakaszra jellemző kialakult előkerthez kell igazodni az új épület telken belüli elhelyezésénél. Az előkert méretét a mindkét oldalon szomszédos épületek utcai homlokzati síkjának összekötése adja.

(6) Az átalakuló családi házas karakternél a kialakult épületek az oldalhatáron álló építési helyen belül állnak, az oldalhatárral párhuzamosan, az új épületek telken belüli elhelyezésénél is ez a meghatározó.

12. § (1) Zártsorú beépítés esetén az új épület párkánymagassága igazodjon az utcaszakaszra jellemző átlagos párkánymagassághoz. Az átlagos párkánymagasság legfeljebb + 0,60m-rel emelhető.

(2) Az új magastető tömege minél nagyobb mértékben takarja a csatlakozó szomszéd épület takaratlan tűzfalait.

(3) Új épület építése esetén igazodni kell a szomszédos épületek anyaghasználatához, homlokzati felületképzéséhez, színezéséhez.

(4) Az új épület építése, meglevő épület felújítása, átalakítása, bővítése során:

• a) jó minőségű, egymással összhangban levő, színeiben és textúrájában harmonizáló építő anyagot kell használni;
• b) a tetőképzésnél a telek belső részei felé beforduló épületrész gerincmagassága nem lehet nagyobb a közterület felőli épületszárny gerincmagasságánál;
• c) a tetőfelületen beépítés esetén csak egy soros, síkban fekvő tetőablak létesíthető.
• d) homlokzatszínezés pasztell, vagy szürke árnyalatú földszínekkel történhet.

13. § (1) Az épületek magasságát a térdfal nélküli tetőképzés adja, aminek az eredménye a 3m körüli belmagasság és a földszintes 3,5m - 4,5m-es párkány magasság, a párkány képzésnél ezen belül kell maradni.

(2) Az épület magasságával igazodni kell a mindkét oldali szomszédos épületek adta átlagos párkánymagassághoz. Attól legfeljebb +0,6m-rel lehet eltérni.

14. § (1) Az épületek magasságát a tetőtér beépítés igénye határozza meg. A térdfal magassága legfeljebb 0,75m lehet. A homlokzat és párkánymagassággal igazodni kell a szomszédos épületek kialakult magasságaihoz.

(2) Kerti építményeket – garázs kivételével – a fő rendeltetésű épület mögött, építési helyen belül kell elhelyezni.

15. § (1) Jellegét karakterét meg kell őrizni, magastető utólagosan nem építhető.

(2) Lakásonként a loggiák bezárását, megszüntetését, beépítését csak egységesen lehet megvalósítani. A korszerűsítést, hőszigetelést, nyílászáró cserét, megújuló energia alkalmazását, egyedi gépészeti és hírközlési, egyéb műszaki berendezések felszerelését, színeinek megváltoztatását a teljes sáv-, vagy pontházra elkészített tervek alapján, csak egységesen lehet megterveztetni és elkészíttetni.

(3) Az épülettömegek nagysága miatt a színhasználatnál a pasztell színek alkalmazhatók, színterv alapján.

16. § (1)^[2] Növénytelepítések során a településképi szempontból meghatározott beépítésre nem szánt területeken tilos a 8. melléklet szerinti inváziós fajok alkalmazása.

(2) A karakterbe tartozó meredek lejtésű domboldalon, a HÉSZ-ben meghatározott beépítési mód alkalmazásával épület a feltáró út mentén, közműbekötési távolságon belül, az út közelében építhető fel, lehetőség szerint a domb aljánál.

(3) Az épület homlokzatán a korszerű építőanyagok, valamint a természetes építőanyagok és technológiák alkalmazására kell törekedni. A természetes földszínekkel harmonizáló pasztellszíneket kell alkalmazni a nagyobb épülettömegnél.

(4) A beépítések körül, az eltérő területhasználatoknál, a telekhatárok mentén, vagy a beépülés közvetlen környezetében egy kettős fasor szélességű háromszintes zöldfelületet szükséges telepíteni a településképi védelem érdekében. Ez alól az erdővel határos területhasználat kivétel.

(5) Kerítés a beépülés közvetlen környezetében létesíthető vagyonvédelem okán, ami készülhet fém vagy fa, esetleg sövény felhasználásával. Zárt, tömör, épített fal nem létesíthető. A beépítésre nem szánt egyéb területeken csak vadvédelmi kerítés állítható fel.

(6) Új felszíni elektromos hálózat és új felszíni hírközlési hálózat országos jogszabály alapján nem létesíthető. A mobil hírközlési hálózat fejlesztése kapcsán a meglévő hírközlési elemeket kell használni, továbbfejleszteni.

17. § (1) A védett épületek homlokzati színezésénél, amennyiben nem igazolható korábbi dokumentumok alapján az eredeti szín, akkor a környezetébe illeszkedő színezési módot, pasztell árnyalatú föld színeket lehet alkalmazni. Rikító, telített szín nem alkalmazható.

(2) A védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(3) Egyedi védett épület átalakítása, bővítése esetén az utcai homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja utólag nem alakítható ki.

(4) A védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem helyezhetők el.

18. § (1) Cégér üzletenként, műhelyenként, intézményenként a homlokzaton 1-1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzlet, műhely, intézmény homlokzati felületének 10 %-át, de egyenként nem lehet nagyobb 2m2-nél.

(2) Cégérek a bejáratok közelébe helyezendők, , a bejárat feletti szemöldök magasságába, vagy a bejárat melletti tömör falfelületi zónába, figyelemmel az épület homlokzati kialakítására.

19. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos műtárgyak elhelyezésére elsősorban a településképi szempontból nem meghatározó egyéb (mezőgazdasági) területek alkalmasak.

(2) Nem helyezhető el a település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos műtárgy a Belváros, az Óváros városrész, a Bugyberek, a Nyugati és Keleti kertváros, és a Liponyak városrész területén. A Településszerkezeti terven és a szabályozási terven kijelölt övezetben helyezhető el.

(3) Az elektronikus hírközlési sajátos műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a településképi szempontból nem meghatározó egyéb (mezőgazdasági) területek és a gazdasági területek alkalmasak.

(4) Nem helyezhetők el új elektronikus hírközlési sajátos műtárgyak a Városközpont és az Óváros városrész területén.

20. § (1) Információs berendezésre, reklámhordozót tartó berendezésre, más célú reklám és információs berendezésre vonatkozó településképi követelmények célja Lenti város építészeti értékeinek, idegenforgalmi nevezetességeinek védelme, valamint a város arculatának megőrzése érdekében a városképi, közlekedési, vagyonbiztonsági, környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével a reklámok; reklámhordozó berendezések és reklámhordozót tartó berendezések (továbbiakban: reklámhordozó) elhelyezésének, közzétételi rendjének szabályozása.

(2) A közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon reklám közzétételére, reklámhordozó berendezés, és reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti rendelkezések az irányadóak.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott területen a következő utcabútoron az alábbi feltételek szerint tehető közzé reklám és helyezhető el reklámhordozó berendezés, valamint reklámhordozót tartó berendezés:

• a) utasvárón reklám nem helyezhető el,
• b) kioszk oldalán a reklám céljára hasznosítható terület legfeljebb felén, az erre a célra elhelyezett állandósított hirdető berendezésen,
• c) közterületi közművelődési hirdetőoszlop teljes felületén, legfeljebb 11 négyzetméter összreklám felülettel, ahol a reklámhordozó ragasztás útján is rögzíthető,
• d) közterületi információs berendezésen reklám nem helyezhető el,
• e) más célú berendezésen reklám nem helyezhető el.

(4) Magánterületen reklám közzététele, reklámhordozó berendezés, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti rendelkezések az irányadóak.

(5) Közművelődési intézmény épületén kizárólag az arra állandósított hirdető berendezésen az intézményre vagy rendezvényére vonatkozóan reklám és műsort hirdető plakát elhelyezhető.

(6) Időszakosan megengedettek a következők:

• a) Lenti Város Önkormányzata által szervezett vagy támogatott rendezvényről vagy a város szempontjából jelentős eseményről tájékoztató, hirdetmény, átfeszített molinó, épületre kihelyezett transzparens, a településképi bejelentési eljárás alapján ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el,
• b) építési reklámháló az építési tevékenység időszakára, de legfeljebb 6 hónapra, mely indokolt esetben legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható, településképi bejelentési eljárás lefolytatása alapján helyezhető el.

(7) Reklám, reklámhordozó berendezés, valamint reklámhordozót tartó berendezés nem létesíthető káprázást okozó megoldással.

21. § (1)^[3] A településkép védelme érdekében a szakmai konzultáció és ezen belül a szakmai tájékoztatás biztosítása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletszerint történik a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció legalább egy alkalommal kötelező, ha az építési tevékenység:

• a) helyi védett épületet érint,
• b) az épület két építési övezet határán van, és a két építési övezetben eltérőek a beépítési magasságra, vagy a beépítési módra vonatkozó előírások.
• c) az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött új lakóépület építéséhez kapcsolódik.

22. § (1) A szakmai konzultáció papír alapú kérelemre indul. A kérelemhez mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti műszaki dokumentációját.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.

(3) Az előzetesen egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultációra a tervezőnek a munka készültségi fokának megfelelő, vélemény alkotásra alkalmas, a szakmai konzultáció napjára dátumozott munkaközi építészeti-műszaki tervet kell készítenie.

(4) A szakmai konzultáció helyszíne az önkormányzat hivatalos helyisége. Kérésre a konzultáció a helyszínen is lefolytatható.

(5) A szakmai konzultációk alapján készített emlékeztetők a hozzájuk tartozó munkaközi tervdokumentáció tartalmának megfelelően a feleket kölcsönösen kötik a településképi eljárások során.

23. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően a következő esetekben:

• a) közösségi, kereskedelmi szolgáltató, ipari rendeltetést magába foglaló épület,
• b) helyi védett épület,
• c) kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó épület,
• d) egy telken több főépület elhelyezése esetén,
• e) közterületről látható homlokzat átalakítása esetén a településképi szempontból meghatározó területen.

(2) A településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, önkormányzati beruházással megvalósuló építési tevékenység esetén.

24. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához az 5. melléklet szerinti kérelmet két példányban, papíralapon a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) Védett érték esetében a településképi véleményezési eljárásban előírható a beavatkozással érintett részek, vagy a teljes objektum felmérési dokumentációjának elkészítése, továbbá az anyaghasználatra vonatkozó részletes műszaki ismertetés elkészítése is.

(3) A polgármester a településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

25. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e jogszabályi követelmények mellett a tájékoztatás és szakmai konzultáció írásba foglalt, településképi illeszkedésre vonatkozó javaslatainak, véleményeinek.

(2) A környezetbe illesztéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

• a) a beépítés módja, telepítése megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének, igazodik-e kialakult építési vonalhoz;
• b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
• c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását;
• d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve építmények bővítése esetén;
  • da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;
  • db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a településrész településképi karakterének, utcaképet formáló-e a beépítés vagy az átépítés .

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

• a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
• b) az építmény alkalmazkodik-e anyaghasználatában, színezésében, építészeti eszközrendszerében a környezet formanyelvéhez, a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
• c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
• d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
• e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A helyi védett építmény esetén vizsgálni kell, hogy a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával.

26. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, valamint cégér elhelyezése tekintetében:

• a) építési reklámháló elhelyezésénél,
• b) a város szempontjából jelentős rendezvényről való meghatározott időszakra elhelyezendő hirdetmény kihelyezése esetén,
• c) építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött cégér elhelyezésénél.

(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le meglévő építmény rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.

(3) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le helyi védett érték átalakítása, felújítása, bővítése, homlokzati nyílászáró cseréje esetén.

(4) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le közterületről látható, utcaképet befolyásoló építmény létesítése esetén.

27. § (1) Reklám közterületen történő elhelyezésekor a közterület-használati szerződés megkötésére a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően a bejelentés tudomásulvétele esetén, a kikötések figyelembevételével, kerülhet sor.

(2)^[4] A településképi bejelentési eljárás elbírálásához szükséges bejelentőlapot a 25. §-ban foglalt esetekben a 6. melléklet szerinti nyomtatványon, a kérelem elbírálásához szükséges tartalommal, két példányban, papíralapon a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A külön jogszabályban meghatározott településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervnek a 7. melléklet szerinti munkarészeket kell tartalmaznia.

(4) A polgármester a tervezett tevékenységet önkormányzati hatósági határozatban– kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, ha:

• a) a benyújtott dokumentáció és melléklete megfelel a külön jogszabályban foglaltaknak;
• b) a tervezett reklám, reklámhordozó berendezés, reklámhordozót tartó berendezés, valamint a cégér elhelyezése illeszkedik a településképbe, az elhelyezésének módja, mérete megfelel a településképi követelményeknek;
• c) a tervezett reklám és reklámhordozó berendezés, reklámhordozót tartó berendezés, valamint a cégér elhelyezése nem sérti az elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról rendelkező jogszabályokban foglaltakat;
• d) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát a csatolt dokumentumok által igazolt módon indokolatlan mértékben nem zavarja, nem korlátozza, valamint megfelel a településképi követelményeknek;
• e) helyi védett érték esetén megfelel a jelen rendeletben foglalt védett értékre vonatkozó előírásoknak.

(5) A polgármester önkormányzati hatósági határozatban megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a (4) bekezdésben előírtak nem teljesülnek.

(6) A tervezett reklám-, cégérelhelyezést a hatósági határozat kiállításának dátumától számítva 2 hónapig érvényes, kivéve, ha a határozat másképp rendelkezik.

(7) A (6) bekezdés szerinti megvalósítás hiányában ismételten településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni.

28. § A településképi szempontok teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, amennyiben az építési tevékenységet:

• a) ha e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértésével végezték,
• b) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,
• c) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó vagy figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították, vagy
• d) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósították meg.

29. § (1) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a 27. §-ban foglalt eset áll fenn, felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére 30 napos határidőt szab ki.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti határidőn belül a jogszabálysértés megszüntetése nem történik meg, a polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezheti és a jogszabálysértés megszüntetetésére határidőt szab ki.

(3) A polgármester a kötelezettet 1.000.000,- forintig terjedő, de legalább 100.000,- forint ismételten kiszabható településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti, ha a kötelezett a kötelezésnek határidőre nem tesz eleget.

(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontok:

• a) a jogellenes tevékenység súlya és a felróhatóság mértéke,
• b) a településképi bírságnak ugyanazon mulasztás esetén történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke.

(5) Az (1), (2), és (3) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, Lenti Város Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.

(6) A kiszabott településkép-védelmi bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni.

30. § (1) A képviselő-testület a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése, továbbá a helyi védelemben részesült építészeti értékek, az országos védelem alatt álló értékek és egyéb művészeti értékek díszkivilágításának megvalósítása érdekében pénzügyi alapot hoz létre. (a továbbiakban: Alap)

(2) Az Alap forrása:

• a) az önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg, melynek mértéke 100 000-Ft,
• b) a magyar és nemzetközi alaphoz benyújtott pályázatokon nyert összeg,
• c) vállalkozók, magánszemélyek befizetései, ha a felhasználásról a befizető így rendelkezik,
• d) az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéseiből származó kamat,
• e) településképi bírságból származó összeg,
• f) egyéb bevételek.

(3) Az Alap összegére a képviselő-testület tesz javaslatot a várható szükségletek és az év során összegyűjtött támogatási igények alapján.

(4) A képviselő-testület a mindenkori költségvetéséről szóló rendeletében határozza meg az Alapot a költségvetés részeként, külön címen a bevételi és kiadási tervszámát.

(5) Az Alapot az önkormányzat pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni, év végi maradványa nem vonható el, a következő költségvetési évre át kell vinni.

(6) Az Alapból támogatást pályázat útján e rendeletben előírt feltételek megléte esetén a védetté nyilvánított építészeti érték, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmény, továbbá egyéb művészeti érték tulajdonosa, kezelője, használója kaphat.

31. § (1) Az Alapból nyújtandó támogatás csak e rendelet 1. mellékletében szereplő védetté nyilvánított értékek, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények felújítására adható. A támogatás pályázat alapján nyerhető el. A minden év október 30-ig meghirdetett pályázati feltételeket a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság határozza meg.

(2) A pályázatokat a polgármesternek lehet benyújtani, azoknak az építményeknek a felújítására, melyek helyi védelemben részesülnek e rendelet 1. melléklete szerint vagy melyek a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselnek. Pályázni a felújítás azon összegének mértékéig lehet, amely a védetté nyilvánítás vagy a műemléki környezet miatt következik be.

(3) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtottak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(4) Minden esetben vizsgálni kell, hogy a benyújtott költségvetés reális adatokat tartalmaz-e és az alkalmazott műszaki megoldás a lehető legtakarékosabb módon került-e kiválasztásra, összhangban az előírt követelményekkel.

(5) Megkezdett felújításra utólagos igénylés szerint támogatás csak a képviselő-testület egyedi jóváhagyásával nyújtható.

(6) Az épített környezet helyi védelmében részesülő objektumok, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények esetében a teljes felújítás költségének legfeljebb 25 %-áig a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság döntése alapján vissza nem térítendő támogatás nyújtható az Alapból. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati felhívásban rögzíteni kell.

(7) Az épített környezet helyi védelmében részesülő objektumok, valamint a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építmények esetében kamatmentes kölcsön nyújtható a teljes felújítási költség legfeljebb 40 %-áig, az Alapból, amelyet jelzálogként az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati felhívásban rögzíteni kell.

(8) A (6) és (7) pontban nyújtott támogatás együttesen is adható. A támogatások együttes összege egy évben legfeljebb az Alapban rendelkezésre álló összeg 80%-a lehet.

(9) A helyi építészeti értékek védettségi támogatási alapja tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások rendezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások tartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati pénzek megnyerésére is felhasználható.

(10) A pályázatok elbírálásáról a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt. A felújítási támogatások odaítélésekor előnyben részesíthetőek a városközpontban elhelyezkedő védett objektumok.

(11) A városközpontban műemléki környezetben lévő építmények városképi jelentőségéről a főépítész javaslata alapján a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt. A támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a pályázat szerinti munkák elvégzésének határidejét.

(12) A benyújtott pályázat műszaki tartalma akkor sem változhat, ha a megítélt támogatás az igényelt támogatás összegénél alacsonyabb.

(13) A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével a felhalmozási célú pénzeszköz átadásáról megállapodást kell kötni, ennek aláírását követően lehet a munkákat elkezdeni. A kiutalás teljesítményarányosan történik:

• a) a kamatmentes kölcsön kiutalására akkor kerülhet sor, ha a támogatott az önrész felhasználását kifizetett számlákkal igazolja,
• b) vissza nem térítendő támogatás kiutalása akkor történhet, ha az önrész és a kamatmentes kölcsön célnak megfelelő felhasználását a támogatott kifizetett számlákkal igazolja.

(14) A költségvetésben szereplő munkák elvégzését, a támogatás összegének felhasználását a kifizetett számlák alapján a megállapodás mellékletét képező elszámoló lapon, az abban foglaltak szerint igazolni kell. A pályázatban foglaltak teljesítésének folyamatos ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(15) Az Alap felhasználásáról a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke a képviselő-testület előtt évente köteles beszámolni, amelyet a zárszámadással egyidejűleg kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(16) Az Alap és az odaítélt támogatások nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(17) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett vagy a városközpontban műemléki környezetben lévő városképileg jelentős értéket képviselő építményekkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

32. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett eljárások során kell alkalmazni.

33. § (1) Hatályát veszti:

• a) Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, és az elhelyezésükhöz szükséges településképi bejelentési eljárás szabályairól szóló 19/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelet;
• b) Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének a településképi véleményezési eljárás szabályairól, valamint az ehhez kapcsolódó előzetes tájékoztatás és szakmai konzultáció biztosításáról szóló 17/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelet;
• c) Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének az épített környezet helyi védelméről szóló 33/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelet;
• d) Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének a közterület használatáról szóló 9/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 16. alcíme.