Lenti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (X. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása
a környezet védelmének helyi szabályairól szóló 14/2017. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2021. 10. 28a környezet védelmének helyi szabályairól szóló 14/2017. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének a környezet védelmének helyi szabályairól szóló 14/2017. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: ÖR.) tartalmazza a közterületek és az ingatlanok tisztántartására vonatkozó, az avar és kerti hulladék nyílt téri égetésére vonatkozó, a zöldterület védelmére vonatkozó, valamint a zajvédelemre vonatkozó szabályokat.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdése értelmében a települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek tervezetét az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre meg kell megküldenie. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 52. § (3) bekezdése alapján a bevezető részben meg kell jelölni, ha a rendeletet más, jogszabályban kifejezetten, az adott rendelet megalkotása vonatkozásában véleményezési hatáskörrel felruházott szervvel vagy személlyel egyetértésben, valamint ha más szerv vagy személy véleményének kikérésével alkotják meg. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság elnevezése és a Kormányhivatalon belüli szervezetben betöltött helye is sűrűn változott, javasolt, hogy az aktuális név helyett „a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság” megjelölés kerüljön használatra a rendeletek bevezető részében.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 35. § (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján – tekintettel arra, hogy számos, hulladékgazdálkodással kapcsolatos végrehajtási rendelet még nem került megalkotásra – átmenetileg az ÖR. II. fejezetében a közterületek és az ingatlanok tisztántartására vonatkozó általános rendelkezések között lehetne szabályozni a Ht. 12. § (1) bekezdés (1a) pontjában megjelent új hulladékgyűjtési szabályokat a következő lehetséges megszövegezéssel:
„Természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon mindennemű hulladék gyűjtése és felhalmozása tilos. Ez alól kivétel a legfeljebb 3m³, egyértelműen az ingatlanon képződő, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó és nem építési és bontási hulladék, illetve a legfeljebb 10 m³, egyértelműen az ingatlanon képződő építési és bontási hulladék a keletkezéstől számított 1 éves időtartamig.”
Ez a szabályozás több előnyt is kínál. A lakosság a helyi rendeletek előírásairól könnyebben és gyorsabban tájékozódik, mint a törvényben megfogalmazott követelményekről. A jegyző a hatósági munkája során a helyi rendeletben foglaltak megsértőivel szemben eljárhat (ellenőrzést végezhet, intézkedhet, bírságot szabhat ki, más hatóságot vonhat be az eljárásába, stb.). Együttesen elérhető az a cél, hogy az illegális hulladékot felhalmozókkal szemben közösen, nagyobb hatékonysággal járjanak el a hatóságok.
Az ÖR. 8. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint az e rendeletben foglalt magatartások a közösségi együttélés alapvető szabályai, és megsértésük esetén a Jegyző az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el. Az ÖR. 8. (3) bekezdése a jogsértőkkel szemben kiszabható közigazgatási bírság mértékéről rendelkezik. Az ÖR. 8. § (4) bekezdése rendelkezik a lefolytatott közigazgatási eljárások végrehajtásának foganatosításáról.
A veszélyhelyzet ideje alatt, a veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló kormányrendeletek alapján a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseitől eltérően 2021. január 1. napjától az önkormányzatok továbbra is rendelkezhetnek helyi rendeletben az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó helyi szabályokról.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendeletben foglaltak szerint azonban a levegővédelmi követelményt megsértőkkel szemben, így az önkormányzati rendeletben foglalt égetési szabályok megsértőivel szemben is, a területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság jár el, és szab ki levegőtisztaság-védelmi bírságot.
Tekintettel arra, hogy a levegővédelmi követelményt megsértőkkel szembeni eljárás lefolytatására a területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel, így az ÖR. 8. §-ában meghatározott jegyzői eljárásra vonatkozó szabályokat módosítani szükséges, mert a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos (az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó) szabályok megsértése esetére az önkormányzat bírság szankció alkalmazását a fentiek alapján nem írhatja elő.
Részletes indokolás
Az 1–3. §-hoz
Szükséges az ÖR. bevezető részének módosítása, mivel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás, mely szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, hatályon kívül helyezésre került.
Javasolt az ÖR kiegészítése a Ht. 12. § (1) bekezdés (1a) pontjában megjelent új hulladékgyűjtési szabályokkal.
Szükséges még az ÖR. 8. §-át az alábbi (3a) bekezdéssel kiegészíteni, mely szerint:
„Az e rendeletben meghatározott avar és kerti hulladék égetésével kapcsolatos előírások megsértése esetén a közigazgatási eljárás lefolytatására a területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel.”
Továbbá módosítani szükséges az ÖR. 8. § (4) bekezdését azzal, hogy a területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság általi közigazgatási eljárások végrehajtását nem a jegyző foganatosítja.
A 4. §-hoz
A hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.