A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdése alapján a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. A Jat. 3. § szerint az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.

Az ÖR. 3. § (1) bekezdésében meghatározott ingatlan előtti területrész tisztántartásával kapcsolatos szabályokat a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. §-a, míg az ingatlanról a közterületre kinyúló növényzet gondozásának szabályait a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-a és 4. §-a nevesíti.

Az ÖR. 3. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettséget ugyancsak a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. §-a nevesíti.

Az ÖR. 3. § (3) bekezdése szerinti köztisztasággal kapcsolatos rendelkezést a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. § (5) bekezdése nevesíti.

Az ÖR. 3. § (4) bekezdése szerinti reklám, hirdetmény és plakát kihelyezésének szabályait a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet részletesen szabályozza.

Az ÖR. 4. § (1) – (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet is tartalmazza.

Az ÖR 4/A. §-ában meghatározott azonos tartalmú szabályokat tartalmaz a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 12. § (1) és (1a) bekezdése.

Az ÖR. felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy az olyan jogsértéseket nevesít, melyek magasabb szintű államigazgatási normák alapján szankcionálhatók. A normavilágosság követelménye és a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében a Jat. 2. § (1) bekezdésére és a Jat. 3. §-ára tekintettel indokolt az Ör. 3-4/A. §-ainak hatályon kívül helyezése.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 142/C. § (1)-(2) bekezdései értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetére közigazgatási szankciót állapíthat meg. A bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 9. § (1)-(2) bekezdései alapján közigazgatási bírság minden, a közigazgatási hatóság által közigazgatási szabályszegésért kiszabott bírság. Közigazgatási bírságot szab ki a közigazgatási hatósági eljárás során a hatóság, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet bírság kiszabását teszi lehetővé.

Fentiek alapján a közigazgatási szankciót megállapító önkormányzati rendeletekben a közigazgatási bírság kiszabásának lehetőségét kifejezetten ki kell mondani, nem elegendő a bírság mértékének rögzítése.

Az ÖR. 8. §-a rendelkezik a rendeletben foglalt rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó eljárási szabályokról, valamint a kiszabható közigazgatási bírság mértékéről. Az ÖR. 8. §-át a hatályos jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében szükséges kiegészíteni azzal, hogy a rendeletben foglaltak megsértése esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye.