1. § (1) Rezi Község a Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó partközeli település, amelynek üdülőhelyi jellege olyan nemzeti érték, amely fokozott védelmet igényel. A települési környezet megóvásában a szervezeteknek és társadalmi egyesületeknek, szerveződéseknek valamint az itt élő és tartózkodó személyeknek körültekintő gondossággal kell eljárniuk és együttműködniük.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Rezi község bel- és külterületén lévő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, valamint a bel- és külterületen lévő közcélú zöldterületekre, parkokra, parkerdőkre, természeti értékekre, védett területekre.

(3) Rendelkezései kiterjednek minden természetes és jogi személyre, és jogi személynek nem minősülő szervezetre, aki (amely) állandó, vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodik (működik).

2. § (1) A környezetszabályozási intézkedések a környezetvédelem, tájrendezés és természetvédelem érdekében, a káros hatások/terhelések, szennyezések csökkentése és a lakosság környezet-egészségügyi feltételeinek javítása érdekében

3. § (1) A község és környezete mindennemű területrendezésénél és fejlesztésénél, különös tekintettel a terület-felhasználásoknál, a telekalakításoknál és a beruházásoknál, a konkrét beavatkozásoknál a környezet- és természetvédelem szempontjait, igényeit fokozottan érvényre kell juttatni a döntés-előkészítési, tervezési, megvalósítási folyamat lépcsőiben.

(2) Az új beruházások, fejlesztések, létesítések engedélyezéséhez a beruházóktól a részletes környezetvédelmi vizsgálatokra alapozott, várható környezeti hatások dokumentálását az engedélyezési tervek részeként kell megkövetelni.

(3) A környezetre várhatóan, illetve becsülhetően jelentősebb hatást gyakorló tevékenység, technológia, létesítmény engedélyezése csak szaktervezővel kidolgoztatott környezeti hatásvizsgálat alapján történhet. A környezeti hatásvizsgálat eredményeit környezeti hatástanulmányban kell dokumentálni.

(4) A község fejlesztése, a termelő és szolgáltató beruházások esetében a természeti és művi környezettel összhangban lévő megoldásokra, tiszta technológiák és zárt rendszerek alkalmazására kell törekedni, hangsúlyt helyezni: az ilyen vállalkozásokat, megoldásokat kell előnyben részesíteni.

(5) Rezi község területén tilos mindennemű olyan tevékenység gyakorlása, mely fokozott zajjal, hanghatással, porral jár.

4. § (1) A térség mezőgazdaságilag művelt földterületein elő kell segíteni a racionális földhasználat megvalósítását, a talajok termőképességének fenntartását, növelését úgy, hogy a környezet terhelése ne növekedjék. Erre az új földhasználatok (privatizáció, kárpótlás, farmergazdaságok kialakítása) kapcsán fokozott figyelmet kell fordítani.

(2) A területen gazdálkodóknak a talajok tápanyag-utánpótlását ellenőrzött módon, a talajok mindenkori tápanyag-tartalmának (makro- és mikroelemek) és egyéb (fizikai, kémiai, biológiai) jellemzőinek időszakos vizsgálata alapján kell megoldani.

(3) Minden olyan tevékenység és területhasználat, amely a talajok, ezen keresztül a természetes vízkészletek szennyezését idézhetik elő (pl. szennyvizek szikkasztása, műtrágyázás, hulladéklerakás), csak a hidrogeológiai viszonyok, talajvízszintek figyelembevételével kerülhetnek tervezésre, megvalósításra.

(4) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt fölterület keletkezik (pl. bányászat), annak a roncsolt földterület rendezéséről, rekultivációjáról gondoskodnia kell.

(5) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

5. § Rezi község közigazgatási területén új bányát nyitni, illetve már működő bányát (bányatelket) tovább bővíteni nem lehet.

6. § (1) A község egész közigazgatási területén meg kell akadályozni mindenfajta káros hatású anyag vagy hulladék talajba, illetve vízbe jutását, beszivárgását. Ilyen anyagot talajba, illetve vízbe juttatni (elásni) tilos.

(2) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

(3) A község közigazgatási területén lévő élővizek állapotát megváltoztatni csak a környezetvédelmi előírások betartásával szabad. Az élővizek természetszerű állapotának fenntartásáról - iszaptalanításáról - az élővizek kezelője köteles gondoskodni.

(4) Olajtárolót lehetőleg pincében kell elhelyezni. Talajban csak vízzáró, védő betonmedencében, az építési hatóság engedélyével lehet elhelyezni. A bekötővezetéket védőcsővel kell ellátni.

(5) Vízpartokon, annak közvetlen környezetében gépjárművet mosni tilos.

(6) A nyílt árkokban, természetes vízfolyásokban a vizek elfolyását gátolni tilos.

(7) Tilos lakóházak, ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvízét, illetve egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a felszín alatti vizekbe (talajba) juttatni.

7. § (1) Rezi község belterületén tilos a védett területre meghatározott kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenység végzése.

(2)² A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék égetésére a külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján van lehetőség. Június 1. és augusztus 31. között az égetés tilos. Avart, kerti hulladékot a tiltott időszakon kívül lehetséges égetni, a közterületen történő égetés tilos. A növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges elszállítással kell gondoskodni.

(3) Ipari eredetű és kommunális hulladék égetése tilos.

(4) A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett időszakokban, valamint erdőszéltől számított 200 méteren belül tüzet gyújtani tilos. Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon 8.00-18.00 között lehet. Szeles időben égetni tilos.

(5) A levegő tisztaság védelem helyi feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

8. § (1) Rezi község egész közigazgatási területe levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett kategóriába tartozik.

(2) Az új beépítéseknél, a rekonstrukciós feladatoknál az átszellőzési viszonyok javítása, fenntartása (utcafásítások, út menti zöldsávok kialakítása, stb.) megvalósítandó és a tervezett zöldfelületi fejlesztésekkel összhangban oldandó meg.

(3) Az új létesítmények telepítésénél, technológiák módosításnál a kibocsátási határértékek betartását meg kell követelni, a kibocsátási (emissziós), és levegőminőségi, (imissziós), határértékek betartását, betarthatóságát számításokkal, ill. mérésekkel is igazolni, ellenőrizni és környezeti hatástanulmányokban (KHT) rögzíteni kell.

(4) Az úthálózat tervezett korszerűsítésénél nem csak a műszaki, de a levegőtisztaság-védelmi követelményeket is ki kell elégíteni. A létesítések részeként kell megtervezni az út menti zöldsávok kialakítását is. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egyidőben kerüljön sor.

(5) A község átszellőzésében, klímájának javításában meghatározó, aktív szerepet betöltő zöldfelületi, zöldterületi fejlesztéseket kiemelt feladatként kell kezelni és megvalósítását a községnek biztosítania kell.

11. § (1) Az élővilág védelme – az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével – valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki.

(2) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

12. § (1) A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.

(2) Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.

(3) A tájhasznosítás során meg kell őrizni a tájak természetes és természet-közeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.

13. § (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.

(2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

(3) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületbe vonására akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul.

14. § (1) Az épített környezet (mely a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja) védelmében az 1997. évi LXXVIII. tv. rendelkezései az irányadók.

(2) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan:

15. § (1) A köztisztasággal és a településtisztasággal kapcsolatos önkormányzati feladat ellátása keretében Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a háztartási hulladék rendszeres összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület kijelenti, amennyiben a szelektív hulladékgyűjtés emberi, technikai, gazdasági feltételei adottak lesznek, annak bevezetését Rezi községben megteszi.

(3) A háztartási hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást a település közigazgatási területén belül a rendszeres szemétszállításba bevont ingatlanok tulajdonosa, használója, kezelője (a továbbiakban: tulajdonos) - függetlenül attól, hogy természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság vagy egyéb szerv - köteles igénybe venni.

(4) Az intézményes szemétszállítás keretében a háztartási hulladék szállítható el.

(5) Háztartási hulladéknak (szemétnek) minősül: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és lakóházak közös használati helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező szilárd hulladék, így pl. a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag és fém konzervdobozt, üveget, kisebb méretű bútordarabot), továbbá a kisebb mennyiségű falvakolatot, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a meghatározott szokásosnak minősülő mennyiséget.

(6) Nem minősül háztartási szemétnek - ezért szemétgyűjtő edénybe, konténerbe tenni, illetve azok mellé lerakni tilos -, az emberi, állati ürüléket, az állati tetemet, a tűz- vagy robbanásveszélyes, a mérgező vagy fertőző anyagot. Az egyéb szilárd hulladék elszállítását évente legalább egy alkalommal, a lomtalanítási akció keretében térítésmentesen végzi a szolgáltató.

16. § (1) A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem kiterjed minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra, amelyet a környezethasználó tevékenysége során felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korrózív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerülve ilyen hatást előidézhet.

(2) Rezi község területén annak kiemelt üdülőhely jellege és fokozottan védendő környezete miatt veszélyes anyagok előállítása, gyártása tilos.

(3) A keletkezett veszélyes anyagok kezelésére, szállítására, megsemmisítésére a magasabb szintű jogi szabályozás rendelkezései az irányadóak.

17. § (1) A község területén megengedettnél nagyobb zajt okozó tevékenység végzésére engedély nem adható ki, az ilyen tevékenységgel járó létesítmény telepítése, építési munka végzése, nem engedélyezhető. A meglévő ipari és egyéb létesítmények és idegenforgalmi szolgáltatási tevékenység csak a vonatkozó jogszabályok betartásával üzemeltethetők, fejleszthetők.

19. § (1) A község közigazgatási területén zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, sétányok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, parkosított játszóterek.

(2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy parkosítás munkáit már megkezdték.

20. § (1) A községben lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól.

(2) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák, virágok és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása. A fák törzsére reklámtáblát (feliratot) elhelyezni tilos.

(3) Fát kivágni csak az erre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával szabad. Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét is, fajta és mennyiség meghatározásával.

(4) Aki a közterületen a fákat megsebzi, csonkítja, cserjéket megrongálja, a szabálysértési eljárás következményein kívül köteles a zöldkár értékének megfelelő kártérítést fizetni.

(5) Zöldterület felbontásához a jegyző engedélye szükséges. Aki a zöldterületet felbontja, a munkák megkezdése előtt köteles zöldterület igénybevételi díjat fizetni a mindenkori költségeknek megfelelően, és azt helyreállítani. Ezen a címen a Polgármesteri Hivatal számlájára befolyt összeget csak zöldterület helyreállítására, pótlására vagy létesítésére lehet felhasználni.

21. § (1) Tilos a gondozott zöldterületek területén elhelyezett műtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöldterületeken otthonos madarakat vagy egyéb állatokat pusztítani, zavarni, befogni, kínozni. Az állatok elpusztítója a mindenkor érvényes kártérítési jegyzék szerint köteles kártalanítást fizetni.

(2) A közterületeken elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni tilos. Tilos emlékművek, szobrok, környezetébe nem illő tárgyak elhelyezése.

(3) Parkokban, zöldterületeken sétálni csak a kijelölt utakon, sétányokon lehet.

(4) Zöldterületekre gépjárművel behajtani, azokon parkolni nem szabad.

(5) Tilos a zöldterületeket beszennyezni, környékükön szemetet elszórni.

(6) Zöldterületeket más célra igénybe venni csak rendkívül indokolt esetben és az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségével, az erre feljogosító engedéllyel szabad. Az engedélyt a jegyző adja meg.

22. § A zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről, felügyeletéről a Polgármesteri Hivatal a községgazdálkodási szakfeladat terhére, a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével gondoskodik.

23. § (1) A község közigazgatási területén lévő ingatlanokon az allergén növények (parlagfű stb.) irtása kötelező.

(2) Ennek érdekében évente legalább 3 alkalommal június, július, augusztus hónapokban kötelező a fertőzött területek kaszálása. A kaszálások elvégzésének tervezésekor figyelembe kell venni a növények virágzási ciklusát. A szálló virágpor naptár a rendelet 2. számú melléklete.

24. § 1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a csapadékvíz elvezetése.

(2) Meg kell valósítani a település területén a zártrendszerű csapadékvíz elvezető hálózat kialakítását.

(3) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek a területükre érkező csapadékvizet oly módon elvezetni, hogy az a szomszédos ingatlanokban kárt ne okozzon.

(4) A község mélyfekvésű területein összegyülekező csapadékvíz mederbe való juttatásáról, a megfelelő vízrendezéssel gondoskodni kell.

25. § (1) Szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesített, szennyvízcsatornába lehet bevezetni, gyűjteni, illetve elhelyezni.

26. § A környezetvédelem érdekében:

27. § (1) Az önkormányzat a helyi jelentőségű környezetvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében elkülönített Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot hoz létre.

(2) Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap szabályzatát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

29. § (1) E rendelet 2005. március 1-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 7/1997. (IV.1.) számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 4/1998. (II.26.) valamint a 10/2000. (VI.27.) önkormányzati rendelet.

30. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.