a) építményadó,

b) telekadó,

c) iparűzési adó,

d) idegenforgalmi adó.

a) 250,-Ft/m2, a magánszemély tulajdonában lévő garázs, a magánszemély adóalany vagy közeli hozzátartozója által életvitelszerűen lakott lakóház, lakás építmény esetén,

b) 600,-Ft/m2 a magánszemély tulajdonában lévő üdülő, hétvégi ház, nem életvitelszerűen lakott vagy nem a magánszemély adóalany vagy közeli hozzátartozója által életvitelszerűen lakott lakóház vagy lakás építmény esetén,

c) 600,-Ft/m2 az ezen paragrafus a) és b) pontjában körülírt építményeken kívül minden egyéb építmény esetén,

d) 800,-Ft/m2 a nem magánszemély adóalany tulajdonában lévő lakóház, lakás, üdülő, hétvégi ház, garázs esetén.

a) az a lakóházzal egybe vagy külön épített garázs, amelynek adófizetésre kötelezett adóalanya ugyanazon építési telken lévő lakóháza, lakása után építményadót fizet;

b) jelen adórendelet hatálya alá tartozó lakóház, lakás adóköteles alapterületéből személyenként 15 m2, de maximum a lakás, lakóház hasznos alapterületének 60 %-a, ha azt a lakóház, lakás tulajdonosa, közeli hozzátartozója (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pont), élettársa, élettárs gyermeke életvitelszerűen használja,

c) műemléképület vagy helyi védettség alatt álló épület teljes területe.

a) ahonnan az adóalany, illetve a lakást nem adóalanyként használó természetes személy az életét szervezi, rendszeresen munkába vagy oktatási intézménybe indul, oda tér haza,

b) ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket leginkább folytatja,

c) amely családi élete helyszínéül szolgál,

d) amelyre vonatkozóan közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe,

e) amely elsődleges címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál

f) nincs olyan más ingatlan, amelyet ténylegesen az életviteléhez szükségesen használ.

a) az építményhez tartozó 1000 m ² földrészlet,

b) beépített lakótelek 1000 m²-t meghaladó része is, az olyan lakótelkek kivételével, amelyek a község szabályozási terve szerint alakíthatók és az alakítással beépíthetővé válnának,

c) az a belterületi földrészlet, amely úttal nem érintkezik, és telekalakítással sem válik beépíthetővé,

d) a beépítetlen belterületi földrészlet megművelt szőlőkultúrával betelepített része. A mentességet évente kérelmezni kell, az 500 m ² feletti szőlőterület esetén a kérelemhez mellékelni kell a hegyközséghez történő bejelentkezés igazolását, mellyel közhitelesen bizonyítható, hogy a kérdéses tárgyi szőlőterületen a szakmai szabályoknak és közismert elvárásoknak megfelelően szőlőtermesztés folyik. Az adómentesség csak helyszíni szemlét követően állapítható meg.

e) az a magánszemély tulajdonában lévő ingatlan, amelyből legalább 50 m2 földterület ingyenesen közterület céljára az önkormányzat tulajdonába került. Különösen méltánylást érdemlő esetben a jegyző felmentést adhat az 50 m²-es korlátozás alól. Az ilyen adómentesség a magánszemély adóalanyt az ingyenes útleadást követő év január 1. napjától számított 3. év december 31. napjáig illeti meg. A mentesség kizárólag csak egy ingatlanra vonatkozóan illet meg az adózót, függetlenül a kialakított ingatlanok számától. A mentesség kizárólag azt a magánszemélyt illeti meg, aki az önkormányzat részére térítésmentesen a területet átadta, az ingatlan későbbi tulajdonosait e mentesség nem illeti meg.

f) magántulajdonban lévő közforgalom elől elzárt vagy közforgalom elől el nem zárt magánút,

g) a település kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetében (Gksz1-Gksz2) található földterület, mely ingatlanon lévő építmény után tulajdonosa építményadót fizet.