Pácin Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól
Hatályos: 2013. 03. 21Pácin Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól
Pácin Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontja, az 5. § (4) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező és a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak körét az 1. számú függelék tartalmazza.
(2) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal nem rendelkezik.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a 2. számú függelék tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.
2. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagyon tekintetében nettó 3 millió forint értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) 3 millió forintos értékhatár felett, törvényben meghatározott értékhatárig, versenytárgyalás vagy pályázati eljárás ismételt megtartása nélkül is elidegeníthető az önkormányzat vagyona – legalább a versenytárgyaláson meghatározott induló áron -, amennyiben az elidegenítést megelőző 4 hónapon belül megtartott nyilvános versenytárgyaláson ajánlat tevő nem jelentkezett.
3. § (1) A versenytárgyalási felhívást a versenytárgyalás, a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontot megelőzően legalább 15 nappal az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni és ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján.
(2) A versenytárgyaláson, pályázati eljárásban azon természetes személyek vagy átlátható szervezetek vehetnek részt, akiknek:
a) nincs az önkormányzat felé adó- és egyéb (pl. bérleti díj, közterület-használati díj) tartozásuk, és az erről szóló igazolásukat a versenytárgyalás megkezdésekor bemutatják, valamint
b) ha a versenytárgyalási felhívásban ez feltételként szerepelt, a versenytárgyalási biztosítékot legkésőbb a versenytárgyalás megkezdéséig a felhívásban megjelölt módon megfizetik, és ezt a versenytárgyalás megkezdésekor igazolják.
(3) A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a versenytárgyalás tárgyának pontos megjelölését,
b) a versenytárgyalás helyét és idejét,
c) az esetleges versenytárgyalási dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit,
d) tájékoztatást arról, hogy csak az vehet részt a versenytárgyaláson, aki a (2) bekezdésben leírt feltételeknek megfelel
e) a versenytárgyalás nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.
(4) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázat tárgyának pontos megjelölését
b) az esetleges pályázati dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit,
c) a pályázat elbírálásánál alkalmazott elveket, bírálati szempontokat,
d) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat, így különösen azt, hogy a pályázatokat írásban, hány példányban kell benyújtania, pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét
e) tájékoztatást a csatolandó mellékletekről, igazolásokról (így különösen arról, hogy a pályázónak önkormányzatunk felé adó- és egyé – pl. bérleti díj, közterület-használati díj – tartozása nincs, illetve ha a pályázatban bánatpénz letétét feltételül szabták, a bánatpénz letétéről szóló igazolást
f) a pályázatbontás szabályait, az eredményhirdetés helyét és idejét
g) a pályázat nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.
(5) A versenytárgyalás és a pályázati eljárás lebonyolításáról a polgármester gondoskodik. A versenytárgyalásról szóló felhívás a versenytárgyalás időpontjáig, a pályázati felhívás a pályázat benyújtására nyitva álló határidőig visszavonható, a visszavonást a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.
(6) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak másolatát a versenytárgyalás valamennyi résztvevőjének át kell adni.
4. § (1) Az önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenysége sérelme nélkül önállóan dönt az intézmény tulajdonában és használatában lévő ingatlanok és ingóságok hasznosításáról.
(2) Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére az intézmény vezetője jogosult.
(3) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik.
(4) A vagyonkezelés ellenőrzésének kertében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(5) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése az Önkormányzat Képviselő-testülete által esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
5. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.
(2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét.
6. § (1) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
e) ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során különösen kiskorú gyermekei fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani,
f) kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel,
g) Az Önkormányzat Képviselő-testülete jogszabályban meghatározott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja,
h) Ha a kötelezett kötelezettségének teljesítése a város foglalkoztatási helyzetét oly módon befolyásolná, hogy várhatóan munkahelyek szűnnének meg.
(2) A követelés elengedésére jogosultak eljárásul során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni (így különösen: jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítsa stb.). A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás kérdésében dönteni.
(3) A követelés elengedés a kisösszegű követelés értékhatárára irányadó szabályok szerinti értékhatárig (100.000.- Ft) a döntés meghozatalára a polgármester, ezen összeg fölött a Képviselő-testület jogosult.
(4) A követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jog szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés stb.).
7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépés után indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/1997 (II. 12.) önkormányzati rendelet.