Szerkesztés...

Taktakenéz Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

 17/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Taktakenéz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32.§ (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében valamint a 132. § (4) bekezdés a-c), e) és g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Eljárási szabályok

1. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5–9. §-a határozza meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

2. § (1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(2) Az eljárást

a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre vagy

b) hivatalból

lehet megindítani.

(3) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül meg kell tenni.

(5) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben – és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban – feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik.

5. § A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon a pénzbeli ellátások esetén az ellátás készpénzben történő kifizetésére a házipénztárból.

6. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

1. A normatív lakásfenntartási támogatás

7. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a normatív lakásfenntartási támogatás ellátására vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg.

(2) Az Szt. 38. § (9) bekezdése alapján a képviselő-testület a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

a) tiszta legyen

aa) a lakás vagy a ház,

ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,

ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda,

b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,

c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,

d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

8. § (1) A 7. § a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta,

b) a lakás vagy a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan,

c) a nyílászárók tiszták.

(2) A 7. § a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,

b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott,

c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek,

d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék,

e) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt lágy és fás szárú növények,

(3) A 7. § a) pont ac) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda,

b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott,

c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,

d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik.

(4) A 7. § b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott,

b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.

(5) A 7. § c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek.

(6) A 7. § d) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést,

b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak,

c) az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tárolók rendszeres ürítése.

9. § A 7. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

10. § A jegyző a 8. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet 8 napos határidő kitűzésével szólítja fel. A kötelezettségek teljesítését a Prügyi Szociális Szolgáltató Központ munkatársa, a Szociális és Családügyi Bizottság tagja és a Prügy Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselője bevonásával ellenőrzi.

2. Aktív korúak ellátása

11. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az aktív korúak ellátására vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg.

 (2) Az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján a képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

aa) a lakás vagy a ház,

ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,

ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda,

b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,

c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,

d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

12. § (1) A 11. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta,

b) a lakás vagy a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan,

c) a nyílászárók tiszták.

(2) A 11. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,

b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott,

c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek,

d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék,

e) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt lágy és fás szárú növények,

(3) A 11. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda,

b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott,

c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,

d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik.

(4) A 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott,

b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.

(5) A 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek.

(6) A 11. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést,

b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak,

c) az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tárolók rendszeres ürítése.

(7) A 11. § (2) bekezdésben meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

13. § A jegyző a 11. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet 8 napos határidő kitűzésével szólítja fel. A kötelezettségek teljesítését a Prügyi Szociális Szolgáltató Központ munkatársa, a Szociális és Családügyi Bizottság tagja és a Taktakenéz Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselője bevonásával ellenőrzi.

14. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján – az Szt. 37. § (1) bekezdés a)–c) pontján túl – az önkormányzat képviselő-testülete annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek

a) aki foglalkozás-egészségügyi szakorvosi igazolás alapján munkavégzésre alkalmatlan, vagy

b) aki háziorvosa által igazoltan folyamatos gyógykezelés alatt áll

rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg.

15. § Az önkormányzat képviselő-testülete a Prügyi Szociális Szolgáltató Központot (3925 Prügy, Petőfi u. 41.) szervet jelöli ki az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködésre.

16. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 8 napon belül megküldi.

(3) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 5 napon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, és vizsgálja a határidő mulasztásának okát.

(6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 3 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

17. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv

a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

b) a kérelmezőt nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja

ba) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,

bb) a beilleszkedést segítő programok típusairól,

bc) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

c) kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

d) a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban a nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül megállapodást köt,

e) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles

a) jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) megküldeni a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatva a program végrehajtásáról.

18. § A beilleszkedést segítő programok típusai a következők

a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és a munkába állást segítő szervezetekkel – az álláskeresők klubja,

b) az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

c) az életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, ezen belül

ca) az életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó az egyént és családját érintő személyes megbeszélések, csoportos foglalkozások,

cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások,

cc) az alapvető személyi higiénia kialakítására irányuló előadások,

cd) a segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartását célzó előadások,

d) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése,

e) a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

f) munkalehetőség felajánlása,

g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés,

h) a munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés.

19. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, és folyamatosan kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről így

a) a családsegítéssel foglalkozó személy vagy intézmény életmódformáló foglalkozásairól,

b) a helyi szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

c) a munkaügyi központ képzéseiről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési programtípusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodik a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a program tartalmát,

b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, amelyből egyértelmű, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg, ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát és mértékét,

c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti.

(4) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

a) a 16. § (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn,

b) nem működik közre a 17. § (1) bekezdésében meghatározott és a segélyezett közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában,

c) a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban a számára előírt kötelezettségeket nem, vagy nem az előírt módon teljesíti.

3. Önkormányzati segély

20. § Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

21. § Az önkormányzati segély formái:

a) általános eseti önkormányzati segély,

aa) általános eseti önkormányzati segély,

ab) gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított önkormányzati segély,

ac) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély;

b) rendszeres önkormányzati segély.

c) kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély.

d) rendkívüli eseti önkormányzati segély.

22. § (1) Általános eseti önkormányzati segélyre jogosult a 20. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(2) Általános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett általános eseti önkormányzati segély összege nem haladhatja meg a 10.000 Ft összeget.

(4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell az általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.

(5) Az általános eseti önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szociális és Családügyi Bizottság dönt.

23. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 20. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum hat alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett gyógyszerkiadásokra tekintettel adott önkormányzati segély összege nem haladhatja meg a 10.000 Ft összeget.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint szakorvos igazolását a gyógyszerek szükségességéről.

(5) A gyógyszerkiadásokra tekintettel kért önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének jelen felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

24. § (1) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 20. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(2) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segély kérelmezhető

a) a temetési költségek megelőlegezésére,

b) a temetési költségek részbeni vagy teljes utólagos megtérítésére.

(3) A segély összegét kérelmenként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–100 %-ig terjedő összegben kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100.000,- Ft.

 (4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(5) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

25. § (1) Rendszeres önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, és tartós létfenntartási problémákkal küzd, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A létfenntartási problémák tényét a kérelemben ismertetni és igazolni kell.

(3) A rendszeres önkormányzati segély havi rendszerességgel adott, mely esetben a segély összege: 5.000,- Ft, mely legfeljebb 6 hónapig adható.

(4) Az rendszeres önkormányzat segély kifizetése minden érintett hónap 5. napjáig utólagosan, utalással vagy készpénzben történik.

(5) A rendszeres önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szociális és Családügyi Bizottság dönt.

26. § (1) Önkormányzati segélyt kamatmentes kölcsön formájában annak a személynek lehet nyújtani, akinek

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg, és

b) tartós létfenntartási problémával kell megküzdenie

ba) elemi kár vagy bűncselekmény miatt, vagy

bb) a családjában bekövetkezett tartós betegség miatt.

(2) A kamatmentes kölcsönt legfeljebb 12 hónap időtartamra lehet nyújtani. A kölcsön összege maximum  120.000,- Ft. Az ellátást adott családban lévő személyek részére évente csak egy alkalommal lehet biztosítani.

(3) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szociális és Családügyi Bizottság dönt.

27. § (1) Rendkívüli eseti önkormányzati segélyre jogosult a 20. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg és rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzetbe került.

(2) A rendkívüli eseti önkormányzati segély összege nem haladhatja meg az 50.000 Ft összeget.

(4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a rendkívüli eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.

(5) A rendkívüli eseti önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

1. Köztemetés

28. § (1) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól

a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 200 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át,

b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 130 %-át, és az érintett személy az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.

2. Közgyógyellátás méltányossági alapon

29. § (1) Az Szt. 50. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy

a) aki esetében az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem éri el és

b) akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri vagy meghaladja.

 (2) A képviselő-testület az Szt. 50. § (10) bekezdésében meghatározott döntési határidő betartása érdekében a méltányossági közgyógyellátási ügyekben a döntési jogot a polgármesterre ruházza.

IV. Fejezet

Egyéb rendelkezések

30. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

31. § Az Szt. 58/B. § (2) bekezdése szerinti szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottakon kívül a következő szervezetek képviselői:

a) Taktakenézi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke,

b) Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola Igazgatója,

c) Taktakenézi Bóbita Óvoda és Konyha Intézményvezetője,

d) Prügyi Szociális Szolgáltató Központ Intézményvezetője,

e) Védőnő,

f) Prügyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője,

g) Taktakenéz Község Polgármestere.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

32. §  A rendelet 2014. év január hó 1. napján lép hatályba.

32. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 5/2009. (IV. 3.) önkormányzati rendelet.

Taktakenéz, 2013. december 19.

P.H.

               Dr. Bazsó Áron                                                                    Molnár Tibor

                      jegyző                                                                               polgármester