Taktakenéz község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)- h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja Taktakenéz község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

            a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

            b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

            c) településképi követelmények meghatározásával;

            d) településkép- érvényesítési eszközök szabályozásával, és

            e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja Taktakenéz településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Taktakenéz egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

2. § A rendelet hatálya Taktakenéz község teljes közigazgatási területére terjed ki, továbbá a község teljes közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére terjed ki.

3. § E rendelet alkalmazásában:

            1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat

            2. Cégfelirat: a vállalkozás nevét, a vállalkozást magában foglaló épület homlokzatán síkban feltüntető reklámberendezés

            3. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

4. § (1) A helyi védelem feladata

            a) a védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;

            b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) Taktakenéz helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

3. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

5. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes és jogi személy kezdeményezheti írásban Taktakenéz Község Önkormányzat Polgármesterénél.

(2) A védelem alá helyezésre, illetve a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmazni kell:

            a) a kezdeményező nevét, elérhetőségét;

            b) a védendő, illetve a védelem alatt álló érték pontos megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

            c) a védendő, illetve védett érték pontos címét (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telek, telekrész), és

            d) a védelemmel, illetve a védelem megszüntetésével kapcsolatos kezdeményezés indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését vagy leírását.

(3) A kezdeményezéssel érintett építészeti örökségről – amennyiben az nem áll rendelkezésre – értékvizsgálatot kell készíttetetni.

(4) A védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a főépítész végzi.

(5) A Képviselő- testület az értékvizsgálat alapján egyedileg dönt a védetté nyilvánításról vagy a védettség megszüntetéséről.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát, a kezdeményezőt, szükség esetén az érintett közművek és utak fenntartóit.

4. Nyilvántartási szabályok

6. § (1) A helyi védett értékekről a jegyző törzslapot készíttet és nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

            a) a védett érték megnevezését, pontos helyét és tulajdonosát,

            b) a védelem típusát,

            c) a védetté nyilvánítás indokolását,

            d) a védetté nyilvánítást elrendelő képviselő- testületi előterjesztést és az önkormányzati rendelet számát,

            e) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét.

5. Az egyedi védelem meghatározása

7. § (1) Az egyedi védelem az 1. mellékletben meghatározott a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó

            a) építményekre, építményrészletekre,

            b) alkalmazott anyaghasználatra,

            c) tömegformálásra,

            d) homlokzati kialakításra,

            e) táj- és kertépítészeti alkotásra,

            f) egyedi tájértékre, növényzetre,

            g) szoborra, képzőművészeti alkotásra,

            h) utcabútorra

terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

6. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése

8. § (1) A védett értéket az Önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelöli meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – a tulajdonos előzetes értesítése mellett – az Önkormányzat gondoskodik. A tulajdonos és a használó a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

7. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek

9. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

            a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos,

            b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását, amennyiben a védettség főbb elemei nem változnak meg.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL LEHATÁROLT TERÜLETEK, ELEMEK

8. A településképi szempontból lehatárolt területek, elemek meghatározása

10. § (1) A településképi szempontból lehatárolt területek, elemek a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A településképi szempontból a település az alábbi területekre osztható:

a) védett: jelen rendelet 2. mellékletében meghatározott területi lehatárolás szerinti terület.

b) meghatározó: jelen rendelet 2. mellékletében meghatározott területi lehatárolás szerinti terület.

c) egyéb, általános: minden beépítésre szánt terület, ami nem védett vagy nem meghatározó.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9.1. A településképi szempontból védett elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

11. § (1)Településképileg védett kategóriába tartozó elemek:

            a) egyedi helyi védelem alá tartozó elemek

            b) területi helyi védelem alá tartozó elemek

(2) A településképi szempontból védett elemeket érintő építési engedélyköteles építési tevékenységek és fennmaradási engedélyekkel kapcsolatos építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.

(3) A polgármester a településképi véleményét a megbízott főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

9.2. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

12. § (1) A tetőzet kialakítása során

            a) az utcával merőleges gerincű magastető alakítható, kivéve ahol a kialakult állapot szerint ez párhuzamos vagy egyedi tetőformát mutat,

            b) a tetőformát nem lehet megtörni kiugró tetőablakokkal és tetőfelépítményekkel, legfeljebb a tető felületének 20%-án, az épület utcafronti homlokzatával ellentétes oldalon, a telek belseje felé néző tetősíkon,

            c) új építés esetén a lapostető vagy terasz az alapterület legfeljebb 30%-án alakítható ki,

            d) a tető színezése során kizárólag homogén színezést lehet alkalmazni, a tarka színek nem megengedettek,

(2) A homlokzat színezése során

a) jellemzően tört fehér, illetve a színek világos árnyalatai alkalmazhatók, valamint az építőanyagok természetes színei, kivéve a vállalati arculat megjelenítésére szolgáló színek, logók, egyéb elemek,

b) a műemlékek, illetve a helyi védelem alatt álló épületek és építmények eredeti épületszínezése alkalmazható.

(3) A homlokzat anyaghasználatában természetes – vakolt felületek, tégla, kő, fa, fém és beton – anyagok alkalmazhatóak.

9.3. A településképi szempontból általános, egyéb területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

13. § (1) A homlokzat anyaghasználatára vonatkozó követelmények a településképi szempontból meghatározó és az egyéb területeken nem alkalmazható a következőkben nem felsorolt szín

                        a) a fehér, a törtfehér szín és ezek árnyalata,

                        b) a földszínek, valamint

                        c) az anyagok természetes színei.

                        Kivételt jelent a vállalati arculat megjelenítésére szolgáló színek, logók, egyéb elemek.

(2) A homlokzat részleges felújítása során eltérő felületszínezés nem alkalmazható.

10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

14. § (1) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(2) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(3) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület felé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

15. § Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

            a) az Önkormányzat működési körébe tartozó információ,

            b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

            c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

            d) idegenforgalmi lés közlekedési információk,

            e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

16. § (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet. Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.

(3) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő cégért, cégtáblát, cégfeliratot el kell távolítani.

(4) Ingatlanonként 1 db, maximum 0,5 m2-es nagyságú, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla az épület falán, ablakában vagy az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában helyezhető el.

(5) Beépítetlen ingatanon az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla mérete nem haladhatja meg a 2 m2-t.

(6) Építmény homlokzatán csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.

(7) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.

17. § (1) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m2-t.

(2) A cégér homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1 m-t.

(3) A cégérek, cégtáblák tartó- illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy

            a) azok mérete, aránya, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,

            b) épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.

18. § (1) Villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító reklám berendezés nem alkalmazható.

(2) Cégjelzések, hirdető berendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 10%-át fedhetik be.

(3) Cégjelzés, hirdető berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetőek el.

(4) Üzletenként legfeljebb 1 cégtábla, 1 címtábla (a cég- és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként 1-1 cégér helyezhető el.

(5) A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként 1 db üzletfelirat elhelyezése megengedett.

11. Egyéb sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésével kapcsolatos követelmények

19. § Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerákhoz), valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékek.

20. § Közmű létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás- szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

21. § A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektromos hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: 1. sz. melléklet, eyéb általános területeken.

22. § (1) Önálló hírközlési sajátos építmény, illetve szélerőmű nem helyezhető el a belterületen, tájképvédelmi területen, régészeti lelőhelyi területen és műemléki környezetben, valamint ezek területek 50 m-es környezetében.

(2) Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen légvezetékként nem helyezhető el.

23. § (1) Belterületen és zártkerti területeken mobil átjátszó állomás nem létesíthető.

(2) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

a) a műemléki környezet,

b) a természetvédelemmel érintett területek, az országos ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

nem alkalmasak.

(3) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére területfelhasználás szerint

a) a zöldterületek,

b) az erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek,

c) a vízgazdálkodási területek,

d) a természetközeli területek,

nem vehetők igénybe.

(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

12. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

24. § (1) Klímaberendezés közterület felé néző homlokzatra nem szerelhető.

(2) Parapet- konvektor égéstermékének közterület felé eső homlokzatra történő kivezetése meglévő épületen műszakilag indokolt esetben, de új épületen nem létesíthető.

(3) Üzleti árnyékoló szerkezet tartószerkezetét a kirakatportálon vagy a falsíkon belül, rejtett módon kell felszerelni.

(4) Bankomat berendezés az éplet homlokzatán olyan módon helyezhető el, hogy a berendezés mellett legalább 1,5 m-es szabad gyalogos járófelület maradjon.

(5) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos az alábbi területeken: ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón és puffer területen, tájképvédelmi területen, natura 2000 területen, helyi jelentőségű védett természeti területen, helyi területi védelem alatt álló területen és a helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

13. Rendelkezés a szakmai konzultációról

25. § (1) A megbízott főépítész a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció kötelező a helyi védelemmel érintett épületet, építményt érintő építési tevékenység esetében.

(3) A szakmai konzultáció kérelemre indul a kérelem beérkezését követő 15 napon belül, mely lefolytatható személyesen és írásban egyaránt.

(4) A kérelemhez mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti- műszaki dokumentációját.

(5) A szakmai konzultáció során a megbízott főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza:

            a) a kérelmező nevét, lakcímét, telefonos vagy elektronikus elérhetőségét,

            b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a tele helyrajzi számát,

            c) az üggyel kapcsolatos lényeges információkat, a felvetett javaslatok lényegét, a megbízott főépítész lényeges nyilatkozatait.

(7) A szakmaim konzultáció emlékeztetőjét annak napjától számított 8 napon belül meg kell küldeni a kérelmező részére, továbbá a településképi eljárások dokumentációjához csatolni kell.

(8) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a megbízott főépítész az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi a kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

14. A véleményezési eljárás részletes szabályai

26. § A helyi védelem alatt álló építészeti örökséggel kapcsolatban a településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy

a)      településrendezési eszköznek való megfelelés tekintetében a tervezett építési tevékenység megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek és illeszkedési szabályoknak,

b)      az épület tömege és homlokzatainak építészeti minősége megfelelő-e,

c)       nem zavarja-e a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

d)      nem korlátozza-e a biztonságos közlekedést, és

e)      szükségessé tesz-e közterületet érintő beavatkozást, továbbá a terv tartalmaz-e erre vonatkozó javaslatot.

VII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

15. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

27. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő- testülete évente a költségvetési rendeletben határozhatja meg.

(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

            a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja, karbantartja, azt neki felróható módon nem károsítja,

            b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,

(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

16. Hatályba lépés

28. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Taktakenéz, 2017. december 22.

  Molnár Tibor                                                                             Dr. Bazsó Áron

  polgármester                                                                                    jegyző