Az önkormányzat a rendeletét:

- az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése, valamint

- a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: TeTv.) 41. § (3) bekezdése

alapján alkotja meg.

- a temető rendeltetésszerű használatához szükséges helyi, tárgyi és infrastrukturális feltételeket,

- a temető, ravatalozó használatának és igénybevételének szabályait,

- a temetési hely gazdálkodási szabályait,

- a sírhely méretezését, sírjelek alkalmazását, a kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezését, a sírgondozás szabályait,

- a temetőben a kegyeleti közszolgáltatások feltételeit, a temetési hely megváltásának és újra váltásának díját,

- a temetési szolgáltatás és a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának temetői rendjét.

A rendelet célja továbbá, hogy eleget tegyen még mindazon helyi szabályozási kötelezettségnek, melyek szükségességére a TeTv., valamint a végrehajtására kiadott 145/1999. Korm. rendelet utal.

Így a temető rendeletben kell, illetve lehet szabályozni a temető üzemeltetésére vonatkozó szabályokat a TeTv. 16. §-a alapján.

A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben meghatározottak szerint a rendeletbe csak azok a rendelkezések kerültek bele, melyet magasabb szintű jogszabály nem tartalmaz, valamint helyi döntést fogalmaznak meg.

A rendelet rögzíti azt is, hogy a temető rendelet hatálya mely szervekre, illetve személyekre terjed ki.

A rendelet meghatározza, hogy az önkormányzati temetők üzemeltetése milyen formában, illetve módon történik.

Az önkormányzati tulajdonú temetők esetében a fenntartó maga a tulajdonos, tehát az önkormányzat.

Az önkormányzat az üzemeltetési feladatok ellátásáról gondoskodhat:

- kegyeleti közszolgálati szerződéssel olyan gazdálkodó szervezettel, amely a szakmai követelményeknek megfelel /lásd TeTv. 17. §, illetve 39. §/,

- olyan gazdálkodó szervezet útján, mely a szakmai követelményeknek megfelel /lásd TeTv. 17. §, illetve TeR 54. §/.

A rendelettervezet értelmezéséhez szükséges egyes fogalmak ismerete, amelyeket a TeTv 3. §-a tartalmaz, azaz:

„3. § E törvény alkalmazásában

a) temető: a település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak;

b) köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető vagy temetőrész, amelyben az önkormányzat - a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján - a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti;

d) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól;

h) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége;

j) szociális temetés: az eltemettető vagy az általa felkért személy személyes közreműködésével, az állam által biztosított kellékekkel ingyenes temetési helyre történő koporsós vagy hamvasztásos temetés, amely az eltemettető számára ingyenes.

„6. § (1) A temető tulajdonosának feladata a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítése, illetőleg kialakítása.

(2) A temető tulajdonosának feladata a temető kegyeleti méltóságának őrzése.

(3) A temető tulajdonosa – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – köteles a temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről gondoskodni.”

A temető fenntartójának a fentiekben meghatározott feladatokat úgy kell ellátnia, hogy a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek:

- karbantartva,

- szükség szerint felújítva,

- gondozva legyenek.

A temető területén belüli közcélú zöldfelületek és utak területe újabb temetési helyek létesítésével nem csökkenthető.

„16. § .....Az üzemeltető

a biztosítja a temetkezési szolgáltatás, a szociális temetés és a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek temetői rend szerinti ellátásának lehetőségét,

b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a temetési helyre való első temetést megelőzően - a szociális temetés kivételével - a sírhely kiásásáról (sírásás) való gondoskodást;

c) megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt;

d) biztosítja a ravatalozó, boncolóhelyiség-csoport és ezek technikai berendezései, a tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását, és működteti azokat;

e) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak és az eltemettetésükhöz szükséges kellékek átvételéről, valamint biztosítja a temető nyitását, zárását;

f) megőrzi a nyilvántartó könyveket;

g) tájékoztatást nyújt a temetőlátogatóknak,

h) kijelöli a temetési helyeket;

i) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosságmentesítését és a hóeltakarítást;

j) összegyűjti és elszállítja a hulladékot;

k) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;

l) összehangolja a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását;

m) gondoskodik az ügyfélfogadásról,

n) ellenőrzi a szociális temetési helyek elhelyezésére, méretezésére vonatkozó előírások betartását;

o) szociális temetés esetén biztosítja a sírhely kiásásához, a koporsó leengedéséhez és a betemetéshez szükséges eszközöket.”

A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

A temető üzemeltetője a temetőben a temetési helyekről a TeTv. 18. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásokat köteles vezetni, azaz:

„18. § (1) A temetőben - a kegyeleti jogok gyakorlása céljából - a temetési helyekről, befogadó nyilatkozat alapján az elhunytak más temetőbe, temetkezési emlékhelyre történő elhelyezéséről, valamint temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli urnaelhelyezés esetén az eltemetésre kötelezett személy nyilatkozatának tartalma alapján az üzemeltető nyilvántartást vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.”

A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezés időpontját és a közös sír megjelölését kell bejegyezni.

Ismeretlen holttest esetén a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

Az üzemeltető:

- a nyilvántartó könyv adatai alapján,

- a sírbolt könyv adatai alapján,

- a más temetőben, temetkezési emlékhelyen történő eltemetés esetén a befogadó nyilatkozatról vezetett nyilvántartás alapján,

- ezek hiányában az eltemetésre kötelezett személy nyilatkozatáról vezetett nyilvántartás alapján

a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye, illetve a hamvak elhelyezkedésének helye iránt érdeklődőknek.

A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

A nyilvántartó könyv:

- sorszámozott oldalakból áll, abból oldalakat kivenni, megsemmisíteni nem lehet,

- használatának megkezdése előtt a nyilvántartó könyvet az üzemeltető hitelesíti,

- rovatai - a TeTv. 18. § (2) bekezdése szerint -

- folyószám,

- temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja,

- az elhalt természetes személyes adatait,

- legutolsó lakóhelyének címe,

- elhalálozás időpontja,

- a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma,

- az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme,

- a síremlékre vonatkozó bejegyzések.

A sírbolt könyvet a fentiekben meghatározott tartalommal kell vezetni a sírbolt számának feltüntetésével. (A sírbolt könyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is.)

A temető rendeltetésszerű használatához szükséges helyi tárgyi és infrastrukturális feltételekre vonatkozó általános szabályokat a TeTv., valamint a TeR. rögzíti.

A temetőben - TeTv. 9. § (1) bekezdése alapján - biztosítani kell az alábbi helyi tárgyi és infrastrukturális feltételeket:

- utat,

- ravatalozót,

- a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt,

- a temető bekerítését vagy élősövénnyel való lehatárolását,

- vízvételi lehetőséget, illemhelyet,

- utak sorfásítását,

- hulladéktárolót.

A temetőhöz vezető útnak és sírhelytáblákat összefogó úthálózatnak gépjárművel is járhatónak kell lennie.

A TeR. 5. § (1)–(5) bekezdése rögzíti a ravatalozóra vonatkozó szabályokat, azaz:

„5. § (1) Temetőben – temetkezési emlékhely kivételével – ravatalozót kell építeni.

(2) Ravatalozót úgy kell megépíteni, hogy az alkalmas legyen az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására. Egy épületegységen belül az üzemi-technikai és a búcsúztató helyiségeket úgy kell elválasztani egymástól, hogy az ne zavarja a gyászszertartást.

(3) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről – halott hűtő berendezésben – a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

(4) 2000 fő alatti lakónépességű településen a holttest hűtése (tárolása) a ravatalasztal hűtésével is megoldható.

(5) Ravatalozó épületet úgy kell megépíteni, hogy az külső ravatalozásra is alkalmas és akadálymentesen megközelíthető legyen.”

A temetőt kerítéssel kell körbevenni vagy élő sövénnyel kell lehatárolni.

A temetőben legalább 150 méterenként gondoskodni kell vízvételi lehetőségről, kút vagy közkifolyó formájában.

A temetőben illemhelyet kell biztosítani.

Amennyiben a temetőben utak is vannak, azokat sorfásítani kell. Gondoskodni kell arról, hogy a növényzet a temetőlátogatók biztonságát ne veszélyeztesse.

A TeTv. 16. § c), illetve m) pontja figyelembevételével az önkormányzat, mint a temető üzemeltetője a rendeletében határozza meg a temető nyitva tartási rendjét, valamint az ügyfélfogadás idejét.

A TeR. 16. § (3) bekezdése alapján a temető nyitva tartási, valamint az ügyfélfogadási rendjéről szóló tájékoztatót – a temető tulajdonosának és üzemeltetőjének megnevezésével, címével, valamint a temető részletes térképével – el kell helyezni a temető bejáratánál.

A ravatalozó használati rendjére vonatkozó központi előírásokat a TeR. 5.-6. §-a tartalmazza.

„5. § (1) Temetőben - temetkezési emlékhely kivételével - ravatalozót kell építeni.

(2) Ravatalozót úgy kell megépíteni, hogy az alkalmas legyen az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására. Egy épületegységen belül az üzemi-technikai és a búcsúztató helyiségeket úgy kell elválasztani egymástól, hogy az ne zavarja a gyászszertartást.

(3) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről - halott hűtő berendezésben - a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

(4) 2000 fő alatti lakónépességű településen a holttest hűtése (tárolása) a ravatalasztal hűtésével is megoldható.

(5) Ravatalozó épületet úgy kell megépíteni, hogy az külső ravatalozásra is alkalmas és akadálymentesen megközelíthető legyen.

(6) A ravatalozó rendszeres takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről a temető üzemeltetője gondoskodik.

6. § (1) Temetkezési emlékhelyen épített ravatalozót kizárólag a búcsúztatás idejéig lehet használni. A ravatalozóban az elhunytat ideiglenesen elhelyezni, búcsúztatásra előkészíteni tilos.

(2) Temetkezési emlékhelyen külső ravatalozás nem végezhető.”

A helyi rendelet ehhez képest csak részlet szabályokat állapíthat meg.

A temető fenntartójának (kezelőjének) a temetőről térképet (vázrajzot) kell készítenie, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni, és a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.

A temetőben történő munkavégzés során be kell tartani a TeR. 23. §-ában meghatározott szabályokat, azaz:

„23. § (1) A temetőben történő munkavégzést – a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével – a temető üzemeltetője részére a munkavégzés megkezdését megelőzően a temetőszabályzatban meghatározott módon be kell jelenteni. Egy méternél magasabb növő növények ültetésére a szabályzat az irányadó.

(2) Az üzletszerű tevékenység során a vállalkozó köteles betartani a szabályzatban meghatározott feltételeket.

(3) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(4) Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

(5) A munkavégzés temetőbeli helye és ideje a folyamatban levő temetésre, búcsúztatásra, kegyeleti szertartások végzésére tekintettel és a temetőszabályzatban meghatározott előírások be nem tartása esetén korlátozható. A munkavégzés előzetes bejelentésének hiányában a temető üzemeltetője a temető területére munkavégzés céljából történő belépést megtilthatja.”

A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül, ha a holttest folyamatos hűtése biztosított 15 napon belül el kell temetni, kivéve,

- ha a halottvizsgálatot végző orvos vagy az ügyben eljáró hatóság a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott,

- a 17/B. § (3) bekezdésében meghatározott esetet.

A halottat – hamvasztásos temetés esetén – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után – a szállításnál használt külső koporsóval együtt – azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti, és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes járási népegészségügyi intézetet értesíti.

Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.

A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetet nem szennyező anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez fémből, üvegből, műanyagból készült koporsó nem használható. Földbe temetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely – alapanyagként vagy adalékanyagként jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza – veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt temetésre való előkészítéséhez, szállításához műanyag (pvc, polietilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot, kelléket használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

Az előző bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

Temetőben és temetési helyen létesített sírboltba (kriptába) temetéshez az elhunytat légmentesen zárt, az eltemettető igényének megfelelően fa, műanyag, fém vagy üveg koporsóba kell tenni. Fa koporsó használata esetén belső fém vagy műanyag koporsót is alkalmazni kell.

Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett, és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

Közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a köztemetés helyéről és idejéről a temetést megrendelő önkormányzat jegyzője értesíti.

Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás helye szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely felett rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni, kivéve, ha a szabályzat másként rendelkezik.

A ravatalozó igénybevételének rendjét a TeR. 25. § (1) bekezdése is tartalmazza, mely kimondja, hogy a temetőbe szállított halottat - a kötelező azonosítást követően - azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a ravatalozóban való elhelyezéséről

„18. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) nem lehet kevesebb, mint

a) a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év;

b) sírbolt esetén 60 év;

c) urnafülke és urnasírhely esetén 10 év;

d) urnasírbolt esetén 20 év.

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezési idő lejárta után meghosszabbítható (újraváltható). A temetési hely felett rendelkezni jogosult kérelmére az újraváltás időtartama az (1) bekezdésben meghatározott használati időnél lehet rövidebb, de legalább az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében 10 év, az (1) bekezdés (b) pontja esetében 30 év, az (1) bekezdés c) pontja esetében 5 év. Ha az újraváltás időtartama a megváltási időnél rövidebb, akkor az újraváltás díja nem lehet magasabb a megváltási díj időarányosan csökkentett részénél.

(3) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor,

a) a temető tulajdonosa a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni; erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet,

b) a temetési hely, sírjel nem felel meg a szabályzat előírásainak.

(4) A szabályzat, illetve a temető, temetkezési emlékhely tulajdonosának az eltemettetővel kötött megállapodása az (1) bekezdésben meghatározott időtartamnál hosszabb használati időt is megállapíthat.

(5) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik.

(6) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyből kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(7) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megfizetett megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.”

A sírhelyre vonatkozó szabályokat a TeR. 11. §-a tartalmazza, míg az urnahelyre vonatkozó szabályokat a TeR. 12. § (1)–(5) bekezdése rögzíti, azaz:

„11. § (1) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(2) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja. Az eltemettető ettől eltérően rendelkezhet, ha az anya halála és az újszülött perinatális halála miatt az eltemetés egy időben történik.

(3) A sírgödör mélysége 2,5 méter mélységben, vagy annál mélyebben található talajvízszint esetén 2 méter. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 1,6 méter mélységbe kerüljön. A rátemetés feltételeit a nyilvántartó könyvbe be kell jegyezni. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes – a talajban lebomló – anyaggal burkolni lehet.

(4) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

(5) A sírbolt (kripta) koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, vagy kizárólag terepszint alatti vagy feletti építményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. Sírbolt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye nélkül építhető.

(6) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.

(7) Azon a temetési helyen, ahol a talajvíz a talajszinttől számított legfeljebb 2 méterig emelkedik, a sírgödör mélysége a talajvízszint felett 0,4 méter, de legalább 1,6 méter. Az ilyen sírhelyre rátemetés csak akkor végezhető, ha

a) az első betemetés óta legalább tíz év eltelt,

b) a talajvíz szintjét havi rendszerességgel mérik, és a mért adatok folyamatos nyilvántartásáról az üzemeltető gondoskodik, és

c) a rátemetés előtt az első betemetéskor elhelyezett koporsót a talajvíz szintjének csökkenését követően legalább 2 méteres sírgödör mélységbe helyezik.

(8) Nem végezhető koporsós temetés azon a temetési helyen, ahol a talajvíz a talajszint alatti 2 métert eléri. A temetési tilalmat a nyilvántartó könyvbe be kell jegyezni.”

„12. § (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre is temethető.

(2) Az urnafülke föld feletti építményből, az urnasírbolt terepszint alatti és feletti, vagy kizárólag terepszint alatti vagy feletti építményből álló, hamvakat tartalmazó, urnák elhelyezésére épített temetési hely. Az urnafülke magasságát a helyi építési szabályzat korlátozhatja. Urnasírbolt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye nélkül építhető.

(3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret legalább 30x30 cm. Urnafülke építmény kialakításához a szabályzat előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól.

(5) A temető tulajdonosa a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelölhet ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.”

A sírjelek alkalmazása során be kell tartani a TeR. 13–15. §-ában meghatározott szabályokat, azaz:

„13. § (1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2) A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat korlátozhatja.

(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

14. § (1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

(3) Halva született magzat, korai és középidős elhalt magzat eltemetése esetén a sírhelyen kereszt, fejfa vagy egyéb síremlék is elhelyezhető, és azon utónevet is fel lehet tüntetni.

15. § (1) A temető tulajdonosa – köztemető esetén az önkormányzat – a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a biztonságos használatot veszélyeztető sírjel vagy a sírbolt helyreállítására köteles felhívni. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni, és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.

(2) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.”

A temetési hely, illetőleg az újra váltás díját - a TeTv. 40. § (2) bekezdés a) pontja alapján a temető tulajdonosa, köztemető esetében az önkormányzat a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg.

A TeTv. 40. § (3) bekezdése alapján a díjak mértékét az önkormányzati rendelet állapítja meg.

A temetési helyek megváltásáért és újraváltásáért fizetendő díjak felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettséget a TeTv. 40. § (3) bekezdése szabályozza, azaz:

„40. § (3) A díjmértékeket évente felül kell vizsgálni.”

Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

A temetési szolgáltatás tevékenységek ellátásának temetői rendjére vonatkozóan a TeTv. 25. § (1)–(2) bekezdését, valamint a TeR. 50. § (2) bekezdését kell alkalmazni, azaz:

„25. § (1) Temetkezési szolgáltatási tevékenység:

a) a temetésfelvétel,

b) az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való – az egészségügyi szolgáltató halottkezelési feladatkörébe nem tartozó és az egészségügyi intézmény területén kívül végzett – előkészítése,

c) a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás,

d) a ravatalozás,

e) a búcsúztatás,

f) sírhelynyitás és visszahantolás,

g) a sírba helyezés,

h) a halottszállítás,

i) a hamvasztás és az urnakiadás,

j) az urnaelhelyezés,

k) a hamvak szórása,

l) az exhumálás,

m) az újra temetés.

(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők (a továbbiakban együtt: temetkezési szolgáltatás).”

„50. § (2) A szolgáltatásban közreműködők a munka során kötelesek méltó magatartást tanúsítani, a kegyeleti igényeknek megfelelő öltözetben munkát végezni.