Járdánháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2002(XII.30.) önkormányzati rendelete

a települési rendezési tervről

Hatályos: 2003. 01. 01

Járdánháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2002(XII.30.) önkormányzati rendelete

a települési rendezési tervről

2003.01.01.

Járdánháza község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1980. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

Jelen rendelet hatálya Járdánháza község közigazgatási területére és belterületére terjed ki.

2. § 1. A jelen rendelet tartalmazza a Helyi Építési Szabályzatot, valamint a hozzá 1. mellékletként és 2. mellékletként tartozó Külterületi és Belterületi Szabályozási Tervet.

2. Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni, és ezekre hatósági engedélyt adni, az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Helyi Építési Szabályzat, Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

3. A közigazgatási terület terület-felhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Külterületi Szabályozás Terv tartalmazza.

3. §

Közigazgatási és belterületi határ

1. A település bel- és külterületének határvonalát a szabályozási terv jelöli.
2. Közigazgatási határmódosítást nem terveztünk.
3. Belterületi határmódosítást nem javasoltunk.

4. §

Építéshatósági eljárások

1. A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-a tartalmazza.
2. Építési engedély csak a Településszerkezeti Tervben, a Településrendezési Szabályzatban, a Szabályozási Tervben, valamint a Helyi Építési Szabályzatban megadott előírások megtartása mellett adható ki.
3. A külterületen forgalmi út mellett 5,0 m2-es, a település belterületén 1,0 m2-es reklámfelület elhelyezése építési engedély köteles.

5. §

A Szabályozási Terv elemei

1. A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
2. Kötelező szabályozási elemek:
1. a közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalai (szabályozási vonal)
2. az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
3. a Szabályozási Tervben meghatározott terület-felhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,
4. a legnagyobb beépítettség mértéke,
5. a megengedett építménymagasság felső határa,
6. a minimális telekméret,
7. kötelező beépítési mód,
8. kötelező építési vonalak,
3. Irányadó szabályozási elemek:
Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.
4. A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.
b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az a) pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül: A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt), településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.
II. Fejezet

A beépítésre szánt területek, övezetek felhasználásának, beépítésének

feltételei és szabályai

6. § 1. A beépítésre szánt területek határait a belterületi szabályozási terv tünteti fel.

2. A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:

2.1 lakóterületek

2.2 vegyes területek (településközp. vegyes terület)

2.3 gazdasági területek (kereskedelmi gazd. ter.)

2.5 különleges területek

7. §

Lakóterületek

1. Kertvárosi lakóterület

KEL

SZ

40

jelű építési övezet

4,5

550
előírásai az alábbiak:
a. Meglévő telekstruktúra a beépíthető legkisebb telekterület: 550 m2
b. Beépítési mód: - szabadon álló
A kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
c. A beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
d. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e. A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
Az előkert mélysége min. 5 m, a forgalmi út felől, a belső lakó utaknál min. 3,0 m.
Oldal- és hátsókert az OTÉK 35. § és 36. § előírásai szerint.

KEL

O-SZ-K

30

jelű építési övezet

4,5

K

KEL

O-SZ-K

30

jelű építési övezet

4,5

550

KEL

O-K

30

jelű építési övezet

4,5

K
előírásai az alábbiak:
a. A kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult teleknagyság
b. Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: 550 m2
c. Beépítési mód: - szabadon álló
Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
Az oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK előírási szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható.
d. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
e. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
Meglévő, beépített utcasornál az építménymagasságot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.
f. A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
g. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján.
Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

KEL

O-1

30

jelű építési övezet

4,5

700
előírásai az alábbiak:
a. A kialakítandó legkisebb telekterület: 700 m2.
b. Beépítési mód: - szabadon álló
c. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e. A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
Az előkert mérete: min. 5,0 m. Az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet.
2. Falusias lakóterület

FL

O-1

30

jelű építési övezet

4,5

900
előírásai az alábbiak:
a. A kialakítandó legkisebb telekterület: 900 m2
b. Beépítési mód: - oldalhatáron álló
- szabadon álló (szélső telek esetén)
c. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
e. A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
Az előkert mérete 5,0 m lehet.
Az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet.

FL

O-K

30

jelű építési övezet

4,5

K

FL

O-SZ-K

30

jelű építési övezet

4,5

K

FL

O-SZ-K

30

jelű építési övezet

6,0

K
előírásai az alábbiak:
a. A kialakítandó legkisebb telekterület: a kialakult teleknagyság
b. Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: 800 m2
c. Beépítési mód: - oldalhatáron álló
- szabadon álló
Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
Az oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK előírási szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható.
d. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
e. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, illetve 6,0.
Meglévő, beépített utcasornál az építménymagasságot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.
f. A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
g. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján kell kialakítani.
Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.
Amennyiben a telek mélysége az 50,0 m-t meghaladja, s ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt, az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkert is engedélyezhet.
h. A nagyobb mélységű telkeknél a szabályozási terven meghatároztuk és jelöltük a kert és a lakótelek határát, amely a telek beépítettségétől függően 50 m lehet. A beépítettség mindig az ingatlan lakótelek részére vonatkozik (lsd. a szabályozási terven lévő ábrát).

8. §

Vegyes területek

1. Településközpont vegyes terület
A településközpont vegyes területén elhelyezhető:
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely épület,
- egyéb szórakoztató közösségi épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

TV1

O-K

40

Jelű építési övezet

4,5

K
előírásai az alábbiak:
- Polgármesteri hivatal, házasságkötő terem:
a. Telekterület: meglévő, kialakult állapot, telekbővítést javasoltunk.
b. Beépítési mód: - oldalhatáron álló
c. Beépítettség - legnagyobb mértéke: 40%
d. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m lehet.
e. Beépítés feltétele: részleges közművesítettség.
f. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknál az adottságokat kell figyelembe venni.


TV2

SZ

30

Jelű építési övezet

6,0

K
előírásai az alábbiak:
- Tervezett intézményterületek:
a. Telekterület: meglévő, kialakult állapot
b. Beépítési mód: szabadon álló
c. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e. Beépítés feltétele: részleges közművesítettség, szennyvízhálózat hiányában zárt szennyvíztárolót kell építeni.
f. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza.
g. Mindkét terület beépítése feltételhez kötött: egyiket fel kell tölteni, a másik pedig csak az épületek szanálása után építhető be.

TV3

SZ

30

jelű építési övezet

7,0

K
előírásai az alábbiak:
- Általános iskola, orvosi rendelő, tervezett óvoda:
a. Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság
b. Beépítési mód: - szabadon álló
c. Beépítettség - legnagyobb mértéke: 30%
d. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,0 m, kialakult állapot.
e. Beépítés feltétele: részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

TV4

SZ

30

jelű építési övezet

6,0

K
előírásai az alábbiak:
- Református imaház:
a. Telekterület: meglévő kialakult állapot
b. Beépítési mód: - szabadon álló
c. Beépítettség - legnagyobb mértéke: 30%
d. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m lehet, a terepadottságokat figyelembe véve.
e. Beépítés feltétele: részleges közművesítettség, szennyvízhálózat hiányában zárt szennyvíztárolót kell építeni.
f. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.


TV5

SZ

K

jelű építési övezet

K

K
előírásai az alábbiak:
- Katolikus templom:
a. Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság.
A környéken lévő épületek szanálását terveztük, és a patakig közparkot javasoltunk kialakítani.
b. Beépítési mód: szabadon álló
c. Beépítettség legnagyobb mértéke: kialakult állapot.
d. Megengedett legnagyobb építménymagasság: meglévő.

TV6

SZ

30

jelű építési övezet

4,5

K
előírásai az alábbiak:
- Posta:
a. Telekterület: meglévő, kialakult állapot
b. Beépítési mód: - szabadon álló
c. Beépítettség - legnagyobb mértéke: 30%
d. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m,
e. Beépítés feltétele: részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

TV7

O-SZ-K

30

jelű építési övezet

6,0

K
előírásai az alábbiak:
- Panzió, büfé, gázcsere-telep, tüzép telep:
a. Telekterület: meglévő, kialakult állapot
b. Beépítési mód: - oldalhatáron álló,
- szabadon álló
c. Beépítettség - legnagyobb mértéke: 30%
d. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m,
e. Beépítés feltétele: részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
f. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.
g. A panzió üzembe helyezésével a tüzép telepet meg kell szüntetni a területen, vagy más helyre kell telepíteni.

TV8

O-K

30

jelű építési övezet

4,5

K
előírásai az alábbiak:
- Söröző:
a. Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság
b. Beépítési mód: - oldalhatáron álló
c. Beépítettség - legnagyobb mértéke: 30%
d. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m lehet.
e. Beépítés feltétele: részleges közművesítettség, szennyvízhálózat hiányában zárt szennyvíztárolót kell építeni.
f. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.

9. §1

Gazdasági területek

A település területén a gazdasági jellegük szerint kereskedelmi és szolgáltató gazdasági területeken kívül ipari területek is kialakíthatók.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület:
A területen elhelyezhető:
- Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület.
- A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
- Igazgatási, egyéb irodaépület.
- Üzemanyagtöltő.
- Sportépítmény.

KG1

SZ

30

jelű építési övezet

6,0

2000
előírásai az alábbiak:
- Tervezett kereskedelmi, szolgáltató terület:
a. Kialakítandó legkisebb telekterület: 2000 m2
b. Beépítési mód: szabadon álló.
c. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d. Megengedett legkisebb építménymagasság: 6,0 m
e. Beépítés feltétele: részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló).
f. A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30%.
g. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.

KG2

SZ

40

jelű építési övezet

4,5

K
előírásai az alábbiak:
- Vasúti megálló épülete:
a. A kialakult illetve a terven jelölt telekterület vehető figyelembe.
b. Beépítési mód: szabadon álló.
c. A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet.
d. Megengedett legkisebb építménymagasság: 4,5 m
e. Beépítés feltétele: részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló).
f. A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
g. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.

KG3

SZ-K

40

jelű építési övezet

4,5

K
előírásai az alábbiak:
- Tartalék kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület (volt ált. iskola) hrsz. 530:
a. Kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult állapot.
b. Beépítési mód: szabadon álló.
c. A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet.
d. Megengedett legkisebb építménymagasság: 4,5 m
e. Beépítés feltétele: részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló).
f. A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
g. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.

KG4

SZ-K

K

jelű építési övezet

4,5

K
előírásai az alábbiak:
- Gázfogadó:
a. Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő
b. Beépítési mód: szabadon álló.
c. A beépítettség legnagyobb mértéke: kialakult állapot.
d. Megengedett legkisebb építménymagasság: 4,5 m

KG5

SZ

30

jelű építési övezet

6,0

1500
előírásai az alábbiak:
- Tervezett piac:
a. Kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2
b. Beépítési mód: szabadon álló
c. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet
d. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
e. Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló alakítandó ki.
Ipari területek
1./ Tervezett iparterület (601 és 602/1 hrsz.)
Gip

Sz

30

6,0

7000
Előírásai az alábbiak:
a. Kialakítható legkisebb telekterület: 7000m2
b. Beépítési mód: szabadon álló,
c. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet,
d. Megengedett legkisebb építménymagasság: 6,0 m,
e. Beépítés feltétele: teljes közművesítettség,
f. A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%,
g. A parkolást a telken belül kell biztosítani,
h. A Hódos patak felől 10,0 m-es, a 603 hrsz.-ú lakóút felől 5,0 m-es védőterület létesítendő a telken belül.
A tervezett iparterületen csak olyan létesítmények helyezhetők el, melyeknek a szennyezőanyag és zajkibocsátása nem éri el a lakóterületre vonatkozó, törvényben rögzített határértékeket.

10. §

Különleges területek (OTÉK 24. §)

- Különleges területek a tervezési területen az alábbiak:
Kommunális hulladéklerakó-hely (KÜ-H)
Egyéb terület (meddőhányó) KÜ-EGY
Zöldfelületi intézmények területe
- Temető: KÜ-T
- Sportpálya: KÜ-SP
1. Kommunális hulladéklerakó-hely: KÜ-H
A település belterületén, a meddőhányók területén kb. 2 évig üzemel még.
2. Egyéb terület: KÜ-EGY
A bányászat során kialakult meddőhányó terület.
- Zöldfelületi intézmények területei:
Temetők: KÜ-TE
Temető I.
a. A temető bővítése (Petőfi utcai): 451 hrsz. terület igénybevételével.
b. Legnagyobb beépítettség: 3%
c. Építménymagasság legnagyobb értéke: 4,5 m
Temető II.
Ady E. utca (hrsz. 190). Bővítésére a szomszédos mezőgazdasági terület igénybevételével lehetőség van.
Sportpálya: KÜ-SP
Sportpálya I.
A Gyepes út melletti meglévő sportterület (116, 118 hrsz. ingatlan).
a. Telek területe: meglévő telekterület
b. Beépítési mód: csak kiszolgáló épület (öltöző, lelátó) építhető.
c. Legnagyobb beépítettség 5% lehet.
d. Legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
Sportpálya II.
Általános iskola udvarán lévő új sportpálya.
III. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

11. §

Közlekedési területek és létesítmények

1. A közlekedési területeket és létesítményeit, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.
2. 2 Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. Az építési tevékenység megkezdése előtt a tervezett szabályozási vonalhoz tartozó telekalakítást el kell végezni.
3. A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.
4. 3 A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak:
1. Forgalmi út K1 jelű
25. számú országos másodrendű főútvonal Borsodnádasd- Ózd közötti szakasza, a belterületen a IV. Béla utca
Szabályozási szélessége: a szabályozási terven ábrázoltak szerint
1. Gyűjtő út: K2 jelű
Izra út
Szabályozási szélessége: 12,0 – 18,0 m között változik a szabályozási terven ábrázoltak szerint
1. 3. LakóutakK3 jelű
(belterületi utcák)
1. Vegyesforgalmi utak K4 jelű
2. Mezőgazdasági út K5 jelű
3. Kerékpárút K6 jelű

11/A. §4 Közlekedési és közmű területek telekalakítása, felszínmozgás

1. Tervezett szabályozási vonallal érintett telek kizárólag a közterületi telekalakítás végrehajtását követően építhető be, illetve építési tevékenység csak az út céljára történő lejegyzést követően végezhető.

2. Új építési telek kialakítása vagy telekmegosztás, telekhatár rendezés, esetén az övezeti szabályozásban megadott legkisebb telekterületnél kisebb telket nem lehet kialakítani, kivéve, ha a telekalakítás a kötelező szabályozás - ideértve a közterület vagy közút céljára történő lejegyzést is - megvalósítása érdekében történik.

3. Közlekedési és közmű területek telekalakításánál kialakult telekméretek is alkalmazhatók.

4. Amennyiben az építési övezetben szabályozott alakítható legkisebb telekterület K jelű kialakult, akkor a kialakult telekterület a tervezett szabályozási vonal figyelembe vételével tekintendő kialakultnak.

5. Közút építési területének kialakítására és bővítésére szolgáló eljárásokhoz kapcsolódó kisajátítási eljárás és út céljára történő lejegyzés, valamint közmű létesítményekkel érintett ingatlanok telekalakítása esetén az építési övezeti előírásokat el nem érő telek is kialakítható.

6. Az útalapok esetleges felszínmozgással (suvadás) érintett szakaszán - amennyiben erre vonatkozóan az illetékes szervek adatszolgáltatást biztosítanak, illetve a vizsgálandó útszakaszokat kijelölik- erre tekintettel kell beavatkozni.

Külön adatszolgáltatás hiányában a környezeti engedély szerint kell eljárni.”

12. §

Zöldterületek

1. A zöldterületek szabályozását kül- és belterületi Szabályozási Terv tartalmazza.
2. A belterületi zöldterületek funkcionális tagozódása:
KP – közpark
1. meglévő: IV. Béla utca, Béke út sarok (521 hrsz. ingatlan)
2. tervezett: katolikus templom mellett, a Hangony-patakig.
Kialakításához lakóépületek szanálása szükséges.
KT – közterületi zöldfelület, köztér, díszpark
A közparkban és közkertben épület nem helyezhető el (szobor, emlékmű igen).
3. Külterületi zöldfelület:
- KP közpark, emlékpark.
A település déli részén, a IV. Béla forgalmi út mellett, a külterületen lévő kápolna térségében javasoljuk kialakítani.

13. §

Erdőterületek

1. Az erdővel kapcsolatos alapvető jogszabályi előírásokat az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, valamint a végrehajtására kiadott 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelettel módosított 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet tartalmazza.
2. A településrendezési tervben erdőterület megszüntetését, funkcióváltását nem terveztük.

14. §

Mezőgazdasági rendeltetésű területek

1. A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
2. A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
3. A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven mezőgazdasági területként (M) szabályozott része.
4. A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
M1 – szántó
M2 – rét, legelő
M4 – gyümölcsös
M-K – belterületi kert
M-T – tanyák területe
MG – mezőgazdasági üzemi terület (belterületen)
5. A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az M-K belterületi kert kivételével az alábbi létesítmények:
1. A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
2. A területen:
- a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
- a 720-1500 m2 terület nagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince),
- az 1500 m2–t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel
helyezhető el.
3. Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, és az a 2. pont 3. bekezdésében megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.
4. Ha a telek területe nem éri el az építmény elhelyezhetőségéhez szükséges területnagyságot, úgy a tulajdonosok megállapodása alapján a közvetlenül szomszédos telkek együttes területe szerint számított, egy közös építmény helyezhető el.
5. A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
6. Lakóépület nem helyezhető el:
- infrastrukturális nyomvonalak védőtávolságán belül,
- vízgazdálkodási területen,
- talajvízszennyezésre túlérzékeny területeken,
- védőtávolságokban,
- belterületi kertekben.

15. §

Közműterületek, közműlétesítmények

1. A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, az MSZ 7487 szabványt, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A tervezett létesítmények elhelyezésénél a közművezetékekre és a műtárgyakra vonatkozó előírásokat, védőtávolságokat biztosítani kell.
2. A meglévő és a tervezett közművezetékek és műtárgyak:
Ivóvízhálózat: A településen az ivóvízhálózat minden utcában kiépült.
Szennyvízelvezetés: A község szennyvízelvezetésére vonatkozó kiviteli tervek elkészültek, kiépítése a település anyagi helyzetének függvénye. A szennyvíz tisztítása az ózdi tisztító korszerűsítésével megoldható.
Csapadékvíz-elvezetés: Nyílt árok rendszerrel történik, befogadó a Hódos-patak.
Gázellátás: A településen kiépült a gázhálózat minden utcában, a bekötés 50%-os.
Hírközlés: A vezetékes telefonhálózat kiépült, a MATÁV üzemelteti. Kábelhálózat kiépült, a TV-torony a Kolozsvári úton, a temető mellett megépült. Mobil vételi lehetőség jó.
Villamos energia ellátás: Ózdról történik, a település arlói közigazgatási határánál lévő transzformátor állomásról.
3. Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, s későbbiekben az útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
4. A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenést és az esztétikus követelményeket is figyelembe kell venni.
5. A közmű gerincvezetékeket a telken belüli feltáró utak szabályozási szélességén belül kell vezetni, az optimális fásítási lehetőség biztosítása érdekében, területtakarékos elrendezéssel.
6. A vízvezeték hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni.
IV. Fejezet

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

16. §

A védett és védőterületekkel összefüggő általános szabályok

A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat elkészítésénél figyelembe vettük a környezet általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben foglaltakat illetve a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglaltakat.

17. §5

Épített érték védelme6

18. §

Régészeti lelőhelyek védelme

1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatósága a tervhez kapcsolódó beruházások során érintett ismert régészeti lelőhelyek pontosabb kiterjedésének meghatározását, valamint veszélyeztetett részeinek feltárását szükségesnek tartja.
2. Az esetlegesen előkerülő, még ismeretlen régészeti lelőhelyek feltárása anyagi terheinek viselése tekintetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatósága az 1997. évi CXL. törvény 35. §. 3. pontjában meghatározottak tartja irányadónak. Ez alapján a régészeti lelőhelyek meghatározása, feltárása, leletanyagának elhelyezése és konzerválása céljából igényt tart a régészeti lelőhelyeket veszélyeztető beruházók anyagi támogatására. (A szakmailag szükséges méretű megelőző feltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit a fejlesztések, beruházások költségeiből kell fedezni, oly módon, hogy a tervezés során a teljes bekerülési költség legalább 9 ezrelékét erre a célra kell biztosítani. (1997. évi CXL. törvény 35. § (3) bekezdés.)

19. §

Az élővilág és a táj védelme

1. A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében – egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §-ában foglalt táblázat szerint – kell igazolni.
2. Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható.
3. Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét biztosítani kell.
4. Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítési és beültetési kötelezettséget írunk elő. A meglévő és tervezett közpark növénytelepítését mielőbb el kell kezdeni.
5. A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.
6. A természetvédelmi törvény útmutatásait be kell tartani.

20. §

A föld védelme

1. Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodnia.
2. Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
3. A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető.
4. A különböző terület-felhasználások zöldfelületeit legalább az övezeti szabályozásban megadott mértékig növényzettel kell betelepíteni.
5. A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.
6. A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson.
7. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
8. A talaj, a talajvíz és rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg.
9. A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt, vízzáró szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
10. A csapadékvíz elvezető árkokba történt esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történt esetleges szennyvíz-bevezetéseket meg kell szüntetni.
11. A vállalkozási területen keletkező szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni.
12. A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

21. §

A levegőtisztaság védelme

1. A 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet, a 3/1988. (VI. 10.) KVM rendelet szerint a VÉDETT I. területi kategóriába tartozik Járdánháza település.
2. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása – környezetterhelése – az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetterhelést nem okoz.
3. A levegő tisztaságának védelméről szóló hatályos rendeletek – 4/1986. (VI. 02.) számú OKTH rendelkezés szerint a VÉDETT I. levegőtisztaság-védelmi kategóriára az MSZ 21584/1990. „A környezet levegőtisztasági követelményei” című szabvány imissziós határértékeit biztosítani kell.
4. A jelenleg érvényes jogszabály szerint mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energiatermelő berendezésben történő égetése a nem védett illetve helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés csak az önkormányzati rendeletben szabályozott módon lehetséges, illetőleg a 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdés értelmében. Felhívjuk a figyelmet, hogy időközben megjelent a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, mely 2001. július 1-jével lép hatályba. Ezen időponttól a fent hivatkozott rendelet előírásait kell figyelembe venni.
5. Az állattartást az önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.

22. §

Vizek védelme

1. A települést érintően vízminőség-védelmi szempontból kiemelten fontos a szennyvízelvezetések megnyugtató megoldása.
2. A község belterületét érintő vízfolyások vízminőségét fokozottan védeni kell.
3. Az élő- és talajvizek sem közvetlenül, sem közvetve nem szennyezhetők.
4. A csapadékvizek elvezetését biztosítani kell.
5. A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerint a jóváhagyásra kerülő új vagy módosított településrendezési tervekben fel kell tüntetni a területek szennyeződés-érzékenységi besorolását is. Az említett rendelet értelmében Járdánháza a települési soros listán „B” érzékenységi besorolást kapott. A rendelethez tartozó 2/2 számú melléklet 2. pontja értelmében azonban kérelemre, adott területre vonatkozóan ettől eltérő érzékenységi besorolás is megállapítható.
6. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben, valamint a vízhasználatok, csapadékvíz-elvezetés, szennyvíz-elhelyezés és -kezelés rendjét szabályozó jogszabályokban előírtakat kell figyelembe venni.
7. A szennyvízcsatorna hálózatot mielőbb ki kell építeni.
8. A Vízfolyások partélétől számított fenntartási sávot biztosítani kell. A patakoknál 6,0-6,0 m-es, egyéb vízfolyásoknál 2,0-2,0 m-es sávot szabadon kell hagyni. A sávon épület, építmény, kerítésvonal nem helyezhető el.

23. §

A területek zaj- és rezgésvédelme

Zajvédelmi szempontból a módosított 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 4. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók. E szerint „A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt, ill. rezgést kibocsátó és a zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj-, ill. rezgésterhelési határértékeket.” Ezen határértékeket a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 1-4. sz. mellékletei tartalmazzák.

24. §

Kommunális hulladék elhelyezése

1. A kommunális hulladék elhelyezése jelenleg a belterületen, a meddőhányó területén történik. (1-2 év múlva betelik.)
2. A mód. 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet és a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásait be kell tartani.
3. A hulladék elhelyezésével kapcsolatban az alábbiakat kell figyelembe venni:
- Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.
- Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni.
- A veszélyes hulladékok – melyet körét a mód. 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete határozza meg – környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni.
- A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésére vonatkozó jogosultságáról.
4. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LII. törvényben foglaltakat illetve ezen törvénnyel összhangban a Nemzeti Környezetvédelmi célállapotokat és előírásokat figyelembe kell venni.

25. §

Sajátos jogintézmények

Azokat a területrészeket, amelyek a szabályozás közúthoz tartozó területként jelöl, az építési telek kialakítása során útként kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

26. §

Egyéb rendelkezések

1. Jelentősebb környezeti hatású beruházások esetén az engedélyezési eljárásba minden esetben be kell vonni a környezetvédelmi hatóságot.
2. Termőföld más célú hasznosítása előtt minden esetben szükséges az illetékes földhivatal engedélye. A végleges, más célú hasznosítás előtt kérelem, vázrajz, terület-kimutatással lehet a körzeti földhivataltól kérni az engedélyt, míg az időleges más célú hasznosítás esetén a fentiekhez csatolni kell a rekultivációs tervet, melyet agronómiailag indokolni kell. (1994. évi LV. tv-ben foglaltakat kell figyelembe venni.)
3. El kell készíttetni a település kül- és belterületének csapadékvíz-elvezetési terveit. Meg kell oldani az övárok rendszer kiépítését valamint a patakok, vízfolyások medreinek kialakítását és tisztítását.
4. 7 A 601 és 602/1 hrsz.-ú iparterületen a telken belül a 603 hrsz.-ú lakóút felől 5,0 m, a Hódos patak felől 10,0 m-es védőterületet kell kialakítani, melyre beültetési kötelezettség vonatkozik.
V. Fejezet

27. §

Záró rendelkezések

1. A jelen helyi építési szabályzat és a mellékletét képező kül- és belterületi szabályozási terv 2003. január 1-én lépnek hatályba.
2. A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban a földtörvény vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani.
3. Jelen helyi építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
4. A jelen helyi építési szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Ulrich Attiláné
polgármester

Bartha Győző
jegyző

1. melléklet

2. melléklet

1

A 7/2011.(VII.28.) önkormányzati rendelet 3. §-a egészítette ki 2011. augusztus 27-i hatállyal.

4

A 11/2020. (XI.4.) önkormányzati rendelete egészítette ki 2020. november 5. napjával.

5

A 7/2010.(IV.23.) rendelet 1. §-a módosította

6

A 10/2016 (XI.28.) önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezte 2016. 12. 31. napjával.

7

A 7/2011.(VII.28.) önkormányzati rendelet 4. §-a egészítette ki 2011. augusztus 27-i hatállyal