Nekézseny Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény 44/A. § (1) bekezdés e.) pontjában kapott feladatkörében eljárva – szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) – a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezésEK

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

            Nekézseny Községi Önkormányzat

       (2) Az önkormányzat székhelye: 3646 Nekézseny, Kossuth út 1.

       (3) Az önkormányzat működési területe: Nekézseny község közigazgatási területe

2.§ (1) Az önkormányzat körjegyzőséget tart fenn, melynek székhelye, megnevezése és címe:

           Csernely-Nekézseny-Bükkmogyorósd Községek Körjegyzősége

           3648 Csernely, Kissor út 26.

3.§ (1) Az önkormányzat az Ötv. 9.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi szervekkel rendelkezik: polgármester, ügyrendi bizottság és körjegyzőség. Az ügyrendi bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 2. sz. függeléke tartalmazza. 

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

4.§ Az önkormányzat az Ötv. 8.§ (1) és (4) bekezdésében meghatározott kötelező feladatokat látja el.

5.§ Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület az Ötv. 9.§ (3) bekezdésében biztosított hatáskör átruházásról az egyes feladatkörökhöz kapcsolódó külön rendeletekben rendelkezik.

6.§ Az átruházott hatáskörben eljáró, a képviselő-testület által meghatározott testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

7.§ A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Ötv. 10.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörök. 

8.§ A képviselő-testület az alábbi kötelező feladatait társulás formájában biztosítja:

            a) általános iskolai oktatás

            b) házi segítségnyújtás

            c) gyermekjóléti feladatok

            d) családsegítés

            e) belső ellenőrzés.

       9. § A képviselő-testület a község kulturális örökségének megóvása, a közrend védelmének elősegítése, a község környezet- és természetvédelmével kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása, faluszépítés, településfejlesztés érdekében 2004-ben – határozatlan időtartamra - alapítványt hozott létre Nekézseny Községért Közalapítvány elnevezéssel. A Közalapítvány a közrend védelmével kapcsolatos tevékenysége körében polgári védelmi rendszert hozott létre és működtet. A polgári védelmi rendszer kapcsolódik a Megyei polgárvédelmi Szövetséghez és tevékenysége a helyi közösségi területen túl kiterjed BAZ. Megye területére.

10. § A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági- és munkaprogramja tartalmazza, amely 2007-2013. évekre szól. Az önkormányzat gazdasági programja az SZMSZ 3. sz. függeléke.

11. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról a jegyző a képviselő-testületet szóban, szükség szerint írásban rendszeresen tájékoztatja.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület összehívása

12. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak név szerinti felsorolását az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület szükség szerint tartja rendes üléseit, figyelemmel azonban az Ötv. 12.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre. Ezen kívül alakuló és rendkívüli testületi ülést tart (tarthat).

(3) A képviselő-testület üléseinek helye Nekézseny Község Önkormányzatának Polgármesteri Irodája (3646 Nekézseny, Kossuth út 1.).

(4) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(5) Amennyiben a képviselő-testület ülésének összehívására a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára kerül sor, az indítványt a polgármesternél kell benyújtani, melyben meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét és előadóját.

(6) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze halaszthatatlan döntést (eket) igénylő napirend (ek) tárgyalása érdekében. Az ülés összehívása történhet szóban (távbeszélőn), vagy e-mailen keresztül, de legalább 24 órával az ülés időpontját megelőzően.

(7) Az alakuló és a rendes ülésre szóló írásbeli meghívót, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit – a zárt ülés anyagainak kivételével - a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal ki kell kézbesíteni a meghívottaknak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat és azok előadóit.

(8) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

     a.) Csernely-Nekézseny-Bükkmogyorósd Községek Körjegyzőjét,

     b.) akiket a napirend érint,

     c.) a napirendi pontok előadóit.

(9) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan – a zárt ülésre vonatkozó szabályok megtartása mellett – meghívása esetén:

a.) az illetékes országgyűlési képviselőt,           

            b.) a megyei kormányhivatal vezetőjét,

            c.) a megyei kormányhivatal területi felelősét,

            d.) egyéb, a polgármester által meghívott személyeket.

(10) A Képviselő-testület a községben működő valamennyi önszerveződő közösség egy-egy képviselője részére tanácskozási jogot biztosít azok tevékenységi körében a képviselő-testület és a bizottságok ülésein. A településen az alábbi önszerveződő civil közösségek alakultak:

     a) Nekézsenyi Sportegyesület

     b) Royal Rangers Keresztény Vándorok Ifjúsági Egyesület

(11) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester a választást követő 15 napon belül hívja össze.

(12) Az alakuló ülést – a polgármester eskütételéig – a korelnök vezeti.

(13) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot a meghívónak a Körjegyzőségi Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztése útján kell értesíteni.  

(14) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt – a Körjegyzőségi Hivatali hirdetőtábláján való közzététel útján – nyilvánosságra kell hozni.

A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, míg zárt ülés elrendelésére a polgármester, bármely képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) A zárt ülésen az Ötv. 12.§ (5) bekezdésében felsoroltak vesznek részt.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, annak akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését milyen minőségben, illetve az SZMSZ szerint hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) előterjeszti az ülés napirendjét,

d) lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat, rendeleteket,

g) berekeszti az ülést.

        (5) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

Az előterjesztés

14. § (1) Előterjesztésnek minősül:

 a)  minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag,

 b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

       (3) Írásban kell előterjeszteni a rendelet tervezeteken kívül:

        a)    intézmény, más szervezet alapítását, átszervezését, megszüntetését,

        b)   helyi népszavazás kiírását,

        c)   valamennyi határozati javaslatot,

d)   munkatervet,

e)  hitelfelvételt, kötvény kibocsátást, közalapítvány létrehozását,

f)   valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyet,

g)  Ptk-ból eredő jogügyleteket,

h)  társulások létrehozását, ahhoz való csatlakozásról szóló javaslatot, valamint körjegyzőség alakításáról illetve megszüntetéséről szóló javaslatot.

       (4) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő rövid előterjesztés és határozati  javaslat készítése, illetve előterjesztés nélküli határozati javaslat. A napirend tárgyalása során a polgármester kezdeményezheti a napirend elnapolását és elrendelheti az írásbeli előkészítést.

(5) Előterjesztést a képviselő-testülethez a települési képviselő, a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, intézményvezetők, illetőleg a társulások nyújthatnak be.

(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza a:

aa) címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését,

ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac) az előkészítésben részt vevők (bizottságok, szakértők, más közigazgatási szervek stb.) véleményét,

ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, s a döntést indokolják.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét, részhatáridejét.

    (7) A testületi előterjesztések ügyrendi bizottság előtti megtárgyalását a polgármester, a jegyző, valamint bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület kezdeményezheti.

A sürgősségi indítvány

15. § (1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a) Sürgősségi indítványt- a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00. óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

b) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

d) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.

A napirendek vitája, döntéshozatal

16. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez – a kérdések és a vita előtt - szóban kiegészítést tehet,

b) az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, melyre az előadó köteles rövid választ adni,

c) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében.

(2) A hozzászólók legfeljebb:

a) rendeletalkotásnál 10 perben,

b) egyéb napirendi pontnál 5 percben,

c) második hozzászólás esetén 2 perben kaphatnak szót.

(3) Az időkeret túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(5) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(6) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

 (7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.

(9) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 3 képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(10) Szavazategyenlőség esetén az elnök szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.

(11) Minősített többséghez a megválasztott 5 települési képviselő több mint a felének, 3 főnek a szavazata szükséges.

       (12) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés pótlásáról – a napirendi pontok változatlanul hagyása mellett – 5 napon belül kell gondoskodni. 

(13) A képviselő-testület a döntéseit (rendelet, határozat) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(14) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

    a) törvény írja elő,

    b) polgármester kéri,

    b) a képviselő-testület valamely bizottságának kezdeményezésére,

    c) legalább 3 fő képviselő kéri,

amennyiben az erre irányuló írásbeli kezdeményezést az ülés napját megelőző napon 16.00 óráig a polgármesternek benyújtották.

(15) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(16) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévők pedig a nevük felolvasásakor érthetően, hangosan, szóban az „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavak használatával szavaznak.

(17) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A jegyzőkönyvnek – a szavazás számszerű eredményén kívül – tartalmaznia kell, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, azaz személy szerint igennel, nemmel szavaztak, illetőleg tartózkodtak a szavazástól.

(18) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő, folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni az alábbi minta szerint:

Nekézseny Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../20…. (... [hó] ... [nap]) Önkormányzati határozata.

(19) A testületi határozatokról a jegyző naprakész, sorszám szerinti nyilvántartást vezet.

(20) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(21) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a határozatban megjelölt felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

A titkos szavazás

17. § (1) A testület titkos szavazással dönt, ha:

a) törvény írja elő,

b) a polgármester, vagy bármely képviselő kéri,

c) a bizottság kéri.

(2) A titkos szavazás lebonyolítására ad hoc bizottságot kell létrehozni.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

(4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, elhalasztásáról – annak konkrét idejéről – azonnal dönteni kell.

(5) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

Kérdés és interpelláció

18. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után a képviselők a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek.

(2) A kérdés és az interpelláció csak testületi ülésen ismertethető. Az ülés kezdetekor ad tájékoztatást a polgármester a képviselők által már benyújtott kérdésekről.

(3) A képviselők az interpellációkat a napirendek megtárgyalását követően mondhatják el.

(4) A kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén kell választ adni a megkérdezettnek. A válaszadásnak lényegre törőnek kell lennie. Amennyiben összetett problémáról van szó 15 napon belül, írásban kell a választ megadni.

(5) Ha a kérdés, interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal került sor, akkor arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(6) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be lehet vonni.

(7) A képviselő-testület az interpelláció, kérdés alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert, a bizottságot, a jegyzőt.

(8) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról.

A tanácskozás rendje

19. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik.

(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.

b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja, illetőleg aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(5) Az ülést határozott időre félbeszakíthatja a képviselő-testület a polgármester javaslatára, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

A jegyzőkönyv

20. § (1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön - jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Ötv. 17.§ (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát (illetve, hogy azt nem jelezte),

c) napirendenként az előadók és a felszólalók nevét, a hozzászólások rövid tartalmát,

d) a szavazás számszerű eredményét,

e) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,

f) a képviselő kérésére véleményének rögzítését,

g) a határozathozatal módját, a hozott döntéseket,

h) külön indítványra a kisebbségi véleményt,

i) a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,

j) az ülés bezárásának az időpontját,

k) a polgármester és a jegyző aláírását,

l) bélyegzőlenyomatot.

(2) A polgármester vagy a képviselők több mint felének indítványára a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a jelenléti ívet,

b) a meghívót,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a végleges rendeleteket,

e) az aláírt szerződéseket,

f) a képviselő-testületi tag kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,

g) a távollévő érintett nyilatkozatát, ha személyi ügyének nyilvános tárgyalásához nem járul hozzá,

h) a jegyző törvényességi észrevételét,

i) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(4) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyből az önkormányzatnál maradó példányt a jegyző által megbízott személy kezeli, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a Körjegyzőségi Hivatal Körjegyzői Irodájában megtekinthetik a képviselő-testület előterjesztéseit, jegyzőkönyveit, döntéseit. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmet államigazgatási ügyekben a jegyzőnél, önkormányzati ügyekben a polgármesternél kell előterjeszteni.

(6) A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

21. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a települési képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) az alpolgármester.

    (2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet-tervezetet benyújtja a képviselő-testületnek.

(3) A tervezetéhez az előkészítőnek – a rendelet alkotását kezdeményező bevonásával -  indokolást kell csatolnia, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

(4) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet. Ennek keretében feladatai:

a) a közreműködők között a munka elosztása,

b) a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,

c) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,

d) az érintett társszervekkel való koordináció,

e) az adminisztrációs munka megszervezése,

f) a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel.

     (5) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.

     (6) A rendelet tervezet elfogadása:

   A jegyző – a polgármester és szükség szerint a bizottságok egyetértése esetén - a rendelet- tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítés és véleményeztetés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.

  (7) A szavazás előtt a jegyző nyilatkozik a tervezet törvényességéről.

  (8) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

     (9) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja:

  Az önkormányzati rendeletet a Körjegyzőségi Hivatal hirdetőtábláján történő közzététel útján kell kihirdetni.

     (10) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a rendelet kihirdetésének napjával kell ellátni az alábbi minta szerint:

Nekézseny Községi Önkormányzat Képviselő-testületének  ...../20..... (... [hó] ...  [nap]) Önkormányzati rendelete

(11) A rendeletekről a jegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet. A hatályban lévő rendeletek folyamatos felülvizsgálata a jegyző feladata.

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

22.§ (1) A képviselőt az Ötv. 19.§ (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően további jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.

A képviselők jogai

23.§ (1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

(2) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Körjegyzőségi hivatal intézkedését, amelyre a jegyző 5 napon belül köteles érdemi választ adni.

(3) A képviselőt a testületi ülésen megilleti a kérdezés és az interpelláció joga.

(4) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak külön rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapít meg.

A képviselő kötelezettségei

24. § (1) A képviselőnek kötelessége:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

d) írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

e) bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál,

f) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,

g) megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok

25. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő, melyből 2 fő képviselő, 1 fő külsős tag.

(2) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok különösen:

  a) a polgármester, valamint képviselők vagyonnyilatkozatainak – vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során történő – ellenőrzése, illetőleg nyilvántartása;

  b) képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása;

  c)  önkormányzati rendeletek tervezetének megtárgyalása, véleményezése;

  d) a polgármester, az alpolgármester, illetve a képviselők tiszteletdíjának emelésére, jutalmazására vonatkozó javaslattétel.

(3) A bizottság a belső működési szabályait, ügyrendjét – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.

(4) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre. Az ad hoc bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

A bizottságok működése

26. § (1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén az általa felhatalmazott képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(3) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseiről annak elnöke adhat tájékoztatást.

(4) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(5) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

(6) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

       (7) A bizottság a tevékenységéről választási ciklusonként egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a megválasztásuk óta végzett tevékenységükről. Ennek során jelentést adnak általános tevékenységükről, vizsgálataikról, tapasztalataikról, a bizottság társadalmi szervekkel és intézményekkel, továbbá a Körjegyzőségi Hivatallal kialakított kapcsolatáról. A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület külön határozza meg.

       (8)            A jegyző a bizottságok munkájának eredményességét rendszeres tájékoztatással, személyi és tárgyi feltételek biztosításával segíti elő. Ennek keretében köteles az érintett bizottságot:

          a)  munkaterve összeállításában segíteni,

 b)  a bizottság által igényelt kérdésekben a felvilágosítást megadni,

          c) a bizottság ügyviteli, adminisztratív teendőihez a szükséges technikai, tárgyi feltételeket biztosítani.

       (9)            A bizottságok munkájuk elősegítése érdekében szakkérdésekben a   polgármester előzetes engedélyével szakértőt vehetnek igénybe.

VII. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

27. §¹ (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2)   A képviselő-testület a polgármester hivatali munkarendjét az alábbiak szerint határozza meg:

Minden nap 9.00-12.00 óráig.

(3)   A polgármester ügyfélfogadási ideje:

Csütörtök kivételével minden nap 9.00 órától – 11.00 óráig.

(4) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,

f) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

g) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(5) A polgármester a jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a) fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai képviselőit és

b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,

d) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,

e) ellátja a törvényben megfogalmazott polgári védelmi feladatokat.

(6) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a bizottságok munkáját,

b) indítványozhatja a bizottság összehívását,

c) kezdeményezheti egy-egy előterjesztés bizottság általi véleményezését.

(7) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, rendkívüli testületi ülés összehívására sem lehetőséget biztosító körülmény fennállása esetén, dönthet olyan pályázatok benyújtásáról – továbbá aláírhatja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önkormányzati saját forrást nem kell biztosítani.

(8)   A polgármester – alpolgármester hiányában - lemondását az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.

(9)   A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, mindezek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.

Az alpolgármester

28. § (1) A képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül az Ötv. 34. § (1) bekezdésében foglalt szabályok szerint.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) A képviselő alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek.

      (5) Az alpolgármester konkrét feladatait a polgármester határozza meg.

      (6) Az alpolgármester a képviselő-testület, illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

29. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.

  A jegyző

       30. § (1) A jegyző vezeti a Körjegyzőségi Hivatalt és gyakorolja a munkáltatói jogot a Hivatal köztisztviselői, illetve a hivatalban dolgozó munkavállalók felett.

           (2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat munkájával összefüggő egyes feladatok ellátásáról. Szakmai segítséget nyújt a Képviselő-testület és a Bizottság elé kerülő egyes előterjesztések elkészítéséhez.

           (3) Évente beszámol a képviselő-testületnek a Körjegyzőségi Hivatal munkájáról. Rendszeres tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról. Rendszeres kapcsolatot tart más Polgármesteri Hivatalok jegyzőivel, továbbá azokkal a nem önkormányzati szervezetekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefüggenek.

(4) A jegyző feladatát főállásban látja el.

   (5) A jegyző minden héten, kedden 10.00 órától – 12.00 óráig fogadóórát tart.

A jegyző helyettesítése

      31. § (1) A jegyzőt akadályoztatása esetén a jegyzői állás betöltéséhez megfelelő képesítéssel rendelkező előadó helyettesíti.

            (2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben megjelölt képesítésű előadó a Körjegyzőségi hivatalban nincs, illetve a helyettesítést átmeneti akadályoztatás miatt ellátni nem tudja, a jegyzőt az általa határozott időre megbízott köztisztviselő helyettesíti.

VIII. Fejezet

A KÖRJEGYZŐSÉGI HIVATAL

      32. § (1)    A képviselő-testület, Csernely és Bükkmogyorósd községek képviselő-testületei részvételével szervezetileg nem tagolt, önálló egységes hivatalt hoz létre és tart fenn Körjegyzőségi Hivatal elnevezéssel. A Körjegyzőségi Hivatal Nekézsenyben Kirendeltséggel működik.

      (2) A Hivatal pontos megnevezése: Csernely-Nekézseny-Bükkmogyorósd Községek Körjegyzősége (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal székhelye: 3648 Csernely, Kissor út 26.

      (3) A Körjegyzőségi megállapodás jelen SZMSZ 4. sz. függelékét képezi.

   (4) A Körjegyzőségi Hivatalt a jegyző vezeti.

(5) A képviselő-testületek a polgármesterek előterjesztése alapján meghatározzák az egységes Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét.

(6) A polgármesterek a (5) bekezdésre vonatkozó előterjesztésüket a jegyző ajánlásainak messzemenő figyelembevételével teszik meg.

(7) A Hivatal a jegyző által elkészített és a Képviselő-testületek által jóváhagyott SZMSZ szerint működik, amely a hivatal feladatait és belső szervezeti egységek és dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.

(8) A Körjegyzőségi Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

IX. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

33. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében szabadon társulhat más önkormányzatok képviselő-testületeivel.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások kezeléséről a jegyző gondoskodik.

(4) A társulási megállapodások az SZMSZ 6.sz. függelékét képezik.

X. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

34. § (1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

35. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, az alábbi szempontok szerint:

a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezeteknek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a meghatározott módon kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű ügyben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

Fontosabb szabályai:

a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján való közzététel útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

b) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.

c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyeknek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

XI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

36. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról, vagyona fölött való rendelkezésről külön rendeletet alkot.

XII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE

       37. § (1) A képviselő-testület a költségvetéséről évente rendeletet alkot. a költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét, az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

       (2) A költségvetési, illetve zárszámadási rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

       (3) A polgármester saját hatáskörében négyszázezer forint értékhatárig vállalhat kötelezettségeket és írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről, kötelezettségvállalásokról a képviselő-testületet utólag tájékoztatnia kell.

       (4) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, ha feladatai ellátására más finanszírozási mód nem áll rendelkezésre.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

       38. § (1) Jelen rendelet 2011. május 1. napján lép hatályba.

       39. § (1) Hatályát veszti Nekézseny Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásáról szóló 7/2003. (IX.09.) Önkormányzati rendelete, valamint az ezt módosító 10/2006. (X.11.), 15/2006. (XII.14.), 7/2007. (IV.03.) és a 9/2010. (X.14.) Önkormányzati rendeletek.

      40. § (1) Az SZMSZ mellékletei:

      a) az önkormányzat szervezeti felépítésének ábrája.

(2)   Az SZMSZ függelékei:

1.) képviselők név szerinti felsorolása

2.) bizottsági tagok névsora

3.) az önkormányzat gazdasági programja

4.) a körjegyzőségi megállapodás

5.) a körjegyzőség szervezeti és működési szabályzata

6.) társulási megállapodások.

Nekézseny, 2011. április 12.

                     Varga Béla sk.                                                       Dr. Szűcs Beáta sk.

                      polgármester                                                                  körjegyző

Záradék:

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (2) bekezdése alapján a rendelet 2011. április 12. napján kihirdetésre került.

Nekézseny, 2011. április 12.

                                                                                                                                                 Dr. Szűcs Beáta

                                                                                                                                                        körjegyző

Nekézseny Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011. (IV.12.) Önkormányzati rendelet melléklete:

a)      Az Önkormányzat szervezeti ábrája

 Nekézseny Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011. (IV.12.) Önkormányzati rendelet függelékei:

1.)   Képviselők név szerinti felsorolása:

Varga Béla polgármester

Új-Tózsa Csabáné alpolgármester

Husonyica László képviselő

Magyar-Tózsa István képviselő

Simon Géza képviselő

2.)   Ügyrendi Bizottság tagjai:

Husonyica László képviselő

Magyar-Tózsa István képviselő

Bátori László külsős tag

3.)   Az önkormányzat gazdasági programja

4.)   A körjegyzőségi megállapodás

5.)   A körjegyzőség szervezeti és működési szabályzata

6.)   Társulási megállapodások

¹ Módosította a 15/2013. (XII.31.) Önkormányzati rendelet 1.§-a