Hernád nagyközség képviselő testületének 9/2020 (VIII.10.) önkormányzati rendelete
Hernád Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 10. 13- 2024. 02. 27Hernád nagyközség képviselő testületének 9/2020 (VIII.10.) önkormányzati rendelete
Hernád Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról
Hernád Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról Hernád Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 38. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 3/2017.(III.29.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet alkalmazása
1. § (1) Jelen helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) területi hatálya Hernád nagyközség közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/2017.(XII.20.) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) és a Tr. tartalmi elemekre vonatkozó előírásait rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
2. § (1) A HÉSZ mellékletei:
a) 1. melléklet: SZT-A: Szabályozási tervlap (M=1:5.000)
b) 2. melléklet: SZT-B: Szabályozási tervlap (M=1:5.000)
c) 3. melléklet: Előkert méretek
d) 4. melléklet: Az állattartó építmények védőtávolsági igényei
e) 5. melléklet: Elővásárlási joggal érintett ingatlanok
(2) A HÉSZ függelékei:
a) 1. számú: Az azonosított régészeti lelőhelyek listája
b) 2. számú: A település közútjainak tervezési osztályba sorolása.
2. Értelmező rendelkezések
3. § A rendelet alkalmazásában:
1. Fekvőtelek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek vagy azon építési telek, amely homlokvonala a telek hosszabbik oldala.
2. állattartás célját szolgáló építmény/állattartó építmény: olyan tevékenységet szolgáló építmény, amely kedvtelésből történő állattartásra, állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás stb.), sportcélok elérésére, és állatokkal kapcsolatos egyéb hasznosítás megvalósítására épül (ól, akol, istálló, ketrec, karám, stb.)
3. mezőgazdasági haszonállatok:
a) nagytestű: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés, birka és jellegükben, méretükben, tömegükben ezekhez hasonló állatok;
b) kistestű: házinyúl, nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki- és ezüstróka, nyérc, egyéb rágcsálók, tyúkfélék, kacsa, liba, pulyka, aranyfácán, ezüstfácán, díszkacsa, egyéb vízi, illetve dísz-szárnyas és jellegükben, méretükben, tömegükben ezekhez hasonló állatok.
3. Szabályozási tervlap
4. § (1) A szabályozás alapelemei:
a) szabályozási vonal és szabályozási szélesség,
b) övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa.
(2) Más magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:
a) védőterületek, védőtávolságok, védősávok,
b) nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
c) országos ökológiai hálózat és alövezeteinek határa.
(3) Más helyi szintű jogszabállyal megállapítandó kötelezés:
a) a helyi művi védelem épületei, építményei.
(4) A Szabályozási Terv - a Szabályozási tervlapok - tartalma:
a) Kötelező szabályozási elemek:
aa) közigazgatási határ,
ab) belterületi határ,
ac) szabályozási vonal,
ad) övezethatár,
ae) beépítésre szánt terület határa,
af) védőterület határa,
ag) helyi védett épület,
ah) régészeti terület határa,
ai) természetvédelmi terület határa,
aj) elővásárlási joggal terhelt terület határa,
ak) rekultiválandó terület,
al)1 megszüntető jel,
am)2 javasolt telekhatár.
b) Irányadó szabályozási elemek:
ba) kerékpárút.
4. Belterület
5. § (1) A belterületbe-vonásra tervezett területeket a településszerkezeti terv és a belterületi szabályozási terv tartalmazza.
(2) A belterületi határ változtatása szabályozási terv alapján lehetséges.
5. Régészeti lelőhelyek védelme
6. § (1) A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását az SZT-A, SZT-B jelű szabályozási tervlap tartalmazza.
(2) Régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló - törvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók.
6. Környezetvédelmi előírások
7. § [Természetvédelem]
(1) Természeti értékvédelem alatt álló területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.
(2) Az egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területek közé az Országos ökológiai hálózat területei tartoznak.
8. § [Földvédelem]
(1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet,
c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
(2) A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag, talaj nem használható. A talajvédelmi hatóságtól beszerzett előzetes minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.
9. § [Vizek védelme]
(1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen a gazdasági övezetek kivételével, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Egyedi szennyvíztározóból a folyékony kommunális hulladék csak szippantott szennyvíz kezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepen helyezhető el.
(2) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100 m-en belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető
(3) A sekélymélységű (talajvizet termelő), 500 m3/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő kutaknál a megengedhető legnagyobb kútmélység (talpmélység) 50 m. A kutak létesítésénél a különböző építményektől és létesítményektől való minimális védőtávolságok: lakó épülettől 15 m; melléképülettől 5 m; istállótól 10 m azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól 25 m.
10. § [Hulladékgazdálkodás]
(1) A település területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítását, valamint a szelektív hulladékgyűjtést, az önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni, az önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.
Általános övezeti előírások
1. Telekalakítás
11. §3 (1) A település beépítésre szánt területén nyúlványos telek nem alakítható ki.
(2) Az építési övezetekre és övezetekre meghatározott kialakítható építési telek és kialakítható telek legkisebb területe előírást nem kell figyelembe venni a tervezett szabályozási vonallal meghatározott telekalakítás során.
2. Közművekre vonatkozó előírások
12. § [Általános közműellátás]
(1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
a) a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
b) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
(2) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) gondoskodni kell
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) közforgalmi út esetén a közvilágítás, magán út esetén a térvilágítás megépítéséről.
(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.
(4) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét az adottságokat figyelembe véve lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(5) A 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
(6) A belterület egészén, és a beépítésre szánt területeken a teljes közműellátás biztosítandó:
a) a villamosenergia ellátás,
b) a vezetékes ivóvíz ellátás,
c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
13. § [ Vízellátás]
(1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
(2) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani
14. § [ Csatornázás]
(1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a) a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem megengedett;
b) a nyílt árkokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni;
c) a település csatornázásra kerülő utcáiban az érintett telkek tulajdonosait kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre a gerincvezeték kiépítését követő egy éven belül.
(2) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.
(3) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
a) zárt illetve nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen;
b) a beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
(4) Nyílt árkos vízelvezetésű utcákban az építési telkek személyi bejáratait és a gépkocsibehajtókat úgy kell kialakítani, hogy az áthidalások, illetve csőátereszek az árok szelvényét ne csökkentsék.
(5) A csőátereszek és vízelvezető árkok tisztántartásáról, a vízfolyást gátló akadályok eltávolításáról az építési telkek homlokzati szakaszán a telkek tulajdonosa, használója köteles gondoskodni.
(6) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb – 5000m2-t meghaladó telekterületű- beruházás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(7) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba.
(8) Karbantartás, illetve belvíz védekezés számára
a) az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot szabadon kell hagyni.
15. § [Földgázellátás]
(1) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét - nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 m, középnyomásnál 3-3 m- szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával megengedett.
(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
16. § [Villamosenergia ellátás]
(1) A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatok mellett az egyéb jogszabályban rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.
(2) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére.
(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése megengedett.
17. § [Távközlés]
(1) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó.
(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére előírt lefedettség biztosításához és az előfizetők ellátásához szükséges infrastruktúra kiépítéséhez szükséges létesítés kivételével nem helyezhető el mikrohullámú telefontorony kertvárosias lakóövezetben, falusias lakóövezetben, településközpont övezeteiben, a különleges terület és zöldterület építési övezetekben.
Általános építési előírások
1. Az építés általános szabályai
18. § [Építés általános szabályai]
(1) A település igazgatási területén a már meglévő beépítés fenntartható - állagmegóvás, felújítás végezhető - de új építési munka már csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
(2) A település fő útvonalai és gyűjtőútjai esetében előkert mélységét a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A lakóutcákban az előkert kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol jelen rendelet ettől eltérő értékeket nem határoz meg.
(4) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol jelen rendelet ettől eltérő értékeket nem határoz meg.
(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalsó telekhatártól mért legalább 0,6 m, legfeljebb 1,5 m távolságra kell elhelyezni.
(6) Az építési telkeken a természetes terepfelületet legfeljebb 0,6 m-es függőleges eltéréssel (feltöltés, bevágás) szabad megváltoztatni.
(7) A telek határvonalain tömör kerítés csak legfeljebb 2,00 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 2,5 m-t nem haladja meg.
(8) A település közigazgatási területén lakókocsi, konténer, illetve üdülősátor tartós ott lakás illetve gazdasági tevékenység folytatása céljából egyetlen építési övezet területén sem helyezhető el.
(9)4 Telektömbök belső feltárására magánút esetén csak közforgalom elől el nem zárt magánút alakítható ki.
(10)5 A magánút telkének minimális szélessége
a) legfeljebb 4 db telek megközelítése esetén legalább 8 m,
b) 4-nél több telek megközelítése esetén legalább 10,5 m,
c) gazdasági területen legfeljebb 4 telek megközelítése esetén legalább 14 m,
d) gazdasági területen 4-nél több telek megközelítése esetén legalább 16 m lehet.
2. Zöldfelületek
19. § Erdő- vagy mezőgazdasági területeken tervezett övezetváltozás esetén az adott terület igénybevételéig a jelenlegi művelési ág fenntartása biztosítandó.
3. Állattartó építmények
20. § (1) Az egyéb szabályok figyelembevételével csak a falusias lakóterületeken, valamint a belterületen kívül eső ipari-gazdasági, különleges mezőgazdasági üzemi, erdő- és mezőgazdasági övezetekben helyezhető el:
a) haszonállattartás céljára szolgáló építmény
b) és az ehhez kapcsolódó melléképítmények.
(2) Az állattartással kapcsolatos részletes szabályozást, valamint kedvtelésből tartott állat tartására szolgáló építmények kialakításának szabályait magasabbrendű jogszabályok tartalmazzák.
(3) Állattartás célját szolgáló építmény, állattartó hely, állattartó telep valamint az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények, műtárgyak kialakítása csak az ide vonatkozó jogszabályokban foglaltak alapján történhet. Az állattartó építmények létesítésekor e rendelet 4. mellékletében meghatározott védőtávolságokat és az állattartáshoz minimálisan szükséges terület meghatározást is alkalmazni kell.
4. Gépjármű parkolók
21. § (1) A közigazgatási területen az építmények (épületek) OTÉK normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.
(2) A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha a parkolás kialakultan közterületen biztosított.
5. Katasztrófavédelem
22. § A település külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolásának megfelelő tartalommal elkészített katasztrófa elhárítási - védelmi terv előírásait együttesen kell alkalmazni az országos szabályzatok, valamint a helyi ár- és belvízvédelmi, tűz- és robbanásvédelmi, környezetbiztonsági előírásokkal.
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
1. Lakóterületek övezeti előírásai
23. § [A lakóterületek övezeteinek általános előírásai]
(1) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telkek is beépíthetők, ha a telek méretén kívüli övezeti előírások maradéktalanul betarthatók.
(2) A telekalakítás szabályai:
a) az újonnan építési övezetekké váló területeken a kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítés esetén 16 méter, szabadon álló beépítési mód esetén 22 méter, legkisebb mélysége 40 m lehet;
b) a település már beépült részein a kialakítható telkek legkisebb szélessége 16 méter;
c) fekvőtelkek legkisebb mélysége 20 méter lehet.
(3) Az övezetek telkein az építési hely az OTÉK előírásainak megfelelően alakítandó ki, figyelembe véve az egyes építési övezetek előírásait.
(4) Két- vagy többlakásos lakóépületek építése esetén a lakásokat elválasztó épületszerkezetek hangszigetelési követelményeit biztosítani kell.
(5) Már beépült tömbök esetén az illeszkedés szabályait is figyelembe kell venni.
(6) A lakóterületek építési övezeteiben terepszint alatti építmények legfeljebb egy szint mélységig, a talajmechanikai adottságoknak megfelelően, az OTÉK szerint létesíthetők.
(7) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) a telken belül bárhol, az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
aa) közműcsatlakozási műtárgy,
ab) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
ac) épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),
ad) kerti építmény – a védőtávolságok betartásával.
(8) Építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el:
a) közműpótló műtárgy,
b) építménynek minősülő 30,0 méter magasságot meg nem haladó antennatartó szerkezet, antenna zászlótartó oszlop,
c) húsfüstölő, zöldségverem, kemence.
(9) Mezőgazdasági építmény az utcafronti kerítéstől legalább 20 méterre helyezhető el.
(10) Fóliasátor az oldalhatártól legalább 1 m-re helyezhető el.
(11) Állattartás célját szolgáló épület kizárólag az építési vonalban, a lakóépület mögött helyezhető el. Amennyiben a már meglévő lakóépület nem az építési vonalban épült, az állattartásra szolgáló építményt az építési vonalban kell megépíteni, az utcafronti kerítéstől legalább 25 méterre.
(12) Az (7)-(11) bekezdésben nem szereplő építmények, épületek csak az építési helyen belül helyezhetők el.
(13)6 Lakóterületen nem létesíthető:
a) üzemanyagtöltő állomás;
b) telken belül 7 db gépjármű (személygépkocsi, mezőgazdasági munkagép, teherszállító jármű együttesen) befogadásánál nagyobb kapacitású parkoló, álló gépjárműtároló,
c) üzemi, logisztikai jellegű gazdasági telephely.
2. Kertvárosias lakóterületek
24. § [A kertvárosias lakóterületek övezeteinek (Lke) részletes előírásai]
(1) Az Lke-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód zártsorú
b) A kialakítható telek legkisebb területe (m2) 1200
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
f) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető önálló rendeltetési egységek:
a) legfeljebb hat lakás,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés.
(3) Az építési övezet telkein a lakóépületen kívül elhelyezhető lakásonként egy személygépjármű tárolására alkalmas garázs épület az építési helyen belül.
25. § (1) Az Lke-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) A kialakítható telek legkisebb területe (m2) 700
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 25
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,5
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
f) A közműellátás mértéke: teljes
g) Az előkert mélysége (m): 5,0
(2) Az övezetben az 1000 m2–t meg nem haladó területű ingatlanon 1 önálló rendeltetési egység helyezhető el, de az 1000 m2–t meghaladó területű ingatlanon összesen 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető önálló rendeltetési egységek:
a) lakás,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés.
(4) Az építési övezet telkein a lakóépületen kívül elhelyezhető lakásonként egy személygépjármű tárolására alkalmas garázs épület.
26. § (1) Az Lke-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód szabadonálló
b) A kialakítható telek legkisebb területe (m2) 700
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
f) A közműellátás mértéke: teljes
g) Az előkert mélysége (m): 5,0
(2) Az építési övezetben elhelyezhető önálló rendeltetési egységek:
a) legfeljebb hat lakás,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés.
3. Falusias lakóterületek
27. § [ A falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) részletes előírásai]
(1) Lf-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) A kialakítható telek legkisebb területe (m2) 700
c) A beépítésnél alkalmazható beépítettség (%) 25
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,5
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
f) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezetben a 1000 m2–t meg nem haladó területű ingatlanon 1 önálló rendeltetési egység helyezhető el, de a 1000 m2–t meghaladó területű ingatlanon összesen 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető önálló rendeltetési egységek:
a) lakás,
b)7 mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetés,
c) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés,
d) szállás jellegű rendeltetés,
e) igazgatási, iroda rendeltetés,
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés és
g) sport rendeltetés.
28. § (1) Lf-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) A kialakítható telek legkisebb területe (m2) 1000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 20
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,5
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
f) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezetben az 1000 m2–t meg nem haladó területű ingatlanon 1 önálló rendeltetési egység helyezhető el, de az 1000 m2–t meghaladó telekterületű ingatlanon összesen 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető önálló rendeltetési egységek:
a) lakás,
b)8 mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetés,
c) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés,
d) szállás jellegű rendeltetés,
e) igazgatási, iroda rendeltetés,
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés és
g) sport rendeltetés.
(4) A hátsókert felőli építési határvonal az utcai telekhatártól számítva legfeljebb 70,0 m-re lehet.
4. Településközponti terültek
29. § [ A településközpont területek (Vt) építési övezeteinek általános előírásai:]
(1) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények a telken belül bárhol, az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
a) közműcsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),
d) kerti építmény – a védőtávolságok betartásával.
(2) Az alábbi létesítmények csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el:
a) közműpótló műtárgy,
b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(3) Az (1)-(2) bekezdésben nem szereplő építmények, épületek csak az építési helyen belül helyezhetők el.
(4) Az előkert, oldalkert és hátsókert mérete az OTÉK előírásainak megfelelően alakítandó ki, figyelembe véve az egyes építési övezetek előírásait.
(5) Az építési övezetekben terepszint alatti építmények, legfeljebb egy szint mélységig, a talajmechanikai adottságoknak megfelelően, az OTÉK szerint létesíthetők.
30. § (1) A Vt-1 jelű építési övezet részletes előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 700
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 35
f) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető önálló rendeltetési egységek:
a) legfeljebb két lakás,
b) igazgatási épület, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás épület,
d) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyéb közösségi szórakoztató épület
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató,
g) sport.
31. § (1) A Vt-2 jelű építési övezet részletes előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 5000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 25
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
f) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető önálló rendeltetési egységek:
a) legfeljebb egy lakás,
b) igazgatási épület, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás épület,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) sport.
32. § (1) A Vt-3 jelű építési övezet részletes előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 1000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,0
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 35
f) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető önálló rendeltetési egységek:
a) lakás,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás épület,
c) egészségügyi, szociális épület.
33. § (1) A Vt-4 jelű építési övezet részletes előírásai:
a)9 Beépítési mód oldalhatáron álló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 700
c)10 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 50
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 9,5
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
f) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető önálló rendeltetési egységek:
a) legfeljebb egy lakás,
b) igazgatási épület, iroda,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) sport.
5. Gazdasági területek
34. § [ A gazdasági területek (Gksz, Gip) építési övezeteinek általános előírásai]
(1) A gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz) illetve ipari-gazdasági (Gip) építési övezetekbe tartoznak.
(2) A gazdasági építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el az építési helyen kívül is:
a) közműcsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal),
d) épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) trágyatároló, komposztáló,
g) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(3) A gazdasági területek építési övezeteiben az előkert mélysége 10 méter, az oldalkert szélessége 6 méter, a hátsókert mélysége 10 méter.
(4) A gazdasági építési övezetekben technológiai okokból szükséges építmények építése céljára, az övezetben megadott épületmagasságtól el lehet térni az alábbiak szerint:
a) antenna, víztorony, esetén: 40,0 m.
b) kémény, világító berendezés, anyagtároló siló, hirdetőoszlop: 25,0 m.
(5) Az építési övezetekben terepszint alatti építmények legfeljebb egy szint mélységig, a talajmechanikai adottságoknak megfelelően, az OTÉK szerint létesíthetők.
35. § (1) A Gksz jelű építési övezet részletes előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 2000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
f) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetekben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
a) bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület;
b) önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 darab szolgálati lakás kialakítható.
36. § (1) A Gip jelű építési övezet részletes előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 5000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,0
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
f) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető önálló rendeltetési egységek:
a) bármely, környezetre jelentős hatást nem gyakorló, zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület;
b) az építési övezetben üzemi állattartást, állattenyésztést szolgáló épületek és építmények is elhelyezhetők, illetve fenntarthatók, amennyiben ennek állategészségügyi, népegészségügyi és környezetvédelmi feltételei biztosítottak, illetve biztosíthatók;
c) önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 darab szolgálati lakás kialakítható.
(3) Az övezetben hulladékgazdálkodás funkció és krematórium nem helyezhető el.
6. Különleges terültek
37. § A különleges területek építési övezeteibe a nagyközség területén a sportterületek (Ksp), a sport-rekreációs területek (Ksr), a rendezvénytér területe (Krt) tartozik.
38. § (1) A Ksp jelű építési övezet részletes előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 15000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 10
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,0
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 70
f) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben sportolási célú építmények valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény - szociális blokk, lelátó-, öltözőépület - helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény,
e) kerti építmény a tűzrakóhely kivételével,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, labdafogó háló és tartószerkezete.
39. § (1) A Ksr jelű építési övezet részletes előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 15000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 15
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,0
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 70
f) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezetben csak a terület funkciójának megfelelő, a pihenés, sport, játék létesítményei és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.
a) közműcsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
40. § (1) A Krt jelű építési övezet részletes előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 3000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 10
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
f) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezetben a terület funkciójának megfelelő épületek, építmények és azok kiszolgáló helyiségei helyezhetők el.
(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.
a) közműcsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
1. Közlekedési területek
41. § [Közlekedési területek általános előírásai]
(1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közúti (KÖu) és vasúti (KÖk) területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
(2) A közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
(3)11 A közlekedési övezetekben a meglévő és tervezett országos és helyi utak, kerékpárutak, közterületi gépjármű várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, egyes magánutak, közforgalmú vasutak, köztér és mindezek csomópontja tartozik. A közlekedési területek övezetében a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, vagy növényzet telepíthető.
(4) Külterületen a közlekedési területek védősávja a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei külterületen az úttengelytől mérve:
a) gyorsforgalmi és országos főutak nyomvonala mentén 100- 100 m .
b) országos mellékutak mentén 50- 50 m .
(5) A külterületi önkormányzati utak - mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak- esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
(6) A tervezett közutak kiépítéséhez az OTÉK szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ettől eltérni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet. Jelen rendeletben biztosított eltérések:
a) lakóövezet és vegyes övezet esetén az általánosan alkalmazandó 12,0 méter helyett kivételesen 10,5 méter is alkalmazható abban az esetben, ha az alkalmazott közmű elhelyezési megoldások ezt lehetővé teszik és a gyalogos forgalom is megoldható. Minimális méretként 9,0 m szabályozási szélesség legfeljebb akkor alkalmazható, ha a lakóutca legfeljebb 10 telket tár fel, nem hosszabb 100 méternél és a teljes közművesítés helyigénye e csökkentett szélesség mellett is biztosítható;
b) a külterületi közutak szabályozási szélessége legalább 12 m. A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény a 12 m szélesség kialakítását nem igényli. Amennyiben a területre nem készül szabályozási terv, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani.
(7) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül a kezelő hozzájárulásával helyezhető el építmény.
42. § (1) A KÖu jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírások
a) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
(2) Az övezet területén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
43. § (1) A KÖk jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírások
a) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
(2) Az övezet területén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
2. Zöldterületek
44. § [Zöldterületek általános előírásai]
(1) Az övezetekben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A parkok fenntartásáról és berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(2) A zöldterületek a közkert övezetbe (Zkk) tartoznak.
45. § [A Zkk jelű közkert zöldterületi övezet részletes előírása]
(1) Az övezetben
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 1000
b) A legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 2
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 4,0
d) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 60
(2) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épület valamint emlékmű, köztéri szobor helyezhető el.
(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy;
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló;
d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény;
e) kerti építmény;
f) komposztáló;
g) zászlótartó oszlop.
3. Erdő övezetek
46. § [Az erdő övezetek általános előírásai]
(1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.
(2) Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.
(3) Az erdő területek véderdő (Ev) illetve gazdasági erdő (Eg) övezetbe tartoznak.
47. § Az Ev jelű véderdő övezet telkei nem építhetők be, területén csak az erdőgazdasági műveléshez szükséges, vagy közérdekből szükséges infrastruktúra építményei (utak, közművek, stb.) és vadvédelmi kerítés létesíthető.
48. § [Az Eg jelű gazdasági erdő övezet részletes előírásai]
(1) Az övezetben beépíthető legkisebb telek és a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:
a) A kialakítható telek legkisebb területe (m2) 100.000
b) Legnagyobb beépítettség (%) 0,5
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
(2) Az övezetben elsősorban az erdőgazdálkodással összeegyeztethető gazdasági építmények helyezhetők el. A jogszabályokban és a HÉSZ-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén a gazdasági funkciók ellátásához szükséges szolgálati lakás is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb egy lakás létesíthető.
(3) A melléképítmények közül közműcsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állatól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(4) Az övezet kialakításának elsődleges célja az erdőterület gazdasági hasznosításának biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:
a) a gazdasági célú építmény már megépült,
b) a gazdasági célú építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépület nem létesíthető önállóan.
(5) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges építmények (pl. magasles) legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
4. Mezőgazdasági övezetek
49. § [A mezőgazdasági övezetek általános előírásai]
(1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei valamint lakóépület helyezhető el, figyelembe véve az egyes építési övezetek előírásait.
(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep, rét, legelő vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
(3) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthető le.
(4) Az övezetek területén épület, építmény - kerítés kivételével - a telekhatárhoz mérten 5 m-nél közelebb nem helyezhető el.
(5) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető a birtoktest összterületébe történő beszámításnál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.
(6) A mezőgazdasági területek a korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet (Má-á), farmgazdasági általános mezőgazdasági övezet (Má-f), tanyás területek általános mezőgazdasági övezet (Má-t), és a kertes mezőgazdasági övezet (Mk) besorolásba tartoznak.
50. § Az Má-á jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be.
51. § [Az Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezet részletes előírásai]
(1) Az övezetben beépíthető legkisebb birtoktest és a létesíthető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák.
a) A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m2) 20.000
b) A birtoktest telkeinek legnagyobb beépítettsége (%) 1,0
c) A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe (m2) 10.000
d) A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 15,0
e) A legkisebb beépíthető (birtoktest részét nem képező) önálló telek területe (m2) 20.000
f) Birtoktest részét nem képező, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 3,0
g) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,5
h) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság lakóépület esetén (m) 7,5
(2) Az övezetben a mezőgazdasági termelés és az agrárturizmus építményei helyezhetők el, valamint a birtokközpont telkén lakóépület, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó épület is létesíthető.
(3) A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.
(4) A birtoktest képzés esetén a birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.
(5) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 300 m-re kell lennie a meglévő, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterület határtól.
(6) Az övezetben a mezőgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges üzemi építmények (pl. silók) legmagasabb pontja 17 m.
(7) Az Má-f jelű övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy;
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló;
d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény;
e) kerti építmény;
f) állatól, állatkifutó;
g) trágyatároló, komposztáló;
h) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
i) antennatartó szerkezet;
j) zászlótartó oszlop.
52. § [Az Má-t jelű tanyás területek általános mezőgazdasági övezetének részletes előírásai]
(1) Övezeti paraméterek:
a) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén (m2) 3000
b) A legkisebb beépíthető telek területe egyéb művelési ág esetén (m2) 6000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
(2) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági műveléshez kapcsolódó építmények és lakóépület helyezhető el. A lakóépületben legfeljebb egy lakás létesíthető. Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el.
(3) A 3.000 m2-nél kisebb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése - alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés - nem megengedett.
(4) A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete nem haladja meg a 300 m2-t.
(5) Az övezetben épület az adott telekkel határos út tengelyétől számított 15 m távolságon belül nem helyezhető el.
(6) A melléképítmények közül:
a) közműcsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény.
e) húsfüstölő, zöldségverem,
f) állatól, állatkifutó,
g) trágyatároló, komposztáló,
h) folyadék- és gáztároló,
i) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
helyezhető el.
53. § [Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet részletes előírásai]
(1) Az övezeti paraméterek
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 3.000
b) Legnagyobb beépítettség (%) 5,0
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 5,5
(2) Az övezetben a mezőgazdasági termelés építményei és lakóépület helyezhető el. Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg.
(3) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be.
(4) Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező.
(5) Ha az övezet telkén épület létesül, akkor a telek úttal határos részén védőfasort kell telepíteni.
(6) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy;
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló;
d) kerti építmény;
e) húsfüstölő,
f) jégverem, zöldségverem;
g) állatól, állatkifutó;
h) trágyatároló,
i) komposztáló;
j) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
k) antennatartó szerkezet;
l) zászlótartó oszlop.
5. Vízgazdálkodási övezet
54. § (1) A V jelű vízgazdálkodási övezetbe a kisvízfolyások és vízfelületek meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.
(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.
6. Különleges beépítésre nem szánt övezetek
55. § A különleges beépítésre nem szánt övezetek közé a temető területe (Kbte) és a gokartpálya területe (Kbsp-m) tartozik.
56. § [ A Kbsp-m jelű gokartpálya övezetének részletes előírásai]
(1) Az övezet főbb építési paraméterei:
a) A kialakítható legkisebb telekméret (m2) 3800
b) A legnagyobb beépítettség (%) 5
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 8,0
(2) Az övezetben csak a terület funkciójának – motoros gyakorlópálya – megfelelő építmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy;
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló;
d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény;
e) kerti építmény;
f) antennatartó szerkezet;
g) zászlótartó oszlop.
57. § [ A Kbte jelű temető övezet részletes előírásai]
(1) Az övezet főbb építési paraméterei:
a) A kialakítható legkisebb telekméret (m2) 20000
b) A legnagyobb beépítettség (%) 2
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 5,5
(2) Az övezetben temető és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
(3) A legnagyobb épületmagasság értéke ravatalozó, gondnoki lakás, kegyeleti iroda és egyéb temetői kiszolgálóépület esetén 4,5 m, templom és temetőkápolna esetén 9,0 m.
(4) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy;
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló;
d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény;
e) kerti építmény a tűzrakóhely, játszó- és sportszerek kivételével,
f) antennatartó szerkezet;
g) zászlótartó oszlop.
h) kegyeleti műtárgy (szobor, kereszt, emlékoszlop, plasztika, stb.)
7. Természetközeli területek
58. § (1) A természetközeli területek (Tk) övezetébe az országos ökológiai hálózatba tartozó területek tartoznak, használatuk ennek megfelelően biztosítandó, a vonatkozó kezelési és fenntartási terv szerint.
(2) Az övezetben épület és egyéb építmény nem helyezhető el, zöldfelületi fedettsége a meglévő állapotnak megfelelően tartandó fenn.
Záró rendelkezések
59. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 16/2004.(XI.30.) önkormányzati rendelet és a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 11/2016.((XII.6.) önkormányzati rendelet.
Zsírosné dr. Pallaga Mária Árva Szilvia |
polgármester jegyző |
A rendelet 2020. augusztus 10. napján a Polgármesteri Hivatal (2376 Hernád Köztársaság út 47.) hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kihirdetésre került.
jegyző
3. melléklet
Az alább felsorolt ingatlanok új beépítésénél, vagy bontás utáni újjáépítésnél az előírt előkert mérete 10 m. |
||
Közterület neve |
útszakasz |
Házszám (helyrajzi szám) |
Akácfa utca |
teljes hosszán |
páratlan: 1/A (24/3)- 47 (92/17) |
teljes hosszán |
páros: 2 (0127/68)- 36 (0127/17) |
|
Deák Ferenc utca |
teljes hosszán |
páratlan: 1/A (0130/42) - 27 (0130/50) |
teljes hosszán |
páros: 2 (0132/40) - 40 (0114/1) |
|
Fehér utca |
teljes hosszán |
páratlan: 1 (1741) - 33 (1752/5) |
teljes hosszán |
páros: 2/A (1753/16) - 20 (1752/5) |
|
Fő utca |
örkényi határtól a buszfordulóig (Buckai dűlő) |
páratlan: 1 (587/2) - 71 (531) |
örkényi határtól a buszfordulóig (Petőfi u.) |
páros: 2 (607/9) - 60/C (20/10) buszforduló |
|
Köztársaság úttól a Dózsa Gy u-ig |
páratlan: 181/B (832) - 243 (799) |
|
Köztársaság úttól a Dózsa Gy u-ig |
páros: 166C (745) - 240 (011/30) |
|
Gyóni út |
Petőfi u-tól az Ady E u-ig |
páratlan: 1 (125/90) - 77 (0120/8) |
Petőfi u-tól a Kossuth u-ig |
páros: 2 (127/77) - 64 (0127/81) |
|
Kis utca |
teljes hosszán |
mindkét oldalon |
Kossuth utca |
Szőlő u-tól a Fő u-ig |
páratlan: (91/3) - (94/2) |
Vízműtől a Fő u-ig |
páros: 30 (97/12) -50/C (96/21) |
|
Fő u-tól az Iskola u-ig |
páratlan: (098/21)-től M5 felé teljes hosszon |
|
Fő u-tól az Iskola u-ig |
páros: (497) - től M5 felé teljes hosszon |
|
Petőfi utca |
teljes hosszán |
páratlan: 1 (0125/90) - 9 (25) |
teljes hosszán |
páros: 2B (0132/35) - 6 (20/9) |
|
Váradi út |
teljes hosszán |
páratlan: (1942) - 95 (1834) |
teljes hosszán |
páros: (1957) - 90 (1743/2) |
|
5. melléklet:
sorszám |
Elővásárlási jog bejegyzés |
||||
helyrajzi szám |
m2 |
megnevezése |
hasznosítási cél |
||
1. |
0125/139 |
169 |
lakóház, udvar |
közpark |
|
2. |
0125/138 |
90 |
lakóház, udvar |
||
3. |
0125/137 |
62 |
lakóház, udvar |
||
4. |
0125/136 |
57 |
lakóház, udvar |
||
5. |
0125/135 |
30 |
lakóház |
||
6. |
495/1 |
1439 |
lakóház, udvar |
szolgálati lakás |
|
7. |
387/2 |
1439 |
lakóház, udvar |
szolgálati lakás |
|
8. |
132/1 |
700 |
étterem, udvar |
könyvtár |
|
9. |
463/4 |
831 |
tejbegyűjtő állomás |
civil szervezetek központja |
|
10. |
0125/131 |
619 |
legelő |
tp.rendezés, bölcsőde udvar bővítés |
|
11. |
127/19 |
761 |
csatorna |
Csatorna köz közterület |
|
12. |
155/2 |
310 |
saját használatú út |
Temesvári út szélesítése Gyóni út sarok |
|
13. |
273/6 |
360 |
beépítetlen terület |
Sportpálya parkoló kialakítása |
|
14. |
0120/10 |
9427 |
legelő |
bölcsőde területének bővítése |
|
15. |
835/1 |
700 |
kivett iroda |
tp. központ rendezés |
|
16. |
835/2 |
731 |
beépítetlen terület |
tp. központ rendezés |
|
17. |
834 |
110 |
kivett gázfogadó állomás |
tp. központ rendezés |
|
18. |
833 |
1700 |
kivett iroda |
tp. központ rendezés |
|
19. |
832 |
869 |
kivett iroda |
tp. központ rendezés |
|
20. |
132/4 |
812 |
lakóház, udvar |
tp.központ rendezés |
|
21. |
131/4 |
898 |
lakóház, udvar |
tp.központ rendezés |
|
22. |
742 |
645 |
kivett posta |
tp. központ rendezés |
|
23. |
497 |
4251 |
lakóház, udvar |
Kossuth utca szélesítése, tp.rendezés |
|
24. |
125/3 |
2686 |
beépítetlen terület |
tp.rendezés, út kialakítás |
|
25. 15 |
288/1 |
1434 |
kivett lakóház udvar |
szolgálati lakás |
|
26. 16 |
1730/1 |
1600 |
kivett lakóház udvar |
szolgálati lakás |
|
27. 17 |
485/2 |
964 |
beépítetlen terület |
tp.rendezés |
|
28. 18 |
743 |
642 |
kivett irodaház |
tp.központ rendezés |
|
6. melléklet19
I. Azonosított régészeti lelőhelyek Hernád területén:
azonosító |
lelőhely |
név |
Helyrajzi szám |
|---|---|---|---|
41345 |
1 |
Bogár-dűlő |
029/36, 029/37, 029/39 |
41347 |
2 |
Bogár-dűlő II. |
029/39, 029/37, 029/36 |
41351 |
3 |
Bogár-dűlő III. |
029/36, 029/37, 029/39 |
41352 |
4 |
Szeszfőzde |
076/27, 076/26, 076/25 |
41353 |
5 |
Mészáros-tábla |
087/18, 087/19, 088/19 |
41354 |
6 |
Március 15. TSz |
041/2, 042/34, 040, 039/31, 072/46, 072/132, 072/133, 072/1, 072/47, 071/7, 041/1 |
41355 |
7 |
MOL 1. lelőhely |
053/62, 053/63, 053/64, 053/65, 053/66, 053/67 |
41357 |
8 |
MOL 2. lelőhely |
053/42, 053/34, 053/35 |
41358 |
9 |
MOL 3. lelőhely |
053/138, 053/2, 053/1 |
41361 |
10 |
MOL 4. lelőhely |
042/7, 038/49, 042/12, 042/13, 038/61, 038/62, 042/11 |
85641 |
12 |
Hernád-telek |
045/4, 053/142, 053/144, 053/143 |
II. A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:
A 4. § (4) bekezdés a) pont al) alpontja a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (X. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (4) bekezdés a) pont am) alpontját a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (X. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (X. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (9) bekezdését a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 18. § (10) bekezdését a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 23. § (13) bekezdését a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 27. § (3) bekezdés b) pontja a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (3) bekezdés b) pontja a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (1) bekezdés a) pontja a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (1) bekezdés c) pontja a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 41. § (3) bekezdése a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (X. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (X. 12.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (X. 12.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet címe a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (X. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. mellékletben foglalt táblázat 25. sorát a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 5. mellékletben foglalt táblázat 26. sorát a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 5. mellékletben foglalt táblázat 27. sorát a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 5. mellékletben foglalt táblázat 28. sorát a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 6. mellékletet a Hernád Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (X. 8.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.