Zsámbok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2010(XI.10..) rendelete
Zsámbok község Önkormányzat Képviselő-testületének
Hatályos: 2019. 07. 11- 2022. 05. 05
Zsámbok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2010(XI.10..) rendelete
2019.07.11.
Zsámbok község Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Zsámbok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A § (1) bekezdésben meghatározott jogalkotói hatáskörében, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 18. § (1) bekezdése alapján meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi Szervezeti és működési szabályzatot alkotja.
I. Fejezet
Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése:
ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
(továbbiakban: képviselő-testület)
(2) Székhelye:
Zsámbok, Bajza Lenke tér 10.
(3) Működési területe:
Zsámbok község közigazgatási területe
(4) [1]A Képviselő-testület hivatalának neve:
ZSÁMBOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL
(5) A Képviselő-testület hivatalos lapja a „Zsámboki Krónika” című lap
(6) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsétek.
(7) A címer és a zászló leírását, használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(8) [2]Az önkormányzat hivatalos pecsétje: "Zsámbok község Önkormányzata" feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.
(9) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni:
a.) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére
b.) a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.
(10) Az önkormányzat kör alakú díszpecsétjén középen Zsámbok község címere van, a köríven a következő felírat olvasható: "Zsámbok község Önkormányzata".
(11) Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni:
a.) a testület által adományozott kitűntetések oklevelein
b.) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
(12) Az önkormányzat képviselő-testülete által alapított kitüntetések, díjak és egyéb elismerések adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletek tartalmazzák.
II. Fejezet
A helyi önkormányzás általános szabályai
2. § (1) Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat.
Ennek megfelelően:
a.) a képviselő-testület egyedi döntéseit követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban
b.) helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően szakértői véleményt kell kérni, illetőleg közgazdasági /költség-haszon/ elemzést végeztetni. Ennek hiányában az előterjesztés nem terjeszthető a képviselő-testület elé.
(2) A Képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és -üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester és képviselő indítványára - a képviselő-testület csakis a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
3. § (1) [3]Az önkormányzat a helyi közszolgáltatások körében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben felsorolt feladatokat látja el.
(2) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:
a.) az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe
b.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását
c.) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság véleményét ki kell kérni.
Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(5) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.
(6) [4] Az önkormányzat együttműködési megállapodást köt a Zsámboki Roma Nemzetiségi Önkormányzattal
(7) [5] Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül az önkormányzat által elfogadott szakmai program alapján, önkormányzati kormányzati funkción látja el az étkeztetést és a házi segítségnyújtást.
4. § Intézményvezetők kinevezésére, vezetői megbízás adására, felmentésére, vezetői megbízás visszavonására, összeférhetetlenségére vonatkozó javaslat előterjesztője a kijelölt bizottság előzetes véleménye alapján a polgármester.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület összehívása
(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén alpolgármester.
(4) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell – a feltételek fennállása esetén elektronikus úton - megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(5) A rendkívüli ülés meghívóját a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban – az összehívás okának megjelölésével - küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja. A sürgősség okát azonban közölni kell.
6. § (1) A képviselő-testület ülésére a jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:
a.) a napirendi pontok előterjesztőit,
b.) a bizottságok nem képviselő tagjait, akiknek meghívását a bizottságok elnöke javasolja,
c.) a megbízott könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó napirendi pontok tárgyalásához,
d.) akiket a polgármester vagy a képviselők, illetve az előterjesztő a napirendhez kapcsolódóan javasolnak
e.) [6]azon, a településen székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit, melyek tevékenységi körét az ülésen belül az adott napirendi pont érinti
(2) A meghívóval együtt – az önkormányzati törvény erejénél fogva zárt tárgyalásra tartozó ügyek kivételével ki kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.
(3) Az
(1) bekezdésben megjelöltek írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, amelyben érintettek, vagy amelyhez meghívásuk kapcsolódik.
(4) A polgármester engedélyével a képviselő-testület ülésén osztható ki:
a.) kivételesen a meghívóban feltüntetett napirend írásos előterjesztése,
b.) esetenként a meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős döntést igénylő ügy írásos előterjesztése.
A helyszínen kiosztott anyagok áttekintésére a polgármester meghatározott időtartamú olvasási szünetet rendel el.
(5) Olyan ügyekben melyben a képviselő-testület az önkormányzati törvény szerint zárt ülést tart, vagy tarthat az előterjesztéseket kizárólag a képviselőknek kell megküldeni.
7. § (1) [7]A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv. A munkaterv fél évre készül. A munkaterv első félévi tervezetét az előző év decemberi, a második félévi tervezetét a júniusi testületi ülésen kell előterjeszteni. A képviselő-testület a munkatervében határozza meg az évente tartandó ülések számát.
(2) A munkaterv-tervezet előkészítése a polgármester feladata. A tervezet előkészítése során
a.)
- a képviselőktől,
- a bizottsági elnököktől,
- a jegyzőtől
javaslatot kér;
b.)
- közszolgáltatást végző szervezetektől,
- önkormányzati intézmények vezetőitől,
- kisebbségi önkormányzattól,
- egyesületektől,
- egyházaktól
javaslatot kérhet.
(3) A munkaterv tartalmazza:
- a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
- a napirendi pontok előterjesztőit,
- az előkészítésben résztvevő további személyek szervek megjelölését,
- azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be, vagy amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni
(4) A munkatervet meg kell küldeni mindazoknak, akiktől az előkészítés során javaslatot kért, illetve kapott a polgármester.
8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén a korelnök vezeti. (továbbiakban: ülésvezető)
(2) Az ülést az ülésvezető nyitja meg; megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelen lévő képviselők számát és a képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.
(3) Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(4) Ha az ülés ennek ellenére határozatképtelen marad, az ülésvezető az ülést berekeszti. Ebben az esetben a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
(5) A napirend tervezetét az ülésvezető terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.
(6) Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.
(7) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
9. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a.) a munkatervbe felvett beszámoló és tájékoztató
b.) egyéb döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban nyújtható be vagy szóban terjeszthető elő. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani, s azt - lehetőség szerint - szünet utáni napirendként kell tárgyalni.
(3) Az előterjesztés főbb elemei:
a.) az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő bizottság/ok/, a szakértő/k/, más közigazgatási szervek és meghatározott személyek, stb. véleményét, s mindazokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s a döntést indokolják
b.) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a rendelkezés, a végrehajtásért felelősek és a határidők megjelölésével. Az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.
10. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők, a bizottság elnökei, a jegyző vagy a kisebbségi önkormányzatok elnökei javasolhatják a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.
(3) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testületi ülést megelőző napon 12 óráig az ülésvezetőnél kell benyújtani. Az indítvány meg kell feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.
(4) [8]A képviselő-testület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, azt az írásban megküldött napirendi sorozat előtt tárgyalja. Ha a testület az indítvány sürgősségét elutasítja, az indítványt következő ülésén tárgyalja meg.
11. § (1) Az ülésvezető a tárgysorozatba vett előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.
(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztőjét illeti meg a szó. Szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, amelyek a döntéshozatalt befolyásolhatják. Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyban érintett bizottságok elnökei ismertetik a bizottságok véleményét.
(3) Ezt követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre adott válaszok elhangzását követően az ülésvezető a döntést igénylő napirendi pont felett –a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével – vitát nyit.
(4) A napirendi pont vitájában jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kapnak szót.
(5) Bármikor szót kérhet:
a.) az előterjesztő
b.) bármely képviselő
ügyrendi kérdésben – kivéve a
(13) bekezdésben foglalt esetben - , vagy ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni,
c.) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(6) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.
Ügyrendi kérdésben bármely képviselő szót kérhet, 1 percben javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ügyrendi kérdésben a vita lezárását nem lehet javasolni.
(7) A vita során a képviselők a
(5) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.
(8) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester /ülésvezető/ kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében az ülésvezető a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.
(9) Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy nincs több hozzászóló. A vita lezárásáról szóló döntését az ülésvezető kimondja.
(10) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e.
(11) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.
(12) Az előterjesztő válasza után az ülésvezető az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadja-e.
(13) A képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak a testületi ülés napirendjének elfogadásakor jelezhetik az egyebek napirend keretében hozzászólási igényüket.
(14) A rendes képviselő-testületi ülésen a testületi ülés végén - zárt ülés elrendelése esetén annak megkezdése előtt – a /15/ bekezdés alapján a képviselő 3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend után felszólalni a település életét, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, illetőleg kérdésként vagy interpellációként előterjeszthetők.
(15) Az ülésvezető a napirendi pontok tárgyalása után egyebek napirend keretében szót ad a felszólalásra jelentkezett képviselőknek.
(16) A napirend utáni felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.
(17) A napirend utáni felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hozhat.
(18) A polgármester az egyebek napirendi pont keretében tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről, szükség szerint a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról.
(19) A képviselő-testületi ülésen megjelentek felszólalással élhetnek az egyebek napirendi pontot követően maximum 5 perc időtartamban.
12. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt:
a.) törvény írja elő,
b.) [9]
(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők ülésrendje szerint, az óramutató járásával egyező irányban felolvassa a képviselő névsorát, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) Ügyrendi kérdésről név szerinti szavazást nem lehet tartani.
(5) Az eldöntendő javaslatokat az ülésvezető bocsátja szavazásra. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni.
(6) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(7) A szavazásra bocsátás során az ülésvezető szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni -, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(8) Az ülésvezető először – az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslatnak a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.
(9) Az ügyrendi javaslatokat az ülésvezető soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
(10) [10]A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.
(11) [11] Személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, amennyiben az érintett a szavazásban részt vett a szavazást meg kell ismételni az érintett kizárását követően.
(12) [12] Titkos szavazást a képviselő-testület tagjai közül választott 2 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
(13) [13] Titkos szavazás zárt borítékba elhelyezett szavazólapon, külön helyiségben urna igénybevételével történik.
(14) [14] A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint jelentést tesz a képviselő-testület részére a szavazás eredményéről.
13. § (1) Interpelláció: interpellációt valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni a képviselő-testület tagjának a testület ülésén - a napirendek előtt - a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, az önkormányzati bizottságok elnökeihez, és a jegyzőhöz.
a.) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje legalább 5 nappal előbb írásban megkapta. Az interpelláció másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak.
b.) Amennyiben az a/ pontban jelzett határidő után vagy a testületi ülésen nyújtják be az interpellációt, az érintettnek arra csak abban az esetben lehet az ülésen választ adnia, ha álláspontja szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.
c.) Az interpellálónak megküldött válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni, amelyet a következő képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.
d.) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik Ha a választ nem fogadja el, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a képviselő-testület is dönt a válasz elfogadásáról. Ha a testület sem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, amely a következő ülésen véleményét ismertetve tájékoztatja a képviselő-testületet.
e.) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestereket, az önkormányzati bizottsági elnököt.
(2) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
A kérdésre a képviselő-testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - köteles választ adni a megkérdezett.
A tanácskozás rendjének fenntartása
14. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:
a.) ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, rendre utasíthatja;
b.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít;
c.) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.
(4) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(5) Az
(1)-(4) bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések vezetése során is alkalmazandók.
IV. Fejezet
A képviselő-testület döntései
15. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.
(2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
a.) Zsámbok község Önkormányzata Képviselő-testületének …/200…/…hó…nap/ önkormányzati rendelete /rövidítése: Ör./ A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja.
b.) Zsámbok község Önkormányzata Képviselő-testületének …/200…/…hó…nap/ önkormányzati határozata /rövidítése: Öh./. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.
c.) Zsámbok község Önkormányzata Képviselő-testületének zárt ülésen hozott határozatának jelölése Z-…/200…/…hó…nap/ Öh... A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.
(3) A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.
(4) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
Az önkormányzati rendeletalkotás
16. § (1) [15]A képviselő-testület – az Alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján- a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.
(2) [16]Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a.) a képviselő-testület bizottsága
b.) képviselők a jegyzőhöz eljuttatott írásbeli javaslatukkal
c.) polgármester, alpolgármesterek, jegyző
d.) kisebbségi önkormányzat testülete.
(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.
(4) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés ideje a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kihelyezés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként kell feltüntetni.
(5) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.
(6) Az önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület bizottsága hatáskörébe utalhatja.
(7) [17]A jegyző köteles az önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
(8) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester vagy a jegyző indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.
Az előterjesztések társadalmi véleményezése
(1) A Képviselő-testület a nyilvános működésének erősítése, a rendeletalkotás sokoldalú megalapozásának érdekében a rendelettervezeteket – a
(3) bekezdésben foglalt kivétellel – társadalmi véleményeztetésre bocsátja.
(2) A társadalmi véleményeztetés formái:
a. a helyben szokásos módon közzé tett rendelettervezet véleményezése és
b. az előterjesztő által bevont személyek, szervezetek által történő véleményezés.
(3) Nem kell társadalmi véleményeztetésre bocsátani:
a. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az Önkormányzat vagyonáról és a helyi adókról szóló rendeletek tervezeteit,
b. az Önkormányzat szervezetéről és működéséről szóló rendeletek tervezeteit,
c. a sürgősségi indítványként előterjesztett rendeletek tervezeteit,
d. azon módosító rendeletek tervezeteit, amelyekben csak jogszabályváltozások miatti rendelkezésmódosítások szerepelnek.
(4) A társadalmi véleményeztetésre bocsátandó rendelettervezetet az előterjesztést tárgyaló képviselőtestületi ülést megelőző 10 nappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közzétett rendelettervezetről a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül vagy a Polgármesteri Hivatalban írásban bárki véleményt nyilváníthat a képviselő-testületi ülést megelőző 3. napig.
(5) A beérkezett vélemények tekintetében az előterjesztőnek nincs egyedi válaszadási kötelezettsége.
(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti véleményeztetés esetében az előterjesztő meghatározza, hogy mely civil és szakmai szervezetekkel, a településen élő jeles szakemberekkel, közéleti személyiségekkel javasolja a téma egyeztetését, valamint azt, hogy javasolja-e lakossági fórum tartását. Az előterjesztő által meghatározott személyeknek, szervezeteknek a rendelettervezetet úgy kell megküldeni, hogy álláspontjuk kialakítására legalább 6 nap álljon rendelkezésre.
V. Fejezet
Az önkormányzati képviselő
17. § (1) [19]A települési képviselő jogaira és feladataira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadók.
(4) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.
(5) A képviselő főbb kötelezettségei:
a.) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában
b.) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára
c.) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban
d.) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése /titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll/
e.) kapcsolattartás a település választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösséggel
f.) a Polgármesteri Hivatalban előzetesen bejelenti, ha a testület ülésén nem tud részt venni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik
(6) [22]A testületi ülések jegyzőkönyvét a Kormányhivatalhoz történő felterjesztést követő 5 napon belül e-mailben, kérés alapján papír alapon kell megküldeni a képviselőknek.
VI. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai
18. § (1) A képviselő-testütet döntéseinek előkészítésére, a döntés végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre.
(2) A képviselő-testület esetenként meghatározott feladatokra ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló előterjesztésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) A Képviselő-testület állandó bizottságai:
a.) Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság
b.) Szociális és Egészségügyi Bizottság
(4) [23]A bizottságok feladatkörére, összehívására, határozatképességére, határozathozatalára, összeférhetetlenségére a bizottsági tagok kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és e rendelet előírásai az irányadók.
19. § (1) A képviselő-testület a munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok terjesztenek elő, illetve amelyek csak előzetes bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.
(2) A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
(3) A bizottságok tevékenységükről ciklusonként legalább egyszer beszámolnak a képviselő-testületnek.
20. § (1) [24]A bizottságok belső működési szabályaikat – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény. és e rendelet keretei között maguk határozzák meg.
(2) [25]A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása vagy távolléte esetén feladatát az elnökhelyettes látja el.
(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
- a képviselő-testület határozatára,
- a polgármester indítványára,
- a bizottsági tagok több mint felének indítványára.
(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(5) A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot megőrizni.
(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott hozzászólások lényegét, a hozott döntést vagy állásfoglalást, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
(7) A bizottság elnöke csak a jegyző útján jogosult a hivatal dolgozóinak feladatot előírni, beszámolót kérni, ellenőrzést tartani.
(8) A polgármester, az alpolgármester béremelésére és jutalmazására vonatkozó javaslatot a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság készíti elő.
VII. Fejezet
A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző
(1) A főállású polgármester feladat és hatáskörére, képviselő-testületi tagságára, összeférhetetlenségére, megbízatására a Polgármesteri Hivatal irányítására, a jegyzővel való együttműködésre, munkáltatói joggyakorlásra a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai az irányadók.
(2) Gyakorolja a munkáltatói jogokat:
a) az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak
b) a közhasznú, közcélú foglalkoztatottak
c) önkormányzattal munkaviszonyban álló egyéb foglalkoztatottak
d) [26]egyéb munkáltatói jogok gyakorlása a Képviselő-testület által kinevezett személyek, intézményvezető felett.
(3) [27]A polgármester pecsétje:
"Zsámbok Község Polgármestere" feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.
22. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester javaslatára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester ellátja a polgármester akadályoztatása, összeférhetetlensége, ill. tartós távolléte esetén a polgármester kötelezettségvállalási, utalványozási jogkörét, aláírja a polgármester közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket.
(3) Az alpolgármester egyéb feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.
(1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatain túl:
a) előkészítteti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) határozathozatal előtt –törvénysértés gyanúja esetén- törvényességi észrevételt tesz,
c) gondoskodik a Képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,
d) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,
e) az ülést követő 15 napon belül megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a Képviselő- testület és a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet,
f) megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát és a bizottság határozatát,
g) a Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével ellátja a bizottságok, működésének ügyviteli feladatait,
h) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,
i) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.
(3) [29] A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén helyettesítésére legfeljebb hat hónapra más település jegyzője bízható meg. A képviselő-testület megállapodást köt az érintett önkormányzat képviselő-testületével a helyettesítés ellátásáról.
VIII. Fejezet
A képviselő-testület-hivatala
23. § (1) [30]A képviselő-testület Zsámboki Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.
(2) [31]A Polgármesteri Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, saját gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet, melynek feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.
(3) A Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát a képviselő-testület hagyja jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket a rendelkezési jogosultságokat az éves költségvetési rendelet szabályozza.
(4) A Polgármesteri Hivatal működési rendjének, a feladat- és hatáskörök gyakorlásának, a munkavégzés szakmai szabályainak, a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatási jogviszonyokkal összefüggő hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait – a jogszabályok keretei között – a polgármester jóváhagyásával a jegyző állapítja meg.
A Polgármesteri Hivatal munkavállalóinak jogviszonyával kapcsolatos egyéb kérdéseket a Polgármesteri Hivatal ügyrendje tartalmazza.
IX. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
25. § (1) Helyi népszavazást a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl a választópolgárok 25%-a kezdeményezheti.
(2) Népi kezdeményezést a választópolgárok 10%-a nyújthat be a polgármesternek.
(3) [33]Helyi népszavazás és népi kezdeményezés lebonyolításánál a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról törvény vonatkozó előírásai az irányadók.
Közmeghallgatás, lakossági fórum
26. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal - munkatervében meghatározott időpontban – közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a sajtó útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.
(4) A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.
(5) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.
(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.
A Nemzetiségi Önkormányzat működése
(1) Zsámbok Község Önkormányzatának képviselő-testülete a Roma Nemzetiségi Önkormányzatának rendelkezésére bocsátja testületi működésének adminisztrációjához és a fogadóórák lebonyolításához a József Attila művelődési ház klubhelyiségének használatát térítésmentesen.
(2) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi üléseit a Polgármesteri Hivatalban tartja, melyhez a feltételek biztosításáról a polgármester gondoskodik. Az ülések időpontját az ülést megelőző 8 nappal a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a jegyzővel egyezteti.
(3) A jegyző, vagy annak a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja köteles részt venni a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelezni, amennyiben törvénysértést észlel.
(4) A Nemzetiségi Önkormányzat feladataihoz kapcsolódó postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását a Polgármesteri Hivatal biztosítja és viseli az ezzel járó költségeket.
(5) A Polgármesteri Hivatal ellátja a Zsámbok Község Önkormányzata és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat által kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően:
(6) A testületi ülésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítését, kormányhivatalnak történő megküldését.
(7) A Nemzetiségi önkormányzat költségvetésének és költségvetési beszámolóinak elkészítését, a gazdálkodás számviteli jogszabályok szerinti könyvelését, információszolgáltatást az államkincstárnak.
(8) Az utalványozás pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés szakmai teljesítésigazolás részletes eljárási rendjét Zsámbok Község Önkormányzatának kötelezettségvállalási szabályzata tartalmazza. A pénzügyi ellenjegyzést és érvényesítést a szabályzatnak megfelelően a Polgármesteri Hivatal dolgozói látják el.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.
Az önkormányzat költségvetése
29. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést előzetesen valamennyi bizottság kötelezően megtárgyalja és véleményezi. A Közalkalmazotti és Közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott érdekegyeztetést a polgármester folytatja le.
Az önkormányzat gazdálkodása
30. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el.
a.) a jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetés tervezetét, a költségvetési beszámolót, valamint a pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár Megyei Igazgatósága részére.
b.) beszedi az önkormányzat saját bevételeit
c.) igényli a Magyar Államkincstártól a címzett és céltámogatásokat
d.) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról
e.) biztosítja az önkormányzat módosított teljesítés szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét
f.) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását
g.) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz
h.) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(3) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények a működési kiadásokra biztosított pénzeszközeiket a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli többletbevételével szabadon rendelkezik, azt - alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja.
31. § (1) A Képviselő-testület gazdasági programját Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott tartalommal fogadja el.
(2) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét évente a település honlapján közzéteszi.
Ellenőrzés
32. § (1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
(2) Az önkormányzat belső ellenőrzését a Gödöllői Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása tagjaként, valamint eseti megbízási szerződéssel biztosítja a Képviselő-testület.
(1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat.
(2) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kikéri a tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.
(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) [48][49]SzMSz mellékleteként kell kezelni:
- Bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzéke (1. melléklet)
- a polgármesterre, állandó bizottságra, kisebbségi önkormányzatra, önkormányzati társulásra átruházott testületi hatáskörök jegyzékét, valamint az állandó bizottságok feladatait (2. melléklet)
(3) Az SzMSz függelékeként kell kezelni:
- a települési képviselők névsorát (1. sz. függelék)
- a képviselő-testület állandó bizottságainak névsorát (2. sz. függelék)
- a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét, önkormányzat feladatait kormányzati funkciók szerinti bontásban (3. sz. függelék)
- a Polgármesteri Hivatal Ügyrendjét (4. sz. függelék)
- a dogozók munkaruha ellátása (5. sz. függelék)
- azoknak a társulásoknak, gazdasági társaságoknak a jegyzékét, melyben az önkormányzat tagként, vagy tulajdonosként vesz részt. (6. sz. függelék)
- önkormányzat közreműködésével létrehozott alapítvány (7. sz. függelék)
1. melléklet
Bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzéke
Zsámbok Község Önkormányzati Képviselő-testületének Egészségügyi és Szociális Bizottsága:
1.) A szociális igazgatásról és ellátásról szóló helyi rendelet meghatározza a bizottság hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket
2.) A Szociális Kerekasztallal kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a bizottságra ruházza át
Zsámbok Község Önkormányzati Képviselő-testületének Pénzügyi és Ellenőrző Bizottsága:
1.) Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.
2.) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
3.) Vizsgálja a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
4.) Az önkormányzat intézményeinek folyamatos vizsgálatáról, átvilágításáról beszámoló készítése az önkormányzat részére.
5.) A Pénzügyi Bizottság előzetes állásfoglalásával tárgyalhatja a Képviselő-testület az alábbiakat:
a.) éves költségvetési javaslat
b.) Önkormányzati vagyon és tulajdon elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba való bevitele,
c.) önkormányzat hitelfelvétele, kivétel az olyan munkabér hitel, melynek fedezete 30 napon belül az önkormányzat számlájára érkezik,
d.) költségvetési átcsoportosítások, kivéve a 18. §.(2) bekezdésében foglaltak,
e.) gazdasági program
f.) vagyongazdálkodási terv,
g.) helyi adó rendelet.
6.)[51] a.) a képviselők összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyében való vizsgálat
b.) vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése, vizsgálat lefolytatása.
2. sz. melléklet
ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERI HIVATALA
ÖSSZEVONT FEUVE SZABÁLYZATA
1. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
2. Kockázatkezelés szabályozása
A szabályzathoz tartozó ellenőrzési nyomvonalakat függelékben kerülnek rögzítésre
Az államháztartás működési rendjéről szóló
292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 161. §-nak megfelelően a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) során feltárt szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az alábbiak szerint állapítom meg.
Zsámbok Község Önkormányzatának Polgármesteri hivatala (továbbiakban Hivatal) a következő eljárásrendet határozza meg a szabálytalanságok kezelése tekintetében:
Jogszabályi háttér
A Hivatal szabályzatai:
Belső Ellenőrzési Kézikönyv
Gépjármű használat szabályzat
Iratkezelési szabályzat
Kötelezettségvállalási, utalványozási és érvényesítési szabályzat
Közszolgálati szabályzat
Munkavédelmi szabályzat
Felesleges eszközök hasznosítási és selejtezési szabályzata
Számviteli politika és kapcsolódó szabályzatok
Pénzkezelési szabályzat
Leltározási és leltárkészítési szabályzat
Eszközök, források értékelési szabályzata
Tevékenységek önköltség-számítási szabályzata
Bizonylati szabályzat és bizonylati album
Számlarend
Szervezeti és működési szabályzat
Informatikai és adatvédelmi szabályzat
Tűzvédelmi szabályzat
Gazdasági szervezet ügyrendje
Közbeszerzési szabályzat
A Büntető Törvénykönyvről szóló
1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló
1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén
büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.
A szabálysértésekről szóló
1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a
szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
A Polgári Törvénykönyvről szóló
1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A
kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló
1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései.
Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.
Szabálytalanság fogalma, és a szabálytalanságok kezelésének célja
A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt.
A szabálytalanság fogalma:
A büntető-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság (összefoglaló néven: szabálytalanság).
A szabálytalanság valamely létező szabálytól (jogszabályi rendelkezés, belső szabály, szabályzati előírás) való eltérést jelent. A szabálytalanságok két csoportját különböztethetjük meg:
- szándékosan okozott szabálytalanság (félrevezetés, csalás stb.),
- nem szándékosan okozott szabálytalanság (figyelmetlenség, hanyag magatartás.
A szabálytalanságok kezelésének célja:
A különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének megelőzéséhez, megakadályozásához hozzájáruljon, illetve azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállítása, hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, felelősség megállapítása, hathatós intézkedések foganatosítása.
A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben:
A szabálytalanságok észlelésének lehetséges esetei:
1) valamely dolgozó észleli a szabálytalanságot
2) valamely szervezeti egység vezetője észleli a szabálytalanságot
3) belső ellenőrzés által észlelt szabálytalanság
4) külső ellenőrzés által észlelt szabálytalanság
1.1. Amennyiben a Hivatal valamely munkatársa észlel szabálytalanságot:
Amennyiben a szabálytalanságot a Hivatal szervezeti egységének valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a Jegyzőt.
A Hivatal mérete és szervezeti tagozódása alapján amennyiben valamely feladat ellátásért felelős szervezeti egység szabálytalanságot észlel, akkor az adott ügyben érintett, a munkatársnak a Jegyzőt kell értesítse. A Jegyző közvetlen érintettsége estén közvetlenül a Polgármesterhez kell fordulni bejelenteni a szabálytalanság okát.
A Jegyzőnek kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.
1.2. Amennyiben a jegyző észleli a szabálytalanságot:
Amennyiben a Jegyző észleli a szabálytalanságot akkor a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.
1.3. Amennyiben a Hivatal belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot:
Az Önkormányzat illetve a Polgármesteri Hivatal a Kistérségi Munkaszervezeten keresztül illetve külső szakértő útján látja el a belső ellenőrzési feladatokat.
Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a
193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell eljárjon. A Hivatal a belső ellenőrzés megteremtése kapcsán külső szakértő bevonásával látja el a belső ellenőrzési feladatokat. A szakértő a belső ellenőrzésekről jelentést köteles készíteni a helyi Belső Ellenőrzési Kézikönyv alapján. A jelentésben köteles a szabálytalanságokat rögzíteni és azok megszüntetésére javaslatot kidolgozni. A belső ellenőr jelentése kapcsán a vizsgálat alá vont szervezet illetve a feladatot ellátó intézkedési tervet kell kidolgozzon határidők megjelölésével és azokat végre kell hajtsa.
1.4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot:
A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgozni.
A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása
2.1. A jegyző felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért.
Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.
Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) belső vizsgálat rendelhető el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.
A szabályzat I. fejezete mutatja be az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok jegyzékét.
A szabálytalanság lehet olyan súlyos, amely kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítását indokolja. A fegyelmi jogkör gyakorlója az Elnök. Az eljárást a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. alapján kell lefolytatni.
2.2. A jegyző (illetve az általa kijelölt személy) feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során:
2.2.1. Nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét.
2.2.2. Figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását.
2.2.3. A feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.
2.3. A jegyző (illetve az általa kijelölt személy) feladatai a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:
- a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik;
- egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;
- nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;
Jelentési kötelezettségek
A belső ellenőrzés koordinálásáért felelős (Kistérségi Munkaszervezet) feladata, hogy az éves ellenőrzési jelentésben számot adjon a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az
intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. (Jogszabály: a
193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. §)
A hatékony FEUVE ellenőrzési rendszer kiépítése érdekében ellenőrzési nyomvonalakat alakítottunk ki, melyek meghatározzák a szükséges ellenőrzési pontokat, feladatokat és hatásköröket.
Az ellenőrzési nyomvonal fogalma:
Az ellenőrzési nyomvonal jelentése az alábbi:
„a Jegyző a végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatoknak szöveges, illetve táblázatba foglalt vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása”.
Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése:
Az ellenőrzési nyomvonalat a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) rendeltük hozzá. Az ellenőrzési nyomvonal felöleli a Hivatal tevékenységét jellemző összes folyamatot. A megfelelő irányítási szinteken szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, a költségvetési szerv tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben résztvevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása a Hivatal teljes tevékenységére vonatkozik, a költségvetési szerv szervezetét, struktúráját jellemző működési folyamatokkal, illetve a folyamatokat működtető folyamatgazdákkal együtt, vagyis azon személyekkel, akik a szervezeten belül elsődlegesen felelősek az adott folyamat végrehajtásáért.
A Hivatal működési folyamatait a főfolyamatok mentén csoportosítottuk, majd a főfolyamatokat megfelelő módon, oszthatóságuk alapján részfolyamatokká bontottuk.
Hivatali szinten:
Az Ámr. 20. § alapján a Polgármesteri Hivatal Szervezeti Működési Szabályzatában rögzíteni szükséges a::
a) a gazdálkodással - így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket,
b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet,
c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket,
d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit,
e) a helyiségek és berendezések használatára vonatkozó előírásokat,
f) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait,
g) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét,
h) a vezetékes és rádiótelefonok használatát,
i) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.
Rögzíteni kell továbbá a Hivatal által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a Hivatal alkalmazottainak feladat- és hatáskörét (munkakörét), a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait - ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik - a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.
1. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a Hivatal működésében:
Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel.
A Hivatal működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok összességét. Valamennyi munkatárs számára írott és átlátható formában készítettük el és mint követendő eljárásként kötelező a folyamatos munkavégzés során.
A felelősségi szintek terén:
Az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, ellenőrzési pontok.
Az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős személye és egyben megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.
A szervezeten belüli együttműködés erősítése terén célja, hogy:
· a különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától;
· az ellenőrzési nyomvonal eljárások, ellenőrzések együttesét jelenti, ami a költségvetési szerv teljes működését lefedi, teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze.
A szervezeti működés terén:
A megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő működési kockázat.
A Hivatal a következő ellenőrzési nyomvonalakat dolgozta ki:
1. Tervezés folyamata
2. Beszámolás folyamata
3. Kötelezettségvállalás folyamata
4. Beruházás, beszerzés – forrástól függetlenül
5. Felújítások
6. Személyi juttatások:
8. Selejtezéssel kapcsolatos feladatok
KOCKÁZATOK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA
Jogszabályi háttér:
Az államháztartás működési rendjéről szóló
292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 157. §, (mely 2010. január 1-től lépett hatályba) meghatározza a Jegyző számára, hogy köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni.
A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a Hivatal és Önkormányzat tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat.
A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját.
A kockázat fogalma:
A „kockázat:” mint fogalom a Hivatal és az Önkormányzat gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését.”
A Hivatali kockázatok kezelésének folyamata:
A Hivatal az Önkormányzati cél érdekében végzett tevékenysége, működése során különféle kockázatokkal szembesül.
A Hivatal feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek az Önkormányzat célkitűzéseire, oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse az Önkormányzat eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. Ezt a kockázatkezeléssel érheti el a szervezet.
A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön-külön – az alábbiak lehetnek:
- véletlenszerű események;
- hiányos ismeret vagy információ;
- ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben.
A kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza:
- A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása.
- A kockázatok értékelése.
- Az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára).
- A kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása.
- A kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról.
- A válaszintézkedés „beépítése” és a kialakított keret rendszeres felülvizsgálata.
A kockázatkezelés lépései részletesen:
Kockázatok azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása:
A kockázatkezelés stratégiai szemléletű megközelítésének kulcsa a kockázatok beazonosítása a szervezet fő célkitűzéseinek tükrében. A két leggyakrabban alkalmazott megközelítés a kockázatvizsgálat, illetve a kockázati önértékelés.
A Hivatalánál a Képviselő-testület felé történő részletes kockázati tényezők bemutatásával és munkamegbeszélésekkel kívánjuk a kockázatokat felmérni.
Az alábbi táblázat bemutatja az általunk felmért főbb kockázatokat:
KÜLSŐ KOCKÁZATOK |
|
Gazdasági |
A bevételek csökkenése a működést és a folyamatos fejlesztést veszélyeztetheti. |
|
Jogi és szabályozási |
A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak, vagy a szervezet mérete miatt jelentős többletkiadásokat eredményezhetnek.
Az Európa Uniós jogszabályok korlátozhatják a tevékenységet, mely bevételkiesést jelent. |
|
Környezetvédelmi |
A környezetvédelmi megszorítások a szervezet működési területén korlátot szabhatnak a lehetséges tevékenységeknek. |
|
Politikai |
A kormányváltások megváltoztathatja a kitűzött célokat, feladatokat. |
|
Elemi csapások |
Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére. A katasztrófavédelmi terv elégtelennek bizonyulhat. |
|
PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK |
|
Költségvetési |
A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. |
|
Csalás vagy lopás |
Eszközvesztést eredményezhet. |
|
Biztosítási |
Nem lehet a megfelelő biztosítást megszerezni elfogadható költségen. |
|
|
TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK |
|
Működés-stratégiai |
A stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül. |
|
Működési |
Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg. |
|
Információs |
A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez. |
|
Beruházási |
A megfelelő előzetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekt-tervezet. A beruházások nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidőre mely többletkiadásokat eredményezhetnek. |
|
EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZATOK |
|
Személyzeti |
A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya. |
|
Egészség és biztonsági |
Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat. |
|
|
|
|
|
A FEUVE a kockázat kezelés, a folyamatba épített ellenőrzés és az irányítás folyamatának működtetésével biztosítja:
- a kockázatok azonosítását, kezelését;
- a vezetői szintek interaktív kapcsolódásait;
- a pénzügyi, vezetői, szakmai információk pontos, megbízható és időben megfelelő rendelkezésre állását;
- a munkavállalók tevékenységének szabályozottságát;
- a források védelmét;
- a program, terv, célkitűzés teljesítését;
- a minőségfejlesztés folyamatokban való állandó tükröztetését;
- a megfelelő joganyag folyamatos átültetését.
A szabályzat célja:
A szabályzat a Hivatal kockázatkezelési eljárásának meghatározására szolgál (kockázat azonosítása, -mérése, és -kezelése). A kockázatkezelés révén a Hivatal feltárja a kockázatot, másrészt megelőzi annak bekövetkeztét.
A kockázat fogalma:
A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ. Eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata. Ellenőrzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat.
A kockázat kezelője:
Az egyes tevékenységek/területek szabályzataiban előírtuk, hogy ki a felelős, ki végzi a kockázatkezelés feladatát, érvényesítve az éves költségvetési tervezési, végrehajtási és beszámolási tevékenységekben.
Szabályoztuk, hogy a felelősöknek milyen döntéseket lehet és kell hozni a kockázatok megszüntetésének módjáról.
A kockázatkezelési hatókör:
A Jegyző felelőssége és kötelessége az éves költségvetési terv kialakítása, végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, illetve a tevékenységről való beszámolás során a kockázati tényezők, elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése.
A kockázatelemzés felöleli valamennyi kapcsolódó tevékenységi területet.
A Hivatal minden munkatársa a következő évi költségvetés elkészítése során elkészíti a területe célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját.
A Jegyző felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen és mekkora kockázat nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni.
A kockázat azonosítása:
1. A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek az adott feladatellátás és az önkormányzati célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok.
2. Az azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok azonosítását a Jegyző végezi a munkatársak bevonásával.
3. A Jegyző ebből a célból munkaértekezleten azonosítja a kockázatokat.
A kockázatkezelés:
1. A kockázatkezelésért felelős a jegyző aki tevékenységében támaszkodnia kell a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira.
2. A kockázat azonosítással a felelősségek átcsoportosíthatók, így a kockázatok mérsékelhetők.
3. A költségvetési évre szóló munkaterv/célkitűzések végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges.
4. A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel.
5. A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében a jegyző intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről (preventív ellenőrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, vagy felkéri a belső ellenőrzést vizsgálat elvégzésére.
6. A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása, mely jelen szabályzat részét képezi.
A kockázatkezelés időtartama:
A kockázatkezelés tevékenységét a döntés előkészítésnél, a költségvetési tervezés első szakaszaiban kell megkezdeni a költségvetés készítésében résztvevő valamennyi munkatársnak.
A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissítenie a megállapításait, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával.
A kockázatok és intézkedések nyilvántartása:
A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása központi feladat. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően a bekövetkezés valószínűségét, az esetleg felmerülő kár mértékét, a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, a felelős munkatárs nevét.
A kockázatkezelési eseteket a jegyző által kijelölt munkatárs elemzi és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére.
Az alábbi táblázat bemutat néhány hatékonyság csökkentő esetet:
A vezetők nem követik az elfogadott eljárásokat, ellenőrzéseket |
Ez különösen akkor probléma, amikor a munkavállalók megfélemlítve érzik
magukat, vagy nem érzik magukat képesnek arra, hogy szembeszálljanak azokkal
a vezetőkkel, akik nem követik az általános ellenőrzések rendjét. |
Munkaerőhiány és üresedés |
Nincs elég munkaerő az eljárások végrehajtásához,
a felhatalmazások belső elkülönítése az ellenőrző szereptől sérülhet. |
Alacsony ellenőrzési kultúra |
A vezetés és munkavállalók elkötelezettségétől függ. |
Összefonódások |
Gyakorlatilag minden rendszert kikezdhet, moráliskérdés. |
Egy teljesítmény-mutató figyelembe vétele |
Az egyetlen kérdésre koncentrálás károsítja a jó átfogó gyakorlatot. |
Az emlékezetre és nem a szabályozottságra való hagyatkozás |
A lefektetett eljárások hiánya odavezet, hogy bizonyos személyek nélkülözhetetlenné válnak. |
Az ügyletek utólagos nyilvántartásba vétele |
A túlzott szabályozottságot lehet okolni például a szükséges dokumentáció elkészítésének késedelméért,
vagy el nem készítéséért. (Az egyidejűség nem biztosított.) |
A feladatok ellenőrzés nélküli átruházása |
Az átruházással vissza lehet élni, mértéke különböző, nem állapítható meg, hogy ki a felelős,
és milyen területért. |
VIII. KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK
Az Ámr. 158. § rögzíti, hogy a Jegyző köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez.
A Jegyző a Hivatal belső szabályzataiban legalább az alábbiakat köteles szabályozni:
a) engedélyezési és jóváhagyási eljárások,
b) az információkhoz való hozzáférés,
c) fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz),
d) beszámolási eljárások.
A Hivatal által kiadott szabályzatok:
Belső Ellenőrzési Kézikönyv
Gépjármű használat szabályzat
Iratkezelési szabályzat
Kötelezettségvállalási, utalványozási és érvényesítési szabályzat
Közszolgálati szabályzat
Munkavédelmi szabályzat
Felesleges eszközök hasznosítási és selejtezési szabályzata
Számviteli politika és kapcsolódó szabályzatok
Pénzkezelési szabályzat
Leltározási és leltárkészítési szabályzat
Eszközök, források értékelési szabályzata
Tevékenységek önköltség-számítási szabályzata
Bizonylati szabályzat és bizonylati album
Számlarend
Szervezeti és működési szabályzat
Informatikai és adatvédelmi szabályzat
Tűzvédelmi szabályzat
Gazdasági szervezet ügyrendje
Közbeszerzési szabályzat
Jelen szabályzat 2010. május 2-án lép hatályba és kiterjed a Hivatala valamennyi szervezeti egységére. A Szabálytalanságok kezelésének rendje valamint a Kockázatkezelés Szabályzata a Polgármesteri hivatal Szervezeti Működési Szabályzatának mellékletét képezik. Az ellenőrzési nyomvonalak külön szabályzatot alkotnak. FEUVE rendszer szabályzatait a részben önállóan gazdálkodó Intézményekkel kapcsolatos együttműködési szabályzatokba is beépítésre kerülnek.
Zsámbok, 2010. április 25.
1. sz. függelék
Zsámbok Község Önkormányzata
Települési képviselők névsora, lakcíme
1. |
Holló Ilona |
polgármester |
Rákóczi u. 19. |
2. |
Lapu István |
alpolgármester |
Szt. László u. 34. |
3. |
Bajdikné Bálint Mária |
testületi tag |
Szt. István u. 14. |
4. |
Bajnóczi Béla |
testületi tag |
Ady Endre u. 2/a. |
5. |
Soós Erika |
testületi tag |
Turai u. 25. |
6. |
Németh Attila |
testületi tag |
Deák F. u. 77. |
7. |
Szigetiné Simon Rozália |
testületi tag |
Rákóczi u. 3. |
2. sz. függelék
Zsámbok Község Önkormányzatának
bizottsági szervezet és tagjainak névsora
Pénzügyi- és Ellenőrző Bizottság
1. |
Bajnóczi Béla |
elnök |
Ady Endre u. 2/a. |
2. |
Bajdikné Bálint Mária |
elnökhelyettes |
Szt. István u. 14. |
3. |
Soós Erika |
tag |
Turai u. 25. |
4. |
Bálint Péter |
tag |
József Attila u. 54/A |
5. |
Kókai Erika |
tag |
József Attila u. 19. |
Egészségügyi- és Szociális Bizottság
1. |
Szigetiné Simon Rozália |
elnök |
Rákóczi u. 3. |
2. |
Soós Erika |
elnökhelyettes |
Turai u. 25. |
3. |
Németh Attila |
tag |
Deák Ferenc u. 77. |
4. |
Szabó Melinda |
tag |
Kossuth L. u. 77. |
5. |
Török Krisztina |
tag |
Deák Ferenc u. 6. |
3. függelék
Zsámbok Község Önkormányzata
Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke
Szám |
Rendelet megnevezése |
2016/8. (III.25.) |
Az üzletek nyitva tartási rendjéről |
2016/6. (III.24) |
A helyi adókról |
2015/9.(V.04.) |
a lakások és egyéb építmények építéséhez, kialakításához kapcsolódó parkolóhelyek biztosításáról,
azok pénzbeli megválthatóságáról |
2015/4.(II.26.) |
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról |
2015/1.(I.30.) |
A települési szilárd hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról |
2014/19.(XII.19) |
A közterületi tréfigyelő rendszerről |
2014/18.(XII.19) |
A bérleti és térítési díjakról |
2014/17.(XI.28.) |
A talajterhelési díjról |
2013/16.(XII.17.) |
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó
helyi közszolgáltatásról |
2013/8.(IV.19) |
a temetőkről és a temetkezésről |
2012/17.(X.10) |
a díszpolgári cím, valamint a Zsámbok községért kitüntetés alapításáról és adományozásának
rendjéről |
2012/15.(X.10.) |
Az önkormányzat vagyonáról |
2011/7.(II.25) |
Az anyakönyvi eljárás engedélyezésének szabályairól és díjairól |
2011/4.(I.28.) |
Zsámbok község címeréről, zászlajáról és használatáról |
2010/19.(XII.17) |
A vízdíjról |
2010/13.(X.10) |
Zsámbok Község Szervezeti és Működési Szabályzatáról |
2008/20.(XII.18.) |
A lakások bérletéről |
2008/11.(IX.25.) |
A Környezetvédelmi Alapról |
2008/10.(IX.25.) |
A közterület használatáról és a közterület rendjéről |
2008/3.(II.13.) |
Az önkormányzat 2008. évi költségvetéséről |
2008/1.(II.13.) |
A közbeszerzési szabályzatról |
2006/4.(III.1.) |
A luxusadóról |
2005/9.(X.19) |
A helyi hulladékgazdálkodási tervről |
2005/15.(XI.30) |
Az elektronikus ügyintézésről |
2005/14.(XI.30) |
A köztisztaság fenntartásáról, a környezetvédelemről és az állattartásról |
2005/12.(XI.30) |
Zsámbok Község Településrendezési Tervéről |
2002/5.(III.19.) |
A József A. Műv.Ház és Könyvtár Alap.Okiratának mód.és egys. szerkezetbe foglal. |
2002/4.(III.19.) |
A helyi közművelődés feladatairól és a közművelődési tevékenységről |
2002/11.(VI.19.) |
A háziorvosi körzetek kialakításáról |
1998/18.(XII.16.) |
A gyermekjóléti szolgálat megalakításáról |
1998/02.(I.27.) |
Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályairól |
1993/5.(V.26.) |
Lakásépítés- vásárlás helyi támogatásáról |
1992/03.(IV.1) |
Közterületek elnevezése |
3. függelék
Önkormányzat feladatai
Alaptevékenységi besorolás:
Államháztartási szakágazat 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási
tevékenysége
Kormányzati funkció:
Korm. funkció Megnevezés
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
013360 Más szerv részére végzett pénzügyi- gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel
018020 Központi költségvetési befizetések
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munkaprogram Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236 Országos közfoglalkoztatási program
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
042180 Állat-egészségügy
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
072311 Fogorvosi alapellátás
074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
076061 Környezet-egészségügyi feladatok
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetetése és fejlesztése
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység
082063 Múzeumi kiállítási tevékenység
082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
082094 Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés
084031 Civil szervezetek működési támogatása
084032 Civil szervezetek programtámogatása
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
104042 Gyermekjóléti szolgáltatások
106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
107051 Szociális étkeztetés
107052 Házi segítségnyújtás
Zsámbok Község Önkormányzat
Polgármesteri Hivatalának
A Polgármesteri Hivatal jogállása, szervezete
1.) A Polgármesteri Hivatal elnevezése: Polgármesteri Hivatal Zsámbok
Székhelye: 2116 Zsámbok, Bajza Lenke tér 10.
2.) A Polgármesteri Hivatal jogállása: önálló jogi személy
3.) A Polgármesteri Hivatal belső felépítése a munkamegosztás és a zökkenőmentes ügymenet céljából:
1 fő jegyző
1 fő adóügyi előadó
1 fő gazdálkodási előadó
1 fő igazgatási előadó
1 fő szociális előadó
2 fő pénzügyi előadó
1 fő ügykezelő
1 fő hivatalsegéd
4.) Tekintettel a köztisztviselők létszámára és az általuk ellátandó feladatok sokrétűségére szervezeti tagozódás hiányában nem kerül sor specializálódásra, az ellátandó feladatokat a jegyző határozza meg a munkaköri leírásokban.
A Polgármesteri Hivatal irányítása, vezetése, működése
1.) A Polgármesteri Hivatal irányítása, vezetése, képviselete
- A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Polgármesteri Hivatalt.
- A polgármester szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
- A polgármester a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
- A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt, megszervezi a Hivatal munkáját.
- A hivatal képviseletét a polgármester, jogi képviseletét a jegyző, vagy eseti megbízással ügyvéd látja el. A polgármester és a jegyző jogosult képviseleti jogot biztosítani egyéb személyek részére. A hivatal munkatársai képviseletet a hatáskör jogszabályi címzettjétől kapott eseti felhatalmazás alapján láthatnak el.
- A sajtó és más médiák előtti képviseletre (nyilatkozattételre) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző jogosultak.
2.) Munkaköri feladatok
- A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői a jegyző által megállapított munkaköri leírás szerint látják el feladatukat. A jegyző munkaköri leírását a polgármester állapítja meg. (munkaköri leírásokat az ügyrend 1. sz. függeléke tartalmazza)
- A munkaköri leírások összeállítása, folyamatos karbantartása a jegyző feladata.
3.) Munkáltatói jogkörök gyakorlása
- A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit a jegyző nevezi ki a polgármester egyetértésével, és a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogkört.
- A jegyző munkáltatója a Képviselő-testület az egyéb munkáltatói jogkört a polgármester gyakorolja.
4.) A Polgármesteri Hivatal működése
4.1.) Munkarend:
a) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek munkarendje a következő:
Hétfő: 08.00 – 18.00
Kedd: 08.00 – 16.00
Szerda: 08.00 – 16.00
Csütörtök: 08.00 – 16.00
Péntek: 08.00 – 14.00
mely magában foglalja a munkaközi szüneteket is (időtartam: 30 perc)
b) Rugalmas munkaidő beosztás esetén 09.00 – 14.00 óráig tartó törzsidőben a munkahelyen kell tartózkodni.
4.2.) Ügyfélfogadás rendje:
a) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje:
Hétfő: 08.00 – 18.00
Kedd: nincs ügyfélfogadás
Szerda: 08.00 – 16.00
Csütörtök: nincs ügyfélfogadás
Péntek: nincs ügyfélfogadás
b) Pénztári órák ügyfélfogadási napokon: 09.00 – 12.00 óráig
c) A polgármester ügyfélfogadási rendje:
Hétfő: 09.00 – 12.00
Szerda: 13.30 – 16.00
d) A jegyző ügyfélfogadási rendje:
Hétfő: 08.00 – 16.00
Szerda: 08.00 – 16.00
e) a települési képviselőket soron kívül kell fogadni.
f) Halaszthatatlan ügyekben – beleértve a halálesettel kapcsolatos anyakönyvi ügyintézést is – amikor az azonnali ügyintézés elmaradása jelentős érdek- és jogsérelemmel jár, az ügyfélfogadás ideje egybeesik a munkaidővel.
g) A köztisztviselőt a jegyző a munkakörébe nem tartozó munkavégzésre is kötelezheti, s ha az eredeti munkakört is ellátja az illetményen felül helyettesítési díj is megilleti. A helyettesítési díj mértékét a jegyző határozza meg.
5.) Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés
- Az önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vállalhat, 100.000.-Ft felett csak írásban.
- A kötelezettségvállalást ellenjegyzésére a jegyző jogosult, illetve 30.000,- Ft-ig a gazdálkodási előadó.
- Érvényesítésre a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő jogosult.
- Utalványozásra a polgármester jogosult, írásban, és csak a már érvényesített okmányon.
- A számlavezető pénzintézetnél a bankszámla feletti rendelkezési jogosultság csak a polgármester vagy a jegyző aláírásával (adószámlánál az adóügyi előadó aláírásával) és mellette a gazdálkodási vagy a pénzügyi előadó aláírásával érvényes az aláírási címpéldányban foglaltak szerint.
6.) A kiadmányozás rendje
Az önkormányzat működésével kapcsolatos ügyekben kiadmányozásra a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző jogosult. A kiadmányozásra vonatkozó részletes szabályokat az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.
A kiadmányozási jogkör átruházása:
- adóügyi előadó részére adó-, anyakönyvi, családjogi és állampolgársági ügyekben
- igazgatási előadó részére szabálysértési, népesség-nyilvántartási és hagyatéki ügyekben
A jegyző távollétében eseti megbízás alapján a kiadmányozásra az igazgatási előadó jogosult.
Érdemi döntést nem igénylő esetben valamennyi előadó kiadmányozási joggal rendelkezik.
7.) Ügyiratkezelés
A Polgármesteri Hivatal ügyiratkezelésére vonatkozó szabályokat az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.
8.) Testületi előterjesztés
A Polgármesteri Hivatal munkájával kapcsolatos előterjesztések előadója a polgármester vagy a jegyző.
A jegyző által kijelölt köztisztviselő segítséget nyújt a települési képviselőnek az általa készítendő előterjesztéssel kapcsolatos adminisztratív munkához.
9.) Bélyegző használat
A részletes szabályokat az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza. A hivatalos bélyegzők megrendeléséről a jegyző gondoskodik.
A használatba adott bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni. A bélyegző kezelője anyagi, fegyelmi, büntetőjogi felelősséggel tartozik a bélyegző jogszerű használatárét. Amennyiben a köztisztviselő a bélyegzőt elveszti, annak tényét köteles azonnal írásban a jegyzőnek jelezni. A jegyző köteles gondoskodni a bélyegző megsemmisítési eljárás lefolytatásáról.
10.) Szakmai képzés
a.) A köztisztviselők szakmai képzését, továbbképzését a jegyző szervezi meg és szabályozza. Évente továbbképzési tervet készít.
b.) Továbbtanuló köztisztviselővel a jegyző tanulmányi szerződést köthet az iskolarendszerű oktatásban való részvétel esetén.
c.) Az iskolarendszerű képzésben részt vevő köztisztviselő részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell. A szabadidő mértékét a jegyző az oktatási intézmény által kibocsátott iskolai foglalkoztatási, illetve a szükséges szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.
d.) Az iskolarendszerű oktatásban résztvevő köztisztviselők részére vizsganaponként a hatályos jogszabályokban előírt munkaidő kedvezménynél egy nappal több munkaidő kedvezményt biztosít az önkormányzat.
e.) A nem iskolarendszerű képzésben résztvevő köztisztviselőknek tanulmányi munkaidő-kedvezmény, vagy szabadság csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy a jegyző a köztisztviselővel tanulmányi szerződést köt.
11.) Vagyonnyilatkozat
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a
2007. évi CLII. törvény alapján a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.
12.) Teljesítményértékelés
Az egyéni teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt ágazati célokat a képviselő-testület választási ciklusra határozza meg, amely alapján a jegyző megállapítja az egyéni teljesítmény követelményeket és azt évente értékeli a külön jogszabályban foglaltak szerint.
13.) Juttatások
a.) A köztisztviselő illetmények számítási alapja az adott évi Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott illetményalap.
b.) A felsőfokú és középfokú végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítése az alapilletmény 10 %-a.
c.) A köztisztviselők részére az önkormányzat a következő juttatásokat biztosíthatja:
ca) rendszeres szociális segély, melynek mértéke a havi 20 e Ft-ot, tartama az 1
évet nem haladhatja meg. A visszafizetés feltételeit a jegyző határozza meg.
cb) rendkívüli (eseti) pénzbeni szociális segély, melynek mértéke a havi 30 e Ft-
ot, illetve az évi 90 e Ft-ot nem haladhatja meg
cd) temetési segély, mely a maximum köztemetés mértékének 1,5-szerese, a
köztisztviselővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának halála esetén
ce) illetményelőleg, melynek legnagyobb mértéke az adójogszabályokban
meghatározott adómentes rész felső határa
d.) A c.) pontban megjelölt juttatások iránti kérelmet a gyesen/gyeden/gyeten lévő és a Polgármesteri Hivataltól nyugdíjba vonult személyek is benyújthatják. Ezen juttatások fedezetét az önkormányzat az éves költségvetésében biztosítja.
e.) Az önkormányzat a köztisztviselők részére a Köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott mértékben cafetéria juttatást biztosít. Az önkormányzat a törvényben meghatározott juttatási formákon túl más választható juttatást nem állapít meg. A cafetéria juttatásának formáját a köztisztviselő kérése alapján kell biztosítani.
f.) A hivatal a köztisztviselőknek megtéríti a munkába járáshoz szükséges bérlet ellenében a díj 80 %-át, ha az helyközi autóbusszal történik.
14.) Közszolgálati Szabályzat
A köztisztviselők közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos, a jegyző általános szabályozási hatáskörébe tartozó kérdéseket a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.
15.) Ellenőrzés rendje:
A képviselő-testületet ciklusonként legalább egy alkalommal beszámoló formájában tájékoztatni kell a hivatal munkájáról.
A Polgármesteri Hivatal feladatai
A Polgármesteri Hivatal feladatait jogszabály, a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző határozza meg.
A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek általános feladata a kultúrált ügyfélfogadás, az ügyfelek ügyeinek törvényes, gyors intézése, szakszerű tájékoztatás nyújtása.
A köztisztviselő feladatait a köz érdekében, a jogszabályoknak és a képviselőtestület döntéseinek megfelelően szakszerűen köteles ellátni.
A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek feladata:
a) az önkormányzati és államigazgatási ügyek érdemi döntésre való előkészítése, a döntés végrehajtása
b) szakértelemmel foglalkozik a rábízott területtel összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a törvényesség betartásáért
c) a munkaköri leírásban részére megállapított feladatokat a jegyzőtől kapott szakmai iránymutatás és az irányadó határidők figyelembevételével végzi.
A hivatal dolgozói kötelesek:
a köz érdekében a jogszabályoknak és az irányító testület döntésének megfelelően szakszerűen, pártatlanul és igazságosan a kulturált ügyintézés szabályai, valamint a munkaköri leírásokban foglaltak szerinti feladatokat ellátni,
törekedni a gyors, hatékony ügyintézésre,
a jogszerű utasításokat végrehajtani, felhívni a figyelmet minden olyan jelenségre, amely a közérdeket, vagy az állampolgárok érdekeit sérti,
a munkafegyelmet megtartani,
szervezett, vagy önképzés keretében szakmai és jogi ismereteiket gyarapítani,
az állami és szolgálati titkok védelmére vonatkozó szabályokat betartani,
kötelesek az országgyűlési és helyi képviselőknek a helyi közügyekben a tájékoztatást megadni, a személyi adatok védelméről szóló törvényben foglalt kötelezettségek, illetve az állam és szolgálati titkokra vonatkozó szabályok egyidejű betartásával,
a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok határidőben történő végrehajtásáért - amennyiben felelősként a polgármester, illetve a jegyző van megjelölve
az intézkedés előkészítéséért - a belső szervezeti egységek vezetői a feladat jellegének megfelelően közvetlenül felelősek. Kötelesek haladéktalanul megszervezni a feladat végrehajtásának megkezdését és a határidőig szükséges intézkedések megtételét.
A Polgármesteri Hivatal Ügyrendje kihirdetésének napján lép hatályba, egyidejűleg a Hivatalt szabályozó korábbi rendelkezések, intézkedések hatályukat vesztik.
A jegyző köteles gondoskodni az Ügyrend naprakész állapotának biztosításáról, és arról, hogy az Ügyrendet megismerjék, az abban foglaltakat alkalmazzák a köztisztviselők.
Holló Ilona Nagyné dr.Szabó Judit polgármester címzetes főjegyző
5. függelék
A dolgozók munkaruha ellátása
Munkaruha
munkakör |
megnevezés |
mennyiség |
kihordási idő (év) |
védőnő |
kabát |
1 db |
5 |
utcai cipő |
1 pár |
2 |
köpeny |
1 db |
2 |
gondozónő |
kabát |
1 db |
5 |
utcai cipő |
1 pár |
2 |
konyhai dolgozó |
köpeny |
1 db |
1 |
munkacipő |
1 pár |
2 |
karbantartó |
kabát |
1 db |
5 év |
Védőruha
munkakör |
megnevezés |
mennyiség |
kihordási idő (év) |
karbantartás |
kétrészes ruha |
1 db |
- |
bakancs |
1 pár |
- |
6. függelék
Társulások, gazdasági társaságok jegyzéke
Zsámbok Község Önkormányzata tagként, vagy tulajdonosként vesz részt
1. DAKÖV Kft
(2370 Dabas, Széchenyi u 3..)
2. SzelektívKft.
(2194 Tura)
3. Gödöllői Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulása
(2100 Gödöllő, Szabadság tér 7.)
4. Aszódi Kistérség Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulása
(2170 Aszód, Petőfi S. u. 6/a.)
5. Vácszentlászló agglomeráció – Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok szennyvízlevezetése és tisztítása – Csatorna Beruházási és Üzemeltetési Önkormányzati Társulás
(2115 Vácszentlászló, Zsámboki u. 2/a.)
6. Turai Összevont Központi Orvosi Ügyeleti Társulás
(2194 Tura, Petőfi tér 1.)
7. függelék
Zsámbok Község Önkormányzataközreműködésével létrehozott alapítványok
1.„Kacó” Majoros István Közhasznú Alapítvány
(2116 Zsámbok, Erzsébet tér 4.)
2. „Alapítvány a Zsámboki Általános Iskolás Gyermekekért”
(2116 Zsámbok, Bajza Lenke tér 7.)
3. Makádi Margit Alapítvány (a kuratórium elnöke a mindenkori polgármester)
(2116 Zsámbok, Bajza Lenke tér 10.)