ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013 (XII.17.) RENDELETE

A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL 

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szoctv) 132. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország Alaptörvényének Állam fejezetének 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§.

(1)A rendelet hatálya kiterjed az

a.Szt.3.§-ban meghatározott Zsámbok község közigazgatási területén élő lakóhellyel, az Szt-ben meghatározott esetekben tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b.az Szt.7.§-ában meghatározott személyekre.

Szociális Rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Ápolási díj

2.§.

(1)Ápolási díjra jogosult az a Zsámbokon állandó bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen Zsámbokon élő hozzátartozó - a jegyes kivételével – aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a)Az ápoló rendelkezik olyan háziorvosi igazolással, mely szerint a szükséges ápolási tevékenység ellátására egészségügyileg és mentálisan alkalmas.

b)Az ápolt tartását, gondozását, ellátását szerződésben nem vállalták.

c)Nincs a beteggel együtt élő ápolásra alkalmas hozzátartozó.

d)Az ápolt nem folytat kereső tevékenységet, vállalkozási tevékenységet.

e)Az ápolást végző családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át nem haladja meg.

f)Kérelmező munkaviszonyát szüntette meg, vagy fizetés nélküli szabadságot kapott annak érdekében, hogy az ápolási feladatoknak eleget tudjon tenni és ezt a tényt a munkaviszony megszüntetésére, illetve a fizetés nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói igazolással igazolja.

(2)Ápolási díjra jogosult az is, aki tartósan beteg, fekvő személyt ápol, és megfelel az (1) bek. f) pontja kivételével az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3)Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott munkaviszony megszüntetését akkor lehet az ápolási díj megállapításánál figyelembe venni, ha arra a kérelem benyújtását megelőzően legfeljebb 30 napon belül került sor és a munkaviszonyt közös megegyezéssel, vagy a kérelmező részéről kezdeményezett felmondással szüntették meg.

(4)Nem jogosult az ellátásra a hozzátartozó, ha családjában az 1 főre számított jövedelem az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeget, egyedülálló esetén annak 150 %-át meghaladja.

(5)Az önkormányzat által foglalkoztatott házi segítségnyújtást végző személyek folyamatosan, de legalább félévente ellenőrzik az ápolási díjban részesülő személy gondozási kötelezettségének teljesítését, az ápolt tartózkodási helyén, melyről az önkormányzatot írásban tájékoztatják.

(6)Ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodott az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosítására, esetleg vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

(7)Amennyiben az ápolást nyújtó személy ápolási kötelezettségét nem teljesíti az ápolási díj megszüntetésre kerül, a megszüntetésre okot adó körülményről való hivatalos tudomásszerzés hónapjának utolsó napján kerül sor.

(8)Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a rendelet 1. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell benyújtani.

Önkormányzati segély

4.§.

(1)Az önkormányzati segély formái:

a.)átmeneti segély

b.)temetési segély

c.)rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

(2)Önkormányzati segély iránti kérelmet a rendelet 2. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell benyújtani.

(3)Egy családból egyszerre csak egy személy nyújthat be önkormányzati segély megállapítása iránti kérelmet. Újabb kérelem csak a folyamatban lévő kérelem jogerős elbírálását követően adható be bármely családtag részéről. Ettől csak rendkívüli esetben lehet eltérni (pl. betegség, haláleset).

(4)A megállapított önkormányzati segélyt külön rendelkezés alapján sürgős esetben házipénztáron kell kifizetni a jogosultnak.

5.§.

(1)Átmeneti segély formái:

a.)egyszeri segély,

b.)havi rendszerességgel adott segély,

c.)kamatmentes kölcsön.

(2)Segély nyújtásának módja:

a.)készpénz,

b.)természetbeni támogatás

(3)Átmeneti segélyben az részesíthető:

a.)akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem éri el.

b.)egyedül élő esetén, az 1 főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

c.)rendkívüli élethelyzetbe került személy esetén a jövedelemhatártól el lehet térni.

(4)Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

(5)A (4) bekezdésben foglalt elszámolási kötelezettség elmaradása esetén a Szoctv.17.§. szerint kell eljárni.

(6)Átmeneti segély elbírálásakor, amennyiben a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a kérelemben foglalt saját, vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre fordítani részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani. A természetbeni ellátás jogosult számára történő biztosításáról az ellátás megszervezéséről elsősorban a Családsegítő Szolgálat, vagy valamely önkormányzati intézmény alkalmazottja gondoskodik.

(7)A kamatmentes kölcsön

a.)Mértéke legfeljebb a nyugdíjminimum ötszöröse lehet. A folyósítás feltételeit a megállapító szerv határozatában rögzíti.

b.)A visszafizetés időtartama a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10. hónapnál hosszabb nem lehet. Visszatérítendő átmeneti segély csak annak a személynek állapítható meg, aki vonatkozásában a rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a segély visszafizetését biztosítani tudja.

c.)A visszafizetés során amennyiben a jogosult 2 havi törlesztő részlet megfizetésével elmarad a teljes tartozás egy összegben válik esedékessé.

d.)Nem állapítható meg újabb kamatmentes kölcsön a kérelmező, illetve bármely családtagja részére amennyiben a korábban megállapított kamatmentes kölcsön visszafizetése során fennálló elmaradása van.

(8)Havi rendszerességgel nyújtott támogatás:

a.)gyógyszertámogatásként,

b.)jövedelem kiegészítő támogatásként adható

(9)Gyógyszertámogatásra jogosult:

a.)ha a kérelmező közgyógyellátási igazolványra nem szerzett jogosultságot és havi jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetén kétszeresét,

b.)havi gyógyszerköltsége jövedelmének 20 %-át meghaladja.

(10)Jövedelemkiegészítő támogatásra jogosult, aki olyan létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, mely előre láthatólag több hónapon keresztül fenn áll /betegség, kórházi kezelés, haláleset, családi problémák/.

6.§.

(1)Temetési segély állapítható meg annak, akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedülálló esetén 500 %-át.

(2)A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét az önkormányzat a költségvetéséről szóló rendeletében határozza meg.

(3)A temetési segély iránti kérelmet a halálesetet követő 60 napon belül kell benyújtani, melyhez csatolni kell a temetési számlákat.

(4)Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történik meg az elhunyt eltemetése akkor a temetéstől számított 60 napot kell figyelembe venni.

(5)A (3) és (4) bekezdésében meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő.

6. A temetési segély megállapítható a temetést megelőzően is, ez esetben a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdése szerinti eljárás céljáról a temetést követő 15 napon belül a temetési számlákat be kell mutatni. Ennek elmaradása esetén a Szoctv.17.§. szerint kell eljárni.

7. Nem állapítható meg temetési segély annak a személynek, aki az eltemettetést számlával nem tudja igazolni, illetve abban az esetben, ha a temetési számlák összege nem éri el a (2) bekezdésben megjelölt összeget.

7.§.

1. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás jár annak a gyermeknek, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

2. Elsősorban az a gyermek részesíthető rendkívüli támogatásban, akinek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni:

1. különösen, akit átmeneti, vagy tartós nevelésbe vettek a családjával való kapcsolattartás elősegítéséhez,
2. az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt (pl. tartós betegség, iskoláztatás) anyagi segítségre szorul,

Aktív korúak ellátása

8.§.

(1)A rendszeres szociális segélyben részesülő személy – ide nem értve az egészségkárosodottakat – esetében a folyósítás feltétele, hogy a kérelmező nyilatkozatában vállalja az együttműködést az Aszódi Kistérségi Gondozási Központ Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(2)A jogosult köteles a segélyt megállapító határozat kézhezvételétől 15 napon belül a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni és ott együttműködésre jelentkezni, valamint a (3) bekezdésben meghatározott típusú beilleszkedést segítő programról megállapodni.

(3)A beilleszkedési program típusai:

a)szinten tartás – karban tartás – társadalmi integráció program,

b)más ellátásba juttatás segítése

(4)A Családsegítő Szolgálat:

a)ellátja a pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 17. § (10) bekezdésben meghatározott feladatokat, továbbá

b)folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel,

c)kapcsolatot tart a Munkaügyi Központtal,

d)minden és január 31. napjáig tájékoztatja az Önkormányzatot

-az együttműködésre való jelentkezés elmulasztásairól

-az egyénre szabott program kidolgozásáról, annak aláírásáról, illetve az együttműködésre kötelezett személy részéről az aláírás megtagadásáról,

-a program lezárásáról és az elkövetkező időszakra vonatkozó javaslatokról, valamint

e)15 napon belül tájékoztatja az önkormányzatot az együttműködésre való jelentkezés, illetve az együttműködési kötelezettség elmulasztásáról.

(5)A rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködés keretében köteles:

a)a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Családsegítő Szolgálatnál jelentkezni és magát nyilvántartásba vetetni,

b) az a) pontban meghatározott megjelenés időpontjától számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programról megállapodást kötni,

c)programjának sikeres végrehajtása érdekében minden tőle telhetőt megtenni,

d)köteles részt venni a Családsegítő Szolgálatnál a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó egyéni esetkezelésben, valamint beilleszkedést segítő programokon,

e)segélyre jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködni.

(6)Az együttműködési kötelezettség megszerzésének minősül, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy:

a)az (5) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget,

b)felszólítás ellenére sem vesz részt a Családsegítő Szolgálat által szervezett programon,

c)a beilleszkedési programban foglaltakat neki felróható okból (önhibájából) nem teljesíti.

(7)A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztásáról való tudomásszerzést követő 15. napon meg kell szüntetni.

(8)Aktív korúak ellátására az a kérelmező jogosult, akinek életvitelszerűen lakott házának udvara, a hozzá tartozó kert gyommentes, az épületen kívül tárolt eszközöket, ingóságokat, fűtőanyagokat szabályosan, rendezetten tárolja. Az ingatlan előtti árok úttest felőli széléig terjedő, árok hiányában az úttest széléig terjedő közterület gyommentesítéséről, tisztántartásáról, téli időszakban síkosság mentesítéséről gondoskodik. Sarok telek esetén a közterülettel kapcsolatos oldalhatáron is kell teljesülnie ezen feltételeknek.

(9)A (8) bekezdésben foglaltaknak az ellátás folyósításának teljes időtartama alatt teljesülnie kell.

(10)A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot kell szüntetni, ha a jogosult a (8) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti. A megszüntetés időpontja a megszüntetésre okot adó körülményről való hivatalos tudomásszerzés hónapjának utolsó napja.

(11)A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot szüneteltetni kell, ha a jogosult a (8) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti. A szüneteltetés időpontja a szüneteltetésre okot adó körülményről való hivatalos tudomásszerzést követő hónap. A szüneteltetés többször ismételhető.

Méltányossági közgyógyellátási igazolvány.

9.§.

Az a szociálisan rászorult személy jogosult méltányossági közgyógyellátási igazolványra, akinek esetében:

1. az 1 főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem éri el,
2. a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.

Lakásfenntartási támogatás

10.§.

1. Támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek életvitelszerűen lakott házának udvara, a hozzá tartozó kert gyommentes, az épületen kívül tárolt eszközöket, ingóságokat, fűtőanyagokat szabályosan, rendezetten tárolja. Az ingatlan előtti árok úttest felőli széléig terjedő, árok hiányában az úttest széléig terjedő közterület gyommentesítéséről, tisztántartásáról, téli időszakban síkosság mentesítéséről gondoskodik. Sarok telek esetén a közterülettel kapcsolatos oldalhatáron is kell teljesülnie ezen feltételeknek.

2. Az (1) bekezdésben foglaltaknak az ellátás folyósításának teljes időtartama alatt teljesülnie kell.

3. Az (1) bekezdésben meghatározott körülmények tisztázásához a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 51.§-ában meghatározott nyilatkozat is elfogadható.

4. A lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot kell szüntetni, ha hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a jogosult az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti. A megszüntetés időpontja a megszüntetésre okot adó körülményről való hivatalos tudomásszerzés hónapjának utolsó napja.

Szociális alapszolgáltatások

11.§.

(1)       a./ Szociális információs szolgáltatás.

b./ étkeztetés,

c./ házi segítségnyújtás,

d./ családsegítés.

Házi segítségnyújtás

12.§.

1. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban koruk, vagy egészségi állapotuk miatt önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak.

2. A házi segítségnyújtás iránti igényeket a házi gondozóknál kell benyújtani a 3. sz. mellékletben meghatározott nyomtatványon.

3. A házi segítségnyújtás keretében végzett nagytakarítás óradíja nettó 804.- Ft.

4. A házi segítségnyújtás keretében végzett nagytakarítást ingyenesen veheti igénybe, akinek az 1 főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át nem haladja meg.

Étkeztetés

13.§.

1. Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak, a legalább egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem tudják biztosítani.

2. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat, aki kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes étkezéséről más módon gondoskodni.

3. Településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek, vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkeztetés biztosítására.

4. Az étkeztetés igénybevételére irányuló kérelmet a 3. sz. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell benyújtani.

5. Szociálisan rászorult az (1) bek. alkalmazásában az, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetén 350 %-át.

6. Az (5) bekezdésben foglalt jövedelemhatártól el lehet térni, ha a kérelmező bizonyítja, hogy havi rendszeres kiadásai miatt szociálisan rászorultnak tekinthető.

7. Az ellátásért külön rendeletben meghatározott térítési díjat kell fizetni.

Egyéb szociális rászorultságtól függő támogatások

14.§.

1. Azoknak a szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók, akik állami felsőoktatási intézményekben, nem állami felsőoktatási intézményekben az oktatásért felelős Minisztérium és intézmények közötti megállapodás alapján az első alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat szociális ösztöndíj adományozható.

2. Szociális hátrányos helyzetű az a hallgató, akinek:

a)családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

b)árva, félárva, egyedülálló esetén családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

3. A kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott nyomtatványt, utolsó háromhavi nettó jövedelemről szóló igazolást, hallgatói jogviszony igazolását, árva, félárva esetén Halotti anyakönyvi kivonatot, egyedülálló esetén özvegy és elvált családi állapotú részéről a Halotti anyakönyvi kivonatot, vagy jogerős bírói ítéletet a házasság felbontásáról.

15.§.

(1)A rákötési kedvezmény az egyedül élő súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőség elősegítése érdekében biztosított egyszeri pénzbeli juttatás.

(2)A kedvezmény összege 10.000,- Ft.

(3)A rákötési kedvezményre az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos jogosult, aki:

a)a településen ingatlantulajdonnal rendelkezik, és ott bejelentett lakcíme van,

b)a Vácszentlászló-Zsámbok-Valkó Települések Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat igazolása alapján szennyvíz-csatornahálózatra történő rákötésre jogosult,

c)jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét.

(4)A kérelemhez csatolni kell:

a)orvosszakértői szerv szakvéleményét a súlyos fogyatékosság fennállásáról

b)rákötési kérelmet és annak visszaigazolását,

c)a 13.§.(4) bekezdésében meghatározott jövedelemigazolásokat

(5)Egyedül élő az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

Közös szabályok

16.§.

(1)A Szoctv-ben és jelen rendeletben meghatározott, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátások elbírálását a képviselő-testület a (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át.

2. A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át hatáskörét az alábbi ügyekben:
   1. a 4.§.(1) bekezdés b) pontjában meghatározott temetési segély
   2. a Szoctv. 48.§-ban meghatározott köztemetés
   3. a 9.§-ban meghatározott méltányossági közgyógyellátás
   4. a házi segítségnyújtással és a szakosított ellátást nyújtó intézetekkel kapcsolatos eljárás
   5. a 13.§-ban meghatározott étkeztetés
   6. a (3) bekezdésben meghatározott önkormányzati segély ügyében

3. Különösen indokolt esetben a polgármester esetenként legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszereséig, azonnali önkormányzati segély megállapításáról rendelkezhet. Az eljárás során a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérhet. A Szociális és Egészségügyi Bizottságot a polgármesteri hatáskörben megállapított önkormányzati segélyről a következő ülésen tájékoztatni kell.

4. A jövedelmektől függő ellátások elbírálása iránti kérelmekhez csatolni kell a kérelmező és családja előző havi, valamint az egyéb előző évi nem havi rendszeres jövedelemről szóló bizonyítékokat.

5. A jövedelem igazolásánál elfogadható bizonyítékok:
   1. munkabér esetén munkáltató által kiállított igazolás, vagy a munkabér elszámolásáról szóló munkáltató által kiállított írásbeli tájékoztató
   2. nyugdíjas esetén a folyósító szerv által a tárgyév január 31. napjáig megküldött tájékoztatót az adott évi nyugellátás összegéről, vagy nyugdíjas szelvény nyugdíjas igazolvánnyal együtt, amennyiben a nyugellátás folyószámlára érkezik bankszámlakivonat, illetve nyilatkozat, hogy az adott havi nyugellátását milyen összegű levonás terhelte
   3. társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolása a bevallott jövedelemről
   4. ingatlan és ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem esetén az adásvételi szerződés
   5. önkormányzati és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás esetén a támogatást megállapító határozat, illetve a kifizetést igazoló postai szelvény, vagy bankszámlakivonat
   6. föld bérbeadásából származó jövedelem esetén bérleti szerződés és a bérleti díj kifizetését igazoló okirat
   7. gyermektartásdíj, ösztöndíj, stb. kifizetését igazoló postai szelvény, átvételi elismervény, nyilatkozat

6. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatásokat a kérelmezőnek nem szükséges igazolni, azt az eljáró szerv a Magyar Államkincstár által vezetett szociális nyilvántartásból igazolja.

7. A Szoctv. 10.§.(6) bekezdésében foglalt vagyon fenntartási költségeit igazoló iratok közül a kérelem benyújtását megelőző 3 havi közüzemi számla benyújtására hívja fel a hatóság az ügyfelet. Közüzemi számlák különösen, a víz, villany és gázszámla. A hulladék kezeléssel kapcsolatos díjakat a szolgáltató által közölt adatok alapján kell számítani. A fenntartási költség számításánál a vizsgált 3 hónap átlagát kell figyelembe venni.

8. Amennyiben a kérelmező az (5) bekezdésben meghatározott időszakra vonatkozóan nem rendelkezik minden számlával úgy korábbi két havi számlát lehet figyelembe venni. Ha a kérelmező ezen számlákkal sem rendelkezik felhatalmazást adhat az eljáró hatóság részére, hogy a közüzemi szolgáltatótól a szükséges adatokat szerezze be.

Záró rendelkezések

17.§.

1. A rendelet 2014. január 1-én lép hatályba. A a hatálybalépést megelőzően benyújtott kérelmek tekintetében a 2013. december 31-én hatályban lévő szabályokat kell alkalmazni.

2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 7/2013 önkormányzati rendelet és 2/1998. (I.27.) Ör. 3.§-a hatályát veszti. 

Zsámbok, 2013. december 2.

Záradék:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51.§ (2) bek. alapján a rendelet 2013. december 17. napján kihirdetésre került.