Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013 (IV.19.) önkormányzati rendelete
a temetőkről és a temetkezésről
Hatályos: 2015. 01. 01- 2016. 12. 09Zsámbok Község Önkormányzata
a temetőkről és a temetkezésről
2015-01-01-tól 2016-12-09-ig
Zsámbok
Község Önkormányzati Képviselő-testületének
8/2013 (IV.19.)
rendelete
a
temetőkről és a temetkezésről.
Zsámbok
község Önkormányzati Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló
1999.évi XLIII. tv. és a végrehajtásra kiadott 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet
rendelkezéseinek megfelelően Magyarország Alaptörvényének Állam fejezetének
32.cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket
rendeli el:
A rendelet célja
1.§. A rendelet célja Zsámbok községben.
(1) az
elhunytak emlékének méltó megőrzése, a kegyeleti szolgáltatás kulturált színvonalon
történő ellátásának biztosítása, a halottak nyughelye előtti tiszteletadás biztosítása
a lelkiismereti meggyőződés, a hitéleti tevékenységek, vallási szokások
tiszteletben tartásával:
(2) a
köztemető fenntartásának és üzemeltetésének szabályozása,
(3)
tekintettel a helyi adottságokra, a temetési helyek kihasználásának
szabályozása.
Értelmező rendelkezések
2.§. E rendelet alkalmazásában:
a./
köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő működő, vagy lezárt temető,
b./
temető fenntartása: a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények,
közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint közcélú
zöldfelületek karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása,
c./
temető üzemeltetése: a temető rendeltetésszerű használatához szükséges tárgyi
és infrastrukturális létesítmények működtetése, valamint az igénybevételhez
szükséges egyéb feltételek biztosítása,
d./
kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését
magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunytak emlékeinek
megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége,
e./
temetkezési szolgáltatások: a temetésfelvétel , a halott szállítás, az elhunyt temetésre
való előkészítése és a temetéshez szükséges eszközökkel való ellátása, a
ravatalozás, a búcsúztatás, a sírba helyezés, az urnaelhelyezés, a hamvak
szórása, a sírnyitás, az exhumálás és az újratemetés,
f./
temetkezési szolgáltató: a temetkezési szolgáltatásokat együttesen, vagy
önállóan végző szolgáltató.
3.§. A rendelet hatálya kiterjed Zsámbok
község közigazgatási területén található működő köztemetőre, annak létesítményeire,
valamint az ott végzett temetkezési tevékenységekre és temetkezési szolgáltatásokra.
Általános rendelkezések
4.§. Halottat elhelyezni, elhamvasztott
halott maradványait elhelyezni csak a működő temetőkben és temetkezési
emlékhelyeken létesített temetési helyen lehet.
5.§. (1) A köztemetők létesítéséről,
fenntartásáról Zsámbok község Önkormányzata gondoskodik.
(2) A működő
köztemető Zsámbok község Önkormányzata tulajdonát képező Szt.István úti 354
hrsz-u ingatlanon lévő temető.
(3)
Zsámbok község Önkormányzata a köztemető üzemeltetéséről kegyeleti
közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik.
6.§. A temetők működésének ellenőrzése:
(1) A
temetők fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását a
jegyző ellenőrzi.
(2) A
jegyző ellenőrzési jogkörében eljárva jogszabálysértés, vagy a temetőszabályzat
megsértése esetén felhív a rendelkezések betartására, illetve kötelezi a
jogsértőt a jogsértés megszüntetésére, egyben 50.000 FT-ig terjedő
közigazgatási bírságot is kiszabhat.
(3) A jegyző ellenőrzi a kegyeleti
közszolgáltatási szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését,
szerződésszegés esetén kezdeményezi a szerződés felmondását.
(4) A
köztemetőben vezetett nyilvántartásokba a jegyző betekinthet az ellenőrzés
során és vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát.
A temető használatának és igénybevételének szabályai
7.§. (1) A temetőben mindenki köteles a hely
jellegének megfelelő magatartást tanúsítani, az etnikai, vagy vallási
temetkezési szokásokat tiszteletben tartani és tartózkodni a kegyeleti érzést
sértő tevékenységtől, hanghatástól, vagy magatartástól.
(2)
Minden látogató kötelessége a temető környezetének védelme, rendjének és
tisztaságának megőrzése.
8.§. A köztemetőben polgári és egyházi
szertartással történő temetés, búcsúztatás egyaránt lebonyolítható.
9.§. A temetői
rend:
(1) A köztemető a gyalogos forgalom számára
korlátozás nélkül nyitva van.
(2) A temető területére gépjárművel a következők
hajthatnak be:
a)
temető üzemeltetését és a temetkezési
szolgáltatásokat ellátó jármű,
b)
mozgásukban korlátozott személyeket szállító jármű,
c)
síremlék felállítását végzők járműve.
10.§. A rendelet hatálybalépése után
ültetendő növények esetében a következő szabályokat kell alkalmazni.
(1) A
ravatalozó és egyéb kiszolgáló épületek környékét parkszerűen kell kialakítani
és fenntartani.
(2) A sírok
közötti utakra növényeket telepíteni nem lehet.
A temetési helyek gazdálkodásának szabályai
11.§. A temetőben a temetésre használt helyek
a következők:
a) egyes
sírhely,
b)
kettős sírhely,
c) díszhely
/díszsírhely, díszurnafülke/,
d) urnasírhely,
e)
urnafülke /kolumbárium/,
f) urnasírbolt,
g)[1]
szociális parcella, szociális temetkezési hely (X/sz. számú parcella)
12 §.A sírhelyek elhelyezése:
(1) A sírhelytáblák
/parcellák/ között legalább 4 méter széles utat kell hagyni.
(2) A
parcellákon belüli sorok közötti távolság 0.6 méter.
(3) A
felnőtt és gyermek sírhelyek egymás közötti távolsága 0.5 méter.
12/A §[2]
(1)
Szociális temetés a Községi Köztemetőben történhet a (2)-(7) bekezdésekben
meghatározottak szerint.
(2)
Szociális temetés esetén a sír vagy urnasír kiásása a Polgármesteri Hivatalban
előre egyeztetett időpontban, munkanapokon 8:00-15:00 óráig történhet a Hivatal
által biztosított kézi szerszámokkal. A Hivatal átvételi elismervény ellenében
adja át a szükséges eszközöket, egyidejűleg tájékoztatást ad a sírhely
méreteiről.
(3)
Szociális temetés esetén a sír vagy urnasír kiásásából kitermelt földet, a
sírhely közvetlen közelében – a szomszédos sírhelyek tiszteletben tartásával, a
munkavédelmi, balesetvédelmi előírások megtartása mellett – kell elhelyezni és
a helyben szokásos sírhant kialakításával hiánytalanul visszahantolni. A sír,
urnasír kiásását legkésőbb a szociális temetés megkezdését megelőző 3 órával be
kell fejezni és a Hivatal felé készre jelenteni.
(4) A
Hivatal a szociális temetés során ellenőrzi a munkavégzést és annak eredményét,
továbbá a jogszabályban foglaltak be nem tartása esetén azok betartására a
figyelmet felhívja. Ha az eltemettető vagy a személyes közreműködésben részt
vevők nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, a Hivatal erről jegyzőkönyvet
vesz fel és megteszi a szükséges intézkedéseket.
(5) A
sír megjelölésére csak az állam által biztosított sírjel használható, egyéb
sírjel, sírszobor, sírkő vagy síremlék nem emelhető. Amennyiben az eltemettető
az állam által biztosított sírjelen kívül vagy az állam által biztosított
sírjel helyett utólag más sírjellel jelöli a sírt, a Hivatal köteles az
eltemettetőt az észlelést követő nyolc napon belül – határidő tűzésével – a
jogszabályi következményekre figyelmeztetni. A Hivatal a kitűzött határidő
eredménytelensége esetén a költségviselő szervet tájékoztatja.
(6) Az
elhunyt ravatalozása, búcsúztatása a külső ravatalozási helyen vagy a sírnál
történhet. A ravatalozáshoz a kellékekről az eltemettetésre kötelezett
gondoskodik. A Hivatal képviselője a szertartás végén átvételi elismervény
ellenében visszaveszi a szociális temetéshez biztosított eszközöket.
(7)
Szociális temetés esetén nem kérhető az eltemettetőtől temető-fenntartási
hozzájárulási díj és üzemeltetéssel kapcsolatos szolgáltatási díj.”
13.§. (1) A parcellákban és a sorokban az
elhalálozás sorrendjében kell a temetési helyeket kijelölni. Ettől különösen
indokolt esetben a polgármester engedélyével az üzemeltető eltérhet.
(2)
Előre megváltani csak a kettős sírhely második helyét lehet.
(3) A
rendelkezési jogosultság a megváltás napjával kezdődik, a használati idő a
következőképpen alakul:
a) egyes
és kettős sírhely 25 év,
b) urnasírhely
25 év,
c) urnasírbolt
az üzemeltetővel kötött megállapodástól függően 20-60 év,
(4) A
használati idő azonos időtartammal akkor váltható meg újra, ha a temető, vagy a
sírtábla nem kerül lezárásra, átrendezésre.
(5) A temetkezésre megváltott hely
magánszemélyek között csere, vagy adásvétel tárgya nem lehet.
14.§. (1) A rátemetés során az eltemetett
halott része legalább 10 év nyugvási /porladási/ időt kell biztosítani.
(2) [3]A
11.§. a) és c) pontjában meghatározott sírhelyre maximum két, a 11.§. b)
pontjában meghatározott sírhelyre maximum 6 urna helyezhető el.
15.§. Lezárt parcellában található sírhelybe
temetni csak a következő esetekben lehet:
a)
rátemetés,
b) előre
megváltott kettős sírhely második helye.
16.§. Építési szabályok a temető területén:
(1) A sírgödröt
az üzemeltető hozzájárulásával a földben lebomló anyaggal burkolni lehet,
azonban a koporsó aljzatának a talajjal érintkeznie kell.
(2)
Ülőhely, pad, egyéb, nem kegyeleti célú tárgy kihelyezése csak az üzemeltető
hozzájárulásával lehetséges.
(3) A
temetkezési hely műszaki állapotának nagymértékű megromlása esetén a helyreállítás
a rendelkezni jogosult kötelezettsége. A jogszabályokban meghatározott temető
tulajdonos általi helyreállítást követően 15 napon belül a rendelkezni jogosult
köteles kifizetni a helyreállítás költségét.
(4) A
temetőben végzendő építési munka időpontját be kell jelenteni az üzemeltetőnek.
Az üzemeltető az építési munkákról nyilvántartást vezet és amennyiben a munka búcsúztatást,
szertartást zavarna, az építéstől való tartózkodásra hívhatja fel a bejelentőt.
(5) Az építéshez
szükséges építőanyag beszállításához, az építési és bontási munkák megkezdéséhez az üzemeltető írásbeli
engedélye szükséges.
(6) Az építéskor
keletkezett hulladékot, törmeléket a keletkezéstől számított 3 naptári napon
belül az építőnek el kell szállítania. Amennyiben e kötelezettségének nem tesz
eleget, az elszállításról a felszólítást követő egy napon belül a temető
tulajdonosa a kötelezett terhére és veszélyére gondoskodik.
(7) Az építéshez
szükséges ömlesztett anyagot /pl. beton/ csak szennyeződésmentesen lehet előkészíteni,
a maradékot a temetőből szóródás mentesen el kell szállítani.
A sírhelyek méretezése, a sírjelek alkalmazása, a kegyeleti
tárgyak és a növényzet elhelyezése, a sírgondozás szabályai.
17.§. A sírhelyek méretezése:
(1) A sírgödör
mélysége első koporsó esetén 2.00 méter, urna földbetemetése esetén 1.00 méter.
(2) Egy
koporsó rátemetésére van lehetőség /kettős sírhelynél egymás mellett kettő/,
ebben az esetben a felső koporsó/k/ aljzatának 1.6 méter mélységbe kell
kerülnie.
(3) A
koporsós rátemetés után még kettő darab, egymás mellé helyezendő
urnarátemetésre van lehetőség, ekkor a mélység 1.00 méter.
(4) A
gyermekkoporsós sírhely mélysége 2.00 méter.
(5) A sírhelyek
további méretezése:
a) a
felnőtt egyes sírhely hosszúsága 2.1 méter, szélessége 0.9 méter.
b) a
felnőtt kettős sírhely hosszúsága 2.1 méter, szélessége 1.9 méter,
c) a
gyermek sírhely hosszúsága 1.3 méter, szélessége 0.6 méter,
d) az
urnasírhely hosszúsága 95 cm, szélessége 70 cm.
18.§. A sírjelek alkalmazásának szabályai:
(1) A temetési hely jelölésére sírjel használható,
illetve létesíthető.
(2) A sírjel nem foglalhat el a temetési helyeknél
nagyobb méretet, magassága anyagától függően:
a) műkő,
terméskő legfeljebb 1,5 méter, urnasírhelyen 1 méter lehet
b)
kopjafa legfeljebb 2,2 méter.
(4) Egyedi formájú, egyedi anyagú sírjel
létesítésére építési engedély kérelmet kell benyújtani, mellékelve a vázrajzot
és az anyag jellemzését.
(5) A sírjel, vagy az azon szereplő felirat, ábra,
meg kell feleljen a kegyeleti érzés elvárásainak, semmiképpen nem lehet a
közízlést , emlékezést sértő.
(6) A temetőben egységes urnasírjel létesíthető,
melyet az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott vázrajz alapján kell
megépíteni. A színének és anyagának harmonizálnia kell a már meglévő
urnasírjelekkel és felállítására akkor kerülhet sor, ha azt a polgármester
jóváhagyja.
19.§. (1) A temetőben csak a temetési helyek díszítését
szolgáló, a kegyeleti jelleggel összefüggő tárgyak, növények helyezhetők el. Az
engedély nélküli, valamint a temető rendjét megzavaró, illetve az emlékezést
sértő tárgyak és növények eltávolítására az üzemeltető jogosult.
(2)
Tilos a temetési helyen, mellette, vagy mögötte a gondozáshoz használatos
szerszámok és egyéb eszközök tárolása.
(3) A sírokra
olyan növények telepíthetők, amelyek kifejlett magassága legfeljebb egy méter,
valamint nem terjed túl a temetési hely területén. A sírokra örökzöld és
lombhullató fát ültetni nem lehet.
20.§.A temetési helyek gondozása során a
következő körültekintő gondossággal kell eljárni:
a) a
tevékenység ne sértse mások kegyeleti érzéseit,
b) a
tevékenység mások sírgondozási tevékenységét ne akadályozza,
c) a
tevékenység az utakon való közlekedést ne akadályozza,
d) a
tevékenység búcsúztatás alatt ne zavarja a szertartást,
e) a
keletkező hulladékot a kijelölt gyűjtőedényekben kell elhelyezni,
f) tilos
a sírhelyek környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre
használni.
A köztemető üzemeltetése, a kegyeleti közszolgáltatás
21.§. (1) A köztemető fenntartási és
üzemeltetési költségeit az önkormányzat a következő bevételekből biztosítja úgy,
hogy azok beszedését az üzemeltető számára lehetővé teszi:
a) temető-fenntartási
hozzájárulások díjai,
b) létesítmények
vállalkozók részéről történő igénybevételi díjai,
c) sírásás
szolgáltatása vállalkozók részéről történő igénybevételi díjai,
d) hulladékgyűjtés
és szállítás szolgáltatása vállalkozók részéről történő igénybevételi díjai,
e) az
arra kijelölt helyre kihelyezett reklámok, hirdetések díjai.
(2) A
temetőben alkalmazandó díjakról a képviselő-testület minden évben a térítési és
bérleti díjakról szóló önkormányzati rendeletben dönt.
(3) A díjak
megállapításakor ki kell kérni az üzemeltető véleményét.
22.§. (1) Az üzemeltetővel kötött kegyeleti
közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a tevékenység
gyakorlásának helyét,
b) az
ellátandó tevékenységek felsorolását,
c) a teljesítés
módját és idejét,
d) a
feladat mennyiségi és minőségi követelményeit,
e) a
szerződés érvényességi idejét, amely 5 évnél rövidebb és 15 évnél hosszabb nem
lehet, de újbóli megkötése nem zárható ki,
f) a
szolgáltatás finanszírozásának rendjét,
g) a
szolgáltatás ellenértékének mértékét és a megfizetés módját,
h) a
szolgáltatáshoz szükséges eszközök mennyiségi és minőségi előírásait és
rendelkezésre bocsátásának módját,
i) az
önkormányzati vagyontárgyak használatának, karbantartásának, felújításának és
pótlásának szabályait,
j) a
szolgáltatást végző személyekkel kapcsolatos követelményeket,
k) a
szerződés fennállása alatt az önkormányzatot megillető ellenőrzési jogosítványokat,
l) arra
vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy ha a gazdálkodó szervezet a kegyeleti
közszolgáltatás mellett temetkezési szolgáltatást is végez, a kegyeleti
közszolgáltatást más gazdasági tevékenységétől, így a temetkezési
szolgáltatástól számvitelileg elkülöníti,
m) a
birtokbaadás feltételeit,
n) az
arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a szerződésre egyebekben a Polgári
Törvénykönyv rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
o) a
szerződés azonnali hatállyal felmondható, ha az üzemeltető az l) pontban
meghatározott kötelezettségét megszegi.
(2) Üzemeltetési szerződés hiányában a temető
üzemeltetését az önkormányzat végzi.
23.§. A köztemető üzemeltetését a törvényben
a kormányrendeletben, valamint e rendeletben meghatározott rendelkezések
szerint kell ellátni. Ennek megfelelően az üzemeltető:
a) biztosítja
a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási
tevékenységek ellátásának temetői rendjét,
b) biztosítja
az eltemetés /urnaelhelyezés/ feltételeit,
c) biztosítja
a ravatalozó, boncoló helyiségcsoport és ezek technikai berendezései, tárolók
és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei /infrastruktúra/
karbantartását és működteti azokat,
d)
gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről és biztosítja a temető
nyitását, zárását,
e)
vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket, sírboltkönyvet,
f)
tájékoztatja a temetőlátogatókat,
g)
kijelöli a temetési helyeket,
h)
elvégzi a temető és létesítményeinek tisztántartását, az utak karbantartását, síkosság
mentesítését és a hóeltakarítást,
i) összegyűjti
és elszállítja a hulladékot,
j)
gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról,
k)
összehangolja a temetéseket,
l)
gondoskodik az ügyfélfogadásról.
24.§. Az üzemeltető évenként, a tárgyévi
adóbevallással egyidejűleg az üzemeltetési tevékenységről elszámolni köteles a
képviselő-testület Pénzügyi és Ellenőrző Bizottsága felé.
A temetkezési szolgáltatások feltételei.
25.§. (1) A köztemetőben temetkezési
szolgáltatást a jogszabályokban előirt engedéllyel rendelkező vállalkozók
végezhetnek.
(2) A
temetkezési szolgáltatók kötelesek a hely jellegének megfelelő viseletben, a
szertartások és búcsúztatások rendjének tiszteletben tartásával végezni
munkájukat.
(3) A
temetkezési szolgáltatók, valamint a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők
/sírgondozás, kőfaragó, temetői szolgáltatás/ minden olyan megkezdett nap után,
amelyen a vállalkozási tevékenységüket végzik, temető-fenntartási hozzájárulást
kötelesek fizetni.
(4) A
temetkezési szolgáltatók a temető létesítményeit bérleti díj ellenében vehetik
igénybe. A ravatalozó esetén az igényt - lehetőség szerint - a használat előtt
legalább 3 munkanappal előbb kell bejelenteni. A bérleti díjat az igénybevételt
megelőzően kell az üzemeltető számára megfizetni.
(5) A
temetkezési szolgáltatók a sírhely kiásását a temető üzemeltetőjétől
rendelhetik meg szolgáltatási díj ellenében. Az igénybejelentést - lehetőség
szerint - 2 munkanappal korábban kell megtenni.
(6) Az
üzemeltető az igényekről nyilvántartást vezet. Az igénylő számára a létesítmény
átadása nem tagadható meg, kivéve a más vállalkozó részéről történő korábbi
lefoglalást.
(7) A díjak
megfizetése azon üzemeltető számára is kötelező, aki a köztemető üzemeltetése
mellett temetkezési szolgáltatást is ellát.
(8) A temető
fenntartási hozzájárulás díjának és a létesítmények bérleti díjának, valamint a
sírásás díjának összegét a bérleti és térítési díjakról szóló rendelet
tartalmazza.
(9) A
temető területén szolgáltatást nyújtó vállalkozók kötelesek a tevékenységük
során keletkező hulladék elszállításáról gondoskodni a következők szerint:
a) a
vállalkozó saját telephelyére, vagy hulladékgyűjtő helyre szállítja a
hulladékot - ebben az esetben szerződéssel, díjfizetési bizonylattal,
lerakójeggyel kell igazolnia, hogy gondoskodik a hulladékszállításról,
b) a
vállalkozó arra jogosult szakvállalkozóval szerződést köt a hulladék temetőből
történő elszállításáról - melyet szerződéssel és díjfizetési bizonylattal kell
igazolnia,
c) a
vállalkozó a temetőben végzett tevékenysége során termelt hulladék
mennyiségétől és minőségétől függően a mellékletben szereplő hulladékszállítási
díjat fizeti meg az üzemeltető számára.
(10) A
(9) bekezdés a), b) és c) pontjaiban felsorolt igazolások hiányában a
vállalkozó szolgáltatási tevékenységét nem kezdheti meg.
Vegyes és záró rendelkezések.
26.§. E rendelet vonatkozásában az építéshez,
létesítéshez kötött engedélyezési eljárások lefolytatására a jegyző jogosult.
27.§. (1) E rendelet a kihirdetését követő 8.
napon lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a 9/2002.(III.24.) Ör.
hatályát veszti.
(2) E
rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő, még el nem bírált ügyekben is
alkalmazni kell.
(3) A
rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Zsámbok,
2013. február 26.
Holló Ilona polgármester |
Nagyné dr. Szabó Judit címzetes főjegyző |
Záradék:
Magyarország
helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (2) bek. alapján
a rendelet 2013. április 19. napján kihirdetésre került.
|
Nagyné dr. Szabó Judit címzetes főjegyző |
[1] Megállapította a
15/2014.(XI.28.)Ör.1.§-a
[2] Megállapította a
15/2014.(XI.28.)Ör.2.§-a
[3] Módosította a
10/2013.(IX.26.)Ör.1§-a