1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Iklad Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 2181 Iklad, Ráday tér 1.

(3) Az önkormányzat működési területe: Iklad község közigazgatási területe

(4) Iklad Község Önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn Tauplitz-Badmitterndorf település (Ausztria/Stájerország) és Csíkszentsimon Község Csatószeg település (Románia/Hargita megye) önkormányzatával, valamint Unterjesingen (Németország/Baden-Württemberg) település önkormányzatával.

(5) Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

(6) Iklad község honlapja: www.iklad.hu

(7) A polgármesteri hivatal megnevezése: Ikladi Polgármesteri Hivatal

(8) Az önkormányzat jelképei: címere, zászlója és pecsétje.

(9) Az önkormányzat pecsétje: 4 cm átmérőjű, kör alakú, közepében Magyarország címere, körülötte "Iklad Község Önkormányzata * Iklad *" felirat látható.

(10) Az önkormányzati címer, zászló és pecsét használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(11) Az önkormányzat – külön rendeletben – szabályozza a "Iklad község díszpolgára" kitüntető cím adományozásának, illetve a Képviselő-testület által adományozható egyéb elismerések odaítélésének rendjét és szabályait.

3. § (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei (polgármester, jegyző, bizottságok, polgármesteri hivatal, társulás) látják el. A Képviselő-testület által szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

4. § (1) Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint az alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése azt indokolttá teszi.

(2) Önként vállalt feladat ellátására vonatkozó előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza az elérendő célt és a megoldás feltételeit, továbbá azt a Képviselő-testület valamennyi bizottsága véleményezte.

(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladatokat az éves költségvetésében biztosított keretek között látja el.

(4) Az Önkormányzat önként vállalt feladatként tartja fenn a Falumúzeumot és a Dr. Brandtner Pál Emlékszobát.

(5) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen az Mötv. 13. §-ában meghatározott feladatok.

(6) Az önként vállalt feladatok esetén az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.

5. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják. A Képviselő-testület szervei:

(2) A megválasztott képviselők száma: 6 fő.

(3) A képviselő-testületi tagok, a bizottsági tagok és az önkormányzati vezetők névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A Képviselő-testület hatáskörét ülésein gyakorolja. A Képviselő-testület havonta, illetve szükség szerint ülésezik. Június és július hónapban a testület az éves munkaterv alapján nem ülésezik.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül kell összehívni. Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester, illetve az alpolgármester nem intézkedik, a kezdeményezést a jegyző jelzi a kormányhivatalnak.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

(4) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azt az érdekelt az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapja. Indokolt esetben a polgármester ettől eltérést engedélyezhet.

(5) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület formális meghívó nélkül telefonon vagy elektronikus úton is összehívható. Ilyen esetekben a döntéshozatalra a tárgy szerint érintett bizottságok előzetes véleménye nélkül is lehetőség van.

(6) Egyéb esetben rendkívüli ülésre szóló meghívót 3 nappal, sürgős esetekben pedig legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni, illetve elektronikus úton kiküldeni.

(7) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.

(8) A Képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatal Tanácskozótermében tartja. Ez alól kivétel a közmeghallgatás keretein belül megtartott ülés. A Képviselő-testület ettől eltérhet.

7. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell:

(2) A meghívóhoz mellékelni kell a napirendhez tartozó írásos előterjesztést, határozati javaslatot,

(3) Előterjesztés benyújtására jogosult bármely képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, a polgármester, a jegyző, továbbá a polgármester vagy a jegyző láttamozásával az önkormányzati intézmények vezetői, valamint az, akit erre a Képviselő-testület vagy a polgármester felkér.

(4) Kivételesen szóbeli előterjesztés is tehető.

(5) Amennyiben a Képviselő-testület alakuló ülésén nem kerül sor az ügyrendi bizottság és a pénzügyi bizottság megválasztására, a bizottságok hatáskörébe tartozó előterjesztések megvitatására, valamint titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 főből álló ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása az alakuló ülés végéig tart.

8. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

9. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülést kivéve – nyilvános, azon tanácskozási jog nélkül bárki részt vehet.

(2) A Képviselő-testületi ülés időpontját és helyét a helyben szokásos módon és az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott esetekben. Ez esetben - ha egyébként a törvényi feltételek fennállnak - külön testületi döntést hozni nem kell. Az érintett személy ezzel kapcsolatos nyilatkozatát a polgármester szerzi be, legkésőbb az ülés megkezdéséig.

(4) Az Mötv. 46. §. (2) bekezdésének c) pontja esetében zárt ülés tartását indítványozhatja a polgármester, a jegyző, ill. bármely képviselő. Ez esetben a zárt ülés tartásáról a testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(5) Zárt ülésen – a törvényben felsorolt személyeken kívül – az ügy előkészítésében részt vevő hivatali dolgozó, valamint a Képviselő-testület által erre feljogosított személyek vehetnek részt.

(6) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást az annak alapjául szolgáló érdekek és jogszabályi rendelkezések figyelembevételével csak a polgármester és a jegyző adhat.

10. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv, költségvetés és a ciklus időtartamára irányadó gazdasági program alapján működik.

(2) A munkaterv és a gazdasági program előkészítéséhez a polgármester javaslatot kér az önkormányzati képviselőktől, a bizottságoktól, az önkormányzati intézmények vezetőitől, valamint a nemzetiségi önkormányzat elnökétől.

(3) A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját, napirendjeit, azok előadóit,

11. § (1) A Képviselő-testület rendes ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha ő is akadályozva van, továbbá a polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az ügyrendi bizottság elnöke (továbbiakban: levezető elnök) - hívja össze és vezeti.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

(3) Több módosító, kiegészítő javaslat esetén előbb a bizottsági, majd a képviselői, végül az egyéb javaslatokat kell szavazásra bocsátani. Több bizottsági, képviselői, vagy egyéb javaslat esetén egy-egy csoporton belül az elhangzás sorrendje a meghatározó, illetve önkormányzati hatósági ügyekben előbb az ügyfélre kedvezőbb javaslatot kell szavazásra bocsátani.

(4) Az előterjesztésekkel kapcsolatban feltett kérdésekre adott válasz elfogadásáról külön alakszerű határozatot hozni nem kell.

(5) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(6) A szavazás előtt a jegyzőnek felszólalási jogot kell biztosítani, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.

(7) A levezető elnök köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.

(8) A rend fenntartása érdekében a levezető elnök:

(9) Indokolt esetben a napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elhalasztható.

12. § (1) A Képviselő-testület döntése lehet: önkormányzati rendelet vagy határozat.

(2) A képviselők a szavazásban igenlő és ellenszavazattal vesznek részt. Indokolt esetben / pl. elfogultság/ tartózkodhat a szavazástól.

(3) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel egyszerű szótöbbséggel hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.

(4) Egyszerű szótöbbséggel dönt a testület, ha a testületi ülésen jelenlévő képviselők több mint a fele "igennel " szavaz.

(5) Minősített többség szükséges az Mötv. 50 §-ában foglaltakon túl;

(6) Titkos szavazással dönt a Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott és egyéb indokolt esetekben.

(7) A titkos szavazást az ügyrendi bizottság és a jegyző bonyolítja le. Gondoskodnak a szavazólapok elkészítéséről, a szükséges technikai felszerelésekről /urna, fülke, stb/ a szavazatok összeszámolásáról, a szavazási jegyzőkönyv elkészítéséről. A szavazás eredményéről jelentést tesznek a Képviselő-testületnek.

(8) A Képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti névszerinti szavazás tartását, kivéve 13. § (6) bekezdésben foglalt esetekben. A testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt a névszerinti szavazásról.

(9) A névszerinti szavazás lebonyolítása a jegyző feladata.

(10)¹

(11) Ha a szavazatok számának összesítésekor megállapítható, hogy döntés a nagyszámú tartózkodás miatt nem született, vagy más ok miatt nem került sor a döntéshozatalra, azonban a testületet döntési kötelezettség terheli, vagy az előterjesztő szerint a döntés hiánya sérti az önkormányzat érdekét, akkor a testület az előterjesztést még azon az ülésen, vagy a következő ülésén újra tárgyalja.

(12) A döntéseket minden évben 1-től kezdve folyamatos arab sorszámozással kell jelölni, feltüntetve a döntés évét, az ülés idejét, illetve a döntés kihirdetésének napját. Ennek megfelelően a jelölés: Iklad Község Önkormányzat Képviselő-testülete sorszám/év /hónap, nap/ KT. határozata, illetve Iklad Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év /hónap, nap/ önkormányzati rendelete. A határozatnál a hónap, nap az ülés idejét, míg a rendeletnél a kihirdetés napját jelenti.

(13) A határozat intézkedésenként pontokra tagolódik. A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelőst, továbbá azt, hogy a végrehajtásról a testület kér-e jelentést, vagy nem.

13. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.

(4) A polgármester a kezdeményezést bejelenti a Képviselő-testületnek, és a jegyzőnek továbbítja a rendelettervezet elkészítése céljából.

(5) A Képviselő-testület a költségvetéssel kapcsolatos rendelettervezeteket két fordulóban tárgyalja meg.

(6) A rendelettervezetet a Képviselő-testület elé az előkészítő bizottság vagy a jegyző terjeszti elő annak indokolásával együtt. A jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő, kisebbségi javaslatokról is.

(7) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(8) Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként felül kell vizsgálni.

(9) A rendeletek hatályosulásáról a jegyző gondoskodik.

(10) A rendeletek kihirdetése a honlapon történő megjelenítéssel és az njt.hu felületen történik, valamint a széleskörű lakosságot érintő rendeletek esetenként a helyi sajtóban is közzétételre kerülnek. A rendeletek 1 példányát a Polgármesteri Hivatalban is a lakosság rendelkezésére kell bocsátani.

14. § (1) A polgármester, illetőleg a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2) A képviselő-testületi döntés hozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(3) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni

(5)²

(6)³ Ha az önkormányzati képviselő a személyes érintettségével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, akkor a Képviselő-testület figyelmeztetésben részesíti.

15. § (1) A települési képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez kérdést intézhet intézkedés hiánya, jogszabály vagy testületi döntés nem, vagy nem megfelelő végrehajtása miatt /továbbiakban: interpelláció/

(2) Minden egyéb a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre, napirendre vonatkozó kérdés, amely nem minősül az (1) bekezdés fogalomkörébe tartozó kérdésnek /interpellációnak/ tudakozódásnak minősül. A tudakozódásra adott válasz elfogadásáról határozatot hozni nem kell.

(3) Az interpellációt írásban, vagy kivételesen szóban az ülést megelőzően, de legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet a polgármesterhez benyújtani.

(4) Az interpellációk ismertetésére és a válaszadásra a főnapirendek letárgyalása után kerül sor.

(5) Az interpellációra a kérdezett az ülésen szóban, vagy – legkésőbb 15 napon belül – írásban köteles választ adni.

(6) Az írásban küldött választ a Képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ezt követően a Képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról, vagy a további intézkedésekről..

(8) A napirendi pontok megtárgyalása után a polgármester, a jegyző, a képviselők, illetve a tanácskozási joggal meghívottak bejelentést tehetnek.

16. § (1) A képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga – ezzel szavazati jog nélkül a vitában való részvétel joga (hozzászólás) – van:

(2) A tanácskozási jog a testület döntése szerint a költségvetés tárgyalása esetén korlátozható.

17. § (1) A testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó követelményeket az Mötv. 52. § (1) bekezdése tartalmazza.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányait a mellékletekkel együtt a jegyző évente zsinórral összefűzi és elhelyezi az irattárba.

(5) Az elkészült jegyzőkönyvet, valamint mellékleteit zsinórral átfűzve kell kezelni, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.

(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(7) A képviselő-testület üléseiről kizárólag a jegyző jogosult hangfelvételt készíteni abból a célból, hogy segítségére legyen a jegyzőkönyv összeállításánál. A jegyzőkönyv elkészültével a hangfelvétel megsemmisítésre kerül.

(8) Az állampolgárok a testületi dokumentumokat – a hangfelvétel és a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével – a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetik.

18. § (1) Lakossági fórum a közmeghallgatás és a fórum..

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és az érdekelt szervezetek közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(3) A közmeghallgatási ülés időpontját, napirendjét a hirdetőtáblán, a helyi sajtóban és a honlapon keresztül az ülés előtt legalább 6 nappal közzé kell tenni. Erről a jegyző gondoskodik.

(4) A közmeghallgatási ülés vezetésére, a jegyzőkönyv készítésére, és egyéb kérdésekben a rendes ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(5) A polgármester előre meghatározott, közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze

(6) A fórum időpontját, napirendjét a hirdetőtáblán, a helyi sajtóban és a honlapon keresztül az ülés előtt legalább 6 nappal közzé kell tenni. Erről a jegyző gondoskodik.

(7) A fórum vezetésére, a jegyzőkönyv készítésére, és egyéb kérdésekben a rendes ülésre vonatkozó szabályok az irányadók

(8) A Képviselő-testület munkatervének szervezési feladatai között egyéb fórumok szervezéséről is dönthet.

19. § (1) A települési képviselő jogállását az Mötv. tartalmazza.

(2) A képviselő köteles a testületek /képviselő-testület, bizottság/ munkájában részt venni.

(3) A képviselő a Testületi ülésről igazoltan maradhat távol.

(4) Igazolt a távolmaradás, ha azt előzetesen a polgármesternek bejelentette és annak oka:

(5) Jogszabályban meghatározott állami, szolgálati és magántitok, továbbá a személyes adatok védelméhez fűződő jog megőrzésének kötelezettsége a települési képviselőkre és a nem képviselő bizottsági tagokra is kiterjed. Ezek megsértéséért a jogszabályokban meghatározott felelősséggel tartoznak.

20. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.

(2) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 1 havi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

21. § (1) Bizottságok:

(2) Az Ügyrendi Bizottság látja el a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, továbbá az összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos feladatokat.

(3) A bizottság - feladatkörében - előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi, ellenőrzi a döntések végrehajtását. A Képviselő-testület határozza meg Munkatervében vagy esetenként azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések csak a bizottság állásfoglalásával terjeszthető a Képviselő-testület elé.

(4) A bizottságok részletes feladat- és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.

(5) Egy képviselő több bizottság tagjává is megválasztható, de csak egy bizottságnak lehet elnöke.

(6) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjára javaslatot tehetnek:

(7) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai a képviselőkkel egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel vesznek részt a bizottság munkájában.

22. § (1) A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, amelyet a Képviselő-testület munkatervének jóváhagyásától számított 60 napon belül kell megállapítani, a Képviselő-testület munkatervével összhangban.

(2) A bizottságot a Képviselő-testület, valamint a polgármester indítványára össze kell hívni.

(3) A bizottságok tagjai a feladatkörükhöz kötődő, illetve a döntés előkészítésével összefüggő ügyekbe bármikor betekinthetnek, tájékoztatást kérhetnek. Részt vehetnek más bizottság ülésén is.

(4) A bizottság elnöke a bizottsági ülés időpontjáról és napirendjéről a nem bizottsági tag képviselőket is minden esetben tájékoztatni köteles.

(5) A bizottságok ciklusonként egyszer beszámolnak tevékenységükről a Képviselő-testületnek.

(6) A bizottsági ülések szabályaira az Mötv., és egyebekben a Képviselő-testület működésének szabályai irányadóak.

23. § (1) A Képviselő-testület egyes eseti feladatok hatékonyabb megvalósítására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottságok, ideiglenes bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

24. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

25. § (1) A polgármester főbb feladatai:

(2) A polgármester heti rendszerességgel fogadónapot/fogadónapokat tart.

(3) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

(4) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 200.000.- Ft értékhatárig köthet szerződést, vállalhat kötelezettséget, írhat alá megállapodást, engedélyezhet kifizetést. Az általa kötött szerződésekről, kötelezettségekről, megállapodásokról tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladó kötelezettségvállalás vagy kifizetés esetében

(6) A (5) bekezdésben meghatározottak nem vonatkoznak a bérek és a közüzemi számlák kifizetésére.

26. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A Képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával, valamint, ha a Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(2) Azon alpolgármester, akit nem a Képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a Képviselő-testületnek, a polgármestert nem helyettesítheti, de a Képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

(3) Az alpolgármesterek tevékenységét a polgármester irányítja.

27. § A Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

28. § (1) A jegyző ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokat, továbbá:

(2) A jegyző kötelessége a jogszabálysértő döntések és működés jelzése.

29. § A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, továbbá tartós akadályoztatás esetén a jegyzői feladatokat - legfeljebb hat hónap időtartamra - az Ikladi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szerint, az abban kijelölt, jegyzői képesítéssel rendelkező köztisztviselő látja el. Hatósági Osztály vezetője látja el.

30. § (1) A Polgármesteri Hivatal működésének szabályait és eljárási rendjét az Ikladi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

(3) Az Önkormányzat működésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott belső szabályzatokat a polgármester átruházott hatáskörben hagyja jóvá.

(4) Az Ikladi Polgármesteri Hivatal feladatainak meghatározását és bankszámlaszámait a 4. melléklet tartalmazza.

31. § (1) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételéről, elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba viteléről és egyéb hasznosításának szabályairól külön rendeletben rendelkezik.

(3) A polgármester a közmeghallgatáson köteles a lakosságot az önkormányzati vagyon helyzetéről, az önkormányzatnak a gazdasági társaságokban, szövetkezetekben való részvételéről tájékoztatni.

32. § (1) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartási törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország Költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) A Képviselő-testület a jóváhagyott költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításra vonatkozó hatáskörének gyakorlását – a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott mértékig – a polgármesterre ruházza át.

(3) A Képviselő-testület a saját intézményeinek pénzügyi ellenőrzését a Pénzügyi Bizottság és a Galga-menti Önkormányzatok Társulás belső ellenőre látja el.

33. § (1) A Képviselő-testület feladata hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében más önkormányzattal /önkormányzatokkal/ társulhat.

(2) A társulás nem sértheti az önkormányzati jogokat.

(3) A társulás jogi személy. Székhelyéről és képviseletéről a társulást létrehozó megállapodás rendelkezik.

(4) Társulás létrehozását kezdeményezhetik a bizottságok, a polgármester, a jegyző és a helyi képviselők.

(5) A megállapodás csak a testület jóváhagyását követően lép hatályba.

(6) Az Önkormányzat az alábbi önkormányzati társulások tagja:

34. § A Képviselő-testület – a törvény rendelkezéseit figyelembe véve – külön rendeletben állapítja meg a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes szabályait.

35. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

36. § Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

37. § A rendelet /SZMSZ/ mellékleteinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

39. § Ez a rendelet 2024. október 10-én lép hatályba.