Vácrátót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II.14.) önkormányzati rendelete
Vácrátót Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 02. 14- 2014. 10. 20Vácrátót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II.14.) önkormányzati rendelete
Vácrátót Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2014-02-14-tól 2014-10-20-ig
Bevezető rész
A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépítésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát.
Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, melyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján - a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.
A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.
Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Vácrátót Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
Vácrátót rövid történetét az 1. számú függelék tartalmazza.
Vácrátót Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 143. (4) bekezdés a) pontjában, 48.§ (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 53.§ (1) bekezdésében, 57.§ (1) bekezdésében, az 59.§ (2) bekezdésében, a 82. § (3) bekezdésében és a 84.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következők szerint állapítja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát.
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §. A képviselő-testület és szervei számára az Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat, az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. §. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vácrátót Község Önkormányzata
(2) Székhelye: 2163 Vácrátót, Petőfi tér 3.
Levélcím: 2163 Vácrátót, Pf. 2/1.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására felruházott szervezet:
Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testülete (névsor: 2. számú függelék)
(4) Illetékességi területe: Vácrátót község közigazgatási területe. (3. számú függelék)
(5) Az önkormányzat által fenntartott intézmények felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza.
3. §. (1) A Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal Vácrátóti Kirendeltség kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal Vácrátóti Kirendeltség.
(2) Az Önkormányzat kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Vácrátót Község Önkormányzata
4. §. (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.
(2) Az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról külön rendeletet alkothat.
5. §. A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának joga a képviselő-testületet illeti meg. Ezekről külön rendeletet alkothat.
6. §. A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelje.
7.§. (1) Az önkormányzat hivatalos lapja a Vácrátóti Hírmondó. Felelős kiadó: Vácrátót Község Önkormányzata, felelős szerkesztő: polgármester, főszerkesztő: jegyző, aljegyző.
(2) Az önkormányzat lapja negyedévente jelenik meg. Tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, melyek a lakosság széles körét érintik és informálja a lakosságot.
(3) Az önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni, amelyből egy példányt a hivatalban kell elhelyezni, valamint 3 példányt a községi könyvtár és 6 példányt az Országos Széchenyi Könyvtár Kötelespéldány-szolgálat (1827 Budapest, Budavári Palota F épület) részére meg kell küldeni.
8.§ (1) A település lakosságának széles körét érintő ügyeket helyben szokásos módon kell kihirdetni.
(2) Helyben szokásos módnak minősül:
- a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés,
- a településen elhelyezett hirdetőtáblákra való kihelyezés,
- a Vácrátóti Hírmondóban történő közzététel, az újság megjelenésétől függően,
- az önkormányzat honlapján (www.vacratot.hu) történő közzététel.
2. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK
9. §. (1) A helyi önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat.
(2) Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet.
10. §. A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet - az Mötv. 2.§ (2) bekezdése értelmében - a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és –üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester vagy bármely képviselő indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
11.§. (1) Képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a régióval, a járással, a kistérséggel és a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel; a folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata, melyről a testületnek rendszeresen be kell számolniuk.
(2) A megyei és a települési önkormányzat között nincs függőségi viszony, együttműködésük a kölcsönös érdekek alapján történik.
3. FEJEZET
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA ÉS HATÁSKÖRE
12.§. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendelet alapján a polgármesterre vagy állandó bizottságaira átruházhat.
13.§ (1) A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a Szabályzat 1. sz. melléklete, a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a Szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorolója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.
14.§. (1) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak.
(2) Önként vállalt többletfeladatok tárgyában, az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.
15. §. A képviselő-testület tevékenységének és település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza.
16. §. A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet a napirend előtti feladatok keretében tájékoztatja.
4. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
17.§. (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselő-testület névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
18.§.(1) A képviselő-testület megalakulásától számított egy éven belül megalkotja a következő országos helyhatósági választásokig tartó programját, elfogadja tevékenységének irányvonalát és fejlesztési-elképzeléseit tartalmazó koncepcióját (továbbiakban: ciklusprogram).
(2) Ezen program tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
19. § (1) A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja.
(2) Az éves munkatervet minden év január 31-ig a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tehet:
- a bizottság,
- a jegyző,
- a képviselő,
- a közszolgáltatást végző szerv vezetője,
- az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,
(4) A munkaterv tartalmazza:
- a hónap megjelölésével az ülések időpontját,
- a tervezett napirendi pontokat
- a közmeghallgatás időpontját.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉSEK ÖSSZEHÍVÁSA
20.§. (1) A képviselő-testület: alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testületi ülést a polgármester – távollétében az alpolgármester, mindkettőjük tartós akadályoztatása vagy e két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a Pénzügyi, Ügyrendi, Ellenőrzési, Gazdasági, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (továbbiakban: Pénzügyi Bizottság) elnöke - hívja össze és vezeti.
(3) Rendes ülést a képviselő-testület – június, július, augusztus kivételével –havonta fő szabály szerint minden hónap második csütörtöki munkanapján tart. A polgármester az ülés tervezett időpontjáról legkésőbb az ülést megelőző 5. napon, postai úton papír alapú meghívóval, továbbá elektronikus úton Vácrátót község hivatalos honlapján közzétett meghívóval értesíti a képviselőket. A szavazás az elfogadott napirendek sorrendjében történik.
(4) A meghívónak tartalmaznia kell: az ülés helyét, idejét, a tervezett napirendi pontokat, a napirendek előadóit, a képviselő-testület ülésének összehívására jogosult személy nevét, továbbá a mellékleteket (előterjesztések anyaga, határozat- és rendelettervezetek.)
21.§ (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze.
(2) Az ülést össze kell hívni a megválasztott képviselők egynegyedének (2 fő) vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára, valamint azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okból szükség van.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt időpontját, napirendjét és indokait. Az indítványt a polgármesterhez címezve írásban, papír alapon kell előterjeszteni. A polgármester a rendkívüli ülést az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni.
(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívó és annak nyilvános ülésen tárgyalandó mellékletei legalább a képviselő-testületi ülés napját megelőző kettő nappal korábban letölthetők Vácrátót község hivatalos honlapjáról illetve a képviselők postai úton az ülést megelőző 2. napon kapnak értesítést.
(5) Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület összehívható a meghívó elektronikus úton történő közlésével e-mail útján és Vácrátót község hivatalos honlapján való közzététellel, továbbá az értesítésnek az általánostól eltérő módon, így különösen telefonon, faxon, vagy SMS útján való közlésével, a közlést követő napra a napirend megjelölésével.
(6) A képviselő-testület összehívását Pest Megyei Kormányhivatalának vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.
22.§ (1) A képviselő-testület üléséről a település lakosságát 5 nappal előbb értesíteni kell a helyben szokásos módon. A lakosságot tájékoztatni kell az ülés helyéről, idejéről, a napirendi pontokról, a zárt ülés tartásáról.
(2) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a polgármestert, a képviselőket, a jegyzőt.
(5) A témától függően meghívhatók: a bizottságok nem képviselő tagjai, a polgármesteri hivatal illetékes előadói, az önkormányzati intézmények vezetői, az önkormányzat könyvvizsgálója, az önkormányzat ügyvédje, a lakossági szervezetek képviselői, az egyház képviselői, a helyi gazdálkodó szervek képviselői, akit a polgármester megjelöl.
(6) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, mely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(7) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a jegyzőt, a bizottságok nem képviselő tagjait, akit a polgármester meghívott.
(8) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg a meghívottak közül: az önkormányzat intézményeinek vezetőjét, illetve akit egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg.
(9) A közmeghallgatás ülésének időpontját és helyét legalább 8 nappal az ülés előtt – a helyben szokásos módon - nyilvánosságra kell hozni.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK VEZETÉSE
23. §. (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során felmerülő feladatok:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése;
b) határozatképesség megállapítása, folyamatos figyelemmel kísérése;
c) javaslattétel a jegyzőkönyv-hitelesítő személyére;
d) napirendi javaslat előterjesztése;
e) zárt ülés elrendelése;
f) napirendenként:
g) az ülés vezetése, a szó megadása bejelentkezési sorrendben;
h) a szó megvonása;
i) az ülés rendjének biztosítása;
j) javaslattételi jog az ülés félbeszakítására;
k) a Szabályzat rendelkezéseinek betartása és betartatása;
l) szavaztatás;
m) a szavazás eredményének megállapítása.
(2) Az - ülést vezető - elnök rendre utasíthatja azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ, a testületi ülésen méltatlan magatartás tanúsít.
(3) A polgármester egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit másodszor utasít rendre. Nem lehet megvonni a szót, ha a polgármester a felszólítások alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítások következményeire.
(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a polgármester javaslatot tehet a testületnek az ülés meghatározott időre történő félbeszakítására.
(5) A polgármester vitavezetési feladatai:
a) a vita megnyitása és javaslat a vita lezárására,
b) a szavazás elrendelése,
c) a szavazás eredményének megállapítása.
24. §. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A zárt ülésen a polgármester, a képviselő-testület tagjai, a jegyző, a jegyzőkönyvvezető, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. A könyvvizsgálónak a zárt ülésen is tanácskozási joga van a véleményezési körébe tartozó témákban.
(3) A képviselő-testület zárt ülésen nem alkothat rendeletet.
25. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele (4 fő) jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirend megtárgyalására a képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra újból össze kell hívni. Erről az eredeti ülésre szóló meghívóban kell rendelkezni, új meghívót nem kell kézbesíteni.
ELŐTERJESZTÉS
26. §. (1) Előterjesztésnek minősül a testületi ülésen ismertetett, - a képviselő-testület vagy annak bizottsága által előzetesen javasolt- az ülés napirendjéhez kapcsolódó rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is.
(3) Az írásos előterjesztést a testületi meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(4) A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(5) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen való kiosztását. Ebben az esetben szünet biztosítható, annak áttekintésére.
(6) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.
(4) Az előterjesztés főbb elemei:
- az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják, alternatív döntési javaslatok esetén az egyes alternatívák előnyeit és hátrányait is részletezni kell,
- a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza. A végrehajtást igénylő döntéseknél a határozati javaslat része a végrehajtásért felelős megnevezése és a végrehajtás határideje.
A VITA ÉS A DÖNTÉSHOZATAL MÓDJA
27. §. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során a napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(4) Az ülésvezető a vita lezárása után a javaslatokat külön-külön, elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(5) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(6) Szavazategyenlőség esetén az előterjesztést a következő képviselő-testületi ülésre kell bevinni és ott azt újratárgyalva a szavazást megismételni.
(7) Minősített többség esetén a javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének (4 fő) igen szavazata szükséges.
(8) Minősített többség szükséges egyéb jogszabályokban és ezen szabályzatban előírt ügyek eldöntéséhez:
- hitelfelvételhez,
- vagyonértékesítéshez 500.000 Ft értékhatár felett,
- vagyon vagy tulajdon megterhelésének hozzájárulásához,
- előirányzat-módosítás elvi engedélyéhez.
(9) A képviselő-testület tagjainak szavazáskor tartózkodási joga nincsen.
(10) Amennyiben a képviselő nem vesz részt a szavazásban, azt köteles előre jelezni és szóban indokolni. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
28.§ (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, aki vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Az érintettség bejelentésekor a képviselő nyilatkozhat arról, hogy a szavazásban nem kíván részt venni. A szavazás eredményének kihirdetésekor „nem szavazott” minősítést kap.
(2) Ha az érintett települési képviselő nyilatkozatot nem kíván tenni, kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(3)A kizárt képviselő a vitában részt vehet. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
29.§ (1) A képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(2) A képviselő-testület titkos szavazást tart minden olyan ügyben, amelyben jogszabály azt kötelező jelleggel előírja. A testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 48.§ (4) bekezdés szerint.
(3) A titkos szavazást a Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le és gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólap, urna, fülke, stb.) biztosításáról. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően összesíti a szavazatokat és a szavazás eredményéről beszámol a testületnek. Ha titkos szavazásnál szavazategyenlőség van, a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
(4) Titkos szavazást, az arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével kell lefolytatni.
(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni a polgármester, a bizottsági elnökök, vagy bármely képviselő indítványára.
(6) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ, (igen, nem) a név szerinti szavazás jegyzőkönyvében rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(7) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI
30. §. (1) A képviselő-testület döntései: határozat és rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt: a napirend meghatározásáról, az ügyrendi kérdésekről, a képviselői felvilágosítás-kérés, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról, név szerinti szavazás elrendeléséről.
(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(4) A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal időpontját.
A határozatok jelölése a következő formában történik:
Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testületének határozat sorszáma / kibocsátás éve (határozat megalkotásának dátuma) számú határozata.
(5) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozatok nyilvántartása a róluk készült hiteles kivonatok alapján sorszám szerint, a határozat tárgyának és idejének megjelölésével történik.
(6) A rendelet alkotását kezdeményezheti: a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, a civil szervezet képviselője.
(7) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(8) A rendelet-tervezetet írásbeli indoklással együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Az indokolásban utalni kell az esetleges eltérő vélemény tartalmára.
(9) A rendelet tervezetét az illetékes bizottságnak véleményezni kell, a jegyző pedig köteles azt törvényességi szempontból megvizsgálni.
(10) A képviselő-testület a rendelet-tervezet vitája előtt közmeghallgatást rendelhet el. Ebben az esetben a rendelet-tervezetet a közmeghallgatást megelőző 10 nappal nyilvánosságra kell hozni /hirdetőtábla, honlap, Vácrátóti Hírmondóban történő közzététel, az újság megjelenésétől függően/.
(11) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is. Rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(12) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik az alábbi fórumokon: hirdetőtábla, honlap, Vácrátóti Hírmondóban történő közzététel, az újság megjelenésétől függően.
(13) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját.
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testületének rendelet sorszáma / kibocsátás éve (kihirdetés ideje) számú rendelete a rendelet tárgya.
(14) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendeletek nyilvántartása sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével történik.
(15) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
A FELVILÁGOSÍTÁS KÉRÉS SZABÁLYAI
31.§. (1) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(2) A képviselő szóban és írásban kérhet felvilágosítást. Az írásbeli felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőség szerint az ülés előtt 3 nappal javasolt benyújtani.
(3) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (2) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni.
A TANÁCSKOZÁS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA
32.§. (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. A polgármestert e körben megillető jogosítványok kiterjednek az ülésen megjelent választópolgárokra, települési képviselőkre és meghívottakra. A rendfenntartás során:
- a polgármester az ülésen megjelent választópolgárt figyelmeztetheti, ha magatartásával az ülés rendjét zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti,
- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki túl hosszan (5 percet meghaladóan) szól, eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
- rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
- tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – felszólítás után – felfüggesztheti, vagy súlyos esetben berekesztheti az ülést.
(2) A sértő kifejezést használó személy a tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.
(3) Személyes megjegyzést tehet a képviselő-testületi ülésen, aki a vita során az őt méltatlanul ért támadást kívánja visszautasítani, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné eloszlatni.
(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.
(5) A képviselő-testületi ülésen megjelentek kizárólag előzetes bejelentés alapján használhatják mobiltelefonjaikat.
(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani velük vitába szállni nem lehet.
JEGYZŐKÖNYV
33. §. (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
- az ülés helyét, idejét,
- a megjelent képviselők és meghívottak nevét,
- a távolmaradt képviselők névsorát, távolmaradás okát,
- a tanácskozási joggal résztvevők névsorát,
- az elfogadott napirendi pontokat,
- napirendenként az előadó nevét, hozzászólásuk lényegét,
- szóbeli előterjesztések rövid tartalmát,
- az elhangzott bejelentéseket, polgármesteri tájékoztatást,
- az elhangozott kérdéseket, az ezekre adott válaszokat és határozatokat,
- a képviselő kérésére véleményének rögzítését,
- a tanácskozás lényegét,
- a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket,
- a polgármester intézkedéseit,
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést szó szerint. A megalkotott határozatot a jegyzőkönyv szövegébe beépítve kell szerepeltetni, a rendelet a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
(3) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni 1 példányban. Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A jegyzőkönyv három példányban készül, ebből az első példányt a jegyző kezeli, a második példányt 15 napon belül meg kell küldeni a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének, a harmadik példányt hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára.
(5) A választópolgárok - a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvébe és mellékleteibe. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyv másolatáért/másolásáért az önkormányzat térítési díjat kér.
(6) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell: a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, illetve a képviselők kérése alapján a képviselői indítványokat, a képviselői hozzászólásokat, a képviselői interpellációkat.
(7) A jegyzőkönyvek harmadik eredeti példányát évenként be kell köttetni.
(8) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv-hitelesítő csak képviselő-testületi tag lehet, személyére a polgármester tesz javaslatot a képviselő-testületi ülés kezdetén. A jegyzőkönyv-hitelesítő az általa hitelesített jegyzőkönyv minden oldalát aláírja.
(9) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyvei külön kötetben kerülnek lefűzésre.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
34. §. A települési képviselő kötelességei különösen:
- köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja;
- a közéleti szerepvállalással járó felelősséget vállalni,
- kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
-lehetőség szerint előre bejelenteni (írásban vagy szóban) a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének, ha a testületi, illetve a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van;
- a közéleti tevékenységéhez illő magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és intézményei tekintélyét, hitelét óvni,
- a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titok megőrzése, mely megbízatásának lejárta után is fennáll, a mentesülésig,
- az összeférhetetlenségi, személyes érintettségi ok bejelentése /Mötv. 49.§ (1)/ a vita megkezdése előtt;
- munkára képes és alkalmas állapotban megjelenni a képviselő-testület ülésén,
35.§ A képviselők - a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat- tartása végett - fogadóórát tarthatnak, melynek helye Gárdonyi Géza Művelődési Ház, Sport- és Szabadidőközpont,.
36. § A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 68. § (3)-(4) bekezdésében foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.
37.§ A képviselő-testület a képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjáról és egyéb juttatásairól külön önkormányzati rendeletet alkothat.
38.§ A képviselő megbízatása megszűnik:
1./ a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján,
2./ a választójogának elvesztésével,
3./ az összeférhetetlenség kimondásával,
4./ lemondással,
5./ ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,
6./ a képviselő-testület feloszlatásával,
7./ az önkormányzati képviselő halálával.
5. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
39. §. (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságokat választ és ideiglenes bizottságot választhat.
(3) A képviselő-testület két állandó bizottságot hoz létre.
(4) A bizottság működése tekintetében, a képviselő-testület működésére irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A képviselő csak egy bizottságban tölthet be elnöki tisztséget.
(6) A bizottságok összetétele: 3 fő képviselő és 3 fő nem képviselő tag.
(7) A bizottság nem képviselő tagjai esküt tesznek a képviselő-testület előtt.
AZ IDEIGLENES BIZOTTSÁGOK
40. §. (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:
- meghatározott időre, vagy
- meghatározott feladat elvégzésére hozhat létre.
(2) A bizottság a meghatározott idő, a meghatározott feladat elvégzését követően, illetve az erről szóló jelentés képviselő-testület által történő elfogadása után automatikusan megszűnik.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK
41.§. (1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok:
- Pénzügyi, Ügyrendi, Ellenőrzési, Gazdasági, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság és
- Népjóléti, Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Nevelési, Művelődési, Hírközlési és Sport Bizottság (továbbiakban: Szociális Bizottság).
(2) Az állandó bizottságok személyi összetételét, a bizottsági tagok nevét az 5. számú és 6. számú függelék tartalmazza.
(3) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok jegyzékét a 3. számú és 4. számú melléklet tartalmazza.
(4) A bizottságok belső működésére az SZMSZ az irányadó.
(5) A képviselő legfeljebb két állandó bizottság tagja lehet.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAINAK MŰKÖDÉSE
42.§. A bizottság működésének alapelvei megegyeznek a képviselő-testület működésének alapelveivel.
43.§ (1) A bizottság feladatkörébe utalt ügyekben:
a) előkészíti a testület döntéseit;
b) dönt az önkormányzati rendelettel hatáskörébe utalt ügyekben;
c) szervezi a testület döntéseinek végrehajtását;
d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását;
e) állást foglal a testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakra;
f) ellenőrzi a Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal Vácrátóti Kirendeltség testületi döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját;
g) ellátja a testület által esetenként meghatározott feladatokat;
(2) Az egyes bizottságok testület által átruházott hatásköreit a Szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.
(3) A bizottság szükség szerint, a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan, ülésezik.
(4) A bizottsági üléseket az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az elnök által meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést.
(5) A bizottságot a polgármester indítványára vagy bizottsági tagok egyharmadának írásbeli kérésére össze kell hívni.
44.§ (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására indítványt tehet: polgármester, jegyző, bizottság tagjai, képviselő.
(2) A napirendre vonatkozó írásos indítványt az indítványozó a Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal Vácrátóti Kirendeltség útján juttatja el a bizottság elnökének.
(3) A bizottság elnöke az indítványt a következő ülésen terjeszti elő, melyre köteles meghívni az indítványozót.
(4) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket papíron, az ülés előtt legalább 5 nappal megküldi a bizottság tagjainak és az egyéb meghívottaknak.
(5) A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülés szabályai a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(6) A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni, mely kötelezettség megbízatásának lejárta után is fennáll.
45.§ (1) A bizottság üléséről, a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát tartalmazó, jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottsági ülésről készült dokumentumoknak alkalmasnak kell lennie a hozott döntések pontos tartalmának megismerésére, továbbá tartalmaznia kell a szavazati arányokat is.
(2) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet át kell adni a jegyző részére a törvényességi vizsgálat érvényesítése érdekében. A bizottságok működésével kapcsolatos vitás kérdésekben ki kell kérni a jegyző véleményét.
(3) A bizottságokat érintő közös ügyekben együttes bizottsági ülés tartható.
(4) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző útján a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
(5) A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
6. FEJEZET
A POLGÁRMESTER
46. §. (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester a tevékenysége során köteles a jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltakat maradéktalanul betartva eljárni.
(3) A polgármester:
- képviseli az önkormányzatot,
- biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
- kapcsolatot tart a választópolgárokkal és a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
- összehívja és vezeti a testület üléseit (20. § (2) bek. és 23. § (1) bek. szerint),
- segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,
- előkészíti a képviselő-testület döntéseit, megszervezi és ellenőrzi a végrehajtást,
- megteremti a képviselő-testület működésének feltételeit,
- meghatározza a jegyző képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,
- előkészíti a képviselő-testület négyéves ciklusprogramját és éves munkatervét,
- kikéri a bizottságok véleményét a költségvetési koncepcióra és a költségvetés, valamint a zárszámadás tervezetére vonatkozóan,
- szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
- nyilatkozik a sajtónak,
- szerdai munkanapokon ügyfélfogadási időben fogadóórát tart.
- kikéri a bizottságok véleményét a költségvetési koncepcióra és a költségvetés rendelet-tervezetére vonatkozóan,
- a költségvetési rendelet alapján dönt – a jegyző ellenjegyzése mellett – az éven belüli munkabérhitel felvételről,
- előkészíti a megállapodásokat az éves költségvetés 10 %-ig terjedő vagyonügyletben, a megállapodás tekintetében előzetesen kikéri az illetékes bizottság véleményét és a képviselő-testület döntését, az éves költségvetés 10 %-át meghaladó vagyonügyleteket pénzügyi bizottság készíti elő,
- az éves költségvetésben biztosított előirányzat terhére 500.000.-Ft erejéig kötelezettséget vállalhat, 500.000.-Ft összeghatár felett szükséges a képviselő-testület felhatalmazása,
- az éves költségvetésben nem szereplő, terven felüli rendkívüli feladatokra esetenként 50.000.-Ft erejéig kötelezettséget vállalhat, mely kötelezettségvállalásokról a következő képviselő-testületi ülésen beszámol,
AZ ALPOLGÁRMESTER
47.§. (1) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
- A polgármester távolléte, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester ellátja a polgármester feladatait.
- A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén kötelezettségvállalásra és utalványozásra a pénzügyi bizottság elnöke jogosult.
A JEGYZŐ
48. §. (1) A jegyző feladatai az önkormányzati testületek működésével összefüggésben:
a) törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket
b) biztosítja a testületek működésével összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását;
c) gondoskodik a képviselő-testület jegyzőkönyveinek elkészítéséről és aláírásáról, és az ülést követő 15 napon belül - az esetleges törvényességi észrevételével - felterjeszti azokat a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez;
d) gondoskodik az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítéséről;
e) az elfogadását követően aláírja az önkormányzat rendeleteit és gondoskodik azok kihirdetéséről;
(2) A jegyző feladatai a Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal Vácrátóti Kirendeltség működésével összefüggésben:
a) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben, valamint a képviselő-testület által meghatározott feladatokat, hatósági hatásköröket;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat.
c) szerdai munkanapokon ügyfélfogadási időben fogadóórát tart.
(3) A képviselő-testület a jegyzői állás betöltetlensége esetén a jegyzői pályázat elbírálásáig, vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén az akadály megszűnéséig helyettes jegyző megbízásával biztosítja a törvényes működést.
(4) A képviselő-testület határozatban rögzíti a jegyző illetményét és költségtérítését.
POLGÁRMESTERI HIVATAL
49.§. (1) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt működtet, melynek megnevezése: Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal.
(2) A Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltséget működtet, melynek megnevezése: Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal Vácrátóti Kirendeltség.
(3) A Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal a jegyző által készített és a polgármesterek által jóváhagyott ügyrend szerint működnek. A hivatal ügyrendjén belül történik a hivatal kiadmányozási rendjének szabályozása, melyről a polgármesterek és a jegyző együttesen rendelkeznek. A Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjét az 5. számú melléklet, Szervezeti és Működési Szabályzatát a 6. számú melléklet tartalmazza.
(3) A polgármesterek előterjesztése alapján a képviselő-testületek meghatározzák az közös önkormányzati hivatal belső tagolódását, létszámát, munka- és ügyfélfogadásának rendjét, valamint bértömegét. Ezen döntések során a képviselő-testületek figyelembe veszik a jegyző javaslatát.
(4) A Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal Vácrátóti Kirendeltségét a polgármester irányítja, a jegyző vezeti.
(5) A közös önkormányzati hivatal dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző a polgármester egyetértésével gyakorolja. A közös önkormányzati hivatal köztisztviselőinek munkavégzését, munka- és pihenőidejét, valamint az egyéb juttatásait külön rendelet szabályozza.
(6) A közös önkormányzati hivatal köteles ellátni a képviselő-testületek és a bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat.
(7) A képviselők a közös önkormányzati hivatal dolgozóinak utasítást nem adhatnak. A közös önkormányzati hivatal a jegyző útján igényelhetik a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyekben kezdeményezhetik a közös önkormányzati hivatal intézkedését, erre a hivatal 15 napon belül érdemben köteles válaszolni.
7. FEJEZET
TÁRSULÁSOK
50.§. (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. Az önkormányzat csak önkormányzattal társulhat.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogathatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.
(3) A társulások célja és rendeltetése:
- tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
-a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
- a lakossági közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása,
(4) A koordináció főbb módszerei:
- a polgármester, az alpolgármester és a jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására,
- testületi ülések együttes tartása,
- közös – ideiglenes – bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű feladatok ellátására,
- képviselő-testületi és bizottsági munkaterv kölcsönös megküldése.
(5) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodást az érintett bizottság véleményezi.
(6) Az önkormányzat társulásokban, egyesülésekben való részvételét a 7. számú függelék tartalmazza.
8. FEJEZET
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
51.§. (1) A képviselő-testület a következő ügyekben ír ki helyi népszavazást:
- a törzsvagyon körébe tartozó – korlátozottan forgalomképes – 10 millió forint értékhatáron felüli vagyontárgy gazdasági társaságba való bevitele, illetve elidegenítése tárgyában,
- minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó ügyben, melyet a képviselő-testület – minősített többséggel – erre kijelöl,
- továbbá kiírhat minden olyan ügyben, amelynél a helyi népszavazást az 2013. évi CCXXXVIII. tv. 32 §. (2) bekezdése nem zárja ki.
(2) Helyi népszavazást kezdeményezhet a polgármesternél a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságainak, továbbá a helyi társadalmi szervezet vezető testületének, valamint a választópolgárok 20 %-a.
(3) A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre
(4) Ha a népszavazás eredménytelen, a döntés joga a képviselő-testületre száll.
(5) Egy éven belül ugyanabban az ügyben nem lehet ismét helyi népszavazást kiírni, akkor sem, ha az eredménytelen volt.
(6) A polgármester a helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre, tanácskozási joggal, az aláírást gyűjtők képviselőjét/képviselőit köteles meghívni.
52.§ (1) A népi kezdeményezést a polgármesternél lehet előterjeszteni, abban az esetben, ha a választópolgárok 10 %-a kezdeményezi. A képviselő-testület köteles napirendre tűzni a népi kezdeményezést, ha azt a választópolgárok 10 %-a kéri.
(2) Népi kezdeményezés, tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha
- olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége,
- a megtárgyalás olvashatatlanság, név vagy adatazonosíthatatlanság okából vagy önellentmondás miatt nem lehetséges,
(3) A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester köteles a helyben szokásos módon közzétenni.
(4) A polgármester a népi kezdeményezést tárgyaló képviselő-testületi ülésre, tanácskozási joggal, a kezdeményezők képviselőjét/képviselőit köteles meghívni.
(5 ) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés az aláírásgyűjtő ívek jegyző által történt hitelesítésével veszi kezdetét. Amennyiben az aláírásgyűjtő ív a jogszabályi feltételeknek megfelel, a jegyző azt a benyújtástól számított 15 napon belül hitelesíti. Meg kell tagadni a hitelesítést, ha:
- a kérdés nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe,
- a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani,
- ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást tartottak,
- az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a törvényben meghatározott követelményeknek.
(6) A visszautasítás indokát írásban közölni kell.
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
53.§. (1) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésében való bevonását szolgálják:
- közmeghallgatás,
- falugyűlés,
- Vácrátóti Hírmondó,
- az önkormányzat honlapja (www.vacratot.hu)
(2) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer általános közmeghallgatást tart.
(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatást legalább 8 nappal korábban meg kell hirdetni.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A képviselő-testület általában az éves zárszámadást követően hívja össze a közmeghallgatást.
(6) A falugyűlés összehívását a polgármester kezdeményezheti, vagy 3 fő képviselő kezdeményezésére – előre meghatározott témában – köteles azt összehívni. A falugyűlések, illetve a közmeghallgatások között legalább három hónapnak el kell telnie.
(7) A fórumok állásfoglalásairól és az ott felmerült véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
(8) A lakossági fórumokról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv készítéséről a jegyző gondoskodik.
9. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
54. §. (1) Az önkormányzat a tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) Az önkormányzati tulajdon feletti rendelkezési jog a képviselő-testületet illeti, ezt a jogát nem ruházhatja át.
(3) Az önkormányzati vagyont elsősorban a kötelező közfeladatok ellátására kell felhasználni, csak ezt követően finanszírozhatóak az önként vállalt közfeladatok és a fennmaradó vagyon felhasználható vállalkozásra is a képviselő-testület döntése alapján.
(4) Az önkormányzat törzsvagyona (korlátozottan forgalomképes; forgalomképtelen; nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon), valamint az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak tételes listája minden évben a zárszámadás mellékletét képezi.
(5) A képviselő-testület – az önkormányzat által az éven belüli likviditást biztosító hitelen túl – hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(6) A polgármester – a zárszámadás kapcsán – az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
(7) A vagyonállapotot a jogszabályi előírásoknak megfelelő leltárban kell kimutatni.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE
55. §. (1) A képviselő-testület a költségvetési rendelet elfogadását két fordulóban bonyolítja.
Az első forduló – koncepció – főbb elemei:
- a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,
- az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése,
- ezen belül a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, az igények és célkitűzések egyeztetése, a szükségletek kielégítésnek sorrendjének meghatározása, a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
A második forduló - költségvetési javaslat - főbb elemei:
- a bevételi források,
- a működési, fenntartási előirányzatok,
- a felújítási előirányzatokat célonként,
- a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,
- az általános és
- a céltartalékot.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.
(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a 3. bekezdésben írt szabályok irányadók.
AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS FŐBB SZABÁLYAI
56. §. (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal Vácrátóti Kirendeltsége látja el. E körben különösen:
- a jogszabályban előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK részére,
- beszedi az önkormányzat saját bevételét,
- igényli a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat,
- gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
- biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, és ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
- biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
- elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,
- az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket csak a Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal Vácrátóti Kirendeltsége által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE
57.§. (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A Pénzügyi Bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél:
- véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,
- figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés-csökkenés) alakulására, értékeli az azt előidéző okokat,
- vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
- részt vesz a képviselő-testület pályázatainak előkészítésében;
- véleményezi a vállalkozásokban való önkormányzati részvételét célzó testületi előterjesztéseket.
11. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
58. §. (1) Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (IV. 13.) számú rendeletét ezen rendelet elfogadásával hatályon kívül helyezi.
(3) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.
(4) Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.
(5) A Szabályzat mellékleteit:
1. számú melléklet: Állandó Bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke
2. számú melléklet: Polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
3. számú melléklet: A Pénzügyi Bizottság feladatainak jegyzéke
4. számú melléklet: A Szociális Bizottság feladatainak jegyzéke
5. számú melléklet: A Közös Önkormányzati Hivatal Ügyrendje
6. számú melléklet: A Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-e
(6) A Szabályzat függelékei:
1. számú függelék: Vácrátót község rövid története
2. számú függelék: Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai
3. számú függelék: Vácrátót közigazgatási területének térképe
4. számú függelék: Vácrátót Község Önkormányzat fenntartásában álló intézmények
5. számú függelék: Pénzügyi Bizottság tagjai
6. számú függelék: Szociális Bizottság tagjai
7. számú függelék: Önkormányzat társulásainak nyilvántartása
8. számú függelék Önkormányzat által létrehozott alapítványok
Vácrátót, 2014. február 14.
Garamszegi Géza dr Törőcsik Edit
polgármester jegyző
Záradék
Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testületének „Szervezeti és Működési Szabályzatáról” szóló 4/2014. (II.14.) számú rendeletét a mai napon kihirdettem. A rendelet előírásai a „Ket” rendelkezéseinek megfelelnek.
Vácrátót, 2014. február 14. dr Törőcsik Edit
jegyző