Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testületének

8/2014.(III.21.) számú rendelete a temetőkről és a temetkezésről

Vácrátót Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 42. §-ában biztosított jogkörében eljárva, figyelemmel a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben és annak végrehajtására kiadott módosított 145/1999. (X.1.) Korm. rendeletben foglaltakra az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja és hatálya

1. §

(1) A rendelet célja az elhunyt személyek emlékének méltó megőrzése és ápolása, valamint a temető kegyeleti és közegészségügyi rendeltetésének érvényesítése érdekében a temetők fenntartásának, üzemeltetésének és használatának helyi sajátosságokat figyelembevevő rendjének kialakítása.

(2) A rendelet hatálya Vácrátót község közigazgatási területén lévő köztemetőre (továbbiakban: temető), az ott folyó temetkezési és temető fenntartási, üzemeltetési és sírhelyhasználati tevékenységre, a temetői szolgáltatásokat igénybe vevő, illetőleg a tevékenységet végző természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a.)temető: Vácrátót település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak.

b.)köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az Önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.

c.)temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urna csarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál.

d.)temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.

e.)kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla.

f.)kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.

g.)egészségügyi intézmény: egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező személy, illetőleg intézmény.

II. A TEMETŐ FENNTARTÁSA

3. §

(1) A temető tulajdonosa, fenntartója és üzemeltetője Vácrátót Község Önkormányzata. A temető címe: 2163 Vácrátót, Rákóczi u., helyrajzi száma 540.

(2) Vácrátót Község Önkormányzatának Képviselő-testülete fenntartói hatáskörében:

a) megállapítja a temető használatára vonatkozó rendelkezéseket, a temető igénybevételéért, és a sírhelyek megváltásáért fizetendő díjak mértékét rendelettel, melyet a díjak vonatkozásában évenként felülvizsgál,

b) biztosítja a fenntartás és üzemeltetés pénzügyi fedezetét az éves költségvetési rendeletben,

c) meghatározza a temető beépítési előírásait (beleértve a síremlék állítás szabályait) a helyi építési szabályzatban.

d) dönt a meglévő temető bővítéséről, lezárásáról, továbbá új temető kialakításáról.

(3) Az Önkormányzat által fenntartott temető köztemető, abban az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

(4) A köztemető üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat a polgármester irányításával a temetőgondnok látja el.

(5) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző/aljegyző ellenőrzi.

(6) A jegyző a (4) bekezdésben meghatározott jogkörében felhívja az érintetteket a jogszabályokban és a temető rendeletben foglalt rendelkezések betartására.

A temető rendeltetésszerű használatához szükséges

tárgyi és infrastrukturális feltételek meghatározása

4. §

(1) A temető rendeltetésszerű működéséhez szükséges infrastrukturális feltételek meghatározásának alapja a temető parcellaosztási, sírhelykitűzési, urnasírbolt és urnafal elhelyezési, valamint növénytelepítési terve (továbbiakban parcellaosztási terv), mely e rendelet 3. sz. melléklete.

(2) A parcellaosztási terv alapján kialakított, fenntartandó, illetve fejlesztendő meghatározó infrastrukturális elemek és feltételek a következők:

a) A temető minden oldalról kerített.

b) A temető területén belül egy szilárd burkolatú út található.

c) A főbejárattól vezető meglévő út két részre osztja a temetőt:

- bejárattól jobbra eső temetőrész (I. parcella), illetve

- az úttól balra eső ravatalozó épületet körülvevő temetőrész (II. parcella).

A megnyitott parcellák hosszú távon (kb. 50 év) biztosíthatják a települési igényt, nincs szükség további tartalékterület kijelölésére. A parcellákat táblákkal, vagy jelzőkővel jelölni kell.

d) A temető az elhunyt személyek végső búcsúztatásához méltó, korszerű ravatalozó épülettel, a ravatalozóhoz tartozó haranglábbal és lélekharanggal rendelkezik. A ravatalozó tárgyi felszereltségéhez hűtő berendezés is tartozik.

e) A temetőben a vízvételi lehetőség biztosított, a hulladékgyűjtési helyek a temető két bejárata mellett kerültek kialakításra.

f) A bejáratnál jogszabályban meghatározott tartalmú információs táblát kell fenntartani.

III.  A TEMETŐ ÜZEMELTETÉSE

A temetőüzemeltetési feladat- és hatáskörök meghatározása

5.  §

(1)  A temető üzemeltetését Vácrátót Község Önkormányzata a Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal Vácrátóti Kirendeltségének (továbbiakban: Kirendeltség) irányításával, temetőgondnok útján látja el.

(2) A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

(3)  A Kirendeltség:

a) gondoskodik az ügyfélfogadásról,

b) tájékoztatást nyújt a temetőlátogatóknak,

c) beszedi a sírhelymegváltási és igénybevételi díjakat,

d) kiadja behajtási engedélyeket

e)  vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket,

f) figyelemmel kíséri a sírhelyeket megváltási idejének lejáratát, arról tájékoztatja a sírhely megváltóját,

g)  lejárt idejű, megváltatlan sírhelyek újbóli hasznosítására intézkedést tesz,

h)  kijelöli, és helyszínen kitűzi a temetési helyeket,

i) ellenőrzi a temetési helyek elhelyezésére, méretezésére, használatára vonatkozó előírások betartását,

j) irányítja a kertészeti munkákat, ellátja a parkgondozás szakmai felügyeletét,

k) gondoskodik a temető rendjének betartatásáról.

(4)  A temetőgondnok

a)  elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását,

b) elvégzi az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hó eltakarítását,

c) ellátja a kertészeti munkákat, parkgondozási és gyommentesítési feladatokat,

d) gondoskodik a hulladékgyűjtőkben összegyűlt hulladék elszállításáról,

e) biztosítja a temetkezési szolgáltatás, a szociális temetés és a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek temetői rend szerinti ellátásának lehetőségét,

f) biztosítja a ravatalozó, a tároló és hűtő, valamint a temető egyéb létesítményeinek (infrastruktúra) karbantartását és működteti azokat,

g)  gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak és az eltemetésükhöz szükséges kellékek átvételéről, valamint biztosítja a temető nyitását, zárását,

h) a kirendeltséggel együttműködve  gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról, eltávolítja a kegyeletsértő tárgyakat.

(4)  Az üzemeltetési feladatkörből a temetési helyre történő első temetést megelőző sírhely kiásásáról való gondoskodás a temetkezési szolgáltatást végző vállalkozó feladata.

A temető használatának és igénybevételének szabályai

6. §.

(1)  A temetőben az elhunytak felekezetekhez való tartozására vagy egyéb megkülönböztetésre tekintet nélkül eltemethetők. Polgári és egyházi szertartással történő temetés, búcsúztatás egyaránt lefolytatható.

(2)  A köztemetőbe történő temetkezésnél az 1999. évi XLIII. tv. 1. § (1) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve kell eljárni.

(3) A köztemető nyitvatartási rendje: 

                        a.)  március 1-től szeptember 30-ig 7.00-20.00 óráig

                        b.)  október 1-től március 1-jéig  7.00-19.00 óráig

                        c.)  október 28-tól november 4-ig éjjel-nappal folyamatosan.        

(4) A temetőben csak a megjelölt nyitvatartási időben lehet tartózkodni.

(5)  A temetőben mindenki köteles a hely jellegének megfelelő magatartást tanúsítani, az etnikai vagy vallási temetkezési szokásokat tiszteletben tartani, és tartózkodni a kegyeleti érzést sértő tevékenységtől, hanghatástól vagy magatartástól.

(6)  Minden látogató kötelessége a temetőnek és a környezetének védelme, rendjének, tisztaságának megőrzése.

(7)  A temetőt bárki látogathatja, de 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat a temetőben.

(8)  A temető területére állatot bevinni - vakvezető kutya kivételével - tilos.

(9)  A temetőbe gépjárművel behajtani tilos, a következő kivételekkel:

a)  mozgásában korlátozott személyt szállító hozzátartozó, engedély alapján,

b)  síremlék készítésével, bontásával megbízott vállalkozó, engedély alapján,

c)  a temetkezési szolgáltató szolgáltatásával kapcsolatos tevékenysége esetén,

d) a temető fenntartásával kapcsolatos parkgondozás, gyommentesítés esetén.

(10)  A temetőben csak a sírok, síremlékek díszítésére szolgáló, a kegyeleti jelleget nem sértő tárgyak helyezhetők el. A temető rendjét zavaró tárgyakat a gondnok jogosult eltávolítani.

(11)   A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával szabad. Avart, elszáradt koszorú- és virágmaradványt elégetni a temetőben tilos.

(12)  Gyertyagyújtásnál és annak égetésénél fokozott körültekintéssel kell eljárni, ügyelve arra, hogy tűz ne keletkezzen.  A kegyeleti célból meggyújtott mécsesek csak abban az esetben hagyhatók őrizetlenül, ha tűzokozás szempontjából veszélytelen mécsestartóban történik égetésük.

(13) A temető rendjét, nyitvatartási idejét, az elhelyezhető síremlékek méretét szabályozó hirdetményeket és a temető részletes térképét a temető bejáratánál jól látható helyen ki kell függeszteni.

(14) A látogatók gépjárműveiket - az (9) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a temetőn kívüli területen helyezhetik el.

7. §.

 (1)   A temetőben munkát – a sírgondozás kivételével – csak a Sződligeti KÖH Vácrátóti Kirendeltsége által engedélyezett és meghatározott időben lehet végezni. A munka megkezdésének és befejezésének idejét a temetőgondnoknak be kell jelenteni.

(2)   Padot, ülőhelyet elhelyezni csak a Sződligeti KÖH Vácrátóti Kirendeltség engedélyével és az általa kijelölt helyen lehet.

(3)   Építőanyagot a temetőbe beszállítani, építési és bontási munkát megkezdeni, vagy bontási anyagot elszállítani csak a Sződligeti KÖH Vácrátóti Kirendeltségének hozzájárulásával szabad. Az építési hulladékot keletkezésétől számított 3 napon belül el kell szállítani. Az építéshez szükséges ömlesztett anyagot (pl. betont) csak vaslemezen lehet előkészíteni.

(4)   A temető területéről sírkövet, síremléket, sírjelet (fejfát) kiszállítani csak a Sződligeti KÖH Vácrátóti Kirendeltség írásos engedélyével lehet.

(5) A temetőben elhelyezett tárgyakért, valamint a sírok és síremlékek esetleges megrongálásáért az önkormányzatot anyagi felelősség nem terheli.

(6) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről, halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

A temetői nyilvántartások vezetése

8. §.

(1) A temetőgondnok köteles nyilvántartó- és sírboltkönyvet vezetni.

(2) A nyilvántartókönyvnek a kötelező adatokon kívül tartalmaznia kell az elhalálozás helyét is.

(3) A nyilvántartó könyvek mellett betűsoros névmutatót is kell vezetni.

9. §.

(1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy betekinthet, részükre a temetőgondnok köteles ingyenes adatszolgáltatást nyújtani.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.

(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5) A temetőgondnok a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a Kirendeltség nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

A kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezése,

a sírgondozás szabályai

10. §.

 (1) A temetőben csak a sírok, síremlékek, urnahelyek díszítésére szolgáló, a kegyeleti jelleget nem sértő tárgyak, növények helyezhetők el.

(2) Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet.  Ez alól kivételt képez – de az üzemeltetőnek be kell jelenteni – a sírra ültetett azon örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 m-nél és átmérője nem több 0,6  m-nél.

(3) Kegyeleti tárgyakat, a növényeket és egyéb díszítő anyagokat bepiszkítani, rongálni, eltávolítani és a temetőben szemetelni tilos.

 11. §.

(1) A sírhely gondozása úgy végezhető, hogy az ne sértse más elhunyt hozzátartozójának, illetve a látogatóknak kegyeleti érzéseit és ne akadályozza azokat a sírgondozásban.

(2) A sírhely gondozása, illetve egyéb munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, illetve búcsúztatás alatt munkavégzéssel összefüggő hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

(3) A sírhely gondozása során keletkező szemetet a kijelölt helyre kell vinni.

(4) Tilos a sírhelyek környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre használni.  

(5) A temetőben a sírhelyek bekerítése tilos, erre engedély nem adható.

Temetési hely

12. §.

(1) A temetőt sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani.

(2) A köztemetőről térképet és nyilvántartást kell készíteni és azt naprakészen vezetni kell.

(3) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(4) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

13. §.

 (1) Temetkezésre használt helyek:

         - egyes sírhelyek

         - kettős sírhelyek,

         - közös (sírok) sírhelyek, kripták

         - urnasírhelyek,

         - urnafülkék.

(2) A temetési hely méretezése:

a)  temetési helyek alapterülete

aa) egyes sírhely: 2,0 m x 1,0 m

ab) kettes sírhely: 2,0 m x 2,0 m

ac) földalatti sírbolt: 3,0 m x 3,0 m

ad) urnasírhely: 0,6 m x 0,4 m

ae) urnasírbolt: 3,0 m x 3,0 m

b)  temetési helyek közti távolság 0,6 m

c)  sírhelytáblák (parcellák) közötti távolság 4,0 m

(3) A sírgödör mélysége 200 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes - a talajban lebomló - anyaggal burkolni lehet.

(4) A kripta legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító alépítményből álló temetési hely. A kripta méretét a befogadó koporsók száma határozza meg.

14. §.

(1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), vagy urnasírhelyt. Az urna koporsós temetési helyre is rátemethető.

(2) Az urnafülke (kolumbárium) csak építésügyi hatósági engedéllyel építhető.

(3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30x30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely alakítható ki.

15. §.

(1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2) A sírjel nem foglalhat el a 17.§ (2) bekezdésben meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.

(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

16. §.

 (1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

(3) Ha a halva született magzat eltemetéséről – kérésére – közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónevet is fel lehet tüntetni.

17. §.

 (1) A sírjel helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása estén köteles felhívni. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a veszélyhelyzetet hatósági úton megszünteti.

(3) A sírjel helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

18. §.

 (1) A temető fenntartójának (kezelőjének) a temetőről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

(2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.

(3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről, a temetőgondnok elérhetőségéről.

19. §.

 (1) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

(2) Lezárt sírhelytáblába koporsós temetés csak kettős sírhelybe engedélyezhető.

(3) Ha a lezárástól számított 25 éves sírhelyhasználati, illetőleg 10 éves urnasírhely, urnafülke használati idő eltelt, a temető tulajdonosa (üzemeltetője) az újbóli temetések lehetővé tétele céljából a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilapban – egyházi (felekezeti) temetőnél az egyház (felekezet) lapjában is – és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább hat hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek.

(4) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

20. §.

 (1) Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszűntetni.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik.

(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temető tulajdonosa (üzemeltető) gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.

(4) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: intézet) jelenlétében – közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatóak.

21. §.

(1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(3) Át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

22. §.

 (1) A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati-bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha

1. a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott,
2. a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.
3. 
   

23. §.

(1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után – a szállításnál használt külső koporsóval együtt – azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati-bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

(3) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

24. §.

(1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely – alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza – veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

25. §.

 (1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

26. §.

(1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe temethető urnák számát a temető tulajdonosa (üzemeltetője) határozza meg.

(3) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

27. §.

 (1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel – a sír megfelelő mélyítésével – további, legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az illetékes ÁNTSZ előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a temető fekvése szerint illetékes intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén – az exhumált maradvány kivételével – biztosítani kell a temetési hely 25 éves használatát.

(2) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír felnyitására engedély, hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

28. §.

(1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

29. §.

 (1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

30. §.

 (1) A temetkezési szolgáltatások és temetési helyek megváltási díjait az 1. sz. melléklet tartalmazza. A díjakat a Képviselő-testület évente felülvizsgálja.  

(2) A temetési hely használati, illetve újra történő megváltási díját a temettetőnek, a temetési hely felett rendelkezőnek előre kell megfizetnie az üzemeltető részére.       

(3) Az egyes temetkezési helyeket az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemettetőnek meg kell váltania (egyszeri megváltás) és ezzel a temetési hely felett a megváltás időtartamára rendelkezési jogosultságot szerez.

(4) Temetkezési helyet – a kettős sírhely üresen maradó felének kivételével – megváltani csak haláleset bekövetkezése miatt lehet.

(5) A rendelkezési jogosultság kezdő időpontja a megváltás napja.

(6) A megváltott, de fel nem használt temetési hely megváltáskori díját az ügyfél kérésére vissza kell téríteni. 

(7) A temetkezésre megváltott hely magánszemélyek között csere, vagy adásvétel tárgya nem lehet.

(8) A használati idő azonos időtartammal akkor váltható meg újra, ha a temető, vagy a sírtábla nem kerül lezárásra, vagy átrendezésre. A használati idő korlátozása esetén a díj arányos részét kell megfizetni.     

(9) A megváltási idő letelte előtt az elhunytat áttemettető hozzátartozónak a megváltási díjból visszatérítés nem jár.

31. §.

 (1) Az elhunytakat az elhalálozás ideje szerinti sorrendben következő temetési helyre kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket. Indokolt esetben a temető üzemeltetője ettől eltérhet.

(2) Az elhunyt hamvait tartalmazó urna a lezárt temetőben levő sírban is elhelyezhető, ezért külön megváltási díjat fizetni nem kell.

32. §.

(1) Rátemetésre vonatkozó engedélyt csak akkor lehet adni, ha a sírhelytáblát még nem zárták le. A későbben eltemettetett részére sírhely esetén a 25 év, urnasírhely esetén a 10 év nyugvási idő biztosítható.    

(2) Rátemetés csak a sírnyitásra vonatkozó szabályok betartása mellett végezhető. Ha a rátemetés miatt a sírhely használati ideje meghosszabbodik, az új használati díjnak megfelelő összeget kell fizetni.

(3) A lezárt sírhelytáblákon lévő sírhelyek emlékhelyként megválthatók a temető teljes lezárásáig, a megváltási díjat az 1. sz. melléklet tartalmazza. Amennyiben nem gondozzák, az emlékhely megszüntethető.

(4) 1 sírhelyre maximum 4 urna helyezhető

Temetési hely használati ideje

33. §.

(1) A temetési hely felett annak van rendelkezési joga, aki azt megváltotta.      

(2) A temetési helyek használati idejét a megváltás napjától kell számítani. Lejárat után a temetési hely használati ideje az újraváltás időpontjában érvényben lévő díj kifizetése ellenében meghosszabbítható.

(3)  A temetési helyek megváltási ideje:

a)  Egyes sírhely: 25 év

b)  Kettes sírhely: 25 év

c)  Urnasírhely használati ideje 10 év     

(4) Kettős sírhely használati ideje az utolsó temetés napjától számított 25 év.

(5)   Kettős sírhelynél, ha az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.

(6) Az elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében az üzemeltető a sírokat újra értékesítheti, ha azt a hirdetmény közzétételét követően - jogszabályban meghatározottak szerint - nem váltják meg újra.

Szociális temetés ellátásának rendje

 34. §.

(1) Szociális temetés céljára az e rendelet 3. sz. mellékletében feltüntetett „Szociális parcella” területén lévő temetési helyek szolgálnak.

(2) A szociális temetés iránti igény a temető üzemeltetőjénél jelenthető be. Az eltemettetésre kötelezettnek az igénybejelentés során nyilatkoznia kell, hogy koporsós vagy hamvasztásos temetésre kerül sor.

(3) A szociális temetés előkészítése és lefolytatása során valamennyi tevékenység úgy végezhető, hogy:

• az ne sértse a hozzátartozók és a temető látogatók érzéseit,

• ne akadályozza a temetési helyek látogatását,

• a temető létesítményeiben, felszereléseiben kárt ne okozzon,

• a szomszédos sírhelyek ne sérüljenek, ne szennyeződjenek.

A létesítmények, szolgáltatások vállalkozók általi igénybevételi díja

35. §.

(1)   A temetkezési szolgáltató a temető létesítményeit (ravatalozó, hűtő, közmű stb.) e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott bérleti díj fejében veheti igénybe, melyet az üzemeltető részére - az igénybevételt megelőzően - köteles megfizetni.    

(2) A bérleti igényeket a temető gondnoka felé kell bejelenteni, a ravatalozó használata esetén legalább az igénybevételt megelőző 24 órával.

(3) A temető gondnoka az igényekről nyilvántartást vezet, amit a jegyző havonta köteles ellenőrizni.

(4) A temető gondnoka a létesítmény használatát az igénylőtől - a más vállalkozó részéről történő korábbi lefoglalás esetét kivéve - nem tagadhatja meg.

(5) Amennyiben a temetkezési szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a temetői létesítményt nem veheti igénybe.

(6) A létesítmények igénybevételének indokolatlan megtagadása esetén a vállalkozó az esetet követő három napon belül benyújtott írásos panasszal élhet a jegyző felé, aki az esetet haladéktalanul kivizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

(7) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végző (kőfaragó, temetői szolgáltatást végző) a temető használata után az 1. sz. melléklet szerinti temető fenntartási hozzájárulást köteles fizetni az önkormányzat részére.

(8) A vállalkozó a (7) bekezdés szerinti díjat minden olyan megkezdett nap után köteles az önkormányzatnak megfizetni, amelyen vállalkozási tevékenységet folytat a temetőben       

(9) A temetőben vállalkozási tevékenység a hét minden napján engedélyezhető, kivéve a halott szállítással összefüggő szolgáltatást.

A temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának temetői rendje

36.  §

(1)  A temetőben végzendő munkát - kivéve a sírok gondozása - az üzemeltetőnek előzetesen be kell jelenteni, jelen rendelet 2. sz. melléklete szerinti nyomtatványon, három példányban.

(2)  A kérelmet a Kirendeltség jóváhagyó záradékkal látja el.  Építési, bontási, helyreállítási és ezzel kapcsolatos minden munka csak a kérelem záradékolását követően kezdhető meg.

(3)  A munkálatok nem zavarhatják meg a temetések rendjét.

Záró rendelkezések

37. §.

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 13/2005. (X. 20.) számú a temetőkről és a temetkezésekről szóló rendelet.

(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Vácrátót, 2014. március 21.

                        Garamszegi Géza                                       dr Törőcsik Edit

                            polgármester                                                   jegyző

Kihirdetési záradék:

Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 8/2014. (III.21.) önkormányzati rendelete a mai napon kihirdetésre került.

Vácrátót, 2014. március 21.

                                                                                      dr. Törőcsik Edit

                                                                                              jegyző