1. § A képviselő-testület és szervei számára az Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat, ezen szervezeti és működési szabályzatban (továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vácrátót Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: 2163 Vácrátót, Petőfi tér 3.

(3) Levélcím: 2163 Vácrátót, Pf. 2/1.

(4) Az önkormányzat működési területe: Vácrátót község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzati jogok gyakorlására felruházott szerv: Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testülete

(6) A képviselő-testület az önkormányzat működése, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalként létrehozza a Vácrátóti Polgármesteri Hivatalt (továbbiakban: Hivatal), melynek székhelye: 2163 Vácrátót, Petőfi tér 3.

(7) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület saját maga és szervei:

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról külön rendeletet alkotott.

(3) Az Önkormányzat hivatalos pecsétje kör alakú, közepén Magyarország címere helyezkedik el, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Vácrátót Község Önkormányzata

(4) A Hivatal pecsétje kör alakú, közepén Magyarország címere helyezkedik el, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Vácrátóti Polgármesteri Hivatal

(5) A polgármester hivatalos pecsétje kör alakú, közepén Magyarország címere helyezkedik el, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Vácrátót Község Polgármestere

(6) A jegyző hivatalos pecsétje kör alakú, közepén Magyarország címere helyezkedik el, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Vácrátót Község Jegyzője

(7) Az önkormányzat címerét és hivatalos pecsétjét kell használni a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságainak munkája során készült dokumentumokon, a képviselő-testület által adományozott okleveleken, valamint az önkormányzat kapcsolatait rögzítő dokumentumokon.

4. § A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának joga a képviselő-testületet illeti meg. Ezekről külön rendeletet alkotott.

5. § A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelje.

6. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja a Vácrátóti Hírmondó.

(2) Felelős kiadója: Vácrátót Község Önkormányzata; felelős szerkesztő: polgármester; főszerkesztő: jegyző.

(3) Az önkormányzat lapja évente 3 alkalommal (Húsvét, aug.20., Karácsony) jelenik meg, amit térítésmentesen Vácrátót valamennyi háztartásához el kell juttatni. A lap terjesztéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(4) Az önkormányzat lapja formáját tekintve A4-es méretben, fűzött formátumban, fekete-fehér nyomással, az első oldal fejlécében a „Vácrátóti Hírmondó” megnevezéssel jelenik meg.

(5) Az önkormányzat lapja tartalmazza különösen:

(6) A Vácrátóti Hírmondó szerkesztéséhez szükséges anyagokat a polgármester, a jegyző, a Pénzügyi Bizottság elnöke, az önkormányzati intézmények vezetői, civil szervezetek, egyesületek, sportszervezetek képviselői, a Képviselő-testület tagjai, a testület által felkért szakértők a főszerkesztő kérésére kötelesek időben, a lapzártáig elektronikus (szerkeszthető) formában megküldeni.

(7) Az önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni, amelyből egy példányt a hivatalban kell elhelyezni és 6 példányt az Országos Széchenyi Könyvtár Kötelespéldány-szolgálat (1827 Budapest, Budavári Palota F épület) részére meg kell küldeni.

7. § (1) Az önkormányzat hivatalos honlapja a www.vacratot.hu oldal.

(2) A honlap tartalmazza különösen:

(3) Az önkormányzat hivatalos Facebook oldala a „Vácrátót Önkormányzat” nevű oldal, mely elsősorban a (2) bekezdés e) és g) pontja szerintieket tartalmazza.

8. § (1) A település lakosságának széles körét érintő ügyeket helyben szokásos módon kell kihirdetni.

(2) Helyben szokásos módnak minősül:

9. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendelet alapján a polgármesterre vagy állandó bizottságára átruházhat

(2) A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. melléklete, a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorolója - az e kereten belül tett – intézkedéseiről évente egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet.

10. § (1) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

(2) Önként vállalt többletfeladatok finanszírozását, az éves költségvetésben fedezet rendelkezésre állásával kell biztosítani.

11. § (1) .(1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő (1 fő polgármester, 6 fő képviselő). A képviselő-testület névsorát a 5. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

12. § (1) A képviselő-testület megalakulásától számított hat hónapon belül megalkotja megbízatásának időtartamára szóló stratégiai jellegű, fejlesztési elképzeléseit tartalmazó koncepcióját (továbbiakban: ciklusprogram).

(2) tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

13. § (1) A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja.

(2) Az éves munkatervet minden év január 31-ig a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tehet:

(4) A munkaterv tartalmazza:

14. § (1) A képviselő-testület: alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testületi ülést a polgármester – távollétében az alpolgármester, mindkettőjük tartós akadályoztatása vagy e két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a Pénzügyi Bizottság elnöke - hívja össze és vezeti.

(3) Rendes ülést a képviselő-testület – június, július, augusztus kivételével –havonta fő szabály szerint minden hónap második keddi munkanapján tart. A polgármester az ülés tervezett időpontjáról legkésőbb az ülést megelőző 5. napon, elektronikus meghívóval értesíti a képviselőket valamint Vácrátót község hivatalos honlapján közzétett meghívóval a település lakosságát.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell: az ülés helyét, idejét, a tervezett napirendi pontokat, a napirendek előadóit, a képviselő-testület ülésének összehívására jogosult személy nevét, továbbá a mellékleteket (előterjesztések anyaga, határozat- és rendelettervezetek.)

15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze.

(2) Az ülést össze kell hívni a megválasztott képviselők egynegyedének (2 fő) vagy a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az indítványára, valamint azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okból szükség van.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesterhez címezve írásban, papír alapon kell előterjeszteni. A polgármester a rendkívüli ülést az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és annak nyilvános ülésen tárgyalandó mellékleteit legalább az ülés napját megelőző kettő nappal korábban a képviselőknek elektronikus úton meg kell küldeni és Vácrátót község hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(5) Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület összehívható a meghívó elektronikus úton történő közlésével e-mail útján és Vácrátót község hivatalos honlapján való közzététellel, továbbá az értesítésnek az általánostól eltérő módon, így különösen telefonon keresztül történő közlésével, a közlést követő napra a napirend megjelölésével.

16. § (1) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a polgármestert, a képviselőket, a jegyzőt.

(4) A témától függően meghívhatók: a bizottság nem képviselő tagjai, a polgármesteri hivatal illetékes előadói, az önkormányzati intézmények vezetői, az önkormányzat ügyvédje, a lakossági szervezetek képviselői, az egyház képviselői, a helyi gazdálkodó szervek képviselői, akit a polgármester megjelöl.

(5) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, mely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(6) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a jegyzőt, aljegyzőt, a bizottság nem képviselő tagjait, akit a polgármester meghívott.

(7) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg a meghívottak közül: az önkormányzat intézményeinek vezetőjét, illetve akit egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg.

(8) A közmeghallgatás ülésének időpontját és helyét legalább 8 nappal az ülés előtt – a helyben szokásos módon - nyilvánosságra kell hozni.

(9) A testületi ülésről hangfelvétel készül, mely az ülésről szóló jegyzőkönyv elkészültét követően törlésre kerül.

17. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során felmerülő feladatok:

(2) A polgármester rendre utasíthatja azt a felszólalót, aki a testületi ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

(3) A polgármester egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit másodszor utasít rendre.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a polgármester javaslatot tehet a testületnek az ülés meghatározott időre történő félbeszakítására.

(5) A polgármester vitavezetési feladatai:

(6) A napirendi pontok elfogadása előtt a képviselő jelezheti, hogy a napirendi pontok tárgyalását követően felszólalást kíván tenni– képviselőnként mindösszesen legfeljebb 3 perc időtartamban –kizárólag a Képviselő-testület feladatkörét érintő önkormányzati ügyben, de a Képviselő-testület ülésének elfogadott napirendjén nem szereplő kérdésben.

(7) A napirendek tárgyalását követő felszólalási szándékot legkésőbb az ülés napját megelőző munkanap 10 óráig be kell jelenteni a polgármesternek. A felszólalási szándék bejelentésével egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát.

(8) A napirend előtti felszólalásra - legfeljebb 3 perc időtartamban - a polgármester, az alpolgármester és a jegyző válaszolhat. A Képviselő-testület egy alkalommal - legfeljebb 3 perccel - a felszólalás idejét meghosszabbíthatja.

(9) Rendkívüli ülésen, napirendek tárgyalását követő felszólalásra nincs lehetőség.

18. § (1) (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A zárt ülésen a polgármester, a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett, a polgármesteri hivatal illetékes előadói és a szakértő vesz részt.

(3) A képviselő-testület zárt ülésen nem alkothat rendeletet.

19. § (1) Előterjesztésnek minősül a testületi ülésen ismertetett, - a képviselő-testület vagy annak bizottsága által előzetesen javasolt- az ülés napirendjéhez kapcsolódó rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is.

(3) Az írásos előterjesztést a testületi meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(5) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen való kiosztását. Ebben az esetben szünet biztosítható, annak áttekintésére.

(6) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.

(7) Az előterjesztés főbb elemei:

20. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során a napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) Az ülésvezető a vita lezárása után a javaslatokat külön-külön, elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(6) Szavazategyenlőség esetén az előterjesztést a következő képviselő-testületi ülésre kell bevinni és ott azt újratárgyalva a szavazást megismételni.

(7) Minősített többség esetén a javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének (4 fő) igen szavazata szükséges.

(8) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túlmenően minősített többség szükséges :

(9) A képviselő-testület tagjainak szavazáskor tartózkodási joga nincsen.

(10) Amennyiben a képviselő nem vesz részt a szavazásban, azt köteles előre jelezni és szóban indokolni. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

21. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, aki vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Az érintettség bejelentésekor a képviselő nyilatkozhat arról, hogy a szavazásban nem kíván részt venni. A szavazás eredményének kihirdetésekor „nem szavazott” minősítést kap.

(2) Ha az érintett települési képviselő nyilatkozatot nem kíván tenni, kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) A kizárt képviselő a vitában részt vehet. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

22. § (1) A képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tart minden olyan ügyben, amelyben jogszabály azt kötelező jelleggel előírja. A testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 48. § (4) bekezdés szerint.

(3) A titkos szavazást a Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le és gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólap, urna, fülke, stb.) biztosításáról. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően összesíti a szavazatokat és a szavazás eredményéről beszámol a testületnek. Ha titkos szavazásnál szavazategyenlőség van, a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

(4) Titkos szavazást, az arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével kell lefolytatni.

(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni a polgármester, a bizottsági elnök, vagy bármely képviselő indítványára.

(6) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ, (igen, nem) a név szerinti szavazás jegyzőkönyvében rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(7) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

23. § (1) A képviselő-testület döntései: határozat és rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt: a napirend meghatározásáról, az ügyrendi kérdésekről, a képviselői felvilágosítás-kérés, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról, név szerinti szavazás elrendeléséről.

(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(4) A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal időpontját. A határozatok jelölése a következő formában történik: Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testületének határozat sorszáma / kibocsátás éve (határozat megalkotásának dátuma) számú határozata.

(5) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozatok nyilvántartása a róluk készült hiteles kivonatok alapján sorszám szerint, a határozat tárgyának és idejének megjelölésével történik.

(6) A rendelet alkotását kezdeményezheti: a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, a civil szervezet képviselője.

(7) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(8) A rendelet-tervezetet írásbeli indoklással együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Az indokolásban utalni kell az esetleges eltérő vélemény tartalmára.

(9) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről, a Nemzeti Jogszabálytárba való feltöltéséről, az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésről a jegyző gondoskodik.

(10) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját. A rendeletek jelölése a következő formában történik: Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testületének rendelet sorszáma / kibocsátás éve (kihirdetés ideje) önkormányzati rendelete a rendelet tárgya.

(11) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendeletek nyilvántartása sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével történik.

(12) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

24. § (1) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(2) A képviselő szóban és írásban kérhet felvilágosítást. Az írásbeli felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőség szerint az ülés előtt 3 nappal javasolt benyújtani.

(3) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (2) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni.

25. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. A polgármestert e körben megillető jogosítványok kiterjednek az ülésen megjelent választópolgárokra, települési képviselőkre és meghívottakra. A rendfenntartás során:

(2) A sértő kifejezést használó személy a tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.

(3) Személyes megjegyzést tehet a képviselő-testületi ülésen, aki a vita során az őt méltatlanul ért támadást kívánja visszautasítani, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné eloszlatni.

(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.

(5) A képviselő-testületi ülésen megjelentek kizárólag előzetes bejelentés alapján használhatják mobiltelefonjaikat.

(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani velük vitába szállni nem lehet.

26. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést szó szerint. A megalkotott határozatot a jegyzőkönyv szövegébe beépítve kell szerepeltetni, a rendelet a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

(3) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni 1 példányban. Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A jegyzőkönyv 2 példányban készül, ebből az első példányt a jegyző kezeli, a második példányt hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára. A jegyzőkönyvet elektronikus úton az ülést követő 15 napon belül a Pest Vármegyei Kormányhivatal részére meg kell küldeni.

(5) A választópolgárok - a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvébe és mellékleteibe. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyv másolatáért/másolásáért az önkormányzat térítési díjat kér.

(6) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell: a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, illetve a képviselők kérése alapján a képviselői indítványokat, a képviselői hozzászólásokat, a képviselői interpellációkat.

(7) A jegyzőkönyvek eredeti példányát évenként be kell köttetni.

(8) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(9) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyvei külön kötetben kerülnek lefűzésre.

27. § (1) A települési képviselő kötelességei különösen:

(2) Amennyiben a képviselő az Mötv 49. § (l) bekezdés szerinti személyes érintettség bejelentési kötelezettségének a döntéshozatalt megelőzően nem tesz eleget és az ülésen az a polgármester tudomására jut, figyelmezteti az érintett képviselőt a mulasztás pótlására.

(3) Amennyiben a személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztása a döntéshozatalt követően válik ismertté, a képviselő-testület a következő ülésén dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott döntést fenntartja, vagy az előterjesztést újra megtárgyalja.

28. § A képviselők - a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat- tartása végett - fogadóórát tarthatnak, melynek helye Gárdonyi Géza Rendezvényközpont (2163 Vácrátót Szabadság út 28.).

29. § A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. 34. §-ban foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

30. § A képviselő-testület a képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjáról és egyéb juttatásairól külön önkormányzati rendeletet alkothat.

31. § A képviselő megbízatása megszűnik:

32. § (1) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, választott testületi szerv.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságot választ és ideiglenes bizottságot választhat.

(3) A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre.

(4) A bizottság működése tekintetében, a képviselő-testület működésére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A képviselő csak egy bizottságban tölthet be elnöki tisztséget.

(6) A bizottságok összetétele: 3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő tag.

(7) A bizottság nem képviselő tagjai esküt tesznek a képviselő-testület előtt.

33. § (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot: meghatározott időre, vagy meghatározott feladat elvégzésére hozhat létre.

(2) A bizottság a meghatározott idő, a meghatározott feladat elvégzését követően, illetve az erről szóló jelentés képviselő-testület által történő elfogadása után automatikusan megszűnik.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

34. § (1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: Pénzügyi Bizottság.

(2) Az állandó bizottság személyi összetételét, a bizottsági tagok nevét a 6. melléklet tartalmazza.

(3) Az állandó bizottság által ellátandó feladatok jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottságok belső működésére az SZMSZ az irányadó.

35. § A bizottság működésének alapelvei megegyeznek a képviselő-testület működésének alapelveivel.

36. § (1) A bizottság feladatkörébe utalt ügyekben:

(2) A testület állandó bizottságra átruházott hatásköreit az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

(3) A bizottság szükség szerint, a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan, ülésezik.

(4) A bizottsági üléseket az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az elnök által meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést.

(5) A bizottságot a polgármester indítványára vagy bizottsági tagok egyharmadának írásbeli kérésére össze kell hívni.

37. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására indítványt tehet: polgármester, jegyző, bizottság tagjai, képviselő.

(2) A napirendre vonatkozó írásos indítványt az indítványozó a Polgármesteri Hivatal útján juttatja el a bizottság elnökének.

(3) A bizottság elnöke az indítványt a következő ülésen terjeszti elő, melyre köteles meghívni az indítványozót.

(4) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket elektronikus úton, az ülés előtt legalább 5 nappal megküldi a bizottság tagjainak és az egyéb meghívottaknak.

(5) A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülés szabályai a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(6) A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni, mely kötelezettség megbízatásának lejárta után is fennáll.

38. § (1) A bizottság üléséről, a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát tartalmazó, jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottsági ülésről készült dokumentumoknak alkalmasnak kell lennie a hozott döntések pontos tartalmának megismerésére, továbbá tartalmaznia kell a szavazati arányokat is.

(2) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet át kell adni a jegyző részére a törvényességi vizsgálat érvényesítése érdekében. A bizottságok működésével kapcsolatos vitás kérdésekben ki kell kérni a jegyző véleményét.

(3) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(4) A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

39. § (1) .A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester a tevékenysége során köteles a jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltakat maradéktalanul betartva eljárni.

(3) A polgármester:

40. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Több alpolgármester esetén a polgármester bízza meg általános helyettesét, aki a polgármester távolléte, tartós akadályoztatása esetén ellátja a polgármester feladatait.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén kötelezettségvállalásra és utalványozásra a pénzügyi bizottság elnöke jogosult.

(4) Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

41. § (1) A jegyző feladatai az önkormányzati testületek működésével összefüggésben:

(2) A jegyző feladatai a Hivatal működésével összefüggésben:

(3) A képviselő-testület a jegyzői állás betöltetlensége esetén a jegyzői pályázat elbírálásáig, vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén az akadály megszűnéséig helyettes jegyző megbízásával biztosítja a törvényes működést.

(4) A képviselő-testület határozatban rögzíti a jegyző illetményét és költségtérítését.

42. § (1) A hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munka- és ügyfélfogadásának rendjét e rendelet 10. melléklete tartalmazza.

(2) A hivatal a jegyző által elkészített és a képviselő-testület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint működik 4. melléklet

(3) A települési képviselő a hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, figyelembe véve a hivatal rendes napi működésének szabályait. A jegyző az igényt megtagadhatja, ha a tájékoztatás megadása, illetve az ügyviteli közreműködés biztosítása a hivatal rendes napi működését akadályozza, valamint megtagadja, ha az jogszabálysértést eredményezne. Ez esetekben a jegyzőt indokolási kötelezettség terheli, amelyet 5 napon belül kézbesíteni kell a települési képviselőnek.

(4) A hivatal előző évi munkájáról szóló beszámolót a jegyző minden év február hónapjában köteles a képviselő-testület elé terjeszteni.

43. § (1) (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. Az önkormányzat csak önkormányzattal társulhat.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogathatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.

(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodást az érintett bizottság véleményezi.

(4) Az önkormányzat társulásokban, egyesülésekben való részvételét a 7. melléklet tartalmazza.

(5) Az önkormányzat által létrehozott alapítványok listáját a 8. melléklet tartalmazza.

44. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.

(2) Továbbá minden olyan ügyben, amelynél a helyi népszavazást az 2013. évi CCXXXVIII. tv. 32 §. (2) bekezdése nem zárja ki.

(3) Helyi népszavazást kezdeményezhet a polgármesternél a települési képviselők egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, valamint a választópolgárok 20 %-a.

(4) A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre.

(5) Ha a népszavazás eredménytelen, a döntés joga a képviselő-testületre száll.

(6) Egy éven belül ugyanabban az ügyben nem lehet ismét helyi népszavazást kiírni, akkor sem, ha az eredménytelen volt.

(7) A polgármester a helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre, tanácskozási joggal, az aláírást gyűjtők képviselőjét/képviselőit köteles meghívni.

45. § (1) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésében való bevonását szolgálják: a közmeghallgatás, falugyűlés.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer általános közmeghallgatást tart.

(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatást legalább 8 nappal korábban meg kell hirdetni.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A képviselő-testület általában az éves zárszámadást követően hívja össze a közmeghallgatást.

(6) A falugyűlés összehívását a polgármester kezdeményezheti, vagy 3 fő képviselő kezdeményezésére – előre meghatározott témában – köteles azt összehívni. A falugyűlések, illetve a közmeghallgatások között legalább három hónapnak el kell telnie.

(7) A fórumok állásfoglalásairól és az ott felmerült véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

(8) A lakossági fórumokról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv készítéséről a jegyző gondoskodik.

46. § Az önkormányzat a tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

47. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság kötelezően megtárgyalja és véleményezi.

(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2)bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

48. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Vácrátóti Polgármesteri Hivatal végzi.

(2) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(3) Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.

(4) A Pénzügyi Bizottság feladatkörébe az. 1 mellékletben felsorolt feladatok tartoznak.

(5) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő- testülettel. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

49. § (1) Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2017.(XI.15.) számú rendeletét ezen rendelet elfogadásával hatályon kívül helyezi.

(3) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.

50. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.