Vácszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2007. (V. 30.) önkormányzati rendelete

Vácszentlászló Község helyi építési szabályzatról és szabályozási tervéről

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

- tervezett belterületi határ,

- beépítésre szánt és nem szánt területek határa,

- szabályozási vonal, min. szabályozási szélesség,

- építési övezet határa, építési övezeti és övezeti beírások,

- védőtávolságok határa,

- kilátás és látványvédelmi terület,

- helyrehozatali kötelezettség ű terület határa,

- helyi értékvédelmi terület határa, helyi művi érték,

- helyi természetvédelmi terület határa,

- beültetési kötelezettségű területek határa.

Irányadó szabályozási elemek:

- javasolt építési vonal,

- telepítendő fasor,

- gyalogút, kerékpárút,

- egyedi tájérték,

- vegyes használatú út, úttengely.

Tájékoztató elemek:

- igazgatási határ, belterületi határ,

- műemlékek telke, műemléki környezet határa,

- tájvédelmi körzet határa, országos jelentőségű természetvédelmi terület határa,

- országos jelentőségű védett természeti emlék,

- Natura 2000 terület határa,

- Exlege védett terület határa,

- régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek határa,

- gázvezeték nyomvonala,

- felszíni víz védőterületének határa.

(1) A szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. A kötelez ő szabályozási elemeket csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók.

Építésügyi eljárásokban érvényessége a földhivatali átvezetéstől számítható. A fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor‚ ha ezáltal a belterületté nyilvánított terület felhasználása is biztosított.

(5) Azokon a mezőgazdasági területeken, amelyek belterületbe vonással lakóterületi beépítésre és az azokat feltáró közlekedési területbe szántak, a belterületbe való bevonásukig új épületként gazdasági épület ideiglenes jelleggel, kártérítési igény kizárásával elbontási kötelezettséggel helyezhet ő el a telek legfeljebb 3%-os beépítettségével. Meglévő lakóépület felújítható, helyreállítható.

(6) A beépítésre szánt területeken a meglévő telkek méretei a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetek előírt telekméreteitől (telekszélességtől, telekmélységtől és telekterülettől)‚ de új telket alakítani‚ telket megosztani csak az építési övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet. Új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(7) A szabályozási tervben megadott közterület (út) felőli építési vonal kötelező szabályozási elem, meglévő épület átépítését a terven jelölteknek megfelelően kell végezni. Ahol a tervváltozást nem jelöl, ott a kialakult építési vonalat kell megtartani.

(8) Terepszint alatti önálló létesítmény a településközponti vegyes, és különleges területek építési övezeteiben csak földtakarásban, növényzettel fedve valósítható meg.

csapadékvíz), energiaellátás (villamos-energia ellátás, földgázellátás) és elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben, ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja, a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(3) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(4) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén új építési, funkcióváltás csak legalább a részleges közműellátás, a szennyvízelvezetés és elhelyezés, valamint csapadékvíz elvezetés kiépítésével történhet.

(5) A település beépítésre nem szánt területén lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhet ő, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tűzvíz-ellátás, a villamos-energia ellátás biztosított, továbbá szennyvízelvezetés, elhelyezés, valamint csapadékvíz elvezetés kiépítésével helyezhető el.

vezeték nem építhető. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti

tűzcsapok elhelyezése kötelező.

(2) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a hatályos rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint biztosítani kell . Ha a közhálózatról a

tűzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tűzivíz tározó létesítése szükséges.

Építési engedély kiadása csak a szükséges tűzivíz ellátás biztosításával adható.

(3) A házi-kút létesítése a hatályos jogszabályok szerint engedélyköteles.

a.) A település talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.

b.) A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c.) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett már beépített telkeket a közcsatornára való rákötésre egy éven belül kötelezni

kell. Kivételt tenni csak azoknál a korábban beépített ingatlanoknál lehet, amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, a hatáskörrel rendelkező szervezet által igazolt, ellenőrzött vízzáró medencékben történik és a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.

d.) Beépítésre szánt területen új beépítésre csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethet ők. A közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően szigorúan vízzáró gyűjtőmedencékbe kell a szennyvizeket összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállíttatni.

e.) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha :

- Ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en bel ül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, átmenetileg (és ezt rögzíteni kell az építési engedélyben is) a szennyvizeket zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell

összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantó kocsival történő megközelítési lehet őségét nem biztosították. Ha a közcsatorna-hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

- a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud, d e megfelelő befogadó rendelkezésre áll, és egyéb előírások nem tiltják, valamint az illetékes ÁNTSZ és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet hozzájárul, a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kér ő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet meghatároz.

Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m³-t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító

kisberendezés nem létesíthető, ki kell várni a közcsatorna csatlakozás megépítését.

(2) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. (Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok (ÁNTSZ, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet) engedélyének a beszerzése is szükséges.

(3) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.

(4) A patakok, tavak partélétől 6-6 m, a nyílt árkok mentén 3-3 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történ ő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.

(5) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet ( árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani, annak bármilyen megváltoztatását csak vízjogi létesítési engedély alapján a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi

Felügyelet engedélyével szabad.

(6) A település hosszú távú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére, a készítendő csapadékvíz elvezetési tanulmánytervben rögzített lehatárolásnak megfelelően:

a) zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglévő, nyílt árkos felszíni vízelvezetés a szilárd útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg lehetőség szerint kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni.

b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető a beépítésre szánt területen belül, ahol ezt a készítendő szakági tanulmányterv kijelölte, a beépítésre nem szánt területen általánosan, valamint beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt a hosszabb távon is, a szilárd burkolat nélküli utcák esetén.

(7) A csapadékvíz élő vízfolyásba, tóba történ ő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(8) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterület ű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal

továbbvezethető a befogadóig. (A szűk keresztmetszetű helyek kapacitás bővítésének tényleges megvalósítását, vagy a nagyobb mennyiségű víz gyorsabb lefutását helyi záportározó létesítésével kell megvalósítani.)

(9) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethet ő a csatornahálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos!

(10) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély. A nyílt árok fenekét és max 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. A talajminőség függvényében 1-3 %-ot meghaladó lejtésű árkot csak teljes szelvényében burkolt árokként szabad kialakítani, a meder erózió elkerülése érdekében. Ezt meghaladó lejtésű terepen kialakítandó árok csak lépcsőzéssel alakítható ki.

(11) Nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása tilos.

területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése

fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utcafásítás és utca-

bútorozás lehetőségének a biztosítására. A villamos-energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezetők el.

(4) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni,

egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

hálózat rekonstrukciója csak földalatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel

építhető. A földfeletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban

egyelőre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utcafásítás és utca-bútorozás lehet őségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítás i és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(2) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utcafásítás és utca-bútorozás lehet őségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéke t, légkábelt és a villamosenergia-elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és légkábeleket közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a

közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(3) Közszolgálati, iparági hírközlési antennákat, létesítményeket csak a polgármesteri

hivatallal történ ő egyeztetéssel helyezhető el.

és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos, az Önkormányzat

hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat, építési tevékenységgel

is jár, a tulajdonosi hozzájáruláson túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

a) hirdető, reklám berendezés elhelyezése, amennyiben az nem zavarja a köz- és közlekedés biztonságot. és a közlekedési szakhatóság és a közutak kezel ői is hozzájárulásukat adják,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési várakozóhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése,

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése,

d) utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra ,stb.) elhelyezése,

e) távbeszélőfülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése csak engedéllyel, meghatározott terület re és ideig.

(5) A tömegközlekedési várakozóhelyeket csak áttört, vagy átlátszó anyagokból lehet

építeni.

(6) Utcai fasor az alábbiak figyelembevételével telepítendő: telekhatártól, épülettől

- kiskoronájú fa (lombátmérő 4-6 m) minimum 2,0 m

- középkoronájú fa (lombátmérő 6-12 m) minimum 2,5m

- nagykoronájú fa (lombátmérő 12-20 m) minimum 3,5m

(7) Magas és mélyépítési munkák miatt a növényzetben keletkezett kárra a faérték számítás alapján megváltási ár szabható ki.

hiányában minden egyes földmunkához régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani. A régészeti szakfeladatok elvégzésére - a beruházó költségére - a Pest megyei

Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti felügyelet biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a múzeummal.

(2) Helyi egyedi védelem alatt van a katolikus templom és a plébánia épületei, és azok környezete, a 612 és a 613 hrsz. telkeken, valamint a régi iskola épülete a 610/1 hrsz. telken. A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje el őtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók . A védett épületek, építmények környezetében az új építmények magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.

(3) Helyi értékvédelmi terület a Fő utca és a Kossuth L. utca mindkét oldala, védendő a tömbök telekszerkezete és beépítési jellemzői. A helyi értékvédelmi területeken,

utcaszakaszokon az épületek és kerítések hagyományos jellege megtartandó. Hagyományos az oldalhatáron álló, keretes vagy zárt sorú beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kialakítás, homlokzati kiosztás, anyagválasztás, egyéb építészeti díszítő elemek.

(4) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(5) 12 métert meghaladó adó-vevő, erősítő antenna belterületen csak

településrendezési tanulmány, külterületen tájrendezési tanulmány alapján kiadott

építési engedéllyel létesíthető.

szabályozási terven lehatárolt terület tájképileg védendő területen a beépítésre szánt területeken kívül építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A szabályozási terven jelölt „látványvédelmi területek”-en a kilátás védendő érték. A jelölt irányokba az épületeket, építményeket, a terület-használatot oly módon

kell meghatározni, hogy a kedvező tájképi adottság ne sérüljön:

(4) A tájképileg védendő területen a feltüntetett terület felhasználási övezetekre a terület kialakult képének táji jellegzetességének vonatkozó előírások megtartásával történhet.

(5) A tájképileg védendő területen épületek, építmények elhelyezése a következők figyelembevételével történhet a beépítésre szánt területeken: a hagyományoknak megfelelő, földszintes épületek, építmények helyezhet ők el. A homlokzat kialakításakor vakolt falfelület, nyeregtető, kontyolt nyeregtető, vagy csonka kontyolt nyeregtető alkalmazható. Az épületek feltöltésen nem helyezhetők el.

(6) Tájvédelmi szempontból az utak és a vízfolyások menti fasorok védelméről, fenntartásáról gondoskodni kell. A jelentősebb külterületi feltáró utak mentén, a szabályozási tervlapon feltüntetett fasorok telepítése honos, vagy hagyományos fajokkal történhet (vadgesztenye, hárs, tölgy, dió) . A hiányos fasorok pótlásáról gondoskodni kell. Akác (Robinia pseudoacacia) nem telepíthető.

(7) A patakok mentén legalább 50-50 m-es sávban természetszerű élőhelyek kialakítása indokolt (térségi jelentőségű ökológiai folyosó rehabilitálása). A patakok mentén őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelel ő gyep, illetve fa-

és cserjefajok telepítendők, a meglevő fás szárú állományok kiegészítendők (pl.: fűz, nyár, éger, kőris fajokkal).

(8) A természetvédelem érdekében szükséges építési korlátozásokat a vonatkozó övezeti előírások tartalmazzák.

A rendelet környezetvédelmi előírásait a vonatkozó hatályos környezetvédelmi tárgyú jogszabályokkal együttesen kell figyelembe venni.

Önkormányzat kezdeményezi a Környezet- és Területfejlesztési Minisztériumnál a terület levegő tisztaságvédelmi szempontból kiemelten védett területté való nyilvánítását.

(2) A levegő tisztaságvédelmi szempontból kiemelten védett területen csak olyan tevékenységek folytatására, ill. olyan új létesítmények elhelyezésére lehet hatósági engedélyt kiadni, amelyek során a levegő tisztaságvédelmi szempontból kiemelten védett területre vonatkozó szennyező anyag kibocsátási határértékek teljesülnek.

(3) A közigazgatási terület levegő tisztaságvédelmi szempontból kiemelten védett területen kívül es ő részén olyan tevékenységek folytathatók, ill. olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek során a levegő tisztaságvédelmi szempontból védett 1. területre vonatkozó szennyező anyag kibocsátási határértékek teljesülnek.

(4) A közigazgatási területen bűzt, ill. diffúz légszennyezést okozó tevékenység nem folytatható a lakó és üdülőterületektől, valamint a rekreációs célt szolgáló különleges területtől 1000 m-es távolságban.

(5) Új légszennyez ő létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletelőírásainak megfelelően, az elérhető legjobb

technikát figyelembe véve megállapításra kerül ő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.

(6) A közigazgatási terület az egyes légszennyez ő anyagok tekintetében az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik:

kéndioxid: F, nitrogéndioxid: F, szénmonoxid: F, szilárd (PM ₁₀): E, benzol: F¹,

talaj közeli ózon: B.

(7) A szabályozási terven (rendelet melléklete) „természeti értékkel rendelkező terület”-ként, a patakok mentén lehatárolt terület levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendő.

újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(3) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített vagy szabványosított termék vagy anyag alkalmazható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a f eltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(4) Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése érdekében tereprendezés során 1,5 m-nél magasabb feltöltések és bevágások, valamint 250˚-nál nagyobb hajlásszög ű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,5 m-nél magasabb feltöltések, bevágások kizárólag a rézsűk megosztásával, több rézsű kialakításával létesíthet ők. A rézsűk állékonyságának biztosítása érdekében a rézsűk felületének legalább 50 %-án talaj megköt ő, terjedő tövű növényzet telepítendő.

(5) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(6) A csatornahálózatba nem bekapcsolható területek en bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha ahhoz a környezetvédelmi felügyel őség hozzájárult.

(7) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel, szennyvíziszappal történő

1 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint

A: a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.)Korm.rend.7. §(5) szerint

B: a légszennyezettség a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja,

C: a légszennyezettség a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van,

D: légszennyezettség a felső vizsgálati küszöb a légszennyezettségi határérték között van

E: légszennyezettség az alsó és a felső vizsgálati küszöb között van

F: légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg

öntözése a közigazgatási területen a talajvédelmi szakhatóság engedélyével történhet. Trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

(8) A hatályos jogszabály szerinti előírások alapján a talajvédelmi hatóságot be kell vonni a termőföldön történ ő beruházások építési engedélyezési eljárásába. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglakozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, deponálás és felhasználás módjával.

(9) A földmozgással járó munkavégzések során:

a) A felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni,

b) A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel),

c) Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni,

d) Feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet.

állapota szempontjából érzékeny terület-be tartozik. Ezért az erre a területre vonatkozó határértékek teljesítendők.

(2) A mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.:

öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.

(3) A vízfolyások és víztározók bármilyen jelleg ű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen:

- hulladék, ill. szennyvizek a felszíni vízfolyásokba nem vezethetők,

- növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 50-200 m-en belül nem folytatható.

(4) A vízfolyások öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(5) A szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban

történhet. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállatható.

(6) A csatornarendszerbe, ill. a szennyvíztisztító-telepre csak káros, ill. veszélyes anyagokat nem tartalmazó szennyvizek vezethetők, ill. szállíthatók.

(7) A vízfolyások 50 m-es és a víztározók 100 m-es környezetében levő

mezőgazdasági rendeltetés ű területeken ösztönözni kell a kemikáliák használatának korlátozását.

(8) A káros, ill. veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a keletkezés helyén, a vonatkozó jogszabályok szerint kell megoldani a csatornahálózatba, ill. a zárt tárolóba vezetés előtt.

(9) A vízfolyások 50 m-es és a víztározók 100 m-es környezetében levő gyep területek művelési ága nem változtatható meg. Az e térségekben levő szántó területek gyepterületté való művelési ág változtatását ösztönözni kell.

(10) A vízfolyások, csapadékvíz-elvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.

abban az esetben engedélyezhető, ha a teljes közművesítettség megvalósításáig a szennyvizek gyűjtésére a környezetvédelmi elvárásoknak megfelel ő zárt, szivárgásmentes tároló épül. A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethet ő, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. A szennyvizek szikkasztása csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével lehet.

(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.

(5) A 16/2001. (VII.18.) KöM. rendelet 1.sz. melléklete szerinti veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek lakóterületen és vegyes területeken kizárólag a lakosság alapfokú ellátásához kapcsolód ó tevékenységek (pl. fogászat, fotólabor, kozmetika stb.) folytatása esetén engedélyezhetők.

(6) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(7) A közigazgatási területen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

(8) Veszélyes hulladékot eredményező tevékenység csak az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(2) Az üzemi létesítményektől (kisipari, szolgáltató, szórakoztató zajforrástól) származó környezeti zajszint:

- lakóterületen nappal az 50 dB, éjjel a 40 dB;

- vegyes területen nappal az 55 dB, éjjel a 45 dB;

- gazdasági területen nappal a 60 dB, éjjel az 50 dB zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.

(3) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellenvédendő létesítmények környezetében a hatályos jogszabályban meghatározott határértékeket nem haladja meg.

(4) A különleges területen környezeti zajt, rezgést okozó szórakoztató tevékenység kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a keletkező környezeti zajszint a védendő épületek előtt a zaj és rezgésterhelési határértékek nem haladják meg: nappal (600-2200) az 50 dB, éjjel (2200 -600) a 40 dB-t.

(5) A külterületi szabályozási terven lehatárolt, tájképileg védendő terület a szakhatósági hozzájárulások megadását követően zaj elleni védelem szempontjából fokozottan védett területnek min ősül.

(6) A zajvédelmi szempontból fokozottan védett területen a vendéglátóipari-szórakoztató jellegű létesítmények tevékenységéből eredő környezeti zajszint nappal a 45 dB-t, éjjel a 35 dB-t nem haladhatja meg, a közlekedésből eredő zajszint nappal a 60 dB-t, élj el az 50 dB-t nem lépheti túl.

(7) Meglévő utak környezetében az út menti térségek terület felhasználásának megváltoztatása, vagy forgalomszervezési, ill. egyé b intézkedések következtében az út jellegének megváltoztatása csak akkor engedélyezhető, ha a hatályos. rendeletben előírt környezeti zajszint határértékek teljesíthet ők.

(8) A szórakoztató-, és vendéglátó ipari létesítmények, tömeges sport és szórakoztató rendezvények környezetében a környezeti zajszint üzemi zajnak

tekintendő, és az arra vonatkozó zajszint határértékeket kell betartani.

Védőtávolságok, védőterületek, építési korlátozások

(1) Az egyes vonalas létesítmények védősávjában építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges:

e) vízügyi védőterületek: vízfolyás, csatorna part-élétől 6m, tározó, tó part-élétől

10 m,

f) közlekedési védőterület országos mellékutak tengelyétől külterületen 50-50 m,

g) távvezeték hálózati energiaellátó és közműlétesítmények védőterületi az illet ő szabványnak megfelelően:

 földgáz távvezeték (NA 150) 60 -63 bar, 20 -20 m

 elektromos távvezeték 120 kV 13 - 13 m 25-30kV 5-5 m  vízműkutak – vízügyi előírások szerint

h) közművek védőtávolságai: vízvezeték MSZ 7487/2-80 szerint gázvezeték MSZ 7048 szerint

(2) A temető 30 m-es védőtávolságán belül új lakó- és üdülőépület, élelmiszertároló,

ill. –feldolgozó gazdasági épület, továbbá szállásférőhely nem helyezhető el. 50

m-es védőtávolságon belül ásott kút nem létesíthető.

(3) A közigazgatási területen (bel- és külterületen egyaránt) állatok csak jelen rendelet előírásai, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások, együttes figyelembe-vételével tarthatók.

(4) Vízfolyáshoz, tóhoz 500 m-nél közelebb állattartó-telep, komposztálótelep nem létesíthető.

nagyobb távolság ne legyen.

(3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat és területet.

II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

Terepszint alatti építmény a lakóövezetekben elhelyezhető, a beépítettség 30 %-ig.

(9) A kerítés építésének általános szabályait az OTÉK 44. §-a tartalmazza. Élő sövény drótfonatos kerítéssel kiegészítve vagy önállóan is kerítésnek minősül. Közterületen drótfonatos kerítés csak élő sövénnyel együtt létesíthet ő.

(10) Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas lehet. Saroktelek esetén az utcafronti kerítés áttört legyen, illetve a saroktól mért 2-2 m-ig zárt kerítés nem építhető.

Az utcai kerítéssel egybeépített tároló legfeljebb 2 m² lehet. Az övezetekben elhelyezhetők kerti építmények (fedett, nyitott, maximum 20 m² területű

építmények) az építési hely határvonalán belül lehet elhelyezni. A telken belül medence elhelyezhető úgy, hogy a telekhatároktól legalább 3-3m-t el kell maradni.

(11) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb terület ű, meglévő telek is beépíthető, az övezetre előírt egyéb előírások

betartásával. Ha már beépült a telek, akkor a jelen legi beépítettségétől nagyobb arányban nem építhet ő be. A lakóövezetek telkein meglévő épületek az övezetben megengedett mértékig (beépítettség, építménymagasság) bővíthetők, a lakóövezetekben csak a megengedett funkciójú tevékenységek folytathatók.

(12) Az övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (nagy szállítást igénylő, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.

(13) A lakóövezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét kétszintű (cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell

kialakítani. A minimálisan kötelez ő zöldfelületeken, 100 m ²-enként egy – legalább közepes lombkoronájú – fa telepítendő.

b) a kialakult telekhatárnál és telekalakításkor egyaránt az alábbi ültetési távolságok tartandók új növénytelepítés esetén:

- szőlő ültetésekor minimum 0,8 m

- 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor esetén minimum 1,5m

- 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs-, és egyéb fa esetében minimum 3,0 m

- erdei fafaj esetében minimum 8,0 m.

O: oldalhatáron álló beépítési mód, Z: zártsorú beépítési mód

(3) A beépült lakótelkeken a kialakult építési vonalat kell megtartani. Az új utcákban az előkert 5 m legyen. Az övezetekben a legkisebb engedélyezhető építménymagasság 3,5 m lehet. Az Lf-2 övezeti telkeknél legalább 20 m hátsókert biztosítandó. A zártsorú beépítési mód esetében az előkert és a hátsókert, valamint a két oldalsó telekhatár jelöli ki azt a sávot melyen belül kell az épületeket elhelyezni.

épületek és sportépítmény helyezhetők el. A területen az OTÉK 31. §(2) bekezdésének figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági építmény és terepszint alatti építmény is, legfeljebb a beépítettség 30 % -ig. Az építési övezetekben az elhelyezhető épületek minimális építmény-magassága 4,5 m lehet.

(2) A terület építési övezetének legfontosabb előírásai:

SZ: szabadonálló beépítési mód, K: a kialakult építménymagasságok megtartandók

(3) A Vt-1 jelű övezet a hagyományos településrész helyi védelemre javasolt területein találhatók. Az övezetben csak a védett utcaképbe illő, új épület helyezhető el. Az övezetekben elsősorban a helyi települési szint ű egészségügyi, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmények, valamint lakóépületek helyezhetők el.

(4) A Vt-2 jelű építési övezetben elsősorban a helyi ellátást biztosító kereskedelmi,

vendéglátási, szolgáltatási, igazgatási létesítmények helyezendők el.

(5) A telkeken belüli vízelvezetés elégtelensége következtében a szomszédos létesítmények, telkek ne károsodjanak. Szerelt külső kéményt az épületek utcai homlokzatán elhelyezni nem szabad. Az övezetekben csak igényes kialakítású, magastetős épület építhető. Az övezetek telkein meglévő épületek az övezeti előírások szerinti mértékig bővíthetők, az övezetekben csak az előírásokban megengedett tevékenységek folytathatók. Az egyes kialakítandó létesítmények belső elrendezését, konkrét beépítését minden egyes esetben a pontos funkció ismeretében, az adott telekre készítendő elvi építési engedélyezési tervben kell meghatározni, a meglévő beépítési és burkolt felület feltüntetésével, a jelen rendelet és a szabályozási terv által szabott keretek között.

(6) A településközpont vegyes övezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserje és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű (gyep szint) növényzet a zöldfelülettel fedett

terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.

b) a felszíni parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 2 parkolóhelyenként 1 nagy lombkoronát növel ő fa telepítése szükséges. Új intézményi funkciójú területen az engedélyezési tervnek kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia.

SZ: szabadon álló beépítési mód

(3) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű

(gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.

b) az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén

egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben legalább 3 m széles,

többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az

előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló

növényzet létesítendő.

c) a növényfajok kiválasztásakor a termőhelyi adottságoknak megfelel ő, honos növényfajok alkalmazása javasolt.

d) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók k i: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő.

(4) Az egyes kialakítandó telephelyek belső elrendezését, konkrét beépítését minden egyes esetben a pontos funkció ismeretében, az adott telekre készítendő elvi

építési engedélyezési tervben kell meghatározni, a meglévő beépítés és burkolt felület feltüntetésével, a jelen rendelet és a szabályozási terv által szabott keretek között. A tervezett ipari és raktárépületeket igény es kialakítású, 10-35  közötti hajlásszögű magas tetős épületek legyenek.

* maximum 1000 m²

(3) Meglévő telephelyek, majorok jelenlegi beépítettségének növelése, funkcionális

átalakítása, lakóépület(ek) elhelyezése csak a 67/1 984. (V. 4.) Korm. rendelettel módosított 86/1993. (VI. 4.) Korm. rendeletmellékletében felsorolt tevékenységek tervezett folytatása környezeti hatástanulmány alapján történhet.

(4) Új létesítmények olyan technológiával üzemeltethetők, amelyek a környezetet nem szennyezik, továbbá az üzemeltetés során a táj- , természet- és a környezet védelmére vonatkozó előírások betartandók.

(5) Zöldfelület kialakítására az alábbiak vonatkoznak:

a) az egyes telkek területének legalább 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

b) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.

c) a gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben legalább 5 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta

cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő.

d) gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni. (A kertépítészeti tervnek tereprendezési tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, részletterveket és az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket kell tartalmaznia.)

e) a felszíni parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

(6) Az egyes kialakítandó telephelyek belső elrendezését, konkrét beépítését minden egyes esetben a pontos funkció ismeretében, az adott telekre készítendő elvi építési engedélyezési tervben kell meghatározni, a meglévő beépítés és burkolt felület feltüntetésével, a jelen rendelet és a szabályozási terv által szabott

keretek között. A tervezett ipari és raktárépületek et a helyi építési hagyományokhoz igazodó, magastetős épületek legyenek.

SZ: szabadon álló beépítési mód, minimális építmény-magasság: 3 m. *de maximálisan 200 m ²

(3) Az övezetekben az üdülőegységek nem helyezhetők el csoportos formában. Az

övezetek telkein legalább a területen kialakult előkert méretét kell megtartani, illetve 5 m előkertet kell biztosítani, valamint 2-2 m oldalkertet és 10 m hátsókertet is biztosítani kell.

(4) Az övezetekben csak igényesen kialakított, a térség építési hagyományai szerinti

(hagyományos tömeg-arányok, homlokzati kialakítások, tetőformák, nyílászárók kialakítása) magastetős igényes épület építhető.

(5) Az épületek feltöltésen nem helyezhet ők el. Az övezetekben 50 cm-nél magasabb lábazatú kerítés, ill. támfal nem létesíthet ő. Az övezetekben csak 1,5m-nél nem magasabb, áttört kerítés engedélyezhet ő. Terepszint alatti építmény elhelyezhető a beépítettség 30 %-ig. Az OTÉK szerinti melléképítmények közül az i), j), k) és l)jelű építmények nem helyezhetők el.

(1) A különleges területek a jellemző használat, valamint az elhelyezhet ő épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagol ódnak:

a) Kt: temető övezete,

b) Ksp : sportpálya övezete,

c) Ksz : szolgáltatási jelleg ű övezet,

d) Kst : strand jellegű övezet,

e) Kh-1: szennyvíziszap lerakóhely övezete,

f) Kh-2: szennyvíztisztító övezete.

(2) A különleges terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

K: a kialakult állapot megtartandó. SZ: szabadon álló beépítési mód.

építmények is. Az övezetben az épületeket legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert betartásával kell elhelyezni. Az elhelyezendő épületek igényes kialakítással, magas tetővel épüljenek. Az építőanyagok megválasztásánál a hagyományos, természetes anyagokat kell használni. Az építési övezetben a minimális építmény-magasság 4,5 m legyen.

(2) Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek legalább 40%-át zöldfelülettel borítottan kell kialakítani.

b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserjés lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű (gyep szint) növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb l/3-át boríthatja.

c) a felszíni parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 2 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa ültetendő.

d) a különleges terület zöldfelületét kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.

cserjés lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell

kialakítani.

c) a felszíni parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 2 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa ültetendő.

d) a különleges terület zöldfelületét kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.

építmények helyezhetők el. Az övezetben az épületeket legalább 10 m-es e lő-, oldal- és hátsókert betartásával kell elhelyezni, a minimális építmény-magasság 4,5 m legyen.

(2) Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) az egyes telkek legalább 80%-át zöldfelülettel borítottan kell kialakítani.

b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 2/3-át háromszintű (gyep-, cserjés lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű (gyep szint) növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb l/3-át boríthatja.

c) a felszíni parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 2 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa ültetendő.

szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak, és jelen tervnek megfelelően

szabad.

(4) A közlekedési területek szabályozási szélessége az érvényben lévő szabályozási

terv szerinti.

(5) Az építési (szabályozási) szélességen belül az OTÉK 26. § (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető.

(6) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

- 3104sz. összekötőút: K.V.B., B.V.b-C.

- 3106sz. összekötőút: K.V.B., B.V.b-C.

- Vácszentlászlót és Bagot összeköt ő tervezett út: K.V.C., B.V.b-C.

- Kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-C.

- Külterületi utak: K.VIII.B.

- Kerékpárút: K.IX., B.IX.

- Gyalogút: K.X., B.X.

(7) A település közútjai közül az országos utak önálló övezetet alkotnak. Övezeti jelük: Kö.

(8) A 3104sz. és a 3106sz. országos utak külterületi szakaszai mentén a tengelytől mért 50-50 méteres védőtávolság van. A védőtávolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közútkezelő hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(9) A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 10,0-10,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.

(10) A kiskerti területek útjai mentén a tengelyt ől mért 6,0-6,0 m sávon belül

építmény nem helyezhető el.

(11) Az egyes építési övezetek tervezett létesítményeinek parkolási, rakodási igényét az OTÉK előírásai szerint telken belül kell biztosítani.

(12) A már ilyen módon kialakított, jelenleg is működő intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek parkolása közterületi parkolóval is megoldható helyi parkolási rendelet alapján.

(13) Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak

aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás, helyi rendelet alapján, közterületen is lehetséges az Önkormányzat hozzájárulásával.

(14) A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat

külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.

(1) Zöldterület a szabályozási terven Z szabályozási jellel jelölt övezetek területei.

(2) A zöldterületen a pihenést, testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér, tornapálya stb.), valamint köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű stb.) helyezhetők el. Az övezetben épületek nem alakíthatók ki. Szilárd

vagy szilárdított burkolat a zöldterület legfeljebb 15 %- át boríthatja.

(3) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész tervező által készített kertészeti kiviteli terv alapján történhet. A kertépítészeti terv kötelez ő munkarészei: kertrendezési terv, növénykiültetési terv, kitűzési terv, finom tereprendezési terv és az e munkarészekhez tartozószöveges műleírások.

(4) A zöldterület kialakítása, növénytelepítés során honos, az ökológiai adottságoknak megfelel ő fa- és cserjefajok alkalmazandók.

(5) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet

kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a hatályos jogszabályok betartásával lehet.

(6) A zöldterületek zöldfelülettel borított terület ének legalább l/2-ét háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyep szint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb l/3-át boríthatja.

(7) 4 gépjárműállásnál nagyobb parkolók építése kizárólag fásítva, 2 gépjármű-

állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott fa ültetésévei engedélyezhető.

(8) Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetett növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

(9) A visszapótlásra kerül ő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és ide jét a

fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.

(10) A visszapótlásra szánt növényzetet lehet őség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni.

(11) A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről – lehetőleg – az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

(1) A közigazgatási területen található erdőterületek az elhelyezhet ő építmények szerint:

a) Ev: védő

b) Eg: gazdasági

c) Ee: egészségügyi-szociális-turisztikai

rendeltetésűek.

(2) Az erdőterületek részletes előírásai az alábbiak:

(3) Erdőtelepítés, erdőfelújítás során honos fafajok alkalmazása javasolt a potenciális erdőtársulásoknak megfelelően.

(4) Erdőterületen az erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.

(5) Védő rendeltetésű erdőterületen (Ev) kizárólag olyan nem épület jelleg ű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Véd ő rendeltetésű erdőterületen épületek nem alakíthatók ki.

(6) Védő rendeltetésű erdőterületen fa kizárólag akkor vágható ki, ha azt a f a

egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.

(7) Gazdasági rendeltetés ű erdő (Eg) területén:

a) A 150.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5% -os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

b) A helyenként beépített terület nagysága nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

c) A újonnan elhelyezett épületek alapterülete maximálisan 500 m ² lehet.

d) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

e) A beépítést követően, a beépített terület nem vonható ki az erdőterületből.

(8) Egészségügyi –szociális - turisztikai rendeltetésű erdő (Ee) területen:

a) A 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 2,0 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat.

b) A helyenként beépített terület nagysága nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

c) A újonnan elhelyezett épületek alapterülete maximálisan 250 m ² lehet.

d) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

e) A beépítést követően, a beépített terület nem vonható ki az erdőterületből.

(9) Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség

szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni.

(10) Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősül ő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszer ű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása, a Nemzeti Park erdőterületen továbbá a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgat óság hozzájárulása szükséges.

(11) Gazdasági rendeltetésű erdő (Eg) területén és egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdő (Ee) területen az Erdőfelügyelőség és az illetékes természetvédelmi hatóság egyetértésével helyezhetők el építmények.

(1) A Szabályozási terv mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek a kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos táj használat és a táji-, természeti értékek meg őrzése érdekében a mezőgazdasági rendeltetésű terület a földrészlet-alakítás és az épületek, építmények el-helyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

 Mk 0: kertes mezőgazdasági terület,

 Má 0, Má 1: általános mezőgazdasági terület.

 Mám: majorság területe

(2) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetés ű területként

lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe

csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

Általános mezőgazdasági terület (Má)

(1) Üzemi méret ű gazdasági épületek esetén (pl.: terményfeldolgozó, -tároló stb.) az építési engedélyezési eljárás során más szakhatóság ok (pl.: környezetvédelmi, tisztiorvosi stb. szakhatóságok) engedélyeit és állásfoglalásait az építési engedélyezés szabályainak megfelelően veszi figyelembe.

(2) Amennyiben a földrészleten kizárólag gazdasági épület (egy vagy több) kerül elhelyezésre, az maximum 80 m²-es lakórészt is magában foglalhat.

(3) A gazdasági épületek magassága, ha a technológia megkívánja, elérheti a 10 m-t. A gazdasági épületek a települési építési hagyományokhoz igazodva,

hagyományos szerkezettel (téglafal, vagy fa-váz) é s homlokzati elemekkel, magas tetővel épülhetnek.

(4) Az övezetbe es ő telkeken a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, és tárolás építményei illetve a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelel ő lakóépületek, építmények helyezhetők el.

(5) A legkisebb újonnan kialakítható telek: 3000 m². Új építményt elhelyezni csak az alábbi telekterület nagyság és művelési ágak esetén szabad:

a) szántó, szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: min. 20 ha telekterület,

b) legelő, rét, nádas művelési ág esetén nem helyezhető el, csak, ha a telek az

20 ha telekterület nagyságú szántó vagy szőlő vagy gyümölcsös vagy intenzív kert művelési ágú telekrészt is tartalmaz.

(6) Az övezetbe es ő telkeken a telek beépítettsége nem haladhatja meg az 1,5%-ot, de maximum az 500 m²-t. Birtokközpont telkén a 10 %-ot nem haladhatja meg a beépítés. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 0,2 %-a, de max. 500 m²

építhető be. Az 1000 m²-t meghaladó épület csak a beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedély alapján helyezhető el.

(7) Az övezetbe es ő telken újonnan elhelyezhet ő építmények – kivéve a mezőgazdasági technológiához közvetlen kapcsolódó építményeket - csak szabadon álló beépítési mód szerint, legalább 5,0 m előkert biztosításával

helyezhető el. Önálló lakóépület esetén legfeljebb 6,0 m építménymagassággal

és magas tetővel, legfeljebb 45˚ tetőhajlásszöggel építhető.

(8) Egy telken újonnan csak egy tanyaudvar alakítható ki, amelynek területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület) nem lehet nagyobb, mint 2000m². Meglévő tanyaudvar utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében az újonnan kialakuló telek nem felel meg a telekkialakítás feltételeinek.

Mk 0- nem beépíthető kertes mezőgazdasági terület

(1) A kertgazdálkodású területek korlátozott terület használatú területek az OTÉK előírásain túl. Csak oly mértékben és olyan feltételekkel építhetők be, amelyet a terület geológiai, lejtési adottságai, környezeti terhelése, valamint a természetvédelmi értékek megóvása érdekében lehetséges.

(2) Természetvédelmi, környezetvédelmi vagy más korlátozó okok miatt a terület kertgazdasági művelése nem korlátozott, de építményt elhelyezni nem lehet.

(3) Az övezetben a patakok mentén növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor csak a vegetációs időszak elején, helyezhető el.

Má 0 - nem beépíthető általános mezőgazdasági terület

Természetvédelmi, környezetvédelmi, tájvédelmi vagy más korlátozó okok miatt a terület mezőgazdasági művelése nem korlátozott, de építményt elhelyezni nem lehet. A legkisebb újonnan kialakítható telek: 3000 m².

Nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A nádas, a gyep, művelési ágak megtartása kötelez ő, más művelési ágba nem sorolhatók.

d) A „természeti értékkel rendelkező terület” 50 m-es puffer sávjában a mezőgazdasági tevékenység a vegyszerhasználat kerülendő. A puffer sávban az extenzív gyepgazdálkodás ajánlott. A puffer sávban szántó művelési ágú terület kizárólag gyep művelési ágba sorolható át.

e) A vízfolyások 50-50 m-es térségében a meglévő nedves élőhelyek, a meglévő vízparti természetközeli növénytársulások meg őrzendők. A tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természet i állapothoz közelítés érdekében szabad, annak érdekében, hogy az a patak menti ökológiai folyosó rehabilitációját segítse. Szántó művelési ágú terület kizárólag gyep művelési ágba sorolható át.

f) Az Má 1 övezetben épületek nem alakíthatók ki, továbbá az OTÉK 32. §-ában felsorolt építmények közül nyilvános illemhely, önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

g) Az övezetben kerítések nem létesíthetők.

(téglafal vagy fa-váz) és homlokzati elemekkel, magastetővel kell megépíteni. A lakóépületek magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t .

(6) Az övezetbe es ő telken elhelyezhető építmények – kivéve a mezőgazdasági technológiához közvetlen kapcsolódó építményeket – csak szabadon álló beépítési mód szerint, legalább 5,0 m előkert biztosításával helyezhet ők el.

Vácszentlászló, március 16.

Horváth László dr. Král László

polgármester jegyző

Kihirdetve (az Önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztve): 2007. május 30.