Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2006. (III. 28.) önkormányzati rendelete
a temetőkről és a temetkezés rendjéről
Hatályos: 2006. 03. 28Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2006. (III. 28.) önkormányzati rendelete
a temetőkről és a temetkezés rendjéről
Áporka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény ( a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, figyelemmel a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Ttv.), valamint az annak végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rend.), az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999. (IX. 24.) BM-EüM-IM együttes rendeletben foglaltakra, a tisztességes és méltó temetés, a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga feltételeinek biztosítása, a temetés lebonyolításában résztvevők együttműködése feltételeinek megteremtése érdekében az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) temető: az állam, a települési önkormányzat, az egyházak (ideértve a felekezetek és vallási közösségek), a kisebbségi önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek és közhasznú szervezetek tulajdonában álló, a nagyközség közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű, kegyeleti célokat szolgáló közegészségügyi rendeltetésű különleges terület, amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak vagy használtak,
b) köztemető: Áporka Községi Önkormányzat és az Áporkai Református Egyházközség tulajdonában lévő temető, illetőleg a más tulajdonában álló temetőnek az a része, amelyben Áporka Község Önkormányzata a köztemető fenntartására vonatkozó kegyeleti közszolgáltatási kötelezettségét - erre feljogosító szerződés alapján - felekezetre való tekintet nélkül teljesíteni tudja,
c) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt (urnakripta). A temetési helyek egyes formái a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól,
d) sírjel: a temetési hely megjelölésére használt különféle eszközök, építmények, tárgyak,
e) hősi temető, hősi temetési hely: háborúban vagy békeidőben alkotmányos kötelezettség teljesítése közben elesettek eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
f) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló tevékenységek összessége,
g) köztemető fenntartói kötelezettség alanya: a Ttv. előírásai szerint a települési önkormányzat,
h) temető, köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezettek: a tulajdonosok (egyház és önkormányzat),
i) temetőfenntartás: a temető és köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint zöldfelületek karbantartása, felújítása és gondozása,
j) temető, köztemető üzemeltetője: a kegyeleti közszolgáltatást az erre irányuló kegyeleti közszolgáltatási szerződés szerinti szakmai feltételeknek megfelelő és az üzemeltetési feladatokat ellátó (gazdálkodó) szervezetek,
k) temető, köztemető üzemeltetése: az eltemetésre, a temető és létesítményei igénybevételére, működésének és rendjének biztosítására irányuló összehangolt tevékenységek összessége, melyet a temető és köztemető üzemeltetői – az e rendeletben foglalt szabályozás keretei között - a kegyeleti közszolgáltatási szerződésnek megfelelően kötelesek ellátni és harmadik személyek felé meghatározni,
l) temetési hely feletti rendelkezési jog: a temetési hely megváltási (újraváltási) díja ellenében szerzett, a temetési hely használatára irányuló jogosultság, mely felöleli továbbá a jogosultnak a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására (ide értve a rátemetést is), sírjel állítására és mindezek gondozására irányuló jogosítványait, valamint ezzel összefüggésben a rendeletben meghatározott körű kötelezettségek teljesítését, s amely jog a vonatkozó jogszabályi előírások által meghatározott körben ruházható át, illetve szállhat át más személyre,
m) temetési hely megváltási díja: a köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szervet illető, e rendeletben a temetési hely köztemetőn belüli fekvése és a temetés módja szerint differenciáltan meghatározott mértékű díj, melyet a temetési hely - ide értve az elhunytak hamvainak szórására, bemosására kijelölt helyet is - felett rendelkezésre jogosult személy - köteles a temetési hely megváltásakor - a temetés megrendelésekor - egy összegben megfizetni a temető üzemeltetőjének,
n) temetési hely újraváltási díja: a köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szervet illető, e rendeletben a temetési hely köztemetőn belüli fekvése és a temetés módja szerint differenciáltan meghatározott mértékű díj, melyet a temetési hely felett rendelkezésre jogosult személy a meghatározott időtartam lejárta után köteles egy összegben megfizetni a temető üzemeltetőjének,
o) sírköves munkálatok alatti felügyelet: a köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szervet illető díj, amelyet köztemetőkben vállalkozásszerűen munkát végző egyéni vállalkozó és/vagy gazdálkodó szervezet - ide értve a temetési szolgáltatót is - (a továbbiakban: a köztemetőben vállalkozási tevékenységet folytató személy) fizet meg a köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szervezetnek arra figyelemmel, hogy a megrendelt tevékenysége teljesítését a köztemető fenntartója a köztemető területén biztosítja.
p) létesítmény igénybevételi díj: a köztemetői létesítmény tulajdonosát illető díj, amelyet a köztemetőben vállalkozási tevékenységet folytató személy a köztemetői létesítmény üzemeltetőjének fizet meg arra figyelemmel, hogy a létesítmény használatát (ide értve a berendezési tárgyakat, a technikai felszereléseket és a személyzetet) a köztemetői létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője részére biztosítja,
r) temetkezési szolgáltatás: a köztemetőben végzett kegyeleti közszolgáltatás körén kívül eső, temetkezéssel kapcsolatos, a következőkben felsorolt szolgáltatások: temetésfelvétel; halottszállítás; az elhunyt temetésre való előkészítése és temetési kellékekkel való ellátása; ravatalozás; a búcsúztatás; a sírba helyezés (sírásói tevékenységet nem beleértve); a hamvasztás; az urnaelhelyezés; az urnakiadás; a hamvak szórása; a sírnyitás; az exhumálás és az újratemetés, amely tevékenységek díjazására a temető üzemeltető és a megrendelő szabad megállapodása irányadó,
s) örökös sírhely: az olyan - akár a koporsós, akár a hamvasztásos eltemetést biztosító - temetkezési hely, melyben Áporka Község Önkormányzatának díszpolgárai, továbbá egyéb, erre érdemes (pld.: állami, politikai és művészeti élet) kiemelkedő személyiségek a képviselő-testület és a presbitérium egyetértésével helyezhetők el.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Áporka Község Önkormányzata közigazgatási területén lévő köztemetőre, valamint a vele kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján üzemeltetett működő köztemetőre, mely egyházi tulajdonban van. Az e pontban megjelölt köztemetőt e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
(2) E rendeletet kell alkalmazni a temető és köztemető tulajdonosainak, továbbá ezek fenntartását, üzemeltetését ellátó személynek (szerveknek), valamint a temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek (továbbiakban: temetkezési szolgáltatók), továbbá mindazoknak, akiknek a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek ellátása során, azzal összefüggésben jogai keletkeznek, és reá kötelezettségek hárulnak.
(3) Ezen rendelet szabályait kell alkalmazni a halva született magzatok, csonkolt testrészek és szervmaradványok hamvasztása vagy földben történő eltemetése esetén is.
(4) A temető fenntartójával szerződéses jogviszonyt létesített temető üzemeltető (a továbbiakban: üzemeltető) köteles Áporka Község közigazgatási területén elhunytaknak az eltemetéséről - a 4. sz. függelékben foglalt díjfizetés mellett - a község területén lévő temetőben gondoskodni, kivéve ha az arra jogosult hozzátartozók, más szervek, illetve személyek az eltemetés helyét más településen vagy nem e rendelet hatálya alá tartozó temetőben határozzák meg.
(5) A halál időpontjában Áporka Községben állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező elhunytak esetében az üzemeltető abban az esetben is köteles az eltemetésről a (4) bekezdésben foglalt egyéb feltételek szerint gondoskodni, ha a halál nem Áporka Község közigazgatási területén következett be.
(6) A (3)-(5) bekezdésben nevesített elhunyt személyeknek a rendelet hatálya alá tartozó temetőben történő elhelyezése képezi a közszolgáltatási kötelezettséget.
(7) A rendelet szabályait kell alkalmazni a megváltott, de a megváltás időtartama alatt be nem temetett temetési helyekre is.
A temetőre, köztemetőre valamint a temetési helyekre vonatkozó szabályok
Temető, köztemető létesítése, bővítése, lezárása, infrastruktúrája
3. § (1) Áporka Község közigazgatási területén temető - köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról, ismételt használatbavételéről, illetve kegyeleti park céljára szolgáló átalakításáról az Önkormányzat Képviselő-testülete az egyházak véleményezésével dönt.
(2) A jelen rendelet hatálybalépése idején működő temető és köztemető létesítményeik fenntartásáról, üzemeltetéséről, valamint az ott folyó temetkezési szolgáltatás és e rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről Áporka Község Önkormányzata a temető tulajdonosával létesített kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján az üzemeltető megbízása útján gondoskodik. A temetőben építési engedélyhez kötött építmények tekintetében az építési engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos tulajdonosi jogokat a temető tulajdonosa gyakorolja.
(3) Új köztemető létesítése során a köztemetőben
a) utat,
b) ravatalozót,
c) a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt,
d) a temető bekerítését vagy élő sövénnyel való lehatárolását,
e) vízvételi lehetőséget, illemhelyet,
f) a temető területének - rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő - parkosítását, az utak sorfásítását,
g) hulladéktárolót
kell biztosítani.
(4) Lezárt temetőben, köztemetőben a temetői létesítmények közül a temető bekerítését vagy élő sövénnyel való lehatárolását, a vízvételi lehetőséget, illemhelyet és hulladéktárolót kell biztosítani, valamint gondoskodni kell a temető őrzéséről.
4. § A lezárt temető, köztemető ismételt használatba vételéről, illetve a kegyeleti park céljára szolgáló átalakításkor a létesítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5. § (1) A temetőhöz, köztemetőhöz vezető útnak és a sírhelytáblákat (parcellákat) összekötő belső úthálózatnak (továbbiakban: utak) gépjárművel is járhatóknak kell lenniük, és biztosítaniuk kell az akadálymentes közlekedést. A gépjárműforgalmat a temető, köztemető rendje, a temetési szertartások zavartalan bonyolítása és a temetőlátogatók nyugalma érdekében a fenntartók jogszabályok keretei között önállóan szabályozhatják.
(2) Az utak rendszeres karbantartása: takarítása, síkosság-mentesítése, a fűnyírás az üzemeltető feladata.
(3) A temető, köztemető területén belül személygépkocsik részére várakozó helyet az építésügyi jogszabályokban foglaltak szerint kell biztosítani.
(4) Lezárt temetőben az utaknak alkalmasnak kell lenniük a sírhelytáblák (parcellák) megközelítésére. A lezárt, de megnyitásra tervezett köztemetőben a megnyitást megelőzően gondoskodni kell az utak (1) bekezdés szerinti karbantartásáról.
6. § (1) A temetőben, köztemetőben az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására szolgáló ravatalozónak mind külső, mind belső ravatalozásra is alkalmasnak kell lennie.
(2) A ravatalozó üzemi helyiségeinek és a búcsúztatásra szolgáló helyiségének elkülönítése érdekében a leválasztást úgy kell megoldani, hogy a gyászszertartás zavartalansága biztosított legyen.
7. § A ravatalozó rendszeres takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről az üzemeltető - a közegészségügyi és higiéniai előírásoknak megfelelő módon - köteles gondoskodni.
8. § (1) A temetőbe, köztemetőbe kiszállított holttest hűtéséről - halotthűtő berendezésben - a ravatalozásig, elhamvasztásig, illetve eltemetésig az üzemeltető folyamatosan köteles gondoskodni.
(2) A temető, köztemető halotthűtőjébe az elhunytak csak azonosítás, szabályszerű átadás- átvételt követően kerülhetnek. A hűtés során gondoskodni kell arról, hogy a ravatalozásig, hamvasztásig, illetve az eltemetésig az elhunyt megfelelő azonosítása minden kétséget kizáróan biztosítható legyen.
9. § Temetőben, köztemetőben a hulladék elszállításáról és elhelyezéséről Áporka Községi Önkormányzata mindenkor hatályos önkormányzati rendeletében foglaltak szerint az üzemeltető gondoskodik.
Temetési helyek és szabályok
10. § (1) A temető, köztemető - nagyságától függően - sírhelytáblákra (parcellák), a sírhelytáblák pedig sorokra oszthatók. A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell, a sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.
(2) Az egyes sorokban a temetési helyeket a temető, köztemető üzemeltetője jelöli ki.
(3) Minden sírhelytábla számát jelzőoszlopon, könnyen észrevehető helyen kell feltüntetni.
(4) A temető, köztemető üzemeltetőjeként az üzemeltető a temetőről, köztemetőről köteles térképet (vázrajzot) készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. A köztemető részletes térképét a temető minden nagyobb - gépkocsi számára is nyitva álló - bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokkal legalább 3 évenként ki kell egészíteni. A térkép mellett a temető bejáratánál kell kifüggeszteni a temető nyitvatartási idejére és rendjére vonatkozó rendelkezéseket.
(5) A temetkezésre használt helyek a temetőben, köztemetőben a következők lehetnek:
11. § (1) Koporsós temetésnél a felnőtt sírhelyekbe 10 évnél idősebb korban elhunytak; gyermeksírhelybe 10 éves vagy ennél fiatalabb korban elhunytak betemetése lehetséges.
(2) A sírboltok, a gyermeksírhelyek, a kettős sírhelyek és az urnasírhelyek részére az üzemeltetők külön táblát vagy sort jelölhetnek ki.
(3) Az egyes sírhelybe főszabályként egy koporsó temethető, kivéve ha az anya halála és az újszülött perinatális halála miatt az eltemetés egy időben történik és az eltemettető így rendelkezett.
(4) Hamvasztásos temetésnél: a hamvakat tartalmazó urnát lehet urnaférőhelyekbe elhelyezni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni. Az urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni.
(5) Díszsírhelybe - a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett - az elhunyt özvegye, közvetlen felmenő és lemenő ági hozzátartozói (szülők, gyermekek), továbbá a házastárs, élettárs is elhelyezhetők.
(6) A díszsírhelyekre egyebekben - temetés jellegétől függően - a koporsós sírhelyre, illetve az urnasírhelyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a díszsírhelyen létesített síremlék fenntartásáról, továbbá a temető átrendezése vagy megszüntetése esetén áthelyezéséről a létesítő (adományozó) köteles gondoskodni.
12. § (1) A temetőben, köztemetőben levő sírhelyek méretei:
a) egyes felnőttsírhely: 1,90-2,10 m hosszú, 2,0 m mély, 0,95 m széles;
b) kettős sírhely: 1,90-2,10 m hosszú, 2,0 m mély, 1,9 m széles;
c) gyermeksírhely: 1,3 m hosszú, 2 m mély, 0,6 m széles;
d) az építhető sírbolthelyek legkisebb mérete a kettős sírhely méretével azonos.
(2) A síremlék és tartozékai, továbbá az emlékoszlop tervét (vázrajzát) az elhelyezés előtt a temető, köztemető tulajdonosának, üzemeltetőjének, amennyiben építési engedélyezés alá esik - az érintett szakhatóságnak be kell mutatni.
(3) Magassági korlátozást a helyi építési szabályzatok vagy ennek hiányában az építésügyi hatóság rendelhet el. Magassági korlátozást a temető, köztemető tulajdonosa és/vagy üzemeltetője a hatályos jogszabályok keretei között határozhat meg.
(4) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjel nem helyezhető el.
(5) A műemléki védelem alatt álló temetőben, köztemetőben, temetőrészekben, illetve egyedi védelem alatt álló temetési helyek esetén a 230/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet előírásai szerint a műemlékvédelmi jogszabályokban erre feljogosított szerv a betemetés feltételeként előírhatja a sírjel formai jellegét, illetve anyagát.
(6) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni. Ha a halva született magzat eltemetéséről - kérésre - közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető, és azon az utónevet is fel lehet tüntetni.
(7) Egyes és kettős sírhelyen sírboltot kiépíteni nem lehet.
(8) A sírok egymástól való oldaltávolsága 50 cm, a gyermeksíroknál pedig 30 cm kell hogy legyen. A sorok között: 0,60 m távolságot kell hagyni.
(9) A sírdombok magassága 30 cm lehet, a sírhelyeken a sírdomb felhantolása nem kötelező.
13. § (1) A sírboltokat legalább kettő koporsó befogadására alkalmas al- és felépítményként lehet megépíteni, a tulajdonos és/vagy az üzemeltető hozzájárulása és építési engedély alapján.
(2) A sírboltokban 2-16 nagy koporsó helyezhető el, illetve egy nagy koporsó helyén két kis koporsó is elhelyezhető.
(3) A sírboltokba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.
(4) A sírboltokat építési engedély alapján, az építésügyi jogszabályokban foglalt feltételek szerint és időben lehet megépíteni.
(5) Sírboltban halottat csak kettős koporsóban szabad elhelyezni, mely közül az egyiket légmentesen kell lezárni.
14. § (1) Az urnasírhely és az urnasírbolt az urna földbe történő elhelyezését szolgálja.
(2) Urnafülkét és urnasírboltot csak építési engedély alapján lehet létesíteni, melyhez a hozzájárulást a tulajdonos vagy az üzemeltető adja meg.
(3) Az urnafülkében az elhamvasztottak urnái helyezhetők el. A kötelezően biztosítandó urnafülke elölnézeti mérete 30-30 cm.
(4) Az urnasírhely mérete 60x80 cm, mélysége 100 cm.
(5) Urnasírba, urnasírboltba - a rendelkezésre jogosult döntése szerint - legfeljebb 4 urna helyezhető el és az ikresíthető.
A temetési helyek, sírjelek fenntartására vonatkozó szabályok
15. § (1) A sírok fölé épített szegélykő, síremlék, sírbolt és sírjel nem terjedhet túl a rendelkezési jog jogosultja által megváltott temetési hely területén.
Sírhelygazdálkodás
16. § (1) A temetési hely felett - a nemzeti sírkertbe tartozó temetési hely kivételével - az rendelkezik, aki megváltotta. A rendelkezési jog kiterjed a temetési hely használata mellett a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására.
(2) Az üzemeltetők a megváltott, de még igénybe nem vett vagy lejárat előtt kiürített temetési helyeket felajánlás esetén - ha a sírhely még értékesíthető - kötelesek visszaváltani azzal, hogy a megváltás időpontjában érvényes díjat az újraértékesítést követő 30 napon belül - 10% kezelési költség és a ténylegesen igénybe vett időre eső díjak levonása után - kötelesek visszatéríteni.
(3) A temetési hely feletti rendelkezési jog
a) egyes sírhely esetén 25 év, illetőleg az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év;
b) kettős (sövényes kettős) sírhely esetén az utolsó koporsós betemetés napjától számított 25 év;
c) sírbolt esetén a temető, köztemető tulajdonosával, üzemeltetőjével kötött megállapodástól függően 60 vagy 100 év;
d) az urnafülke és az urnasírhely esetén 15 év;
(4) Ha a sírhely megváltásától számított 25 év alatt nem történik második betemetés, a sírhely további használati jogát csak újraváltással lehet biztosítani.
(5) A sírboltok további használatára újraváltással csak az építésügyi hatóság engedélyének a birtokában kerülhet sor. Az engedélyt a rendelkezésre jogosult szerzi be. A használati idő meghosszabbításának engedélyezése esetén az engedély kiadása időpontjában érvényben lévő megváltási díjnak a sírbolt engedélyezett további használati idejére eső arányos részét kell az engedélyt kérőnek az újraváltás díjaként megfizetnie.
(6) A temetési hely feletti rendelkezési jog újraváltással meghosszabbítható, s ez esetben a meghosszabbítás legrövidebb időtartamára a megváltási időre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.
(7) Az újraváltás csak akkor tagadható meg, ha a temető, köztemető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.
(8) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve a temetési hely megszűnik. Emellett megszűnik a rendelkezési jog - a jogosult és az üzemeltető között létrejött megállapodás alapján - a temetési helyből kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetőleg elhamvasztásával is, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.
(9) Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változhat, ha az áthelyezés indokolt esetben, a tulajdonos költségére történik.
(10) Ha a rátemetést megrendelő nem azonos a rendelkezési jog jogosultjával, akkor teljes bizonyító erejű magánokiratok követelményeinek megfelelő engedélyt kell bemutatnia és leadnia az üzemeltetőnek.
A temető, köztemető üzemeltetése
17. § (1) A temető, köztemető üzemeltetésével kapcsolatosan biztosítani kell a látogatók számára a temető használatát, illetve emellett a különféle temetői tevékenységek rendezett működését.
(2) Az üzemeltetés körébe tartozó feladatokat a Áporka Községi Önkormányzat, a Református Egyházközség, valamint az üzemeltető között létrejött kegyeleti közszolgáltatási szerződés tartalmazza. Az üzemeltető tevékenységét a Ttv. 16. §-ában foglaltak alapján, jelen rendelet keretei között végzi.
(3) Áporka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a (2) bekezdés szerinti szerződés teljesítésének, végrehajtásának tapasztalatait évente értékeli az üzemeltető beszámolója alapján, melyről a temető tulajdonost tájékoztatja.
18. § (1) Az eltemetés hagyományos módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás szerint.
(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve - alapvető elvként érvényesített szabály szerint - az elhunytnak az életében tett rendelkezése az irányadó.
(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik. Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.
(4) A temetőbe, köztemetőbe szállított halottat csak az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után lehet eltemetni. Azonnali temetés hiányában gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban történő elhelyezésről.
(5) Ha a temető, köztemető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halott vizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti, s ezzel egyidejűleg gondoskodik a halott átmeneti elhelyezéséről.
(6) Az elhunyt átvétele a temető halottasházaiba csak az előírt szállítási okmányok alapján lehetséges. Az átvétel során az azonosító cédulákon szereplő adatoknak a megrendelés és a halottvizsgálati okmányok adataival egyezniük kell. Az átvétel tényét és időpontját a kísérő iratokon igazolni kell.
(7) A halottátvevőnek a tételes átvételt követően a halottátvételi naplóban kell rögzíteni az átvétel időpontját, a halott teljes nevét, honnan szállították be az elhunytat, a beszállítást végző halottszállító csoport vezetőjének nevét.
(8) Amennyiben az átvételnél megállapítást nyer, hogy a halotton ékszer, nemesfémből vagy drágakőből készült tárgy van, azokat a testről el kell távolítani és jegyzőkönyvben kell rögzíteni ezt a tényt. Az elhunytat ékszerrel eltemetni nem szabad.
19. § (1) Az üzemeltető a Ttv. 18. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásokat köteles vezetni:
(2) A temetkezéssel kapcsolatos feladatok során felfektetett nyilvántartásokat a köztemető lezárásáig a temető üzemeltetője köteles megőrizni, míg lezárás után azt a Pest Megyei Levéltár részére kell átadni megőrzés végett. A nyilvántartások esetleges megsemmisülése esetére a nyilvántartó könyvből és sírboltkönyvből másolat készítése kötelező.
20. § (1) A temető, köztemető nyitvatartási rendjét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.
(2) A kegyeleti jog gyakorlásának elősegítése érdekében az üzemeltető megfelelő tájékoztatást köteles nyújtani a látogatók részére akár egyedi, akár közérdekű ügyben. A temetőben történő eligazodás érdekében az üzemeltető megfelelő tájékoztató és információs táblákat helyez el.
21. § (1) A ravatalozó és technikai berendezései, a tárolók és a hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei állagmegóvása és biztonságos működtetése az üzemeltető feladata.
(2) Ravatalozót oly módon kell megépíteni és karbantartani, hogy alkalmas legyen az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására és az elhunyt elbúcsúztatására. Az épületen belüli üzemi technikai és a búcsúztató helyiségeket el kell választani egymástól.
(3) A ravatalozók esztétikai megjelenésének, berendezési tárgyainak kifogástalan minőségűnek kell lennie, biztosítva egyben a méltó kegyeletgyakorlást.
22. § (1) A hűtőknek biztosítania kell az elhunytak eltemetésig való folyamatos hűtését.
(2) A halotthűtők üzemi hőmérsékletét az üzemeltető technológiai utasítása szabályozza.
(3) A hűtőket hetente egyszer meg kell tisztítani és el kell végezni jogszabályi előírásoknak megfelelően a kötelező fertőtlenítésüket.
(4) A hűtőkről üzemeltetési és fertőtlenítési naplót kell vezetni, melyben az ezekkel kapcsolatosan elvégzett feladatokat időrendben fel kell jegyezni.
23. § A létesítmények állagmegóvásával, felújításával és gondozásával kapcsolatos feladatokat a közegészségügyi és műszaki feltételekre vonatkozó jogszabályi előírások mellett a kegyeleti közszolgáltatási szerződésekre vonatkozó szabályok szerint, a szerződésben rögzített feltételek szerint kell biztosítani.
A temetési szolgáltatás, illetve a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenység
ellátásának rendje, összhangja
24. § (1) Az üzemeltetők feladata annak vizsgálata, hogy más temetkezési szolgáltatók, illetve egyéb vállalkozók (pld.: kőfaragó, sírköves, stb.) a szolgáltatások végzése során rendelkeznek-e a jogszabályokban előírt követelményekkel.
(2) Az üzemeltetők a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhatnak.
(3) A temetőben, köztemetőben temetkezési szolgáltatás végzésével kapcsolatosan a temetkezési szolgáltatót és egyéb vállalkozót előzetes bejelentési kötelezettség terheli.
(4) Amennyiben a temetkezési szolgáltatást végezni kívánó más vállalkozó az (1) bekezdésben foglalt feltételeket az üzemeltetők kérésére kellő időben nem igazolja, az üzemeltetők a szolgáltatás végzését megtilthatják, de egyúttal kötelesek azonnal a hatáskörrel rendelkező szerv megfelelő intézkedését, szabálysértési eljárást, illetve jegyzői ellenőrzést kezdeményezni.
(5) Ha a más temetkezési, vagy egyéb szolgáltatók - bizonyítható módon - ismétlődően és súlyosan megsértik a temető rendjére vonatkozó előírásokat, sértve a látogatók, az eltemettetők és a szertartásokon részt vevők kegyeleti érzését, vagy az üzemeltetők technológiai utasításait megsértve veszélyeztetik a temetői létesítmények biztonságos működtetését, az üzemeltető kötelesek a (4) bekezdés szerinti eljárás kezdeményezésére, de az ott leírtak mellett: a fogyasztóvédelmi szervek felé megfelelő tájékoztatás adása is kötelező.
(6) Az üzemeltetők a temetkezési szolgáltatást végző más vállalkozók részére - a kifejtett szolgáltatás tekintetében - azonos feltételeket köteles biztosítani, tiszteletben tartva a versenysemlegesség elvét.
(7) A temetkezési szolgáltatónak megfelelő módon biztosítania, illetve igazolnia kell az üzemeltetők részére az elhunyt személy azonosítását, továbbá a megrendelő (eltemettető), illetve a rendelkezési jog jogosultjának kilétét. Ezen adatokat köteles az üzemeltető rendelkezésére bocsátani.
(8) A temetkezési szolgáltatók a rendelet 4. sz. függelékében meghatározott tételek befizetése után használhatják a temetői létesítményeket.
25. § (1) Az esetleges más temetkezési szolgáltatók munkavégzésének összhangját az üzemeltetőknek biztosítania kell oly módon, hogy
26. § (1) A temető látogatási rendjét és a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának szabályait jelen rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.
(2) Jelen rendelet keretei között az üzemeltetők temetőnként további szabályokat állapíthat meg, melynek helyi kifüggesztéséről köteles gondoskodni.
Díjak
27. § Jelen rendelet hatálya alá tartozó temetőben és köztemetőben a kegyeleti közszolgáltatási díjak fajtáját, mértékét a 4. sz. függelék tartalmazza.
28. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 48. §-ában meghatározott köztemetés összege:
Vegyes és záró rendelkezések
Ellenőrzés
29. § (1) A temető és köztemető fenntartásával, üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a körjegyző ellenőrzi.
(2) A körjegyző az ellenőrzés keretében meghatározott jogkörében:
a) felhívhat a jogszabályokban és jelen rendeletben foglalt rendelkezések betartására;
b) szabálysértési eljárást folytathat le;
c) a kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján ellenőrzi az e rendeletben és a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését. Jelentős eltérés, nem teljesítés, vagy éppen szerződésszegés esetén a Képviselő-testületnél kezdeményezheti a szerződések felmondását.
(3) A körjegyző az ellenőrzés során a temetőben(-ről) vezetett nyilvántartásokba betekinthet, továbbá vizsgálhatja a temetőben más szolgáltatást végzők jogosultságát.
Szabálysértési rendelkezések
30. §1
31. § (1) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően felvett megrendeléseknél, illetve induló ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépése előtt megváltott temetési helyekre a megváltáskor érvényes jogszabályokat kell alkalmazni.
(4) Az üzemeltető köteles elkészíteni és jóváhagyásra benyújtani a Ttv. végrehajtásáról rendelkező jogszabályok, valamint a kegyeleti közszolgáltatási szerződés szerint szükséges kiegészítő szabályzatokat.
(5) A (4) pontban jelöltek végrehajtási időpontja e rendelet hatályba lépésétől számított 60 nap.
1. függelék a 7/2006. (III. 28.) önkormányzati rendelethez
A köztemetői megállapodással, valamint a kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel érintett temetőterületek jegyzéke
Áporka Község területén található, engedélyezett, működő temető:
1. 342/5. Áporka-belterület 8803 Ref. Egyházközség
2. 343/6. Áporka-belterület 6687 Önkormányzat
3. 340 Áporka-belterület 730 Önkormányzat
2/A. függelék a 7/2006. (III. 28.) önkormányzati rendelethez
A köztemető egységes nyitvatartási rendje
2/B. függelék a 7/2006. (III. 28.) önkormányzati rendelethez
Az ügyfélfogadás helyszíne
3. függelék a 7/2006. (III. 28.) önkormányzati rendelethez
Az Áporka Község közigazgatási területén lévő köztemető látogatási rendje,
temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételei
4. függelék a 7/2006. (III. 28.) önkormányzati rendelethez2
A kegyeleti közszolgáltatás díjai
1.3 Létesítmény igénybevételi díja (temető fenntartási díj): 30.000,- Ft
2. Ravatalozó berendezés használati díja: 17.600,- Ft
3. Temetőn belüli szállítás: 5.700,- Ft
4.4 Hűtés – tárolás 72 órán belül 10.000,- Ft
5.5 Sírásás díja 20.000,- Ft
6.6 Sírnyitás díja 20.000,- Ft
7.7 Hantolás: 11.000,- Ft
8. Halott átvétel-kiadás munkaidőben: 12.000,- Ft
9. Hamvak átvételi díja: 5.500,- Ft
10.8 Kommunális díj: 15.000,- Ft
11. Egyes sírhely díja
12.9 A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők (sírkövesek, kőfaragók, kőművesek) által fizetendő temető fenntartási, hozzájárulási díj / sírhely:
Hatályon kívül helyezte Áporka Községi Önkormányzat képviselő-testülete 15/2012.(V.31.) számú rendelete 14.§ k.) pontja. Hatálytalan 2012. 06. 01.
Módosította Áporka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 159/2013. (VI. 26.) számú határozata Módosította Áporka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 128/2018. (XI. 13.) számú határozata
Módosította Áporka Községi Önkormányzat Polgármestere a 67/2020. (XI.25.) számú határozatával
Módosította Áporka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 107/2022. (XII. 12.) számú határozata
Módosította Áporka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 107/2022. (XII. 12.) számú határozata
Módosította Áporka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 107/2022. (XII. 12.) számú határozata
Módosította Áporka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 107/2022. (XII. 12.) számú határozata
Új tételként meghatározta Áporka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 107/2022. (XII. 12.) számú határozatával
Módosította Áporka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 107/2022. (XII. 12.) számú határozata