Bevezető rész

Áporka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ban és a 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I.
A rendelet hatálya

1. § E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza a helyi Önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

2. § E rendelet hatálya az Áporka Község közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

II.
Általános szabályok

3. § E rendelet alkalmazásában: e rendelet alkalmazásakor a jövedelemre, vagyonra, családra, közeli hozzátartozóra, egyedül élőre, háztartásra, szociális szolgáltatóra, szociális intézményre, rendszeres pénzellátásra, keresőtevékenységre, aktív korúra, egyedülállóra, fenntartóra és fogyasztási egységre vonatkozóan az Szt. 4. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

III.
Eljárási szabályok

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az 5-9. §-ok határozzák meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik.

Az eljárás megindítása

5. § (1) Az eljárás megindítása történhet

a) kérelemre, illetve

b) hivatalból.

A kérelmet a közös önkormányzati hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) kell írásban előterjeszteni, az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal együtt.

(2) Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást kell benyújtani, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak: havi rendszerességgel járó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, az egyéb jövedelmeknél pedig egy év.

(3) A kérelmező köteles együttműködni a Hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Ha arról e rendelet rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.

(4) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

Az ellátások megállapítása

6. § (1) Az Sztv.-ben és az e rendeletben megállapított szociális feladat,- és hatásköröket az önkormányzat képviselő-testülete, polgármestere és jegyzője gyakorolja. A szociális ellátások megállapításáról határozattal kell dönteni.

(2) A képviselő-testület döntése ellen fellebbezés nem nyújtható be.

A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

7. § E rendeletet az Sztv.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

8. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.

A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai

9. § A rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás), valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását az önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.

IV.
Pénzbeli ellátások
Aktív korúak ellátása

10. § *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2009. (V. 28.) önkormányzati rendeletének 7. §-a.}

10/A. § (1) Az önkormányzat jegyzője a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos hatásköreit az e címszó alatti feltételek figyelembevételével gyakorolja.

(2) Az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatban az együttműködés intézményi feltételeiről a Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat nevű, részben általa fenntartott intézmény, – a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv – útján gondoskodik.

(3) A Hivatal a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a kérelmezőt

a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(4) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(5) Az együttműködésre kijelölt szerv számára a Hivatal rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 10 munkanapon belül megküldi.

(6) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a Hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (2) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(7) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezettet a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja a határidő mulasztás okát.

(8) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

(9) Az együttműködésre kijelölt szerv a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételt követően

a) tájékoztatja a kérelmezőt

aa) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,

ab) a beilleszkedést segítő programok típusairól,

ac) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

b) a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

c) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

d) az Sztv. 37/D. § (3) d) pontja szerinti esetben kapcsolatot tart a munkaügyi központtal,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(10) Az együttműködésre kijelölt szerv

a) jelzi a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, amellyel tájékoztatja a program végrehajtásáról.

10/B. § A beilleszkedést segítő programok típusai az alábbiak:

a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és munkába állást segítő szervezetekkel (álláskeresők klubja),

b) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

c) életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, így különösen az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó, az egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, a csoportos foglalkozások, a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások (pl.: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.), alapvető személyi higiénia kialakítását célzó, valamint a segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartására irányuló foglalkozások,

d) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése,

e) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

f) munkalehetőség felajánlása,

g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés,

h) a munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés.

10/C. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről (pl.: családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól, a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, a munkaügyi központok képzéseiről stb.).

(2) Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell

a) programot,

b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, melyből egyértelműen megállapítható, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),

c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

10/D. § A segélyezett

a) megszegi az együttműködési kötelezettségét, ha

aa) 10/A. § (6) bekezdés szerinti esetben nyilvántartásba nem vetette magát, vagy nem működik közre a 10/A. § (7) bekezdésben meghatározottak végrehajtásában,

ab) a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat nem vagy a nem a megállapodásban rögzítettek szerint teljesíti;

b) *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2010. (XII. 16.) rendeletének 11. §-a.}

10/H. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján az alábbiakban felsoroltak egyike szerint a családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára vonatkozóan megfelel, rendszeres szociális segélyben részesül:

a) családjában 3 vagy annál több kiskorú eltartott van, vagy

b) fogyatékos személy, vagy

c) pszichiátriai beteg.

(2) A rászorultság mérlegeléséhez a családi körülményekre tekintettel környezettanulmány végzése, valamint az ellátásra jogosulttal közös háztartásban élő gyermekek születési anyakönyvi kivonatának másolata becsatolása szükséges, az egészségi, és mentális állapot igazolására orvosi igazolás vagy szakvélemény becsatolása szükséges.

Lakásfenntartási támogatás

11. § *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2012. (III. 29.) önkormányzati rendeletének 4. §-a. Hatálytalan 2012. március 30-tól.}

Lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételei

11/A. § (1) A lakásfenntartási támogatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a lakásfenntartási támogatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatásra jogosult) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.

(2) A lakásfenntartási támogatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan állagmegóvásának, higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn (tulajdonos, bérlő stb.)

(3) A lakásfenntartási támogatásra jogosult személy lakókörnyezetét, abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha

a) a parkosított területen a fűfélék magassága nem haladja meg a 15 cm-t,

b) a gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 15%-ánál nem foglal el több területet és a magasságuk nem haladja meg a 15 cm-t,

c) nincs háztartási hulladék az udvaron, valamint a kerítéssel kívül határos területen sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban,

d) a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, melynek a tisztasága is megfelelő,

e) a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását, és a kisgyerekek járdára,

f) a tüzelőnek való rendezett formába felhalmozva,

g) a ház előtti árokban a csapadékvíz lefolyását építési törmelék, föld, és növények sem akadályozzák,

h) a ház előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat, a közlekedést és a közlekedésben részt vevők kilátását az úttestre,

i) az ingatlan, és az előtte való járda a téli időszakban hó,- és jégmentesített,

j) a művelésre alkalmas - nem parkosított - földterületen zöldség, gyümölcs, vagy az állatok takarmányozására szánt növényeket termesztenek, vagy gondoskodnak annak a gyommentesen tartásáról.

(4) A lakóház akkor tekinthető rendezettnek, ha az épület tetőfedele funkcionálisan megfelelő, és az épület állaga nem veszélyezteti az emberi életet, testi épséget.

Ápolási díj
A „méltányossági” ápolási díj

12. § Az Sztv. 43/B. § (1) bekezdés szerinti ápolási díj (a továbbiakban: ápolási díj) akkor állapítható meg a hozzátartozónak, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem

a) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.

13. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha

aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy

ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy

ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

b) rendszeres pénzellátásban részesül, – és annak összeg meghaladja az ápolási díj összegét – ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,

c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,

d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja,

e) *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendeletének 11. §-a.}

(2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták,

e) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha a napi rendszeres ellátást elmulasztja.

14. § A Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, mint házi segítségnyújtással foglalkozó intézmény az ápolást végző személy kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése keretében az alábbi feladatokat végzi: ellenőrzi, hogy az ápoló személy naponta elvégzi-e vállalt kötelezettségét (rendszeres látogatás, bevásárlás, gyógyszerek felíratása, kiváltása, étkeztetés, orvosi segítség kérése, fűtési szezonban a lakás megfelelő hőmérsékleten tartása).

15. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

(2) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztár tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíj-biztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.

(3) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv évente legalább egyszer felülvizsgálja.

Önkormányzati segély

16. § (1) A rászorultság körülményeinek feltárásában a képviselőtestület munkáját a szociális ügyekért felelős tanácsnok segíti.

(2) Önkormányzati segély annak nyújtható, akinek esetében az egy főre számított családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

(3) Különös méltányosságot érdemlő esetekben is megállapítható a segély
a) annak a családnak, ahol három vagy több gyermeket nevelnek, vagy
b) gyermekét egyedül nevelő szülőnek, vagy
c) munkanélküli személynek, vagy
d) rokkant vagy súlyosan fogyatékos személynek, vagy
e) 70 éven felüli egyedül élő személynek, vagy
f) akinek átmeneti vagy tartós nevelése – nagykorúvá válása miatt – a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül szűnt meg,
feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem maximum 10%-kal, egyedül élő esetén maximum 20%-kal haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt és a kérelmezőnek vagyona nincs.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetben lakásvásárlási törlesztő részlet árfolyamának ingadozásból fakadó aránytalan fizetési kötelezettség teljesítéséhez, rendezéséhez egymást követő két naptári évben legfeljebb egy alkalommal legalább 50.000 Ft, legfeljebb 70.000 Ft kamatmentes kölcsön formájában nyújtott segély adható, ha

a) a kérelmezőnek nincs közüzemi tartozása az elmúlt három hónapban, melyet számlákkal igazolni is tud, és

b) igazolja a lakáshitel törlesztő részletének összegét, valamint a különbözetről szóló pénzintézeti igazolásokat, feltéve, ha

c) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem maximum 10%-kal, egyedül élő esetén maximum 20%-kal haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt és a kérelmezőnek vagyona nincs.

(5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély annak részére nyújtható,
a) aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, vagy
b) aki tartásra köteles hozzátartozó, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti
feltéve, ha vagyonnal nem rendelkezik.

(6) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély akkor nyújtható, ha a kérelmező esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg családban élők esetében a 62.500 Ft-ot, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

17. § (1) Az önkormányzati segély összege alkalmanként a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladhatja meg.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a, mely e rendelet 2. függelékében kerül meghatározásra.

(3) Abban az esetben, ha az önkormányzati segély megállapítását megalapozó körülmény a családban élő gyermek életét vagy testi épségét veszélyeztető helyzetet idéz elő, az önkormányzati segély mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa.

(4) Az önkormányzati segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott önkormányzati segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként is megállapítható.

(5) A havi rendszerességgel folyósítható önkormányzati segély időtartama a három hónapot nem haladhatja meg.

(6) A támogatás babakelengye pénz formájában is nyújtható a 20. § szabályai szerint.

18. § (1) Az önkormányzati segély iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, a Hivatalban kell benyújtani, és csatolni kell hozzá

a) saját kézzel írt és aláírt jövedelemnyilatkozatot minden nagykorú családtag részéről,

b) jövedelemigazolást,

c) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(2) A temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez – az (1) bekezdésben, valamint a Kormányrendelet 32. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(4) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott önkormányzati segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a Hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelmét el kell utasítani.

(5) Az önkormányzati segély megállapítása vonatkozásában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, időszakos vagy tartós létfenntartási gond különösen:

a) ha a gyermek betegsége miatt a szülő harminc egymást követő napot meghaladó táppénzt vesz igénybe,

b) ha a gyermek betegsége miatt társadalombiztosítási szerv által nem finanszírozott gyógyászati segédeszköz használatára szorul, és közgyógyellátásra nem jogosult,

c) a törvényes felügyeletet ellátó szülő halála az árvaellátás megállapításáig,

d) közös háztartásban élő közeli hozzátartozók nyugdíjminimumot meg nem haladó egy főre eső átlagos jövedelme mellett e személyek hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,

e) a családfenntartó közeli hozzátartozó halála,

f) családfenntartó közeli hozzátartozó vonatkozásában a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélküliség a munkahely elvesztésétől számított 30 napig, feltéve, hogy a munkahelyét elvesztő új munkahelyet – ideértve a közmunkaprogramban való részvételt is – ez időszakon belül nem szerzett,

g) ha valamely, a gyermekkel közös háztartásban élő családtag bűncselekmény sértettjévé válik és e cselekmény folytán legalább a Büntető Törvénykönyv szerinti kisebb kár keletkezik, feltéve, hogy a kár mértékét valószínűsítik,

h) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás újbóli üzembe helyezésének anyagi terhe, feltéve, hogy a hátralék rendezése megtörtént,

i) a gyermek vagy a szülő betegségéből adódó olyan mértékű többletkiadás, mely alkalmanként a család összjövedelmének 5%-át meghaladja,

j) a gyermek iskoláztatása, amennyiben az iskoláztatással kapcsolatos egyszeri kiadások a család összjövedelmének 15%-át meghaladja,

k) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy munkabérének késedelmes folyósítása miatt kialakult helyzet.

19. § *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének 12. § (2) b) pontja. Hatálytalan 2014. január 1-től.}

Babakelengye pénz

20. § (1) A képviselő-testület 60.000,-Ft összegű babakelengye pénzben részesít minden szülőt, aki a gyermek megszületését hitelt érdemlően igazolta. Az ellátás a gyermek 6 hónapos koráig igényelhető. Az ellátás biztosításának további feltétele, hogy a kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve rendelkezik Áporkán bejelentett lakcímmel és életvitelszerűen is Áporkán tartózkodik.

(2) A támogatás megállapításához a képviselő-testület a területileg illetékes védőnő és a házi orvos támogató javaslatát figyelembe véve hozza meg döntését.

21. § *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének 12. § (2) c) pontja. Hatálytalan 2014. január 1-től.}

21/A. § *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének 12. § (2) d) pontja. Hatálytalan 2014. január 1-től.}

22. § *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének 12. § (2) e) pontja. Hatálytalan 2014. január 1-től.}

23. § *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2010. (V. 28.) önkormányzati rendeletének 3. §-a. Hatálytalan 2010. június 1-től.}

24. § *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének 12. § (2) f) pontja. Hatálytalan 2014. január 1-től.}

V.
Természetben nyújtott szociális ellátások

25. § (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak.

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

26. § Természetben nyújtott szociális ellátás

a) a pénzbeli ellátások közül

aa) a lakásfenntartási támogatás,

ab) az önkormányzati segély és

ac) a rendszeres szociális segély az Sztv. 47. § (2)-(2a) bekezdéseiben szabályozott esetekben,

b) jellegéből fakadóan az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelősegély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

27. § (1) Az Sztv. 47. § (2) bekezdésében szabályozott, természetbeni ellátásként nyújtott rendszeres szociális segély összege a már megállapított támogatás 20%-a védelembe vett gyermekenként, de összesen nem haladhatja meg a 60%-át.

(2) A természetbeni ellátást (étkezés, gyógyszertámogatás, tankönyv, stb.) formában kaphatja a rászoruló, a Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül.

Közgyógyellátás

28. § (1) Méltányossági jogcímen az jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében

a) az egy főre jutó családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg, és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

(2) Az (1) b) pontjában meghatározott költséget az igényléssel egyidejűleg hitelt érdemlően igazolni kell.

(3) A képviselő-testület a méltányossági közgyógyellátással kapcsolatos, az Sztv. 50. § (4) bekezdése szerinti hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

Egyéb természetbeni ellátások

29. § (1) A pénzbeli ellátások különösen a következő természetbeni ellátási formákban is nyújthatóak: élelmiszer kifizetése, tankönyv kifizetése, tüzelő kifizetése, biztosítása, közüzemi díjak átvállalása, kifizetése, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

(2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell.

VI.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

30. § Áporka Község Önkormányzata az Sztv. 57. § (1) bekezdésében meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a c)-e) pontokban foglalt szolgáltatásokat Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül biztosítja.

Étkeztetés

31. § *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének 12. § (2) g) pontja. Hatálytalan 2014. január 1-től.}

32. § *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének 12. § (2) h) pontja. Hatálytalan 2014. január 1-től.}

33. § *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének 12. § (2) i) pontja. Hatálytalan 2014. január 1-től.}

Házi segítségnyújtás

34. § *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének 12. § (2) j) pontja. Hatálytalan 2014. január 1-től.}

Családsegítés

35. § *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének 12. § (2) l) pontja. Hatálytalan 2014. január 1-től.}

VII.
Hatályba léptető, vegyes és záró rendelkezések
Hatályba léptető rendelkezések

36. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napjával lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 3/2006. (II. 14.) számú rendelete hatályát veszti.

(3) *

^{* Hatályon kívül helyezte Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének 12. § (2) l) pontja. Hatálytalan 2014. január 1-től.}