Áporka Község Önkormányzatának 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Hatályos: 2018. 02. 01Áporka Község Önkormányzatának 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Áporka Község Önkormányzata a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. § - ában, 32. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1)–(2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja
1. § E rendelet célja Áporka község lakóinak szociális biztonsága megőrzése érdekében meghatározza az Önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások helyi szabályait, rendelkezik az ellátások igénybevételének jogosultságáról és módjáról, az ellátások mértékéről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások és szociális szolgáltatások biztosításáról.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya Áporka község közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) – (3) bekezdése szerinti jogosultakra terjed ki.
(2) Amennyiben a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol a kérelmező életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat,- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.
Hatáskör
3. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott I. fokú szociális ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörét a Szociális, Ifjúsági és Közművelődési Bizottságra ruházza át.
(2) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt
a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről,
b) a jogosultságnak vagy a támogatás összegének – az Szt.-ben előírt – felülvizsgálatáról és a támogatás továbbfolyósításának elrendeléséről,
c) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamat összege megtérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről.
(3) Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként Áporka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete jár el.
Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározása a Szt. 4. §-a alapján történik.
Eljárási rendelkezések
5. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásra irányuló eljárás írásban, a kérelmező, vagy a törvényes képviselő, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére, illetve hivatalból indul. Az e rendeletben foglalt ellátásokra vonatkozó kérelmet az Áporkai Közös Önkormányzati Hivatal áporkai hivatalában (a továbbiakban: Hivatal) erre a célra rendszeresített – e rendelet mellékletében foglalt – formanyomtatványon, a jogosultság megállapításához szükséges igazolások, nyilatkozatok csatolásával, illetékmentesen lehet benyújtani.
(2) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:
a) saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás igénylése esetén a háztartásban élők
Egyéb eljárási rendelkezések
6. § (1) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható, környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni
a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,
b) ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a Hivatalnál rendelkezésére áll.
(3) A támogatást kérő az egyéb feltételek megléte esetén sem részesülhet támogatásban, ha életvitele, általános életkörülményei nem teszik azt indokolttá.
(4) E rendeletben szabályozott szociális ellátások esetében a jövedelmi korlát felső értékhatárától különösen indokolt esetben el lehet térni.
A szociális ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai
7. § (1) A havi rendszerességgel adott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot – a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.
(2) Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.
(3) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
8. § (1) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról
a) rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,
b) egyéb esetben a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül
kell gondoskodni a Házipénztárból való készpénzes kifizetéssel, vagy folyószámlára utalással.
(2) Ha a havi rendszeres pénzbeli ellátás nem teljes hónapra jár, a töredék hónapra történő ellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.
(3) A havi rendszerességgel adott pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik
a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni,
b) ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(4) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – határozatot kell hozni.
Jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése
9. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Sztv. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 3. §-ban meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el.
(2) A rendelet 3. §-a szerinti hatáskör jogosultja a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, továbbá a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetése a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.
(3) E rendelet szerint a megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 200%-át, egyéb esetben 150%-át nem haladja meg, és e rendeletben meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.
Az ellátások finanszírozása
10. § Az e rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására Áporka Község Önkormányzatának költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.
A szociális ellátás rendszere
11. § Az Szt. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként az alábbi támogatások nyújthatóak:
(1) Pénzbeli települési támogatások:
a) települési támogatás létfenntartáshoz,
b) települési támogatás temetkezéssel kapcsolatban felmerült költségek viseléséhez,
c) települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez,
d) települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.
(2) Természetbeni települési támogatások:
a) települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.
(3) Természetbeni ellátásként:
a) köztemetés.
II. Pénzbeli települési támogatások
Települési támogatás létfenntartáshoz
12. § (1) A Szociális, Ifjúsági és Közművelődési Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt létfenntartáshoz települési támogatást a Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) A Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl
a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha elemi kár miatt a kérelmező és családja lakhatása veszélybe kerül,
b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
ba) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén a 150%-át,
bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában szabályozott jövedelmi határtól a Szociális, Ifjúsági és Közművelődési Bizottság rendkívül indokolt esetben, méltányosságból eltekinthet, és eltérhet.
(4) Települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki a 12. § (1)-(2) szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 200%-át nem haladja meg.
(5) A települési támogatás adható eseti jelleggel, vagy tartósan, jövedelem nélküli, létfenntartási gonddal küzdő rászoruló részére meghatározott időszakra, havi rendszerességgel.
13. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatás egy naptári évben maximum négy alkalommal adható.
(2) Az egy alkalommal megállapított, létfenntartáshoz nyújtott eseti települési létfenntartási támogatás összege nem lehet kevesebb, mint 2.000,-Ft/alkalom, de nem haladhatja meg a 10.000,- Ft/alkalom összeget.
(3) A létfenntartáshoz nyújtott rendszeres települési támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.
(4) Létfenntartáshoz nyújtott rendszeres települési támogatást havi rendszerességgel, minimum 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(5) A létfenntartáshoz nyújtott, egy hónapra megállapított rendszeres települési támogatás maximális összege 5.000,-Ft.
(6) A létfenntartáshoz nyújtott, rendszeres települési támogatást éven belül csak egyszer lehet megállapítani.
(7) Rendkívüli esetben a támogatás összegétől a Szociális, Ifjúsági és Közművelődési Bizottság eltérhet.
Települési támogatás temetkezéssel kapcsolatban felmerült költségek viseléséhez
14. § (1) A Szociális, Ifjúsági és Közművelődési Bizottság a temetkezéssel kapcsolatban felmerült költségek viseléséhez települési támogatást állapít meg (továbbiakban települési temetési támogatás) annak:
a) aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy
b) a tartásra kötelezett hozzátartozónak, akinek a temetési költség viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és
c) aki Áporkán bejelentett lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen is Áporkán tartózkodik.
(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a szükséges adatok – azaz a segély összegének, vagy a kérelem elutasításának ténye az arról szóló határozat száma - feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni.
(3) A települési temetési támogatás összege nem lehet kevesebb a vonatkozó helyi rendeletben meghatározott, helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.
(4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt települési segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.
Települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez
15. § (1) Gyógyszerkiadás viselésére tekintettel települési támogatásra jogosult (továbbiakban: települési gyógyszertámogatást) az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.
16. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.
(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha
a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át nem haladja meg, és
b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai - igazolhatóan - a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a havi 5.000,- Ft-ot.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat - névre szóló és a háziorvos által igazolt, ellenjegyzett - számlákkal kell igazolni.
(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 5.000,- Ft.
17. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha
a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén 250%-át nem haladja meg, és
b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó számlával igazolt kiadásai meghaladják a havi 10.000,- Ft-ot, és
c) szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.
(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 5.000,- Ft/hó.
(5) A rendszeres települési gyógyszertámogatást egy éven belül legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani.
Települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez
18. § (1) A Szociális, Ifjúsági és Közművelődési Bizottság átruházott hatáskörben, e rendeletben foglaltak szerint, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, települési támogatást állapít meg.
(2) Települési támogatás nyújtható annak a szociálisan rászorult személynek, családnak az általa lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai viseléséhez, aki(k) az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek:
a) a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át, és
b) a kérelmező, valamint a vele életvitelszerűen együtt élő személyek elismert havi lakásfenntartási költsége eléri, vagy meghaladja a háztartás összjövedelmének 30%-át.
c) a lakás nagysága nem haladja meg az önkormányzat által elismert nagyságot.
(3) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az 5. §-ban meghatározottak mellett:
a) a lakás nagyságát igazoló hiteles iratot, illetve bérleti-, albérleti szerződést,
b) a lakásban együtt élő, bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek számáról, a lakáshasználat jogcíméről szóló nyilatkozatot.
(4) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban 1 személy lakik, 35 nm,
b) ha a háztartásban 2 személy lakik, 45 nm,
c) ha a háztartásban 3 személy lakik, 55 nm,
d) ha a háztartásban 4 személy lakik, 65 nm,
e) ha 4 személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm.
(5) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 300,- Ft.
(6) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás szempontjából a lakásfenntartás tényleges kiadásaként figyelembe kell venni:
a) a havi lakbért vagy albérleti díjat a bérleti szerződésben foglaltak szerint,
b) a lakáscélú hitelintézeti kölcsön havi törlesztő részletét, a hitelintézet igazolása alapján,
c) a közös költséget,
d) a fűtési díjat,
e) a hulladékszállítási díjat,
f) a villanyáram, víz és gázfogyasztás havi költségeit, valamint a csatorna használati díj 1 hónapra jutó összegét számla alapján.
(7) A települési lakásfenntartási támogatás rendszeres települési támogatás formájában nyújtható. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 6 hónapra lehet megállapítani.
(8) A helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától. Külön lakásnak kell tekinteni:
19. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás mértéke: havonta az elismert költségek 10%-a, de legalább havi 2.000,- Ft és legfeljebb havi 5.000,-Ft.
(2) A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Nem részesülhet helyi lakásfenntartási támogatásban az, aki lakás hasznosításából származó jövedelemmel rendelkezik.
III. Természetbeni támogatások
Köztemetés
20. § (1) Az Szt. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.
(2) A köztemetés megszervezése, lebonyolítása esetén biztosítani kell, hogy
a) temetés színvonala semmiben sem térjen el kedvezőtlen irányban a helyben szokásos, legegyszerűbb temetkezési szolgáltatás színvonalától,
b) törekedni kell arra, hogy a végső tisztességet az elhunyt személyében is kapja meg,
c) amennyiben az elhunyt vallása ismert, az illetékes egyházat is meg kell keresni, a közös eltemettetés biztosítása érdekében.
(3) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy a kötelezett számára aránytalanul nagy terhet jelent.
(4) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 9. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
Természetbeni ellátások egyéb szabályai
21. § (1) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha
a) a kérelem erre irányul,
b) a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik.
(2) Amennyiben a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni.
Az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályok
22. § (1) Az aktív korúak ellátását kérelmező vagy arra jogosult személy a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, jelen rendeletben megállapított feltételeket teljesíteni köteles.
(2) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki aktív korúak ellátására válik jogosulttá, az Szt. 33 §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:
a) lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan állagmegóvásának, higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn (tulajdonos, bérlő stb.)
b) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
22. § Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés.
Étkeztetés
23. § (1) Annak a szociálisan rászorult személynek, aki kora, egészségi állapota, fogyatékossága, szenvedélybetegsége, hajléktalansága miatt nem tudja önmaga számára az étkezést biztosítani, az önkormányzat a Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (2340 Kiskunlacháza, Dózsa Gy. u. 59/c.) útján biztosítja az étkeztetést.
(2) Az étkeztetésre irányuló kérelmet a Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjénél kell benyújtani, aki a jelen rendeletben szabályozottak szerint dönt a kérelemről, annak támogatása esetén a jelen rendelet 1. számú függeléke szerinti tartalmú megállapodást köt a jogosulttal.
24. § Szociálisan rászorult személy a kérelmező
(1) életkora alapján, ha
a) 65. életévet betöltötte és egyedül él, vagy
b) 75. életévet betöltötte,
(2) egészségi állapota alapján, ha
a) akut egészségromlás következtében ételei elkészítésében állandó segítségre szorul,
b) 50%-ot meghaladó egészségkárosodott, valamint a 2007. december előtt az OOSZI szakvélemény szerint legalább 67%-os mértékben csökkent munkaképességű személy, aki keresőtevékenységet nem folytat,
c) ágyhoz kötött és ez az állapota előreláthatóan 3 hónapot meghaladó,
d) krónikus betegségben szenved vagy tartós gyógykezelés alatt áll, ha háziorvosa egyéb alapszolgáltatás mellett javasolja részére az étkeztetés biztosítását,
(3) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége alapján, ha
a) fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában részesül,
b) pszichiátriai beteg, aki
ba) gondnokság alatt áll,
bb) korábban szakosított intézményi lehelyezett volt,
bc) aki tartós, legalább 3 hónapot meghaladó gyógykezelés alatt áll és ételei elkészítéséhez állandó segítségre szorul,
(4) szenvedélybetegség alapján, ha
a) pszichiáter szakorvos szakvéleményével igazolt szenvedélybetegségben szenved,
b) hajléktalan.
25. § (1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni.
(2) Az étkeztetés térítési díja a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás egy főre jutó összegének különbözete, mely évente külön önkormányzati rendeletben kerül megállapításra.
(3) A térítési díj csökkentésének, elengedésének esetei:
a) 100%-os díjkedvezmény jár, ha
aa) családban élő jogosult esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkor öregségi nyugdíjminimum 75%-át,
ab) egyedülálló személy esetén a jövedelem a mindenkor öregségi nyugdíjminimum 100%-át
nem haladja meg.
b) 70%-os díjkedvezmény jár, ha
ba) családban élő jogosult esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkor öregségi nyugdíjminimum 100%-át,
bb) egyedülálló személy esetén a jövedelem a mindenkor öregségi nyugdíjminimum 150%-át
c) 50%-os díjkedvezmény jár, ha
ba) családban élő jogosult esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkor öregségi nyugdíjminimum 150%-át,
bb) egyedülálló személy esetén a jövedelem a mindenkor öregségi nyugdíjminimum 200%-át
nem haladja meg.
(4) Ha a kérelmező jövedelme – akár családban él, akár egyedül – meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300%-t, nem jogosult a jelen rendelet 23-24. §-aiban szabályozott étkeztetés igénybevételére.
Házi segítségnyújtás
26. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról
a) az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
b) a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
c) az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,
d) a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.
(4) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködőkre, szakértői szervezetekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007.(XII.15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint vizsgálni kell a gondozási szükségletet.
(5) A házi segítségnyújtás igénybevételéről az intézményvezető és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni:
a) a gondozás keretében ellátandó feladatokra,
b) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
c) az ellátás megkezdésének időpontjára
f) az ellátás megszüntetésének időpontjára és okára.
(6) A házi segítségnyújtás térítésmentes.
(7) Az önkormányzat a házi segítségnyújtásra vonatkozó feladatát a Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretében látja el.
Családsegítés
27. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
(2) A családsegítés keretében biztosítani kell
a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
b) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
c) a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását a megelőzésben,
d) a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,
e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha
a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és
b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.
28. § (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait önálló családsegítő szolgálat működtetésével látja el, melynek neve és címe: Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, 2340 Kiskunlacháza, Dózsa Gy. u. 59/c.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgálat szociális információs szolgáltatást is nyújt.
(3) A családsegítő szolgáltatás térítésmentes.
Babakelengye pénz
29. § (1) A képviselő-testület Szociális, Ifjúsági,- és Közművelődési Bizottsága 60.000,- Ft összegű babakelengye pénzben részesít minden szülőt, aki a gyermek megszületését hitelt érdemlően igazolta. Az ellátás biztosításának további feltétele, hogy a kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve rendelkezik Áporkán bejelentett lakcímmel, valamint a gyermek és a szülő is életvitelszerűen Áporkán tartózkodik.
(2) A támogatás megállapításához a képviselő-testület Szociális, Ifjúsági ,- és Közművelődési Bizottsága a területileg illetékes védőnő és a háziorvos támogató javaslatát figyelembe véve hozza meg döntését.
Hatályba léptető rendelkezések
30. § Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba, ezzel egy időben Áporka Község Önkormányzatának a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 9/2007.(IV.27.) számú önkormányzati rendelete a hatályát veszti.
1. számú melléklet a 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
Települési támogatás |
|---|
□települési támogatás létfenntartáshoz |
□települési támogatás temetkezéssel kapcsolatban felmerült költségek viseléséhez |
□települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez |
□települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez |
Természetbeni támogatás |
□települési támogatás létfenntartáshoz / tűzifa |
□ köztemetés |
I. A kérelmező / ellátást igénylő adatai:
2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: ..………………………………………………….
3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: ……………………………………………..........….
4. Ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve, bejelentett lakcíme: …………………………………………………………………………………………………………….
6. Az igénylővel egy háztartásban élő, közeli hozzátartozók száma: ……………. fő
7. A közös háztartásban élők személyi adatai:
Név |
Anyja neve |
Szül hely, idő |
TAJ |
Rokoni kapcs. |
|
a |
|||||
b |
|||||
c |
|||||
d |
|||||
e |
II. JÖVEDELEMNYILATKOZAT
Jövedelem típusa |
Kérelmező jövedelme |
Az egy háztartásban élők jövedelme |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|
a |
b |
c |
d |
|||
1 |
Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, táppénz ebből: közfoglalkoztatásból származó jövedelem |
|||||
2 |
Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem |
|||||
3 |
Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások |
|||||
4 |
A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj stb.) |
|||||
5 |
Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások |
|||||
6 |
Egyéb jövedelem |
|||||
7 |
ÖSSZES NETTÓ JÖVEDELEM: |
|||||
2. számú melléklet
VAGYONNYILATKOZAT
I. Ingatlanok
1. |
2. |
3. |
|
Megnevezés |
|||
Ingatlantulajdon fajtái* |
|||
Címe: |
|||
Alapterülete (m2) |
|||
Tulajdoni hányada |
|||
Szerzés ideje (év) |
|||
Ingatlan becsült forgalmi értéke (Ft) |
|||
Haszonélvezeti vagy özvegyi joggal terhelt |
II. Járművek
1. |
2. |
3. |
|
Megnevezés |
|||
Fajtája |
|||
Típusa |
|||
Rendszáma |
|||
Évjárata |
|||
Szerzési ideje |
|||
Becsült forgalmi értéke |
Vagyonhasznosítással kapcsolatos megjegyzések: |
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ:
1. Lakóhely vagy tartózkodási hely: a kérelem benyújtását megelőzően az okmányirodánál bejelentett és a lakcímet igazolóérvényes hatósági igazolványba (lakcímkártyába) bejegyzett lakóhely vagy tartózkodási hely.
2. Közeli hozzátartozó:
a) a házastárs, az élettárs,
b) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,
c)2 korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),
d) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;
3. Az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmét hozzátartozók szerint kell feltüntetni.
4. A jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát
5. A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát (nyugdíjszelvény, munkaáltatói igazolás, szerződés stb.) a jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell.
6. Az egy főre jutó havi nettó családi jövedelem a havi családi összjövedelem osztva a közeli hozzátartozók számával.
7. Ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra.
* A megfelelő aláhúzandó.